Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
KARAKTERES HÍREK
2017/2018-as tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» New Possibility
Today at 14:19 by Vincent Sparks

» Befejeztük! - archiváltató
Szomb. Ápr. 07 2018, 08:20 by Vincent Sparks

» Szalmaszál - Reeve-Eric
Pént. Ápr. 06 2018, 13:20 by Reeven Callagher

» Rosemary Marshall-Gray
Szomb. Márc. 17 2018, 21:56 by Rosemary Marshall-Gray

» Familiar stranger
Hétf. Márc. 05 2018, 07:10 by Judith Moody

» Átalakítás
Vas. Márc. 04 2018, 18:32 by Isabella Williams

» Hurtful love - Reeven*Felix
Vas. Márc. 04 2018, 00:13 by Felix Kaleolani

» Claire és Kouji
Szer. Jan. 03 2018, 10:50 by Claire P. Collins

» The hurt, the blame - SammyEric
Szer. Dec. 27 2017, 22:59 by Eric A. Blake

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Szer. Dec. 27 2017, 02:32 by Christopher Matthew Hart

Top posting users this month
Vincent Sparks
 
Judith Moody
 
Sebastian McBridge
 
Isabella Williams
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Szalmaszál - Reeve-Eric

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Szomb. Dec. 16 2017, 21:04

- Tudom, gáz...de józanon nem kerestük egymást. Ezután foglak egyébként is. Mindig...
Mondom halkan.


Felix és Eric kapcsolatán meglepődöm. Nem értem én miért, ha ő nem.
- Miért?
Az ezer dolláros kérdést neki is felteszem.
- Előtte mik? Hogy meg akarsz neki felelni? Azt hiszem ugyanez van nálunk is...
Sóhajtom. Komolyan nézek rá, főleg, hogy mostanság nehéz neki.
- Nekem elmondhatod. Nem vagy egyedül...szeretnék segíteni.
Nézek rá kurva elszántan és szuggesztívan, hogy nagyon szeretném. Ha tényleg nekem mondja el ezeket, akkor lehet, hogy tudnék is, avagy közelebb lennék. Meg sem fordul a fejemben, amire ő gondol, de vigyázni akarok rá. Felsóhajtok Felix kapcsán.
- De ez baromság...eszerint éltem, ez változtatott meg. Rohadtul csalódnék, hiteltelen lenne.
Nekem ez a tanácsa nagyon fontos volt. Felhorkanok, ahogy reagál a hülye, rögtönzött lány/fiú kérésemre.
- Ne már, hozzám jönnél?
Dugom oda az orrom az övének belereszketve a közelségébe. Csak hülyéskedik, nyilván. A nyuszi a mindene. Fránya rágcsálók...
- Elég kiábrándító lenne, ha azért történne, mert mindegy.
Szerintem nem, de választ én sem tudok.
- Szokott ilyet csinálni. Nem hiszem, hogy volt esélye a nyúlnak. Mindig a ragadozók prédájává válnak...
Csóválom a fejem.
- Mit mondott?
Gondolatban már rég a vérét vettem a kis gecinek.
- Ahh Eric, miért nincs önbizalmad? Nem, mert nem érdekelnek és a legtöbb ember ostoba és sekélyes. Felix mellett mégis...veled lennék, ugyanolyan hibás vagyok, mint ő. Ő sem egyetlen nekem
Vallom be keserűen mi a gondom. Nem vagyok biztos benne, hogy megérti, mert nem hiszi el mennyire fontos és felkavaró. Fárasztó bizonygatni. Ebből a szempontból most megértem Felixet.

Biccentek, bár tartom magam a véleményemhez, nagy áldozat volt. Arra is csak bólogatok, hogy az élet szívás. Ezért vonz inkább a halál.
- Utálnál? Legjobb rész...nem ez a legjobb részem. Olyan, amit szívesen összezúznák. Gyenge vagyok tőle...
Panaszolom.
- Nem vagy hülye, bátor voltál, felnézek rád. Azt hittem csak én tudok ilyen őrültséget csinálni. Elmondani embereknek...
Nyelek, amint eszembe jut Felix, vagy akár Sebastian. De tény, hogy nagyon felkavart.

- Csak most mondtad. És el is gondolkodtam rajta
Kérem ki magamnak. Mitől mástól lennék kikészülve?
- Noha nem azért, mert nem érdemelne meg engem, mert nem vagyok nagy szám. Inkább...nem viszonozta a bizalmat, az súlyos probléma.
Nyögöm. Megrázom a fejem, hogy nem, tényleg nem vagyok szőke.
- De a szemem egyre kékebb. Amikor depressziós voltam zöldebb volt. Furcsa...
Lehet, hogy mutáns vagyok. De ha a szemszínváltás az extra képesség nem jártam valami jól.
- Az gáz, akkor...nem is működnénk. Ha ezt hiszed, ha így lenne...
És nem tudom teljesen cáfolni, mert őszintén szólva fogalmam sincs.
- Csakhogy én nem vagyok ilyen király. Én nem tudom kezelni az érzelmeim
Mordulok rá kicsit indulatosabban.
- Nem, nem rendes. Az lenne rendes, ha nem áltatnálak ilyesmivel, ha döntenék. De én...képtelen vagyok
Erősen belevájom a körmöm a tenyerembe. Most a kisujjamon hosszabb a gitár miatt. Remegek, szétpattan a fejem, de ő nem hisz nekem.
Fájdalmasan pislogok. Akkor a kis szőke szereti....miért rettegek attól, hogy Felix, esetleg...abszurd lenne.
- Ne, ne bántsd. Ő biztos azt hitte szórakozik... Lehet, hogy direkt akarta bántani, mert szórakoztatja a gyengék vergődése
Magamat is próbálom meggyőzni erről.
- Látlak téged...szerinted miért vagyok ennyire kiakadva?
Tépek a hajamba.
- Hahh, miért történik ez?
Mint valami önbeteljesítő jóslat. De ez a Sammy nem lehet olyan jó, egyszerűen...képtelenség.
- Felix nem akarta
Mondom rekedten.
- Azt hiszem a mai napig teher neki...Nem, nem hasonlítunk
Tagadom hevesen, nincsenek közös pontok.
- Sammy csak egy szerencsétlen lúzer, nem?
Kérdezem remegő hangon. Nem láthatok vetélytársat egy...ilyenben!
Ott az ablakpárkánynál aztán élet halál harcot vívok magammal. A belső üvöltéssel, zavarodottsággal, s a mélyről rám leső depresszióval. Talán az őrülettel is, ki tudja? Mindig olyan vékony mezsgyén táncoltam. És Eric most az mondja ne szakítsak. Hogy majd megteszi értem...de nem tudom. Eddig sem tette...hazugságban tartott. Amikor megérzem őt magam mögött odafordulok hozzá, átölelem. Hullámzik a mellkasom hevesen és nyeldekelve, nyögve, zihálva küzdök. Kicsit olyan, mintha fulladoznék. Valószínű, hogy bele tudnék fulladni a könnyeimbe, ha elengedném magam. Abba is, ha Felixet, abba is, ha Ericet. Ez utóbbiról azt hittem könnyebb lenne, de most érzem csak milyen nehéz. És nem érti...az a legrosszabb nem érti és én se elmagyarázni, se leírni, se elénekelni nem tudom. Csak fuldoklom a karjaiban azt remélve, hogy valami véletlen folytán valahogy megfojtanak végre az átkozott érzelmeim.

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Szomb. Dec. 16 2017, 21:51

-Mondom, hogy nem tudom...
Vonok vállat, fogalmam sincs, mondtam mi lehet mögötte, de semmi sem biztos. Mire észbekaptam már ez volt a szitu, Neki megnyílok.
-Jah... azt hiszem eléggé megfelelési kényszeres lehetek... de mindig is az voltam, gyerekként is.
Fogadjanak el otthon, az iskolában, akárhol...
-Tudom. Mit gondolsz, miért Téged hívtalak?
Mosolygok rá egy aprót, mert tényleg úgy gondolom, Neki elmondhatom, megpróbál segíteni, de közben nem nyom el.
-Hát Felixnek sok hülye dolga van felfogás kérdéskörben...
De nem? A szerelem, a barátság, soroljam? Lehet az őszinteség is ilyen. Az eljegyzés miatt amit levág nem jönnék zavarba, de hogy visszakérdez és ilyen közel jön összezavar.
-Lehet... nem tudom... sosem gondoltam arra engem bárki megkérne...
Motyorászom, mert ez tény. Végtére is normális kapcsolatom sem volt igazán, ami mondjuk jó lett volna, csak tőlünk független tényezők miatt nem működött volna mondjuk, vagy csak a gyerekkérdés szabott volna gátat, akármi, akkor meg hogy jutna eszembe a házasság? De alapból nem vagyok ellene, jó lehet. Az olyan... nagy fokú bizalom és elkötelezettség, tetszene.
-Jah, eléggé...
Nevetem el magam kicsit, életem egyik legjobb dolga egy "mindegy"-re alapulnak. Ó je... Az hogy Reeven megért és én is Őt persze valami összetettebb, tudom én.
-Jah... Amúgy Sam, nem nyúl.
Mondom erőtlen, jelezve van neve is a nyulamnak, de abban egyetértünk, hogy Felix csábította el.
-Mm... nagyon sírt, de pontosan nem is emlékszem mit mondott. De a lényege, amit sugallt elég volt...
Nem mennék bele, érezni rossz érzésem támad az emléktől. Ennek ellenére később mégis ki fejtem majd, addigra erőt veszek magamon.
-Ezért mondom hogy annyira nem is szereted, csak nem hiszel nekem.
Vonok vállat, ha én is beférnék Felix mellé, nem Felix a mindene, igaz én sem. Lehet egyikünk sem elég jó Reevennek, Neki valaki egészen egyedi fazon kéne.

-Nem gyenge, hanem együttérző, leleményes és kedves, mély. Az érzelmeid tesznek színessé, nem a képességeid. Ha összezúznád semmitmondó lenne minden szavad és tetted, én ezt gondolom.
Ezért utálnám, nem szeretem a semmitmondó embereket. Mint Seth...
-Látod, beismerted hogy őrültség volt! De igen, ebben is hasonlítunk.
Mosolyodom el, élvezem hogy vannak közös pontjaink, még ha azok nem is valami fényesek, mint a hülyeségek és az agyalás mondjuk...

-Már a múltkor is utaltam rá... Igazán?
Tényleg elgondolkodott azon amit mondtam?
-Az tény... Samnek is ez a fő gondja velem, hogy szerinte nem vagyok őszinte... pedig csak nincs ömlengő kényszerem a múltról. Meg Ő sem mondd el mindent töviről hegyire, én is vádolhatnám, de hülyeségnek tartom. Emiatt én is úgy érzem, csak vádolva vagyok de... közben mégis Ő árult el. Nehéz velük.
Sóhajtom, megértem Reevent, Felix is titkolózik, Sam meg nem értékeli amit adok vagy ilyesmi... Velünk nem is tudom mi a fő baj, mi okozta hogy megcsalt.
-Biztos mert dühösebb voltál a világra, mostanra már némi gőzt kiengedtél.
Nem tudom miért kékebb a szeme, nekem mindenhogy tetszik.
-Csak Te tudsz benne egyedül megcáfolni, senki más.
Mert ha Reeven azt mondaná, engem helyez előrébb, tenne érte, elhinném. Nem bánnám, ami azt illeti... Kicsit szuggerálom is, hogy kicsit sem akarná?
-Nekem sem két perc volt. Mióta vagy Felix-szel? 2 éve? Akkor van még 8 éved, jó?
Utalok arra hogy nekem is 10 év volt, de Reeven nálam gyorsabb.
-Ez nem feltétlen döntés kérdése, hanem önmagunkban való rendet tevés kérdése. Én kicsit jobban rendet tettem, hogy Veled beszéltem, már tudom mire vágyom, miért akarok küzdeni... nem siettetlek. Samet viszont lehet konkrétabb kérdés elé állítom, mindketten beljebb lennénk, avagy mindhárman.
Mosolygok szomorúan, mert ha Sam határozottan mellettem voksolna, akkor én is Neki szentelném magam, meglátva tényleg mennyire működünk jól. Ha nem... nos akkor meg újra szingli leszek, nem de bár? Még az is jobb mint az örök második szerepe... el is mondom végre, mi bántott annyira Sam vallomásában.
-Ha tudta hogy szórakozik, miért adta oda magát? Ennyi önbecsülése Neki is van. Ha meg elhitte, mert Felix beetette, akkor igenis Felix megérdemli a verést.
Mert ez túl alantas húzásnak bizonyult. Az képes szégyellős mosolyt csalni az arcomra, hogy bevallja lát engem, meglátott és ki is akadt, mert játékossá váltam. Reméltem tényleg azzá váltam... szeretnék, be kell valljam magamnak is.
-Mert Felix hülye...
Erre nem tudok mit mondani, mi másért ne akarná hogy valaki így szeresse?
-Ha az lenne nem lenne Veled mondjuk... de, egy picit, érzékenyek és kedvesek vagytok, remek művészek és jóképűek, könnyű bennetek megbízni... Nekem mindenképp.
Mert csak a magam nevében beszélhetek igazán.
-Kössz... a fiúmról beszélsz! Legalább is még az tudtommal... Lehet nem olyan nagymenő mint Te, de sok jó tulajdonsága van, jó?
Védem ösztönösen, mert nem csak egy szerencsétlen lúzer!
Később aztán kikötünk az ablaknál, hagyom hogy felém forduljon és némán ölelem, szorosabban és minimálisan ringatózva vele, ösztöntől vezérelve. Jobb lenne ha sírna, de tudom, hogy olyan mint én, ha egyszer elkezdi nincs megállás, én is mindig ezért próbálom elfojtani.

