Frances University
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
KARAKTERES HÍREK
2017/2018-as tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Legutóbbi témák
» Kérlek, szükségem van... - megrendelések
Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyPént. Feb. 14 2020, 20:58 by Sebastian McBridge

» New Possibility
Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyKedd Júl. 03 2018, 22:01 by Judith Moody

» Befejeztük! - archiváltató
Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptySzomb. Ápr. 07 2018, 08:20 by Vincent Sparks

» Szalmaszál - Reeve-Eric
Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyPént. Ápr. 06 2018, 13:20 by Reeven Callagher

» Rosemary Marshall-Gray
Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptySzomb. Márc. 17 2018, 21:56 by Rosemary Marshall-Gray

» Familiar stranger
Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyHétf. Márc. 05 2018, 07:10 by Judith Moody

» Átalakítás
Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyVas. Márc. 04 2018, 18:32 by Isabella Williams

» Hurtful love - Reeven*Felix
Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyVas. Márc. 04 2018, 00:13 by Felix Kaleolani

» Claire és Kouji
Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptySzer. Jan. 03 2018, 10:50 by Claire P. Collins

» The hurt, the blame - SammyEric
Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptySzer. Dec. 27 2017, 22:59 by Eric A. Blake

Top posting users this month
No user
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Megosztás
 

 Posztapokalipszis - Sam-Eric

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Eric A. Blake
Eric A. Blake
Életkor : 36
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyCsüt. Jan. 19 2017, 20:58

Hazaszaladtam, alig bírtam vezetni, elfojtani a sírást. Nem valami férfias, annyiszor megkaptam már, de most ez sem érdekel. Egyrészt, mert kiadtam az útját a legjobb barátomnak. Reeven még a barátom, de neki nem tudtam segíteni és ha választania kell, Felixet választja, egyértelmű. Főleg ha miattam vesznek jobban össze, akkor végképp eláshatom magam. Valamint az is rettentően aggasztó, amit Felix mondott Samről. Vajon igaza van? Vajon tényleg ez van minden mögött? De azt érezném, nem? Vagy nem... könnyen belegabalyodom álmaim szőttesébe, mert túl finom szálból fonódtak és rémesen könnyen szakadnak. Lehet Felix jót akart, de igazából azzal, hogy képtelen örülni más örömének és megkeseríti azt többet ront mint használ. Ahogy hazaértem be is viharzottam a lakásba, becsapva az ajtót, ami emiatt nem is csukódott be, csupán fájdalmasan nyögve visszaereszkedett a zárra, de nem csukódott be. Nekem fel sem tűnt, csak rávetettem magam az ágyra és zokogtam. Nem érzékelem az időt, mert míg sötét gondolatokkal van tele az ember feje a magányról, mit számít neki olyan semmiség, mint az idő. Jó pár zsebkendő fekszik mellettem gyűrötten, átázva, de meddő próbálkozás eltüntetni a könnyeim, a fejem is fáj már, levegőt sem bírok egyenletesen venni, az orrom jobban el van dugulva, mint nátha idején. Borzalmasan festek, ahogy fekszem az ágyon rázkódva a sírástól. De egyszerűen legbelsőbb félelmem kezd utat törni magának a valóságba: nem marad senkim és semmim, csak az egyedüllét és a családi kényszeres látogatások, amiket úgy gyűlölök és elveszik az életkedvem. Mintha csak ennyim maradna, ha Felixnek igaza van Sammel kapcsolatban, akkor Ő sem lesz már sokáig mellettem. Persze el is felejtem teljesen, hogy délelőtt írtam Neki, délután jöjjön át, mert végre együtt lehetünk. Felix annyira felzaklatott, hogy kitörölt mindent. Főleg, hogy azt mondtam Reevennek hagyja el! Nem kellett volna beleszólnom... Biztos mindketten utálnak. Sam is kiábrándul majd belőlem, milyen szörnyűséges és utolsó barát vagyok! Ha be is nyit valaki nem veszem észre, fel sem fogom, csak ha közvetlen közel jön, esetleg megérint, bár akkor is csak kábán, megvisel a zokogás.

//Tessék xD : Posztapokalipszis - Sam-Eric Giphy //
Vissza az elejére Go down
Samuel T. Collins
Samuel T. CollinsVároslakó
Életkor : 30
Foglalkozás : Költőpalánta
Hozzászólások száma : 444

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptySzomb. Jan. 21 2017, 23:07

Sokat bosszankodott magában, hogy Felix lebetegedett és Reeven nem tudja megoldani, mert Eric ideje limitált és előre fél attól mi lesz, ha hetekig - avagy ki tudja meddig nem látja a hajóút miatt, ezértis kincs minden vele töltött perc. Namármost miattuk napokig semmi, akkor végre kap egy sms-t, hogy átmehet. Persze órákig tartó készülődés előzi meg, végül nagy nehezen megszüli, hogy a világoskék ingét válassza fekete farmerrel. Átszenvedi magát a tömegközlekedésen, bár görcsösen gubbaszt és lesi a megállókat, nehogy eltévessze hol kell leszállni. Felismeri, lekászálódik, félve attól, hogy hozzáérnek, vagy nekidörgölőznek közben, de szerencsére nem történik ilyesmi. Rendben eléri Eric házát. Megdöbbentő, hogy az ajtó nyitva, ott megtorpan, le is sokkol kicsit, nem-e törtek be. Többféle forgatókönyv is lejátszódik a fejében.
Betörtek, bántották Ericet. Betörtek, Eric a rendőrségen van, nem esett baja. Avagy szörnyű látvány fogja fogadni... Ez utóbbit elhessegeti, aggodalma végül felülkerekedik azon a bénító retteneten, ami hatalmába keríti. Csak ne legyen semmi baja, talán csak úgy hagyta az ajtót. Kárhoztatja is magát, nem kell a legrosszabbra gondolni, de ő ilyen, aggodalmas. Berohan, tudni akarja, jól van-e. Leveszi a cipőjét, bizonytalanul belenyög a sötétbe
- Eric?
De nem kap választ. Lélekszakadva rohan be, érzi, hogy baj van, hátha mégis baj van. Az van! Legalábbis... Eric sír. Ezt a képet pedig nem tudta eddig elképzelni, hiszen Ericet nem olyan könnyű kibillenteni. Valami rossz dolog történt, valami nagyon rossz, Felix nem gyógyult meg, vagy Reevennek lett baja, talán azért kellett vigyáznia Ericnek Felixre. Holtsápadtan rohan hozzá, zihál, pedig semmi oka rá, nem fut sokat.
- Úristen...mi történt? Eric...Eric...itt vagyok, Eric?
Maga felé fordítja és magára is húzza, ha hagyja, a táskáját, a zöld válltáskát ledobta oldalra, automatikusan, amikor meglátta a férfit. Öleli, szorosan, meg van ijedve, fel sem fogja rendesen mit lát, hiszen valami iszonyú tragédia lehet.
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Eric A. Blake
Életkor : 36
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptySzomb. Jan. 21 2017, 23:19

Nem hallom hogy kiabál, csak az agyam és tudatom legmélyéről, mint valami távoli visszhang, olyan minden zaj. A fülem is bedugult szerintem, vagy nem tudom, de az biztos hogy nehezen kapok levegőt így, hogy folyamatosan zokogok. Az térít kicsit magamhoz, hogy valaki felránt és megölel, ez kicsit sokkol is, mert megláttak így. Csak Felix látott zokogni, meg a szüleim, mindkét eset rém megalázó volt. Kell némi idő, hogy felfogjam, Sam az. Ettől még le is sápadok, te jó szagú úr Isten, így lát... Nehezen is válaszolok, el-el csuklik a hangom.
-Sam...? hogy... Hogyhogy itt vagy?
Nem igazán vagyok itt, de mégis, az illata és az ölelése olyan megnyugtató. Automatikusan bújok hozzá, de inkább elbújok a mellkasában, nem akarom, hogy így lásson, megalázó. Szégyellem is magam, azért amit mondtam Felixnek és Reevennek, azért is mert Samnek most gondot okozok és azért is hogy így lát... biztos kiábrándító.
Vissza az elejére Go down
Samuel T. Collins
Samuel T. CollinsVároslakó
Életkor : 30
Foglalkozás : Költőpalánta
Hozzászólások száma : 444

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptySzomb. Jan. 21 2017, 23:34

Az egész olyan, mint valami rossz rémálom, nagy baj lehet, Eric nagyon sír, zokog. Mindig ő volt ezen a szörnyű, kiszolgáltatott oldalon. Magához öleli, amennyire csak tudja, de a férfi szerencse bújik a mellkasába.
- Te hívtál... azt hittem minden rendben van, Felix meggyógyult. De nagy baj van, igaz? Eric...itt vagyok, bármi is történt...csss...itt vagyok neked.
Tudja, hogy ez elég gyenge vigasz, de első körben ez jut eszébe. Simogatja a férfi haját, ringatózik vele és nagyon szorosan öleli. Csitítgatja, simogatja, ha kigabalyodik a hajából, akkor a hátát. Inkább csak szorosan öleli, az a leghatásosabb szerinte. Próbál nagyon szilárd és megbízható lenni.
- Tudod én nem megyek el...tényleg nem. Eric...
Valami jobb szöveg kell, tisztában van vele, ringatózik tovább, ajkát harapdálja és szorosan ölel. Zaklatott és ijedt és főleg, érzi, hogy repedezik a szíve a másikért, mert érzi, hogy nagyon fáj neki. Valami nagyon fáj, felfoghatatlan ilyennek látni.
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Eric A. Blake
Életkor : 36
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyVas. Jan. 22 2017, 00:05

