Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Leopold K. Lindhardt
 
Suzanna Crystal
 
Quentin Collins
 
Kőrösi Noel
 
Dominic Tveit
 
Louis Tagliavini
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 A szokásostól eltérő hétvége... :)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
SzerzőÜzenet
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Kedd. Ápr. 21 2015, 00:13

- A fene se tudta, hogy begőzölsz attól, min mentem át ... nemrég...- az idő relatív. Már majdnem két éve meghalt a nagyanyám, de máskor úgy érzem, csak tegnap volt, hogy utoljára megölelt.
Duzzog, még sosem láttam így; és el tudom hinni, a feszültségét vezeti le ilyen otromba módon. Szapul, és szid, mint kocsis a lovát. (Vagy valami hasonló.)
Előadja, mit kell tennem, ő mit akar tenni, és bedőlök neki. csak előbb megcsócsálom a fülét, és hülyeségeket beszélek, merthogy a humor csaknem mindenre orvosság. Egyszer bejön, másszor nem, most hátha...
- Hű, a francba...- eszembe sem volt, hogy még így is két lyukra játszhatunk. Még meg is harap! - Au.
Nagy szemekkel nézek rá, mi a fene lehet a frappírozás, de rá hagyom. Igen, legyen a pehelypaplanom, ahogy szokott. Szeretem, amikor és ahogy melegít. Biszex? Jaj nekem.
Nem érdekel, hogy biszex vagyok-e, hogy Sebastian az-e, hogy nekünk lesz-e nemi kapcsolatunk, vagy se. A vonzalom iránta nem nemi eredetű, és a félelem, hogy elvesztíthetem, nem a szerelem érzetéből ered. Elsősorban nem attól félek, hogy ő el akarna szakadni, hiszen már sokszor tudtomra adta, kedvel. Önkéntelenül húzok megint párhuzamot közé és Elee közé, és teszem egyik problémáját át a másik életébe. Bár, ha jobban belegondolok, egyik sem a "másik" problémája. Minden az enyém. Csak könnyebb azt hinni, én ebben (sem) vagyok hibás. Önvédő mechanizmus. Mégcsak nem is vagyok tudatában, hogy ez normális reakció. Kinek is kellett volna erre megtanítania? Ahogy magamhoz ölelem és hagyom, hogy a maga módján csavarodjon rám (tudom, hogy megteszi, és nem csak álmában), titokban azt kívánom, Amelia is szeresse annyira, mint én.


Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Kedd. Ápr. 21 2015, 17:51

-Nem attól gőzöltem be te nagyon okos, hanem attól hogy arra utaltál hogy beteg vagy! A szívbajt hoztad rám! - Zsörtölődöm tovább, mert még mindjárt bűntudatot is keltene bennem, milyen lelketlen vagyok, na még mit nem!
Követelőzöm is, mert jár a kárpótlás ilyen csíny után, de előbb még itt megrágcsál.
-Jóóó mi? - Röhögök, mert csak hülyülök, néha még engem is frusztrál, de közben meg rájöttem nincs benne semmi, kicsit hedonista a felfogásom ennyi. Kicsit megharapom a száját, erre jajong. - Ne nyafogj már, te leszel a lány! Bár Johanna... hmm, rég eldőlt? - Röhögök, úgy fest az én hosszú hajam nem játszik, ahahah. Pedig Phoenix szerint királylány vagyok, de Joshnak lehetek a királyfija is.
A frappírozás csak annyit tesz meglepett, de a pehelypaplant érti, bezzeg azt érti! Látom a szemén!
De mivel itt jajgatott puhán kap pár puszit a szájára.
-Gyógypuszi, teeee... - Röhögök, mert ebben ő a profi nem én.
De ha már pihenünk és lustulunk, várva hogy megnyugodjon a gyomra, odabújok, arcom a nyakába fúrom, szuszogok is bele neki.
-Miből vetted, hogy le akarlak koptatni ember? Tényleg sok a melóm te lüke. De majd valamit lemondok, valszeg a rádiót... vagy a magán tanítványaim, de őket meg szeretem ahh... szörnyű vagyok ne is mondd. - Magyarázom neki de várom a válaszát, mert a minimum hogy felel ha már itt kidobta a taccsot meg még rám is ijesztett. Duplán.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Szer. Ápr. 22 2015, 19:11

- Nem..., nem ez volt a szándékom!- mondom akadozva, és belegondolok, hogy meséltem, és ...- Ne haragudj...- a szándékom célt tévesztett, nem is kicsit, mert ahelyett, hogy ráébredsztettem volna, micsoda hasonlóságot véltem felfedezni közte és a mama között, ő engem azonosított a problámájával.
Ezerszer is bocsánatot kérnék tőle, de ő más módját eszeli ki az engesztelésnek, és naná, hogy megteszem. Bármit kérne, megtenném. Johanna is leszek, alkalmanként, ha nagyon akarja. Bakker, nagyon bejött neki az a "csaj". Vigyorgok. Nem csak a gyógypuszik miatt. Tanulékony szörnyeteg, nem más, ez Sebastian. És ezért is kedvelem.
Átkarolom, magamhoz húzom, így bújunk össze; ő engem gyógyít, én őt. A nyakamba szuszog, a hasam simogatja, még mindig azt hiheti, hogy fáj vagy háborog..., de nem billentem ki a tudatból, mert kellemes, amit csinál, s mert jobban vagyok, hiheti, hogy ebben neki is része volt. Van is.
- Szörnyű vagy. Azaz nem is te, inkább én...- bújok megint közelebb. Aztán sóhajtok. El akarom neki mondani, de már előre félek, hogy félreért. Ha szogorú vagyok magamhoz, főbe kéne engem lőni, nem szabadna panaszkodni, de... kikészülök, ha le kell mondanom róla.
- Ne, ne csinálj hülyeséget!- ráncolom a homlokom. Tudom, hogy mennyire szereti a rádiózást, és hogy odavan az óráiért (már nem csak otthon, hanem a suliban is), és hogy a sok meló meg Amelia már így is rengeteg idejét kötik le...- Lehet, hogy ok nélkül félek, de ... mefordult a fejemben, hogy ez csak az első lépés, és tényleg leszakítasz majd magadról ilyen -olyan indokkal- Nem dörgölöm az orra alá, hogy a felajánlott délelőtti találkozókkal sem akart élni. Pedig nekem kellett volna lemondanom az alvásról, és én megtettem volna érte...
- Szóval... vedd úgy, falra festettem az ördögöt, de meggyőztél, nem így lesz, nem szakad félbe a barátságunk, sem a munka, sem Amelia miatt... - győzöm őt, győzöm meg magam. Kimondom, de kissé bizonytalanul, még mindig bennem a félsz, hogy könnyebb lesz lemondani a közös programokat, ha ritkábban találkozunk.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Szer. Ápr. 22 2015, 19:56

-Reméltem is, mert kitépném a szép zöld hajad... - Durcizom még kicsit, mert ha poénnak szánta volna, erős lett volna. - Nem haragszom, rád nem tudnék. De ne élj vissza vele! - Fenyítem meg nevetve, mert hát Josh lenne az utolsó aki ilyet csinálna szerintem.
Hülyéskedünk, puszilgatom, simogatom, hátha jobban lesz, ki tudja mennyire tartós nála ez a rosszullét. Jobb biztosra menni, mert az a tuti ami sicher.
Bújok is hozzá, de jobb hogy ezt nem látja senki, mert úgy bújok jelenleg hozzá mintha a szeretőm lenne, nem "csak" a barátom. Még a nyakát is csókolgatom amikor épp nem szuszogok bele. De úgy fest nekem tényleg csak ez megy, ezt tanultam és mindig mindenkivel ide lyukadok ki. Kivétel nincs....
-Már miért vagy szörnyű? - Simulok hozzá teljesen, mint mikor alszunk, megy ez nekem tudatosan is nem kell félteni.
-Hülyeséget? Mire gondolsz? - Kérdezek vissza, mert nem értem szerinte most mi a hülyeség.
-Ne légy már hülye... - könyökölök fel, hogy az arcába nézhessek, fülem mögé tűröm a hajam, ne kelljen legelnie. - Nem Josh, csak fáradt vagyok és egyelőre szabadidőt akarok felszabadítani, hogy gyorsabban végezzek a fordításaimmal, hogy aztán több időm legyen rátok. Érted? - Magyarázom neki, közben játszom a zöld hajával, nagyon durva színe van.
-Miért szakadna, mikor te vagy az első igazi barátom hmm? Ezer éve vártam hogy találjak egy embert, akire ráaggathatom a jelzőt, nem szoktam cserélgetni a kiadott képzeletbeli plecsnijeimet. Kicsit túlvállaltam magam, ez igaz, és lehet végre lett egy barátnőm, ez is igaz... de akkor is a jegyesem maradsz, teeee... - Nevetek és megpuszilom az arcát. Hú de fura... simán tudnék másképp is nézni már rá. Kicsit meg is teszem, lehet ez amolyan "kapuzárási pánik" ha barátnőm lesz ez tabu lesz, ez az uccsó alkalom, hogy szabad bármit is. Fura ebbe belegondolni. Lekönyökölök mellé úgy nézem az arcát közelről, másik kezem még mindig a hasát simogatja, gondolok egyet és az ing alá nyúlok, úgy simogatom tovább.
-Még mindig össze van szorulva a gyomrod? Vagy megnyugodott? Nem is mondod hogy vagy... - Ez tény, pedig mondhatná. Szórakozottan simogatom, főleg mert fura mennyire hasonlítunk. Én is attól féltem ha a randiján összejön a csajjal akkor elfelejt. Nem hittem volna én találok valakit és ő is ilyen félelmekkel fog küzdeni.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Szer. Ápr. 22 2015, 22:18