-Végy pár mély levegőt... jobb lesz kicsit.
Ha nem is sokkal... de úgy hiszem jobb lesz így megvárni míg elbillen a mérleg egyik vagy másik oldalra, zsepi van nálam, de ha nem fog kelleni, az se baj feltétlen.

_________________
Eric
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Pént. Dec. 22 2017, 21:08

Jóvan, nem firtatom.
- Igen, mert a szüleid köcsögök, akikkel megetetném a saját szarjukat, így nem csoda. Velem is valami ilyesmi van, csak...nyilván más miatt.
Hasonlókat éltünk át gyerekként. Szerényen vállat vonok. Igen, engem hívott...
- Van abban valami, ahogy gondolkodik és én szeretem az extrém megoldásokat, csak...
Hát igen, ott a de, a csak, ami megakassza a dolgok természetes folyását, ez esetben Felix eszméinek elfogadását.
Biztos csak viccel, nem jönne hozzám. Felnevetek.
- Én se nagyon arra, bárkit elvennék, bár nyilván Sebastian esküvőjén megfordult a fejemben, de Felix nagyon kampányolt ellene, milyen lenne már, ha mi oltár elé állnánk, tuti felgyulladna. Én ezt...jobban el tudnám viselni, mint a gyereket, amit meg ő erőltet
Ebből is lehet gond, ha nem most, öt év múlva mondjuk.
- De az
Mondom morcosan, a kissrác, másképp nem bírok rá gondolni, nem lett a szívem csücske.
- Értem...és Felix biztos, hogy nem viszonozza?
Kicsit megremeg a hangom, de azért most még tartom magam.
Az viszont szíven üt, ahogy mondja, nem szeretem eléggé. Sápadtan és döbbenten pislantok rá. Torkomon bugyognak tiltakozó szavak, hogy de...de szeretem és ez jobban összetör, mint hogy Eric szeret és milyen nehéz döntenem.

- De én nem értek az utalásokból
Suttogom megsemmisülten. Igazából rá se nézek, lefelé inkább.
- Főleg nem az ilyesmikből, sosem hiszem el.
Nem mert Felix/Seby és talán Eric előtt gyűlölt mindenki.
- Kis hülye...de mondtad ezt neki? Vagy ezen is csak bőgött egy sort?
Úgy érzem annak a szarnak mindenre ez a megoldása. Nem, nem tetszhet Felixnek...képtelenség!
- Lehet. Nem tudom Eric...nagyon durva lenne tőlem, de nem elképzelhetetlen és ezt elég sokk felfogni, tudod?
Zihálok is, jó kis aláfestő.
- Nem 8 év lesz az biztos.
Nyögöm, mintha kiperegnének kezemből az évek.
- Mert azt akarod mondani küzdesz értem? Hogy rám vágsz? Elfelejted a nyuszikád? Ejted?
Nem is volt rendes kapcsolat az övék, csak Eric sokat képzelt bele. De nem hiszem, hogy értem lemondana arról a kis szarról, kivéve ha...ha akarnám megszerezhetném, simán legyőzöm azt a kis senkit.
- Mert odáig van érte
Mint mindenki. Ez nem valami különleges a nyuszikában. Hogy megérdemli-e vállat vonok, ugyanez a reakció arra is, hogy hülye.
- Kicsit sem vagyok kedves és érzékeny!
Vetem oda morogva.
- Biztos...jóképű, ezt már hallottam nem egy embertől...
Acsargom epésen, mert kurvára zavar. Aztán az ölelésében kötök ki. Milyen magas! Próbálok lélegezni és jobban lenni, emberfeletti képességeim vannak érzelmek visszafojtása terén. Úgyis túl sokszor engedtem el magam. Meg kell változnom.
Inkább csak ölelem egyre szorosabban, mélyen letüdőzve az illatát, beletúrva a hajába, lehunyt szemmel, nehezen lélegezve a bódulattól. Kicsit olyan, mintha táncolnánk. Kapkodom előle a levegőt és valahogy erővel kellene ellöknöm magam tőle, annyira húz hozzá minden porcikám. Az sem lehet más, mint természetfeletti...csak az képes csodákat tenni.



_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Pént. Dec. 22 2017, 21:41

-Jah, igen, a közös listánkról lehagytam az előbb a rettenetes szülőket...
Sóhajtom, nem védem őket, Reeven előtt nem érzem szükségét védeni a gyerekkorom. Talán mert az övé rosszabb és emiatt így, szégyen szemre, nincs bűntudatom, hogy ócsárolom az övét vagy az enyém vele együtt. Sam előtt a szülőket szidni eléggé... furcsa. Az övéi normálisak, nekem az ilyen mindig is furán vette ki magát, mintha hálátlan lennék...
-Csak nem ebben, logikus.
Szeretni lehet az extrémitást, de nem alap dolgokban, megértem hogy Felix így sok lesz.
-Jaj a rettenetes kölyökmániája... nekem nem kellene gyerek... fel sem tudnám nevelni, hát én sem lettem nevelve... Ő meg szarul, nem tudom milyen gyereketek lenne, már... már ne vedd zokon, nem ellened szól, csak... szerintem is inkább az esküvő férne bele, bár én azt csak a gesztus miatt szeretném. Az olyan... jól eső érzés, hogy valaki ezzel jelzi, Te vagy a végső döntése. Irigylem Sebastiant.
Mondom szégyellős mosollyal, ahogy hallottam szép esküvő volt és jól összeillenek.
-Neked maximum.
Nem nyúl és pont. Ha nyuszi is csak azért, mert olyan aranyos ahogy aggodalmaskodik... rémüldöz a semmin... meg lehet vigasztalni.
-Felix és a viszonzás... szedtél valamit?
Már-már komolyan kérdezem, mert nem hiszem el hogy komolyan aggódik. Sam miatt ráadásul... Sam túl jó és ártatlan Neki. Ha kell ezt hangosan is mondom.

-Hah... jó majd nyersen a szemedbe mondom, de ne utálj meg érte.
Nem szeretem csak úgy odavágni a véleményem, igazából nem menne de próbálkozhatok, ha akarja.
-Pedig elhihetnéd... furcsa, hogy nincs önbizalmad, mert szerintem amúgy helyén van az önképed és látod mennyire klassz vagy... meg helyes, meg... érted.
Nem akarom ragozni... megint, khm. De akkor is jó parti.
-Mondtam, de nem érti valahogy mi a bajom. Veled is jött, hogy de miért nem mondtam el hogy viszonyunk volt... de komolyan, minden exem soroljam? Jó, oké, Te speciálisabb vagy, de... valahogy nem úgy érzem arról kéne beszélnem üres perceinkben, hogy milyen volt az exeimmel a kapcsolatom, vajon miért utáltak a szüleim, már azon kívül hogy csak egy kis buzi voltam, hasonlók... Én se faggatom ilyenekről, hogy miért hagyja hogy a testvérei elnyomják és kihasználják, ha féltik is... pedig az ésszerű is lenne hát az nem egy elmúlt dolog... ah bocs, mindegy. Amúgy ezen nem sír, emiatt bosszús.
Általában legalább is.
-Szerintem csak egyszerűen kezdesz rájönni, hogy nem vagy egyedül és nem Felix tart életben, mint valami mentőmellény... én több szempontból is örülök ennek.
Mosolygok egy aprót, ha már el bírja képzelni magát akár csak kicsit is Felix nélkül, az jó, nagyon jó!
-Ha okot adsz rá... hogy van esélyem... Eléggé azt érzem a "nyuszikám" a Te fiúd miatt eltávolodott tőlem és... nem tudom Reeven, vágyom Rád, ez nem kérdés, de elég plátóinak érzem a saját érzéseim irántad, mert... Felix. De ha azt mondod, nem lehetetlen, ha van esélyem... mindig is úgy éreztem, hogy én sokkal de sokkal jobb párod lehetnék, hogy én megadnám mindazt amit Felix és többet...
Nehéz gondolkodnom, csak a szenvedélyességem tör utat, mert ezt tényleg éreztem, Sam pedig... eltávolodott tőlem Felix óta, ha nem is direkt. Félek csak azért nem szakít mert nem akar megbántani, de lehet persze csak túlreagálom... de most eléggé megkavarta Reeven a fejem, az is igaz...
-Sajnos...
Mondom kiábrándultan, nem tudok mit kezdeni ezzel, nem fogom elnyomni, mert Reeven is odavan Felixért. Én is átéltem ezt, szerintem ennyit megengedhetek magamnak, főleg így, dühösen.
-Kicsit sem? Igazad van, nagyon is az vagy, nem csak kicsit! Reeven... szerinted mit imádok annyira benned többek között ha nem ezt?
Mintha baj lenne komolyan, de csak mosolygok rá, nagyon is kedves és érzékeny, rém szexi tőle...
-Igen, helyes és izmos.
Vigyorgok rá, nem bírom ki, látom zavarja, utóbbi is fogja, tudom én, de ha hagyja eloszlatom a féltékenységét, átkarolva karcsú derekát és belesúgok a fülébe vidáman.
-Te is nagyon jóképű és vonzó vagy, ne izgulj ezen!
Mókás, hogy pont Reeven féltékeny Samre!

Később már vigasztalni próbálom, várom hogy eldőljön sír vagy sem, közben simogatom. Érzem hogy egyre inkább szorít, mélyeket lélegez, azt hiszem arra jutott nem akar sírni, de az idő míg leküzdi az ember, hát kivárom, ölelve és puszit nyomok néha a fejére, hátha segít valamicskét. Ha úgy érzem kicsit megnyugodott szólalok csak meg.

-Mit gondolsz, jobb kicsit?
Ha engedi megnézem magamnak az arcát, elsimítom megnőtt haját az arcából, cirógatom ha hagyta az orcáját is. Aztán csak kimondom a konklúzióm, csak úgy velősen...
-Hiányoztál.

_________________
Eric
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Hétf. Dec. 25 2017, 16:43

Félszegen elmosolyodom. Rettenetes szülők...na igen.
Szomorúan nézek rá, ahogy befejezi a félbehagyott mondatom.
- Nem? Neked se? Nem szeretem a gyerekeket és pont ez a bajom nekem is. Fogalmam sincs mihez kezdenék vele. Mi...minket nem neveltek
Mondom ki reszketve, mert furcsa, hogy van még valaki, aki ilyesmit tapasztalt.
- Felix jól csinálná, ezt valahogy ösztönösen tudom. De én nem és ezzel is tisztában vagyok. Meg az anyaságot egy férfi nem tudja átélni. Ha az övé lenne nekem abban semmi génem nem lenne ráadásul. Szeretném, mert Felixé, de ugyanakkor valami idegen kurváé is lenne...ez nem ugyan az.
Lehet nem fogja érteni, én is csak hadoválok.
- Önző seggfej vagyok
Megelőlegezem, amit mondani fog. A szomorú nézést lehet fokozni...
- Én is irigylem
Nyögöm kínlódva, mert ezt fáj bevallani. Elengedem a fülem mellett a megjegyzést, védi azt a vackot.
- Még nem...nem tudom, rossz érzésem van
Mormogom.

