Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kelly Evans
 
Sebastian McBridge
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 "Férfias kérdések" Sebastian-Reev

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4  Next
SzerzőÜzenet
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Vas. Okt. 25 2015, 13:21


- Tudom, de mivel nem úgy tűnt, hogy téged lázba hoz a büntetés, olyanokat mondtam, amikért érdemes lenne szereti a rossz diákokat.
Nincs az én logikámban hiba, csak nem mindig adom elő érthetően. A szemöldököm továbbra is az egekben Josh kapcsán, valahogy nem bírom elképzelni a szituációt.
- Hát nézd, én hamar elvenném a kedvét, ha nem gondolná komolyan, nem szaroznék. Mármint, ha tényleg sikerülne felhergelnie, de azt nehéz egy férfinak, elsősorban még mindig a nőkre bukom. És Joshnak szakálla van, fuj, nemár.
Nevetek, nekem az nem jön be, kész. Szőr.
- Na ezaz...most eléggé rá figyelek.
Pusmogom, Felix…
- Akkor jó, ha tudja, akkor biztos próbál nem félreérthető lenni, különben ha megfordul, még véletlenül
Oké, elröhögöm ezt a mondatot.
- Máskor nem, de kösz.
Szögezem le kimértebben ezt, vagy egyikük se tudjon róla, vagy mindkettő, vagy bele fogok zavarodni ki mit tud, ki mit nem.
- De nem a kor számít!
Nyammogom, bár kicsit mosolygom, hogy ő is érettebbnek gondol.
- Persze, az vagyok, tudom, a kiscserkészt is megszoktam már, neki megbocsátható.
Ha más hívna így lehet orrba vágnám az illetőt.
- Uh, akkor mégsem hasonlítanak. Felix és az érzékeny lélek…
Ezen nevetnem kell.
- Az egoja meg olyan sérthetetlen, hogy bármit mondanék, legrosszabb esetben a képembe röhögne, vagy megsértődne, de el nem hinné.
Valaki megint sokat fecseg egy bizonyos illetőről – figyelmeztet egy hang a fejemben. Rázom a fejem, nem lesz ilyen, bár hiú is, lehet megviselik majd az első tényleg ősz hajszálak és halhatatlan is akar lenni.
- Najó, tíz év múlva visszatérünk erre.
Látszik, hogy átgondolom a dolgot.
- Nem, nem, engem nem kell tanítani, elég jól csinálom.
Szögezem le, nehogymár valami béna kis kezdőcskének nézzen.
- Csaak na, ha egyszer belédkóstol, talán máskor is akar, ha annyira jól csókolsz, mint ahogy mondod.
Nézek rá kutakodó pillantással. Francia és spanyol lányok.
- Hm…lettem volna a helyedben.
Csajtól még a franciát is elviselném. Nevetek azon, hogy elcsábul, tudom, hogy csak akkor, ha a hasát simogatom meg.
- Te sem vagy fiatal, harminc leszel lassan, végre nem könnyűvérű nőket szedsz fel egy-egy éjszakára, vagy játszol velük társasjátékot hetente, hanem komolyan gondolod.
Mosolygok rá sunyin kissé.
- Fiúzott. Két férfi is pofára ejtette. Az a bálna és a köcsög, gondolj bele. Miért akarna mást, ha egyszer megsérült, de most te végre begyógyíthatod ezeket a sebeket? Ő nem csitriszerű és nem kielégítetlen, amit nem élt ki, azt megoldom vele.
Beharapom az ajkam.
- A kalandokra gondolok. Például elmegyünk barlangászni és búvárkodni.
Teszem hozzá, mielőtt arra gondolna, ami nekem is túl sokszor fordul meg a fejemben.
Helyeselek vigyorogva, hogy nem lesz egyelőre baba, önző vagyok, ha tényleg családtag…akkor foglalkozzanak velem.
- Rajtam és Henryn gyakorolhattok. Bár mi inkább a kamaszkori, nem a babakori problémákhoz állunk közel.
Hehegek. Biccentek, mindenkinek vannak, azt tudom, hogy neki volt! Meglátjuk én mennyire tudom átélni, Felix mellett néha olyan, mintha nem lenne szükségem semmi másra. Nem lehetek ennyire szentimentális! Máris elnyerte Sebastian tetszését, aha, így kiegészítetlenül szimpatikus. Már éppen nevetnék a pisire, mikor jobb ötletem támad, úgy teszek, mint aki elkomorodik. Próbálok nem röhögni, beszívom az ajkam és a földre nézek.
- Nagyon rémisztő álmok voltak…
Elhallgatok, röhögök magamban, azért ennyire ciki nem voltam, a sírásra gondoltam, de azt akarom megijedjen, hogy most aztán elkapott! Nem tudom meddig sikerül, ha jönne vigasztalni, vagy komolyan venné, tuti kitörne belőlem a röhögés, de az is lehet, csuklóból nem hiszi el.
- Most ne is.
Huha sörre nem innék soha. Liához való film kell, hozzá is való. Bólogatok, azt majd akkor, ha ketten.
- De, tudom melyik. Amikor csillognak a vámpírok. De ezzel a címmel feldobod a filmet.
Figyelmeztetem nevetve.
- Gondolhat az ember valami tájra, tájfényre, vagy tajgára, természetfilmre. Majd találunk valamit
Ígérem nyugtatva, nevetek, hogy túl durván csinálnánk.
- Akkor hámozgassuk. Néha jobb durván, hatásosabb. Pl nekem durva volt, amikor bevallottam Liának, utána viszont jó volt megszabadulni a rettegéstől. Akkor majd hozok én mézes diót, édes este lesz.
De jó lenne! Csak hülyéskedtem, ő komolyan vette, de közben ettünk valami nem finomat.
- Az jó…
Nyögöm, aztán hirtelen lekapom, legyen normális is, csak a lendület túl nagy és azt nem számítom bele. Az ajkain kötök ki, annyira érdekel milyen az a tökéletes csók, el is nyílnak az ajkaink és igen…finom, nagyon selymes, elfelejtem ki ő, automatikusan váltok franciásra, hm….nem szabad, hogy megcsókolja Kalet…hm… Selymesen, lágyan, finoman, folyékonyan táncolnak egymással nyelveink, cuppannak ajkaink.
Amikor elválunk, megízlel még, én elkerekedett szemmel hátrahőkölök, érzem a pírt is, ami elönti a képem.
- Ahm…bocs, bocsánat…
Sóhajtom kissé szédelegve, túlságosan elengedem magam, ha iszom.
- Vissza kell fognom magam, néha nem megy.
Motyogom félhangosan.
- Amúgy tényleg jó vagy! És izé…nem veszitek annak, ugye? Semmi…rossznak.
Nézek félre, a megcsalásra gondolok, nem tudom mennyi fér bele náluk, amit Liával csináltam rövidebb volt. Megint nem egyenlő a mérce, de most Sebastian oldalára biccent, ez azt jelenti meg kell csókolnom Liát, akkor majd egyenlő lesz! Lopva sandítok rá, ő mit szól, első ránézésre semmi különöset.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Vas. Okt. 25 2015, 22:51

-Én minden diákom szeretem, mindenkiben ott a lehetőség. Ha rossz a magatartásuk, ha nem. - Mondom szelíden, ő is csintalan volt az elején de nem keltett bennem ellenérzést. A lányok meg, hát... ők tudjuk, hogy képesek elkalandozni.
Josh szakállán nevetek csak.
-Szerintem jól áll neki, meg miért fúj? Az is puha ha nem borosta. De ne félj, ha észreveszi gáz van, ő is hátrál! - Nevetek, nem féltem se Josht, se Reevent.
-Megfordul és? Mert ha megfordul és lehajol és épp pucér a segge kombót még megértem, de amúgy? - Röhögök Josh miatt, meg azon hogy pusmog Felix miatt.
-Nem, persze, nem a kor, de hidd el, azért nézzük. Én már nézem. Nanaia például túl fiatal lenne nekem már, pedig csak tíz évvel vagyok idősebb... imádom a csajt, a fiúját is kedvelem, mert van neki, félre ne értsd, csak hogy lásd, azért számít. Ha 18 lennél nem tudom mennyire venne... komolyan. Hosszútávon. -Mert egy-egy estére oké.
-Neki... hmm, neki mi nem megbocsájtható...? - Teszem fel halkan, vigyorogva a költői kérdést.
-Nem az? Hála istennek, ha bírja a piszkálódást, akkor nem lesznek hisztik. - Nevetek, Phoenix sem volt hisztis, de ügyeltem is arra ne mondjak neki olyat.
-Igazán? Egocentrikus? Tudom, tudom, azt mondod van neki mire, de... - Vakarom a nyakam, a túlzott kivagyiság hosszútávon megterhelő a hallgatóságnak szerintem.
-Jól van, tíz év múlva újra itt. - Vigyorgok, nem bánnám.
-Óóó, azt rögtön sejtettem! - Nevetek, de nem kinevetem, csak a szituáción nevetek.
-Egy csók... - Vonok vállat. -Amíg mást nem akar, nem leszünk haragban. - Amúgy sem hiszem, de Amelia miatt, na meg Reeven miatt nem engednék neki egyebet amúgy sem.
-Na igen, ebből a szempontból nagyon jó gyerekkorom volt. - Vigyorgok, az tény, minden kötöttség nélkül lophattam a csókokat.
-Figyelj, a harminc még tök fiatal, a húsz igazából még kis taknyos, ez az igazi jó kor, az enyém, amúgy is a te korodban szedtem fel rendszeresen könnyűvérű nőcskéket, amúgy ritkán folyamodtam ehhez. Szeretem a kihívásokat. - Vigyorgok, piszkálom egy kicsit, hogy ejj, fiatal vagy még Reeven, hehe.
-Megoldod vele? Nem inkább éééén oldom meg vele? - Kerekednek el a szemeim Lia kapcsán, hogy a kimaradt fiúzó élményeit vele pótolná a barátnőm, nem velem.
-Áh... hát... de én nem ilyenekre gondoltam... hanem... a flörtölésre, az első randik varázsára, arra hogy más is udvaroljon neki, lehet engem már meg is unt. - Vonok vállat, én ezekre gondoltam, nem misztikusabb dolgokra.
-Na igen, de Henry idősebb nálad. Bár szerintem nagyon kedvelnétek egymást. Remélem egyszer megismered majd, nagyon boldoggá tennél vele! - Mondom komolyan, mert jól esne nekem is bemutatni valakit, de... a szüleim nem akarom, isten irgalmazzon, más meg nincs. Az unokatesóimról kábé semmit sem tudok.
Aztán hülyül a nedvekkel, én meg a pisiléssel, de meglep, ahogy reagál. Nem csak sírt? Rögtön visszaveszek, kezem a vállára kerül, bocsánatkérő a hangom.
-Persze, tudom... meg nincs ezzel semmi baj, inkább így jöjjön ki a stressz, mint betegségben. - Magyarázom, erre elkezd röhögni, mire leesik szívatott.
-Ba..meg, tényleg kijönnél az öcsémmel! Ilyen hülye poént már! - Röhögök, mert amúgy jó volt, de olyan könnyű a hülye aggódós fejem kihasználni, hogy félelmetes.
-Már melyikkel? Szerintem mindenhogy szörnyű! - Mondom már később az Alkonyatra.
-Mert az Alkonyat nem ilyen? - Röhögök, az mitől más.
-Hát nem tudom... Ami volt elmúlt, nem? - Túrok a hajamba tanácstalan, lehet ő megkönnyebbült, de én csak úgy érezném, tépegetem a régi sebeim. A dióra bólogat, már mosolyogva.
Aztán isszuk a sört, lesz habos a szája, majd ahogy pörögnek az események, olyan hevesen kap le, hogy automatikusan csókolom, amire szerintem ő is automatikusan reagál, és így tovább, ergo valóban csókolózásban kötünk ki. Nagyon kellemes csókban, azt kell mondjam, tetszik nagyon a telt ajka, a lágy, lassú nyelvtánca. Mikor elhajol még utoljára megízlelem magamnak a dús ajkát, megszokás, engem nem a zavar miatt öntött el némi pír, hanem kimelegedtem egyszerűen. Inkább vagyok meglepett, mint zavart, főleg, hogy komolyan gondolom egy csókban nincs semmi, kellemes és kész.
-Semmi baj, csak váratlan volt! - Mosolyodom el, ebből nem vonok le semmi következtetést, nem hiszem, hogy ez több lenne annál, ami volt.
-Velem nem kell, szeretném ha jól éreznéd magad a bőrödben. Ha valami sok, úgy is szólok. - Közlöm kedvesebben, tudom, hogy nem fogadja el magát rendesen, megvonna magától mindenfélét. De nem kell, kétlem hogy ennél bármi többet akarna tőlem. A jóra nevetek egy kicsit.
-Nem is eszményien jó? - Húzom az agyát, a szavait először nem értem a többesszám miatt, de magam felé fordítom a fejét, röviden megcsókolom újra, majd megpaskolgatom finoman az arcát.
-Amíg nem elcsábítani akarsz, nincs gond. Én is néha elragadtatom magam, ne izgulj. Ha nem is csókkal de... engem ez nem zavar. Gondolom kíváncsi voltál, legalább kaptál választ, már legalább két férfivel csókolóztál, van viszonyítási alapod. És valóban nem kell neked lecke, igazad volt. - Kacsintok rá, visszaveszem a kezembe a sörömet, majd átkarolom és visszaterelem a nappaliba, ott mégiscsak kényelmesebb.
-Szóval ha iszol mindenkit megcsókolsz? - Vigyorgok rá, ki tudja, jobb tudni mindegy volt ki vagyok és hogy nézek ki vagy sem. Az ego, az ego.... ehhehe.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Kedd. Okt. 27 2015, 21:43