Szörnyen érzem magam. Nem csak a magam baja miatt, hanem mert Sebastian is szörnyű állapotba került. Lesápadt a gondolatra, hogy én beteg vagyok (komolyan beteg, nem csak ilyen lelki izé...). A fene tudja, hol jár már gondolatban, amikor kiderül, nem egy csónakban evezünk.
- Eszemben sincs...- én is lesápadok a gondolatra, hiszen sose ártanék neki. Betegséggel, halállal pedig sosem poénkodnék.
Kibékülünk... (fura ezt mondani, lényegében nem vesztünk össze). Csiklandoz, ahogy a nyakamba szuszog, megpuszilgat, de nem akarok ellenkezni, nem is tudok. Beteges vágyam, hogy csinálja még, mert félek, ritkán és soká kapok ilyet tőle (vagy akárkitől). Egyáltalán nem izgat, hogy egy másik férfi fekszik mellettem (úgy értem, nem zavar. Smile )
- A pesszimizmusomért. A bizalmatlanságomért. A depimért. A hisztimért...- átmegyek Johannásba, a csajok szoktak hisztizni. Lehetséges, hogy az X kromoszómám sír ennyire Sebastian után?
Igyekszik megnyugtatni, de attól tartok, hajlamos lenne butaságot elkövetni csak azért, hogy az én kedvemre tegyen. Lehet, hogy ez pillanatnyi örömet okozna, de hosszú távon megbosszulná magát.
- A rádióra. A tanulóidra...- simítok bele a hajába, csak mert érintenem kell. Ó, basszus, tényleg külön neműeknek kellene lennünk, és harcolhatnék a szerelméért. - Ne hagyj fel azzal, amit szeretsz. Vagy tégy sorrendet az életedben, és tartsd ahhoz magad, mi a legfontosabb...- A hirtelen döntések általában nem vezetnek jóra. Bár engem is az érzelmeim vezetnek, nem vagyok meggondolatlan. Azaz... szeretném azt hinni, hogy jól döntök, amikor nem adok fel bizonyos elveket.
Jön a vallomásom, hogy mitől féltem igazán, és persze, tudhattam volna, alaptalanul. Mellém könyököl, az arcából eltűri a haját. Olyan közel van hozzám, ha nem tenné, a haja éppen az arcomba lógna. Nem mintha bánnám. És ahogy beszél, a hajammal játszik.
Elgondolkodva nézek rá. Többes számot használt.
- Belátod, hogy túlvállaltad magad? - kicsit aggódom miatta. Nem a nő lesz a legnagyobb probléma, hanem hogy nem piheni ki magát napról napra. Most már értem, miért nem harapott rá a délelőtti szabadidőmre. Át sem gondoltam. Nem is gondoltam, NEKI mennyi dolga van. Hiszen mindig úgy tűnt, akkor ér rá, amikor csak akar. Ja... akkor még nem volt főiskolai tanár...
Fura melegség jár át, amikor azt ecseteli, mennyire örül, hogy rám talált. Születhettem volna Johannának, mennyivel könnyebb volna! Megint ez jár a fejemben...
- Nem is adtál gyűrűt...- sóhajtom halkan, mert hát hogy is lennék a jegyese? Szóbeli? De nevetek én is, mert azt hiszem, egyre gondolunk. Lényegében én már hónapokkal korábban megfogalmaztam, és biztos voltam benne: ritka barátság a miénk. Nem tudom, mi az, ami összekovácsolt bennünket, de erősebb, mint a vas...
Megpuszil, én pedig átkarolom a nyakát, féloldalasan én is az arcára hajolok, hogy viszonozhassam, amit kaptam tőle. Csönd lesz közöttünk. Érzem hogy néz, feljebb emelem a tekintetem.
- Sebastian..., izé..., jobban vagyok, és ... nem vagyok fából- kezemmel a keze után nyúlok, mely a csupasz bőröm érinti. Az ingemen keresztül fogok rá a kezére, és szorítom egy kicsit le, hogy ne tudjon simogatni. Bár a minap onanizáltam, az érintéseire nem vagyok érzéketlen. A testemet könnyen meg lehet téveszteni.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Szer. Ápr. 22 2015, 22:51

Hát jó, ha nem akar ilyennel poénkodni nincs harag, amúgy sem tartaná soká, ismerve őt meg magam. Bújok, jól esik, de hát én már nem változom azt hiszem, főleg mióta még szabadabban fogom fel a dolgokat.
-Néha mindenkivel megesik. Amikor közölted randid lesz, én is ettől féltem, hogy majd mindened a csaj lesz én meg... le leszek ejtve... - Mosolygok, jelezve nem zavar és meg is értem, bár furcsa volt tapasztalni.
-Hm? - Nem értem mit akar a rádióval meg a diákjaimmal, erre meg a hajamba fésül. Szeretem... kicsit lejjebb is ereszkedik a szemhéjam, csinálhatná még... basszus, rá kéne jönnöm, hogy nem mindenki olyan "ferdehajlamú" mint én. - Tudom. De valahogy csökkentenem kell a melóim, mert ez így sok. Tényleg sok. - Nyomatékosítom, érezze, nehezen tartható.
A kis vallomása miatt mellé könyökölök, közel vagyok, nem szoktam hozzá ilyen közel lenni, de kábé mindenkivel ilyen vagyok akivel kicsit is intimebb a viszonyom. Úgy fest Josh sem menekül.
-Be... sajnos túl, de nem gondoltam hogy minden összejön. - Vonok vállat, mert se az egyetemmel, se a barátnősdivel nem számoltam, meg még pár dologgal.
Próbálom a tudtára adni, hogy nekem igenis fontos a barátsága, a személye, az életemben való fix jelenléte. Remélem végre megérti, hogy nem áll szándékomban hanyagolni.
-Hogy te milyen vagy, azt hittem a vallomás a lényeg! - Hüledezem, de vigyorgok, lökött. El is gondolkodom, sok minden jár a fejemben, főleg hogy átkarol, megcsókolja az arcom. Jól esik, furán jó, máskor is éreztem már ilyet, talán mert van benne némi tabu ami megédesíti. De ez a tabu nem Amelia által fakad, azaz nem csak miatta van.
Félredöntöm a fejem ahogy megszólít, mintha zavarban lenne. A szavaitól és attól, hogy megfogja a kezem viszont én is zavarba jövök kissé, lesütöm a szemem.
-Bocs... én sem. - Mondom zavart mosollyal, én azt hiszem tényleg kicsit másképp gondolkodom, mint ő, főleg ha testiségről van szó. Elvégre Josh jól néz ki, szeretek vele lenni, szeretek szeretve lenni... az utóbbi időben pedig nálam minden ilyen korlát felborult, tényleg mind, nem akartam kényelmetlen helyzetbe hozni. Nem mozgatom a kezem a hasán, de mivel fogja el sem veszem, nem merek ránézni, nem akarom hogy pont emiatt haragudjon meg rám, hogy én... ilyen vagyok. - Jólesett, bocs... abbahagytam. - Teszem hozzá, mert nehogy azt higgye, bármi olyat csinálnék, amit ő nem akar.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Szer. Ápr. 22 2015, 23:22