- Igen, sajnos nekem az kell. Sokszor értetlen vagyok.
Sóhajtom a fejem csóválva. Felpislantok rá.
- Neked elhiszem...nem tudom miért. Hát nézd, egy őrült voltam...próbáltam felhívni magamra a figyelmet ostoba eszközökkel. Igazából mindenki gyűlölt és éreztem...még ha nem is mondták a szemembe csak utólag. Túl sokáig és túl jól játszottam a szerepem.
De ez csak jobban kiborít, meg összezavar, már ránézni sem tudok rendesen.
- Valószínűleg azt érzi, mint én Felixszel kapcsolatban. Nem nyílik meg igazán, te se neki. Nem azon van a hangsúly, hogy engem nem mondtál el, de olyan, mintha nem bíznál benne. Amit te lényegtelennek gondolsz, az őt érdekelheti. Érdekelheti minden, ami veled kapcsolatos.
Magyarázom, mert ezt a részét megértem a srácban.
- Meg tudom érteni, ha emiatt bosszús. Különben te is nyugodtan faggathatnád. Mikor ismernétek meg egymást, ha nem most? Tíz év múlva egy svajci nyaraláson? Emlékszem arra a rocker baromra? Na! Vele is lefeküdtem! Olyan jót dugtunk...
Elhallgatom, vörös képpel pislantok rá, elnyögve halkan egy bocs-t.
- Furcsa...ijesztő.
Túrok a hajamba. El tudom képzelni az életem Felix nélkül, túllátok rajta. Remegni kezdek ettől. Kale úgy ütközik közénk, mint egy nagy, áttörhetetlen fal. Leütöm a fejem, halkan lélegzem.
- Mindig volt...azt hiszem egy kicsit emiatt...mindig hűtlen voltam
De Felixről van szó ezért nem tudok annyira kiakadni. Komolyan mondtam, hogy belé tudnék... Ahh, nehézzé válik a levegő, szinte úgy kapkodom, mintha szilárd lenne. Annyit és még többet? És én neki? De Felix megad mindent, akkor mi a baj, mi nem elég? A nyálaskodás kell nekem?
- Nem tudom mit akarok...
Nyögöm.
- Nem járnál jól velem...egy zavarodott faszt kapnál...
De bár megölelne, megcsókolna, odamehetnék... Nem mozdulok. Aztán elhúzom a szám, hogy nagyon az vagyok.
- Nem akarok...elcseszem. Fogalmam sincs...Menő vagyok, az igaz. Ez például lehet vonzó. Vagy bátor. De hogy rinyagép...
Rázom a fejem, alig merek ránézni, komolyan. Akkor ennyit a bátorságról? Akkor viszont felnézek a földről, amikor közli, hogy izmos az a kis takonypóc
- Elmehet a picsába
Acsargom, viszont...nagyon meglep, hogy átkarolja a derekam, hogy én is belesimulok az ölelésébe. Nyeldekelve szipuzom az illatát.
- Mi lesz, ha tényleg belédszeretek?
Nyögöm. Baszki, gyűlölöm, amikor ilyen gyenge, nyafka a hangom!


Na igen, valahogy muszáj erőt venni magamon, addig is szánalommód kapaszkodom.
- Persze, semmi gond, jól vagyok
Még a hajam is megigazítom jelzés képen. És hadarok, hogy hallja nem csuklik el a hangom, vagy ilyesmi. Akadozva visszapillantok, ahogy nézi az arcom, elsimítja a hajam, én is ott felejtem pillantásom az övén.
- Ezt már mondtad
Mosolyodom el halványan.
- Te is...nekem. Többször kellett volna hívjalak, nem csak amikor gáz van. De biztos oké neked...ha...ha magammal cipellek mindenhová?
Az ajkam harapdálása most is egyéni rekord.




_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Hétf. Dec. 25 2017, 18:01

-Neveltek, csak azt is szarul... de most komolyan, tegyem ki annak hogy buzik a szülei? Milyen gyerekkora lenne már? Meg most akkor mire neveljem? Hogy oké, ha apa meg apu csókolózik, de ez amúgy nem jó? Izguljak hetero lesz-e? Mit kezdenék egy hetero gyerekkel? Ah... fogalmam sem lenne mit csináljak.
Érezni én ettől megkímélném magam és a párom is.
-Az a másik fele, jah... Sam is jó szülő lenne szerintem, rettenetesen aggódós, de szeretné a gyerekét nagyon is. De én... nekem nem lehetne, én spermát se adnék egy nőnek, utálom mind. De bárki nagybácsija lehetek, nekem az untig elég, én megértelek. És jah... kéne egy anya szerintem is.
Én is anyás voltam mindig, azaz lettem volna. Felix is anyás, ezt mondjuk tudom.
-Nem vagy önző csak mások az igényeid.
Szerintem ez tényleg nem önzőség kérdése, kinek kell gyerek és kinek nem. Ha meg az esküvőre érti, arra is ezt mondanám. Sebastian miatt meg csak szomorúan mosolygok. Nem csodálom hogy irigyli.
-Ne szedj be semmit, akkor nem tudnál tiszta fejjel gondolkodni.
Hirtelen jobb érvem nincs, miért ne szedjen be valamit, de talán ez is megteszi.

-Hát jó... amúgy én is, nehogy azt hidd csak Neked megy az értetlenkedés.
Mosolygok rá, de majd próbálok szókimondóbb lenni.
-Talán mert rajtam tényleg érzed, mert kézzelfoghatóan mély és valós Reeven, nem véletlen. Mert gondolod én nem akartam hogy figyeljenek rám? Az más kérdés utána jobban jártam, ha láthatatlan bírtam maradni, de én megértelek. Nincs veszélyérzeted, úgy könnyebb hülyeségeket csinálni. Tudod... nekem sosem mondták a szemembe, de azt sem szeretnének. Valahogy azt mindig is rosszabbnak éreztem, ezt a... semmilyenséget. De azt is tudd, hogy ez elmúlt, a régi személyekkel nem beszélsz már, új családod van és... én szeretlek akár mindenki helyett is ha... hagyod.
Simítom meg a kezét, ha engedi megfogni. Tudom milyen elveszettnek lenni, nagyon is tudom.
-Értem, de akkor meg mondja azt... én mindig is utáltam ha az exeikről kezdtek nekem mesélni, mert komolyan, össze kell hasonlítani, meg ilyenek? De nem értett... ha kérdezi elmondom, de honnan tudjam mi érdekli és mi nem? Én megkérdezem ami érdekel, maximum nem kapok választ.
Ha mást nem ezt jól megtanultam Felixtől, kérdezni érdemes és kell is. Nem hiába faggattam olyan könnyedén az elején is Samet, bennem ez nem változott.
-Én szoktam, csak én hagytam egyelőre az érzékeny témákat, mint a testvére, Quentinnel még mindig kicsit necces a kapcsolatuk, Stanleyt nem is ismeri, Tina meg eleve csaj és erőszakos is. De amúgy ami érdekel én rákérdezek...
A tapintatosság nem egyenlő azzal, hogy nem érdekel....
-Értelek, én csak azt mondom, nem nyúlok bele egy nyílt sebbe, egy sebhelyet inkább simogatok.
Már ha érti a hasonlatom, elég... naturalisztikus lett.
-Eleinte az, aztán meg felszabadító és... nem hazudok, kissé üres lesz.
Mert nekem az volt, rájöttem nem Felix a minden, mert kitöltött mindent, de aztán nem és... sok idő volt, mire jobb lett, de Reeven töltötte be aztán, majd Sam... de Reeven nem múlt el, az az igazság.
-Azt magának köszönheti, ha nem Ő a neked való... ez nem hűtlenség, nem hiszem, hogy gondolatban megcsaltad... vagy ilyesmi...
Kétlem hogy intim helyzetekben rám gondolt vagy ilyesmi.
-Majd rájössz. Én nem fogok eltűnni, de... Ő sem persze.
Sóhajtok, Felix sem egy szublimáló típus.
-Minden felkavart állóvíz lecsillapszik egyszer, akkor pedig nincs is tökéletesebb annál, hm? Meg... én sem vagyok totál százas, nem vagyok... különleges, Te meg egy átlagos, nagyon szerelmes faszit kapnál.
Nevetek, mert azért a nagyon szerelmes bejátszana, na.
-Nem cseszed el, és ettől lehetsz még menő és bátor is, az érzékenységed tesz különlegessé, hogy van szíved, együtt érző és empatikus vagy. Az meg hogy kimutatod mit érzel és nem fojtod el, az jó dolog. És nem vagy rinyagép, nem utaztál még hisztis nővel egy hónapon át... uh...
Forgatok szemet, sosem felejtem el azt a nőszemélyt, azt hittem megmérgezem vagy valami.
Sam miatt csak nevetek.

-Oda biztos nem fog, teljesen meleg a srác!
Nevetek, nem megy a picsába, ha izmos ha nem. Inkább engesztelem, én imádom hogy ilyen karcsú, nincs mit tenni, sosem vonzódtam magamtól az izmos pasikhoz, legalább is fiatalon volt izmosabb "fiúm" és jól megszívtam, szerintem azért nem szeretem őket. Minden esetre Reeven nagyon vonzó így, nem esik nehezemre átkarolni és bókolni.
-Akkor nagyon boldog leszek. Az lesz.
Na igen, ha belém szeretne igazán boldog lennék, elvégre Felixet előbb ismerte mint engem de a végén mégis egem választana? Anyám, hát az... uh!


-Tudom. Jobb a színed is.
Hazudom, mert még mindig elég sápatag, de biztatni kell. De nagyon helyes, nehéz nem elkalandozni, hogy közel van, ez tény.
-Bocs... még mindig érzem.
Mosolygok vissza, mert tényleg hiányzott, nincs mit tenni. Aztán szélesebb lesz a mosolyom, micsoda kérdés ez? Hüvelykujjammal finoman rásimítok a szájára, ne harapdálja szét ennyire. Ahm... milyen telt és puha, meleg...
-Miért ne lenne? Elfelejtetted, hogy másodkapitány voltam? Ha csak a plázába cipelsz vásárolni sem gond, ha Európába, az sem, csak szólj hogy hozzak váltásruhát. Bár ott is vehetek, szóval...
Vigyorodom el, még az sem kell, csak indulunk és ott leszünk, pénz kell csak, de az van, ha nem is végtelen, persze. Sam... Samnek kell szólnom egyedül, de Ő is szeret a családjával lenni, hiába mondja hogy nehezen viseli ha elvagyok. Felix óta amúgy is kétségeim vannak...

_________________
Eric
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Szer. Dec. 27 2017, 21:10

- A magad nevében beszélj, engem templomba vittek, ahol molesztált a pap
Most már nevetek ezen persze, de azért elég gázak voltak.
- Különben ez hülyeség, nem kellene szégyellned a homoszexualitásod. Mármint én nem ezért nem akarok gyereket. Rágörcsölsz Eric, engedd el. Elmagyaráznád, hogy ez van és büszkén vállalnád, hogy nem egy vén banya kezét fogod meg, hanem egy fasziét. Úgy nevelnéd, hogy megértse és egyébként ha olyan helyzet adódna biztos vagyok benne, hogy Te jól csinálnád. Egy elfogadó heteroszexuálissal mi baj lenne? Ráadásul nem egyedül csinálnád végig.
Nem akar gyereket, nem kell ettől tartania, de azért próbálom eloszlatni a felesleges félelmeit.
- Még a sperma se jár nekik, mi? Rosszabb vagy, mint én
Röhögök fel.
- Nagybácsi...és érezhetnénk magunkat kurva vénnek
Többes számban mondom és őt is bele veszem, de fel sem tűnik. Hát...lehet, azért kicsit száj elhúzva nézek rá.
- Tudom...meg feldobhatom tőle a talpam. Bár ez szerintem már nem áll. Lehet csak be akartak ijeszteni, hogy ne nyúljak többet drogokhoz
Forgatok szemet. Nem komolyan mondtam.
- Bár...ha Felixszel és velem lenne valami, ott kellene lenned, hogy megállíts
Bizonygatom marhakomolyan.

Ketten vagyunk az értetlenkedéshez, csodás, majd együtt csináljuk.
- Valós? Jó...valós, könnyen lelkesedsz, ezt tudom rólad.
Elhiszem, de azért van bennem kétely //meg majd Felix jól elülteti//
- Nem jó, ha láthatatlan vagy, már nem. Mert a tieid arisztokraták, az enyémek buta parasztok. Azért odaát Blakeéknél van intelligencia. Ők nem mondják, mert milyen lenne már... Az enyémek is azért nem mondták hosszú ideig, mert mit szólnának a szomszédok, ejnye.
Rázom a fejem tudálékos fejjel.
- Tudom...én is ezt éreztem. Mert sokáig nem tudtam, hogy gyűlölnek, sőt a kóma után azt hittem szeretnek, úgy csináltak, mintha törődnének velem. Tudod mikor bújt ki a szög a zsákból? Amikor a pszichopatának és piromán gyilkosnak tartott fiuk elkövetett még egy fő bűnt és buzi lett. Ezt nem bírta bevenni a te szüleid gyomra sem. Az enyémek konkrétan hozzám baszták, hogy elkövettem mind a hét főbűnt. Jesszus...
Forgatok szemet. Aztán megfogja a kezem, azt mondja szeret mindenki helyett és én...nem is tudom, annyira kábán nézek rá, lélegezni is elfelejtek. Érzem, hogy az arcom lassan lángra lobban.
- Ő...ő...igen
Nyögöm nehézkesen, mintha tüdőbajom lenne.
- Nem ismerem ezt a gyereket, fogalmam sincs...Lehet csak rosszul kommunikál.
Én valami tök béna analfabéta kis gecinek képzelem.
- Lehet ő nem mer, állítólag gyáva.
Tűnődöm hangosan.
- Pedig néha bele kell, hogy gyógyítsunk. Néha nem megy másképp...lehet...lehet, hogy én is faggatnálak. Ahhoz, hogy segíteni tudjak.
Nem kizárt. Elég ijesztő, amit Felix kapcsán mond. Üres...ha nem szeretném valóban az lenne, de...
Lehajtom a fejem tűnődve.
- Nem, csak akartam...Sebastiannal, veled
Nézek rá lopva.
- Ki tudja...ha szakítanánk lehet, hogy...
Gondolni sem merek rá.
- Az nem baj, ha nem vagy százas. Miért vagy átlagos? Mindig ezt mondod, de miért érzed magad annak? Nagyon...szerelmes?
Nézek rá megilletődötten és határozottan vörösen. A fejem zsong, mintha harangokat kongatnának benne.
- Hahh...néha nagyon gáznak érzem magam. Mikor utaztál te hisztis nővel egy álló hónapig? Különben én zuhantam le hisztis nővel egy sivatag közepén. Az sem volt taiföldi nyaralás
Nevetek fel, most már jobb...Eric miatt...jobb. Hahh...szemet forgatok a szóviccen. Sammy meg hülye kis buzi akkor. Sammy...fúú de utálom ezt a szót. Jobban, mint a Joshuát, pedig attól is kivert a víz eleinte.
Ölelem őt, nem bírok betelni vele és elengedni, bár kicsit szorongó lesz a szorításom.
- Hát...az nagyon nehéz, mert akarlak...de...tudom, hogy nem kaphatlak meg, amíg ő van, viszont Felix...
Sóhajtok a hajába reszketve.
- Még mindig, túlságosan...
Azt hiszem nem kell befejeznem a mondatot. Gyűlölöm, hogy olyan szenvedősen nyögöm.

