Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Kensington L. Lockwood
 
Suzanna Crystal
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : 1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Christian Archer
Oktató
Foglalkozás : filozófia tanár
Hozzászólások száma : 93

TémanyitásTéma: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Hétf. Ápr. 13 2015, 09:29

Ez itt Hollywood! Ennek azért vannak előnyei. AZ egyik ilyen előny, hogy rengeteg mozi van. Van, ahol pedig nem ezt a "hollywood-i mocskot" adják, hanem normális, rendes, a kutyás sem érdeklő művészfilmeket. Alig voltunka teremben. Egyszer bejöttek egyszerre négyen is, de hamar kiderült, hogy ők csak egy sötét helyet kerestek a smároláshoz. Film végére rájöttem, hogy abból a nyolc emberből konkrétan háromról tudom, hogy valóban érdekelte a film (ebben én is benne vagyok), és egy van, aki még esélyes, hogy érdeklődött az elején, de közben elaludt. De sebaj, ma csaptam egy görbe estét, kirúgtam a hámból, nem dolgoztam, nem tanultam, hanem elmentem moziba, szóval tadám! tudok én mulatni, ha akarok.
Hazafelé (immáron gyalog, mert a bicaj is bekrepált van időm elgondolkodni a film filozófiai mélységeiről. Az a gond, hogy nem voltak neki ilyen mélységei, bár a rendező szerintem tervezte ezek megjelentését, csak valahogy nem jött át semmi. De az is lehet, hogy a cuppogó hangok zavartak az elmélyülésben, amik két sorral hátrábbról jöttek folyamatosan.
A következő sarkon egy feketébe öltözött, csuklyás fazon jön velem szembe.
- Hé, van tüzed? - áll elém, hogy ne tudjak továbbmenni.
- Nem dohányzom.
- Akkor ide a pénzt! - folytatja zavartalanul, és a dzsekije zsebe dudorodni kezd.
Most el lehetne filozofálni rajta, hogy tényleg van-e nála pisztoly, vagy sem, de azért ennyire én sem vagyok elszállt. Inkább előveszem a pénztárcámat, és kiveszem belőle az a két dollárt, ami benne van.
- Tessék!
- Ne szórakozzál már velem, hol a többi?
Na, ezt most konkrétan honnan veszi, hogy van nálam több pénz? Én sokat keresek, csak keveset találok.
- Sajnos eléggé le vagyok égve.
- Tudod, kit etessél!
Olyan maflást kapok tőle itt helyben, hogy a fal adná a másikat, ha nem egy sarkon állnánk éppen, így csak több lépésben betántorodom tőle a mellékutcába, és egy kuka állít meg. Minden filozófia eszmefuttatás nélkül is tudom, hogy bajban vagyok. Éppen felajánlanám a mobilomat, de a konténernek lök, és nekiáll megmotozni. A mobilt hamar megtalálja, szóval azt már nem kell odaadnom.
- Ezt mért nem adtad oda?
- Mert pénzt kértél.
- Kuss! Ne dumálj!
Megint kapok egyet hátulról. Most már tényleg aggódom. kinéz nekem egy alapos verés és akkor még örülhetek, ha túlélem. Bár most mind a két keze üres, szóval lelőni nem tud, de kockáztassak?
Vissza az elejére Go down
Trinity Grenville
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : Zenész, énekes
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Hétf. Ápr. 13 2015, 10:09

A mai napra éppen akadt egy kis szabadidőm, hogy kellemesen és hasznosan eltöltsem. A reggelemet kávéval indítottam, aztán találkoztam a srácokkal, akikkel elidőztem, és felajánlották, hogy bulizzunk egyet ma este, de inkább nemet mondtam arra vonatkoztatva, hogy este az edzőterembe akarok menni meglazítani az izmaimat. Avagy jó kondiba tartani magam, amit egyébként minden nap megteszek csak mindig más formában. Mondjuk reggelenként futok, de ha nem reggel, akkor este elmegyek kondiba. Délutánra egy kis filmnézés, valami drámát néztem Johnny Deppel; imádom a filmjeit, talán egy volt az, amit láttam tőle és nem igazán tetszett, de mindenben jól alakít. Kora ellenére képes vagyok azt mondani, hogy szívesen lennék most a nője helyében, mert még az ötvenes éveiben is szexi. A Gilbert Grape filmben egész jó az alakítása - ritka, ha én drámát nézek, de akkor csakis jókat -, szomorú, ahogy a túlsúlyos anyját és szellemileg fogyatékos öccsét kell ápolnia, s ezért nem mehet világgá, vagy úgy mondjam, nem szemlélheti meg jobban a világot. A kis kikapcsolódásom után meglátogatom apámat a rendőrségen, mert ma úgy adta az idő, hogy éppen bent tartózkodik az irodai asztal mögött és fánk helyett palacsintát zabál.
- Na, még erre is van időd, hogy leugorj a helyi palacsintázóba? - kérdezem, amikor leülök vele szembe.
- Ááá, Frank felesége hozta amolyan szuvenírnek - legyint, aztán betömi a szájába a palacsintát. Csodálom, hogyha kergetnie kell az áldozatot, akkor még bír utána futni. Na nem mintha nagy pocakja lenne, mert távol áll még tőle, de ha így folytatja... egyébként is hízékony, én pedig aggódom az egészsége miatt.
- Frank? Frankó. Nem is tudtam, hogy neked van egy másodasszonyod - tudja, hogy csak viccelek vele, de ki nem hagyhattam. - Palacsinta szuvenírnek? - olyat sem hallottam még, a sütiről már inkább. Hátradől a székében.
- Figyelj... nem láttál mostanában valami gyanúsat? Az utcán egy banda kóvályog, már sokan tettek bejelentést ellenük... graffitiznek, tolvajkodnak, az időseket már nem győzöm számmal. Nem tudjuk őket elkapni, mert mindig olyan helyeken tartózkodnak, ahol mi éppen nem vagyunk - szar lehet egész nap azért dolgozni, hogy jó legyen a közbiztonság, de ha nem ők tartják meg a rendet, akkor ki fogja?
- Nem, de majd szólok, ha látok valamit - intek, majd felállok az asztaltól, éppen csak annyiért jöttem be, hogy megnézzem, hogy van. Egy puszit nyomok az arcára, hogy elköszönjek, majd továbbmegyek utamra.