- Ez vicces...- nevetek fel egy kicsit, megkönnyebbülten. - De legalább nem kell tovább magyarázkodnom...- és lényegében tényleg. Ha pontosan érti, mit érzek, miért ragozzam tovább? - Sosem hanyagolnálak el- teszem hozzá, hogy biztos lehessen benne, fordított helyzetben sem szakadnék el.
- Hát hogy ne engedd ki a kezedből ezeket, ha annyira szereted...
Simogatom. Csupa szív ez az ember, csupa jóság, és csupa önzetlenség. Nem csodálom, hogy szétaprózva érzi magát, mert mindenütt ott lenne, ha tehetné. Szívesen adnék neki tanácsot, ha tudnám, mi a megoldás, de nem tudom.
- Ebben neked kell döntened...- és bólintok. Szerintem is sok, amit vállalt.
Később úgy beszél, mintha nem számított volna rá, hogy minden össze jönne neki.
- Látod, azzal sem vagy elégedett, ha jól mennek a dolgaid...- korholom egy kicsit, mert emlékszem, nemrég arról beszéltünk, fordulhatnának jobbra a dolgaink. Neki is, nekem is. Hát nem erre ittunk? Nem ezt kívántuk egymásnak? //Nem biztos, hogy kijátszottuk, de a karaktereink életébe beleférhet, nem igaz?//
Sebastian nem egy titkolózós fajta, és sajátos stílusában közli, hogy nem óhajt lemondani rólam. Látszólag duzzogok, mert nem kaptam gyűrűt, és ezen fel is háborodik.
- A szó elszáll...- vigyorgok rá idétlenül. Összeölelkezünk. Kedvelem, hogy érti a tréfát, és kifejezetten tetszik, hogy ez a fajta egyezség (jegyesség) már régóta a kapcsolatunk része. Mint valami mankó, vagy közös titok, csíny... Nem is tudom. Úgy érzem, más nem értené, és ettől hatja át valami izgalom. A kettőnk dolga. Közös. Elmúlhatatlan.
Hasonló dolgok járnak a fejemben, mint neki. Nem is kell gondolatot olvasni, látom a szemében, érzem a viselkedéséből, és persze a keze is árulkodó, ami az ingem alá csúszik.
- Nekem is jól esik, de... hat rám derékon alul is- mondom nevetve, és nem érzem, hogy ezt szégyellnem kéne. A legjobb barátom. Szeretem. Úgy tűnik, képes a testemet is izgalomba hozni. Úgy hiszem azonban, hogy ezen túl nem szabad menni. A vágy most hamis illúziókon alapszik, ha ki is elégülne, üresség vagy csalódottság, esetleg megbánás követné. Nem is akarok ilyesmire gondolni.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Szer. Ápr. 22 2015, 23:38

-Szükségtelen, értelek. - Mosolygok rá, mert tényleg értem, legalábbis érteni vélem. Az meg hogy ő sem hanyagolna el, nos... ő már többször is éreztette hogy nem fog, úgy fest én vagyok lemaradva.
-Muszáj... nem fér bele a hetembe. A te heted könnyebb, mármint a hét amikor a péntek a tied, de még így is sok. - Mondom neki félszeg mosollyal, mert bizony döntenem kell.
Jól esik hogy simogat, ez megnyugtat, nem is kezdek el agyalni a mostanában sokszor marcangoló dilemmámon: mit is adjak le.
Bólintok, hogy nekem kell dönteni, igen, igen, tudom... majd... fogok is.
//Simán belefér xD//
-Én örülök! - Csattanok fel, de épphogy. - Tényleg örülök, csak szívem szerintem mindent megtartanék és nem aludnék. - Vallom meg, bár aludni is szeretek, de még mennyire szeretek. Na mindegy.
-De az emlék megmarad! - Öltök kicsit nyelvet, hogy rajtam ugyan nem fog ki! De már ölel is én meg bújok hozzá, szívem szerint egész nap így feküdnék.
De hát azért én könnyen elkalandozom, a kezem is, mondjuk nekem nem annyira furcsa, mint maga a felismerés, hogy ez amúgy furcsa.
-És az baj? - Somolygok, hogy nevet. - Pedig alig csináltam valamit, mi lenne ha csinálnék? - Vigyorgok rá, de huncutul, kajánabb a hangom is.
De kicsit oldom (remélhetőleg) a zavart az erőben.
-Csalódnék a személyes varázsomban ha nem hatna... - Nevetek kicsit, de megint lesütöm a szemem. Mert mi lenne ha? Igazából én is tapasztalatlan vagyok még, ha azt vesszük. Bár én nem bántam meg eddig semmi ilyet. Amit tapasztaltam mind jó volt és kellemes, gondolom Josh-sal sem lenne másképp, bár... Josh elvileg a lányokat szereti én meg nem tartom magam lányosnak. Az meg hogy a vágy nálam üres lenne... szerintem nálam senki iránt nem üres. Egyszerűen va és kész. Ha tovább fogja a kezem otthagyom, ha elengedi akkor felsimítok a bőrén a mellkasáig, ott pihen meg a kezem, ott cirógatom óvatosan. Ebben nincs semmi, megszokhatta hogy picit mindig simogatom elalvás előtt is, ez hasonló, amolyan pót cselekvés, nem mernék többet, mert mi van ha taszítja? Én csak szeretem érezni a másikat, rendesen. Josh sem kivétel.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Csüt. Ápr. 23 2015, 00:09

- Na, oké, akkor tisztába tettük végre azt a gyereket- sóhajtok megkönnyebbülten.
- Mi nem fér bele? - sokat tanulmányoztam én azt az órarendet. Elég meredek, de most nem tudom, konkrétan mire gondol. Most ppen azon agyal, miről kéne lemondania.
Úgy tűnik, az sem jó, ha valakinek minden vágya teljesül: olyan meló, amire mindig is vágyott (nem is egy, rögtön három, hiszen a rádió, a fordítás/magánórák és tanítás más lapra tartoznak). És ott egy lány... (Mondjuk, ezt nem teljesen értem, ehhez idő kell, és ismerni Ameliát, de Sebastian tudja, hogy mit csinál. Remélem, tudja)
- Hát jah, pont ezt gondolom én is- (nem csak a munkákkal kapcsolatban. Mi lesz a flörtölésekkel? Mindig eszembe jut, mennyire favorizálja ezeket a dolgokat)
- Emlék? Az emlék általában valami tárgy, vagy tárgyhoz köthető dolog. Hát megfosztanál egy függönykarikától? - pislogok rá, hűen játszva a szerepem. A drágakövet nem is említem.
Az ölelésbe menekülünk, tovább hülyülve, bár ennek most érzelmi töltete van, nem csak "megszokás". Hogy miért, nem tudom, talán érzékenyebb vagyok, de a testem erekcióval reagál a simításaira, főként, amikor a csupasz hasamon kalandozik. Megfogom a kezét, hogy megállítsam a folyamatot, és nevetve ismerem be, hogy miért.
- Bajban lennék- nevetek tovább, mert nagyon jól adja, hogy "alig csináltam valamit...". Nem feltételezem róla, hogy szándékosan izgatna fel.  Ő is férfi, tudja, milyen érzés, amikor beteljesületlenül marad egy ... vágy (maradjunk ennyiben).
És képes tovább hülyülni. Kinek van kérdése arról, miért is szeretem ennyire?
- Csak azt ne mondd, szándékos... - kérem tőle, talán kicsit ijedtebben. De elnevetem, nem veszem komolyan, csupán játszom én is. Megbeszéltük már, hogy a nőkre gerjedünk. Jó, azóta bevallotta, hogy volt kalandja férfival is, de... nem mentek olyan messze... azt hiszem...
Ha van is bennem bizonytalanság a téma miatt (hogy mit tett ő Phoenix-szel), nem kavarja be a tudatom, hogy velem mit (nem) akar tenni. Bízom benne, és ennyi elég. Örülök a közelségének. Örülök az őszinteségének, a barátságának, a hülye fejének. Megzabálnám, ha lány volna. Így csak rajongok érte, és szeretem, ahogy lehet, ahogy férfi férfit szerethet, anélkül, hogy devianciával bélyegezné meg a világ. Bár sz*rok a normákra, és képes vagyok eltérni tőlük, a nemi vonzódásom ettől nem változik meg.
A keze a mellkasomra siklik, és ez már megszokott érzés, ezt gyakran csinálja, amikor velem alszik. A far*am is csitul, elmúlik az a kínzóan édes érzés, amikor vérrel telik meg és feszül. Ellazulok. Behunyom a szemem és közelebb vackolom magam Sebastianhoz. Hiába keltem nemrégen (egy órája, kettő?), megint fáradtnak érzem magam. Ha azonnal nem kelünk fel, képes leszek megint elaludni.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Csüt. Ápr. 23 2015, 18:26