- Kösz...
Nézek félre reszketeg.
- Én is érzem...
Kicsit elnyílnak döbbent ajkaim, amikor ráteszi az ujját. Behunyom a szemem, most már a vágy is kínoz. Mint egy lidércnyomás, olyan ez az egész.
- Ennyire rugalmas vagy? Szólok és azonnal repülsz? Mondanám előre, persze és...élvezetessé tenném neked.
Szívogatom a fogaim. Huh...jobb ha leülünk, vagy ellépek, vagy valami. Bár jó lenne az ölembe húzni...Baromság.
- Kérsz valamit?...izé! Francba, nem is nálunk vagyunk
Nyögöm a vállába. Kibaszott nagy zavarban vagyok. Tényleg el kellene lépnem, elengedni, lélegezni, visszafehéredni. Ja igen, azt kéne...

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Szer. Dec. 27 2017, 22:04

-Oh... mit csináltál? Visszamolesztáltad?
Reevent még gyerekként sem tudom félteni, annyira életrevaló a szememben, de azért látszik rajtam a döbbenet.
-Igen, de valahogy sosem bírom elképzelni magam házasan, hát még egy gyerekkel! Örülök ha olyan pasit találok, aki... nem csal meg. De nem tudom.... ha a párom akar gyereket nem vonom meg tőle de én nem igazán akarok...
Őszinte vagyok, most is, Reevennel egészen megszoktam. Ezt is hibának érzem, nem vagyok elég... nyitott erre azt hiszem.
-Az enyém nem, kösz, megtartom magamnak és a srácoknak.
Nevetek én is kínomban, a nők belőlem semmit sem kapnak, kész.
-Miért? Fiatalon is lehet valaki nagybácsi. Reeven bácsi!
Vigyorgok rá, még hogy Ő vénnek érezze magát, hisz annyira energikus!
-Nem, Reeven, azért mondják, mert ha egyszer rászoktál könnyedén rászoksz megint és akkor teljesen leamortizálhat. Teljesen lefogynál, kiveszne a kálcium a testedből így gyenge lenne a csontozatod, kihullanának a fogaid, rámenne a józan eszed...
Egyszer ezt olvastam, elég antipatikus leírás volt, talán Őt is eltántorítom egy picit.
-Ott lennék. De erősebb vagy annál, hogy ehhez folyamodj. Bár lehet leinnád magad, gyorsan is menne, mennyi kell hozzá? 2 dl bor?
Szemtelenkedem, mert tudom nem bírja.

-Jah, de ennek már lassan fél éve, gondolod csak lelkesedés?
De komolyan, ez annál mélyebb...
-Intelligencia... jah... érzelem nem jutott.
De hozzájuk sem, ennyit arról hogy tanultnak lenni nem jelenti azt empátiát is tanul az ember vagy jó szülő lesz.
-Pedig a falánkság nem épp rád vall, ha buja is vagy, nem de? Velem is ez a fő baj, meleg vagyok.
Megfogom a kezét, az jól esik, amúgy azt akarom érezze mellette vagyok. Azt is bevallom szeretném én az egész világ helyett is ha hagyná, látom ebbe belepirul, gyönyörködöm benne.
-Édes vagy...
Takarom el a szám ahogy nevetek, de a kezét nem engedem el azért, de nagyon aranyos hogy zavarba jött. Tőlem...
-Eléggé magának való, sajátosan fejezi ki magát, folyton alkotna. Valahogy versben jobban ki tudja fejezni mit érez és gondol, mint amúgy, gondolom mert folyton belé fojtották a szót... de én szeretem benne, szeretem ha valaki... különc.
Mosolygok Reevenre, elvégre Ő is eléggé az.
-De szóval lehet nem értem teljesen, igazad van.
Nekem ebből ez jön le, hogy Sam mondaná a dolgait, kérdez, csak nem értem. De a gyávára vállat vonok.
-Bátortalan kissé, igen.
Ezt nem tagadom, én is ilyen voltam, talán még vagyok is, ha kizökkenek.
-Ahh... De szenved eleget, nem akarom én bántani, azt szeretném ha én a béke szigete lennék Neki... Neked valahogy... nálad nem faggatásnak élem meg valahogy. Nehezen mondom el neked is a dolgaim, de azért... elmondogatom. Sosem nézel rám másképp, talán azért.
Nem tudom, de ezt a szűziesség, csajos szexet is teljesen természetesen fogadta, semmi megjegyzése nem volt.
-Mmm... Hasonlítok Sebastianra? Hasonlóan... vélekedünk a szerelemről?
Mert valami oka gondolom van, hogy csak mi ketten vagyunk a kivétel.
-Ha szakítanátok akkor sem tűnne el. Én mikor szakítottam vele akkor is jött, mert... okkal kedvel, hogy Őt idézzem. Persze Veled más, mert Téged szeret állítólag, de ez a tény nem változik, nem költözne Hawaii-ra, csak mert kirakod.
Mondom elhúzott szájjal, Felix marad, mindig maradni fog...
-Nem tudom... nincs különösebb tehetségem semmiben, nincs bennem semmi... kirívó, átlagos vágyaim és álmaim vannak, átlagosan szar háttérrel... Te sokkal... különlegesebb vagy.
Mosolygok rá, annak látom, nagyon is annak. Aztán elvörösödik és széles mosolyom lesz, fogvillantós, lesütöm a szemem, de bólogatok.
-Igen, nagyon szerelmes.
Elvégre viszonozná az enyém és otthagyna Felixért... önmagában ezért madarat lehetne velem fogatni.
-Néha mindenki, de nem jelenti tényleg az is vagy. Áh, még pár éve, akkor még pincér voltam a hajón és egy rémesen hisztis 40-es picsa volt, mindenbe belekötött, abba is hogy mekkorára töröm a jeget... az sem segített hogy sok vendég buzis beszólásától csak még idegesebb lettem, például jól törtem a jeget, de túl meleg vagyok ahhoz hogy ne olvadjon el minden, Velem nem süllyedt volna el a Titanic... és akkor még ez a hisztis nő is... hagyjuk. Ahh... az még rosszabb, kietlen pusztaság, 40 fok... De Taiföld biztos jó.
Elmennék vele egy taiföldi nyaralásra a fenébe is. Sammy miatt nevetünk kicsit, elvégre legalább olyan meleg mint én. Az ölelése a legjobb közben, akkor is ha érzem közben mennyire feszült és szorongó.
-Vonzz és szereted... tudom. És Sammel próbálom is majd rendbe tenni a dolgot, reménykedem azért, hátha. Nem akarlak én feltétlen elszakítani Felixtől, hiába tudom hogy én jobban illek hozzád ám... de majd rájössz.
Mosolygok, végül is... ki tudja.

Hazudok kicsit a színéről, de kell ez neki, talán tényleg jobban lesz ha elhiszi. De a szép száját nem kéne elrágnia, jó érzés simítani, de csak ennyit engedek meg magamnak.
-Neked igen... Sam amúgy is sokat jár haza, meg... most is csak egy napra mentem el és látod mi lett... nem retteghetek. Aztán most beteg, a bátyjánál van... lehet kell neki egy kis idő, akkor meg már Veled is lehetek nem? Vennék pár festményt, dísztárgyat. Szeretem a licitálásokat.
Mosolygok, hogy élvezetessé tenné nekem.
-Ha csak ott vagy és velem vagy már az lesz, én ilyenen nem izgulok.
Simítok még egyet az egyik tincsén, majd megnevettet, hogy Ő kínálna engem, a vállamba nyög, hát puhán átölelem és finoman lehelek egy apró csókot a nyakára, mert az arcára nem merek, pedig tudom hogy ez jobban megbizsergeti.
-Nagyon hiányoztál!
Nevetgélek, szórakozott és azt sem tudja hol van, ez annyira édes. De erőt veszek magamon, elhajolok én, csak mosolyom árulja el, hogy rettentő jól esik hogy zavarba jött miattam.
-Egyél egy kis csokit, nehogy leessen a vércukrod, mm?
Igazából csak úgy mondom, tudom hogy nem célszerű így maradnunk, még a végén elcsábulunk egy csókra vagy valami. De az arcát még megcirógatom egyszer, jól esik, kellemesen meleg a pírtól. Ha hagyja, akkor visszainvitálom a kanapéra és tényleg megkínálom csokival. Ha eszik akkor én is, de amúgy nem kívánom. Más jár a fejemben, de azért rögtön szidom is magam... mert nem szabad. Gondolatban sem.

_________________
Eric
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Csüt. Jan. 04 2018, 13:23

Rázom a fejem nevetve.
- Csak basztattam, meg ellenálltam neki. Elég durva figura volt, olyan...Felix szerű
Morcosan összeráncolom a szemöldököm. Lehet kapcsolatot kéne keresnem? A kölyökvállalásra bólogatok.
- Egyetértek, mármint...én is így vagyok vele.
Fiatal vagyok még ilyen baromságokon gondolkodni, de fogytán az időm, tudom, Felix folyton erről beszél... A nőkön is nevetek, még ennyit se érdemelnek.
- Pedig vannak buzi fétises picsák, akik csak erre vágynának
Hallottam ilyesmiről. Kihívás nekik elcsábítani egy meleget, vagy ilyesmi. Egyszer szívesen megaláznék egy ilyet. Tuti van a rajongóim között is.
A Reeven bácsira elbújtatom a fejem.
- Borzalmasan hangzik
Nyafogom. Aztán csak elképedve hallgatom a drogprevenciós kiselőadását.
- Értem...Eric bácsi
Kacsintok rá hamiskás mosollyal.
- Cseszd meg te kis gonosz
Nevetek, kihívóan nézek rá, de azért ugyanakkor kapja be. Jó is lenne...

- Hosszan tartó lelkesedés. Biztos van ilyen. De jobban átgondolva, ki tudja? Most bukott elő, hogy Sammy rossz lépést tett, ha nem hibázott volna nem biztos, hogy megint előjön.
Na igen, ezt mindig éreznie kellett volna, boldogság közben is. Nem árt elgondolkodni, mielőtt beleugrok valamibe, vagy én leszek túl lelkes...
Savanyúan nézek aztán a szülei kapcsán. Nálam azért volt rosszabb, mert a zéró érzelem a nulla intelligenciával párosult.
- Legalább nem kellett részt venned ördögűzésen
Vigyorgok rá nézd a jó oldalát stílben.
- Szexben talán...ételek tekintetében sajnos nem, de ha az élvezeteket vesszük...
Gondolkodom el a 7 fő bűnön, aztán elé tartom csuklóm megadón, hogy letartóztathat.
- Falánk vagyok atyám, vétkeztem.
Lehet, hogy falánkabb, mint Felix? Hiszen akarom Ericet...hoppá, a drága partnerem épp most dugott megy egy szüzet! Megfogja aztán a kezem, elpirulok, megemelkedik a pulzusom.
Aggodalomra ad okot, hogy Sam is különc. Felix is ezt szerette bennem. Magam elé bólogatok, néha behunyom a szemem, hogy elfojtsam hányingerként kergető aggodalmaim.
- Az ilyen tele komplexusos emberekkel mindig nehéz. Volt veled valaha őszinte? Talán fel kéne idézned azt és megint alkalmazni
Próbálkozom segíteni, de úgy érzem vajmi keveset ér.
- Majd többet faggatlak és mindent tudni fogok rólad
Hajolok hozzá játékosan.
- Falánk vagyok. Persze, hogy nem, olyannak kedvellek, amilyen vagy. Sammy másképp néz?
Mondjuk azt se hiszem, talán csak Eric fejében vannak tévképzetek erről.
- Igen, ebben...igen. Nektek az szent...létező, fontos, megmásíthatatlan. Irigylem, hogy Josh benne minden lényeget kitölt. Felix viszont...elkalandozik.
Vonok vállat sután. Kirakni...ez így olyan zord. Rágom az ajkam, reszketek, fájó,félő erre gondolni.
- Nem raknám ki...nem küldeném el...maradna köztünk a lelki kapcsolat, a barátság...azt hiszem, mégis
Belesajdul a lényem, jobb, ha ezt nem vesézzük ki.
Eric közli, hogy átlagosnak érzi magát.
- Vonzódsz a nem átlagoshoz és kiválóan menedzselsz, amit semelyik különc nem tud, még Felix se annyira, különben már rég eladta volna magát. Lehet, hogy...még én a legjobban. Az átlagos is egy viszonyfogalom, én a helyedben nem húznám magamra a vizes lepedőt. Ráadásul, ami én vagyok bizarr és veszélyes, nem biztos, hogy jó
Magyarázom. Nagyon szerelmes...huhh....kimelegedve kizökkenek, azt hiszem szükségem van némi lélegzésnyi időre.
Kicsit feloldja a zavarom a története, aztán csak ölelgetem
- Bárki beszól neked Taiföldön, vagy idehaza fogak nélkül távozik.
Pusmogom a hajába reszketősen. JObban illene hozzám...Inkább elbújok most a nyakában.