Ledermedek. Én hívtam? Nagyon lassan mászik elő egy emlék, hogy reggel írtam neki egy smst. Basszus tényleg, én hívtam át... elfelejtettem lemondani, mert elfelejtettem, hogy áthívtam.
-Meg... meggyógyult. De én... én...
Megint elkezdek sírni, mert ez szörnyű. Félek Felixnek igaza volt, akkor viszont nem marad velem! Főleg így, ezek után... Annyira jó lenne ha valóban velem maradna. Nem akarok egyedül lenni... Kell pár perc, míg összeszedem magam, bár akkor sem vagyok valami magabiztos. Félek elmondani mi volt, az az igazság. De felesleges titkolózni. Ha velem marad azért, ha nem akkor azért. Meg igazából jól esne kibeszélni magamból és ugyan ki hallgatna meg? De ezt mind rázúdítani... tuti elhagy.
-Én... összevesztem vele. Ráadásul Reevennek dühömben azt mondtam mikor hazajött hagyja el. Pedig Reeven nagyon szereti Felixet, és Felix fel tudja állítani a földről ha depressziós, de most Felix nagyon ostoba volt és... köh... szóval Reevennek akartam jót, hogy Felix vegye már észre, hogy szerelmes. Szerintem legalább is az... de rettenetesen arrogáns, sosem mondana ilyesmit, de Reevennek szüksége lenne rá. Nagyon... összekaptam Felix-szel. Igazából közöltem vele, hogy addig nem állok vele szóba míg nem beszélget el őszintén Reevennel... meg olyan durva dolgokat mondott, nagyon nagyon nagyon megbántott... de nekem nincs senkim, csak ők... meg Te. De... félek elhagysz, mert nem olyan vagyok mint gondoltad... mert ugyan ki veszik össze a legjobb barátjával így? Szörnyű ember vagyok...
Zokogok megint, lassan már könnyek nélkül, mert annyit sírtam. Mi lesz velem, ha Sam is elmegy? Annyira félek a magánytól. Leírhatatlanul.
Vissza az elejére Go down
Samuel T. Collins
Samuel T. CollinsVároslakó
Életkor : 30
Foglalkozás : Költőpalánta
Hozzászólások száma : 444

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyVas. Jan. 22 2017, 00:33

Kiböki, hogy meggyógyult, ettől megzavarodik. Ha meggyógyult, mi a baj? Csak sír, talán még jobban, mint eddig, riadtan öleli még szorosabban.
- Csss....na...itt vagyok
Motyogja tagoltan, simogatja, ringatja, legalább addig, amíg újra képes beszélni. Összeveszett vele, ezért sír annyira? Eric ennyire érzékeny, ennyire fontos neki Felix, vagy mindkettő egyszerre? Figyelmesen néz rá, próbálja követi, de nem egyszerű.
- Ha így érezted... Reeven ezt tudni fogja, nem? Öhm
Megköszörüli a torkát, nagyon nehéz bármit is mondania, egyáltalán megértenie a szituációt. Eric azért sírt, mert szerelmi cívódása van annak a kettőnek?
- Ezt bízd rájuk, nekik kell megoldani, az ő szerelmi életük. Lehet, hogy Felix nem szerelmes, ezt magában kellene megértenie, Reevennek türelmesnek lennie, beszélgetniük. Nem kellett volna belefolynod ebbe a veszekedésbe, mert nem a te harcod. Mit mondott?
Hogy nincs senkije, összerándul, persze utána hozzáteszi őt is, bár kezd kételkedni, hogy ő olyan sokat számít így a végén megemlítve. De nagy levegőt vesz és elhessegeti.
- De...ebbe szeretnék én is bele szólni. Nem tervezlek elhagyni...szeretnélek jobban megismerni, mert valóban elég rejtélyes vagy még nekem. De ez nem jelenti azt, hogy ne tudnám szeretni, akit a végtelen Eric univerzumban találok, én csak szeretném ismerni... Olyannak, amilyen. Bárki összeveszhet Eric. Túlságosan segítőkész, de semmiképp sem nevezném szörnyűnek. Na...nem olyan rossz a helyzet, mint hinnéd. Gyere kincsem
Simogatja, vonja a mellkasára, sok puszit ad az arcára. Kicsit valóban megdöbbenti, hogy ilyesmi miatt sír ennyire, hiszen olyan erősnek tűnt, de nem bánja, hogy sokkal-sokkal érzékenyebb, mint gondolta, csak jobban tetszik neki. Hasonlóbbak, mint elsőre gondolta.
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Eric A. Blake
Életkor : 36
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyVas. Jan. 22 2017, 01:05

-Dehogy tudja... depressziós is... Nem mertem egyedül hagyni, féltem kárt tesz magában. Nem hiszi el hogy őt lehet szeretni... hosszú történet.
Igazából aggódom Reevenért is, nem úgy tűnt visszagondolva, hogy jobban lenne, bár csak futólag láttam, mert már akkor is nagyon sírtam...
-Tudom... de Reeven annyira szenvedett. Én ismerem legjobban Felixet, azt hittem rá tudom ébreszteni arra, hogy nem jó taktika, ha távolságot tart... mert elveszti Reevent. Nekem fontosak mindketten, nincs más barátom. Tudom, hogy elcsesztem. Tudom...
Szégyellem el magam, mert Samnek igaza van, nem kellett volna beleszólnom, de rossz volt látni, hogy Reeven szenved ahogy én szenvedtem. Sam is biztos azt gondolja mennyire szörnyű vagyok. Nem is akarom visszamondani amit Felix. Aztán magyaráz, arra megint sírok de csak mert jól esik.
-Gondolod nem?
Lehet túldramatizálom és Felix elnézi a hülyeségem, Reevent újra helyrerakja és minden olyan lesz mint régen? Bár remélem jobb...
-Félek nem tetszik majd amit találsz... és... Felix... amit mondott... nagyon rosszul esett. Én... nagyon... béna vagyok a szerelemben Sam. Olyanokat szerettem, akik nem akartak tőlem komolyan semmit és... én nem vagyok olyan erős. Én... én csak tudni szeretném, hogy... nem csak azért vagy-e velem, mert most rájöttél, hogy meleg vagy és én vagyok az első meleg akit megismertél és... nekem Te ennél sokkal többet jelentesz Sam! Én... úgy érzem újra önmagamra találtam, hogy végre megint kezdek szerelmes lenni, elfelejteni a fájó visszautasításokat, de Felix azt mondta, csak azért vagy velem, mert nincs más. És amint lesz elhagysz, mert csak azért vagy velem mert ez új Neked... ugye... ugye csak azért mondta, hogy megbántson és nem azért mert így van? Ne törj össze kérlek...
Nézek rá elkeseredetten, reszketve, mert nem bírnám elviselni, ha beleszeretek és Ő is elhagy ne adj' Isten megcsal. Sam annyira különleges, fájna, ha egyszer csak elhagyna. Nagyon. Szégyellem, hogy Felix elbizonytalanított, de annyi rossz tapasztalatom van (köztük maga Felix is), hogy félek, Sam valóban csak azért van velem, mert nincs más. Egyelőre...
Vissza az elejére Go down
Samuel T. Collins
Samuel T. CollinsVároslakó
Életkor : 30
Foglalkozás : Költőpalánta
Hozzászólások száma : 444

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyVas. Jan. 22 2017, 13:51

- Ó...ennyire rosszul van? Hm...súlyosnak tűnik. Segíteni kellene neki, éreztetni, hogy szeretik, elsősorban Felixnek, de tudnia kell, hogy rád is számíthat. Tudom, hogy ez milyen, egyedül nem lehet kibírni, szólj miben segíthetek, én is szeretnék.
Mert Eric barátja, talán beszélgethetnének vele, sokat ölelgetnék, ha sír megvigasztalnák.Eric persze prioritást élvez. Szorosan ölelgeti, simogatja és nem áll meg, előre-hátra ringatózik vele.
- Dehogyis, csak segíteni akartál és ez nagyon rendes tőled. Semmi baj, a jó szándék vezérelt, nem tettél semmi rosszat, semmi baj Eric
Becézgeti, a hangja lágy, simogatja, puszilja a haját, magasabb és nagyobb, mint ő, de megoldja, hogy úgy ringassa, mint egy kisgyereket.
- Egyáltalán nem. Mit mondott neked? A szerelemben? Szeretted őket, de nem viszonozták? Az vagy. Szembeszálltál egy baráttal, csak a nagyon erős emberek képesek erre. Azért vagyok veled, mert már az első pillanattól fogva...lenyűgöztél. Az apró gesztusaid, a hangod, a földöntúli kék szemed. Másra sem vágytam, csak a csókodra, pedig nem tudtam, hogy meleg vagyok. Annyira szeretnélek megfejteni, szeretném, ha közel engednél... Tényleg? Mármint kezdesz...
Nyel, még jobban öleli, egészen magához vonja, Eric talán érzi mennyire hevesen ver a szíve.
- Felix hülye. Nem is ismer, csak bántani akart. Amint elhagylak? Eric...csak bántani akart. Nem akarlak összetörni, meg akarlak ragasztani, mert most össze vagy törve.
Öleli szorosan, hátrasimogatja a haját, csókolgatni kezdi az arcát, megérzi a sós könnyeket.
-Gyere, mesélek neked valamit. Oda akartam adni, amikor elmész, de...inkább elmondom most.
Úgy helyezkedik, hogy Eric az ölében legyen, hogy halkan, átéléssel, minden szót reszketőn sóhajtva el tudja neki suttogni. Szinte hangsúlyoz és simogatja közben. Olyan, mint egy altató, mesélve mondja.
-Előttünk már hamvassá vált az út
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.

Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni, mint ahogy soha,
S a fényt szemem beitta a szivembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le
S lombjából felém az ő lelke reszket?

Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek, –
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!