Oké, ez jó hozzáállás, csak mosolygom halványan, megint azon, Sebastian milyen rendes.
Kap egy combon veregetést, elismerő kacsintással fűszerezve.
- Persze, csak nekem nem jön be Úgy. Nem lesz gáz.
Ebben biztos vagyok, Josh nem izgat fel. Felix egy dolog, ettől még nem fogok ráugrani minden fiúra, még akkor sem, ha bepucsítanak.
- És?
Kérdezek vissza „ez nem egyértelmű?” fejjel. Oké, kis pír szökik arcomba megint, ahogy kézzel kezdem el mutogatni a gyömöszölést.
- Ha nem pucér le lehet szedni róla, megfordul és meghágom, erre gondoltam. Ha nem vigyáz és hergel.
Hülyéskedek, mert mint mondtam nekem nem jön be a szőr, borosta és társai, Josh úgy, mint férfi.
Ezt a kor dolgot nem értem, főleg, hogy ki az a Nana, már kezdek megijedni, amikor érkezik a hír, hogy van fiúja.
- Hát ezaz… Nem kéne néznetek, nálam is megbukik ez a korrendszer és…
Halkítok a hangomon, kelletlenül vallom be:
- Előtte mindenki kisfiúként kezelt. Ő nem, éppen ezért különleges, de Felix előtt folyton ezzel jöttek. Oké, te és Josh nem, főleg a lányok.
Teszem hozzá fintorogva, vonásaim zavartabbak lesznek, mikor ismét szóba kerül konkrétan Felix.
- Biztos lenne, ami nem.
Persze most kapásból nem tudnék mondani, de nem is akarok.
- Bírja, úgyhogy nem hiszem, hogy lesznek, nem az a típus. Olyannal nem is bírnám. Nővel se
Teszem hozzá, nem bírom a hisztit, nekem mindig a vagányság, belevalóság imponált a nőkben is. Bár ezt nehéz megmondani ugye, mert az állandó pörgés, betépettség érzet minden tettemre rányomta a bélyegét.
Egocentrikus, azt azért érzem, de nem zavar, egyrészt logikus, hogy az, van mire, másrészt nemtom, inkább legyen önbizalma, mint ne. Csak vállat vonok és mosolygom azon, hogy tíz év múlva megint elővesszük a témát.
Nevet azon, hogy az én csókom se utolsó, kacérkodva felvonom a szemöldököm, képzelje csak el mennyire nem az…
Bizonyítást majd később. Úgy látszik Sebastian életében a csókok még mindig csak úgy jönnek mennek, most én nézek dorgálóan.
- Ha már egy csók csattan, könnyű továbbsodródni, főleg vele, vigyázz.
Remélem nem csókolgatja már azokat a könnyűvérű karrieristákat! A gyerekkorához kap egy elnyújtott, irigykedő füttyentést.
- Meghiszem azt!
Hallgatom tovább, aztán elkerekednek a szemeim.
- Kis taknyos? Héééé!
Nézek rá felháborodva, most ne már!
- Nem taknyos! Zsenge, fiatal, életteltelibb
Húzom fel az orrom és fonom össze a karom a mellkasomon durcásan.
- Nem az olyan élményekre gondoltam, azt nyilván nem.
De mindjárt magyarázom is, szerintem mire van szüksége Liának.
- Azt már kiélte, nyugi. Sebastian ne csináld már, mert komolyan nyakon csaplak! Verd ki a fejedből ezt a baromságot! A randijaitokat alakítsd izgalmasra és legyen meg az a biztos tudatod, elég érdekes vagy neki. Ha megteszel mindent, de nem leszel, nem benned lesz a hiba.
Tárom szét a karjaim, ennyi az egész. Ha nem kellek valakinek, akkor is, ha mindent beleadok, azon semmi nem segít. Az a történet már nem a küzdelemről, szenvedélyről szól. De biztos vagyok benne, hogy Lia esze nem az első randikon jár már.
- Jaj ne már, Henry is?!
Dőlök a kanapénak arcomra tapasztott kézzel, de erre persze rájátszom, vigyorgom.
- Persze, szívesen megismerném.
Érdekel a srác, ő is drogos volt, meg minden, biztos olyan helyes, mint Sebastian.
A pisilés jön szóba, egy ideig eljátszom, hogy nem csak könny jött belőlem, de nem bírom soká, mikor jön vigasztalni, kitör belőlem a röhögés.
- Inkább így jöjjön ki? Azt mondod?
Pukkadozom, megkapom, jól kijönnék a sráccal, vigyorgom és bólintok, ha neki is ilyen beteg humora van, elhiszem.
- Nem hagyhattam ki, de gyenge voltam, elröhögtem, beszélni kellett volna veled a vizelettartási problémákról is. Henry biztos jobb színész.
Röhögök.
- A Táglájt
Nyögöm
- Szerintem kreatív.
Látom, nem nagyon vágja miről beszéltem, hogy ezzel a címmel feldobná ezt a szart, mert már annyira beleivódott az emberek tudatába, hogy az alkonyat egyenlő a pocsékkal.
A lelkizéstől mintha félne.
- Nem azt mondom, hogy tartsunk csoportterápiát, bár amúgy…Lia megkért, hogy menjünk el pszichoterápiára együtt. Hanem a dolgokat fel kell oldani, megemészteni és néha könnyebb, ha az ember más nézőpontból is meg tud vizsgálni egy problémát. Az önismeret és önfejlesztés fontos.
Jelentem ki tényszerűen.
A sörös akcióm sikeredik, ahogy sikeredik, viszont az azutáni tényleg elmossa a határokat köztünk egy pillanatra, s úgy fonódunk össze, mint két egészen egymáshoz illő darabka. Kellemes, selymes és puha, kicsit még bele is nyögök, mikor az ajkam harapva tartja. A tantusz leesik egy perccel utána, de a csókkirályt ez sem zavarja.
- Oké..jó, szólj, ha Joshos vagyok.
Elvégre nem akarok sok lenni, azt akarom, hogy ő és Lia örökre együtt maradjanak és mi egy család legyünk. Tény, hogy ezen egy csók nem fog változtatni, de én akkor is inkább érzem magam zavarban, mint ő. Annyira, hogy még a poén is csak nehezen esik le.
- De…nagyon jó
Hebegem, mire felpillantanék, már megint csinálja, én meg csak pislogok.
- Nem, perszehogy nem. Érdekelt… Hm, más, másért jó.
Felix is mondta, hogy más az én csókom, mint a többi szeretőjéé, most már értem miről beszélt.
- Az, hogy kis taknyos vagyok, még nem jelenti azt, hogy béna kis taknyos.
Mosolyodom el végre, hagyom, hogy tereljen a nappaliba. Kicsit billegek, de a járás még megy, sík részeg nem vagyok.
- Egyáltalán nem, különben Josht már tényleg megerőszakoltam volna. Nem, te rohadt helyes vagy, istenítetted itt magad, tudtam, hogy nem hánysz le, mert férfi vagyok és megbotlottam. Rövidebbet akartam, de valahogy…túl
Ezt a mondatot jobb, ha nem fejezem be, inkább tapogatok magamnak ülőhelyet az egyik kanapén.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Kedd. Okt. 27 2015, 22:19

-Ezt neki ne mondd, még a végén csalódott lenne! - Röhögök Josh miatt, szóval nem tetszik neki. Akkor nem hasonló az ízlésünk, úgy fest.
-Azért az nem olyan egyszerű. Egyrészt leszedni a nadrágot. Na meg nem egy törékeny nőről beszélünk, hanem egy férfiről. Azért az nem ugyanaz. Szóval nem félek hogy s...be rakod a barátunk! - Nevetek, rázom a fejem, hogy ugyan már.
-A lányok tudod milyenek... általában az idősebb, izmosabb hapsikat keresik. Lehet rossz ajtókon kopogtattál, pont jó korban vagy. Ha egy éjszakás kalandot keresel, keress húsz körüli lányokat, azoknak nem lesz ilyen bajuk. - Legalábbis pár éve mikor én voltam ennyi és szintén fiatalabbnak néztem ki a koromnál, mint Reeve, akkor még bevált ez a dolog.
-Tudom, én sem... ennyi hecc kell! - Mosolygok, a túl mimózákért folyton aggodalmaskodnék, ami mint köztudott nem egészséges.
-Meglehet, ez jogos, de nekem kevésbé belsőséges mint egy ölelés, valamint létezik nem is a világon. Több okból is csuklóból nemet mondok neki, ha egy görög félisten, akkor is. - Mosolygok, nem kell félnie, hogy itt Felix lekap, majd magáévá tesz isten tudja hol, egy szempillantás alatt.
Aztán felkacagok a felháborodásán, hogy kis taknyosnak hívtam, de ha már itt öregezik!
-Zsengeeee! Aww, meg ne egyelek te kis zamatos diákcsemege! - Csattantom össze a fogaim, de átkarolom, ne duzzogjon már.
-Ez igaz... - Mondom már csendesebben aztán, hogy Lia a téma. Abban teljesen igaza van, ha odateszem magam, de Lia számára kevés lesz, nem én leszek a hibás, mert nyilvánvalóvá válik, más kell neki. Persze attól még fájni fog, nagyon is. Elkerülném.
-Igeeeeeen, Henry is, te vagy a legkisebb a családban! - Vigyorgok, megböködöm az oldalát. Henry kapcsán hálásan mosolygok, olyan jó lenne egyszer sokan együtt... talán már nem úgy sülne el mint a korábbi ebédek... talán.
Aztán szívat a pisiléssel, elnyűtten fogok a magyarázkodásba.
-Igeeeen, mert jobb ha bevizelsz, mintha felőrlődnek az idegeid, vagy idegösszeroppanást kapsz! - Nah, értsen jól! Kis szemét, hogy röhög, de röhögök én is.
-Áh, ne is mondd, ő valóban színész, ő megcsinálta volna... közben meg jól kiröhög, csinált már ilyet, ha nem imádnám nyakon is csaptam volna érte! - Nevetek, jaj de hiányzik az öcsi, te jó ég..
-Igen? Hát örvendetes, attól még sz.r az a film! - Nevetek tovább.
Amikor a lelkizés a téma már sokkal csendesebb leszek.
-Igen? És mit feleltél? - Hú, pszichológusok... agydokik, fúj. - Igen, azt értem, az fontos de... van amit jobb nem bolygatni, mert minek? Ha az egy lezárult szakasz, érted... minek. - Vonok vállat, én nem akarok más nézőpontot. Akkor még akartam volna, de már olyan mint halottnak a csók. Max az élőnek mondd valamit, jelen esetben a hallgatóságnak, de ennyi.
Ha már csók, köztünk is elcsattan egy, egészen eleven, kellemesen lágy. Látom neki ez elég szokatlan így, én már egészen megedződtem. Sok tekintetben.
-Joshos? - Szalad fel a szemöldököm, ezt most nem értem.
A zavara megmosolyogtat, főleg az esetlen hebegése, hogy élvezte, puhán megcsókolom újra, röviden, éreztetve nem dől össze a világ ennyitől.
-Na látod. Mitől más mint az övé? - Érdekel persze az én csókom milyennek érzi, de inkább arra fog rájönni, ha minden jól megy, Felixét miért részesíti előnyben. Elvégre nem kizárt, hogy belezúgott, nagyon olyan feeling uralkodik itten.
-Úúú, de morcos valakiii! Akkor kijelenthetjük, ügyes kis taknyos vagy! - Nevetek, terelem, érzem a járásán becsiccsentett.
//Egy kanapé van xDDD betudom a "sörnek" xDDD//
Hallgatom amit magyaráz, szemet forgatok Josh miatt, majd meglepődve nézek rá, enyhén kipirulva, hogy ilyen helyesnek titulál.
-Túl nagy volt a kísértés? Bennem is volt kíváncsiság, kár lenne tagadnom, na meg... valószínűleg nem fogsz meglepődni ha külsőleg vonzónak talállak, gondolom. Felixnek jó ízlése van. -Kacsintok rá, a tarkójáról haladva előre fele beletúrok a hajába játékosan, mikor letelepedett valahova mellém.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Kedd. Okt. 27 2015, 22:59


Nevetek, nem hiszem, bár Josh sem az a túl magabiztos személyiség.
- Nem mondom, természetesen jól néz ki, de nekem Úgy nem, ha érted.
Megrázom a fejem, a mozdulat félbemarad.
- Leütöm hátulról és úgy sima ügy.
Nekem ez evidens, mert akkor még csak nem is bántanám //csak leütné és megd*ná…// akkor térne magához, amikor az esemény már folyik…
Az ilyenek a lányokon sötéten nézek. Tudnám miért. Az a k*ott Thor!
- Biztos valami lökött női ösztön, amihez én sügér vagyok.
Merthogy ez már kiderült párszor. Viszont ad egy tippet: fiatalabb lányokat, végülis biccentek és engedek a dacomból.
- Nem rossz ötlet, úgyis kereshetek lassan modelleket.
Ott 25 évesen már öregnek számítasz.
Vállatvonok mosolyogva, hogy nem bírnánk a hisztit, ez van, gyengék vagyunk. De hogy a csók kevésbé bensőséges? Hunyorítok.
- Túl sokat csináltad! Egyébként az ölelés tényleg bensőségesebb, nekem is. Hát persze, gondolom, akkor is, ha nehéz.
Attól, hogy én nem mondtam, más még… Mondjuk nekem nem volt okom, nem volt senkim, csak önmagammal kellett megküzdenem, a hülye érzéssel hogy ettől meleg leszek-e.
- Görögnek nem görög, de egzotikus ő is.
Bólogatok vigyorogva, nekem az, tény, hogy az.
- Mi a baj a zsengével, hát nem? Kevesebb a fogtömése az embernek, minél fiatalabb, annál kevesebb és feszesebb a bőre és diákcsemege? Neeee, ez rosszabb mint a kiscserkész
Kapálózom az ölelésében, de ezen már vigyorogva.
Csóválom a fejem, ő is mennyire hitetlen tud lenni, megkocogtatom a fejét finoman, aztán nyomok rá egy puszit.
- Több önbizalmat! Felix osztogathatna egot, mint ahogy a vért szokták. Egy adag nullás Felix hiúságot betranszplantálnék neked.
Röhögök.
Legkisebb. Sóhajtok, aztán megadom magam.
- Nem baj, nekem több dolgot el lehet nézni, és ha hülyeséget csinálok foghatom erre.
Váltok gyerekhangra.
- Én nem tudtam, hogy nem szabad! A nagyok nem mondták! Se Henry, se Sebastian és Lia!
De kééész, ütött ez a sör!
- Oké, ha a kettő közül kell majd választani, inkább bepisilek.
Nevetek, egyébként nem, inkább roppanjanak azok az idegek, áhm, fincsi lenne! Elektrosokk, vagy mi jön azután?
Mosolyogva bólogatok.
- Mivel szívatott meg?
Biztos valami orbitális baromság volt! Majd megnézem a képeit még egyszer…mert most nem ugrik be a srác arca.
Táglájt kapcsán bólogatok, tagadhatatlanul szar.
- Belementem. Így is volt vagy húsz, ez a huszonegyedik már olyan mindegy lesz.
Úgyis mind kiakadnak rajtam és azon mennyire nem vagyok képes tudomásul venni, ha veszély fenyeget.
- Adott esetben azért is, hogy jobban megértsd az adott szituációt és igazán el tudd engedni. Ne csak berakni egy fiókba, mert úgy maga a probléma gyökere nem tűnik el.
Látom ettől tényleg tart szegény. De vajon miért?
A csók után kicsit gyorsabban lélegzem és árszínváltozás is fennáll.
- Igen, Joshról mondtad, hogy félreérthető…és nem veszi észre időben.
Az nem segít a zavaromon, hogy ilyeneket kérdez, csak még vörösebb leszek.
- ŐŐő
Pislogok, kettőt látok belőle a csóktól.
- Más… Eleve más érzés, nem tudnám megfogalmazni. Mindkettő jó, mindkettőből akarnék még
Jézusom!
-De másért.
Pisloglásroham. Ügyes kis taknyos… Ezen morrranok, majd lerakom magam arra az egy //XD// kanapéra.
- Igen, mondhatni… Tényleg jól nézel ki. Hm, én? Tényleg? Ó, hát öhm…ő képes gyönyörűségemnek hívni, amit nem is értek.
Nevetek fel paprikavörösen, de tudom, Sebastian meg mondta, hasonlítok Liára. A hajsimogatás jól esik, mormogok egy kicsit, én ezt szeretem nagyon. Mondjuk nem hiszem, hogy a fejem az erogén zónám, nem, nem lehetek ennyire el*ott.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Szer. Okt. 28 2015, 00:31

-Én mindent! - Mondom, még gesztikulálok is vigyorogva, én ne érteném?
-Milyen erőszakos vagy! De akkor abban mi az élvezet? Nincs visszajelzés! - Akkor már egy gumibabával is csinálhatná nem? Csak egy fokkal jobb tőle a dolog. Közben persze én már elvonatkoztattam Joshtól, általánosságban mondom.
A lányok miatt kapok egy lesújtó pillantást.
-Nem, egyszerűen csak... bennük van, mint a legtöbb pasiban a nagy mell és fenék. Pedig én a kisebb, kerekebb egyedeket jobb szeretem, jobban kézre áll! - Vigyorgok, persze megnézni megnézem a méretesebb egyedeket is, Lia is kellemesen telt keblű, főleg mióta jött vissza rá némi plusz kiló.
-Na ugye, oda jobb a fiatalabb általában. - Bár ma már nincs határ. Legalábbis ha nem ruhamodell és hasonló vagy.
-Nem, nekem a csókolózás szenvedélyem, nem tudom eleget csinálni. Ellenben igazi bensőséges ölelést jóval kevesebbszer kaptam. - Magyarázom neki, de örülök, hogy szerinte is bensőségesebb az ölelés.
-Egzotikus... igazi ínyencség mi? - Vigyorgok, egy rossz dolgot nem mondott még róla, erősen gyanús. Ehehe.
-Zsenge, jó szó, nincs vele baj! - Nevetek, majd a fogtömésen, na meg hogy ódzkodik a diákcsemegétől, jobban karolom, hogy kapálózik, röhögve folytatom. - Neeeem, hát jóóó az, tele van mazsolával! Kis diókkal, kis mogyorókkal... - Röhögök tovább, de "engesztelésül" hozzáteszem:- De van abban naaaagy kesudió is! - Na jó, eddig bírtam, már nagyon röhögök. Később persze Lia kapcsán már jóval szeppentebb vagyok.
-Pont a hiúságot? Hiú vagyok így is eléggé! De egyszerűen csak szeretem a nővéred és... ahh, hát érted. Szeretném, ha úgy igazán szeretne, nem csak csendes elfogadással. - Talán így jobban megért, talán nem. De ő is úgy rajong Felixért, engem meg fel sem vállalnak vagy mi a szösz. Lehangoló és szerintem én csesztem el. Na mindegy.
-Háááát, ahhoz viszont már idős vagy! - Öltök rá nyelvet, ne kényelmesedjen el a legkisebb szerepkörben.
-Á-á! Neeeem, neeeem, a bünti dukálni fog! Szólok majd Felixnek, hogy egy hétig nincs szex! - Röhögök, szerintem elküldene a sunyiba, hogy csak ne vonjam meg a heti Reeven adagját önkényesen.
-Oké, helyes, jól teszed! - Fogom a fejem, ah, basszus! Jön itt a pisijével...
-Mivel nem? Legutóbb talán azzal, hogy nem láttam majd' két évig, erre mikor ajtót nyitok beesik, majdnem beájul az ajtómon, én azt hittem ott helyben kapok szívrohamot, hogy mi a fene van. Aztán mielőtt késő lett volna elröhögte magát, hogy tegyek én is így. De már könnyes volt a szemem, ő meg röhögött, hogy ne vegyek már mindent be. Hah... néha nem látja hol a határ. - Mesélem mosolyogva, nem tudok rá haragudni, de az azért erős volt, de kapott egy jó adag szeretetadagot és szottyongatást utána, szóval regeneráltam magam.
-Hát... jah. Talán. Én nem szeretem őket. - Vallom meg, de talán nem lesz meglepő.
-Az amúgy sem tűnik el soha, akkor meg mindegy hogyan fiókozod, összecsapva vagy rendezetten... - Motyogom, kényes téma. Ezekből sosem jövök ki jól.
Egészen más tészta a csók, az már rutinosabb terep, ilyen formán könnyen vallok érzelmet, színt, amit akar.
-Áh, hogy úgy! Na igen, de nyugi, szólni fogok. - Mosolygok rá, hogy ne féljen, nagy fiú vagyok, merek szólni, ha valami nem jó.
Inkább azt kérdezem mi volt jó, mitől más, elvigyorodom azon milyen fejet vág.
-Hmm, okés. - Vigyorgok, inkább nem mondom, hogy vegyen amennyi jól esik, még a végén félreért, pedig csak nekem tényleg olyan, mintha ölelgetne, semmivel sem több, csak kellemesebb.
A mormogásán hogy ügyes taknyos csak nevetek, túrom a haját, na az már jobban tetszik neki!
-Igen? Érdekes, én férfira nem mondanám... bár az édest meg igen, kinek mi jön a szájára nem? Biztos valahogy becézni szeretne, de a kedvesem és a szívem valahogy furán hatna tőle szerintem, már csak a hivatásából kiindulva, de valamivel szóban is kedveskedne talán. Azt meg nem mondhatja "én helyes fiúcskám"... - Vigyorgok, közben meg mivel úgy veszem észre élvezi, hogy játszom a hajával, így elvagyok vele, jól össze is kócolom, de mondjátok már, legfeljebb hasonlítani fog rám! Hehe.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Szer. Okt. 28 2015, 18:35