Sammy holléte hullára hidegen hagy.
- Felszerelnéd magad cseteszekkel, mint egy öregasszony.
Nevetek fel, ahogy elképzelem.
- Veled tartanék. Nem voltam még ilyenen, habár lehet nem támogatnálak...Én lennék a józan ész. Ezer dollár egy lyukas edényért?
Így tudom elképzelni.
- Egész nap neked énekelnék...
Jah, kezdek messzire menni. A nyakamra lehelt csóktól kigyúlok, mint egy tűzhányó, szó szerint bemelegszem, forró lesz a testem és csak vonom magam hozzá reszketve, mivel elbújtam nem láthatja, megint az ajkam harapdálom. De megint kell, csak most más miatt, az elfojtás mindig nehezen ment.
- Te is nekem
Zihálom, félrenézek, amikor mosolyog, biztos észrevette.
- Aha...
Kábán odasétálok és teletömöm a szám csokival. Ahhh egy heti adagom. Még bizsereg az arcom ott, ahol megsimogatta.
Aztán messzebb ülök tőle, fejem fáradtan döntöm a karfának, miután vagy fél óráig rágtam, mint egy pocok.
- Nem tudom ez nekem mennyire fog menni... Mármint sok mindenben gyakoroltam önmegtartóztatást, de az inkább lelki eredetű volt ez most...ebben sosem kellett, nem vagyok benne biztos, hogy elég erős leszek.
Nyögöm elkínzottan, mert minden porcikám érinteni akarja, makrancosan és követelőzőn. Félek behisztizik ettől az egész lényem. Mintha megvonnám magamtól a vizet, vagy ilyesmi.

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Csüt. Jan. 04 2018, 20:13

-Felix szerű...
Forgatok szemet, ezzel nem vált jelenleg szimpatikussá a molesztálója, inkább csak bosszússágom lángja lobbant fel megint. De a gyerekkérdés úgy fest nálunk marginális kérdés, ennek örülök valahol, nem csak én vagyok el gyerek nélkül.
-Azok meg agybetegek, nem akarnám hogy a gyerekem anyja dilinyós legyen. Én sem vagyok százas, de mindennek van határa...
Amelyik nőnek a buzik a fétisei, hát... hagyjuk.
-Dehogy, én imádnám hallani!
Nevetek, Reeven bácsi, nekem tetszik.
-Fontold meg fiam.
Vigyorgok, Eric bácsi... még szerencse hogy csak pár évvel vagyok idősebb nála.
-Bocsi, bocsi, tényleg sajnálom. Túloztam igaz? Akkor 1 dl.
Mondom eleinte nagyon bűnbánóan, de a végén kegyetlen vigyorral, nevetve vele. Tetszik a kihívó tekintete, az az igazság.

-Nem tudom, mert nem találkoztunk. Lehet ettől függetlenül is előjön, csak erősebben elnyomom.
Az tény, így... sebezhetőbb vagyok, tudom, de Reeven... annyira jó vele, olyan biztonságos és békés...
-Nem, valóban nem... de így nem csoda ha ateista vagy, én legalább még hiszek.
Mondom savanyúan, mert szegény Reeven... szerintem az Ő szülei rosszabbak.
-A falánkság a kajára vonatkozik a bujaság a szexre, szóval a szüleid benézték. Te kis kéjenc.
Vigyorgok míg megfogom a csuklóit mint holmi rögtönött bilincs, de ha csak Felix igényiből indulok ki, egyértelmű, hogy Reeven is vevő a gyakori és khm... sokmenetes szexre.
-Vezekelj fiam, vezekelj, mondj el 100 miatyánkot.
Nevetek, szerintem nem tudja a szöveget, meg hát ezt én is baromságnak tartottam mindig is.
-Sam? Nem hinném hogy hazudott volna bármiben is.
Hirtelen nem értem mire mondja ezt, mit idézzek fel, ez miben segít, de mindegy is... A fő gondunk nem itt van Sammel.
-Jó.
Mondom nyugodt mosollyal, hálásabban belenézve szemeibe, amik közelebb kerültek azáltal hogy idehajolt. Szeretném ha mindent tudna rólam valahogy... Senki sem ismer igazán... De nem is nagyon akartam, az is igaz.
-Nem, talán nem, de... van amire másképp reagál, ha el is fogad.
Sam sem akar megváltoztatni, csak azt érzem, hogy nem azt kapja amit remélt, vagy nem tudom, Felixnek különben nem enged szerintem. Felix sokkal... Quentinesebb, csúnya szóval, sokkal határozottabb, férfiasabb is, gondolom.
-Akkor gondolkozz el ezen, ha már két férfiben is ez fogott meg Téged, lehet Felix nem ideális mégsem, Ő nem ilyen... Ha nem tölt ki téged teljesen Felix, vagy Te Őt... De Téged szerintem semmiképp...
Ezért mondom, én jobban passzolnék! Ebben is!
-Tudom, mi is legjobb barátok maradtunk, látod.
Pedig én ki akartam tenni Felix szűrét... Fájt mással látni.
Aztán pedzegetem, hoyg átlagosnak érzem magam.

-Meglehet, elfogadtam, csak azt érzem az embereknek nem erre van szükségük, nem az átlagosra...
Mindenkinek a különc Felix kell... nekem is a különc Reeven, nincs mit tenni.
Magyarázom aztán hogy beszólogattak sokan, most is szokásuk még, de hogy kiveri a fogukat megnevetett. Közben hogy összebújunk nem átallom közölni, jobban összeilünk, szerintem Ő is érzi, csak tagadja, mert hát Felix...


-Neeeem, nem, nem, ezek drága és értékes dolgok, nem holmi kacatok!
Nevetek, mert az árverésen nem csak szemét van, kikérem magamnak!
-Közölném, hogy az a lyukas edény mezopotámiai, azaz kétezerért eladom egy erre specializálódott múzeumnak.
Bólogatok, hogy bizony így lenne, de mosolyom elárulja, szeretném ha ott lenne.
-Nekem? Rád lenne szólva, hogy nem én vagyok a kizárólagos közönséged, de énekelhetnél nekem, szeretem a hangod.
Nevetek kicsit, mert ez tetszik, ez olyan... romantikus, nagyon élvezném! Az apró csók a nyakán, ha nem is fogom fel, de eléggé beindítja. Csak akkor látom talán ettől is melegett ki ennyire, mikor elhajolok, de javaslom is együnk csokit, addig sem... húzzuk egymást. KHm.
-Nem lesz az sok?
Nevetek megint, mennyit tömött a szájába, de gondolom így nem kell beszélnie, én is elmajszolok addig míg Ő rág egy pár kockát. Azt sajnálom hogy messzebb ült, de megértem teljesen, nem teszek ellene.
-Hogy... ó.
Esik le, hogy ezek szerint nagyon megkívánt és khm. Hát értem, értem, hajjaj... nem mintha én nem, de nekem pont a testi része megy, a lelki nem...
-Fordítottan működünk, a testemnek megálljt tudok parancsolni ha az érzelmeimnek nem is... De Reeven, ha azt várod el Felixtől legyen zárt a kapcsolat, Neked is így kell tenned. Ha pedig ennyire kívánsz engem, gondold át vajon miért... kétlem, hogy csak a testiség miatt, mert... esetleg jó vagyok az ágyban, vagy jól csókolok. Vagy lehet azért van, mert ha jól értettem nem szeretkeztetek egy ideje... lehet csak emiatt érzed ezt...
Sóhajtok egyet, mert ki tudja, nem akarok sokat látni abba, hogy így megkívánt, lehet pusztán tényleg csak a hiány miatt van. Malmozok is az ölemben, nézve mozgó ujjaim, tudom, hogy nem vagyok olyan kívánatos mint Felix.

_________________
Eric
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Vas. Jan. 07 2018, 18:26

- Nem akarom sértegetni Felixet, hozzá képest rendes. Pedofil barom volt kibaszott nagy egóval
Hülye ötlet volt Felixhez hasonlítani. Nevetek mennyire kiakad a buziimádó bigéken. Én szívesen elszórakoznék ilyennel.
- Anyának én se
Annak senkit. A nevetés abbamarad Reeven bácsinál és rosszalló szemöldökráncolás veszi át a helyét.
- Már meg is fontoltam. Nem tetszik a perverz mosolyod.
Szemétke. Tovább fokozza, hát nem bírom, gonoszul csikizni kezdem, de elég erősen, hogy most nevessen.
- Szemét kis dög vagy. De próbáld ki, egyszer itass le. Mernéd?
Én is le akartam Felixet...


Vállat vonok, de talán nem kellene beleélnem magam.
- Hiszel, ugyan miben? Maximum magadban lehet. Majd én kigyógyítalak.
Nevetek csak, hogy a szüleim benézték.
- Én elhittem nekik
Még dicsekedtem is vele, elvégre bármikor szívesen szentségtelenítek. Az tetszik, hogy megbilincsel, hatásos mártírfejet vágok.
- A foglyod vagyok
Remélem el sem enged.
- Azt csak meztelenül tudom, lehúz ez a rengeteg ruha
Hahááá, ez csak játék, nyugi Reev.
- Volt, amikor megnyílt? Ugyan azt kellene alkalmaznod megint, mint amikor sokat és mélyen beszélt magáról és kiszedsz belőle mindent. Szerintem nem nehéz.
Lévén, hogy egy akaratgyenge kis pöcs. Vajon tényleg kideríthetek róla mindent?
- Mindent kikutatok. Olyan lennék, mint egy aranyásó
Leásnék Eric mélyére.
- Tudom, benne más fogott meg. Ne...ne mond ezt...ez olyan, mintha elégedetlen lennék vele
Sebastian is ezt mondta és ezektől a szavaktól elgyöngülök. El is engedem, hátradőlök, behunyom a szemem egy pillanatra.
- Tudom...
Nyögöm, talán lehetne az én legjobb barátom is? Vagyis már az. De nem csak az.
- Nem vagy átlagos. Mindenki egyedi, akkor is, ha nincsenek agybetegségei. Attól függ miben határozod meg a különc fogalmát. Te is kitaszított voltál mint a legtöbb különc, különleges munkahelyed volt, nem operátor vagy, kapitánykodtál! Vegán vagy, még sajtot sem eszel! Gyűjtöd a csetreszeket, sőt van egy szobányi vackod! Annyira édes, ahogy próbálsz jó lenni valamilyen művészetben. Tökre el tudom képzelni, hogy festegetünk, mert én se vagyok valami jó.
Sorolom mennyi minden érdekes dolog van benne. Azt nem tudatosítom, hogy nyíltan közös programot tervezgetek.

- Jóóóó, persze
Bólogatok kis, szemtelen vigyorral.
- Ja, drágábban adod el? Akkor viheted, miért nem ezzel kezdted?
Szólal meg bennem a kis zsidó.
- Mikor nem szarom én le mit mondanak mások?
Akkor...aznap is...csak Felixnek énekeltem. Most pedig más után zihálok. Még a csokit is tonnástul tömöm a számba.
Rázom a fejem, nem lesz sok, ezt a fajta ételt gyorsan emésztem.
- Nem működünk fordítottan. Az ilyen dolgokban, mint a...öhm tudod, én sem tudok megálljt parancsolni az érzelmeimnek, csak bónuszként a testemnek se. Tudom... Hagyd, hagyd abba
Fogom meg szédülő fejem. Sebastian is ezt mondta.
- Megint ki akarsz borítani? Nem, nem csak emiatt. Valami baj van velem. Nem szeretném, ha igazatok lenne...Neked és Sebastiannak, de...de... Neked is legszívesebben azt mondanám, szeretnék beléd is belédszeretni, Felix nem is bánná, ott élnénk hárman. Tudom, hogy nem lehet
Mondom, mielőtt ő torkolna le.
- Valami nem stimmel.
Fúrom a fejem egy közeli párnába.


