Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kelly Evans
 
Sebastian McBridge
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 A szokásostól eltérő hétvége... :)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
SzerzőÜzenet
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Pént. Ápr. 17 2015, 18:16

Mosolygok, hogy azt mondja, szereti ha itt lebzselek. Jó is itt lebzselni az az igazság... fura mert általában otthon szeretek ellenni, de nála már eléggé otthon érzem magam.
-Hm, megeshet. Ha nem esik egybe ő mikor nappalos és mikor én, vagy az éjszakai munka, akkor jah. Most például alig leszek otthon a héten vele, mert csak délelőtt leszek otthon. De legalább szokhatja nélkülem a lakást meg a gondolatot hogy már közös. Az is idő szerintem. - Mosolygok, izgalmas lesz, de én örülök neki nagyon.
-Hm? Neeeem, nem. Egyszer átszaladt munka után, rendes ruhában volt. De ha abban is jön, hát... hazajön majd... max megkérem mielőbb öltözzön át ha nem gond mert engem pont hogy nem indít be a nővérke ruha. - Vonok vállat.
Aztán szívom a vérét, mert muszáj, de persze heccel ő is. Mintha elfelejtette volna hogy ilyen apróságokon mint férfivel csókolózni már rég túl vagyok. Erős a késztetés hogy meglepjem, de vajon meglepem-e ezzel? Mindig ő volt a merészebb... folyton ő nyeri ezeket a provokálós játékainkat... de fogalmam sincs meddig gondolja poénnak, ellenben én ezt most nem hagyom ki.
-Hmm, édes, ajánlom is hogy ne sajnáld! - Vigyorgok rá, megfogom az állánál és magam felé fordítom hogy megízleljem a kávét a szájáról, sőt remélem annyira meglepem hogy a száját is eltátsa legalább kicsit, mert akkor könnyen besurranok a nyelvemmel is, elvégre akkor érzem igazán az ízeket ugyebár. De kárpótlásul érzékien csókolom, lopva, már-már bűnösen, mert ez már határeset gondolom számomra Amelia szemében. Ellenben nem akarok semmit Joshtól, szóval én nem érzem hogy rossz fiú lennék, már legalábbis ami Ameliát illeti. Josh más tészta, lehet az ölembe önti a maradék kávét, hogy megbüntessen.
Később Amelia a téma megint, Josh nem igen kedveli szegényem, pedig nem tett semmi rosszat. De enyhülni látszik, ebédelni is jön és hasonlók.
Huncutka már más tészta, lehet rosszul tettem hogy rákérdeztem, Josh furán viselkedik. A haja miatt szalad el, de hát már megmosta, már csak szárítani kéne, nem is értem... Nem olyan hosszú az, megszárad magától is nem?
Utána megyek, a macskával, megnyugtat, hogy simogatom a kis dögöt, összerándult a gyomrom, hogy Josh furán viselkedik, szerintem haragszik.
Mikor bemegyek és kérdezek épp dörgöli a fejét, bár ahogy leveszi kikerekedik a szemem.
-Ööööö.... bocs nem tudtam hogy meglepi lesz és Jokernek öltözöl be de... hidd el smink nélkül is durva. Nem is mondtad hogy kaptál valami szerepet... - Nagyon durva hogy ennyire megfogta valami vacak a fejét, mert hát nem olyan világos a haja, nekem semmi sem színezi be.
Már automatikus mozdulatok viszik a kezem a macska fejéről a hátára, de én csak bámulok Joshra, durva ez a séró, szerintem sok is kicsit.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Pént. Ápr. 17 2015, 21:11

Való igaz, ahogy az együttélésről beszélünk, először csak a hosszú műszak miatt jut eszembe, hogy keveset fognak találkozni. De még bele sem kombináltam Sebastian napirendjét. Amióta az egyetemen oktat, még kevesebb ideje van, mint korábban. Hozott is valami órarendfélét, hogy tudjam, mikor hol található (illetve mikor NEM érem el), mert hát az órái alatt nem igazán zaklathatom...
- Elég durva a te beosztásod is... - nézek rá a papirosra, amit hozott nekem, és amit kiraktam a konyhaszekrényre a minap, hogy el ne felejtsem...
Figyelek a szavaira, nézem a papírt.
- Akkor jövő hét pénteken velem leszel? - Jaja, megint megnézem, ha B hét, akkor péntek bizony Josh napja. Ott áll feketén-fehéren! Aztán elkomorodok.- Nem, mégsem. Hiszen azt mondtad, Amelia otthon van még, és szombatra vártok ebédre. Akkor... most hogy lesz?- egy kicsit aggódom. Már megszoktam, hogy vannak napok, amiket együtt töltünk. Lehet, le kell szokni róla, de nem akarok...
- Szóval nem indít be....- hunyorgok, de aztán már nem szívom a vérét, inkább ő az enyém. Igaz, húzzuk egymás agyát folyton, és minden baromságban benne vagyok, amiben ő. Az érzékenységem azonban valódi, a kilátásba helyezett csók képe még akkor is izgató, ha tőle származik, és mégis megteszi... velem, így. Nem csak egy műcsók, egy elnagyolt valami, hanem igazi, komoly, már-már érzéki nyelvessel lep meg így "hajnaltájt". Hagyom.
- Barátom..., kár hogy nem volt komoly az a megkérés... - próbálom viccesen, de kicsit elfúl a hangom. És Ameliával szemben kicsit elnézőbb leszek.
Elee, a viszketés... inkább kimenekülök a fürdőbe, lemosni a fejemről azta a vacakot, amit még 10 percig rajta kéner hagyni, de nem bírom... Megmosom újra, a hagyományos samponommal (vagy hiszem, hogy azzal), és megkönnyebbülök, mert megszűnik a kelleetlen viszketés.
Sebastian közben utánam jön, hozza Norát is, s míg dörgölöm a hajam, visszakérdezek, mit mondott korábban. De csak kerekíti a szemét, és valami szerepről beszél. Nem beszéltünk eddig az én munkámról. Akart?
- Joker? Nem, az nem. Tarzan volt, meséltem? - nem veszem a lapot, hogy mindezt azért mondja, mert rajtam megváltozott valami. Mennék ki a fürdőből, kiterítem a törölközőt, megcélzom a konyhát.
- Gyorsban elpakolok, felkapok valamit és mehetünk kosarazni, ha még van kedved- sosem szárítom a hajam.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Pént. Ápr. 17 2015, 22:31