-És még csak pelenka sem kellett hozzá! - Nevetek kicsit, de jelzem, hogy igen-igen, értem és egyetértek.
-Hát hogy többször lássalak titeket, meg úgy... ne csak a péntek legyen szabad. Érted... - Már amennyire szabad persze. Rádió akkor is van.
-Neeem, az emlék az emlék, kép a fejedben barátom, jól égjen az agyadba és örökre megmarad, hmmm? - Nevetek, nézd már hogy ennyire materialista lett! Vagy milyen... - Azt hittem szereted azt a függönyt... - Kérdem csodálkozva, de nevetek. Ő maga mondta, sajnálná ha lerángatnám a karikáért.
Szorosan fekszünk, én rosszalkodom, ha mondhatok ilyet, nevet az egészen, pedig igazából nekem nem fura, még csak kínosnak sem kínos.
-Nem lennél, csak jó kezekbe kerülnél... - Hogy átvitten vagy szó szerint érti... nos ahogy gondolja, igazából mindkettő megállja a helyét, ha kicsit nagyképűsködöm.
-Ohm... eddig nem volt, de ha akarod... - Elvégre csak egy szavába kerülne vagy egy hevesebb csókjába, kétlem hogy ne bírna most elcsábítani. Később, meg ha Amelia is úgy látja jó vagyok neki (mert nekem ő jó, eddig úgy érzem) akkor pedig úgy is nemet mondok mindenkinek. Ez még amolyan uccsó alkalom. De csak hogy érezze, nem teljesen viccelek, feljebb könyökölök ahogy eltolom magam és a kezem az arcára, hüvelykem pedig az ajkára siklik. Hah, szeretem a száját. És nem feltétlen húú micsoda dolgokra gondolok, de mondjuk csókolózni imádok, a simogatás is jó... De azt is tudja, ha neki ez sok, akkor szól hogy ne és ennyi. - De ez csak mára érvényes... egyszeri ajánlat, ó, látom máris gondolkozol! - Nevetek, de amúgy komolyan gondolom. Már az elejét, a többi csak poén. Arcommal az arcához bújok, fészkelődöm, ezt nehéz megállni.
Simogatom a mellkasát, ez nem zavarja, engem pláne nem, könyöklő kezem a válla alatt elfektetem (ha menet közben csak ki nem sajátította bármilyen formán). Jólesően ölelem, puszilgatom az arcát, éreztetve szeretem őt, nem akarom hanyagolni meg semmi ilyen. Nekem nincs kedvem felkelni, jól esik vele lennem, meg én mostanában amúgy is fáradt voltam és vagyok, jól esik az édes semmitevés, összebújva.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Csüt. Ápr. 23 2015, 19:17

Rá kell jönnöm, valóban fontos neki, hogy több szabadideje legyen. És nem csak miattam vagy Amelia miatt, hanem mert ő is úgy érzi, hosszú távon kimerítené, ha ennyit dolgozna. Én viszont nem dönthetek helyette, hogy miről mondjon le, és azt hiszem, neki sem lesz könnyű eldöntenie, mert mindent szeretettel csinál. Sebastian az örök optimista és maximalista az én szememben.
- Igen, így már értem- a kezem, ami eddig a hajában pihent, most lecsúszik a vállára.
Aztán kiéljük azt a szenvedélyünket, hogy oltjuk egymást, hülyülünk. Tudom én, vígasztal. Ismeri az érzékeny pontomat, és ezen "támad".
- Hát, ha ragaszkodsz az én függönyöm karikájához, inkább a függönyről mondok le... - mondom én is kajánul. Egyébként, ha jól belegondolok, van is valahol pótban, de milyen dolog lenne már, hogy én adom a kezébe, hogy adja nekem? Kicsit dolgozzon meg érte ő is...
Aztán ahogy a keze becsúszik az ingem alá, és ott simogat, le kell állítanom.
- Azt mondod? - mintha meg tudna ingatni... Játszom vele, ahogy ő velem. Belefér.
Megint húzzuk egymást; de olyan vékony a határ igazság és hülyülés között, egy kicsit elbizonytalanodom. Mi van, ha tényleg többet akar? Az a csók a konyhában szokatlan és szenvedélyes volt... Mintha csak a fejemben olvasna, mellém könyököl, és a kezét az arcomra teszi. Hüvelykujja az ajkamat érinti, mintha arra lenne kíváncsi, akarnám-e folytatni azt a csókot, vagy kezdeni egy másikat...
- Ne tolj ki velem. Még a végén tényleg beléd szeretek, aztán kidúrom mellőled Ameliát....- nyújtok rá nyelvet. Nem állnék kettőjük közé, ha már így alakult. De persze, féltem a saját érzéseimet (seggem) is. Biztos vagyok benne, hogy nekem egy lány kell, aki majd megajándékoz egy csomó gyerekkel. És Sebastian is kell... csak ő másképp.
- Gyere, bújj hozzám közelebb, te bohóc- és bújok én is, megélve a szeretetet, amire vágyom, és adva azt, ahogy Sebastianból sóvárog. Elszunnyadok mellette, az ölelésében.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Csüt. Ápr. 23 2015, 19:41

-Majd megoldom, mindent megoldok! - Mosolygok, vállam kicsit megemelem amin a keze pihen, hogy arcommal odasimulhassak.
-Nah, végre, akkor legközelebb hozom! - Komolyan be kéne játszani, amolyan miért ne alapon. Amúgy én a sajt függönyömre emlékszem, mert asszem nálam voltunk, de mindegy is. A poén ütne.
-A magabiztosság teljes hiányával! - Nevetek, mert ki tudja valóban ügyes lennék-e. Igyekvő biztosan, de mindenki mást szeret, magamból és Phoenixből tudnék csak kiindulni.
Utalok arra, hogy nyitott vagyok ami a folytatást illeti, simítom a száját, de kicsit nevetek az elképzelésre, hogy egy kis huncutkodástól majd belém szeret.
-Annyira nem vagyok jó, meg egy lánnyal tutira jobb, ha csak a szexet nézzük. Én csak amolyan... átmeneti megoldás vagyok édes... puha kényeztetés... - Lehelem a végét a fülébe, majd puhán megcsókolom ott, hogy ne legyen hangos.
-A bohócok nem viccesek és nem is vidámak... leszek inkább a kincsed! - Ölelem magamhoz, simogatom. Érzem hogy elszenderedik, mosolyogva fekszem mellette. Én most nem tudnék még elaludni, nem rég keltem én is, de attól feküdni még jó, puszilgatva. A kezem a felsőtestén fel le siklik óvatosan, főleg az oldalán, jól esik, elvagyok.