- Neked írtam...azt hiszem már akkor szerettelek, és már az első pillanatban, amikor megdöbbentettél és lehengerelnek a kérdéseid. Amikor rájöttem, hogy tényleg engem látsz. Az utóbbi két versszakot csak később írtam hozzá. Ne haragudj, ha korai...de nekem nagyon sokat jelentesz...
Tudja, hogy korai, hogy Eric még nem szerelmes, de talán az lesz...talán nem baj, ha ezt most elmondja, még ha nehéz is neki. A legfontosabb, hogy Eric jól legyen, ő attól törik össze, ha így kell látnia.
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Eric A. Blake
Életkor : 36
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyVas. Jan. 22 2017, 14:33

Gyengén, de elmosolyodom. Most nem a legszebb, de legalább valami.
-Próbálom... köszi.
Felixnek kéne összeszednie magát, mert Ő cseszte el, mi csak felületesen tudjuk Sebastiannal kezelni a problémát.
-De azt mondtam hagyja el.... Sírva elrohantam és ezt mondtam neki. Ugyanazt csináltam amire azt mondtam Te ne csináld... de nem bírtam ott maradni Felix annyira megbántott.
Tiszta szégyen vagyok. Utálom is magam érte. Aztán nagy nehezen kinyögöm, mi rémiszt még nagyon. Rázom a fejem, hogy nem, nem szerettek viszont. Aztán bólogatok, hogy igen, kezdem érezni azt a feszítő hiányt ha nincs velem, fizikailag fáj néha. Nem bírok nem rá gondolni. Amíg Felixnél voltam is csak Őrá tudtam, ami... meglepő volt, de kellemes.
-Biztos?
A világ leghülyébb kérdése, de fel sem tűnik, hogy szid valakit, Sam, sosem hittem volna. De azt hiszem igaza van, Felix csak bántani akart. Hát... sikerült Neki. Bólogatok hogy mondjon valamit, legalább eltereli a figyelmem. Nekidőlök, rém fáradtnak érzem magam, de aludni még nem bírnék, ahhoz túl zaklatott vagyok. Hallgatom, pár sor ismerősen cseng, még a parkból. Visszaidézni nem tudtam volna, de így hogy hallom felismerem. De ez hosszabb, tovább írta! És milyen békés. A végére már törlöm az arcom, úgy nézek rá, mert tényleg az van benne, hogy szeret?
-Nem korai... kicsit sem korai... én is szeretlek!
Törlöm az arcom és keresem az övét, meg akarom csókolni, bár nem lesz az igazi, mert nehezen veszem a levegőt, de éreztetni akarom, hogy nekem ez sokat jelent és nem lehet Őt nem szeretni, mikor annyira különleges és kedves és érzékeny és gyöngéd és mesteri és... annyi minden más is még.
-Nehéz lenne nem Téged látni, annyira különleges vagy. Azért sem bírtam magammal és hívtalak el rögtön randira, mert minden porcikádat meg akartam ismerni! Minden emléked és gondolatod... nekem... sosem mondtak még ilyen szépet mint ez a vers.
Próbálok nem sírni, igaz, most a boldogságtól sírnék, de ideje lenne abbahagyni, ki fogok száradni. Aszottan mér nem leszek olyan lehengerlő, az is biztos...
Vissza az elejére Go down
Samuel T. Collins
Samuel T. CollinsVároslakó
Életkor : 30
Foglalkozás : Költőpalánta
Hozzászólások száma : 444

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyVas. Jan. 22 2017, 16:29

- Együtt biztosan sikerül kihúzni.
Mondja biztatóan. Simogatja a haját, figyelmesen bólogat, csókolgatja az arcát.
- Lehet, hogy jobb lenne Reevennek, ha ennyire bántja. Semmi baj, néha...muszáj, ha valaki, akkor én megértem
Simogatja, forró csókokkal hinti be arcát, meg is öleli, ha az ölébe került, csak szorosabban tudja fogni.
- Teljesen biztos.
Elszavalja aztán, ringatva őt, egész szépen, hiszen átél minden neki címzett szócskát. A Vers a levendulamágusé lett, mindig az övé volt, azóta, hogy meglátta sötét haját az alkonyban. Beszívja az illatát, cirógatja az arcát.
- Micsoda? Dehát...engem? Komolyan?
Megszédül, ez hirtelen, váratlan fordulat. Néz rá elnyílt ajkakkal, elfelejt elvörösödni, nem hisz a fülének, biztosan képzelődött. Megcsókolja. hajol ő is, nem zavarja, hogy nedves, reszket, lángol, minden baja van, ugyan olyan nehéz felfognia, mint azt, hogy Eric sírt. Hogy még mindig sír, hogy ő nevetve, vagy vele sírna. Reszketve a homlokának érinti az övét, mosolyog, de közben az ő szemében is könnyek gyűlnek, épp csak a váratlan, mindent elsöprő boldogságtól. Liftezik a gyomra és forog vele a világ is. Érzi, hogy ez élete egyik legszebb és Eric fájdalma miatt legszomorúbb pillanata. Édes-fájdalmas ambivalencia.
- Én téged látlak annak. Olyan vagy, mint a hópelyhek! Annyira vágytam a hópelyhekre mindig. Nincs szebb a hópelyheknél, annyira egyediek, varázslatosak, de mindig olyan elérhetetlenek voltak. Azt hittem minden, ami Te vagy számomra is az. Aztán...megkaptam a legszebbet, nem tudom kifejezni hogy érzem magam, talán versben úgy lehet, hogy menne, mégis oly kevesek a szavak! Minden emlékem neked adom, de cserébe én is kérem a tieid. Nekem se mondtak még olyat szépet, hogy szeretlek!
Öleli meg szorosan, majd csókolja megint.
- Gyere...üljünk le az ágyra, beszélgessünk, igyunk egy teát. Csinálhatok neked?
Feláll, ha Eric hagyja, őt is felhúzza a földről.
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Eric A. Blake
Életkor : 36
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyVas. Jan. 22 2017, 16:46

-Jó lenne...
Reeven jó barát, ha most nincs is a toppon. Nem akarnék neki rosszat.
-Nem tudom... Felix elég határozott hogy egyben tartson valakit. Kevés ilyen embert ismerek, mert Ő... hideg logikával magyaráz, azzal nehéz vitatkozni. Engem is már párszor összekapart. De attól még fáj, hogy nem viszonozza Reevennek a szeretetet eléggé. Reevennek különösen fontos, hogy érezze, szeretik.
Legalább is én így vettem észre, de közben beleszerettem Sambe, ami jobb is, kétlem, hogy Reeven komolyan tudott volna szeretni Felix után. Egyáltalán nem vagyok olyan mint Ő. Nem igazán érzékelem, hogyan mozgat, de a lábaim átvetem az övéin, ha nem is ülök konkrétan az ölébe, mert nagyon fáradtnak érzem magam.
-Komolyabb nem is lehetnék.
Mondom a szavalás után, mert ez a vallomás olyan meghitt, olyan megragadó, de nem is értem hogy nem zúgott még bele senki, azon csodálkozom, hogy hogy nincs belezúgva mindenki? Inkább bújok, olyan jól esik a karajiban lenni, nem is hittem volna, hogy ennyire szilárd támasz tud lenni, azt hittem nem gyengülhetek el, mert az rossz dolog, nem is akarna úgy, mert esetleg neki is feltétlen támasz kell, megingathatatlan. Megnyugtat a tudat, hogy nem várja el, erősebbé tesz. A hópelyhekre felnevetek halkan és rekedten.
-Olyan olvadékony? Elillanó?
Igen, jobban vagyok, bírom oltani magam.
-Annyiszor mondom, amennyiszer csak akarod. Nálad biztonságban érzem magam. Az emlékeim meg nem a legszebbek, de épp itt az ideje, hogy veled olyanokat gyűjtsek, nem?
Most nincs is más vágyam, jó vele lenni, békés és puha. //Az ágyon volt, nem a földön, végig az ágyban sírt xD De akkor mondjuk lecsúsztak, Eric úgy e fogta fel xD//
-Ne menj el... vagy akkor megyek veled. De ihatunk. Nagyon fáj a fejem.
A sírástól, el is álmosodom, hogy megnyugodtam, de nem akarok aludni, jobban akarok lenni.
-Előbb bejönnél velem a fürdőbe? Megmosom az arcom.
Így elég borzalmasan festhetek, rendbe akarom hozni magam. A tea is jól esne, azt hiszem, eléggé kiszáradtam. Szóval követem Samet, alig akarom elengedni a kezét, csak ha muszáj. De szívem szerint akkor is ölelném.
Vissza az elejére Go down
Samuel T. Collins
Samuel T. CollinsVároslakó
Életkor : 30
Foglalkozás : Költőpalánta
Hozzászólások száma : 444

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyVas. Jan. 22 2017, 18:48

Biztatóan mosolyog, simogatja a vállát, hátát megerősítésképpen.
- Értem, gondolom mondtad neki. Hagyni kell, hogy leülepedjen benne és talán Reeven is mondani fogja neki, ráébred, hogy jobban ki kellene mutatnia. Meglátod, meg fogják beszélni, ha tényleg olyan jó páros, mint amilyennek képzelem őket. De Felixre haragszom. Egy kicsit Reeven miatt, bár nem ismerem, de el tudom képzelni, főleg ha beteg, milyen lehet neki most, de legfőképpen miattad. Teletömte a fejed minden butasággal!
Egészen mogorva lesz a hangja. Ha nem is tudja egészen az ölébe venni, próbál úgy helyezkedni, hogy tudja ringatni és ölelgetni. Eric vallomása, viszonzása felrázza, pislognia kell, nehogy sírjon, most ő a vigasztaló, de meghatódik kissé, arcán megtestesül a boldogság, felragyog, szinte vibrál, a mosolya is egészen széles.
- Nem, ne legyél illékony! Így is folyton attól félek, elillansz. Rossz hasonlat, keresek mást! Valami állandó csodát. Nem kell folyton ismételgetni, mármint nekem jól esik, csak nem akarom, hogy mindig mondanod kelljen, vagy azt hidd, hogy kell. Biztonságban vagy. Vigyázok rád édesem... Megígérem, hogy rengeteg nagyszerű emléket fogunk gyűjteni. De a rosszakra is kíváncsi vagyok, mert azok is hozzád tartoznak. Nekem sem voltak túl jók. Új fejezet kezdődött az életünkben, ideje, hogy boldogok legyünk.
Csókolja meg hevesebben, annyira lüktet benne most ez az érzés és a viszonzottság, hogy szinte lebeg. Még fel kell fognia ráadásul, mint amikor megismerte a férfit, ahhoz is idő kellett, hogy megértse - nem álom, s hogy a melegség nem átok. //bocsi, lehet a másikkal kevertem :///
- Gyere, nem megyek el. Van fejfájáscsillapítód? Le is pihenhetünk, ha megittuk.
Puszilgatja Eric fejét, ujjait a férfiéba fűzi, megy vele a mosdóba.
- Persze. Gyere, segítek.
Ha hagyja, megmossa az arcát, csak óvatosan, aztán a törölközővel is megtörli, amennyiben engedélyt kap. Mikor száraz összecsókolgatja, megöleli és úgy mennek ki kézenfogva a konyhába. Ott igazából tanácstalan, mert nem tudja merre vannak a teák.
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Eric A. Blake
Életkor : 36
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyVas. Jan. 22 2017, 19:17