-Háát... egyelőre minden maradt, csak kevesebb fordítást vállalok, de egy minimum ott is van ugye... meg a nagyobb futó projektek. Na meg a tanítványok, a nyelvvizsgáig legalább nem mondhatom, ennyi volt. De utána sem szívesen. A nyelvtanulás folyamatos dolog. Ahh... majd meglátom. - Ameliának már panaszkodtam erről. Vagy Joshnak is? Mindegy, most nem akarok.
-Aham. - Bólogatok, mert hát szerintem nincs akadálya. - Annyi hogy mondjuk nem egész nap, hanem hazamegyek este aludni és délelőtt leszek veled, vagy ha te dolgozol akkor reggel leszek Ameliával és este veled, ahogy szoktunk általában. Nem gáz. - Magyarázom neki, mert Amelia is biztos belátja, vannak napi rutinok, nekem a péntekek ilyenek.
-Attól függetlenül jössz ebédre csak haza kell mennem mindenképp segíteni Ameliának főzni, ne ő csinálja egyedül. - Mosolygok, hogy szerintem valahogy összehozzuk.
-Nem, nagyon nem. - Rázom a fejem, hogy hagyjanak az ilyen szerepjátszással.
Szívom a vérét, utóbb kicsit a nyelvét is, hagyja, még csak le sem önt. Lehet tényleg megleptem? Bár a szavai... nevetek.
-Áh, ne légy lökött! - Baszki és megint én jövök zavarba... Josh a fene essen beléd, esélyem sincs, asszem végre megtanulhatnám!
Dumálunk, kirohan, én meg reszketeg utána megharagudott, de nem. Vagy nem tom, csak azt hogy zöld a haja.
-Őőőő és Tarzan mióta ennyire természet közelien ábrázolt? - Leplezetlen bámulom meg. Követem kótyagosan a konyhába, de lazán veszi a dolgot...
-Hátöhm... persze, persze... de... komolyan mi lelt? Vagy party-time van? Nem lett volna egyszerűbb egy paróka? Vagy neked ez tetszik? - Muszáj faggatnom, mert én simán kimegyek így vele, no para, de.... khm. Norát közben a mellkasomra emelem és úgy simogatom tovább (eddig az alkaromon volt elfektetve).

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Szomb. Ápr. 18 2015, 00:09

Nézem, ahogy tipródik, mert ő is olyan, hogy mindent szeret, és amit már megszerzett, arról nehezen mondana le. Legyen az munka vagy nő vagy én... A csajok kevésbé zavarnak, bár kíváncsi vagyok, mit mond majd egy hét, egy hónap múlva. Én nem szívesen modanék le róla, és míg azt hiszem, Amelia el akar bennünket szakítani, szörnyen pipa vagyok, bár igyekszem valamennyire visszafogni magam.
- Figyelj, nekem nincs azzal bajom, ha ő lesz az első...- (vagy a második, Henry után)- és neki még szüksége lehet rád, hisz nemrég jött ki a kórházból. Én meg... Nagyrészt még mindig sok a szabad időm, posta után mindig ráérek, a próbák délután vagy este vannak, nagyrészt...
Kínlódom, mert nem akarok a terhére lenni, de elveszíteni se a kapcsolatot vele, és azt akarnám kinyögni, máskor is találkozhatunk, ha neki jó, én tudok alkalmazkodni. Úgy tűnik, neki is megfordult hasonló a fejében.
- Oké, meglátjuk- Tudom, hogy megoldjuk, és én sem ragaszkodom mereven a megszokott napokhoz, lám, a tegnapot is átengedtem. Egy rossz szavam nem volt. Ugye?
Sebastiannak komoly problémái vannak Amelia foglalkozását illetően. Hogy komoly a baj, csak akkor esik le, amikor a ruhája hallatán is majdnem frászt kap. Bár azt gondoltam, talán Amelia kigyógyítja majd a bajából, ha szándékában áll is, nehéz dolga lesz.
Sebastiannal aztán kicsit összeölelkezünk, és szó szerint lesmárol. Fenébe is, nem esett rosszul. Nem mintha szokásommá akarnám tenni a dolgot, legalábbis nem vele, de tény, hiányzik a gyengédség az életemből. Talán ezért nem is tolom el őt soha magamtól. Jól esik a közelsége, őszinte, szeretem. Ilyen egyszerű. Hozzá is mennék, ha nő volnék, nem vitás. (Ha megkérne... Úgy nem biztos, hogy kellenék neki!)
Ezzel a gondolattal viszont én hozom zavarba őt, bár ebből alig valamit észlelek, hiszen egyre inkább a saját fejemmel és kínommal vagyok elfoglalva. Márhogy viszket. Kissé megkönnyebbülök a fürdőben. Mivel tervezett programunk volt mára, nem is rabolnám semmittevéssel tovább a közös id-őnk, ígéretet teszek, hogy gyorsan összekapom magam.
Nem értem Sebastiant, először Jokerrel jön, most a természetközeli Tarzannal... Kezd gyanús lenni a dolog, főleg, hogy nagyon furcsán néz rám. Kissé mintha borzadna, vagy nem is tudom... Pedig milyen szívesen elmesélném neki, milyen Tarzan-vízióm volt Reevennel! Már a konyhában vagyunk, amikor rájövök, a hajammal lehet valami baja.
- Várj, mindjárt megfésülöm, ilyen félhosszan biztos nem áll sehogy...- túrok bele a szőrzetembe. - Amúgy meg, nem mindegy? Kosarazni megyünk, nem udvarolni!
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Szomb. Ápr. 18 2015, 00:29

-Vele élek majd, a párom... de te meg a legjobb barátom vagy. - Ha Henryt mint tesót számolom, mint családom, akkor Josh kiérdemelte ezt a címet bőséggel. - Szóval megoldjuk, bár nekem a többi nap hét közben nem jó. - Húzom a szám, esetleg este vagy reggel, de elég rohanós lesz akkor.
Beszélgetünk, megheccelem de visszanyal a fagyi (ő is...). Komolyan nem értem, hogyan éri el hogy midig én jöjjek zavarba. Talán maga a csók gyöngédsége amivel visszacsókol és a szavai együttesen, nem tudom.
Aztán szalad ki, kezemmel a macskával követem de... uh.
-Hát... felőlem. De... egy tehén akkor is lelegelne... miért pont ezt a színt választottad? - Nézem értetlen, mert ez a fűzöld elég vad. - Jah, nem, de azért elég feltűnő leszel barátom... - Vigyorgok még meglepetten, nem értem őt.
Ha esetleg meglepődne, hogy mi van, vagy meg is nézi magát és úgy, akkor még jobban meglepődöm.
-Nem ilyen színt akartál? Nagyon félremehetett akkor! - Lesek, mert ez durva akárhogy nézem.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Vas. Ápr. 19 2015, 00:10