//Már pár szót ellőttem, majd megírom, csak szólj rám xD//

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Csüt. Ápr. 23 2015, 20:11

- Oké, tudom, hogy meg tudod oldani...- paskolom meg egy kicsit. Olyan úgyse lehet, hogy mindenkinek jó legyen, de erre fog törekedni, ebben biztos vagyok.
- Hiszem, ha látom...- dünnyögöm, de robbanásig feszül bennem a nevetés. Ha hozna egy olyan micsodát, függönykarikát, ujjam helyett a nyakamba kötném, jeléül, milyen komolyan veszem. Nem úgy, mint ő engem.
Az érintései nyomán némi nemi izgalom lesz úrrá rajtam. Megelőzendő a bajt, inkább leállítom, nem titkolva el, milyen folyamatokat indított el bennem az érintéseivel, de ő csak cukkol, és adná alám a lovat, mintha kész lenne rá, hogy csinálja tovább, akár szándékosan...
- Á, csak bele a vakvilágba, ki tudja, mi lesz alapon?- mintha ez lenne az indok, játszi könnyedséggel mondhatok nemet, akár némi sértettséget is belecsempészve a hangomba- Ha így vagy vele, nem is köll...- De ezt már tényleg nem lehet komolyan folytatni. Vagy mégis?
- Neked magyarázzam? Nem a szex a lényeg... - majd elnevetem, ahogy a fülem birizgálja. Puha kényeztetés. Ó, bakker, Sebastian.
- Te már most is a kincsem vagy....- hunyom le a szemem, engedem, hogy megint elszenderedjek, pedig nem is voltam álmos. De ez így most kényelmes és nyugodt; biztonságos és meleg, jó.
Csak egy percet..., csak ennyit kérek... Csak egy percet...
Hogy mennyi lesz igazából, nem tudom, legalábbis elsőre nem tudom megítélni. A nyugtalan láb effektusra ébredek (mintha rúgnék valamit). Nem lehetett túl sok idő, Sebastian ugyanúgy fekszik mellettem, ahogy emlékszem rá. Csak a keze pihen a derekamon, feje a vállamon.
- Upsz, elbóbiskoltam... - Mennyi idő telhetett el?
Sebastian nagy, barna szemeibe nézek. Olyan közel van, hogy látom a kontaklencséit is.
- Nagyon hülye álmom volt az előbb...- csóválom a fejem. Átkozott asszociációk. Átkozott vágyak...
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Csüt. Ápr. 23 2015, 20:31

-Provokálsz? Hah! - Nevetek, mert komolyan kap egyet. Még bele is vésem, hogy örökkön örökké!
Elszórakozunk, ingoványosabban is, bár én nem félek hogy "bemocskolódom" vagy rosszul lépek és annyi. Jelzem is, bár nevet, viccelődik, én magam csak félig teszem mindezt.
-Ó, én nagyon is tudom mi lesz, könnyedség és izgalom, fülledt erotika... - Vigyorgok szemtelenül a képébe. - Ahh, még kéreted is magad? Vigyázz, vigyáz... elvégre kéjenc kurafi vagyok... - Vigyorgok tovább, lökött, kétlem hogy akarná, de ki tudja.
-Igen, a kielégülés a lényeg, meg az izgalom... - Sustorgom a fülébe, hamisan mosolyogva, a testiség sokféleképpen gyönyörködtet. Amúgy nem gondolnám, ha lenne most valami akkor az befolyásolná, hogy amúgy nekünk nő kell, nekem speciel Amelia.
-Ohm, ezt jó tudni! - Dorombolom neki, majd hagyom elszenderedni, gondolom megviselte az éjszaka, a hányás, meg az izgalom.
Jól elvagyok a kis gondolatvilágommal, arra ocsúdom fel, hogy ráng a másik.
-Nem baj, legalább pihentél. - Mosolygok rá, felé fordulva, azta olyan durva kék szeme van, tisztára irigylem. Ha nekem ilyen kék szemem lenne ahh. Persze nincs, színes lencsével sem lenne, szóval eleve buktam, marad a csendes irigykedés.
-Mert? Mit álmodtál? Nora elhízott és zsibbasztóan sokáig feküdt a lábadon? - Kuncogok, elvégre a lába rándult. Persze mosolyogva nézem, mondja csak, nem aludt amúgy se sokat, nem volt egy óra szerintem.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Pént. Ápr. 24 2015, 17:43

- Én? Dehogy! Csak szavadon próbállak fogni...- nevetem el magam jóízűen.
Számomra idegen a gondolat, hogy mi ketten "úgy" érjünk egymáshoz, és amikor magamon észreveszem, hogy a testem reagál az érintéseire, inkább leállítom. Sem őt, sem magam nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni, bár ahogy leesik nekem, a dologtól ő nem zárkózna el.
- Erre nincs jó válasz, hagyjál lógva...- Még mindig képes zavarba hozni, pedig a szexualitás, mint olyan, már nem tabu téma köztünk (mint ahogyan kezdetben). Ha finoman próbálok kihátrálni az egészből, az olyan, mintha húznám magamra (kéretném magam)?
Olyan nagyon csípem a pasast, hogy eszemben sincs durván viselkedni vele, elvégre ez a játék kettőnk között szinte attól a perctől él, hogy ismerjük egymást. Nem én voltam tán, aki megmutatta neki, milyen a műcsók, mindjárt az első napon? Nem én öltöztem be neki Johannának, és ugrattam, míg le nem akart kapni?
- Hagyjunk valami izgalmat a jövőre nézve is, azt javaslom...- kacsintok rá. Ha már nem lesz elég izgalmas a barátságunk, majd próbálkozhatunk vérfrissítéssel, de ... napoljuk. Ezt. Most. És lehet, hogy sosem kényszerülök rá, hogy a barátom izgasson fel és elégítsen ki. Most még megvagyok magam, magammal.
És hogy nem utálom, nem undorodom, nem vele van bajom, mi sem jelzi jobban, hogy összetekeredem vele, mint ahogy aludni szokásunk. Ugyan nem tudom, hogy mi baja a bohócokkal, mert éppen én is úgy nézek ki, mint egy a sok közül, de kikéri magának, és azt mondja, inkább a kincsem. Egyet kell értenem vele. Sosem volt még ennél nagyobb ajándék az életemben, mint ő. Igazi kincs. El sem veheti tőlem senki. (Még Amelia sem, mert ő más szerepben lép Sebastian életébe.)
Bár nemrég ébredtem, az elmúlt óra izgalmai kimerítettek, és legyöngítettek. Így lehetséges, hogy elszenderedek az ágyon, s csak arra ébredek, hogy rándul a lábam. Sebastian még mindig mellettem, talán nem is telt el sok idő, hiszen ugyanolyan közel van, mint amikor befészkeltem magam hozzá (vagy ő hozzám).
- Majdnem, majdnem- nevetek- Egy lány van a dologban, igen... És lezsibbasztott... mindkettőnket...- az orrnyergemre szorítok, és zavartan húzom végig a kezem rajta. Biztosan bekavart, ami előtte történt, meg amin az utóbbi időben gondolkodtam...- Mármint téged és engem... - Bár az álom nem volt prűd. Érintett mindenki mindenkit, volt mindenki "középen"... Megint áll a fa*kam... El kell indulni... kosarazni!
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Pént. Ápr. 24 2015, 18:20

-Lógva? Nem inkább állva? - Vigyorgok pofátlanul, majd nevetek a nyakába, szerencsétlen, zavarba hozom és még cukkolom is. De érezhető engem nem zavar a dolog, valahol bók, hogy izgalomba jött, nem?
-Ohm, ha minden jól megy én jövőre már az egy éves fordulómat ünnepelem, szóval legénybúcsú? - Nevetek, érezni örülnék a dolognak, mármint ha addig együtt lennék Ameliával. De a legénybúcsún majd tényleg meglephet, vicces lesz.
Csendesen fekszem mellette, simogatom míg alszik, elvagyok, de csak felébred a mi Csipkerózsikánk.
-Majdnem? Hmmm... - Vigyorgok. Majd csak lesek milyen perverz álmai vannak. - Hm. Van egy szomorú hírem édes, kettecskén megkaphatsz, de hármasban nem menne... - Nevetek kínosan, nekem az fura. Hárman... jó lehet megoldanám, még jó is lenne, elvégre nekem mindegy fiú vagy lány a harmadik (és második...) de akkor is.
-De azért... nem vagy semmi... lehet azért volt mert simogattalak? - Jegyzem meg ártatlan-elgondolkodó hangon, majd kuncogok, lejjebb simítok és megfogom a fenekét játékból. - És még én vagyok a perverz! Ki fogom kérni magamnak! - Vigyorgok, jó csaj lehetett amúgy, hogy mindkettőnkkel elbírt. Valamiért Elee jut eszembe, ohohoh...
-És legalább sóhajtoztam a füledbe? Hmm? Ahhh... - Sóhajtok egy erotikusabbat a fülébe, hogy leheletem forrón bizsergesse, a fenekénél fogva húzom közelebb kissé magamhoz, nem bírtam ki hogy ne piszkáljam, de komolyan, és még én vagyok a kéjenc? Hah!