Uh nem tetszik ez a minden, mintha olyanra is értené, amire nem kéne.
Elgondolkodom, arra nem reagálok, hogy erőszakos vagyok, mert tudok az lenni.
- Igazából nem emlékszem, hogy csináltam volna ájult valakivel, de ha nagyon be vagy lőve, félig eleve azok vagytok… Akkor gondolom az a jó, hogy mégis mással csinálod és az illető ki van neked szolgáltatva, megbecsteleníted. Jobb, ha közben magához tér, miután leütötted, hogy át tudja érezni, milyen rossz neki.
Eresztek meg egy félvigyort, már én is elvonatkoztattam Joshtól, különben se bántanám őt, eleve nonszensz, hogy miatta lyukadtunk ki itt.
- Aha… na mindegy. A mell és a fenék tényleg jók
Teszem hozzá azért… Valamiért Liáé jut eszembe, az az utolsó, amit láttam. Sürgősen le kell feküdnöm valakivel!!!
- Azért Liának nem kicsi
Sandítok rá, én barom, persze hogy meg kell jegyezni!
- Igen, a fiatal kis modellfruskák!
Kevés ölelést? Összeráncolom a szemöldököm, közelebb húzódom.
- Henry biztos elhalmozott. Josh! Lia! Phoenix. És még ki tudja hány másik ember.
Most például én, merthogy ha hagyja, akkor mélyen és bensőségesen bújok hozzá, karolom át, teszem a fejét óvatosan a mellkasomra.
- Én pl húsz voltam, amikor kaptam az elsőt, egy Amelia nevű lánytól, aki az unokatestvérem. Az első családias megnyilvánulás volt felém.
Jó, nagyon kis koromban biztos ölelgettek azok a latrok, de mióta járni tudok szerintem már nem. Ez a vigyor… Felix kapcsán, hát persze.
- Az…
De hát az! Csak nevet a zsengén és társain, meg azon, hogy nem akarok diákcsemege lenni, aztán mikor elkezdi sorolni mi minden jó van abban, én is nevetek.
- Sok kis finom apróság, sósak, rágcsálnivalók…
Teszem hozzá, de rám ne vonatkoztassa már, kesudió… hozok majd diákcsemegét, most már csak azért is!
- Hiú lennél? Mármint sokat szöszölsz a tükör előtt és keféled a hajad?
Nevetek, azt el tudom képzelni.
- Öhm, önbizalmat akartam mondani. Értem persze és ez teljesen normális. Biztos vagyok benne, hogy ha kicsit összeszedte magát ebből a Lio ügyből kigyullad, mint az égő csipkebokor!
Biztatom mosolyogva, én magam pedig csak remélem. Elvégre Sebastianban minden megvan, humoros, intelligens, aranyos, ráadásul nagyon-nagyon jólelkű. Ehhez képest mit találhatna? Én mit fogadnék el? Túl magas a mérce… Liának ő való, annak ellenére, hogy franciás.
- Még diák vagyok, iskolába járok, honnan tudnám mi folyik a való életben!
Röhögök ezen a legkisebb szerepen, bár akkor kerekednek a szemeim, amikor szex megvonással fenyeget.
- Ezzel pont nem tudnátok befegyelmezni és ő sem lenne partner, bár ha úgy fogalmaznátok, én legyek az, akibe behatolnak, tutira pártolná!
Hehegek, kell nekem ötleteket adni… A bepisilésen már csak röhögni fogok, főleg Sebastian fejfogdosós előadásában.
Nekem tetszik Henry előadása, mert ugye ezzel lehet viccelni, hogy valami baja van az embernek, az nem nagy dolog, nem egy atomkatasztrófa.
- Én értékelném a srác humorát, az biztos.
Vallom be.
- Én is utálom őket! De Lia kedvéért…
Igazából ha tudnék félni, biztos páráznék, most jól érzem magam és nem akarom, hogy ezt megbolygassák. Szóval a lényem egy része egyetért Sebastiannal.
- El lehet engedni mindent. Csak idő kérdése. Az ember lazán, könnyeden túllendül, de ehhez fel kell dolgozni.
Legalábbis így képzelem el. Nem mintha én teljesen rendben lennék, csak osztom az észt.
A csók után Josh példáját is jobban elmagyarázom. Belesimulok a hajbabrájába, elégedetten mormogok, az egyik egész elnyújtott már-már kéjgyanús lesz. Tényleg szeretem… Megérte hajat növeszteni.
- Édes, ez is érdekes. Talán nekem is kéne ilyen szó, sosem voltam becézős fajta, nem is volt barátnőm rendesen, Tesst csak Tessnek hívtam.
Azt nem mondhatja! Mert az megint olyan lenne, mintha kis babszemjankó lennék. Jó ez.
- Majd kitalálok én is dolgokat. Savanyúm, széndioxidom. Ez jó, nem? Fontos, mint a levegő, ez kell, mert a növények lélegzése elengedhetetlen.
Nyögöm, ahogy a hajam túrja, az lesz az és a nyak, de ott nem csókolgat és addig nincs baj.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Szer. Okt. 28 2015, 19:05

//Josh elront minket, ezek a témák! xDDD//
-Huh... hát... a drog kiforgat önmagadból, örülök, hogy leszoktál. Meg hogy látod mennyire rossz hatással van az emberre. - Elvégre ez szörnyű amit leírt...
-Jah. -Bólogatok, azok valóban jók.
-Nem, neki nem, hogy kezdi visszanyerni az alakját. De ő így formás, őt így szeretem. - Mosolygok, Lia "ikrei", ahogy ő hívta őket nekem is tetszenek, két szép íves, gömbölyű hegyvonulat. Puha hegyvonulat... khm.
-Azért ne minden jöttmenttel feküdj össze, jó? -Még a végén összeszed valamit... A kevés ölelést felhozva magához ölelel, csökkentve hiányom a dolog kapcsán.
-Phoenix? Ahahahah! - Nevetek fel, vele csak az ágyban ölelkeztem azon az éjszakán, azóta se. - De a többiek igen, Henry is. - Azt nem tagadom, nem is akarom. Ahogy megölel az jól esik, fura is kapni ilyet tőle, de annyira mégsem, mivel fordítva volt már. Inkább csendben élvezem a dolgot.
-Tényleg? A szüleid sosem...? - csodálkozva emelem rá a tekintetem.
Amikor már Felix van terítéken már vigyorgok.
-Ugye, hogy elnassolnád te is! - Röhögök, hogy ő is a diákcsemegén.
-Nem, ezeket pont nem, de nem szeretem a hegem, nem szeretem ha szakadt bárhol is a ruhám, szeretek tetszeni.... nagyon. - Nevetek, hát nézzen már rám, használna szerinte ha fésülném a hajam?! Minek?
-Ahm, ne gyulladjon ki, csak... legyen nagyon boldog! - Mosolygok, annyira vágyom rá, hogy repessen a szíve, legyen boldog, nevessen...
-Őőőőőőőő, ahaaaaaa, de már hivatalosan is nagykorú vagy és mint tanárod felmérve téged állíthatom, felelősen cselekszel, felelned kell a tetteidért! - Nevetek, jaj hát erre sem hivatkoznék normális esetben! Nem a tanára szeretnék lenni, hanem a barátja. Családtagja...
-Nah, tessék! Elmagyaráznánk, hogy kezesebb lennél, ha vár egy hetet úgy ki lennél éhezve hogy megérné! Rábeszélem, megérvelem neki! Azt mondtad intelligens, rábeszélném! - Hülyülök Felix kapcsán.
-Jah, észrevettem, ki fogtok csinálni egyszer, én mondom! - Nevetek, Henry és Reeve a két csintalan. Felkötöm a gatyám.
-Ha nem akarod nem kell, Lia kedvéért sem. Nem ellene beszélek, csak... ezt neked kell akarni, nem neki. Semmi értelme eljárni, ha úgy sem nyitsz annak a vadidegen f.szinak, vagy nőnek. - De komolyan, én már csak tudom.
-Szóval neked sikerült? Mert akkor megpróbálom majd, ígérem. - Nem baj ha nem válaszol, de ha igent mondd, tényleg belevágok. Az ő gondjai nagyobbak az enyémnél, ergo mennie kéne nekem is.
-Áh, hát én szeretem ezeket a jelzőket, sokat is használok... de szóban nehezen éreztetem, ha valaki fontos nekem... - Mosolygok, játszom a hajával, csintalan mosollyal, mennyire élvezi. Megvan a gyengéje, mi? Kvittek vagyunk Reeven...
-Megnézném Felix arcát, ahogy erotikus a fülébe súgod, hogy savanyúm... úgy hiányoztál... Széndioxidom, én kifújt levegőm, adj egy csókot... - Suttogom a fülébe, de vigyorgok, inspirálom valami másra, mert szerintem Felix legjobb esetben is közli: most nevetnem kéne ugye? Ejj de vicces valaki. Vagy ilyesmi, bár a széndioxidom nem tudom hogyan jött, van bárki aki oxigénemnek hívja a másikat? Lehet bejátszom Liánál csak a poén kedvééért. Közben kutakodva haladnak az ujjaim a hajában, jól esik játszani vele, Liát is szoktam simogatni, de össze nem túrom, sosem passzol a hangulathoz valahogy. Legalábbis ha nem szeretkezünk, de akkor inkább máshova jár el a kezem, khm.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Szer. Okt. 28 2015, 22:12

//Pont szegény JOshua – most a friendsbe pont van egy Joshua XD és Rachel allergiás a nevére, csak Joshuának hajlandó kiejteni, nem Joshnak//

Bólogatok és inkább nem szólok semmit. Mondjuk azóta nem füveztem!
- Kezdi? Hát nem ilyen volt mindig?
Nekem nem tűnt föl, hogy Lia fogyott, vagy hízott volna.
- Dehogy, ha nagyon ribanc nem megyek el vele, azzal leértékelném magam.
Egy olyat bárki megkaphat, az enyémben akkor már legyen némi potenciál, mondjuk hatalmas, de eredeti mellek, az nem baj, ha hiú, úgyis csak egy estés program lesz.
Megölelem, mikor kiderül, hogy ebben hiányt szenved, alaposan magamhoz húzom, szorosan, szorítok rajta egy erősebb, bensőségeset, a fejére kap egy puszit, miközben visszaemlékszik, Phoenix nem volt az a bújós típus szerintem.
- Henry persze, ő az öcséd, Phoenix mást csinált jól.
Vigyorgok, ilyen az élet, a tesók ölelgetik egymást, a fiúszeretők mást ölelnek magukhoz.
- Nem, a mi családunk hottentotta, ott nem volt divat az ilyesmi. Nem érdemeltem meg, mindig mindenre ez volt a válasz, de sokáig nem is tudtam, hogy ilyesmi létezik.
Aztán egyszer felfedeztem, hogy egy osztálytársammal csinálják, még elsőben, megkérdeztem engem miért nem, erre azt mondták rossz kisgyerek vagyok és nem érdemlem meg.

Vállatvonok, igazuk volt ez nem kérdés. Most sem érdemlem, de ki nem szarja le? Unok mindig elszámolni a lelkiismeretemmel.
- Persze, én szeretem a magvakat, ilyeneken élek.
Vigyorgom. Most már ilyeneken is, mert emésztgetni próbálok nehezebb dolgokat, de egy hamburgertől szerintem még mindig kidobnám a taccsot.
- Az normális, ha nem szereted a heged. Egyrészt nem kötnek hozzá jó élmények, nem egy hősi sérülés, hanem trauma. Perszehogy nem szereted, másrészt egy heg nem feltétlenül szép. Hacsak nem vagy Henry Potter, de villámot nem láttam rajtad.
Tapogatom meg a homlokát.
- Senki se szereti, ha szakadt, bár én szeretem, ha eredetileg szakadtan van varrva, csak kifogytam belőlük.
De lehet első sem veszem már a régi nagyon rocker cuccaim, valahogy az az érzésem Felixnek nem annyira tetszenék szakadtan.
-Minden ember szeret tetszeni, szóval nem győztél meg! Rád férne az egojából.
Beletúrok a hajába, ha már arról beszélünk.
- Miért baj, ha kigyullad? Legyen, én is ezt szeretném. Az lesz, mert rajtunk múlik.
Most nagyon elszántan jelentem ezt ki, ha ennyire akarjuk, sikerülne kell, Lia bármit gondoljon, vagy érezzen, felülírjuk, Lionelnek vége, új korszak kezdődik.
- De nem, mert 21 mínusz egy év az csak húsz és nekem az a másfél év kimaradt.
Egyezkedem vigyorogva, csak húzom az agyát, tudom, felelős vagyok, sajnos nagyon is…
- Túl intelligens, nehéz bármire is rábeszélni, de megpróbálhatod, érdekelne egy ilyen párbeszéd a nemi életemről.
Vigyorgok, ez is milyen nonszensz már. Nevetek, hogy én és Henry megadjuk a módját. Sebastian ismét rendes oldalát csillogtatja, de most fejet kell ráznom.
- Nem magam miatt megyek. Miatta. Egyedül nem hiszem, hogy elmenne, de így el fog és ki tudja, neki nem akkorák a problémái, Lia egészséges, rajta lehet segíteni, egy kis önbizalomtréninggel például, ha neki segít, nem számít hányadik inkompetens idiótát ülöm végig.
Vállat rántok, én menthetetlen vagyok az biztos. Felsóhajtok, lesütöm a szemem.
- Nem
Hogy sikerült volna? Teljesen nem…
- De van, ami igen. Felix pl segített elfogadnom, hogy a mostani Reevennel vagyok teljes és nem számít, ha a régit keresik, szóval most már nem izgat a drogos, fesztelen, menő énem, az is én vagyok és bennem van, annyi az egész, hogy teljesebben és józanul. De ehhez Felixnek el kellett mondani, hogy tudjon reflektálni.
Teszem hozzá gyorsan, mert néma gyereknek anyja se, nem vagyunk gondolatolvasók.
- Nem kell szóban éreztetni, neked elég kifejező a metakommunikációd.
Nem hiszem, hogy lenne, aki nem érezné, ha Sebastian kedveli. Kicsit sóhajtok, nagyon jó, ahogy túrja…
- Tudja hogy fura vagyok, majd megszokja. Igen, leszek a leheleted ó széndioxid man!
Rötyögöm, ez gáz, majd remélem kifundálok valamit a helyzetben, a simogatásban viszont teljesen elalélok, simulok hozzá.
- Többet kéne fodrászhoz járnom…vagy fejmasszázsra, vagy fel kéne találni a hajsimogatás mesterségét és hm lenne hajsimogatás képzés, megfizetnék, képeznének specialistákat, lehet Sebastianoknak kéne hívni őket, mert Te nagyon jól csinálod
Sóhajtom borzongva.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Szer. Okt. 28 2015, 22:46