_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Vas. Jan. 07 2018, 19:04

-Az ilyen embereket nem szeretem, noha én is jobb szeretem a fiatalokat, de én a felnőtt férfiakat nem a kisfiúkat... szörnyű...
Szerencsére Felix is így van ezzel, bár Ő az idősebbeket kedvelte elvileg... Igaz, mind fiatalabbak vagyunk nála, akik szeretői voltunk. A buziimádó nőktől pedig szimplán lever a víz, undorítóak azokat is! De a Reeven bácsis szösszenet megmosolyogtat.
-Perverz lenne?
Kérdezem ártatlan hangon, de felröhögök, hogy csikiz, legalább már nem kell elfojtanom a nevetésem. Szemem törölve válaszolok elgyötörtebb hangon.
-Persze... olcsón megúsznám, szerintem az itthoni készletből is menne... Nem félnél hogy azt csinálnék veled amit akarok?
Nevetek, egy részeggel nem lehet sok mindent, maximum tartom a haját míg hány, szóval nem vágyom erre, de érdekelne milyen amikor spicces!


-Hiszek abban hogy semmi sincs véletlenül, hogy okkal történik... csak még nem látom az okokat.
Mosolygok rá, szerintem van valami felsőbb erő, akár Isten, a lényeg, hogy szeretném hinni nem ok nélkül szívok mindig.
-Egy gyerek mindent elhisz a szülőnek...
Ezt amolyan vigasznak szánom, de tényleg nem egy két lábon járó főbűn Reeven. Ahogy megbilincselem a kezét vigyorgok.
-Büntetést is szeretnél?
Akaratlanul is pajzánabb lesz a mosolyom, ha már ilyen kéjenc... ahh... rossz vagyok, nem kéne, de nem bírtam elfojtani! De rákontráz, vágok egy "Aww" fejet, hogy vetkőzne.
-Ó, no lám, de ugye tudod lelki meztelenséget követel az Úr nem testit?
Piszkálom még kicsit, de basszus, én még emlékszem milyen mikor meztelen... khm.
-Hmm... értelek. Megpróbálom.
Bár én nem figyeltem meg akkor Samet, senkit sem szoktam, de majd megpróbálok visszaemlékezni. Bár lehet elég ha megkérem beszéljen...
-És nem aggódsz, hogy csak szenet találsz arany helyett?
Mosolygok rá, az aranyásók aligha találnak manapság már aranyat... bennem se lehet sok.
-Lehetsz is... végtére is nem ad meg Neked mindent, nem?
Hagyom elhúzódni, de a tekintetem állhatatos, szerintem akkor sem Felix való hozzá...
-De, sajtot eszem... tojást és ikrát nem eszem...
Nézek rá, főleg ez miért lenne különleges dolog... a legtöbb ember finnyásságnak vagy álszentségnek gondolja.
-Nem csetreszeket gyűjtök, hanem ritkaságokat és különleges tárgyakat, egyedieket... azok nem vackok... hah...
Hajtom le a fejem, mert ne már, nem valami öregasszony vagyok a háború előtti bizbaszaival! Aztán csak ránézek, hogy édesnek gondolja a szerencsétlenkedésem a művészetekben.
-Versenyeznénk, kié a jobb pálcikaember, azt mondod?
Mosolygok rá kételkedve, hogy valóban édesnek gondolja ezt bennem.

-Nem egyértelmű?
Nevetek, noha műgyűjtő vagyok, sok mindennel inkább csak kereskedem. Aztán nevetek még kicsit.
-Ez igaz...
Mindig azt csinálja amit akar, irigyeltem mindig is érte.
-Nem csinálok semmit Reeven... Lehet nem is kell... Lehet hallgatnod kellene az ösztöneidre, nem?
Ha engem is kíván, mindenestül, annak oka van, nem?
-Én nem akarom Felixet, én csak Téged akarlak... én csak Veled akarnék lenni, nem kell senki fia harmadik. Nem kiborítani akarlak, hanem felnyitni a szemed! Ha nem csak én mondom, hanem Sebastian is, akkor gondold át! Nem beszélhettem vele össze, egyszer láttam össz-vissz!
De ez reményt kelt bennem, más is így látja, a bátyja!
-Vagy pont hogy végre stimmelni kezd, nem gondolod? Végre rájössz hogy Felixtől megkaptál mindent, amit megkaphattál, de kimerültek a készletek... nem Ő a bolygód, aki körül keringened kell, aki éltet... csak félsz váltani, pedig nem kéne félned ettől...

_________________
Eric
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Hétf. Jan. 15 2018, 18:55

- Pedonak lenni gáz, nagyon helyes
Hű ez de hülyén hangzott!
- Az
Vigyorgok rá, mert ez az ártatlan kifejezés átlátszó.
- Szemét genya
Térdelek fel merészen a kanapéjára, közel a lábaihoz. Ha beengedne... A tekintetem is kihívó, lángoló. Kurva nehéz ez. Kis büdös, szeretném...
- Tudod, hogy semmitől sem félek.
Ha beenged, a lábai közé térdelek és sarokba, illetve a kanapé párnáinak szorítom fölébe kerekedve. Arra már nem gondolok hogyan fogom megállni, hogy bármit csináljak vele.

- Lehet...
Szép a mosolya, elégedetlenül nézek rá, rosszallóan.
- Felháborító milyen helyes vagy
El is lököm magam a kanapétól megjátszott morcossággal.
- Hagyjuk is, visszataszító téma.
Persze majd fejtegethetjük, máskor, ha épp nem leszek megbilincselve.
- Naná! Az a minimum, ezek után, hogy jól megbüntetsz
Túl feltűnően nézem a szemét...
- Hú, ez nagyon kiábrándító mondat volt. Majdnem szent JOsh szájából való. Nem ilyeneket kell szádra venned, hanem, hogy Isten is látni akarja a formás segged.
Sokkal jobban hangzik. Samre bólintok, aztán kapargatni kezdem az ingét, mintha keresném benne az aranyat.
- Kicsit sem. Lehet gyémántokra bukkanok és meggazdagszom.
Igen, le kéne szállnom róla.
- De, megad
Igen, ennél a témánál tényleg mindenem lekonyul. Ha kutyafüleim lennének, azt is lógatnám, nem csak az orrom.
- Pont ezaz Eric. Miért látom, hogy helyes vagy? Most már szeret...csak az intim szex...de nekem az, ez is csak miatta... Folyamatosan azt hiszem talál valaki érdekesebbet, hogy túl sokat ad másoknak. Szeretnék valamiben egyedi lenni neki...
Lehet csak hülye agyszülemény. Nem érzem elég különlegesnek magam mellette?
- Ikrát, beszarok. Hát ikrát én sem eszem. Aha, akkor sajt jöhet, tojás nem. Ne látod bakker, ez tök egyedi. A csetreszgyűjtés is, a mosolyod
Soroljam?
- Mutasd meg őket Eric. Csak beszélsz róla, de nem vittél még el.
Nem mintha napjában összefutnánk. Ezért csak nem szomorodott el?
- Nem, én elég ügyes vagyok, tuti lepipálnálak. De hajtogatni pl nem tudok
Heccelem.

- Azt hittem inkább gyűjtöd.
Nevet, úgyhogy elhallgatom.
Lehajtom aztán a fejem.
- De én...nem akarom elveszíteni Felixet...akkor...miért van ez?
Kérdezem szaggatottabban. Tőle, magamtól.
- És Sam? Azt mondtad, ha Sam közölné, lemond róla kitartanál mellette. Egyáltalán nem kellenék, ha ő igent mondana, eszedbe se jutottam volna.
Muszáj realistának lennem.
- Tudom! Én is tudom!
Kiabálom vissza hevesebben, mint szeretném.
- Nem félek, én semmitől sem félek, vagyis...igazából Felix...
Vele kapcsolatban féltem.
- De ő a bolygó...nem hiszem, hogy kimerülne a készlete. Szeret, szeret, érted? Csak nem úgy... Miért? Mintha kicsit ésszel tenné. Vagy titkolna valamit, van az a fal... Túl sokat küzdök! De ő is, ő is... Magamra haragszom, hogy nem bírom áttörni, kevés vagyok! Én vagyok kevés neki
Megint felállnék, de csak meredek magam elé megrendülten.

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Hétf. Jan. 15 2018, 19:56

A perverz mosolyom miatt vigyorgok tovább.
-Lehet csak a vágyaid vetülnek ki és nem is az!
Nevetek, de kajánnak talán kajánabb a vigyorom, nincs mit tenni. Aztán csak szaporább lesz a légzésem, hogy genyának hív és itt térdel mellettem, ó tényleg, a rettenthetetlen Reeven!
-Szerintem meg sok tekintetben remegő kocsonya... vagy...
De a végét kissé meglepetten mondom, mert túl közel jön, automatikusan jobban elnyitva a lábaim, elférjen... Nyelek is egy nagyobbat, nem csinál hülyeséget, ugye?
-Igazán látványosan demonstrálod az erőd, de ha innál két kortyot szerintem leszédülnél...
Méregetem magamnak, nem tehetek róla, túl közel van, muszáj megnéznem magamnak, ha már így idejött. Kezem óvatosan igazítja meg a pólót a nyakánál, érzékien és puhán simítva ott a bőrt.

-Hogy mi?
Nevetek fel, hogy én vagyok felháborítóan helyes? Ilyet se mondtak még! Annyira ledöbbent, hogy pirulásom közepette nem állítom meg, hogy arrébb menjen, pedig kellemes volt ahogy érezhettem a pulzáló közelségét. A szülőket aztán én is hanyagolom, de a büntetését, nos... Kaján hanggal indítok, aztán..
-Rendben... akkor azt hiszem... épp ideje hogy megegyél egy liter vanília fagyit fiatalúr!
Aztán elnevetem a végét, tudom hogy utálja, na az büntetés lenne Neki, a mennyiség miatt is!
-Igazán?
Kiábrándító mondatok áradata zúdul rá akkor tőlem úgy fest, de csak nevetek.
-Isten már sokszor látta, azért nem érdekli!
Nevetek, de lopva csak odasandítok az övére, hogy én megnézném a fenekét Isten helyett is.
-Óh, no lám, de ha belőlem gazdagszol már, akkor nem vakarsz le magadról, ugye tudod?
Mosolygok, ez olyan édes volt tőle, hogy finoman és hálásan fogom meg az ingem matató kezét. De Felix mint egy elefánt, itt ül, idegesít...
-Vagy csak azt mondja szeret! Ha kételyeid vannak annak oka van, nem? Egyedi vagy Reeven, ha Ő ezt nem érezteti veled akkor Ő cseszi el, érezned kéne, hogy Neki Te vagy a legkülönlegesebb...
A hangomon érezni, nekem az lenne, nagyon is különleges lenne.
-Mi van? Az a neve... kaviár, de az olyan fellengzős, az ikra életszerűbb... Ahm, nem, sok ilyen vega van mint én. Nem csetreszek basszus!
Nevetek fel kínomban, de meglágyulok, hogy a mosolyom is mondja, nah, ennyi, hamar kenyérre kent... szép.
-Ha érdekel elviszlek, de semmi extra, előre szólok.
Mosolygok rá, de érezni amikor akarja viszem. Jó lenne még turné előtt, ki tudja mennyi időre megy el. Vagy megyünk? Talán nem gondolja meg magát.
-Hajtogatni én se, ne izgulj, de a postaládát a végén nem csináltad ám meg, számon van tartva Mr. Callagher, mert vandálkodni azt tud, de megjavítani mások gondos munkáját, hát milyen hozzáállás ez?
Vigyorgok rá, mert a végén maradt a levélbedobó és kész, én sem csináltam újat, aztán el is költöztem.