-Az is az én hibám, mert tudtam hogy nincs igaza, de mégis megijedtem, hogy esetleg... talán mégis. Akkor nagyon szomorú lettem volna, mert én úgy beleéltem magam ebbe... Veled.
Most én is haragszom kicsit Felixre, de a bűntudatom elnyomja, érezni inkább lapítok és bújok Samhez. Ő is húz magára, vall is, az egész olyan mintha elnyomott volna az álom de kivételesen szépeket álmodnék. De nem vagyok én olyan kreatív, hogy egy komplett verset álmodjak, szóval biztos nem álmodom, kapaszkodom is Sam ingébe, elcsendesedem a ringatásában. A hópelyhek miatt már mindketten mosolygunk.
-Nem teszem. Vagy ha elmegyek, visszajövök, mint a bumeráng.
Aztán megint nevetnem kell, mert megijed, úgy tűnik legalább is.
-Ha mondom azért mondom majd, mert jól esik mondani. Lehet sokat fogom mondogatni, kellemesen megbizseregtet.
Vigyorgok rá, ha fáradt is a mosolyom a sok sírástól, de teljesen őszinte. Bólogatok, hogy ideje újakat gyűjteni, de mosolyognom kell.
-Édes vagyok? Félek most kicsit sós, elsózott, de szerelmes a szakács, tudod!
Beszélek badarságokat, de jó a kedvem, sokkal jobb, mint bármikor. Főleg ma. A csókja meglep, de viszonzom, néha muszáj elnyitni a szám, kell a levegő, de húzom magamra, ne zavarja, jól esik.
//Nem baj, úgy is jó, lényegében mindegy, csak öleld Very Happy //

-Mmm... van. Nem vagyok gyógyszer párti, lehet elmúlik ha iszom valamit...
Ingatom finoman a fejem, mert tudom mitől fáj, csak eddig sosem vigasztaltak meg. Azaz egyszer, de akkor is belealudtam. Másnap csak szimplán sz..r volt, most nem akarom ezt. Bemegyünk a mosdóba, érzem segít, hagyom, de elnevetem, a saját anyám nem csinált nekem ilyeneket, erre Ő minden zokszó nélkül. De a csókok a legjobbak, próbálkozom a hosszú, forró csókokkal, de mindig megakadok, hogy kell a levegő. Amennyire tudom kifújom az orrom, de az teljesen eldugult mint nátha idején, kell némi idő hogy elmúljon. A konyhában követem, de elmosolyodom, látom mennyire nem tudja mi hol van.
-Itt vannak a bögrék. Ebben a tányérok. Itt lenn a fazekak, serpenyők. A fűszerek itt lógnak a kis polcon, azt észrevetted. Ahm és a konzervek itt vannak. A teák is, válassz valamit. Itt a forraló, azt nem pakolom el általában.
Mutogatom ki is nyitva az említett dolgokat, meg a fiókot amiben amiben az evőeszközök vannak. Szeretném ha otthonosabban érezné magát. Közben engedtem vizet, most felrakom forrni, aztán már lépek is oda és betámadom egy csókkal. Az ajkát is gyöngéden harapdálom, de inkább az ajkaimmal, a fogam épphogy csak érinti, mutatóba, hogy ez egy harapás.
-Annyira szerencsés vagyok, hogy vagy nekem. Komolyan. Féltem ha így egyszer is meglátsz, kirakod a szűröm. Pedig már rég borultam ki... Murphy. De most még jobban szeretlek, hogy nem ijeszt el a béna oldalam, meg a szerelmet valló oldalam... van még pár ilyen ciki dolgom, bírni fogod?
Nevetek kicsit, majd ha hagyja, megint csókolom, az sem zavar, ha lejár a forraló, lekapcsolja úgy is magát, inkább szorosabban ölelem Samet.
-Ne haragudj, hogy elrontottam az estét...
Bújok hozzá, tényleg bűnbánóan. Minden esetre, ha kicsit megnyugodtam újra a karjaiban akkor már el bírok szakadni addig, míg leforrázom a filtereket vízzel és letegyem őket az asztalra.
Vissza az elejére Go down
Samuel T. Collins
Samuel T. CollinsVároslakó
Életkor : 30
Foglalkozás : Költőpalánta
Hozzászólások száma : 444

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyKedd Jan. 24 2017, 20:27

- Nem a te hibád, az ember kételkedik...de aranyos, hogy szóval, hogy beleélted magad, ez nekem jól esik. Miattam nem kell szomorkodnod
Simogatja meg az arcát, bár tudja, Felix miatt most lehangolt, igyekszik a tőle telhető legintenzívebben vigasztalni, agyonölelgeti lassan. Fél ettől az Eric-hajóutazásoktól, de nem most akarja felhozni, enyhén elmosolyodik. Nagyon hiányozni fog...kapaszkodik belé, már most, pedig nem rég szorul úszógumira a vízben.
- Akkor jó, akkor mondhatod. Engem is...mintha furcsa kis petárdák robbannának a testemben, mintha dimenziókat ugranék és belevesznék a kékségedbe.
Néz mélyen a szemébe, ujjai hegyével finoman zongorázva arcán.
Kóstolja a könnyeit, simogatja a haját, bőszen ölelgeti még.
- Szeretem a sós dolgokat is, a szakácsokat is.
Mosolyog rá, nem probléma, mikor megcsókolja, érzi, ez csak rövid, nem kap levegőt rendesen. Próbál ellenállni, s még időben megállni. Ölelgeti szorosabban, a szenvedélyt későbbre hagyja.
- Ahogy gondolod...
Nem akarja, hogy szenvedjen, ha fáj a feje, de mindenkinek megvannak a maga szokásai. Ő rosszul viseli, ő lehet kérne. Természetes neki, hogy segítsen az arcmosásnál, hátrafogja a haját, megtörölgeti, közben majd ki ugrik a bőréből, szinte lábujjhegyen követi a konyhába. Folytonos csókokat lop, rövideket, de izgatóakat, éppen az spannolja fel, hogy nem tudnak rendesen belemerülni.
- Értem. Rendben. Van kedvenc bögréd?
Ő kiválaszt egy kevésbé mintásat arra tippelve, az nem Eric kedvence, nem akarja elvenni előle. Szétnéz a teák között is, elvesz egy feketét.
- Csokis körte muffin? //az új kedvencem, otthon van és nagyon hiányzik Very Happy// Te milyet kérsz?
A forralóba ő rak vizet, Sammy eszét el is veszi az ajakharapdálással, csaknem felmászik a pultra.
- Szerintem...én vagyok szerencsés.
Felül, lábával átkarolja a derekát, öleli karjaival is, mint valami majom.
- Pont én? Dehogyis... Elég furcsa lenne tőlem, ha nehezen viselném mások érzelmeit, tekintve, hogy én mit műveltem veled már az elején. Ráadásul mindenkinél kiborul néha a bili...jó, az igaz, hogy én még nem láttam más férfit sírni, de...azt hittem egyedül vagyok ezzel a dologgal és kifejezetten örülök, hogy nem, hogy ott belül annyi minden van még, amit nem ismerek. Inkább csak jobban vonz. A szerelmet valló oldalad
Ismétli, miközben beszívja a levegőt, vele Eric illatát.
- Meg fogom tudni szokni...
Nyögi nevetve, hangos levegőt vesz.
- Miért rontottad volna? Megijesztettél, mert először azt hittem Felix meghalt, esetleg Reeven és valami szörnyű dolog történt, de... nekem nagy dolog, hogy megvigasztalhattalak... És amit mondtál! Hát amit mondtál! Azt hiszem repülni fogok, ha még egyszer kimondod! Mindig nagyon irigyeltem Pán Pétert például, de elcserélném egész Soha országot a szerelmedért!
Igazából mindent, de nem akar túlozni, így is nyálasnak érzi magát. Most nagyon fel van dobva...
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Eric A. Blake
Életkor : 36
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyKedd Jan. 24 2017, 20:59

-Rég volt már barátom, főleg olyan, aki tényleg nagyon tetszett...
Mert ez tény, Sam nagyon bejön nekem, külsőre-belsőre egyaránt. Jó külsőre nem pont ebben gondolkoztam, mert nekem már ez izmos, de be kell lássam, neki nagyon jól áll és ennek ellenére nagyon gyengéd. Buta tévképzet, hogy aki izmos az nem bír finom lenni... Szóval egyre inkább élvezem ezt az újdonságot is.
-Köszi hogy megengeded!
Nevetek fel, de bújok, csókokkal vallom most hogy szeretem
-Kékség? Amíg csak bennem veszel el nem baj, de más dimenziókba nélkülem nem ragadhatsz!
Fúrom az arcom a vállgödrébe, megnyugszom a karjaiban.
-Ahm, akkor szerencsém van és jó dolgom is van. De ha nem baj, maradok édes...
Nevetgélek, mert nem akarok sírni, jobb nevetni. Simogatom közben az oldalát, csitítom a légzésem, ne legyen már kicsit sem szaggatott.
A sok csók tetszik, bár hogy nem kapok levegőt és meg kell szakítani kevésbé, de Samat ahogy elnézem nem zavarja, sőt, épp annyit vár ami elég és már lop egy újabbat, ez megnevettet.