-Amikor kórházba került lefogyott. Mostanra hízott vissza. Te is híztál, ami jó. - Jegyzem meg mosolyogva, mert ez Reevere is ráfért már.
-Jól van. - Bólogatok, akkor nem minden szembejövő szinglivel fekszik majd le, van esély, hogy ne kanászodjon el. Megint... hehe.
-Igen, Henry a családom. Legalábbis vérkötelék szerint. Phoenix meg... hagyjuk is, nekem itt van Lia, neked meg Felix. - Mosolygok, belesimulok az ölelésébe.
-Az én szüleim se valami érintkezős fajták, de... azért nem ennyire távolságtartók. - Még a végén szerencsés leszek velük, mi? Henryt erről sosem lehetne meggyőzni.
-Szerintem az ölelést nem ehhez kellett volna kötni. Ha több szeretetet kaptál volna, nem lettél volna rossz, hogy felhívd a figyelmük... - Én próbáltam mindenben kiváló lenni, Henry dacoskodott, ahogy Reeven is. Egyik se hozta el a maga sikerét, a szülőkben volt eleve a hiba...
-Azt hittem pépeken, leveken... már a magoknál tartunk? - Húzom az agyát, de érezni csak piszkálom.
//Henry kihatott rád, nagyon xD Harry Potter lesz az hacsak nem az öcsém ment át varázslóba Razz//
-Nem, nem, nem hadonászok a pálcámmal... Huss és p.cs... - Vigyorgok, de igazat adok neki. A heg szerintem sem szép.
-Én azokat sem... - Nem, ha valami szakadt direktben sem szép.
-Hmm, jó, ha látom, majd mondom, adjon belőle, ne legyen fukar. - Mosolygok, lehet magabiztosnak tűnök, de belül sosem voltam az. Nem megy. De a hajtúrásra lehunyom a szemem, az jó.
-Mert az égő lenne... - Nézek rá amolyan ne már fejjel, majd mosolyogva csóválom a fejem. - Rajta, ő fogja érezni. És őszintén szeretném ha érezné, mímelni nem tudja, láttam milyen olyankor. - Hagyjuk is, majd odateszem magam. Bár ennél jobban hogyan tegyem oda magam?! Mindegy... megpróbálom.
-Igen, de érettebb vagy a korodnál, azzal megvan a 21. Pont. - Vigyorgok, nem adok neki igazat, csakazértse! Hehe.
-Jól van, nekem nem probléma, szerintem neki sem... - Vigyorgok, nevetek, ez a téma nem fog minket feszélyez szerintem.
-Gondolod ha ott vagy, a doki megtudja a kórképed, akkor Lia fogja érdekelni? - Már bocsánat, de Lia jól rejtegeti a gondjait, a dokik meg csak a nyilvánvalót látják...
-Én sem vagyok már olyan laza, mint voltam. Az ember változik ez természetes dolog. És szerintem sincs baj a mostani Reevennel, szeretem hogy mosolyog. Akit én ismertem régebbi Reeven szomorú volt, hülye aki nem örül a vidám Reevennek! - Mosolygok rá, megpuszilom, megragadom kicsit a vállát, hogy igenis jó így! Tanulság: kis lépések. De én azokat mér megtettem...
-De nem tehetem meg mindenkivel... meg könnyen elszalad velem a ló... - Ahogy a mellékelt ábrák is mutatják, élvezem ahogy sóhajt, legalább ellazul.
-Aw, az más, ha tudja... - Nevetek én is, biztos vagyok benne, hogy a humorát mindenki szereti. Aztán vigyorgok, hülyeségeket beszél, betudom a sörnek ezt is.
-Ezt nem lehet tanulni, erre születni kell! És előny, ha Sebastiannak hívnak, igen... jó érzés, szeretem csinálni, kellemesen simogató. - Hagyom hogy keresztül illanjon a haja újra és újra az ujjaim között, elindulok a tarkójáról és a feje búbján emelem el, hogy kezdhessem előről. Szabad kezemmel a hátát simogatom, ha felém fordult, ha nem, akkor a lábát, arcommal bújok az övéhez egy kicsit, majd hátradőlök és nézem, ahogy esik a haja és kócolódik, megmosolyogtat a látvány.
-Felix nem csinálja neked? Szerintem ő is élvezné... - Kérdem mosolyogva, míg simogatom. Vajon Liának mi esik nagyon jól, ami hiányzik neki, amit ritkán kap meg? Nem is tudom...

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Csüt. Okt. 29 2015, 21:15

- Hm értem, én lemaradtam a kórházról… Azt tudod miért került be? Tudsz erről többet mondani?
Kérdem komolyan, hogy híztam somolygok.
- Ugye nem gondolsz kövérnek?
Csak szívatom a kérdéssel Henry attitűdöt öltve magamra. Neki itt van Lia, nekem meg… Ölelem, igazság szerint nemtom Felix mennyire veszi komolyan, hogy itt van nekem, kihagyom ezt a részt most, ölelgetem, pótolom, amiből hiánya van és min kiderül, nekem is.
- Az enyémek annyira jól akartak nevelni egy agyi rendellenességgel született gyereket, hogy pont ezért elrontották.
Szusszanok a hajába, fújtatva kissé. Ez van, talán ölelgetniük kellett volna, akkor is, ha nem érdemeltem meg, talán rászolgálok, vagy tudja fene.
- Igen. Szóval, ha lesz kis Drayton jó sokat ölelgesd.
Nem akarok mélyebben belemászni a témába, legalább tanulságos, legalábbis számára, aki tervez szülő lenni valaha.
- A magoktól híztam ennyire meg! Egyél magot, száz kilóig meg sem állsz.
Veszem a poént, adom is vigyorogva alá a lovat.
//Óóó basszus rosszul írtam le a nevét, nem igaz! Harry XDXD Ezer bocsi Rowling XD//
Én a huss és pöcct valamiért p*nek értem, szóval csak nézek.
- Azzal a pálcával? Azzal ne, az legyen célirányos.
Röhögök a markomba, lehet nem ezt akartam de ezt csinálom belőle.
Ha Sebastian finnyás a szakadtságra, bizonyára Felix is, ezen elgondolkodom. Neki csak biccentek.
- Ha ilyet mondasz megsértődik
Vetem közbe vigyorogva. Megpuszilom a haját, aranyos, ahogy lehunyja a szemét és úgy élvezkedik. Kész vagyok a szóvicceitől, hátra is vetem magam, persze csak neki a kanapé háttámlájának.
- Szerelemben sosem az. Bár nemtom, én még nem voltam szerelmes.
Fintorítom el az ajkam egy percre.
- Fogja, túl lesz szeretve általam, általad is, nem hagyunk neki választást. Vagy boldog lesz, vagy boldog.
Döntöm el, hogy ez így lesz és kész, márpedig akkor semmi esetre sem lehet másképp.
- Ó, ha azt a korom vesszük már százhúsz éves vagyok.
Közlöm öreges, reszketeg hangom.
- A testem még csak 21, de a lelkem már aggastyán.
Hülyéskedem el az egész kicsi vagyok makacskodást. A nemi életemnél kicsit kipirulok, mert ha jobban belegondolok.
- Állj, állj, azért csak cenzúrázva kerüljön szóba, vannak dolgok, amikről nem akarom, hogy tudj.
Eszembe jut a második menet, azt pl nem osztanám meg vele. A pszichológuson elsötétedem.
- Nyilván túl nagy falat vagyok az összesnek és ezt fel fogja ismerni, továbbá elég nyomatékos tudok lenni. Lehet, hogy nem látszik, de nagyon. Mindenképp Liával foglalkozna és max. csak érintőlegesen velem.
Bizonyára vérszemet kapnak, de akkor helyre kell tenni, ennyi az egész. Liának hátha hasznos lesz, olyasmit mond, lát meg, amire eddig nem jöttünk rá. Elvégre benne nincs semmi gyökeresen rendellenes.
- Ugyan, most is laza vagy
Veregetem hátba. Aztán viszont ő biztat engem, meg is torpanok végighallgatni, s beszippantot ajkam végül mosolyra ereszteni.
- Igen, köszi…
Sóhajtok, a hajamat túrja, le is hunyom a szemem.
- Miért kéne mindenkivel éreztetned? Aki rászolgált, azt megérinted gondolom.
Mosolygom azon, hogy minek hívjam Felixet, s hogy tisztában van vele nem egy normális embert kerülget.
- Szóval neked van egy spéci hajsimogató géned, egy plusz érzék, nevezzük Sebnek…
Nyögöm, nagyon belemerül és kiderül, élvezi.
- Vigyázz, még a végén felfogadlak és akkor…nem tudsz majd fordítani, mert mindig simogatnod kell
Hangom kissé nyöszörgővé válik, ahogy búj, máshol is megérint, libabőrös leszek.
- Hm…de ő sok mindent csinál, ezt is szokta, nem véletlenül lesz szex a vége minden komolyabb…ahh érintkezésünknek
Nyögöm már igen reszkető hangon, ki is nyitom a szemem, pislogok.
- Ha ezt tovább csinálod…Joshos leszel.
Harapok az ajkamba, megpróbálok felülni. Azt nem akarhatjuk, ő sem hagyta a hassimogatást, mikor már rezgett a léc.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Csüt. Okt. 29 2015, 22:00

-Öhm... nem pontosan. De valami fertőzést kapott benn, azért maradt tovább. Mindenféle orvosi szavakkal dobálózott, nem értettem... csak azt hogy beteg. Ezt tőle kell megkérdezned, tudod, hogy nem a kedvenc témám... - Mondom bocsánatkérően, mert tényleg gyengém a dolog.
-Hogy mi? - Lepődöm meg őszintén a kérdésen. -Nem dehogy, sőt, még kicsit hízhatnál, akkor formásabb lennél. Vagy izmosodsz, az már mindegy. - Mosolygok rá, dehogy kövér! Az ölelése viszont nagyon kellemes, családias valahogy. Nekem az.
-A gyerekneveléshez nem kell más, csak szeretet... de van aki pont ezt az egyet nem képes megadni... - Szerintem az én szüleim ebben szenvedtek hiányt. Azért lett gyerekük, mert kellett. Na meg mert az abortuszt elítélték, mert gyilkosság... ez az én szerencsém, különben Henry sem lenne nekem.
-Fogom, ne félj. Az öcsém is halálra ölelgettem, mint kis Drayton! - Vigyorgok, de ez tény, emiatt nem kell aggódnia.
-Óóó, mindig is szumós akartam lenni, kiváltság egy szumós barátnőjének lenni, majd mondom Liának is! - Közlöm nevetve, huh, szerintem hamar elhagyna.
// xDDD //
-Azt hiszed nem vagyok vele elég célirányos? Írtam én már a hóba vili? - Jól értette mit mondtam, röhögök is, hogy röhög.
-Már min sértődik meg? Hogy fukar? - Nevetek, ezen mi a jó istent lehet megsértődni?
-Én nem tudom az vagyok e, sosem voltam... de mikor azt hittem Liot választotta... még nem voltam ilyen csalódott és feldúlt nő miatt... Még Callie miatt se anno... olyan jó érzés, hogy velem van... amúgy... akkor most csak fellángolás ez nálad? Mert nekem úgy tűnt... szóval ez több mint tetszés nálad, Felix. - Teszem hozzá vigyorogva.
-Áh értem, értem, Lia rettegj, mert szeretünk! - Nevetek, micsoda fenyegetés!
-Áh, te vén f.szi, akkor a végén kiderül te rontod meg Felixit, az öreg kecske is megnyalja a sót mi? - Röhögök, milyen hülye, de komolyan hogy lenne már lélekben öreg?
-Hmmm? Cenzúrázva... jó. - Bólogatok, elképzelem, vigyorogva folytatom. - És Felix, milyen volt megízlelni Reeven banánját? Édes volt? Tejjel etted? "Óó, igen, zamatos volt Sebastian, de a barlangászat a legjobb vele! Ha ő vezet, ha én, mindig felfedezünk valami újat!" Ó, ez csodálatosan hangzik! - Adom elő Felix részét valami magabiztos hangon, érezze a párbeszéd lényegét, mert a cenzúrát így értem.
-És gondolod Lia nem venné észre, hogy miről van szó? - Csóválom a fejem, szerintem ez sem jó megoldás, de rájuk hagyom.
-Igyekszem. Az menőőőő. - Vigyorgok rá, nevetek is. Lazának lenni jó.
-Igen, de lássuk be, már kétszer meg kell gondolnom. Calliet például nagyon szeretem, régi barátom, de ha ugyan úgy ölelgetném mint régen... Érett nő megértené, hogy Ameliát szeretem, de mégis vigyáznom kell, nem ölelgethetem mindig! Amelia félreértené. - Csak hogy egy példát mondjak.
-Nevezzük. Van... - Áh, lehet van, imádom simogatni az embereket, ha olyan a haja a másiknak játszani vele ha olyanom van.
-Áháháh, attól nem félek. Majd fordítok ha épp Felixszel vagy, vagy az egyetemen, még Ameliára is jutna időm! - Vigyorgok, megoldom én, nem ijeszt el. Örülök, hogy vidám, aranyos, ahogy nyöszörög, mulattat.
-Nem, Joshos nem... De ha tovább csinálnám, szex lenne a vége? Nem hiszem. - Mosolygok rá, hagyom felülni, de átkarolom és közel húzom, odahajolok a füléhez.
-Ezt a hasamért... - Suttogom bele, vigyorgok, ha hagyta hogy átkaroljam, ujjaimmal csippentek egyet az arcán, majd simogatom a karját.
-Hm, nem hittem volna, hogy ennyire könnyen megtaláljuk egymás gyengéit... uuuu, magic! - Vigyorgok rá, de nem? Gyorsan ment.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Pént. Okt. 30 2015, 20:46

Szóval Sebastian se tud többet. Vágok egy „aha” fejet és annyiban hagyom, elvégre nem akarom ezzel terhelni, ha nem bírja. Valószínűleg Lia is így volt vele.
Komolyan veszi ezt a „kövér vagyok” dumát, tényleg baromi édes, bár akkorát vigyorgok, hogy le fog esni neki, megint sz*pattam kicsit.
- Szóval nem vagyok elég formás?
Nevetek, de sejtem most már rá fog jönni, hogy szórakozom. Mert ilyen b*zi még nem vagyok!
- Ez elég lehangoló, de jó, hogy te érted. Szerintem ezért vagyunk kemény diók, te, én, Lia.
Felix pl tök lazán beszél mindenről, ami nem a sötét oldala, mert szerették.
Nevetek, hogy ölelgette az öccsét, biztos jó lehetett.
- Pont úgy nézel ki! Mínusz súlyban, hééé én lehetnék ellenfeled, jó is lenne versenyt ölelgetnék egymást.
Lia drukkolhatna, nade vajon kinek? Széttárom a karom, nem tudom mennyire célirányos, a kifejezésen nevetek, aztán fű alatt megkérdezem:
- Amúgy tényleg? Ezt mindig ki akartam próbálni.
Csak hó kéne, ahhoz meg utazni.
- Azon, hogy az egoizmusából, bár ezt szerintem tudja, a fukaron biztos.
Nevetek, fukarnak nem fukar, ha egyszer aládgyújt meghálálja, eddig ez a tapasztalat.
- Hogy te szerelmes vagy-e?
Furán nézek rá.
- Hát nem egyértelmű? Nálam? Nálam?
Meg kell ismételem pislognom és figyelembe se vennem a vörös zavart, ami elborít.
- Mi az, hogy fellángolás? Az egy érzés,nem? Én nem vagyok jó érzésekből, nagyon nem.
Rázom a fejem, méghogy én fellángolni, egyszerűen csak tetszik Felix és…csak a tényeket mondom róla, ha ez jó színben tünteti fel, nem az én érdemem.
- Az világos, hogy Liát szeretem, persze. De a fellángolás csak pillanatnyi, nekem terveim vannak Kaleval, hosszú terveim.
Emlékszem a csillagokra, akkor egy percre attól tartottam belészerethetek.
- De az más, mint egy fellángolás
Rázom a fejem, nem tudok a témán túllépni. A kecskén viszont nevetek, elképzelem magam kecskeszakállal, ahogy nyalogatom Felix..najó, hagyjuk.
- Kell a vérfrissíték, a friss, fincsi husi
Mekegem, aztán viszont szívat rendesen, egyrészt vörösödöm, másrészt nevetek, mert ez a duma halálos.
- Neh…neh
Rázkódóm a nevetéstől kínlódva, könny szökik a szemembe, a rekeszizmom vadul ráng, nehéz abbahagyni, utána levegőt is alig kapok. Ráadásul mély váltás, pszichológus.
- Majd úgy csinálom, hogy ne vegye.
Nyögöm, aztán megcsóválom a fejem ezen a menőségen. Callie? Fogalmam sincs, de okos képet vágok és bólogatok, nagyon helyes, ne ölelgesse.
- Ölelget téged Lia, gondolom Josh, Henry, mellesleg itt vagyok én is, nem volt rossz. Tudod nekem kevesebb van, csak Lia és Felix.
Mondom viccesen lebiggyesztett ajkakkal. El is nevezek róla egy nemlétező gént, viszont szerződtetni nem tudom.
- Honnan veszed, hogy nem viszlek órákra? Mondjuk Felixből tényleg kihagynálak.
Vallom be hunyorogva, nyöszörögve, már JOsht hozom fel kínomban, mert kezd túl jó lenni ez a simogatás, belereszketek a karjaiba.
- Um ennyitől még nem, de ha már a nyakam is csókolgatnád és elcsattanna valamilyen szalvétanélküli…
Hülyéskedek, hello, ez itt Sebastian! Gyorsan hátra is húzódom, bevillan Lia döbbent képe. Ő is szokta simogatni…
- Há! Szóval a jófiú csak álca! Tudtam én! Bosszúálló vagy!
Hihetetlen, megcsíp és félre kell húzódnom, mert az ajkai túl közel kerülnek a nyakamhoz.
- Elég sokat fogdossuk egymást.
Nevetek, aztán elgondolkodva nézek rá.
- De te olyan fogdosós vagy és…rájöttem, hogy én is szeretem. Ez nem baj, ugye?