-Van amit gyűjtök, van amit eladásra veszek... de komolyabban sosem folytam bele, hogy csak ezzel foglalkozzam.
Vonok vállat.
-Az ember ragaszkodik a dolgokhoz amiket megszokott... megszoktad azt a párkapcsolatot, fix és ha nem is tökéletes de stabil, így nehezebb lecserélni még ha találnál jobbat is. Ennyi...
Semmi több, puszta megszokás tartja már Felix mellett szerintem.
-Ez nem igaz. Annyi hogy mivel azt hittem Nálad esélyem sincs, próbáltam volna elfogadni és boldogulni. De kétlem hogy Sam azt mondaná, nem érzem azt hogy... átmeneti dolog lenne nála. De kitartanék, ha lenne értelme. Az más kérdés, hogy amit irántad érzek elnyomnám megint... Mert már az első együttlétünk óta kellenél nekem, de... már akkor sem tudtál elszakadni Felixtől, nem is akartál. De talán most mégis megtennéd... ha megtennéd... én várni fogok Rád.
Mert mivel Sam eléggé... távolságtartó lett, nem gondolnám hogy úgy ragaszkodna hozzám mint eddig, sajnos... Én viszont úgy fest jobban ragaszkodom Reevenhez, mint gondoltam, főleg így hogy talán esélyem is van.
-Akkor meg?!
Mondom én is hangosabban, ha már Ő is, hogy na? Nah? Nem gondolja hogy igazam van?
-Hagyd már ezt a rizsát, jobban félsz mint én... hagyod magad csak mert félsz mi lesz ha nem úgy reagál, ahogy akarod...
Mondom elkeseredettebben.
-F.szt nem merül ki... na ez az! Nem ÚGY szeret, hát akkor hogyan szeret basszus kulcs?! Ésszel mi? Te vagy az ideális ezért szeret? Ez már szinte érdekkapcsolat, ilyen kell Neked?! Te ennél romantikusabb és érzelmesebb vagy Reeven... Van az a fal, aha... már legalább két éve együtt vagytok! Az hogy Sam nem tud rólam mindent egy dolog, fél éve vagyunk együtt és nem is voltam végig itthon... De Felix? Mióta laksz vele? Nem azon múlik, hogy Te hogy csinálod, a Te feladatod folyton jelezni érdekel, ha olyan a pillanat megértéssel fordulni felé, de Neked ez megy! Magamon tapasztalom hogy megy, hidd már el, hogy Ő egyszerűen nem hagyja Neked... az pedig az Ő baja, nem a Tied, az Ő hibája, nem a Tied...
Mantrázom már kissé a végén, de felháborít, hogy Reeven így ostorozza magát, hát nem Ő tehet arról ha Felix magának való idióta!

_________________
Eric
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Szer. Feb. 07 2018, 20:20

Kóstolgat. Vonogatom a szemöldököm fagyi bizony visszanyal módban.
- Ki tudja?
Kicsit messzire megy, egyrészt felnyársalom, másrészt bármikor leharaphatom az orrát.
- Gondolod? Akkor téged csúnyán félrevezettek
Nézek a szemeibe vérmesen, túl közel simulva, hogy egészen hátrahajoljon az ágyra, sarokba szorítsam és szembetalálja magát egyelőre még kék, de veszélyesen villogó tekintetemmel. Elsöprő és erős, ezt kell megemésztenie, forró leheletemmel ajkain. Barack illata van.
- Próbáld ki. Van alkoholod? Elfogadom a kihívásod akár most, azonnal
Igazgatja a gallérom, beharapom alsó ajkam, még a végén elvesztem a fejem és viszonozom a kedvességét, nem a saját számat fogom harapdálni.

Morózusan nézek rá. Ő bizony. Megcselekedve a lehetetlent, még róla is leszállok. A galléromat igazgatom, mintha zavarna, hogy már nem fogdossák nekem.
- Most leitatni akartál, vagy behánytatni? Akkor nem lenne ilyen kellemes a leheletem
Énekelem gonoszan, tudom, hogy tetszett neki.
- Isten mindig megállítja a felvételt az én seggemnél és hosszan elnézegeti. Talán te már nem emlékszel rá?
Elkapom a pillantását, ahogy engem vételezne szemre, de direkt nem mutatom, hagy egye a fene.
//amúgy van kép a seggéről, ahogy letolja a gatyáját a koncerten, ha érdekel. Ilyet Reeven is simán csinál Very Happy//
- Miért egyébként el fogsz tűnni? Megint? Tudnom kell mire számítsak.
Visszafojtott lélegzettel bámulom, ahogy kezeink összefonódnak. Ha csak egy percre is, mert utána lehet elkapja az enyémről és vége. Talán köhintek majd kitérően és elnézek jobbra.
- Érezteti és nem cseszi el csak...nem tudom ez elég-e, elég vagyok-e. Nem hiszem...
Vallom be kizökkenve a casanova szerepből, meg is reszketek, ahogy ez a téma mély, karcos sebeket ejt a lelkemen.
- De az ikra kiábrándítóan hangzik. Oké, értékes csetreszek
Nevetek rá, hogy ennyit hajlandó vagyok engedni. Aztán bólintok, mert kipróbálnám.
- Ó, tényleg basszus. Azt te csináltad! Éppen rosszul voltam. Még ez sem hat meg?
Kérdezem kajánul, különben tényleg. Friss volt még a kómából ébredés.

- Miért? Nem akartál?
Lehetne ez a hobbija is a munkája.
- Azért ez nem csak ennyi. Felix az első, nekem...mindenben. Az első normális, emberi kapcsolatom, az első szerelmem, az első ember, akit értékeltem, persze sok mindenben Sebastian is az, de Felix intenzívebben, ő még mindig...mindig ő az értelme, a mozgatórugóm.
Nem kéne, hogy illúziói legyenek, már nem szeretem. Sóhajtós levegőt fújok ki. Várni fog rám... Nehéz a fejem, nem kellene ezt kérnem tőle. Azt kellene válaszolnom ne tegye.
- Lehet, hogy Sammy....biztos lesz abban, hogy tévedett...akkor nem fogsz te várni. A végén én maradok hoppon.
Könnyen elképzelhető és tökéletesen passzolna az életrajzomba.
- Nem, nem félek, nem
csattanok fel hevesebben és bosszankodóbban, játszani akarom a legyőzhetetlent most is.
- Lehet, lehet, hogy csak azért, mert én vagyok az ideális. De nem tudom ez elég-e...mert ha jön valaki más, érted, bármikor jöhet és vele megtapasztalja az igazit? Amibe beleőrül...mint én belé
Sóhajtom, nagy rajtam a nyomás, Eric nem segít.
- Igen...van és hidd el szar azt érezni nem vagy elég. Kurvára megbukom nála, mindig. Sosem küzdöttem még semmiért az életben annyira, mint érte, de a falaiba ütközöm. Szerinted milyen érzés? Amikor a falak egyszer már tönkretettek nekem valami fontosat. Az övé...de én is béna vagyok, hogy két év után nem sikerül...hogy vannak, a falak
Zihálom előredőlve. Beletúrok a hajamba és meggörnyedek előre. Olyan rossz ez, elveszítem. Felix valahogy egyre halványabb és őrjítő, hogy megint falakba ütköztem. Hihetetlen! Ezek mindent elvesznek tőlem. Mi garantálja, hogy Ericnek nem lennének falai? Tényleg nem szeret...tényleg vége lesz Felixszel?

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Szer. Feb. 07 2018, 21:11

Wááá, le kell nyugodjak!!! Nehéz... Főleg hogy ennyire közel van, hogy ennyire vehemens, hogy... ah.
-Nem hinném...
Mondom, de nem igen gondolkodom a szavakon, jobban leköt Reeven szeme és szája... Már csak ezért is vitáznék még vele, hogy jöjjön még közelebb, közelebb... már nyúlkálok is, ha finoman, de annyira nagy a kísértés basszuskulcs.
-Tudom. És van. De most ne igyunk.
Mondom simítva egy utolsót a ruhája szegélyén, félig a selymes bőrén, majd finoman eltolom, addig is érezhetem a mellkasát, a teste melegét.
-Szeretném ha józanon gondolnád végig a dolgokat.
Érezni komolyan gondolom, számomra ez fontos, azt akarom ma mindenre emlékezzen.

-Ugyan-ugyan, én szeretem a vanília fagyit! Már ha nem rendes tejből van, mert akkor összevesznénk a wc-n...
Nevetek kicsit, de beszívom az ajkaim, jah, tetszett a lehelete. A csókját egyenesen imádtam volna...
-Ó, akkor van ízlése!
Röhögök, mert abszurd gondolat a kukkoló Isten.
-De, de lehet változtál, nem árt frissíteni az emlékezetet!
Vigyorgok, emlékszem a fenekére, bár más... testrészeire jobban.
Aztán szomorúbban nézek rá, lehet el kéne tűnnöm megint, de...

-Nem akarok. Hiányoznál, már jobban.
Hagyom, hogy fogja a kezem, rászorítok, jelezve ezzel is, hogy nem akarok eltűnni, ha fáj is a maradás már nem érdekel.
-Miért ne lennél elég... elcseszi, különben nem marcangolnád magad.
Mondom elszántan, Felix cseszi el!
-Én csináltam bizony és jól is nézett ki! Akkor épp igen, de utána hetekig is? Neeeem Reeven, nem hatsz meg ezzel, tartozol nekem.
Vigyorgok, semmiért sem adnám oda a tartozását! Valamit be kell hajtanom rajta!

-Nem tudom... sosem gondolkodtam el rajta igazán. Bár a galéria is ilyesmi végül is.
Ingatom a fejem, hogy most azért belekóstolok milyen eladónak lenni.
-Cöh... elérte hogy az legyen, hogy ne láss túl rajta. Szerinted nekem nem Ő volt? Jó, nem az első szerelmem volt, de minden más igen. De látod... van élet utána bőven.
Próbálom győzködni, bár nem tudom mekkora sikerrel.
-Reménykedtem benne, hogy Sam végül erre jut de... alig akar hazajönni... talán már nem is akar. Bizonyára azért, mert tudja milyen beszélgetést kell velem elszenvednie. Nem maradsz hoppon, max én. De én már megszoktam, azért mondom, várok.
Sajnos én érzem, hogy Sam vívódik, az meg nekem már... baj. De már én is teszem, így meg végképp nincs értelme, akkor nagyon nyomós vallomást kell tennie Samnek, vagy épp nekem.
-Nem? Akkor miért nem mondod meg Felixnek hogy hogyan érzel?! Vagy hogy tetszem? Hmm?
Ha nem fél miért nem teszi? Fél bizony, mint mindenki!
-Pff... Felix meg a megőrülés... hagyjuk már! Nálad jobbat amúgy sem talál. Fogadd el, hogy Ő ilyen. De azt is tudom, Te akarod, hogy valaki úgy megőrüljön érted, mint Te tudsz érte, vagy másért, mert ez... ez normális.
Nem Reevenben a hiba, na...
-Nem, ha nem engedte hogy szét szúzd, akkor magának köszönheti, ez nem olyan, amihez egy ember elég. Egy kapcsolatba két ember kell, ha Ő nem tepert úgy mint Te, akkor min lepődsz meg? Felix túl makacs, ki ha én nem királyfi, magának köszönheti. Vagy csak nem passzoltok. Mert bizony az én falaim erőlködés nélkül ledöntöd, mi lenne ha tudatosan csinálnád? Ebbe gondolj bele akkor! Ennek oka lehet, nem?
Nem merem mondani, hogy én is döntöm le az övéit, mert lehet csak a felszínt kapargatom, de hozzám van érzéke, ez biztos. Azért finoman simogatom a hátát, ha már így előre dőlt, úgy fest tényleg fél. De olyan jó lenne, ha elengedné ezt és átgondolná objektívebben, vagy elszakadva kicsit Felix-től...

_________________
Eric
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Pént. Feb. 09 2018, 21:56

- Nem hinnéd? Kurva nagy tévedésben élsz.
Sziszegem az ajkaira, közel vagyok, csak pár miliméter, akármelyik pillanatban elragadhatnám. Annyira vonz, hogy szédülök tőle és rohadtul tetszik ez a "mégsem" a "majdnem" hogy ilyen közel, mégis kurva távol van. Nem mozdulok, csak bámulok rá, mint vegetáriánus ragadozó a prédájára. Kívánom, mert a hús az, ami életben tart, mégis répaevést fogadtam.
Felszisszen sóhajtok és elhajolok, el is tol. Nem akar most inni.
- Majd egyszer
Hagyom rá.
Bólintok, amikor megértem az érvét. Nézek magam elé. Igaza van. Elveszteném a fejem...nem bírnék ellenállni.

- Komolyan fosol, ha akár egy kis tejet is iszol? Szar lehet...
Terelek a vaníliáról és remélem a fosással be is égetem valamelyest. Mintha morcos lennék, mert eltolt. Nevetséges... A kukkoló istenre nevetve bólogatok. Hozzám illő kis, abszurd gondolat.
- Egen, híztam.
Morcogom, mert ez valahol fura. Felix azt mondja jól áll és kellene még, de neki például lehet már nem annyira tetszenék, mint anorexiásként. Megint milyen ostoba egy gondolat!
Látom elszomorodik, átkarolom a vállát. Ezt megint nem kéne, de...
- Lehet megkeresnélek és elfenekelnének.
Bár büszkébb vagyok annál. Ha nem keresne, az lenne, megsértődnék. Viszont én leszek savanyúbb, amikor Felix kerül szóba. Fejrázással tiltakozom, nem cseszi, én magam vagyok elcseszve valahogyan.
- Jah, az igaz. Jó, akkor kérhetsz...bármit
Próbálom felvenni a régi hangulatom folyamát és az arcába nézni kihívóan.