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Pént. Ápr. 24 2015, 19:26

- Ha sokáig áll, utálatos leszek...- veszem a lapot, és jelzem, nem jár velem jól, ha felizgat és úgy maradok.
Cukkoljuk egymást, nem is vitás; de ahogy várni lehetett, ebben a témában ő van nyeregben, nekem még sokat kell tanulnom... Azért néha meglepem (magamat is, hogy miket nem mondok!).
- Ezt már így betervezted? Ejha! - egyem az optimista szívét- Úgy legyen!- áldásom az évfordulóra. De hogy mivel rukkolok elő a legénybúcsúján, még nem tudom!
...
Kicsit elpunnyadok, elszunnyadok. Hogy mi játszik közre, hogy erotikus álmot látok, nem tudhatom. Talán az elfojtott vágy Elee iránt, talán a szoros kötődés hozzá, Sebhez, meg a téma, amiről beszéltünk, és a folyamatos testi közelsége...
- Nem izgat egy hármas?- nevetek folytottan, nekem is csak a szám nagy. Soha nem mennék bele. Nekem még az is meredek volna, ha Sebastian tőlem akarna valamit... Mármint...
- Simogattál? - merevedik meg a testem egészében, mert ahogy ráfog a fenekemre..., könnyen elképzelhető, hogy máshol is bejárt a keze, míg aludtam. - Ha így volt, bizony te vagy a perverz!
Akaratom ellenére megint kezdődik (vagy folytatódik) a harc a gatyámban. A kis lüke meg húz magához, ráadásul úgy sóhajtozik a fülembe, amiről eszembe jut az a délután, amikor Eleevel voltam együtt. Az ő lehellete is bizsergette a fülem, csiklandozta a nyakam...
- Ó, te nyughatatlan!- ahogy közelebb húz, átlendítem magam rajta, hogy magam alá gyűrjem, és a lábaimat szétvetve térdelek fölé. Megtámaszkodom a feje mellett kétoldalt.
- Most vagy hideg víz kell, vagy Marok Marcsa, mert máris utálatos vagyok!- megbököm az orrommal, és a fülébe akasztom a fogam, de csak kicsit harapok rá, és már le is ugrom róla, hogy becélozzam a fürdőszobát.
Egyszerre szégyellem magam és röhögök. Szándékosan ingerel, kétségem sincs, játszik velem! De visszakapja ő ezt még... Hajajaj, megemlegeti! Rötyögök, és tervezem a "bosszúm".
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Pént. Ápr. 24 2015, 19:45

-Nem szereted elhúzni? Nem vagy előjáték párti? - Vigyorgok, veszem én is a lapot, de nem vagyok olyan hogy felhúzom és nem elégítem ki. Lányokkal legalábbis nem csináltam, de vele sem tenném.
-Csak eljátszottam a gondolattal míg édesdeden aludtál és folyt a nyálad! - Nevetek, nem is folyt neki, de nem bírtam kihagyni.

-Hátöhm... - Nem akarok prűdnek tűnni mert nem vagyok de ahh... - Szeretek teljesen a partnerre figyelni, kettő emberre hogy figyeljek rendesen? Plusz magamra... - Tegyük hozzá.
-Ahaaaam...  - Intonálok, vigyorgok, látom hülyét kapott, pedig semmit sem csináltam. - Nyugi már, csak az oldalad! Mi a poén abban, ha nem vagy ébren és nem sóhajtozol? Hmm? - Nevetek, amúgy tényleg.
De pimaszkodom is vele, fogom a fenekét, sóhajtozom, ha már ilyen erotikus álmai vannak velem is, nem csak lányokkal.
Persze leteper, nevetek, hagyom, ahh... szeretem ha ezt csinálják, még a végén tényleg megkívánom, az ciki lesz. Főleg hogy jelzi megint kemény a szitu, de nem ráharap a fülemre? Arra akaratlan nyögök egyet, jólesően, de már szaladna is. Lehet jobban teszi, az ajkamra harapok, hogy elképzelem vajon milyen lehet vele az ágyban. Hangos, vagy halk? Biztos odaadó... ahhh a fenébe, Phoenix teljesen megrontott, majd mondom is neki, hát ilyen nincs...
Átkarolom, magamra húzom, ne szökjön el, ezt elszúrta. Az egyik lábam felhúzom, hogy a fenekéhez érjen, kicsit tudjak rajta lökni magam fele ha szökne vagy ilyesmi.
-Én nem érzem hogy utálatos lennél... meg aztán... nem vagy egyedül... - Sóhajtom végig a nyakára, majd a végét a fülébe súgom, na ezzel kezdj valamit Joshua! Amúgy valóban, megkívántam, szóval nálam is szűk a nadrág. A hajába túrok, majd vigyorogva hajolok az arcához, orrom súrolja az övét, nem hiszem el hogy ezt ne én nyerjem, most tuti ő jön zavarba nem én! Ezt is megéljük? Hátha!

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Pént. Ápr. 24 2015, 20:58

- Marha vicces...- korholom egy kicsit. Mindig elfelejti, hogy nincs olyan nagy tapasztalatom, mint neki- Szeretném elhúzni... szeretném többször játszani... Egyenlőre Marcsa és Emma a partnerem... Ne izgulj, tudom magam fegyelmezni, különben legutóbb is felrobbantam volna, mint egy bomba... - célzok a napra, amikor Eleevel a fotózáson voltunk.
- Egyre jobb lesz. Melletted alszom, engem babrálsz, és másra gondolsz, ejjj- nevetek.
Aztán, ahogy az álmom kezdem neki beadagolni, hozza a kifogásait. Nem hittem volna, hogy majd így reagál.
- Álmomban jól megoldottad... - csipkedem, hát valóban, nem úgy tűnt, zavarná a helyzet.
Húzom, hogy beijedtem, hogy simizett, míg aludtam. Komolyan is veszi, azonnal visszakozik, nem csinált ő semmit.
- Ha nem vagyok ébren, hogyan sóhajtozzak? - nem értem, de mindegy. Lefoglal, hogy most nyúlkál. Bár csak a fenekem fogja meg, azt elég markánsan, húz is maga felé. Meleg a helyzet, hiszen szűk az alsóm, ha magához húz...
Leteperem, mert ezzel helyet csinálok magunk között, és ez most jobb így, mintha megint testközelbe kerülnénk. Úgy látszik, nem fogta fel, hogy be vagyok izgulva, különben hagyna. Hagyna? Cukkol tovább, sóhajtozik, és dúr a hajamba, még a lábát is átveti a derekamon. Nem tudok elszökni, pedig itt akartam hagyni, főjjön csak a levében.... A fülembe súg, kéjesen tesz ajánlatot, hozzám dörgöli az orrát, a szép szeme csupa mosoly.
- Kezdem érteni a titkodat- mondom csöndesen, és piszézek vele. A mellkasomban úgy dörömböl a szívem, mint amikor Eleehez voltam ilyen közel.
- Komolyan mondom, le kell hűteni magam, mert frusztrált leszek és utálatos... - mondom neki komolyabb hangon, és farkasszemet nézek vele, hogy most már elég a játékból, ez (véresen) komoly dolog.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Pént. Ápr. 24 2015, 21:22