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Pént. Okt. 30 2015, 22:31

Persze Reeve megint hülyül, szemet forgatok.
-Tudod mit? Nem, nem vagy, még nem csattana elég nagyot, ha a seggedre csapnék, mert csontos a valagad öcsém! Úgyhogy egyél szorgalmasan! - Vigyorgok, nevetek, tiszta lökött komolyan.
Bólogatok, meglehet nem volt egyszerű gyerekkorunk, de hát ez van.
-Hah, esélyed sincs. -Jelentem ki tök lazán, vigyorogva, hát ő nem tudja mekkora szeretetéhségem van, főleg ölelgetés, csókolózás terén, pedig Lia most erősen pótolja a kiesett éveket.
-Amúgy tényleg, bár részeg voltam, kicsit összefolyt, de nagyon jól elvoltam! - Röhögök, ó, nagyon jó volt.
-Hát jó, majd teszteljük, engesztelhető? -Már Felix, mert szerintem valamin meg fog sértődni, sértődékenynek tűnik ebből az elmondásból.
-Igen. Szerinted... igen? - Az jó hír lenne, örülnék, ha igent mondana. De nekem az övé elég... megalapozottnak tűnik, rajong!
-Lehet nem vagy jó belőlük, de attól még érzed őket mint mindenki más... és nagyon erős 'érzelmeid vannak Felix iránt, hidd el... hát látom! - Vigyorodom el.
-Az csak jobban erősíti az elméletem miszerint nem csak fellángolás... hosszú távú tervek... ühüm. - Bólogatok, hogy igen-igen, úgy fest legalább a szikra megvan, kérdés mikor kap lángra. Bár ha még nem kapott, akkor mi lesz ha igen? Huhhh, durva lesz.
-Deh...deh... szerintem ha benne van bejátszom! - Röhögök, nem ismerem a srácot, de remélem van humora, ez milyen beszélgetés lenne már? Lia is besírna! Az más kérdés, nyílt eszmecserét ő nem is bírna elviselni, khm.
-Akkor ölelsz meg amikor akarsz, bár javaslom, ha futásból jövök haza várj addig míg lezuhanyzom... - Vigyorodom el. -Amúgy igen, persze, de fura lesz máshogy kommunikálni feléjük, hogy fontosak mert szóban... nem megy. Úgy még félreérthetőbb... - Nekem legalábbis mindig rosszabbul sült el.
-Szóval ne adjak neki empirikus tippeket, mi esik jól neked? - Vigyorgok vadul, hogy elképzelem, túrom Felix haját, hogy na így csináld haver, ettől bealél a... fiúd. Ahhaa.
-Hmmm, jóó tippek, pedig rettentő ügyesen szívok erotikusan nyakat, nyoma sem marad, de ha neeeem, akkor nem! - Vigyorgok, vicces, hogy megosztotta, de egyben jó érzés, hogy rám bízta a kis titkát. Aztán a bosszúállón csak lesek, mire leesik a film (vagy képregény, ahogy jobban tetszik), röhögök is.
-Jah, de ha egyszer olyan édes, nassolhatnékom van! - Nevetek, majd jön a sokat fogdossuk egymás dumával, eltakarom a szám, hogy ne röhögjem már ki, mert valahol igaza lehet, de nekem ezek nem szoktak feltűnni. Én mindenkit fogdosok....
-Ha egymásnak nem baj, más meg... - Vállat vonok. -Én alapjáraton mindenkihez hozzáérek, ha kedvelem. Minél inkább kedvelem, annál inkább... fogdosom, hogy a szavaddal éljek, de ha egyszer jól esik hozzáérni? Mint mondtam, szóban béna vagyok... amúgy miért lenne baj? Általánosságban, vagy nekem? Mert nekem egyáltalán nem baj! - Túrok még bele a hajába lassabban és gondolok egyet, adok a szájára egy hosszabb puszit, meg a nyakán szívok egy rövidet odatapasztva az ajkaim, hogy aztán a fülébe súgjak. -Rám bíztad a féltett kis titkaid, enyééém vaaaagy drágaszág! - Röhögöm el a végét, nem megy, jobban megölelem, szorosabban. -Örülök, hogy megismertelek. Örülök, hogy Liának ilyen unokatesója van. És örülök, hogy megbíztál bennem. Hogy megbízol bennem és elfogadsz. Komolyan. - Sóhajtok egyet, érezze hogy nem hiába ölelem ennyire, sokat jelent, hogy befogadott, elfogadott. Na meg hogy így vigyáz Liára, egyedül nekem lehet nem menne.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Hétf. Nov. 02 2015, 21:27

Most kéne bejátszani a „nem vagyok elég…őőőő” nem jut eszembe a folytatás, mert nem vagyok nő és nemtom pontosan mit kéne kifogásolni.
- Eszem, eszem, de azért remélem tudod, teljesen egészséges soha többé nem leszek.
Nézek rá komolyabban.
- Mondták, hogy az anyag szétcincálta a gyomrom, nemtom milyen értelemben, de közölték nem igazán ehetek sokat, nem tudja befogadni egyszerűen és nem tud rendesen tágulni.
Próbálom elmagyarázni, de síkhülye vagyok orvos cucckból, csak a tényeket mondom, amiket én is tudok, nem kellenek ide az illúziók. Kihívóan nézek rá, gonoszkásan, azon, hogy esélyem sincs a szummóban.
- Miből gondolod? Hozzád merek nyúlni és gátlástalan vagyok.
Sokszor tényleg, tudatosan alakítottam ki magamban őket és odafigyelek, de olykor, vagy ha azt akarom, eltűnnek. De még az is lehet, hagynám nyerni, jó fej vagyok.
A hóbahu*ozáon vigyorgok.
- Hát ez király, majd én is kipróbálom.
A hókérdéssel most nem foglalkozom, Liával úgyis akartam teleleni, rengeteg dolog van, amihez kell, legfeljebb elutazunk valahová, ahol van.
Tesztelni?
Röhögök.
- Abszolút!
Nekem is kéne, mégpedig tudatosan! Csak…sokszor kiesnek a fejemből a dolgok, ha a közelében vagyok.
Rázom a fejem Sebastianon, hisz mondta már, hogy lehet akkor ilyen bizonytalan? Hátba veregetem, erősebben, emberesedjen kicsit.
- Mint a halál! Tuti, holt, egészen biztosan, bizonyosan biztos!
A hangom pedig olyan magabiztos, hogy bútorokat tologatna, ha megtestesülne. De hogy nekem? Erős érzelmeim? Elhűlve meredek rá, aztán felnevetek, érzem elönt a forróság, mintha száz furcsa kis sejt bújt volna belém.
- De az más, nem az….nem lehet az…. Tetszős érzések, a szerelem nem is…
Háh, kimondani is olyan… Szemet forgatok, érzem szűk és forró lesz a szoba.
- Milyen elmélet? Nem! Nem szerethettem bele!
Kiáltok fel hevesebben, jó adag kétségbeeséssel. Micsoda…ostobaság!
- Ne már, ne játszd be, kínos lenne nekem, ne égess.
Megmasszírozom a homlokon, Sebastianhoz pedig szabad kezet kapok. Biccentek, hogy csak akkor ölelem majd, ha tiszta.
- Vegyél nekik ajándékot. Valami marhaságot. Pl Best friendses cuccokat, vagy tudom is én, hímzett zsebkendőt. Állítólag különböző szeretetnyelvek vannak, a tied az érintés, van, aki mondja, más ajándékot vesz.
Ennyi jut eszembe, de lehet van még más is.
- Nem, hidd el, neki nem kell, megtalálja.
Nyitom nagyra a szemeim, hát igen, vázoltam micsoda, ebből összerakhatja, hogy tud a srác.
Kikészít, jól szív nyakat, nem kell, hogy benyúljak a nadrágjába is még a csók mellé, odáig már tényleg elég necces lenne elmenni Liával. Elfújok egy tincset az arcomból.
- Elhiszem, de ugyanakkor empatikus vagy, hagynál ebben a szűk farmerben merevedéssel? El is szédülhetek, gyenge a szédüléstűrőképességem.
Bizonygatom, aztán ráncolom a szemöldököm a nassolásra.
- Mármint az ölelésből? Vagy a csókból? Vagy csak éhes vagy?
Hajolok hozzá szemtelenül közel, viszont hátrébb húzódom a komolyabb témánál, ami ő csak nevet.
- Nem érdekelnek mások, csak…kérdeztem. Tudom, te ilyen vagy, én meg…
Nem tudom befejezni a mondatot, ez már sosem derül ki, merthogy az egy hosszabb puszit, én úgy maradok, abban a puszipózban, a nyakszíváson viszont felsóhajtok, elernyedek a karjaiban, merthogy rámászom automatikusan.
- Ahhh Sebastian, túl szexi Gollam vagy, kopaszodjál még, így nem az igazi.
Túrok a hajába most én.
- Jaj ez most olyan, mintha ki akarnál dobni. Menjek? Késő van, ugye?
Hunyorgok egy felületért, amin van óra. Örülök, hogy megismertelek, blabla. Hozzá bújok.
- Igazából annak ne örülj, hogy ilyen zűrös unokatesója van, bár ha szereted az izgalmakat a családban!
- Hm….rászolgáltál, tudod, hogy először rühelltelek a bájvigyoroddal, meg a hörgős kiejtéseddel, deh…
Bújok az ölelésébe, karolom át szorosan.
- De hát…
Csak még egyszer harapna a nyakamba!

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Hétf. Nov. 02 2015, 22:16

-Soha ne mondd, hogy soha! Ha eleget edzel, rendesen eszel, vitaminokat is szedsz, szerintem lehet a közelében legalább, de aztán ki tudja, az emberi szervezet masszív dolog. - Mosolygok rá, én reménykedő fajta vagyok. Erősen.
-Áh az kevés, nekem jobb a taktikám! - Persze lehet nem, de olyan jó adni a lazán nyerek dumát.
-Feltétlen, kva jó! - Röhögök, nem tudom mi a jó benne, de... jó!
-Na akkor nincs gáz, kiengesztelem majd valahogy! - Legyintek, főzök majd kávét, sütök sütit, megkínálom cigivel, piával, akármi.
Elmosolyodom a magabiztos hangján, hogy tuti többet érzek, ez biztos, talán Lia is. Jó lenne. Ha ez a szerelem, kellemes abszolút, nem olyan elfogult csőlátó mint mondták.
Vigyorgok a zavarán, ez kész.
-Tudod... már az is önmagában beszédes, mennyire zavarba jössz a témától, ha nem az lennél, legalább kicsit is, hidegen hagyna a szó is. - Mutatok rá, majd vállat vonok somolyogva.
-Miért baj az? A szerelem jó dolog. Az meg hogy férfi ne zavarjon. Te magad mondtad, a lelke számít, a gondolatai, a teste... csak a bónusz és a cseresznye. - Vigyorgok, szerintem ez nem olyan tragikus mint mondja. -De még nem ismered olyan rég, lehet csak rajongás. Majd az idő megválaszolja. - Csak hogy ne essen totál apátiába, hogy belezúgott egy férfiba.
-Na jó, majd visszafogom magam. Megpróbálom! Cserkészbecsszó! - Igaz, nem voltam cserkész de... tényleg megpróbálom, szerintem mással leszek elfoglalva.
-Ha neki az... Callienél még okés is, ő imádja az ilyen apróságokat, de Elee... inkább elviszem bulizni. - Nevetek, hogy szerintem nagyon, de nagggyon furán nézne rám, ha mindig vinnék neki mindenféle csecsebecsét és felesleges mütyüröket. A gyűrű egy dolog volt, az gesztus is volt felé, pont jó volt.
-Azt rögtön gondoltam, tudod aki keres talál... - Nevetek kicsit, hát Felix szerintem alaposan feltérképezi Reevet.
-Felőlem meztelen is lehetnél, kötelezlek én a ruhaviselésre? - Kérdezem ártatlan hangon, de hamis a vigyorom, ahaha, szóval egy kis merevedéssel kikészíteném, ejj, nem hiszem.
-A bosszúra érettem, de az első kettő is édes és jöhet bármikor! - Nevetek, lemaradt, aztán látom zavarba jön, mert az érdekel, hogyan érette a kérdést. De nem akartam feldúlni, inkább elterelem a figyelmét, kap egy csókot a szájára, a nyakára, egy kis hajtúrást és voilà, máris könnyed, mint falevél a szélben.
-És túl sok a fogam is, hmm? Majd dolgozom az ügyön. - Ráncolom az orrom az elfojtott fintor miatt, uhh, csak olyan kinézetet ne!
-Hmm? Nem. Itt is aludhatsz, tudod, vettem cuccokat, fel kéne majd avatnod, ilyenek. Csak... akartam hogy tudd. Ennyi. - Mosolygok, főleg, mert beletúrt a hajamba, én is szeretem, ha nem is olyan intenzitással reagálva mint ő.
-Hidd el, Henryvel mi sem voltunk egyszerű esetek, a zűr... nos... megszokott. És nem is vagy zűrös. Lehet régen az voltál, de én nem érezlek annak. - Mosolygok, simogatom a haját, a hatát.
Nevetek, mikor ecseteli mennyire utált és mennyire irritáltam.
-Nem is hörgős a kiejtésem... csak ha nem figyelek oda... és nem is bájvigyorom van, hanem megnyerő charme-om! Jó? - Nevetek, ölelem szorosan, ha már ő is átkarol, megpuszilom a halántékát. Még hogy bájvigyor... ez kész.
-Amúgy te sem voltál valami vonzó figura, mikor minden szavam kiforgattad és azt hitted minden csajjal flörtölök. Mi lett volna ha már akkor tudod, hogy a fiúkat is megnézem mi? - Nevetek, de nagyon, ú mit kaptam volna, emlékszem de örültem, hogy nem tudja! De kényelembe helyezem magam, magunk, eldőlök a kanapén, fejem a karfára teszem, őt húzom magammal. A belső lábam fel is húzom és elnyújtom, így máris jobb, ő maradhat félig ülve ha akar, feküdhet tovább a mellkasomon, vagy nem, de nekem jól esett kinyújtani a tagjaim, kényelmesen. Ha marad szórakozottan játszom a hajával és a hátával
-Amúgy mit akartál mondani? Mit dehát? - Talán belefojtottam a szót, kíváncsian fürkészem a szemét, mi járt a fejében.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Kedd. Nov. 03 2015, 18:37

//+ 16 nem a téma miatt Razz//
- Igazad van.
Biccentek mosolyogva, bár nekem tulajdonképpen így is megfelel, megszoktam. Hogy legyőzne szummóban? Rázom csak a fejem.
- Ha ennyire nyerni akarsz, hagyni fogom, hogy rám mássz a nagy szummós hasaddal.
Nevetek, azon is mennyire jó hóba pisilni.
- Azt lehet
Bólogatok, én folyton ezt csinálom, amilyen hamar sértődik, olyan hamar enyhül szerencsére.
A téma, hogy én szerelmes necces, mindenféle jó okot keresek magamban, miért abszurd. Nem ismerem még annyira, nem lehetek szerelmes.
- Csak tízes skálán tizenkettesen tetszik, ennyi
Nyögöm zavartan, de pont ez a baj, szerinte azért vagyok az, mert zavar. Beletúrok a hajamba, lesem a cipőfűzőm, lehunyom egy pillanatra a szemem, de úgy érzem még mindig forró az arcom.
- Nem is
Nyikkan belőlem valami hangféle.
- Még nem ismerem olyan rég!
Kapom fel a fejem levegőt kapkodva, miután ő kimondja.
- Nem az a baj, ha az lennék…oltári szívás lenne. Merthát ő nem az, nem is lesz, ugye luxuskurva négy szeretővel, nem szeretett bele egyikbe sem…nem ossza ezt a témát, nagyon nem.
Rázom a fejem, de elhessegetem, nem lehetek szerelmes belé, nekem sincsenek érzelmeim, az érzések ostobák! Igen…én tök olyan vagyok, mint egy üres pohár! Mint valami kerámiaanyag. Jaj ne, basszus az a köcsög! Megkönnyebbült levegőt fújok ki, hogy nem járat le teljesen Felix előtt . A női barátaihoz megpróbálok tanácsokat adni, szóval van ez a Callie és Elee?
- Ő nem a szexi barna maca óráról? Megvolt mi?
Nézek rá somolyogva, azt a nőt nem lehet nem megdugni!
Ahogy mondja is, nem az az érzelgős fajta, hm…pont valami ilyesmi kéne nekem is. Jöhetnének ketten a szőkével, azok ketten tutira kitanítanának, hmmm….
Nevetek vele a szóláson, ami igaz most Felixre, keres is, talál is. Elfliccen a szám a hamis mosolyán, meztelen. Belenézek mélyen a szemébe.
- Igen? Nem zavarna?
Úgy teszek, mintha lennék ennyire ostoba, kihívón bedugom mutatóujjam farmerem szélén a nadrágomba. Tovább igazából nem megyek, vigyorgom csak.
- Ahááááá
Esik le mire értette, nevetek azon, hogy a csók és az ölelés édes. Azért Sebastian tényleg elég szabados, olyan puszit ad, amibe beleszédülök, mégpedig az ölelésébe simulva.
- Hmm, majd valaki kiveri neked
Közlöm csálén mielőtt leesne, merthogy aztán enyhe pír fut át rajtam, igaz nem engedek a késztetésnek, hanem lassan, erotikusan a fülébe súgom:
- A fogaid.
A következő kicsit úgy hangzik, mintha már záróra lenne.
- Áh nem, Lia biztos nemsoká jön…és még nincs bögrém.
Mondom zavartan, asszem azt még nem szereztek, úgy csinálok, mintha fontos lenne. Talán mennem kéne. Jaj de kis naiv, hogyne lennék. Enyhén mosolygom.
- Még nem is parkourkedtünk…megígérted
Emlékeztetem finoman, mert az de menő már, amit csinál! És én hogyhogy nem tudom? Legalább megnézni. Nevetünk aztán azon, mennyire kész voltam tőle, most meg itt ölelkezünk, csókolgatjuk egymást, belebújok az ölelésébe még jobban, megpuszilom az arcát.
- Az biztos, hogy minden csaj odavolt a bájvigyorodtól, jól csinálod.
Bököm oldalba, dehogynem bájvigyor, ezt nem mossa le magáról!
- Húúúú, nagyon lebuziztalak voltak, akkor még nem tudtam hol kötök ki.
Nevetek, tutira idegesítő kis köcsög voltam. Elfekszik, húz magával, én a mellkasán kötök ki, jó, hogy birizgálja a hajam és simogat…szóval nem mozdulok, hacsak nem nyomom valahol.
- De hát nekem is megtetszett a vigyorod.
Pislogok sután, egész fáradt lettem ettől a sörtől, talán tényleg mennem kéne. Óvatosan megmoccanok.
- Asszem hagylak pihenni…
Bár még egyszer azért belecsókolhatna a nyakamba, csak búcsúzásképp.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Kedd. Nov. 03 2015, 19:08