Kicsit csalódottnak érzem magam, mert annak ellenére, hogy világosan a tudtára adom, miatta hajlandó lennék lemondani a reggeli alvásról, azt mondja, nap közben nem ér rá. Hát ha nem, hát nem... Marad a péntek este, kéthetente. Mint eddig. Ha csodálatos Amélia éppen dolgozik. Mert ha nem dolgozik, akkor megfontolandó... Vagy mi...
Szó, kismillió érzés kavarog bennem, jókedv és szomorúság, öröm és harag, és amikor az állam alá nyúl, -bármennyire meglep vele, hogy ilyen érzékire veszi-, engedek és "belefekszem" abba a csókba. Aztán elnézőbb vagyok Ameliával, mert Sebastiant könnyű szeretni, és azt hiszem, nehéz dolog lesz majd megtartani. Lám, nekem sem sikerül teljességgel. Valamiről így is le kell mondanom, mégha azt is mondom, nem nagy áldozat.
A fürdőben megszabadulok (egy másik) kínomtól. Átmosom a hajam, leöblítem, megszűnik a csípő érzés. Már nem bugyolálgatom be a fejem, hanem csak megtörlöm, és -kisebb rendrakást követően- indulnék is a szabadba, ahogy eredetileg terveztük Sebastiannal.
- Mi van? - kezdek nevetni. Sebynek agyára ment valami. Kócos vagyok, szalmaszőke lett a hajam? Vagy éppen olyan kazalban áll? Hogy jön ide a tehén?
- Szőkés csillogás....ezt írta a reklám, hát ennyire jó? - vigyorgok sejtelmesen. Újabban szeretek kísérletezgetni. Sebastian fodrásza egymás után adja az ötleteket, de ez a sampon az én ötletem volt. Ne értem ezeket a kitágult szemeket. Pedig még vizes, nem is süt rá a Nap, hogy csillogna?
Na ne, erre már csak benézek a tükörbe.
- Neeeeeeeeeeeeeeeeeeee......- nyöszörgöm, és először azt hiszem, rosszul látok. Megdörgölöm a szemem, és újra megnézem magam, de a hajam vakítóan zöld színben játszik. Hol van ez a szőkétől? - Mi ez a borzalom? Borz alom... még büdi is volt...
Előszedem a samponos flakont, és újra elolvasom: zöldes csillogás... akad meg a szemem a lényegen. MIIII??? Ez nem csak zöldes, ez zöld, ba***a meg! Lehajtom a fejem. Segáz. Reggel nem lát senki. Napközben veszek sapkát. Bemutató... nem lesz két hónapon belül. Fotózás... megoldjuk parókával. A fenét!
Kivágom az egyik fiókot, turkálok benne egy kicsit, aztán kihúzok belőle egy vadpiros rúzst és körbe kenem a szám.
- Na, most tökkkéletessss- kacsintok Sebastianra. Nincs jó kedvem. Még. De ha elröhögi magát, eskü, így megyek ki az utcára!
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Vas. Ápr. 19 2015, 00:53

Sejtelmem sincs hogy bántanám őt, esetleg mérges lenne, elvégre én csak annyit mondok, hogy a hétköznapjaim elég zsúfoltak, ami nem a péntek, így lehet azt nem vállalnám, mert kutyafuttában nem jó csinálni a dolgaim. Sajnos egyelőre örülök, ha mindenkire és mindenre időt tudok találni, márpedig a péntekek maradnak, ez fix. Azon túl inkább a hétvége, de mivel eddig nem volt gond, nem sejtem, hogy esetleg mégis az. Főleg, mert minden hülyeségemre vevő, a csókra is, amivel persze megint én "sülök fel", de már meg sem kéne lepődnöm.
Követem a fürdőbe, mert félek mégiscsak rossz fát tettem a tűzre, de csak kinevet. Én csak mutatok a hajára hanyag mozdulattal és simogatom tovább Norát.
-Öhm.... - Pislogok, hogy ez minden csak nem szőke. Ez UV zöld. Komolyan.
Szívom a fogam mikor hallom az elhaló nee-t. Leteszem a cicát, nyávog kettőt, de leáll mosakodni inkább, én meg megyek Josh mellé. Látom hogy hevesen nézi a flakont, szitkozódik, szerencsétlen flótás. Látom hogy nem épp erre gondolt.
Mikor előkapja a rúzst csak lesek, aztán kínomban röhögök egy sort.
-Hogy neked mik vannak a fiókodban b@zdmeg... - Nevetek, mert komolyan... ez egy agglegény lakás komolyan?
Odalépek és letörlöm a szájáról a rúzst a kezemmel fejcsóválva.
-Olyan vagy így mint egy anime szereplő. De ha bárki kérdezi bohóc vagy. Három nap múlva fest be újra. Mondjuk feketével, az befedi te kísérletező fűcsomó! - Eltakarom a szám, mert nem kéne kinevetnem, de komolyan, mi ez a haj?

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Vas. Ápr. 19 2015, 01:54

Kisebb tragédia, hogy Sebastian kevésbé lesz hozzáférhető számomra, mint eddig. Mert valljuk be, erről van szó. Amelia lett a világ közepe, és ő máris feltételeket szabott, hogy barátokkal így meg úgy. Tuti, hogy a pipa miatt nem látom a fától az erdőt. Szerencséje Sebynek, hogy ennyire bírom, képes vagyok a csaját is elviselni, ha (tényleg) nem sárkány...
A fürdőszoba aztán újabb meglepetést rejt számomra. Azaz az új sampon, ami nem szőkés csillogást, hanem neonzöld kazlat varázsol a fejemre. Én olvastam el valahogy. Mire gondoltam közben, mikor vettem: Mi járt a fejemben? Elee szőke haja, ahogy átsütötte a Nap, amikor lovagolt?
- Johanna hagyta rám..- rúzzsal a kezemben nyújtom Sebyre a nyelvem. Durván kikenem a szám, nem szép szájat rajzolok, mint Johannával, hanem elnagyoltat, legyek bohóc, ha már a hajam úgy néz ki...
Sebastian közelebb lép, és a kezével dörgöli le. Most olyan marha szerencsétlennek érzem magam, legszívesebben a nyakába dőlnék sírni.
- Anime, egyre jobb... - dünnyögök. Aztán bólogatok. Naná, bohóc vagyok. Már eddig is bohócot csináltam magamból, legalább magam is észrevettem végre.
Bólogatok. Három nap. Fekete. Oly mindegy!
- Na, indulunk?
Felkapom a cuccaim. Van egy kockás gatyám, pöttyös ingem, még csokornyakkendőm is. Csak hatalmas cipőm nincs. Abban nem is tudnék kosarazni. Marad a patika, de aztán nekilódulunk. Nora még kap egy puszit. Nincs ám elhanyagolva. Őt nem érdekli, hogy a gazdi megzöldült...
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Vas. Ápr. 19 2015, 02:07

-Johanna szebben kenné ki azt a kívánatos szádat... - Mosolygok, törlöm is le, mert így még durvább és nem kéne tovább durvítani a dolgot.
-Jah, azok szín kódoltak, csak a hajuk színe miatt tudod őket megkülönböztetni nem tudtad? - Nevetek kicsit, mert erősen túlzok, de hát ez van. Amúgy néha tényleg nekem máshogy nem ment ki kicsoda, csak hogy a sárga vagy a kék hajú.
-Persze, csak meg ne fázz. - Mosolygok rá, átkarolom a nyakát, kicsit beletúrok a zöld és nedves hajába.
-Olyan mintha moszatot túrnék, hmmm... - Kuncogok és magam felé húzom hogy csak ugratom, ne vegye a szívére.
-Van lasztid? Mert ha nincs szerválnunk kell. - Mondom és elindulok vele, én is megsimogatva a cicát.
Ha látom hogy lógna az orra megint elkapom a derekánál.
-Héj, nah. Eddig is egyedi fazon voltál, de így még inkább az lettél. ÉS akárki kérdezi, direkt ilyen, hmm? Nem olyan rossz ez, bár tény, nagyon feltűnő. De az nem baj, nem? Mg tényleg, pár nap, hogy ne csesszük el a fejbőröd és befestjük megint. Hmm? Naaa... - Rángatom finoman, hogy miért nem nevet rajta? Nem a világ dőlt össze csak zöld lett a haja.
-Meséltem már milyen vagyok szőkén? - Vigyorgok, szerintem meséltem, katasztrófa, na meg ne higgye már, hogy én nem csesztem már el a hajam.