-Van. Ezt kaptam Petertől, a szakácstól, aki a hajón dolgozik.
Adok a kezébe egy tengerkék bögrét amire a nevem van írva (Eric) és mellé kis vitorlás van festve. Kézzel csinálták, Pete egyik ismerőse állítólag.
-De ebből is ihatsz, ha tetszik.
Érezni nekem ez nem létszükség, vannak kommerszebb fehér bögréim és piros pettyesek is, skót kockás is van, azt is szeretem.
-Jó lesz nekem is.
Van ott minden, a fél polc ott teával van tele, mert sokat kapok, de keveset iszom, mivel nem vagyok sokat itthon. //Úú jól hangzik Very Happy //
Vigyorognom kell, hogy ennyire bejön neki a szájharapdálás, megjegyzem magamnak.

-Ohm, ennyire szeretsz vigasztalni embereket?
Mosolygok, de átkarolom és puszilgatom a nyakát, ha már így felült és csimpaszkodik, szórakoztat, ilyet nem csináltak még nekem, pedig tetszik a játékosság benne. Bizonyára mert én vagyok a passzív valahogy a partnereimben fel sem merült némi "fordított" felállás.
-De az más volt, félreértettük egymást és... az más volt na.
Védem sután, de érezni nem csináltam belőle problémát.
-Nem? Mondjuk én se nagyon, de engem Felix megnyugtatott, hogy rengeteg férfi sír, ne legyen emiatt is kisebbségi érzetem. Mondjuk mások előtt nem szeretek, ez tény. Bár Neked lehet már el merem mondani akkor is a bánatom, ha épp még mélyponton vagyok, mint most.
Bújok az orrommal az arcához, kezdek jobban levegőt is kapni, ahh, inni kéne még és jól lennék azt hiszem. De még nem érdekel a víz.
-Akkor jó, szerelmem!
Mosolygok rá elpirulva, lopva egy csókot. Jó érzés viszonzásra találni, még mindig alig fogtam fel igazából. Leforrázom a filtereket, mivel ott vannak mellettem, de aztán ölelem újra Samet.
-Jaj Isten ments dehogy... Felix amúgy is masszív darab, nem kell annyira félteni. Reeven... Ő meg remélem rendbe jön.
Aztán megint némán nevetek, vigyorgok, ez a hasonlat. De vágok egy értetlen, komolyabb bizonytalan fejet.
-Nem tudom mire gondolsz... mit mondtam? Nem emlékszem... ohm... arra gondolsz, hogy... szeretlek?
Mondom a végén megint játékosan, vigyorogva és ráharapok finoman az édes ajkára, harapdálom lehelet finoman, megszopogatom az alsót neki, majd nyelvemmel finoman végig is nyalok rajta, lezárva az egészet egy forróbb csókkal. Még a végén teljesen belebolondulok, alig várom!
Vissza az elejére Go down
Samuel T. Collins
Samuel T. CollinsVároslakó
Életkor : 30
Foglalkozás : Költőpalánta
Hozzászólások száma : 444

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyHétf. Jan. 30 2017, 17:55

Nem akarja mondani, hogy nem számít, neki például még nem volt...inkább csak megértően mosolyog, megsimogatva a férfi nedves arcát.
- Hát...hogyne!
Piszmogja, hisz az neki kiváltság, ha Eric szereti. Borzasztóan felpörög tőle, csak úgy ossza a szenvedélyes csókokat.
Átöleli szorosan, kicsit mozog vele, mert tudja, hogy a ritmus nyugtatja az embert.
- Csak a tengerben és kék barlangokban, veled.
Leheli a nyakába, belecsókol.
- Majd puszedlinek foglak becézni
Nevet fel puszilgatva, bár mindig katasztrófának érzi, ha próbál humoros lenni. A konyhában nem akarja azt a bögrét használni, amelyik Eric kedvence, hátha megnyugtatja, hogy a sajátjából ihat. Nem is azt nézte ki, bár tény, hogy nagyon tetszik neki. A kedvenc színe, a kedvenc neve, kézzel készített.
- Nagyon szép. De igyál most belőle te, fontos, hogy minden apróság hozzájáruljon a megnyugtatásodhoz. Én a piros pöttyöset szeretném, olyanok mint a cseresznyék. Szeretem a gyümölcsöket.
Mosolyog rá //ugye ő nem ismeri a Túró rudit XD//
Ericnek is csokis körtéset vesz el //megkóstolod, ha jössz *-*//
- Nincs nagy gyakorlatom az embervigasztalásban, habár...van egy titok. De tényleg az és Tina megölne, ha elárulnám. A húgom már vigasztaltam, mivel bele van zúgva Lepoldba. De ő inkább hisztizett...és az ijesztő volt.
Súgja meg, Erickel sokkal jobban járt. Átkarolja lábával a derekát, túlságosan fel van villanyozva, érezhetően majd elszáll örömében.
- Igazából én elég izé tudok lenni. Mondjuk akkor tudtam meg, hogy meleg vagyok. De engem is nagyon kiborítana egy veszekedés Quentinnel például
Simogatja, hogy teljesen rendben van Eric.
- Tényleg? Rengeteg férfi? Én is egyedül szoktam... Óh, megtisztelsz! Nagyon szeretném, ha ez így lenne.
Ha bármit el merne neki mondani. Átöleli jobban, mert mindent lehet fokozni, hajába túr, csókolgatja az arcát, böködi az orrával finoman. Elázott Eric illat tengerében. Libabőrös lesz, mikor a szerelmének hívja.
- Biztosan nem lesz semmi baj. Majd segítek kibékülni, beszélek Felixszel, jó?
Ettől előre retteg, de nem látszik rajta, most el van telve Erickel. Játszik aztán vele, pedig az első pillanatban arcára fagy a döbbenet, aztán jól láthatóan megnyugszik, átszellemült lesz a mosolya.
- Jaaaajj, beijedten
Nyögi, aztán elveszik megint abban, amit a férfi művel és észhez sem tér a szenvedélyes csókból. Simogatja arcát, borzolja haját mindenhol, ahol éri, harapdálja, vehemensebben, mint valaha, mert szeretik! Ez neki kellett és ettől szokatlan lángra lobban. Forró ágyékát tolja is Erickéhez, akkor jut el neki, hogy legszívesebben leteperné és...
mikor újra levegőhöz jut. És minden lángol!
Beleszuszog a nyakába.
- Ha...minden oké már...és nem szeretnél többet beszélni Felixről, bár én szeretnék...akkor majd...beszélhetünk a szexről?
Nyögi. Borzasztó kínos, de mi van ha elragadja a hév, megtörténik, meztelenek lesznek, de ő összeszorítja a seggét?
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Eric A. Blake
Életkor : 36
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyHétf. Jan. 30 2017, 21:33

-Hmm, jól hangzik... majd mehetnénk ha jó idő lesz a tengerbe fürdeni, vagy egyszer eljössz velem az egyik útra mint vendég és eltöltünk pár napot valami meleg helyen, mondjuk Hawaii? Nincs olyan messze.
Nekem legalább is nincs, egy hét? Másfél? Nem szoktam már figyelni a sétahajók menetidejét.
-Ahh... az elég édes tény... jobb mint a mézes mackó...
Nevetek, mert a puszedli olyan mint egy csivava név, de nem mondom.
-Nekem elég hogy itt vagy és beszélgetsz velem drágám. Szereted a cseresznyét? Azt kapod akkor!
Veszem is, lehet neki kicsit magasan van a második polcon, majd átpakolom, nekem nem gond fent hátra nyúlni, neki lehet már nyújtózkodós.
-A lányos hisztik ijesztőek. De Leopold nem szereti a húgod, nem tetszik neki? Nem mondom el persze senkinek, nem is ismerem őket.
Mosolygok, hogy mondania sem kell. Közben élvezem ezt a pózt, hogy lábával kulcsolja át a derekam, közben ölelhetem.
-Megértem, hát Quentin nagyon fontos Neked. De Ő nem veszekedős nem? Hát megért Téged.
Mosolygok rá, simogatom a haját, olyan jó hogy itt van velem, nem is tudom mi lett volna, ha nem jön át.
-Persze, sokan. Persze nem mindenen, meg van aki ritkábban, de minden férfi sírt már. És nem csak gyerekként, ne izgasd magad ilyenen. Így lesz, ha ezt el bírtad viselni, akkor tudtommal nincs rosszabb, ez a legdurvább kiborulásom... kiabálni nem szoktam, az... ritkább minthogy sírjak. Szóval nagyon ritka és olyanokkal szoktam mint Seth például, akit utálok, mert egy kis senkiházi nyomorult ripacs.
Mosolyodom el, nevetek is, hogy amúgy komolyan gondolom, de hát bocs, én nem kedvelek mindenkit.
-Jaj, dehogy beszélj vele... erről ne. Bármi másról drágám, de ne szállj vitába vele, túl erős akaratú, mindenbe beleköt és erélyes. Majd... beszélek vele, ha Reevennel rendesen bánik, nem akarok hülyét csinálni magamból, ehhez kötöttem. Emberelje meg magát, elvileg a legjobb barátja vagyok, akkor számít neki... nem?
Jó, kiérződik nem vagyok magabiztos, érdekel Sam véleménye, Ő hogyan vélekedik.
Aztán megviccelem, nevetnem kell, hogy bevette.