-Hah csak vigyázz, rajtad maradok, tűrnöd kell! - Nevetek, persze nem feküdnék rá, max féloldalasan, szumó has ide vagy oda.
-Hááááát... tudod... az elég alapos jel a dologra... - Vigyorgok, hát bőven a max fölé tette, mit hisz, miért van?
-Ugyan, miért baj ez? Komolyan, szerintem ez annyira jó lehet, ez a heves vágy, ez a láng, hát csak róla beszélsz szinte. Ami jó, élvezem hallgatni. - Teszem hozzá, mert egyrészt tényleg érdekel, másrészt valóban jó látni, hogy lelkes.
-Erre mondok neked valamit. Lehet nem vagyok luxuskva, de nekem is volt több partnerem. Nekem ráadásul nem is csak szexpartereim voltak, randizgattunk is. De látod, Amelia többé vált. Adj neki időt, lehet ő sem az a fellángolós típus. Az pedig hogy a többibe nem szeretett bele nem jelenti, hogy neked ne lenne esélyed. - Mondom komolyan, de mosolyogva.
-Elee? Ahh de ő nagyon szexi barna csajszi, dede. Khm, lefeküdtünk, igen, de mi inkább barátok vagyunk, nem szexpartnerek. Ez mindig is így volt. - Minek titkoljam? Csak nem ver meg Lia miatt érte, hát ez még Lia előtt volt.
-Nem, miért zavarna? Itthon vagy. - Nevetek, hogy számomra a meztelenség természetes dolog, felőlem levetkőzhet, úgy is ölelhet, vonzó jelenség, nem fog zavarni.
Nevetek, hogy látványosan esik le neki mire értettem a bosszút meg az édeset, de olyan könnyű leszerelni a haragját, mulattat a dolog.
Aztán csak lesek vigyorogva, hogy ki ver ki mit? Most a f.rkamról vagy a fogamról beszél? De csak nevetek hogy az utóbbi.
-Megvolt, kössz, maradjunk abban mást verjenek ki nekem, az jobb... - Vigyorgok, pajzánul, ilyenektől én nem jövök zavarba, bírom a témát nagyon is.
-Nem is tudtam hogy az kitétel... ha tudom vettem volna. Bár Lia nagyon lelkes volt, kitalált neked valami jót ám! - Vigyorgok, dehogy küldöm el, csak most jött!
-Áh, tényleg, jól van, hétvégén elmehetünk, ha akarod. Tudok pár jó helyet. - Mondom magabiztosan, egy kis nosztalgia, jó lesz az!
-Csak a csajok? - Nem bírtam ki, annyit vigyorgok, kész, de hát húzom az agyát, hogy az órán a csajok oda lettek volna tőlem. Szerintem csak örültek, hogy nem 80 és a halál között vagyok.
-Hah, de nem b.zi vagyok, szeretem a lányokat is. Ha az lennék, rájuk fel sem állna! - Nevetek, de amúgy tény. De majd kifaggatom Kiliant (xD)
-Áh, ez a bájvigyor, akkor tényleg tudok valamit, elcsábítalak. - Vigyorgok, a számba harapok úgy fojtom el a nevetést, kétlem menne. Bár ki tudja... khm, na jó, de hát csak elviekben!
-Jó így. Sietsz valahova? Meg álmosnak tűnsz, maradjál. Lia is nagyon örülne, ha látna. Legalább egy kicsit. - Fonom a hátára a karom, jelezve maradjon, hova siet. Persze ha nagyon menne elengedem meg kiengedem, hívok neki taxit is, de tényleg örülnék ha maradna, élvezem a társaságát, nem szeretek amúgy se egyedül lenni.
-Cseréljünk, elfeküdnél a kanapén? Látom én nem vagyok kényelmes neked. - Mosolygok rá, eszembe sem jut hogy a sör álmosítaná, alig ittunk... hehe, hát igen, nekem ez semmi, elfelejtem hogy neki meg erős.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Csüt. Nov. 05 2015, 11:13

-Tűrném, ne aggódj.
Én mit nem, s meddig, még magam sem tudom. Ez az egész szerelem? kérdés kiakaszt, nézek rá, mintha mumus lenne, nyugalom, nem kell szívrohamot kapni, biztos van rá logikus magyarázat.
- A szerelem meg a tetszés mást jelent, szóval csak nagyon tetszik, de a szerelem…
Nagyon necces, igencsak necces, sem egy szóban, sem egy gondolatban nem tudnám most megmagyarázni…hosszú és gondolkodós idő lenne. Tátott szájjal a cipőmre meredek, igen, elég sokat beszélek róla, annyira jó lehet?
- Biztos elég gáz vagyok…
Pusmogom, ó, ha Kale tudná… Nagy levegőt veszek.
- Ez csak azért van, mert új dolog az életemben, vagy…
Ingatom a fejem bizonytalanul.
- Ha mondjuk nagyon felmegy benned mindenféle lelkes öröm, meg túláradó valami…ha eszembe jut?
Kérdem, aztán tenyerembe temetem arcomat. Jézusom… csak nem?
- Te jobban tudod, te Lia miatt az vagy, akkor miért mondod úgy, mintha nem éreznél heves vágyat?
Olyan összezavartan nézek rá, mintha egy komplex matematikai problémát akarna megoldatni velem kínaiul.
- Ahhh…hát nem tudom…nem ismered és annyira még én sem, de biztos vagyok benne, hogy Ericről és Sethről nem mond le
Mondom úgy, mintha közben a hasam fájna.
Eleeről most jobb beszélni, azért megjegyzem, csak úgy félhangosan arra, hogy lefeküdtek:
- Lia előtt, ugye? //erről Josh már tud? XD//
- Nekem is valami ilyesmi kéne, aki nem veszi komolyan és nem akar megismerni!
Ez kikötés, csomó olyan dolgom van, amit több ember már nem tudhat meg, bár mondjuk ők barátok, szóval a csaj biztos tud dolgokat Sebastianról. A levetkőzéssel nem tudom kikészíteni, ki is húzom az ujjam a nadrágomból, sunyin nézek rá.
- Ha itt alszom majd, biztos látni fogsz.
Azt nem teszem hozzá, nem feltétlenül meztelenül, elvégre minek lóbálnám a lompost Liáék lakásán?
- Mármint a fogorvos?
Vigyorgok, ki más verhette volna ki (nem emlékszem, hogy ezt így konkrétan elmondtad volna)
- Ez hogy működik egy párkapcsolatban? Ő csinálja neked, vagy azért te is szoktad magadnak, hisz nem ér rá mindig.
Kérdezem, futó pillantást vetve a szóban forgó szerv helyére.
Nevetve húzom össze a szemem, kit érdekel milyen pohárból iszom? Nem vagyok Felix.
- Az kitétel, saját pohár nélkül sehol sem alszom!
Ugyan már, nem is nagyon van saját poharam…
- Igen! Menjünk el!
Nem kell nagyon nógatni, ha ilyesmiről van szó, lelkesen tolom a képem Sebastian látómezejébe. Kissé beleszusszanok a hajába, ahogy átkarolom.
- Gondolom igen, ha jól emlékszem rajtam kívül csak egy srác volt, de nem nézett rád úgy, mint a megváltóra. //pedig ő pont meleg XXD//
Ezen elgondolkodom, fel sem állna, akkor tuti biztosan nem vagyok az, még Liára is képes állandóan felállni, pedig ő a rokonom.
- Persze, persze, csakhát a nagyon heteroskodni akaró srácok könnyen b.zizzák egymást és nemrég még én is az a kategória voltam.
Atyaég… és tényleg, miért tetszik nekem a bájvigyora?
- Hm…valamit tényleg, sztorinak sem lenne utolsó. Megjelentethetnél egy cikket: férfiként még a szerelmem unokaöccsét is elcsábítottam, én vagyok Adonisz.
Jut eszembe valami görög példa.
- Nem, csak nem akarlak zavarni, hm…akkor megvárom Liát.
Mászom rá, megemelem a fejem.
- Akkor vak vagy, jó így rajtad…
Kucorodom a nyakához.
- Hm, pedig kocsival jöttem, nem kéne elaludni, lehet kérek majd egy kávét. Neked jó így? Nem nyomlak? Nem kell feküdnünk, fel is ülhetünk, segítek kávét csinálni és…megnézem a bögréitek
Jut eszembe valami hülyeség.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Csüt. Nov. 05 2015, 22:14

-Hóhh! - Nevetek, szóval tűrnéd mi? De a szerelem dolog kiakasztja, nem értem miért.
-Mélyebb, tudom, azaz nem egészen. Bekattant állapot, kellemesen bekattant. Ha amiatt aggódsz hogy férfi ne zavarjon már, különlegesnek kell lennie, ő így aztán különleges! Jó ez így! - Vigyorgok, én támogatom, tényleg, teljes mivoltommal. Ha ő kell neki akkor ő, végre boldog, ettől én is boldog leszek.
-Nem, inkább... aranyos, ne haragudj, de komolyan, imádom, mikor valaki ilyen lelkes! Főleg ha nem velem randizik közben és másról beszél, Nana ilyen volt, imádom, de már nekem volt kínos néha! - Terelek kicsit, hogy megnyugodjon, de tényleg nem gáz, ahogy ő fogalmazott.
-Az jó Reeven, az nagyon jó. Reméljük így is marad, nem fog elmúlni. Nekem is ez volt, mikor tudtam péntek jön! - Igaz, Josh miatt is hasonlót éreztem, nem csak Lia miatt, de ez most mellékes.
-Áh... nem tudom, úgy érzem jobb, ha visszafogom magam... mert... hát... - sütöm le a szemem, zavartan pislogok egy sort. De egyszer ki kell mondani, ha suttogva is, mint egy titkot, mert valóban az: -Félek. Mi van ha meggondolja magát én meg teljesen... akkor én... még csak fel sem vállal mások előtt, mert oké, nem kell kiírni a homlokára csak... nem tudom, olyan mintha sosem említene, érted. Én nem tudom nem megemlíteni őt, fizikai képtelenségnek élem meg. Addig nem akarom belelovalni magam, mert koppanni kib.szott sz.r érzés. Mikor azt hittem Lioval összejött szörnyen éreztem magam, csak azért nem rúgtam be, mert Josh velem volt. Nem akarom megint ezt érezni, csak fokozottan. - Gesztikulálok hevesebben mellé, aztán megereszkedik a vállam. Biztos mindjárt megkapom, hogy hülye vagyok.
-Ő meleg? Mármint ez mellékes, csak... hagyjuk is, a lényeg, hogy az a fontos, hogy te legyél neki az első, nehéz lenne elvárni, hogy hirtelen, egy snittre mindenki más szűnjön meg. Fokozatosan, ez a lényeg, a fokozatosság. - Nem, én továbbra sem tartom lehetetlen dolognak.
-Nem, Lia közben, élveztem, hogy néz! Ne hülyülj már. Mikor Amelia ideköltözött már akkor sem feküdtem le mással, utána sem. Még előtte volt. - Nézek rá dorgálóan a feltételezés miatt.
//Igen, Josh már igen xD //
-Elee megismerne, de a könnyed kapcsolatokat szereti. A vad szexet is szereti. - Mondom a végét halkan, megosztva egy titkot. - Őt bátran ajánlom, kérdés, ő most hogy áll pasi ügyben. - Mosolygok Eleenek is jó lenne szerintem, Reeve gondolom igyekezne a kedvére tenni.
-Jah, majd "véletlen" rád nyitok a fürdőben. Cseles vagyok. - Vigyorgok, amúgy ha akarnám látni megoldanám. Több módszerem is van, igaz, csajokra alkalmaztam, de szerintem fiúkkal is működne.
-Nem, nem... hagyjuk is, régi történet. - Mosolygok, nem való ide a drogos téma. Aztán a kérdés kicsit meglep, de nem jövök zavarba.
-Általában szeretkezünk, így nem kell, bár előjátéknál persze, megtörténik. Amúgy... ha épp egyedül vagyok, tudom sokára jön meg, vagy pont elkerüljük egymást egy ideig, akkor van hogy magamhoz nyúlok, mert olyanom van. Elég nagy a szexuális étvágyam, Liának szerintem kisebb. - Magyarázom könnyedén, ha már megkérdezte, biztos érdekli, ez nem udvariassági kérdés típus.
-Oh, hát, ez szomorú, kinevezzünk neked egy poharat? Bögrét később kapsz, de poharat mondtál! - Mutatok rá, nevetve, hogy hah, poharat kinevezhetek neki.
Nevetek, milyen lelkes a parkourt illetően, nekem is hiányzik, jó lesz.
-Hah, lehet a kigyúrt pasik az esetei... - Nevetek, Dariusról nem tudom, hogy meleg, szóval viccelek épp.
-Pfff... Adonisz... akkor már inkább a férfi Vénusz, bár olyan gyönyörű nem vagyok. Amúgy is, családban marad, csak példát veszek nagy királyainkról, ennyi belsőségesség kell! - Vigyorgok. -Liának felajánljuk Henryt, bár... nem tudom ők mit szólnának, de legyünk tisztességesek! - Dobok neki egy csókot, azaz elcuppantok neki egyet a levegőbe, de csak hülyülök.
-Dehogy zavarsz, van addig még pár óra. Nem terveztem semmit mára, max pakolni, de jó ürügy ha itt vagy, így nem kell, duplán jól járok, valóban kikapcsolódom! - Kacsintok rá, örülök, hogy visszazuttyan úgymond.
Mikor mondja, hogy kényelmes vagyok puhán átkarolom, simogatom a haját és a fejét.
-Persze, főzök. Legalább kimegy belőled némi sör. Nem nyomsz, kényelmes. Feküdni kényelmesebb, szerinted miért feküdtem el? - Nevetek, miket beszél.
-Amúgy míg nem jön Lia, játszhatnánk is valamit. Tétben akár, Josh-sal azt szoktuk, úgy bulibb szerintem. Van pár társas, kártya, kocka, ha nagyon csinálni szeretnél valamit. - Javaslom, mert ahogy elnézem nem akar elaludni vagy így feküdni, mozogna, akkor inkább így, én magam lustálkodnék most.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Pént. Nov. 06 2015, 16:15