//Még gyorsan írtam, ne legyél szomorú hogy megyek is Smile //

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Vas. Ápr. 19 2015, 02:50

Még jól is jön, hogy bezöldül a hajam. Egyfajta letargia tör rám, hogy ezután más lesz a kapcsolatom Sebastiannal, mint amilyen eddig volt, és a dühöm, a mérgem, a szomosrúságom, a csalódottságom kivetülését Sebastian úgy értékeli, a hajam miatt van. Jobb, hogy így hiszi. Ez az én harcom, saját magammal, nekem kell megvívnom. Ha kell, Sebyt is elengedem, mint Eleet, hogy boldog tudjon lenni.
- Nem nézek animet- mondom színtelenül. Bocs, zölden.
Ha már tiszta bohóc vagyok, úgy is öltözöm, kockás és pöttyös, tényleg csak a kiegészítők (meg a smink) hiányzik. Csokornyakkendőm akad. Cipő..., aj, kosarazni megyünk.
- Játszani megyünk, nem a bokor alá üldögélni- már miért fáznék meg? Ha ugrálok, egy szál gatyában is melegem van. Aztán megértem, mert beleborzol a hajamba, és érzem én is, hogy még nedves. Nyugisabban nézek rá- Megszárad a napon. Klassz idő van... Nem?
A moszattal nem arat osztatlan sikert, de hogy maga felé húz, nem hurrogom le. Látja, hogy valami nem stimmel, elkapja a derekam. Még mindig azt hiszi, a hajam miatt van, pedig azon sokkal könnyebben túltettem magam. Pedig szörnyű. SZÖRNYŰ. Az a kaparó érzés a torkomban még rosszabb, a szúrkálás a szememben egyenesen gyilkos, gyerünk, gyerünk, gyerünk már!
- Hahaha- nevetek ízetlenül, kikapom a lasztit a helyéről, durván pattintok rajta néhányat, elég kemény-e.
Ahogy kilépünk az ajtón, elkezdi mesélni, milyen volt, amikor szőke volt, de elfogy a cérnám. Keményen a kezébe nyomom a lasztit.
- Adj egy percet!- visszarobogok a lakásba, becsukom az ajtót, és futva megyek a fürdőszobába. Átölelem a vécékagylót, és belehányom a reggelim. Sírva fakadok.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Vas. Ápr. 19 2015, 12:15

Szent meggyőződésem, hogy a haja miatt ilyen, mert hát valljuk be, valóban elég merész ez a hajszín. Az animékhez való hasonlatom sem nyerő, pedig...
-A csajok java imádja az animéket. - Teszem hozzá még, hátha így már érti minek emlegetem.
Valóban viccesre fogja ezzel a ruhakombóval, de én nem szólok érte, ha neki ettől jobb én áldásom adom a dologra.
-Persze, persze, csak... - Aggódom, mint mindig, szokás szerint, erről kéne leszoknom tudom. Ezért is túrok a hajába, érezze, emiatt féltem, megfújja valami lágy szellő és kész.
-De. - Igaza van, túl izgulom, a napon hamar megszárad a haja, észre sem fogom venni hogy nedves volt.
Átkarolom, emlékeztetem arra, milyen vagyok szőkén, hátha... de nem, még mindig totál maga alatt van, nem tudom hogy dobjam fel, máskor könnyebb, de haj témában komolyan nem vagyok otthon. Pattintja a labdát, de hirtelen tolja a kezembe, a mellkasomnak, kicsit ki is tódul a tüdőmből a levegő, amíg elfut. Kell pár másodperc, hogy felfogjam milyen keményen adta oda a labdát és hogy már itt sincs. Zavartan pislogok. Mi lelte? Nem sokat várok és visszasétálok, mert ugyan mit hagyott benn?
//Ha becsukod akkor nem zárod kulcsra ugye? Ha igen az esetben az ajtón dörömböl értetlen és tárgytalan a következő pár sor.//
Benyitok, csönd van, merre lehet? A labdát leteszem, vakarom a tarkóm, a mosdó ajtó is csukva. Rájött a szapora? Mi van? Behallgatózom valóban ott van-e de... ahogy nagyon halkan hallom a sírásra emlékeztető hangokat gyomorgörcsöm lesz. Ezt már egyszer eljátszották velem, nem is olyan régen...
-Josh! - Nyitok be reflexből, az sem érdekelne ha a vécén ülne, ha valóban sír, de valóban... de térdel a vécé előtt, semmivel sem jobb. Kétségbeesem.
Rögtön oda is telepszem mellé, érzem a reggeli szagát, lehúzom a vécét, ne legyen rosszabbul tőle.
-Josh... Joshom... miért nem mondtad, hogy nem vagy jól? Mi a baj? - Simogatom a fejét, törlöm az arcáról a könnyeket, harapom a szám, kicsit erősebben, mert mit nem vettem észre? Szörnyű barát vagyok. Testvérnek tudom hogy az vagyok, de mától a barátot is könnyű szívvel hozzávehetem.
-Itt vagyok, itt vagyok, nem lesz semmi baj... - És ha engem utál? Mint Henry... De nem, biztos nem úgy és nem azért, de bőven lehet oka a fenébe is. Átkarolom ha nem lök el (vagy nem lökött már el) és simogatom a fejét, puszilgatom az arcáról a könnyeket, másik kezemmel simogatom a hasát, nem tudom miért, talán hogy csillapuljon a gyomra. De érezhető hogy én sem vagyok a helyzet magaslatán, baromira aggódom mi ütött belé, vagy mit csináltam.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Hétf. Ápr. 20 2015, 15:35