-Ne ijedezz, felesleges! Szeretlek ne félj...
Kap engesztelő pusziesőt az arcára, majd eljátszom erotikusabban is az ajkaival. Viszonozza, szinte lüktet a teste, perzsel a lehelete és tüzesebb lesz a csókja mint eddig talán bármikor, ez pedig elfeledtet velem minden náthás tünetet és fájdalmat, húzom magamra a derekát amit tol felém.
-Most nem érdekel Felix... ohm... mi aggaszt a szex-szel kapcsolatban drágám?
Mert gondoltam ha felkészült csináljuk, nem értem mit szeretne megbeszélni ezzel kapcsolatban... lopok még egy forró csókot, de figyelek, várom hogy kifejtse, mert nem értem. Lehet az óvszer érdekli? Hogy kell-e? Vagy a síkosító? Itt nincs, ez tény, de elsőre csak bemegyünk az ágyba, nem? De nem zavar, hogy beszél róla, Felix után nem furcsa önmagában, hogy azt meg is lehet beszélni, csak hirtelen nem értem. Kezem közben fel-le siklik a combján, kívánom, érezheti, de azért még eszemnél vagyok.
Vissza az elejére Go down
Samuel T. Collins
Samuel T. CollinsVároslakó
Életkor : 30
Foglalkozás : Költőpalánta
Hozzászólások száma : 444

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptySzomb. Feb. 04 2017, 16:14

A tengeren bólogat, aztán borzongással vegyes ámulattal néz a férfira. Először is, mert messze van, mert tudatosodik benne, milyen keveset látja majd, ugyanakkor határtalan vágyakozás tölti el, hogy átéljen valami ilyesmit és éppen vele.
- Hú
Mindez, amit nyögni.
- Nagyon húha lenne
Összeráncolja a szemöldökét, mert ez nem épp a legingergazdagabb reakció. A mézes mackótól feloldódik, együtt nevet vele.
- Jobban tetszik, sokkal perverzebb a csengése.
Simogatja, puszilja, aztán csak rázza a fejét mosolyogva.
- Ez a legkevesebb. Köszönöm
Hálapuszi a bögréért, megpróbálja elérni a feliratosat Ericnek, ha nincs túl magasan.
- Eléggé. Nem hiszem, hogy nőként tekint rá, Tina elég fiús, pedig nagyon összeillenének. Dehát sokkal fiatalabb, látta felnőni, gondolom olyan neki, mint egy húg. Ő pedig még nem nőtt ki abból a gyermekkori szokásából, hogy bálványozza.
Hálásan furakodik hozzá, minél közelebb és intenzívebben akarja érezni.
- Nem, ő nem az és nagyon megértő, hamarosan mesélni fogok neki rólad.
Mosolyog vissza, ha épp nem beszél, vagy csukva van a szája, megpuszilja, nem bír betelni ezzel.
- Egyáltalán nem is volt durva, de örülök, hogy nem szoktál tányérokat törni. Ó, várj ő kicsoda? Miért nem szereted?
Seth, erről még nem hallott, de meglepődik az indulaton. Összerezzen, ahogy Felixről hall, egyre jobban fél tőle, de mindez semmit sem számít, ha megvédheti Ericet. Megfogja a kezét, ölelgeti
- Nem kell féltened, meg tudom védeni a véleményem. Nem értem miért bántott, hogy lehet téged egyáltalán. Csúnyán bánik Reevennel? De nem azt mondtad, hogy ő is erős akaratú? Biztos csak kiborultak valamin, de majd megegyeznek. Sokat számít, biztos megbánta már
Simogatja vigasztalóan.
- Ahh jó, az sem lenne baj, ha most még nem, hiszen korai és megérteném...
Tart tőle, hogy csak azért mondta, mert ő is mondta, viszont a csókjai és a hormonok aztán elveszik az eszét, s ő már harca készen teperné le különös vágyorgiában úszva, ő maga is alig kap levegőt, Ericken is látja, de a csók megakassza, forrón viszonozza, mély átéléssel, ajkaitól nehezen szakad. Borzong, ahogy a combjához ér, ezért is remeg a hangja, amikor megszólal.
- Az a helyzet, hogy...félek és ha eljönne a pillanat, nem lennék rá képes, mert fáj. Szóval...nem is tudom hogy lehetne erre felkészülni, de nem akarlak olyasmire kényszeríteni, amit nem akarsz, mert tudom, hogy te határozott egyéniség vagy.
Üti le a fejét, mert ez így kimondva sokkal kínosabb, mint elméletben.
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Eric A. Blake
Életkor : 36
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptySzomb. Feb. 04 2017, 21:59

Nevetek a reakcióján, mert a "hú" nem sok, de mégis leír mindent. Hányszor jártam már ott... Felixet is hívtam, elvégre valahol a hazája is, de vonakodott. Sosem értettem miért, lehet soha nem is tudom meg.
-Jól van, majd akkor betervezzük egyszer csak.
Mondjuk ha kicsit több pénze lesz, nem akarom úgy érezze megveszem a szerelmét, hagynám fizetni mondjuk... az egy ötödét az útnak, az méltányos. Az összes randinkon nagyon nézte a pénztárcáját ez pedig nem egy hamburger ára a mekiből.
-Szóval perverzebb mi? Mármint a puszedlinek? Vagy a mézes mackónak? Lemaradtam, de abban is mi a perverz bennük!
Nevetek vele, de tetszik a mosolya, a kis perverzitás felcsillanása nála, főleg mert ez olyan ártatlan dolog.
A bögrét eléri, amit gyakran használok előrébb van, csak a ritkán használtabbak, mint ez a pöttyös vannak hátrébb.

-Mm, meg lehet. Végtére is ha sokat látta nehéz elkülönítenie. De másoknál ez sokkal másabban mködik, hány olyanról hallani, hogy meg kell várni, hogy bekattanjon a másik félnél is valami, hogy Ő is teret adjon annak, ez több mint barátság. Ha tényleg összeillenek, akkor idő kell Leopoldnak talán. Hátha.
Sok ilyen témájú filmet láttam már, történeteket is meséltek nekem, nem lehetetlen.
-Jól van. Remélem kedvelni fog, elvégre olyan kedves Neked...
Sóhajtok, Quentin miatt izgulok, egyrészt mert Ő az a Mr. Collins másrészt, sosem jöttem ki mások családtagjaival sem, nem csak a saját családtagjaimmal. Sosem találom sehol a helyem, ijesztő is, Samnak nagy családja van... De a csókja elűz és elmos belőlem minden félelmet, olyan jó, hogy rátaláltam.
-Nem-e? Hát jól van, nekem ez csak jó, ha így látod, buta lennék meggyőzni az ellenkezőjéről. Hogy Seth? Felix régi... barátja. A szüleik jóban vannak, innen ismerik egymást, de Seth egy utolsó kis... szóval mi nagyon nem kedveljük egymást. Ő közönséges, alpári, bunkó és önelégült. Egy cseppet sem kedvelem.
Látszik több szót nem is vesztegetnék rá, kivéve, ha valamiért mégis fontos ez most Samnak.
-Igazán? Jó hallani.
Csókolom meg, de sajnos Felix hamar megmásítaná ezt a véleményt.
-Nagyon ajánlom neki, de tudod... Felix nem egy kötődő valaki. De nem tudom azért nem, mert nem akar, vagy mert nem is tud. De nem akarom, hogy Reeven úgy érezze, nem érdemel olyan személyt, aki nem csak mer, de akar is kötődni hozzá, minden értelemben és szinten. Felix... túl szabados, ha ragaszkodik is az nem... nem lesz elég szerintem. Ezért szóltam bele... de remélem megérti, hogy én csak jót akartam, nem rosszat. Remélem...
Bújok Samhez, majd kissé feloldódom a hecc miatt.
-Miért korai... mennyi az az idő, ami eléggé és időszerűvé teszi? Van, aki első látásra beleszeret valakibe. Mert egyszerűen érzi és tudja. Az emberek félnek kimondani dolgokat, elfogadni dolgokat, mert nem tartják normálisnak, illőnek... de minden ember más, hogy is lehetne általánosítani, főleg egy olyan dologban, mint a szerelem? És ha nem mondod ki, félek sokára mertem volna kimondani, mert féltem volna, megijesztelek vele. Ez elég szomorú, nem? Örülök, hogy kimondtad, örülök, hogy kimondhatom, az idő nem érdekel. Csak abban az értelemben, mennyit lehetek veled és mennyit muszáj nélküled.
Csókolom meg, aztán szenvedélyesebb is leszek, de Ő is és kitörlődik belőlem minden rossz érzés, sok gát, mert rengeteg van bennem, de rá kéne döbbennem feleslegesen. Annyira jó a boldogság víztükrén lebegni gondtalan! Ezt csak a szexuális vágyhullámok teszik viharosabbá, izgalmasabbá, nem győzök de nem is akarok betelni vele. Úgy érzem magam részeg vagyok, de inni akarok. Az egészet Ő akassza meg a kérésével, ha nem is nagyon, de annyira igen, hogy ne lépjünk tovább. Aztán amit mond, látszik összezavar. Ugyan miért fájna a szex? Azt hittem... tévedtem? Ez némileg lehűt, itt lehetnek gondok, nem egetverőek, csak érdekes kérdéseket szülnek.
-Oh... én... én azt hittem... ahogy együtt voltunk én meg mertem volna esküdni, hogy.... sajnálom Sam, de... én passzív vagyok. Engem nem igazán... hogy is mondjam csak, hogy... én nem vagyok valami jó aktív fél a szexben, kevésbé jövök izgalomba, nekem csak aktív partnereim voltak és... amikor együtt voltunk azt hittem nem bánod, úgy tűnt élvezed, hogy Te vagy az aktív fél, de... hát gondolom meg tudjuk oldani, a lányok is megoldják nem? Mármint a leszbikusok. Nem a szex a lényeg, de hidd el, nem fáj, ha gyöngéd a partner, én pedig sehogy sem bántanálak. A határozottság és a gyöngédség nem függ össze, én például azt hittem minden izmos férfi durva, de Te egyetlen egy pillanatra sem értél hozzám durván, buta sztereotípia. Vagy fájdalom alatt arra érted, mondjuk fitymaszűkületed van? Mert az műthető, elmúlna a fájdalom... azt hiszem zavarba jöttem.
Mert minden szexuális vágy bennem elapadt és csak csak azt veszem észre aggodalmasan keresem a megoldást, mert ha aktív párt keresett magának, akkor nem leszek megfelelő neki, ami aggasztó. Én meg még azt hittem Felix megedzett, de tévedtem, erre nem számítottam.
Vissza az elejére Go down
Samuel T. Collins
Samuel T. CollinsVároslakó
Életkor : 30
Foglalkozás : Költőpalánta
Hozzászólások száma : 444