Somolygok, mert nem tudom pontosan hányszor volt együtt a lánnyal, azóta volt-e valaki. Annyira nem faggattam.
-Jaj már... - Forgatok szemet, már hogyne bírna magával? Na meg felszed egy lányt éjszakára, mi van abban? nem értem miért ódzkodik ettől, ez csak testi szükséglet, normális. A lányoknak is van, azért mennek bele.
-Ha úgy akarnálak babrálni ne félj csak rád figyelnék! - Vigyorgok, de ez igaz.
-Ohm, lehet ez a jövő? - Nevetek, ki tudja, ha Josh meggyőzne... és nem lenne Amelia persze. Bár Ameliát nem szívesen adom, csak ha ő is nagyon akarná, akkor esetleg.
-Hát ez az! Akkor minek csinálnám? - Nevetek, jól látja, nincs értelme, nem is csináltam.
Persze utána már más a helyzet, emeljük a tétet folyamatosan, én pedig nem engedem el, mert ő is adja alám a lovat, hát én amúgy is... nos... nekem ez nem feszélyező, cseppet sem.
-Titkom? Nincsenek titkaim. - Mosolygok hogy piszéz velem, de tényleg nincs. Ő ismer, tudja milyen vagyok. OKé, mindent ő sem tud, de az már túl sötét és túl rég volt, Henry sem tudja. Csak Allegra, valamelyest és Phoenix, de ők se mindent. Szóval... A legtöbbet Josh és Henry tudják.
Komolyabb hangra vált, elnyílik az ajkam. Tényleg csúnyán felhúztam, de ő is engem, szóval...
-Josh... amit te akartál... nem kell egyedül. - Simítom meg az arcát, puhán, ujjam az ajkán siklik végig. - Ha engeded... nem direkt volt, de... tényleg örömmel... nem csak a hideg víz az opció, szívesen simogatlak ha hagyod. - Szemezek vele, érezze hogy nem viccből mondom, tényleg így gondolom. De azt is éreztetni akarom, nem szeretkezni hívom, legalábbis én nem abban gondolkodom. Ez amolyan kamaszos megoldás, de szerintem a célnak megfelelne. Közben simogatom, már most, de csak a hátát és az arcát.
Attól függően mennyire visszakozik, úgy reagálok. Ha nagyon visszatetsző neki még a gondolat is, akkor elengedem, nem vagyok erőszakos alkat. Ha viszont marad, érzem hogy valóban fűti a hév, akkor óvatosan hajolok közelebb, hogy megcsókolhassam, amolyan pecsétként, hogy tényleg komoly. De ebből is ki tud még hátrálni, ha akar. Ha hagyja, akkor puhán csókolom, finoman, ízlelgetve az ajkait, hogy szabad. Én imádok csókolózni, de ezzel tisztában van.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Pént. Ápr. 24 2015, 22:35

Tudom, hogy a szex dolgában nem gondolkodunk egyformán, de ez már nem frusztrál. Már egy alkoholgőzös este beszéltünk róla, hogy elmegyünk csajozni, de eddig nem került rá sor, ezután meg nem fog... De nem bánom. Megoldom, ahogy eddig.
Húzzuk egymást. Ha csak egyszer fordulna elő, hogy erekcióm van tőle, azt gondolnám, véletlen, de miután elalszom (és álmomban ismét visszaköszön az erotika, Seby...) és felébredve semmi sem változik, inkább csak tovább fokozódik az a dolog, egyre inkább úgy gondolom, felborult megint a hormonháztartásom, ha már egy pasi is be tud indítani. Merthogy ébrenlétemben nemhogy csökkenne az erekcióm, egyre inkább csak fokozódik és teljesedik, mindazon fizikai tüneteket produkálva, ami ilyenkor ezzel együtt jár (emelkedik légzés, pulzus, vérnyomás...)
- Mert beteg vagy...- nyújtok nyelvet. Hát a fene se tudja, minek birizgál, ha nem kap rá választ.
Amúgy eben a pillanatban még nem érzem, hogy veszélyes lenne a helyzet. Hülyülök is, ahogy szoktunk.
- Jaj, dehogynem- mesterien ért hozzá, hogyan húzzon fel, pedig tényleges izgatás (úgy értem, testi) nem történik, csak rá utaló magatartás, kéjes sóhajtozás, puha puszik.
A testem pozitívan reagál, tetszik neki, amit észlel, érzékel, kap, lát, hall... De a tudat... még tiszta, és figyelmeztet, hogy ami most történik, az... nem természetes. Áll a zászló, még jó, hogy nem valami laza alsót vettem fel, bár egyben rossz is, mit kell ezen magyarázni...
Sebastian pedig még mindig simogat és húz magához, bár ahogy komolyabbra veszem a hangom, ő is figyelmesebben néz rám. Játszottunk eddig, oké. És most? Mi lesz? Megsimít... Finoman, akár a tavaszi szellő simítja meg az arcom, a szám, a hátam. Az ajánlata, bármilyen meglepő, jól esik. Szeretném visszatartani a levegőt, de nem bírom. Felületesen és gyorsan lélegzem, az elnyíló ajkait nézem. Lejjebb eresztem a csípőm, combom a combjához ér.
- Ez... nem biztos, hogy okos ötlet, Kincsem- mosolygok rá, lássa, bennem nincs harag. Megcsókolom. Nem az arcát, és nem csak futólag, puhán tapadok a szájára néhány másodpercre, köszönetképpen, hogy megtenné értem. Aztán a sarkaimra ülök, a kezem nyújtom neki, hogy felhúzzam őt is. - Gyere, inkább tarts velem, hátha beválik a hideg víz...
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Pént. Ápr. 24 2015, 22:58

-Hah már beteg is vagyok? Tudod ki vigyázza majd legközelebb az álmaid! - Hőbörgök, de vigyorgok, tudom hogy csak viccel, meg amúgy is. Tudom ám hogy élvezte! Hah!
-Gondolod? Misztikus vagyok... - Mondom sejtelmes hangon, de már nevetek is, mert hát aham, persze.
Elhülyéskedünk, bár egy idő után már túllép rajta, nálam amúgy is rég elmosódtak ezek a határok, senkivel sem bírom tartani sajnos. Nem sajnos? Nem is tudom, sosem bántam meg, jó érzés.
Komolyabb lesz, hát én is, meg is mondom neki, hogy szerintem nincs ebben semmi, csak hagynia kell, "kisegítem".
Lejjebb ereszti a csípőjét, szaporábban lélegzem, hogy jobban hozzám simul.
-Mié... - Mondanám mosolyogva, bár kéjesebb mosollyal, ezzel jobban izgalomba hoz mint gondolná, főleg hogy meg is csókol, magától. Puhán és érzékien, húzom magamra, szeretném ha nem csak rövid lenne, inkább hosszabb, elnyújtott.
De csak felül, én az izgalomtól kipirultan fekszem, lábam még mindig a derekán pihen félig, lihegek kicsit, nézem őt.
-Az rajtam nem segít... már nem... - Harapok az ajkamba, szemérmetlen mérem végig Josht. Most már komolyan kívánom, főleg hogy tisztában vagyok vele nálam ez nem olyan fura. - Vagy szeretnél együtt fürdeni? - Fogom meg az alkarjánál, mint a bajtársak szokták, úgy húzom fel magam de húzom is őt, közel akarok lenni hozzá.
-Miért nem okos ötlet? Hmmm? Lányokkal csak úgy nem csinálsz semmit, megértem, de én nem vagyok lány... és nem fogok másképp nézni rád... Szeretnék neked örömet okozni... - Akasztom be jobban a lábam és húzom magam hozzá, puhán csókolva, ajkaim közé véve az ő alsó ajkát, nyelvemmel nyalok rajta finoman végig, szabad kezem a tarkóján pihen. Csak azért vagyok ilyen bátor, mert megcsókolt, de továbbra sem vagyok követelőző, inkább el akarom csábítani. Oohoho, tényleg megrontottak...

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Szomb. Ápr. 25 2015, 00:43

Felizgatott az érintése, bár mint mondja, csak véletlen volt... És felizgat álmomban, ahogy lopva rám néz, érint, csókol (mint a konyhában). Ott van még valaki, talán Elee, de amikor ébredek, már nem is a lány a lényeg, hanem újra Seby. Kezdetben zavaró, majd mulatságos az érzés, a szöveg, a körítés...
Nem tudom. Ha nem félnék attól, hogy többé nem lehetek így vele, talán nem is engedném, nem is tenném... Mintha egy részem akarná, amit ajánl. S egy részem hevesen tiltakozik. Hogy is van ez?
A f*rkam áll, a szívem zakatol, a tüdőm mintha ki akarna szakadni. Vonz a szája, (finom volt az a csók a konyhában), és bár nem akarok folytatást, a csókját igen. Talán az utolsók egyike (hiszen hosszú még a nap). Dönt a józan ész, és megint leküzdöm a vágyat, ellent állok a csábításnak most is. Felülök, a keze után nyúlok, húznám magammal, hogy hüljünk le együtt, "normálisan"...
Sebastian ki van pirulva, a mellkasa sebesen jár fel és le, a szeme meleg fénnyel csillog. A kezembe kapaszkodik, ahogy nyújtom neki, de rágcsálja az ajkát, és azt mondja, rajta már a hideg víz nem segít.
- Hogy mi...?- kérdezem. És hogy fürödjünk együtt...- Igen, erre gondoltam...- Talán rossz ötlet?
Ahogy kapaszkodik a karomba, megint közel az arca, érzem a lélegzetét, érzem az illatát. Szinte megbabonáz, ahogy beszél, és már hajol közelebb, újabb csókot lopva, szelíden, bátran, mohón...
- Nem vagy lány... Ha az volnál... Megszegném az elveimet, ahogy egyszer már megszegtem- vallom neki a csókok között. Számomra nehéz, és talán neki is az lesz, de lefejtem kezét a nyakamról és úgy nézek rá.
- Őrülten vonzó tudsz lenni...- mondom és megvonom a vállam, tanácstalanul, mert fogalmam sincs, mi lenne a helyes döntés ebben a helyzetben.
- Hidd el, van bennem kíváncsiság, még vágy is, hogy ... te vedd kezedbe az én dolgomat és én a tied- körítek finoman, ahogy szoktam- de félek, hogy megbánnánk... Te vagy én, mindegy, most vagy egy hét múlva... Főleg, hogy új életre készülsz... Nem így kéne nyitnod...
És más kérdés, én hogy néznék Amelia szemébe. Azért ezt sem árt végiggondolni. Józan ész! Nyugalom!
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3206