Csajok..., na persze. Ha valaki csak azért figyel fel rám, mert anime-zöld a hajam, labdába sem rúghat nálam. Dünnyögök, duzzogok, bár először igyekszem tényleg túl tenni magam rajta. Röhögni, ez olyan módszer, ami mindig bevált, így hát nem csak a hajam lesz feltűnő, a ruhám is. De az érzés nem az igazi. Van, ami erősebb, és felszínre akar törni, ami azért furcsa, mert nem jellemző rám... féltékenykedni?
Sebastiant zavarja a vizes hajam, én szabadulnék már otthonról, talán hogy mihamarabb eltereljem a figyelmem magamról, a nyűgjeimről, a feltörni készülő viharról. Mert nyugtalan vagyok, és ezt magamnak is nehezen magyarázom meg. Olyasmi ez, mint amikor kiderült, a mama beteg, és nem volt hajlandó alávetni magát semmiféle kezelésnek. Az érzés alattomosan indul, és egyre csak nő bennem, gyűrűzik, hasonlóan, ahogy az orgazmus előtt érzem a gyomromban, az alhasamban, a *arkamban lüktető vért. Feszít, feszít... és nem tudom visszafogni, hiába minden pótcselekvés, figyelemelterelés.
Éppen csak nem orgazmus a vége, hanem negatív kisülésként egy nagy taccs. Reggelinek annyi. És a könnyeim követik, mintha ez lett volna az eredeti reakció és a hányás a szükséges közjáték, a büntetés, amiért megpróbáltam befolyásolni a természetet. Az ajtót nincs időm bezárni, épp csak balököm magam mögött, de mivel nincs benne kulcs, könnyen be lehet jönni. Arra eszmélek, hogy valaki (naná, seby) lehúzza a wc-t, és aztán már ölel, simogat, puszilgat.
- Utá...lok há... hányni- válaszolok csukladozva, és áthajtom a fejem a nyakába. Reszket minden porcikám, olyan hideg a kezem, mint a jég. Fázok.
Tehetetlenül hagyom, hogy simogasson és puszilgasson. Bevallom, valahol jól is esik, bár nem volt célom sajnáltatni magam. Egyedül egyvalaki látta a könnyeim akkor is, amikor a nagyszüleim mentek el, és azt is megbántam. Nem is tudom, sírtam-e azóta.
- Ez.. ez... - próbálom elmagyarázni, miért történt, ami történt, de én sem tudom- .. mindjárt...vége...
Behunyom a szemem. Próbálom elképzelni, hogy nem változik semmi, hogy csak beijedtem, hogy a magánytól félek, vagy hogy fenyegetve érzem magam. Tiszta hülyeség, de az agyam becsap, felülírja, amit érzek, és nem tudok magyarázattal szolgálni, mi miért van.
Lassan lenyugszom, a szipogás is elcsendesedik. Totál összebőgtem Sebastian pólóját, de attól nem félek, hogy emiatt haragudna majd rám. Inkább majd azért, hogy mekkora barom vagyok.
- Ha elmondod valakinek, hogy láttál bőgni, ki foglak nyírni- fenyegetem meg, de már mosolykezdemény van az ábrázatomon; és az utolsó könnycseppet is letörlöm, ami éppen most folyik le az arcomon. Aztán megtámaszkodom a wc-ben, Sebastianban, és vele együtt felhúzom magam.
- Bocs a reggeliért. Pedig nekem bejött- sem a kávé sem a pirítós nem oka, hogy kitaccsoltam.
- Meg kell mosakodnom...- támolyogva megyek a csaphoz, mintha kiszökött volna belőlem minden erő, aztán beleborulok a mosdótálba, és arcomra engedem a hűs vizet. A számat is kiöblítem, mert a visszafordult kávé keserűbb, mint lefelé.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Hétf. Ápr. 20 2015, 18:03

Szerencsére minden ajtó nyitva így gond nélkül eljutok Joshig, aki hányt és le van roskadva a wc elé. Sír is, ami aggasztó, nem szokott sírni, max könnyes a szeme vagy ilyesmi. De akkor fel lehet még dobni, most nem ment.
Át is karolom, simogatom, ahol érem, hátha...
-Én is Joshom, én is, de jobb hogy kijött, hidd el. - Karolom át jobban, mintha a fürdőben lévő nem létező széltől is óvnom kéne.
Ölelem és puszilgatom, törlöm a könnyeit, jaj nem tudtam hogy beteg... beteg egyáltalán? Mondjuk nem nézett ki valami jól. Lehet másnaposság? Az lenne?
-Jobb ha kisírod magad, könnyebb lesz utána. Igaz, tiszta takony leszel és nem kapsz rendesen levegőt, de... azért jobb lesz. - Ölelem kicsit szorosabban, hát engem nem zavar, csak tudnám miért van.
-Hmm, pedig fejben már terveztem a plakátokat de... még akarok élni. - Ugratom szolidan mosolyogva, az meg hogy maszatos lett a pólóm nagyon nem érdekel, elvégre összeizzadni készültem.
Érzem hogy felállna, hát segítek neki, lehajtom a wcdeszkát és leültetem, én magam meg odaguggolok.
-Hagyd már, csinálok majd újra, ha megnyugodott a gyomrod. Most majd kapsz egy kis teát, hmm? - Simogatom a hátát, tényleg nincs valami jól csórókám.
-Persze, segítek, gyere. Fogat is moshatsz ha bírod. - Nekem az szokott segíteni, de nem mindig, kedvem válogatta.
Ha rendbe szedte magát, akkor nem a nappali hanem a háló fele támolyogtatom, ellenkezést nem tűrve.
-Feküdj le egy kicsit hmm? Hozok teát, de feküdjél, vagy fűnyírót engedek a fejedre! - Parancsolom az ágyba, hgy feküdjön csak el, amíg főzök neki egy bögre teát, de hozok magamnak is, ne nyüsszögjön, hogy körbeugrálom.
Ha megvagyok (sietek) akkor befekszem mellé (kinn levettem a cipőm megint) és a kezébe nyomom a meleg teát (tettem bele egy kis hideg vizet, hogy tudja inni).
-Na de mi volt a baj hmm? Másnaposság, gyomorrontás... valami más? - Kucorodom mellé, a vállunk összeér, fürkészem mi lehetett a baj, mert én a nyúzottságon kívül nem láttam mást.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Hétf. Ápr. 20 2015, 18:41

Hányás, bőgés, reszketés... Mindezen hatások alatt is rácsodálkozom Sebastianra, hogy ennyire figyelmes vagy ennyire hülye, hogy teszi, nem tudja, mi bajom van. Először legalábbis azt hiszem, a gyomortartalomra gondol, de aztán a bőgésre. Ó, bakker. Beszélni nem tudok róla. Ahogy sejtem, nem nagyon bánja, hogy a nyakába fúrom a fejem, nem bánja, hogy könnyes lesz a nyaka vagy a pólója. Az orrom nem folyik (még), és inkább tépek papírt, hogy abba fújjam, mint hogy hagyjam, hogy a pólóját kenjem össze azzal...
Először csak a hangok csitulnak el, aztán a légzésem is kezd normalizálódni, a szipogás is elül. Hogy jobban vagyok, azzal jelzem, hogy hülyéskedni próbálok. Elég kezdetleges, de legalább próbálkozom, amilyen kimerültnek érzem magam, csoda, hogy erre is képes vagyok. Legszívesebben a kőre feküdnék.
- Plakát, na még mit nem. Attól féltem, bemondod a rádióba...- adom alá a lovat, tiszta hülye. Mit csinálnék nélküle?
Felállunk, de reszketek még, leültet a wc-tetőre. Elém guggol, úgy néz rám, csupa aggodalom. Emiatt aztán szörnyen érzem magam. Valószínűleg alapból ilyen, vagy csak az elmúlt napok rutinja miatt, de máris azon gondolkodik, hogyan tegye jobbá a közérzetem.
- Gondolni sem tudok most a kajára, köszi- rázom a fejem. Igazából nem a gyomromnak van baja, de ezt nem mondom ki hangosan. Ég az arcom, marja a sós víz, a szégyen, nem tudom, még micsoda. Meg kell mosakodnom.
- Igazad van, fogat is mosok- bólintok. Biztos szörnyű szájszagom van. A szám íze meglehetősen kellemetlen. Keserű, mint az epe.
Nem hagy magamra, folyamatosan simogatja a hátam. Gyereknek érzem magam, de olyannak, akire vigyáz valaki, és ettől foszladozni kezd belőlem a szorongás. Hagyom, hogy a szobába vezessen, valahol út közben lerúgom a cipőimet is. Ágyba rak, némán hagyom. Becsukom a szemem, és csak akkor nyitom ki, amikor valami nedves ér az arcomhoz. Nora orra.
- Hello- kancsalítok rá, túl közel van. Elkapom, és a mellkasomra húzom, és ha hagyja magát, simogatni kezdem. Pár másodperc és dorombolni kezd. Elfekszik rajtam, becsukja a szemét, kis pofáját a napfénybe tartja. Mint egy szfinx. Gyönyörű.
Sebastian hamarosan megjelenik két bögre teával. Mellém fekszik. Elveszem tőle a bögrét, de még nem iszok bele, óvatosan magam mellé teszem az ágyra, de nem engedem el a fülét, hogy fel ne boruljon. Sebastian mellém fekszik, vállát az enyémhez nyomja. Elmosolyodom. Ez annyira jellemző rá!
- Valami más...- mondom csendesen. - Agybaj, barátocskám, nem gyomorrontás. Félő, semmiféle tea nem lesz rá hatással...- megint szorul a torkom, bakker!
Annak ellenére, amit mondtam, Nora alá nyúlok, és felülök, őt a felhúzott lábaim közé teszem. Ha hagyja, és elhelyezkedik, ott simizem tovább. És a másik kezemmel a számhoz emelem a bögrét, hogy inni tudjak. Nem olyan forró a tea, ahogy elképzeltem, így jónéhány kortyot lenyelek belőle. Sz*r íze van (bocsi), de nem foglalkozom vele.
- Kicsit bepánikoltam- hehe, nem volt rosszabb, mint a foghúzás. Bár lehet, hogy a neheze ezután jön.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Hétf. Ápr. 20 2015, 19:14