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptySzer. Feb. 08 2017, 18:56

Igazából nem hisz benne, hiszen túl szép lenne, de a tervekre, azt mondja, jó.
- A maci...mézzel. Nem az? Ahogy nyalja a mézet, falánk szexéhes figurára asszociálnék...
Érzi, belekeveredett.
- Mindegy
Érzi, nem csak belekeveredett, de alaposan el is vörösödött.
- Igen, én is mindig ezt mondtam Tinának, bár már elég idő eltelt, úgyhogy nem tudom, nehéz elképzelni, hogy egyszer csak átkattan neki, a húgom pedig valamiért büszke és makacs ezzel kapcsolatban, nem fogja neki mondani.
Vállatvon, ez végülis csak mellékvágány, egyáltalán nem lényeges most. Rámosolyog, hogy úgy tűnik, ennyit számít Ericnek Quen véleménye, miatta.
- Reméljük a legjobbakat.
Fűzi ujjait Ericéi közé, bűvöli csókkal, minden ilyen pillanat olyan neki, mint egy szelet a mennyekből.
- Igaz, hogy nem számítottam rá és aggódtam, de semmi baj nincs ezzel. Sajnáltalak...és még most is
Vallja be esetlenül csócsálva saját ajkát.
- Nem kell mindenkit kedvelni, szóval Reeven előtt vele járt? Lehet, hogy valamennyire belekavart a kapcsolatukba?
Találgat, elvégre Eric most miattuk volt kiakadva,ez a hirtelen gyűlölködés is új neki, keresi az összefüggéseket.
- Óh értem... Kicsit sajnálom Reevent. Igen, mindkét barátod pártjára álltál és ez az igazi barátság, hogy adott esetben szembeszállsz a legjobbal, ha helytelenül viselkedik. Ezzel mutatod meg igazán, milyen jó barát vagy, erre ő is rá fog jönni. Nem az az igazi barátság, ha mindig vállon veregetjük a másikat, hanem ha a szemébe mondjuk, mit csinál rosszul.
Bújik hozzá vigasztalóan simogatva. Határozottan büszke Ericre.
- Igen tudom, egy kicsit...velem is ez volt
Sóhajt, Eric elég ütős volt ahhoz, hogy rájöjjön, meleg. Mondhatni, első látásra...
- Nem lehet általánosítani, igazad van. Valóban szomorú, hogy ettől kell félned, hogy ilyen vagyok... Ó, igen
Leheli szomorúan, ahogy eszébe jut, Eric elhajózik, aztán megint újra és újra elmegy, míg ő sosem hagyja el az itteni partokat, csak az űr marad majd, amit a férfi maga után hagy. Beleborzong, mennyire nehéz lesz.
Hogy aztán a vágy elragadja és ő félve lehűtse, hiszen, ha Eric hatolna belé...erre nem biztos, hogy fel van készülve.
- Passzív? Az...azt jelenti, hogy te hagyod? Nekem...nekem egyelőre nem kell hagynom? Nem mintha nem akarnám kipróbálni soha, de... A lányok? Nem értem, én...én akarok lenni. Mármint
Zihál, össze van zavarodva, mutogat.
- Én az akarok lenni, aki csinálja.
Megdöbben, ez erőszakosan hangzik.
- Vagyis...az lennék szívesebben, aki...behatol. Én nem is vagyok olyan izmos, de akkor te azt szereted, ha? Szóval ha? Mert olyan határozott vagy, azt hittem te akarod csinálni nekem, de az borzasztóan fáj, legalábbis...szűk és...hát attól tartok, nem menne, nem férnél oda és az egész érzéstől, én inkább lennék a másik. Nem, nincs, hanem azt hittem te akarod... Bocsáss meg, szinte előttem volt, ha elragad a hév és csinálni akarod és én összehúzom. Ne haragudj, nem akartam
Csókolgatja ijedten az arcát.
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Eric A. Blake
Életkor : 36
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptySzer. Feb. 08 2017, 22:14

-Ohm, igazán? Felizgat a kép? Hogy nyalogatnak édes? Méz sem kellene nekem, hacsak Téged nem tekintelek annak az aranyszín hajaddal, bársonyos bőröddel, egyedi édes ízeddel...
Suttogom a fülébe bujább hangom, élvezve, hogy zavarba jött, de nem is hazudok, mindenhol megkóstolnám, hosszan, elidőzve.
-Ha a húgod, ne feledd, fiatal még, még nem érett teljesen nővé. Te már teljesen férfias vagy, de lehet Ő még kislányos esetleg, ha mást nem Leopoldnak az.
Lehet a családtagok, régi barátok szemében Sam is az, kisfiús, de én nem tekintem annak, maximum van egy fiús bája, de az tetszik. Ahogy az is, hogy összefűzi az ujjaink, érezteti bármi lesz, ragaszkodik hozzám, ez megnyugtató. Nem is sejti mennyire.
-Ah... ne sajnálj drágám, csak legyél velem.
Mosolygok rá, majd rázom a fejem.
-Nem, dehogy. Persze lefeküdtek, de Felix esetén az a fura, ha nem fekszik le valakivel, akit kedvel, hogy úgy mondjam, khm. Csak érzem Reeven tényleg szereti és Ő is különösen mélyen kötődik Reevenhez, csak túl... arrogáns, hogy belássa. Seth meg szerintem nem képes emberi kapcsolatokra, Ő annyira pökhendi és egoista, odavan magáért pedig annyira nem is néz ki jól. És még ostoba is.
Seth-et szidni meglepően könnyű, bár nem feledteti megbújó bűntudatom, hogy beleszóltam Felixék dolgába.
-Gondolod? Igazad lehet... igen.
Félve, de elhiszem, hogy valóban így volt helyes, Reeven miatt muszáj volt. Szüksége volt arra, hogy valaki felrázza Ravot. Hálásan bújok Samhez, megnyugtat a kedvessége és a bölcsessége.
-Igen?
Mosolyodom el, mert nagyon hízelgő ezt hallani, elsőre is belém szeretett már kicsit.
-De akkor nem kell ugye? Nem ijesztelek meg azzal hogy... lelkes vagyok?
Puhatolódzok óvatosan, mennyire ragadtathatom el magam szerelmes mivoltomban az irányában.
Nem kell sok, hogy a csókok felforrósodjanak velünk, bár a kérdése megakaszt, nem értem.

-Passzív, igen. Nem csak hagyom, akarom.
Nézek rá értetlen, majd kicsit muszáj vagyok elmosolyodni és nevetni egy pirinyót, mert ahogy mutogat zabálni való.
-Én meg akivel csinálják... Szeretném magamban érezni a merev, duzzadó...
Mutatok rá a férfiasságára vigyorogva, mert úgy fest akkor csak félreértelmezett valamit.
-Attól, hogy most így ölellek, nem kötelez semmire. Egyszerűen jól esik így hozzád bújni, de nem kel cserélgetnünk az ágyban a szerepeket.
Semmi sem kötelező, erre értem.
-Semmi baj drágám, de az nem fáj, csak ha félsz és nem akarod. Akkor nem tudsz ellazulni és valóban okozhat fájdalmat. De én akarom, laza vagyok mint a riga lánc, odaférsz, nem kell izgulnod majd! És nem volt még ilyen izmos barátom, Te vagy első, még újdonság, élvezem.
Fogdosom a karját és simítok a hasfalára, mosolyogva, hogy csókolgatja az arcom.
-És csak hogy válaszoljak, igen, én azt élvezem, ha valaki... nos... magáévá tesz szép szóval. Ha nem akarsz passzív lenni és kipróbálni milyen, engem az sem fog zavarni. Szóval nem kell félned velem a szextől, jó? Akkor teszel a magadévá amikor csak akarod, amikor megkívánsz annyira, amikor nem érzed korainak... a határozottságom annyiban áll, hogy határozottan szeretkezni akarok majd veled!
Súgom a fülébe és csókolom is az ajkait mosolyogva, belemosolyogva a csókba is, mert megnyugodtam. Akkor nem értelmeztem félre a jeleit, huh.
Vissza az elejére Go down
Samuel T. Collins
Samuel T. CollinsVároslakó
Életkor : 30
Foglalkozás : Költőpalánta
Hozzászólások száma : 444