Elsápadok. Én bekattantnak érzem magam nagyon is.
- Nem, nem amiatt…
Nyökögöm akadozva.
- Bocs, ha kínos, szólj rám.
Megvan a következtetés, amit levonok. Jajj ne…mi van, ha tényleg szerelmes vagyok? Nagyon be vagyok kattanva, ha csak eszembe jut, valahogy felgyúl bennem minden, mintha karácsony lenne, amit a karácsony az embereknek jelent, merthogy nekem egyik se sikerült túl jól eddig.
- Én örülnék, ha elmúlna, ez így tényleg kínos, remélem nem veszi észre, vagy azt hiszi rajongás, vagy hogy alapból nem vagyok normális, ami igaz!
Nézek rá ijedten, látszik kapaszkodom minden kis, mentő szalmaszálba. Visszafogja magát? Kicsit lenyugszom, ehhez az kell, nagyokat lélegzem, közelebb hajolok. Miért fogja? Nyilván Lia is, olyan visszafogottak, de az mire jó? Ha elengednék ki tudja micsoda tűz ütne ki!
- Ahá
Végülis ez elég logikus, lehet, hogy Liának is ez a baja? Beszarnék…
- Megértem, én is ez miatt nem akarok szerelmes lenni, csak nálunk nem arról van szó, hogy nem vállal fel, jobb ha a téma közelébe se kerülök, nemtom mit csinálnék, ha közölné, bocs, de csak dugásra vagyok jó, különben is ott a többi. Úgyhogy értem miért próbálod elfojtani, semmi baj, semmi baj.
Húzom magamhoz egy szoros ölelésre, jó mélyen és támogatóan karolom át, beszélek lágyan, szinte suttogva a hajába.
- De nálatok biztosan valami buta kis félreértésről van szó, mivel Lia nem beszél, lehetetlen kitalálni, de biztos vagyok benne, hogy valami ostobaságra gondol. Belé nem lehet belészeretni, ilyesmi lesz. Te pedig roppant illesz hozzá, mert ugyan ezt csinálod, csak szerencsére nyitottabb vagy felé is, meg szeretnéd oldani, plusz téged még visszafognak a szerencsétlen körülmények, az a f* és hogy elfelejt megemlíteni másoknak. Szóval érthető, de olyanok vagytok, mint két kis remegő mittom én tollpihe, mert szerintem mindketten akarjátok a másikat, olyan szinten is, amiről…az előbb beszéltünk, csak ezeket a félelmeket kellene eloszlatni. Vagy legalább megtárgyalni és az lenne a legjobb, ha Lia nyitna, mert akkor nem érzenéd erőltetésnek.
Hevesen agyalok én kettejük megoldásán. Visszatérve Felixre.
- Nem egészen, szereti a nőket is.  Ah, persze
Legyintek, így, hogy nem ismerem kik vannak még riasztó az elképzelés (ők vajon mit tudnak)
Egy percre megijedek, de kiderül csak viccel, elvigyorodom.
- Ügyes fiú
Úgy érzem meg kell ezért dicsérni, megsimogatom a fejét, mintha kiskutya lenne. Viccel ő is, én is.
Kipróbálnám, majd meglátom, ha összefutok vele elhívom valahová.
- Nehéz lenne neki, azt hiszem le kell szoknom az ismerkedésről, túl sok sötét titkom lett
Nevetek fel ugatásszerűen, a szexen hümmögök.
- Az jó, én is. Ha látom, akkor lehet elhívom valahová
Ezen a fürdős dolgon is nevetek egy jót.
- Fel se tűnne senkinek, azt mondanád véletlen, vagy megkérnélek szappanozd be a hátam. Lia nem jöhetne, mert lány, bár ha tudná, hogy két kapura játszom…
Amikor itt fogok aludni, lehet hogy már értesül. Félmosollyal hallgatom a szexuális étvágyáról szóló részt, sejtettem, hogy nagyobb és Lia sem lehet mindig kéznél.
- Ezzel most nem leptél meg Drayton
Kacsintok rá szórakozottan. Poharat mondtam?
- De van olyan pohár, ami különbözik a többitől? Mert ha egyforma, honnan fogjuk tudni, hogy az enyém?
Kötekszem, Darius asszem a kigyúrt pasikat szeretné?
- Mindenki azokért van oda…
Fittyen le az ajkam, bár ahogy eszembe jut Felix felkunkorodik, ő nem, ő azt mondta, sóhaj: gyönyörű vagyok.
Ahogy Sebastian is, de ezt nem kötöm az orrára. Mármint olyan értelemben, ahogy szerintem Felix értette rám.
- Mi bajod Adónisszal? Jó az, Afrodité csodálatos szépsége miatt beleszeretett, amúgy a pali halandó volt, de a szeretője Árész kinyírta, az alvilágba került, de ott Perszephoné szintén beleszeretett, úgyhogy Aphrodité nem tudta visszahozni onnan. Menő volt a csávó, úgyhogy Zeusz döntötte el úgy a dolgot, hogy Adónisz minden év egyharmadát Aphroditével töltse a föld színén, egyharmadában az alvilágban éljen Perszephonéval, a fennmaradó harmaddal pedig maga rendelkezzen.
A férfi Vénuszról nem sokat tudok, de a fejem csóválom.
- Az vagy
Közlöm, mintha csak úgy mellesleg tenném, nevetve elkapom a csókját, elég betegek vagyunk, régi királyok.
- Helyes, szép nagy, beteg család leszünk.
Hozzábújok.
- Azt hittem szeretsz pakolni… Ha akarod segítek.
Ajánlom fel, miért ne, otthon nem nagyon szoktam.
- Szuper, legalább haza tudok vezetni.
Én erre gondoltam, ezért kéne a kávé. Elhelyezkedem rajta, ha így neki kényelmes, jó így szuszogni a testén, miközben birizgálja a hajam! Jön egy ötlettel, társasjáték, ajjajj.
- Josh pókerezik, nem?
Ebben sem vagyok biztos.
- Kockával? Azzal is lehet játszani? Le vagyok maradva belőlük, sosem társasoztam. Vagyis csak az Identityvel.
Nem olyan társaságban mozogtam és a pszichós cuccot később vettem.
- Csak az üvegeset ismerem, amikor meg kell pörgetni, húúú abban verhetetlen voltam, minden másban meg fogsz verni.
Közlöm sajnálattal.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Pént. Nov. 06 2015, 18:54

-Akkor meg? Mi másért? - Nem értem akkor mi lehet a gond.
-Nem kínos, természetes dolog, ennek örülnöd kéne! - Komolyan gondolom, ez tök jó dolog!
-Miért, úgy érzed, túl korai lenne neki? Szerintem azt gondolja, hogy még minden új neked és ez okozza. Ami szerintem igaz is, részben. - Mert valószínű tényleg tetszik neki ez a Felix.
Aztán elmagyarázom én miért vagyok óvatos. Hát komolyan, Lioról anno nem is tett soha egy utalást se, vagy ha igen olyan óvatosan hogy a franc se jött rá. Olyan váratlanul ért, hogy nagyon.
-Kétlem hogy ennyire durván közölné veled. Azaz remélem mert megverem. Komolyan. De ha csak a szexre kellenél neki, nem találkoznátok amúgy se... ha szerveztek randi jellegű programokat, akkor hidd el, nem csak azért van veled, mert jó veled az ágyban. - Ezt komolyan mondom, minek fektetne akkor plusz energiát a dologba? Biztos nem csak ezért van vele. Persze mindezt a vállába magyarázta, átkarolom, hamar rájött mivel lehet engem leszerelni, jól esik, hogy ölel.
-Már miért ne lehetne? Különben is ő volt megkönnyebbülve, hogy nem voltam belé szerelmes még megítélésem szerint a balesete előtti pénteken. Komolyan mondom felsóhajtott, megkönnyebbült. Lehet csak nem akar szerelmes lenni. Főleg így Lio után... Én már annak is örülök, hogy igent mondott nekem... elvégre másba volt szerelmes, érted. - Én nem bántom Liát, sőt meg is értem, ha köszöni, ebből már nem kér, nekem elég lenne az is, ha úgymond... mások előtt is elismerné, hogy igen, együtt vagyunk, ha már mellettem döntött és még itt van, akkor vállalja fel a múltam meg ilyesmi. Lehet ez önző, de nekem jól esne. Tudom, én voltam a csapodár, de ettől még bennem van, hogy olyan mintha szégyellne.
-Na igen, erőltetni butaság, azt szeretném, ha magától vállalna fel. Már érted... De türelmes alkat vagyok, nem gond. Ráérünk, nem? - Vonok vállat, bár némi keserűség lakozik a hangomban. Majd ha valóban megbízik bennem, bizonyosan lép egy szintet a kapcsolatunk.
Áttérünk Felixre, számomra könnyebb téma. Felix, aki biszexuális, de csak férfi szeretői vannak... aha. Legalábbis csak férfiakat említ, mindegy is.
Csóválom a fejem, hogy látom a fején megijedt, de megpaskolgat, na szép.
-A farkam is csóváljam? - Vigyorgok rá, olyan mintha valami idomított kutya lennék, de persze fel sem veszem, tudom, hogy vicc.
-Figyelj, nem a titkaink tesznek valakivé. Nekem is vannak sötét foltjaim, tudod jól. De úgy sem ezekről beszélgetsz, na meg ezernyi más dolog is meghatároz téged, azt pedig igenis megismerhetik, mert érdekes vagy. Hm? - Ugyan már, butaságokat beszél.
-Ugye? Hah! Beszappanozlak én, ne aggódj, de alapos alkat vagyok, ugye tudod? - Vigyorgok rá, majd nevetek a két kapus dolgon és sóhajtok egy bizonytalant.
-Remélem nem elítélő, mert akkor bajban leszek én is. - Mosolygok kínosan.
-Nocsak, egyértelmű? Lehet többet kéne maszturbálnom ha kanosnak tűnök. Lia a végén azt hinné nimfomán vagyok! - Nevetek, de csak viccelek.
-Van, van, nem is egy! Nem úszod meg! - Nevetek, vannak "más" poharaim, hehe.
-Nem, én nekem az átlagos jön be. A túl kigyúrttal nem tudom mit csinálnék, komplexusos lennék! - Nevetek, de hát most komolyan, félnék meg lennék erőszakolva. Pedig ennek semmi köze egymáshoz, de mindegy is.
Aztán kiselőadást tart Adoniszról, a végén megkocogtatom a fejét finoman.
-Na pont ez bajom öcskös, hát milyen szívás már? az életed egyharmad részéről dönthetsz, a másik kettőben két flúgos csajnak vagy kiszolgáltatva... Árész rosszallásával, hát köszönöm! - Nevetek, de komolyan, szerencsétlen srác, megszívta a szépséggel.
Nevetek aztán tovább, hogy tisztességes vagyok, a beteg családra bólogatok. Ha tudná, hogy az öcsém belém szeretett, csókolóztunk... vajon mit szólna? Lehet már meg sem lepődne.
-Ugye? Megpecsételjük a dolgot egy csókkal? - Vigyorgok, ez kész, komolyan, lehet ez az én karmám, elrontom a férfiakat magam körül. Vagy Phoenix "átkozott" meg ezzel, noha 'nekem nem kellemetlen. Sőt...
-Szeretek, ha nem vagyok fáradt. Áh, hagyjuk, majd holnap elpakolok, nincs olyan sok, csak nincs kedvem most. - Vallom meg, szerintem elnézi nekem, ahogy Amelia is.
-Jah, pókerezik, jól pókerezik. Nekem csak szerencsém volt mikor játszottunk. - Bólogatok, jól mondja mi Josh hobbija.
-Persze, kockapóker. Jó móka, én szeretem. Csak kell hozzá lapot írni. - De az nem sok idő. - Az milyen? Azt meg én nem ismerem. De ha gondolod majd áthívjuk még Josht, Felixet ha gondolod és akkor társasozunk meg ilyenek. Majd bérelünk arra a napra, vannak nagyon jók. - Anno én sokat jártam le a klubba az egyetemen, nekem tetszettek.
-Ahh, az üvegezés, te is mindenkit lesmároltál meg levetkőztettél? Mi olyat játszottunk az nekem is ment! Amúgy sem a nyerés számít, bár doppingol. Ezért kell a tét,akkor jobban vagy motiválva és viccesebb! - Vigyorgok, meglátjuk ő egyet ért e velem, vagy más véleményen lesz, mint Josh. Kicsit jobban beletúrok a hajába, ne kámpicsorodjon már el, jó lesz az!

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Szomb. Nov. 07 2015, 18:49

Megvakarom a fejem, nehéz elmagyarázni.
- Nos ő egy luxuskurva, kicsit másképp áll a témához, kötődés és érzelmek, főleg ő.
Ami azt illeti még én is érdekesen állok a témához, ráadásul tudom, beteges, hogy belezúgtam, hisz tudom mi vár rám. Várjunk csak… Elismerem? Várjunk, várjunk! Térjünk vissza az eredeti gondolathoz! Csupán 12-es tetszés tízes skálán! Megrágom a szám, örülni…egyelőre kétségbe ejt, az öröm ráér.
- Ó igen, lehet! Tök új! Minden! Ő is mondta, hogy új fejezetet nyit az életemben. Túl korai is, szóval hagyjuk, csak tizenkettes nem tizenhármas, csak tizenkettes
Biztatom magam, az nem olyan magas szám, mintha mondjuk húszas lenne! Azért Ravernon tud durva lenni, csak még nem tudja, mivel akaszthat ki igazán. Bár sejteni sejtheti…
- Nenenene! Eszedbe ne jusson! Komolyan! Seb! Bármi van, nehogy csinálj bármit is, jó? Soha! Ezt meg kell ígérned!
Nézek rá szinte ijedten. Franc, most majd azt hiszi ennyire féltem Ravernont, vagy rájön: őt féltem? Még szóban oké, kiröhögi, de ha komolyan behúzna neki egyet, az Felixnek nem tetszene, nem akarom, hogy bántsa Sebastiant, fenébe! Lehet, hogy hiba volt egyáltalán megemlítenem. Hadarva teszem hozzá.
- De hát nem fog ilyet mondani, ő nem olyan! Igen, persze, hisz ő maga mondta, hogy testestül lelkestül kellek neki, egyszerűen csak kishitű vagyok, mint mindenki ebben a családban, de majd belejövök a keménységbe.
Kénytelen vagyok, domináns akarok lenni! Erős!
- Hogyne lehetne, de tudod milyen Lia, vannak abszurd dolgai. Megkönnyebbülve?
Nagyot nézek.
- De az már régen volt, vagy hülyén reagálta le, akarta, hogy az legyél, ezért zavarában úgy tett, mintha megkönnyebbülne.
Ez már nagyon csavaros, de pont ezért Liás. Eltom képzelni, de azt is, amit Sebastian mond.
- Hm, valószínűleg nem akar, mert már kétszer is csalódott, érthető lenne. Viszont ezen az idő segíteni fog, idővel beléd szeret, lerángatjátok ezeket a falakat együtt.
Próbálok biztató lenni.
- De ehhez megint az kéne, hogy legalább idővel merüljön fel a téma. Hogy neked mi esik jól és neki mi baja, magától nem fog, vagy nem olyan hatással.
Szerintem tisztább és érthetőbb, világosabb, ha rendesen megértik egymást. Bólogatok, nem lenne rossz, ha felvállalná, látom csak önmagát áltatja, nehezére esik várni. Ezt megértem, magamhoz ölelem csitítón.
- Ráérünk
Ölelgetem, simogatom a haját, meg is puszilom, hátha ez most jól esik neki. A fejét paskolgatom, a farkán felnevetek és kihívó-érdeklődve nézek rá.
- Azt megnézném nagyfiú.
Forgatom ki a dolgok értelmét muhaha.
- Hm, ebben van valami, felszínesen végülis megismerhetnek, abban nincs semmi gáz, milyen zenét szeretek, vagy milyen nyakkendőt nem vennék fel soha. Oké, ha érdekes vagyok, akkor valamennyire meg lehet.
Vonok vállat, nem tudok vitába szállni ezzel. Nevetek azon, hogy alaposan beszappanozna.
- Az sosem baj, minél alaposabb vagy, annál jobb
Nézek rá kihívóan, mert egy percre elképzelem. Lia is beszállhatna. Igen, kétségtelen, Felix rossz hatással van rám! Nem képzelünk ilyesmiket, nem akarunk merevedést!
- Hm…nemtom, Liánál nem lehet tudni.
Vallom meg őszintén, valamennyire, a magam módján tartok a vallomástól Felixről.
- Csak ha jobban megismernek
„Nyugtatom meg” hogy ő maszturbál, azon nekem szökik enyhre pír az arcomra, basszuskulcs miért vagyok vizuális típus?
- Ahogy jól esik Sebastian
Nyögöm, a nimfománon felnevetek és annak poharai!
- Hát jó, ha vannak, akkor elfogadok egyet.
Tényleg nem úszom meg
Vonok vállat, mert igazából nem is akarom. A túl kigyúrton megint nevetek.
- Lehet sztereotipikus vagyok, de izomagyaknak képzelem őket és szerintem az nem is szép.
Bólogatok, le a kigyúrt állatokkal! Bár én átlagosnak se mondanám magam, addig volna még mit hízni. Kocogtatja a fejem, vigyorogva próbálok kitérni, az öcskösön behalok.
- Mindegyik görögnek ilyen hülye története van, legalább van két jó nője! Sőt a szabad idejét is Afroditének adta, annyira rossz nem lehet a szerelem istennőjével.
Védem a sztorit, nem olyan sanyarú az. Hah, odafagy kicsit a mosoly a képemre, mikor jön a család pecsételése csókkal ötlettel, már rosszul indulna, mindenképpen meg kell csinálni, ott termek előtte. Sok minden zúg a fejemben, Lia, hogy nem kéne és milyen beteg már, családról beszélünk, ugyanakkor…kiszárad a torkom, ha az ajkaira nézek, egy csók, két csók nem oszt nem szoroz már, nem? Szóval ha hagyja, ha nem csak poén volt, közelebb hajolok, finoman bekapom az alsó ajkát, nyelvem végigszitál rajta, karjaim magamhoz vonják, én magam elmélyülök, nem lesz nehéz, annyira jól csinálja, hogy könnyű beleolvadni. Mint valami krémes édességbe, amiből sosem elég…
Ha elhajol hát égek.
Fullvörös vagyok viszont, ha nem hajol el és próbálok tárgyakra gondolni, amiket el kell pakolni.
- Akkor biztos ráér
Jó lenne valami hideg zuhany. Az is segít, hogy a pókerre gondolok, lehűt, ha valamihez nem értek.
- Joshnak is mondtam, hogy nem tudok. Kockapóker…tényleg elképzelésem sincs. Az igazából nem is társas, hanem ismerkedős féle, mélylélektani kérdéseket tesz fel, pszichológiai. Nem lehet nyerni. Fogalmam nincs Felix társasozik-e, de oké, valami férfias program.
Nevetek, nem az. Huh Felix elrontaná őket, ha az én játékom játszanánk, az üvegeset. Nem is tudom mit éreznék…mondjuk lekapná Josht.
- Először igen, aztán rájöttek, hogy nincs olyan, amit ne mernék megcsinálni, úgyhogy kitaláltak mindenféle necces baromságot. Mássz fel ide-oda, lopj el valamit, köss bele egy rendőrbe, egyszer rácsaptam a seggükre, hát ők nem két kapusak voltak.
De én ezt szerettem, volt tétje is, nem csak a vetkőzés.
- Jól van Casanova (ha az Adónisz nem tetszett) sejtettem, hogy azt zsinórban nyerted. Ühüm, doppingol, meg motivál, bár attól is függ mi a nyeremény.
Mammogom, mert hogy beletúr a hajamba nagyon jó…
- Ti gondolom pénzben játszotok, engem az pl nem annyira motivál, főleg tőletek elnyerni, Joshnek tudom, hogy nincs, Felix külön fejezet, tőled meg minek, ha családtag vagy?
Pislogok rá, ugye az? Hisz megpecsételtük! A tekintetemen látszik nekem ez milyen fontos.