-Nem is rossz ötlet... eheti témánk kedves hallgatóink, hogyan vigasztaljuk legjobb barátunk ha sír. Dobjuk fel közösen Joshua napját! - Mondom a brites akcentusommal, de csóválom a fejem és úgy mosolygok hogy "hülye vagy".
Leültetem, remélve nem dől el mint egy zsák krumpli, mert olyan erőtlen, hogy tiszta ijesztő.
-Semmi baj, ráérünk. Amúgy is izmosabb vagy nálam, tiszta irigy vagyok, így könnyebben megelőzlek. - Hülyülök, mert hát nem irigykedem én (vagy csak nem adnám a tudtára) és simogatom a hátát, a fejét.
Bólogatok, mosson csak, megvárom, ráérünk, nem? Nem terveztem holnapig hazamenni, hacsak haza nem küld. Addig is zaklatom, mert simogatom, fésülgetem a nedves zöld haját. Aztán ha végzett a hálóba kísérem, ott legalább kényelmesen tud pihenni.
Szerválok két bögre teát és visszamegyek, persze a kis hercegnő már dorombol a gazdin. A macskadorombolás amúgy is gyógyító és asszem nem brit tudósok bizonyították, szóval még alapja is lehet.
Kicsit noszogatom, mondja már el mi volt tegnap, vagy mi a fenétől van rosszul, de összeszalad a szemöldököm.
-Pedig ez a tea finom... - Biggyesztem le a szám, de amúgy látni nem vagyok a helyzet magaslatán. Mi az hogy agybaj? Gyomoridege van? De mitől?
-Mitől pánikoltál be? Mondd hogy nem a hajad... - Akkor egy csaj kell ide, mert ebből nem csinálnék gondot, de mivel előredőlt, dőlök én is, fürkészem az arcát. - Elmondod mi ijesztett meg? - Nem akarom azt higgye erőszakos vagyok de... nekem elmondhatja ha elakarja. Ha nem akarja az megint más, nem fogom kevésbé szeretni ha bizonyos dolgokat megtart magának csak engedje hogy segítsek.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Hétf. Ápr. 20 2015, 19:37

Kásásan nevetek, a gobóc a torkomban még eléggé szorongat, de a humor az humor. Sebastian nagy mestere, hogyan csaljon ki belőlem ilyen (és hasonló) hangokat.
- Csak szeretnél...- megelőzni. Hihetetlen, hogy képes mindenből viccet csinálni. Vagy úgy alakítani a dolgokat, hogy az legyen belőle. Bár aztán qrvára nem izgat, melyikünk talál többször a kosárba, mert nem a győzelem a fontos, hanem a játék. Az csak egy dolog, hogy vérre menő küzdelmet szoktunk azért folytatni, hogy ki mennyivel vezet. Annak a "veszekedésnek" is van egyfajta humora. Mi értjük, ez a lényeg.
Felajánl nekem mindent, amiről azt gondolja, segíthet, a legtöbbet mégis azzal teszi, hogy nem hagy most magamra. Birizgál közben, de ez már amolyan Sebys szokás, meg sem lepődöm. Fogmosás közben is képes túrni a hajam, simogatni a hajam. Ha ezt valaki más csinálná, lecsapnám, mint a taxiórát. De most még erőm sincs hozzá.
Lefektet, és míg elvan, Nora vigyáz rám. Dorombolva fekszik rajtam, a rezgései végigáramlanak bennem is, mintha én is dorombolnék. Olvastam valahol, hogy a macskák dorombolása nyugtató és gyógyító hatással bír. Én csak azt érzem, szeretem a macskám, és jól esik, hogy itt van, simogathatom. Azt nem tudom, ő szeret-e, de talán igen, mert gyakran alszik mellettem és dörgölődik akkor is, ha nem éhes. Pedig a macskákról köztudott, hogy önző és kényes állatok.
Sebastian aztán mellém fekszik, kapok teát, kellemesen melengeti a jéghideg kezem. Hozzám ér, a vállát a vállamnak veti. Kérdez. Válaszolok. Szájat biggyeszt, szemöldököt húzogat.
- Még egy kis cukrot elbírt volna...- mondom a teára, de nem engedem, hogy kiszaladjon cukorért, csak a szám jár. Most az sem segítene, ha teás cukrot ennék.
Kimondom, mi a baj, és nem szakad le a plafon. De Seby csak játsza a naivát, még mindig a hajamra kenve a kiborulásomat. Mekkora se**fej lehetek a szemében!
- Meséltem már neked a mamámról?- kérdezem váratlanul, mintha témát akarnék terelni. De hogy meg tudjam fogalmazni, ami aggaszt, el kell mesélnem neki, amit ővele éltem át.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Hétf. Ápr. 20 2015, 20:10

-Szeretnélek hát, valld be nézegeted magad a tükörben! - Hülyülök, de csak mert nevet, legalább kicsit, örülök neki.
Kiszaladok teaért, de hamar visszatérek miután már az ágyban van, hogy ne legyen egyedül, ha kell valami ott legyek.
-Szerintem a fogrém teszi, úgy csináltam ahogy inni szoktad. - Mert ennyit már én is tudok, hogyan issza a teát, ne viccelődjünk már.
Kérdezem mi a baja, de nem világos. Azaz inkább sötét vagyok és nincs még felgyújtva a lámpa, arra várok megtegye, de csak a mamáját emlegeti.
-Hát... valamennyit. Beteg volt és ápoltad, nem? - Legalábbis én így emlékszem, hogy ápolta a (nagy)szüleit, ami megterhelő, hogy ne lenne az, főleg ha kb fogta a kezét míg elhunyt. Utóbbit nem is merem most felhozni. De érezheti a hangomon, hogy nem értem még mindig mire akar kilyukadni, figyelek rá.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Hétf. Ápr. 20 2015, 20:44