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyVas. Feb. 12 2017, 19:28

Mérhetetlenül elvörösödik.
- Bocsánat...ez így hülyén hangzik, tudom.
Nézi a földet, egészen, amíg meg nem remeg Eric közelségétől, s zavart tekintetét gyönyörű, kék szemeibe fúrja.
- A második fele egyáltalán nem hangzik rosszul.
Simul közelebb.
- Csak egy év van köztünk, de korán érő típus, nem kislány már, mindig inkább én voltam kisgyerek mellette, rendszeresen el tévesszük, ő öcsit mond rám, én nővért rá, csak ha jobban utánagondolunk esik le, hogy tulajdonképpen fiatalabb. Kiskorunkban mindig ikreknek, vagy az öccsének néztek.
Úgy érzi túl hosszasan magyarázza a bizonyítványát, egészen meglepett attól, hogy férfinek gondolja.
- Eric...te vagy az első, szerintem az egyetlen, aki lát bennem férfiasságot.
Vallja be gyengéden pillantva rá.
- Persze, mindig...és bármikor számíthatsz rám
Ez természetes, hisz szereti, sőt bárcsak mindig mellette lehetne. Sosem engedné el a kezét.
- Akkor Reevennek nagyon rosszul eshet, hogy ő mindenkivel lefekszik. De ezt neki kell megoldania, sejtem milyen nehéz. Hú, tudsz utálkozni is, ki hitte volna?
Mosolyog, vicces így Eric, nem neheztel ezért, csak meglepi, húzza inkább egy kicsit.
Közelebb húzódik, cirógatja az arcát, ölelgeti, ajkára csókot lop.
- A mosolyod olyan, mintha kitavaszodna, mintha minden setét felleget elfújna a világból, gyógyít. Sosem láttam még ilyen mosolyt és nem értettem, miért ver hangosan a szívem, ha a szemedbe nézek, miért akarok minduntalan hozzád érni, és beszélgetni veled mindenről... Mi az a borzasztó késztetés, hogy veled akarok lenni, annyi mindent tudni rólad, annyi mindent mondani neked.
Nyel, kivörösödik megint, szégyellősen lesüti pilláit.
- Igazából nem teljesen merem elhinni... Hogyan történhetne velem ennyire fantasztikus dolog? Mert az, hogy szeressek mindig nagy álmom volt, de hogy viszontszeressenek? Nem mertem reménykedni ilyesmiben. Még mindig nem bírom utolérni magam, annyi minden történik, olyan gyorsan. Egyszeriben félek a melegségtől, aztán ki akarom kiabálni a világnak, máskor csak írnék...és szüntelenül rád gondolok, nem is bírom követni. Olyan mérges voltam...hogy Felix épp most betegedett meg, mert ha elhajózol...
Behunyja szemeit, ha Eric elmegy legalább lesz ideje átgondolni és szenvedni.
Megkívánja, de ismét félreértenek valamit, mert magyaráznia kell, aztán döbbenten pislog.
- Ó...szóval te szereted? Én is szeretnék beléd...
Mutogat, mutogatnak, lángoló fejét Eric mellkasába rejti.
- Egyszer majd kipróbálnám, de nem furcsa? Mert én a férfi akarok lenni, pedig nem vagyok férfias, te pedig a befogadó, pedig férfias vagy. Pont ettől féltem, eleve olyan nehezen tudok lazítani...és első alkalom, izgulnék, képtelen lennék rá...Tényleg nem vagyok annyira izmos...
De ha neki tetszik, nem kötekszik. Érzi, mintha kötelek csavarodnának hasfalában, mikor Eric hozzáér.
Mosolyogva csókolóznak, végül kifúj egy adag megkönnyebbült levegőt.
- Igen...én is szeretnélek magamévá tenni. És...szeretkezni.
Suttogja, bár még bizonytalan, korai, de az is az volt, hogy szereti, hogy meleg és járnak. Simogatja a férfi nyakát, hasát, néz rá megbabonázva.
Vissza az elejére Go down
Eric A. Blake
Eric A. Blake
Életkor : 36
Foglalkozás : Galériatulajdonos
Hozzászólások száma : 351

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyVas. Feb. 12 2017, 19:54

-Akkor csak hagynod kell magad és elnassollak...
Koppintok finoman az orrára, majd megcsókolom, kihasználva, hogy közelebb simult.
-Értem. Nos, mivel nekem nem vagy kisfiús akkor lehet érett nő már, de ne feledd, Leopold mindig is ismerte, jól gondolom? Úgy azért más lehet Neki.
Csak tippelgetek, de ha valóban nem a kinézetével a baj és összeillenének, akkor talán ez lesz a gond. De ez az Ő ügyük, maradjunk annyiban.
-Ne nevettess már! Néztél már tükörbe? Lehet szerény vagy és visszahúzódó, de ez nem jelenti, hogy kisfiús is leszel általa.
Erősen kétlem, hogy én lennék az egyetlen, aki ezt így gondolja.
-Nos... hogy is mondjam... nem mindig szórakozásból teszi.
Érezni nem biztos, hogy erről most akarok beszélni, de ha nagyon faggatózik nem fogom eltitkolni, szerencsére Felix jól tűri ha kiderül.
-Pff, nem láttál még idegesen... remélem nem is fogsz, olyan vagyok mint egy kocsis...
Mosolygok, de hát például Seth ki tudja húzni a gyufát. Ma Felix is megtette...
De Sam vallomása elfeledtet velem minden sötét és baljós gondolatot, lesütött szemmel mosolygok, mert kétlem, hogy ennyire mágikus mosolyom lenne.

-Még van két hetem, vettem ki szabadságot... és csak pár hétre megyek el. Felix meg ritkán beteg, de akkor eléggé szarul van, nézd el neki. De akkor is minden nap felhívlak majd és Veled leszek, ha nem is közvetlen melletted. Nem leszel egyedül és a melegséggel is megbirkózunk, jó?
Simítom az arcát, érzem mennyi minden kavarog benne, de nem akarom, hogy meggondolja magát. Mert lehet lesz benne tagadás és akkor szakít velem, azt nem szeretném.
De most is éreztetem, ölelem és forrón csókolom, bár úgy fest a szex részét sem árt szóban tisztázni. Csak nevetek, hogy mutogat és rám omol.

-Szeretnéd, mi?
Nevetek, mert ez tetszik, izgató, hogy kíván.
-Kipróbálhatod, persze, de ha fura lenne szerinted akarnám? Izgató az Sam és így is, úgy is férfi maradsz, hm?
Mosolygok rá, mert nem szeretem a fiú lány felosztást, mikor melegek vagyunk, itt nincsenek lányok.
-Igen, ha kétajtós szekrény lennél inkább félnék Tőled!
Vigyorgok, nem vagyok valami bátor, ahhoz vézna vagyok.
-Igen?
Csókolgatom az ajkait, melegség cikáz a testemben, főleg a hasamban, hogy azt mondja, szeretkezni vágyik.
-Most...?
Ez tényleg kérdés, mert én kívánom, de nem tudom, lehet neki gyors, én képtelen vagyok felmérni, rég volt már, hogy elvesztettem a szüzességem. Inkább simogatom tovább a hasát, kezem a ruha alá kúszik, ajkaim lágyan ostromolják a nyakát, szabad kezemmel finoman vonom magamra, majd szemezek Vele, próbálom kitalálni mi jár a fejében, de nem bírok koncentrálni, az az igazság.
Vissza az elejére Go down
Samuel T. Collins
Samuel T. CollinsVároslakó
Életkor : 30
Foglalkozás : Költőpalánta
Hozzászólások száma : 444

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric EmptyVas. Feb. 12 2017, 20:20

Bólint mosolyogva, hogy hagyja bizony, a csókba is boldogan simul, amit kap.
- Igen, tudom, én megértem Leot, együtt nőttünk fel, olyan, mintha a húga lenne, legalább annyira védelmezi is.
Bólogat, tisztában van vele.
- De a külső nem számít annyira... Hát, annak is kezelnek.
Az viszont számít sajnos. Félrebiccenti a fejét Felixnél, mert nem érti.
- Nem szórakozásból? Dehát...erős egyéniség. Akkor?
Nem ugrik be neki a kurva, értetlenül hunyorít.
- Nem bírom elképzelni. De Leo is sokat káromkodik, mindig azt mondja baszod
Szája elé kapja a kezét ijedten, elvörösödik.
- Tina még nála is csúnyábban beszél, engem nem zavar csak én, mi Quennel valahogy nem. Bocs a baszodért, vagyis bocs, hogy megint kimondtam.
Pislog kínlódva. Eric szerény mosolyán kicsit megütődik, mutatóujja hegyével gyengéden álla alá nyúl, s finoman megemeli, keresve pillantásával. Megnyugtatóan mosolyog hozzá, simogatja.
- Ó, tényleg? Ez jó hír! Sajnálom én...nem, nem haragszom rá, nem úgy gondoltam
Harapdálja ajkait kábán.
- Az elég sok pénzbe kerülne neked, hiszen nem csak Amerikában leszel. De chatelhetünk...de most ne beszéljünk erről, kérlek.
Bólogat mosolyogva viszont, hogy megbirkóznak a melegséggel.
Forró csóktól perzselődik, bólogat bőszen, hogy szeretné, még egy pár ilyen és nem fog tudni higgadt maradni.
- Akkor jó. Nem nagyon értek ehhez, csak amit az interneten olvastam, de majd segítesz?
Elneveti magát, eleve az elképzelésen, hogy ő, mint két ajtós szekrény és hogy félne.
- Van bármi, amitől félsz?
Ingatja a fejét, hiszen Eric olyan bátor.
- Hát...mindig, vagyis most is
Motyogja, sóhajtva, mikor simogatják a hasát, reszkető vággyal omlik a férfira, nyakát elnyitja neki, jól hozzáférjen, izgalomba jön, férfiassága nekifeszül. Követi Eric példáját, az ő ujjai is bekúsznak a férfi ruhája alá, másik kezével simogatja a feneke táján. Mozdul, hogy a hálóban kellene folytatni, de nem meri megtenni a tényleges lépést.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom

Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty
TémanyitásTárgy: Re: Posztapokalipszis - Sam-Eric   Posztapokalipszis - Sam-Eric Empty

Vissza az elejére Go down
 

Posztapokalipszis - Sam-Eric

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Búcsú és viszontlátás - Sam&Eric
» Üdv Sógor... Sam-Quen-Eric
» Ármány és szerelem -Sam-Eric
» Szalmaszál - Reeve-Eric
» Kipp-kopp Seth kopog (Seth -Eric)

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-