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Szomb. Nov. 07 2015, 19:55

-Persze, ez igaz, de te nem egy kuncsaftja vagy, hanem... hát a szeretője vagy, szóval egész más. - Gondolom, de nem voltam még luxuskva, nem tudhatom.
-A tizenhármas az első szerelmeknek jár nem? A felejthetetlen kategória. - Mosolygok, lehet ez a Felix túl léha és nem akar komoly kapcsolatot, akkor megértem hogy necces belezúgni. De remélem van ízlése és akkor rájön Reeve nem rossz parti.
Meglep mennyire félt... engem? Nem hiszem hogy Felixet féltené, mert hát... vagy őt? Melyikünk? Zavarosan beszél, elmosolyodom.
-Nyugi Reeven, csak akkor bántanám tettlegesen, ha kezet emel bármelyikőtökre. Amúgy nincs okom rá, kulturált emberek vagyunk, nem érdekel mi a szakmája, ha azt mondod intelligens, akkor elbeszélgetnék vele maximum. Ne félj, nem teszek kárt se benne, se magamban. Lehet fekete öves karatés, ki tudja! Azt tudom, hogy én nem vagyok valami sikeres bunyós, csak olyan aki nem adja fel míg nem muszáj. A múltkor is az orrom meg a bordám bánta. Nem vagyok hülye. Na és most leszel szíves megnyugodni. Csak gondold át, Liot, LIOT nem vertem orrba, akkor szerinted Felixet csak úgy fogom? - Somolygok rá, nem vagyok agresszív alkat. -Amúgy igen, kishitű vagy, meg új neked ez a bocs a szóért meleg kapcsolat, hogy egy férfinek tetszel, de majd megszokod ezt is. Meg azt is hogy neked egy férfi tetszik. - Simogatom meg a karját, én drukkolok neki.
-Lia sosem játssza meg magát Reevem, ezt te is pontosan tudod. Pocsékul hazudik, ahogy én is, sőt, nekem lehet jobban megy. Szerintem csak Lionelhez fűzött akkor jövőt, érted, nem akart volna megbántani ilyesmi. - Nekem ez a logikus, nem velem akart élni hanem Lioval.
-Meglátjuk. Igazából, nekem az is jó, hogy én magam érzem, sosem voltam szerelmes, de ha ilyen... úgy fest én nem a rózsaszín ködös verziós vagyok, de... kellemes érzés. Ha ő nem szeret belém, nos... elég ha szeret. Meg hagyja hogy szeressem. Több se kell. - Vonok vállat, emiatt sosem szakítanék vele. Lehet vágyom rá, szeressenek úgy belém, hogy ismernek is, de lehet pont ezért nem tudnak, mert úgy már nehéz lenne. Így jártam, megesik.
-Én próbálok mindent megbeszélni, szerintem működik is, általában.
Inkább élvezem, hogy ölelve és csókolva vagyok, érzem, hogy szeretve vagyok. Hülye dolog, hoyg csak ebből fogom fel igazán, de a szavak olyan csalókák, így viszont teljesen biztos vagyok benne.
A farokcsóváláson röhög, megértem.
-Hát nem is kicsi... - Vigyorgok, értheti arra nem is vagyok kisfiú, meg a méreteimre is.
-Helyes. - Mosolygok, eleinte mindig így kezdődik, ez kell, ismerkedni kell.
Röhögök, na végre egy perverz rajtam kívül, Liával és Josh-sal csak csínján tudok élni az ilyen hülyeségeimmel, Reeven viszont úgy fest vevő rá.
-Bizakodjunk. Ha nem lesz megértő két pasit veszít el rögvest. - Jó, ez olyan zsarolósan hangzik, de hát ha igaz! Kirak minket, mit csinál?
-Áh, minden világos, ti meg már elnézitek mi? - Röhögök, remélem csak viccel és nem tűnök olyannak aki mindig csak szexelne.
-Részletezzem hogy esik jól? - Vigyorgok gonoszan, komolyan elpirult a maszturbálás miatt? Hát nem hagyhattam ki!
A pohárra bólogatok, majd keresünk egy Reeven poharat.
-Tud az jól kinézni, meg nem is mind izomagyú de... én szeretem a karcsúbb alakot, de mondjuk nekem inkább a nők tetszenek, valószínű ezért. - Vonok vállat kínos mosollyal, nem tudom máshogy megfogalmazni értelmesen, azt hiszem.
-Áh, tuti bekábította, hát istennő! Szerinted hol volt a szabad akarata? Ment nyaralni élete hátralevő részére. - Horkanok fel, de nevetek.
Hülyülök a beteg családdal, meg annak csókkal való megpecsételésével, de ahogy közel jön vigyorgok, azt hiszem olyan mint Josh, csak ugrat, de tényleg megcsókol... mondjuk én mikor mondok nemet egy ártatlan csókra? Most se teszem, bár olyan puhán csinálja, mintha vízen lebegnénk, nincs sehogy se súlya, a nyelvemmel is simogatom szüntelen az övét. Kezem a hajába szökik, ujjaim kergetőznek a fürtjeivel, basszus, hát ez van, elcseszett vagyok, aki nem mond ilyenre nemet, mert hülye lenne. Másik veszélye a dolognak, talán most már rájön, én ezt órákig tudnám csinálni, én biztos nem hajolok el, hogy elég, neki kell. Szóval fogalmam sincs meddig csókolózunk. Én magam azzal sem törődöm, hogy a testem is reagál, forróbb lesz, a vér leszökik... de ezt csak akkor érzi, ha úgy fekszik rajtam, amúgy észre sem fogja venni.
-Rá. - Simítom el a haját a füle mögé, mosolygok, hogy elvörösödött, én csak kipirultam a melegtől. Huhh... hát igen, ha valaki jól csókol, könnyen levesz a lábamról, Liának sincs soha nehéz dolga. Ja igen-igen, rokonok, mit lepődöm meg?
-A kockapóker egyszerű, megmutatom, ha gondolod. Mélylélektani? Például? Férfias... haha, szegény Lia! Majd hívunk valami csajt is, Josh majd hoz. - Kacsintok, Suzannat hozhatná, hatan lennénk de az nem sok. Pont jó!
A sztoriján nevetek, bólogatok.
-Én meztelen mentem haza, azt hitték nem csinálom meg, ha már elnyerték a ruháim. Az olasz rendőrök meg kergettek, válaszoltam franciául és rohantam! Kva jó volt! - Nevetek, Reevel szerintem fogunk még nosztalgiázni, mert ezek jó sztorik.
Casanován is nevetek, majd magamban örülök, hogy egyetért velem.
-A nyereményt te döntöd el, ez a jó benne! Mi kis hülyeségeket szoktunk, de attól még jó! - Szóval szerintem vicces, jó így játszani.
-Nem, nem pénzbe, az egyikünket sem motiválja, hát ha kér adok, neked is, ezen ne múljon. Van azért neki, csak nem költ minden baromságra, ennyi. Az vagyok, az vagyok. - Látszik a mosolyomon hogy mennyire jól esik, hogy annak hívott. Kap is egy puszit az arcára hacsak bele nem fordul, de ez csak egy hálacuppantás.
-Például olyanokban fogatunk, hogy ki vehet a popcornos tálból, ergo a másik csak akkor kap ha adnak neki, meg kié legyen a távkapcsoló a film alatt, beöltözzön a másik és úgy menjen az utcán, jaj na én egyszer így voltam rózsaszín gatyában vásárolni. Meg minden baromság, amit akarsz! Bármi. - Vigyorgok. -Ki akarod próbálni akkor a kockapókert? Vagy legközelebb? - Mosolygok rá, nekem mindegy, ha csak fekszünk és dumálunk nekem az is jó, érezheti mennyire elkényelmesedtem, meg mennyire elvagyok a hajával.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Klasszikus kommunikáció
Életkor : 22
Foglalkozás : énekes, fotós
Hozzászólások száma : 1217

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Kedd. Nov. 10 2015, 18:21


- Persze, biztos, hogy nem csak azt akarja
Sietek leszögezni, hadarva jön össze. Kínosan röhögök fel, miféle szerelem? Ugyan már…
- De én még nem voltam az öhm…Tessnél be voltam állva szinte folyamatosan, nyilván azt éreztem, hogy szerelmes vagyok, de kb egy kukába is bele voltam zúgva.
Utalok finoman, hogy ez nem megbízható, aztán csak nevetek, de igyekszem nem lebukásosan. Kezet emelni…nos attól függ mi számít annak.
- Azt nem fog, nem olyan, tök rendes.
Hazudok reflexszerűen, mentségemre: az ő érdekében!
- Szuper, kulturált emberek vagytok, mindketten intelligens, kevésbé verekedős fajták.
Egyébként Felixből kinézem, hogy profi bunyós, valahol a sok réteg arisztokrácia alatt. Összeráncolom a szemöldököm, mintha ez is ahhoz az orbitális f*hoz kötődne, de nem vagyok biztos. Ha megint elkezdem, hogy kinyírom, Sebastian úgyis leolt.
- Ha akarod mutathatok pár technikát, tudod négy évig az utcán éltem drogosok közt, tanultam ezt-azt.
Ráncolom össze a szemem sokatmondóan, nem jó, hogy Sebastian nem tudja megvédeni magát, legalább azt tudja hová üssön! Alap dolgokat, bármi lehetne… Liának meg kéne valami paprikaspray szerű cucc.
- Hát egen…ezt a Lio dolgot nem értem, simán elcsúfíthattad volna pár mozdulattal, hogy Lia rá se nézzen többet.
Vigyorgom, gondolom azt fogja hinni, csak viccelek. Hátbaveregetem, nagy levegőt veszek és visszaszívom az izgatottságom, nem fogja őt bántani Felix, nem megy neki, nem történik katasztrófa. Végülis az egész csak rajtam múlik és tudjuk már, ha nagyon fontos, jól hazudok.  A meleg kapcsolatnál elakadok, kiguvvadnak a szemeim, különös színezetűvé válik a képem.
- Nem meleeeg kapcsolat! Attól, hogy tetszik, még nem vagyok meleeeg
Hangsúlyozom a szót felháborodottan, hörrenve.
- Nézd Sebastian, elsősorban nem arról van szó, hogy férfi, hanem, hogy az, aki. Persze még nem ismerem régóta, de valahogy a kisugárzása. Nem mondom, hogy teljesen heteroszexuális viselkedés.
Reev, meg*ott….ez nagyon nem az, tarlaláááá! De ha énekelni fogok gondolatban az nem segííít.
- Bi…köhm
Nyögöm ki nagy nehezen. Szóval izé, koncentráljuk arra, hogy Lia nem játssza meg magát.
- Igen, túlbonyolítottam.
Nem is azt akartam sugallni, hogy megjátssza, hanem, hogy bonyolultan gondolkodik, de nem választhattam jó szavakat. Nagy levegőt veszek.
- Nézd Sebastian, ugyanakkora sügér vagyok a témában, mint te. Nekem még emberi kapcsolataim  se voltak, az első Lia. De szerintem ez a szerelem, nem feltétlen a rózsaszín köd, az egy baromság, hanem éppen az, amit most mondtál. Elég, ha szereted, az sem feltétel, hogy ő szeressen. Vaagyis én nem vagyok szerelmes!
Vidulok fel hirtelen.
- Én azt akarom, hogy ha szerelmes lennék, ő is szeressen, túl önző vagyok!
Közlöm ezt olyan képpel, mintha éppen fődíjat nyertem volna.
- Akkorjó, ezt tartsátok szem előtt és oké lesz.
Meg kell beszélni. A méretet a méretre értem, ki gondol kutyafarkakra?
- Húúú tényleg?
Siklik oda a tekintetem //amúgy lecsekkoltam Milest és tééényleg Very Happy Nem ér, hogy Ethanról nincs meztelen kép XD// Ahhh, erős túlzás, engem nem veszít el. Hacsak nem ő akarja, nevetek kissé, de ijesztő elképzelés, úgyhogy nem hangosan csak ehhehehve. Nem veszem észre, de ez hasonlít Felix nevetésére.
Szórakozottan pillantok rá, hogy elnézzük a perverzióit.
- Mi már semmin sem lepődnénk meg.
Én komolyan kezdem ezt érezni Sebastiannal kapcsolatban. A fejem színváltósdit játszik, mert bevillan, nem tehetek róla, a vizuális memória… Viszont ne már, hogy legyőzzön perverzségben. Höhö, pedig már rég megvert, de nem tudja, hogy szeretem magam lehetetlen helyzetekbe, mondatokba kényszeríteni. Hiszen nincs lehetetlen!
- Neked is jobb úgy, ha megszorítod a tetején?
Behunyom a szemem egy fél pillanatra, mert ez tényleg olyan necces már.
- Höh! Nekem is!
Vágom rá, de hisz az előbb mondtam, hogy nem is jön be az izom! Valszeg tényleg azért, mert a nőket szeretem (jobban) Sebastian is hosszú hajú, Felix is, karcsúak testalkatilag.
Rázom a fejem, csak szerencsétlennek gondolja az ipsét.
- Oké, de ha neki megfelelt, az a lényeg, hogy ő jól érezte magát és még a szex is változatos volt.
Két istennő és még szabadidő is, szerintem nem rossz. Ha ilyenekkel viccel, viselje a következményeit és hát őrült is vagyok, igen. Nem ez az a perc, amikor logikusan gondolkodnék, egyszerűen lekapom és azt hiszem valami könnyed, baráti, sőt rokoni puszicsók lesz, de igazából…nyelvem keresi az övét és mire észbekapok elsüllyedek Sebastian kellemes lágyságában, a többit teszik a hormonok és a potenciál, hevesebben túrok a hajába, válik csókom egyre pörgősebbé, mélyebbé, szenvedélyesebbé, automatikusan, magától. A dolog akkor esik le, mikor megérzem azt a dolgot a nadrágomban, a sajátomról van szó, s ahogy fordulok, az övét is. Hátrahőkölök, túl nagyot, megint nem túl finom mozdulattal…és a földön találom magam.
- Kockapóker
Nyögöm furán a földön, magam elé meredve féltátott szájjal. A legkevésbé sem érdekel most az a szar
- Milyen érdekes. Hogy Lia? Ő is? Hát persze, Lia is.
Mivel konkrétan csak fiú neveket mondott ki… Francba! Ajkamba harapok, Lia mit szólna?  Sebastian meztelenül? Nem, ez nem segít  a lenti problémán. Próbálom nem elképzelni.
- Életre szóló élmények! Az ilyenekért érdemes játszani.
Kiderül, ők sem pénzben szoktak, közben a cikis családos cuccomért megkapom a jutalompuszit.  A popkornos elég unalmas, de a távkapcsolós és a többi jó, somolygok.
- Igen ezek jók, tetszik. Honnan volt rózsaszín nadrágod?
Fehér és piros összemosva? Mondjuk nekem fehér sincs…lehet újítani kéne, most hogy van valakim. Elviszem majd vásárolni!
- Kockapóker! Ááááh kockapóker! Hogyne, hogyne.
Mi a sz*r? Tök béna leszek benne!

_________________

   
   
   
Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: "Férfias kérdések" Sebastian-Reev   Today at 08:57

Vissza az elejére Go down
 

"Férfias kérdések" Sebastian-Reev

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 4 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4  Next

 Similar topics

-
» Sebastian-Reev "Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel"
» Nem láttál semmit! ~ Christian és Sebastian
» Ma éjjel bízd rám magad!- Lia és Sebastian
» Kerülőúton - Usui, Reev
» Daniel & Sebastian & Marcus Treadaway

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-