- Csak ha nagyon muszáj...- nem értem, mi köze ennek a tükörhöz, de nem is érdekes.
Később az ágyban teázunk, mindenféle nyűgnek adok hangot, csak hogy az igaziról ne kelljen beszélni, de aztán bólintok, mintha magammal rendeztem volna le a vitát, és elmondom neki, hogy "az emeleten" vannak bajok. Azaz a fejemben, nem a gyomrommal.
Sebastiannak még mindig nem esik le, vagy tudatosan arra késztet, hogy kimondjam, és naná, hogy a kályhától kezdem a mesét. Nem bírnám a szemébe mondani, mert még én sem fogalmaztam meg magamnak.
- Igen, így igaz. Tudod... - Nehéz felidézni őt, mert nagyon erősen kötődtem hozzá. És nem az bánt, hogy ápolásra szorult, mert egy percét sem bánom, hogy ki kellett szolgálnom. A legkevesebb, amivel tartoztam, hogy nem hagyom magára, amikor a legnagyobb szüksége volt rám- Nem mondta el azonnal, hogy beteg... Kicsit gyengébb volt, de tartotta magát, megkért olyasmikre, amiket korábban ő szokott csinálni, de nem vettem észre semmit, mert lefoglalt, hogy rendesen tudjak teljesíteni a suliban, otthon, és voltak ilyen-olyan keresetre irányuló megmozdulásaim...
Ahogy mesélek, eltűnik a szoba, az ágy. Sebastian és Nora is eltűnik, csak a csésze marad a kezemben, aminek finoman simogatom a peremét. Akkor is így volt, amikor először fogtam fel, hogy baj van. A konyhában ültünk, nem teát ittunk, hanem kakaót, nem délelőtt volt, hanem este... Mama éppen azt mondta, meg kell tanulnom rendesen a sütőt használni, ha nem akarok majd mindig étteremben enni.
- Miért? Felhagysz a vacsorakészítéssel?- kérdeztem tőle, és nevettem, mert azt hittem, megint valami butaságot vett a fejébe. Néha képes volt meggyőzni magát, hogy nem elég jó a főztje, azért nem pusztítok el mindent.
- Nem leszek mindig itt, hogy főzzek rád- és jelentőségteljesen nézett rám.
- Ugyan, fiatal vagy, erős vagy, száz évig fogsz élni!- komolyan is gondoltam. Mama mindig is energikus volt. A papa halála ugyan megtörte, de nem látszott, hogy elhagyta volna magát.

- Még akkor sem mondta el, hogy csak hónapjai vannak hátra. Olyan apró információkat szórt el, hogy csak utólag raktam össze, egyik-másiknak mekkora jelentősége volt. Az utolsó percig tartotta a látszatot, hogy nincs különösebb baja, és amikor ágyba kényszerült, mondta csak el, mekkora a baj.
Sebastianra nézek, kíváncsian, vajon érti-e, hol a párhuzam, de nem várhatom el, hogy értse. Számára mást jelent a mi barátságunk, mint nekem, de ezért nem neheztelek rá.
- Érted? Folyamatosan vonta ki magát az életemből, és állított saját lábamra, hogy aztán... - intek a kezemmel, egy "huss"-t. Vajon most már érti? Érti, hogy attól félek, ő is lassan-lassan, de magamra fog hagyni Amelia miatt?
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Hétf. Ápr. 20 2015, 21:07

Fekszünk, ülünk az ágyban, teával a kezünkbe, Joshua pedig merengve mesél nekem a nagyanyjáról. Látom hogy nincs itt, hogy most vele van, az emlékével, de szép lassan, lassacskán kimondja a dolgokat, én meg remélem meg is fogom érteni hogyan jön a hányásához a nagyanyja. Hát...
Körülöttem most vannak "beteg" emberek. Callie testvére, Amelia is kissé, Reeven, aki most tért magához a kómából... de nekem semmi bajom. Hirtelen elsápadok. Josh is... beteg? Az utolsó pillanatban rakom a szekrényre a poharat, tökre félreértem őt, átkarolom.
-Ezt nem mondhatod komolyan... én... én... de mióta tudod? És miért így mondod? És mi a bajod? És... úristen... - Hát igen, nálam is kezd eltörni a mécses, mert baromira azt hiszem, azért hányt, mert baja van, hogy ezen egy kis tea nem segít, hogy felvázolta, hogy lassú a folyamat. Az eszembe sem jut hogy én hanyagolnám, mert csak annyit mondtam most nem érek rá, nem azt hogy soha többet, ráadásul a péntekek maradnak, csak sűríteni nem tudom még. MÉG.
De teljesen kiakadok, ezt most így kell elmondania? Talán túl szorosan ölelem is, mert én nem tudom milyen a halál, cska azt tudom milyen mikor már nincs valaki. Azt pedig roppant rosszul kezelem.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Hétf. Ápr. 20 2015, 21:43

Én kiakadok, szokatlan módon testi tünetekben is megnyilvánul a szorongásom, hiszen nemcsak sírok, de hányok is, de Sebastian nem hagy magamra, hanem úgy ölel körbe a szeretével, hogy ettől (később) majd megint szarul érzem majd magam, hiszen ez vezet odáig, hogy félreért. Totál félre ért.
Míg én azt próbálom elnyöszögni neki, hogy ő akarja kivonni magát az életemből (azaz talán nem is ő, inkább Amelia), addig ő úgy értelmezi emlékidézésemet, mintha én lennék nagy beteg. Kell néhány másodperc, míg felfogom, mit mond, mit gondol, és azonnal fordul a kocka. Őt kell összekaparni.
- Sebastian, totál félre értettél, semmi bajom!- ölelem most én magamhoz, mert fehérebb, mint a fal.- Nézz rám! NÉZZ RÁM!- parancsolom neki, és meglep az energia, ami most szétáramlott az ereimben, mert épp az előbb még "halálomon" voltam.
- Semmi bajom! Azaz... nem vagyok beteg, legalábbis nem úgy...- Á, fenébe, nem lehet itt köntörfalazni- Bakker, attól félek, te szakítasz le magadról!
Bakker. Azok a könnyek csak nem fogytak el.

//Bocsi, hogy nyúlfarknyi. Nem árt a változatosság! Very Happy//
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Hétf. Ápr. 20 2015, 22:15

Totálisan kikészít. Jön itt a beteg nagyijával, meg a hányással, meg hogy nem lehet ezen segíteni én meg kártyavárat játszom szélviharban. Tökre azt hiszem hogy beteg és most közölte, most érjek rá mert aztán cseszhetem.
Ölelem mintha az életem függne tőle, remegek, basszus, villámsebesen önt el egy valag érzés, hogy elvesztem.
Alig fogom fel amit mond, de az hogy rám parancsol kicsit észhez térít, mert valóban ránézek. Motyogja a baromságait, most akkor beteg vagy nem? Erre benyög valami f.szságot már elnézést.
-Menj már a p.csába... a szívbajt hozod rám... mi a f.szért szakítanék veled b.zmeg?! Te meg jössz a betegséggel, meg a hányással, mikor annyit járok mostanában kórház közelbe mint eddig soha! - Csordul ki a könnyem, de már a megkönnyebbüléstől. Ideges lettem, nem hiába káromkodok teljesen leizzadtam egy fél perc alatt, nem kellett ehhez fél óra kosár.
-Hülye barom, hülye vagy... idióta... - Ölelem meg jobban, még mindig úgy kell csitítanom a szívem, kajak azt hittem beteg. Miért színész haverom van? Henry is sokszor szívatott... csesződjenek meg, ők fognak kinyírni, állítom!