Bólogatok, csinálja, ha ez a jó neki.
- Ez...tudod ez összetett. Annyi mindent átéltünk együtt.
Nyelek, kiszáradt a torkom. Az az igazság, hogy már én se feltétlen lennék öngyilkos, szóval látok életet Felix után, de...de ez.
- Lehet, hogy nem, eltelik egy bizonyos idő, aztán a nyakadba ugrik és örök hűséget fogad, amit soha nem szeg meg többé és boldogan éltek az idők végezetéig
Fejezem be a mesét keserűen. Kissé zordan nézek rá, merően a szemébe meredve.
- Meg sem fordult a fejemben, hogy eltitkoljak előle bármit is. Megmondom, téged is, ez egyértelmű.
Jelentem ki, ettől nem leszek gyáva, különben is, én sosem vagyok az.
- Igen...
Valójában igen, azt akarom, hogy ő is megőrüljön értem, hogy elveszítse az eszét. Meredek magam elé és nagyon hülyén érzem magam.
- De.... Gondolod, hogy nem passzolunk? HOgy ilyen buta, triviális ok miatt romlik el az egész? Én annyira akartam...
Csuklik el a hangom. Nehezen lélegzem egy kicsit, még mindig borzalmas. Mintha egy szakadék peremén táncolnék, de hirtelen megjavulna bennem a vészjelző gomb. Bele fogok esni...ha elveszítem. Nem illünk, ezt érzem? Ezért félek, hogy egyszer jönni fog, akit neki teremtettek és egyszerűen lesöpör a színpadról? De nekem Felix...még mindig a mindent jelenti. Eric nem érti milyen ezt érezni, hogy valami nincs rendben és talán sosem volt. Kicsit hányingerem is van... Talán mennem kellene. Most ez olyan, mintha sűrű füstben ülnék és jobb lenne kiszellőztetni a fejem. De egyelőre még erre is alig van erőm. Zihálok, hogy leküzdjem a szédülést és a hányingert.
- Eric...ihatnék egy kis vizet?
Nyögöm végül, de nem pillantok fel.

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Pént. Feb. 09 2018, 22:22

Hát a kva anyját hogy ilyen jóképű és szexi de komolyan... ahogy belélegzem a lélegzetét is majdnem extázisba kerülök, annyira akarom, hogy tegyen a magáévá itt ebben a minutumban, de... hát nem lehet. Szerencsére ha elég késve és kábán is, de összeszedem magam, bár ehhez Ő is erősen kellett... Az ivást is napoljuk, csúnya vége lenne... azaz baszott kielégült, de mindegy is...

-Hát... vagy kihányom. Nem épp romantikus együttlét szenvedni közösen a klotyón.
Mondom kínos fejjel, mert valahogy Reevennel nem ilyen közös intim pillanatokról fantáziálnék.
-Nem baj, így is nagyon jól nézel ki.
Szalad ki a számon, mert én imádtam hogy annyira karcsú, de végül is megértem a többiek érvelését, hogy jobb hogy hízott. Végül is jobb lehet belemarkolni a fenekébe mondjuk... megtenném, de sajnos nem jó ötlet. Aztán átkarolja a vállam, bizsereg minden tagom ettől.
-Ohm, hát... akkor rosszalkodnom kéne mégis...
Somolygok rá, élvezném ha elfenekelne. De főleg azt hogy megkeresne. Az a legjobb része.
-Bármit? Felix nem tanított meg, hogy ez nagyon TÁG fogalom?
Kacsintok rá, mosolygok, szóval bármit kérhetek a postaládám emlékéért, hm!

-Én is vele, és? Nem azt mondod sose szólj már hozzá, csak ne láncold le magad mellé, mert már együtt vagytok egy ideje, meg történt pár krízis helyzet...
Próbálom meggyőzni, lépjen ki ebből a kapcsolatból, én komolyan odatenném magam érte, nem csak mondanám!
-Aha... az is lehet Felix kiönti neked a lelkét, közli mekkora egy barom volt, minden az Ő hibája és monogámiát fogad magától és hirtelen olyan heves szerelem lángol fel benne, hogy nem győzöd befogni a szenvedélyességét...
Nekem csak ennyi a válaszom arra, hogy Sam csettintésre elfelejti Felixet és sosem csal meg újra.
-Nem azt vontam kétségbe, hogy elmondod, hanem hogy mikor mondod el... most nem mered, mert most nem minden felhőtlen.
Tehát kockázatos, nem teszi. De megértem, mert azt is megértem, hogy sóvárog Felix heves érzelmei után...
-Reeven drágám, akarni a wc-n kell... Akarhatom hogy anyám szeressen, de efelől nem én döntök. Triviális dolog, hogy fiaként utál, de már pár éve emésztgetem a tényt. Nem mindig alakulnak úgy a dolgok, ahogy küzdünk értük.
Ez lehet genyóság tőlem, de így gondolom. Ha Felix csak egy jó parti neki de nem az igazi, akkor miért adja alább? De eléggé kivan, muszáj simogatnom a hátát.
-Hát persze, amit csak akarsz, hozok Neked.
Mondom gyöngéden, majd elsietek egy pohár vízért, oda is adom neki, de az sem baj ha nem iszik vagy épp csak bevizezi az ajkait. Inkább finoman simogatom, nézem mit tehetnék még érte. Nem akartam összetörni, de szerintem sokat sínylődik Felix mellett, akkor is ha kap is azért jó napokat, de nem eleget.

_________________
Eric
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Csüt. Ápr. 05 2018, 15:23

Közel vagyok hozzá, hogy bűnbe hozzam és nem is gondolkodom, mintha furcsa köd telepedne az agyamra, szívom lélegzetét, bűvölöm ajkát, közel vagyok hozzá, hogy megtörjem mindkettőnk ígéretét. Olyan közel, hogy később majd miérteken filozofálok, értetlenül nézem magam a tükörben, miközben feldereng a háttérben Eric Blake…
De erősebb és megszólal a vészgondolat, nem akar eléggé, még mindig hűséges ahhoz a rohadt kis csicskához, így vagyok képes leállni. Hogy Sammy ennyire fontos és ez baszottul idegesít, annyira, hogy legyőzöm saját, őrült vágyam, amit nem nyomhatott volna le mással és csak úgy.
- Semmi gond, hánytam már én is egy párszor, fognám a hajad.
Túrok az övébe sóhajtva kis reszketéssel. A szarát lehet már nem kezelném ennyire mobilisan, főleg a white partynk után…
- Nem baj? Neked tetszettem…vékonyabban? Folyton meg akartam felelni Felixnek és marhára szenvedtem ettől az evés dologtól, öhm…gyógyszert vettem be, amitől hízol. De ezt ne mond neki.
Nézek magam elé, mert erről nem tud senki. Beharapom ajkam, hogy nem bánná, ha elfenekelném, túl kihívóan nézek rá megint.
- Használ d a fantáziád. Írjak neked számot?
Igazából az is veszélyes lenne, de Felixnek mondhatnám, hogy régebbi, csak előkotortam.
Meredek magam elé, ahogy győzköd és igen abban reménykedem ilyesmi történik, amikor csettint ijedten ébredek öntudatra és egy percre megfeledkezve magamról nagyon szomorúan nézek rá.
- Pont ezért…mondanám el most és nem akarok titkolózni, pont most.
Nyögöm, miközben fájnak a szavai. Felsértenek, megsebeznek, túl igaznak érzem őket, beleszédülök. Mit mondhatnék erre? Nem bírok beszélni…elég pocsékul vagyok hozzá, hogy ne tudjak. Miután hozza a vizet valóban nem iszom sokat, mert nehéz nyelni. Meredek magam elé néhány néma percig. Akkor néma, h ő sem szól közbe.
- Nekem ezt most…fel kell dolgoznom még
Mondom szárazon végül, kissé nehézkesen. Nem vagyok jól, nagyon nem.
- Elmennék. Nem miattad
Próbálom leszögezni, de annak semmi értelme, hogy megint elsírjam magam neki.


_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Csüt. Ápr. 05 2018, 15:56

Nekem a hűség szent dolog, annyiszor csaltak meg hogy én nem akarom ezt tenni mással, Sammel sem, hiába minden vágyam jelenleg Reeven ajka, érintése, ölelése. Nem lenne helyes és ha egyszer valami csoda folytán összejövünk hogy hihetne nekem hogy nem teszem meg mással, ha vele is megtettem? Emiatt állok ellen, csak emiatt. Hiába szeretem...
Csóválom a fejem mosolyogva aztán hogy fogná a hajam ha hányok, milyen rendes, de ezért nem fogok meginni egy pohár tejet. Inkább csak leereszkedő szemhéjjal élvezem, hogy beletúr a hajamba, nem vágatom le... de élvezném ha minden nap csinálná... ah, reménytelen vagyok.

-Jézusom Reeven, mekkora faszság már gyógyszert szedni ilyenért... Magas vagy, karcsú, nincs ezzel semmi baj... nekem mindenhogy tetszel. Vékonyan is imádtalak, a csípő csontodtól még ma is... hát... khm.
Eszembe jut mennyire szexi, lesütöm a szemem, mert elpirultam. Persze hogy tetszik nekem, mindig is imádtam hogy olyan karcsú.
-De Reeve... ne szedj ezért gyógyszert, csak elcseszed újra a gyomrod. Hidd el, nagyon jól nézel ki. Jó, nem mondom neki, de úgy is vak, nem vesz észre semmit, mit számítana ha mondanám...
Haragszom Felixre ezért is. Sok mindenért, de elnyomom a savanyú képem ami az arcomra költözött. Annyira meg akar felelni Felixnek hogy elfelejt önmaga lenni... dühít.
-Imádnám.
Ahogy a tekintetét is, de a számot is imádnám, amit ír. Mondjuk én mit nem imádok benne? Rá kell döbbennem, nem tudok ilyet mondani... Samnél... Samnél tudnék és ez annyira zavarba ejtő. De hát pont ezért nem hiszem, hogy Sam elfelejti Felixet és pont ezért nem hiszem azt sem, hogy Felix meg fog változni valaha is...
-Hát. Mondd, de ha nem úgy reagál ahogy reméled ne lepődj meg. Önző és akaratos. Nem az lesz neki a fontos, hogy Te mit érzel, hanem hogy én, meg hogy elhanyagolod esetleg. Ezt utáltam benne mindig is.
Önző. Nincs jobb szó rá. De ha elmondaná nekem örömet okozna, hangszínem sejteti mindezt.
Később hozom a vizet, hagyom inni, megvárom míg összeszedi magát, nem zavarom ebben, csak csöndesen vagyok rendíthetetlen támasza. Most és bármeddig, ameddig igényli. Igazából még azon túl is...

-Tudom. Kell egy kis egyedüllét. Azt hiszem nekem is. De... komolyan el akarok Veled menni turnézni. Komolyan veled akarok lenni. Ha hívsz én már repülök is. Akármikor. Ezt ne feledd.
Csókolom homlokon, máshol nem merem és megölelem. Elveszem a poharát, segítek neki öltözni is ha akarja, felsegítem a kabátját mondjuk. Bánatosan nézek utána, hogy elmegy, de igaza van, át kell gondolnunk mindkettőnknek mindent. Ha Sam valóban elkezdene rohanni utánam késő lenne? Nem tudom. Át kell gondolnom... Ha már nem látom Reeven alakját visszamegyek a házba és elfekszem az ágyon a gondolataimmal. Hosszú napjaim lesznek...

//Köszi! *-*//

_________________
Eric
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
avatarKlasszikus kommunikáció
Életkor : 24
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   Pént. Ápr. 06 2018, 13:20

Nem sokáig simogatom, még a végén túlságosan belemerülnék...csak bujkáló mosollyal fogadom, hogy neki mindenhogy tetszenék. Tény, a gyógyszerek segítettek kicsit és Felixnek akartam mindenhogy megfelelni. Felvonom szemöldököm, hogy csípő csont, kicsit felnevetek.
- Ja, tökre lehúzatják velem a klippekben, mert a tinicsajok állítólag odavannak az ilyesmiért. Téged képzellek majd a helyükre.
Jelentem ki elhamarkodottan és túl pezsgő éllel hangomban, pedig...megfogadtam, hogy csak neki énekelek és már ott tartunk dalt kap.
- Rendben, majd leállok vele, a gyomrom meg úgyis szét van cseszve, teljesen mindegy neki.
Somolygok a dalra is, amit neki írnék.
Szájelhúzva megcsóválom a fejem, ahogy elnézek oldalra.
- Én szeretem, hogy akaratos...
Viszont a víznél már túlságosan érzem, hogy ingok és a következő pillanat megint egy kétségbeesett nyöglődés lenne Eric karjaiban, hogy de én mégis mennyit vártam ettől az egésztől...
Biccentek, mert neki is kell az egyedüllét, hagyom, hogy megöleljen, reszketve viszonozom és azzal búcsúzom.
- Kereslek majd
De nem húzom nagyon, csak rontanék mindenen

//köszi//

_________________
Reeven
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom

TémanyitásTárgy: Re: Szalmaszál - Reeve-Eric   

Vissza az elejére Go down
 

Szalmaszál - Reeve-Eric

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

 Similar topics

-
» Mester és tanítvány ~ Reeve-Seby
» Kipp-kopp Seth kopog (Seth -Eric)
» Nyuszi hopp... Sam-Felix-Eric

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-