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Szomb. Ápr. 25 2015, 01:15

Igaz, csak hülyültem vele, elvégre nem akartam én rámászni, max mikor Johanna volt és jól esett a könnyed flört. De most már hogy megcsókolt, hogy hozzám simult, hogy izgatott, nehéz gondolkodni. Ilyenkor már nem is szoktam, mert minek?
Felül, de követem, bár az együtt fürdés... ő nem gondolhatja komolyan, hogy meztelen legyek vele egy kádban vagy a zuhany alatt...
Remegve is sóhajtok, komolyan, most vagy nagyon naiv vagy engem szít ilyen módon.
Ezért sem állok ellen a vágynak, csókolom és magyarázom hogy velem tehetne kivételt.
-Ez szükséglet Josh... a tested ugyan úgy kívánja a kielégülést mint a jóllakást vagy a pihenést... nincs ebben semmi fura, nem kell megvonni, ha nem muszáj... - Sóhajtom az ajkaira.
Ohm, kaján vigyorom lesz, vonzó lennék? Neki? Beletúrok a hajába és nézem ahogy megvonja a vállát, ritka bájos, hiába fiú vagy inkább férfi.
A vallomása meglep, nem gondoltam volna, hogy kíván, hogy kipróbálná... én kipróbálnám, elvégre csak egyszer csináltam, érdekelne másodszorra is ugyan úgy élvezném-e, puding próbája meg az evés nem?
-Ami jó nem szabad megbánni. Nem bántam meg, hogy Phoenix elcsábított és rábíztam magam. Nem bántam meg hogy csókolóztam a saját öcsémmel. Igaz, utóbbi fura volt, de nem bántam meg, mert örömet szereztem vele magunknak. miért bánnám meg, hogy jól érzem magam veled? Miért bánnád meg, hogy szeretve vagy, kielégült és olyan mellett, aki nem vár ezért semmit, nem szegsz meg semmit, hacsak a társadalmi normát nem vesszük, hogy ezt nem illik... - Mosolygok, jaj ugyan már.
-Új életre, igen, de annyira nem új. Minden ugyan az benne, csak összeköltözöm Ameliával. Szeretem Ameliát, de ő még Liót szereti. Ezt tudom. Most pedig még mielőtt belevágok jól szeretném érezni magam a barátommal. Nem a kezed kérem meg. Csókolóztunk. Ölelkeztünk. Összebújtunk. Az hogy emellé kicsit simogatlak is... Sokat változtat? Sok nővel voltam már, akkor is voltam párral míg Ameliával voltam és vannak lányok, akiket be is akarok mutatni neki. Téged is be akarlak. Az öcsém is be akarom. Nem fogom szégyellni, hogy téged is érintettelek. Szeretnélek egyszer boldoggá tenni, érezni... és nem fogom megbánni. Nem lenne rajta mit megbánni...
Mondogatom, puhán megcsókolom néha, simogatom. Komolyan gondolom. Nővel úgy érezném megcsalom, mert ott lehetne több, mint testiség, pillanatnyi hév még így, hogy nem gondoltam komolyan a kapcsolatot. De Josh? Ő a barátom, férfi, teljesen más. Meg ez amolyan búcsú-buli, nem? Mint a legénybúcsú, pont olyan...
-Különben is inkább most tomboljam ki magam, mint bánjam, hogy nem tettem mikor még lehetett nem? Kívánlak Josh, az a helyzet. És ha direkt csináltad, ha nem, megtörtént. Azt hiszem kölcsönös... - Ha már levette a kezem a nyakáról, akkor most a derekára simítok rá, nehéz lenne nem érintenem, nem is megy.
Mint mondtam én nem agyalok ilyeneken ennyit. Most van egy szituáció, egy lehetőség, még szabad... ilyen csak egyszer van, én nem félek élni vele. De ehhez kell Josh is, nélküle nem csinálok semmi olyat, ha ő nem akarja, tiszteltben tartom a nem szót, főleg vele szemben. Ezért is csak csókolgatom, nem pedig leteperem, pedig megtenném, jól esne.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Szomb. Ápr. 25 2015, 21:28

Kettős erő munkálkodik bennem, egyik sem túl jó, mondhatjuk úgy, dilemma elé vagyok állítva saját magam által, hiszen abba az értékrendszerbe, amit állítottam magamnak, nem fér bele az a gondolat, amivel Sebastian kecsegtet...
Még mindig azt gondolom, le kéne hűteni magunkat, és Sebastian mondja ki először, rajta ez a módszer már nem segítene. Felül velem, és gyengéden próbálkozik, mégsem érzem úgy, rábeszélni akar. Inkább csak elmondja a saját véleményét...
Van mögöttünk már néhány hónap, és azt kell mondjam, elejétől kezdve könnyű volt vele őszintének lenni, így most sem köntörfalazok, amikor én fedem fel a lapjaimat, hogy hogyan érzek iránta és az iránt a dolog iránt, ami ott rezeg közöttünk a levegőben. Mondhatja, hogy prűd vagyok vagy földhöz ragadt, de kb 13 éves korom óta tudatosan igyekszem élni az életem. Nem mondhatnám, hogy megingathatatlan vagyok, hiszen Eleevel is úgy bonyolódtam kapcsolatba, hogy nem tudhattam, mit hoz majd a jövő. És itt van Seb, akit -elmondhatom-, jól ismerek, és aki közel áll hozzám érzelmileg, és akihez én is ugyanilyen közel állok. Ebben a kapcsolatban nincs egyoldalúság, nincs egyenlőtlenség. Ez a barátság igaz és kikezdhetetlen. Félteném kockára tenni.
Figyelmesen hallgatom az érveit, mert újra beszél, és azt ecseteli, hogy ami jó, azt nem kel megbánni. Akkor mar belém, amikor azt mondja, ha ki is elégít, nem vár érte semmit, s hogy társadalmi normákat szegnénk csak meg. Ha tudná, egy ideje nem érdekelnek a társadalmi normák. Azok a béka segge alatt leledzenek valahol, messze elmaradnak attól a szigortól, amiben én nevelkedtem, amihez én tartottam magam. Látom a mosolyát, s tudom, mit gondol ő ezekről a dolgokról, de meg kell értenie, ez nem csak a külső tényezőkön múlik. És elsősorban nem azon.
Próbálok érvelni még Ameliával, de ez már csak kapálózás, és nem túl szép dolog. El akarom terelni a figyelmét rólam, és a harmadik félt vonni be a döntésbe, mert így akarok hatni a józan eszére (vagy magamat kivonni a döntés felelőssége alól). A válaszban perze, megint okosan érvel, de egyúttal megint ott a hideg zuhany (mint Elee esetében), és ez kiábrándítóbban hat rám, mintha fizikailag hűtöttem volna le magam.
- Sebastian... - hunyom le a szemem egy pillanatra, hogy erőt gyűjtsek ahhoz, amit ki kell mondanom- ez nekem nem menne... Én nem tudok elhatárolódni, nem tudok közönyös lenni a dolgok iránt, amik történnek velünk....- elég, ha ennyit mondok? Ismer már annyira, hogy megértse az érveim? Kérdés csillan a szememben, ahogy nézek rá. Még nem mozdulok.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Today at 00:51

Vissza az elejére Go down
 

A szokásostól eltérő hétvége... :)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 8 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-