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Hétf. Ápr. 20 2015, 22:33

Ha tudnám, mekkora kalamajkába keverem magunk, inkább egyenesen a szemébe mondom, hogy attól félek, Amelia elszakít tőle véglegesen, és betegesen félek a magányt6ól, főleg, amióta őt megismertem. Még Elee elutasító magatartása sem okozott bennem ekkora törést, mint maga a feltételezés, hogy őt veszíthetem el. De nem, nekem másképp kell megmagyaráznom a dolgokat, mert nincs merszem ennyire nyíltnak lenni, másrészről hülyének se lenni. Amúgy meg, ha igazam van, fogja csak fel, hogy értelmeztem az első jeleket...
De ő félre ért, azt hiszi, én vagyok halálos beteg (hülye hányás), hát az érte való aggódás megint felül írja a sajátom, bele kapaszkodom és megrázom, térjen már észhez. Ettől a vallomástól viszont kikészülök, megint átfut rajtam az a hülye veszteségélmény, erősebben csap meg, mint ahogy a labda pattan a betonon. Újfent kicsordulnak a könnyeim. Aztán együtt bőgünk, mint két idióta egy brazil szappanoperáben. Biztos nagy sikerünk lenne idős nénik körében.
- A hányás..., nos... ezer éve okádtam utoljára, biztos a gyomrom ugrott össze- mondom esetlenül, mert összerakom ám a képet, hogy mit gondolhatott Sebastian.
Összeölelkezünk, sírok és nevetek, ő meg... káromkodik, Istenem, be kéne fognom a száját, de hallani akarom a hangját, bármit is mondjon. Bár nem sejtem, hogy azt hiszi, színészkedtem, megkönnyebbülök én is. Ha így fél attól, hogy nekem bajom lehet, biztosan nem fog hanyagolni akkor sem, ha éppen semmi bajom sincsen. Ez a barátság nem papírkunyhó, amit egyszerűen felboríthatna vagy elvihetne a szél. Vagy orkán.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Hétf. Ápr. 20 2015, 23:15

Eléggé rám hozza a frászt ez a hülye, teljesen kikészülök tőle, komolyan, ez bele sem gondol miket magyaráz csak nyomatja... én meg itt menten elpatkolok. Kell ez neki? Nem csoda ha szidom mint a bokrot, mert jól megijesztett és kell némi idő míg újra normálisan lélegzem. Basszus még meg is könnyeztem! Ha hagy még egy kicsit ebben a hitbn ringani el is bőgöm magam, kva férfias lett volna. Főleg ha utána közli hogy bocsi, félreértettél... ahh.
-Akkor is menj a p.csába... mondtad volna másnapos vagy b.zdmeg... - Lihegem, nem, ez nem két perc lesz mire megnyugszom. Inkább csak ölelem, szorítom magamhoz, Nora meg tutira nem érti mi a fene bajunk van. De szerintem ő pontosan tudja mennyire hülyék vagyunk, fel sem veszi.
-Hahh... remélem boldog vagy... tökre kimerültem. És kárpótlásul megiszod a pocsék ízű teádat és befekszel az ágyba és úgy is maradsz hogy kiheverjem a hülyeséged. És rajtad leszek félig hogy még véletlen se legyen könnyű levegőt venned! - Duzzogom és nyúlok is a saját teámért, a fölött szipogok egy keveset és iszok belőle, már az enyém se olyan meleg, szóval a felét meg is iszom, várom hogy melléfekhessek és megnyugodhassak. Nekem ez most kell és pont.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Hétf. Ápr. 20 2015, 23:34

- Sss, csssss...- ah, ami sok az sok, csinálja inkább franciául, azt nem értem. - De az nem lenne igaz! Nem is ittam tegnap!- csattanok én is.
Hazudni. Hazudhattam volna, és nem oldódott volna meg semmi, elcsesztük volna az egész napot, mert engem emésztenek a dolgok, amiket nem mondok ki, ennyire már ismerhetne. Persze, én is okulhatnék a múlt hibáiból, a túlzott őszinteség  vége sem feltétlenül happy end, de Sebastiant már sokkal jobban ismerem, mint Eleet. Csak a példa kedvéért. Nem vagyok igazán mérges, mert káromkodik. Belőle így jön ki a feszültség, belőlem meg úgy, hogy kidobom a taccsot. Legalább már tudom.
Már kuncogni is képes vagyok, ahogy előadja magát, és látom duzzogni (hogyaza'!), és teszem, amit mond, pedig se a teához nincs kedvem, se a fekvéshez... De. Ahhoz van, ha igaz, hogy mellém dől. Rám, ha úgy tetszik. Még levegőt sem veszek, ha ez a kívánsága.
Megvárom, amíg megissza a teát. Megiszom én is az enyém, hogy bebizonyítsam, bármit kérhetne tőlem. És mielőtt eldőlnék, átkarolom a vállát, és úgy húzom magamhoz, mint egy lányt.
- Te..., Sebastian... - harapom meg egy kicsit a fülét- Biztos nem vagyunk... buzik? - Megcsiklandozom. A fene sem gondolja komolyan! De tagadhatatlan, hogy szeretem és ragaszkodom hozzá. Halálomig.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Oktató
Életkor : 30
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3207

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Hétf. Ápr. 20 2015, 23:50

-Lesz.rom, akkor is, legalább nem hozod rám a frászt! - Na igen, akkor nem betegséghez kötöm hanem csak a sok piához, jobban jártam volna. A csititása meg nem érdekel, viselje a következményeket, ha ilyeneket magyaráz.
Duzzogok is, hát hogy a francba ne tenném, mikor szívrohamot hoz rám?! De okos és szófogadó issza a kis teáját, kiszáradni már nem fog, én sem, de mielőtt eldőlnék, magához húz és csócsálja a fülem kicsit, arra kuncogok egy sort, mi a fene már? De a kérdésre nevetek, tudom hogy hülyül. Nem vagyok csikis, legalábbis ha nem a tarkómmal hülyül, de ettől függetlenül nevetek a feltételezésen. Elvégre tegnap csajoztam be.
-Joshom, hidd el hogy 'nem. Mi biszexek vagyunk, az menőbb! - Adom elő komolyan az elejét, majd vigyorogva a végét és ráharapok az ajkára, grrr hangot kiadva. -Frappírozol itt engem te hamis, valld be, csak azt akartad a pehelypaplanod legyek! - Röhögök, ez a másik módja hogy megnyugodjak és kiszökjön belőlem a feszkó. Annyira hülye ez a srác, komolyan, nem is értem hogy jutott ilyen baromság az eszébe. Bár tudom, hogy sokaknak megszűnik a világ ha párjuk lesz, de tudhatná, hogy Liával már igazából egy ideje együtt vagyunk, meg kamasz sem vagyok már, tudom kezelni a helyzetet.

_________________
"Entre deux coeurs qui s'aiment, nul besoin de paroles"
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: A szokásostól eltérő hétvége... :)   Today at 09:01

Vissza az elejére Go down
 

A szokásostól eltérő hétvége... :)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 8 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Lakások, házak, otthonok :: Archívum-