Este a kondiban elidőztem egy órát, mert annyi kell minimum, hogy jó formában tartsam magam, na meg mellé egy liter víz, olykor napi szinten megiszok négyet-ötöt is. Itthagyom a kocsit, mert el akarok ugrani a sarki boltba. A sétálás közben elhaladok egy mellékutca mellett, és már éppen továbbmennék, amikor megállok és visszasétálok háttal, mert ütések hangját hallom. Sóhajtok egyet - ma jót teszek, mert olyan jótétlélek vagyok, hogy mellettem a hontalanok sem éheznek.
- Nincs jobb dolgod, mint itt bájgúnárkodni? - szólalok meg, amikor a csuklyás alak abbahagyja a verekedést és felém fordul.
- Hozzád meg ki szólt? - még nem vette észre, hogy egy nővel beszél ez a szemét, de amikor feltűnt, a csuklya alatt egy félmosolyt láttam az arcán. - Beszállhatsz, ha gondolod, tubicám.
- Jaj, ne bókolgass. Szeretem az ilyen jómadarakat... megenni... vacsorára - úgy beszélek, mint egy vámpír, holott még életemben nem ittam ember vérét... de még állatét sem, és a közeljövőben, sőt a távoli jövőben sem szeretném ezt megtenni.
- Főleg az olyan embereket, akik nem tudnak mit kezdeni magukkal, és a gyengébbet bántják, hogy egy kis pénzhez jussanak. Az iskolázottság bár nem kis pénz, de hidd el, megéri, ha valamire vinni akarod az életben - de minek is beszélek? Úgysem fogja megérteni, mert kis bunkóda, s hogy ezt tetézze, megindul felém. A kezét nyújtaná, de amint megteszi, fogom a csuklóját, és annyira hátrarántom a hátához a másik karjával együtt, majd térdemmel a háta közepére nehezedem, hogy ettől a földre kell feküdnie.
- Akarsz még? - ezzel együtt kiesik a kezéből egy telefon is. Egyik kezembe összefogom a két kezét, a telefont pedig felveszem. - Ezt kölcsönveszem, ha nem baj - bólintok az áldozat felé, majd beütök rajta egy számot.
- Halló! Apa? Azt hiszem, elfogtam egyet a madaraid közül. Siess, megvárlak - elmondom a címet, ahol éppen tartózkodom, majd a telefont elrakom a zsebembe, mert nem biztos, hogy a srác elkapná, ha odadobom neki.
- Engedj már el! - kiáltozik a kis galambom, de nem megy vele sokra, mert bizony, nem engedem. Perceken belül megérkezik apám is egy társával, mert már messziről meghallani a szirénák zaját.
- Ha tudnám, hogy nem akarsz zsaru lenni, már rég bevettelek volna a bandába - veszi át tőlem, majd bilincsbe veri a srácot.
- Van már sajátom - csak éppen másféle. Mindenesetre apám ezzel elintézi a dolgot, berakja a srácot a hátsó üésre és már kocsikáznak is el.
Megközelítem a megmentett, bizonyára menőségén csorbaesett férfit.
- Jól vagy? - nyújtom a kezem, hogy felsegítsem, ha esetleg eddig még nem sikerült talpra állnia. Átadom a telefonját is.
- Elvigyelek a kórházba? - ajánlom fel neki. - De ha nem szeretnéd, akkor is meg kell, hogy nézzelek - nem vagyok ápoló, de anyámtól - Isten nyugosztalja - eltanultam pár dolgot.

_________________
Vissza az elejére Go down
Christian Archer
Oktató
Foglalkozás : filozófia tanár
Hozzászólások száma : 93

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Hétf. Ápr. 13 2015, 10:27

Mire eldönteném, hogy akkor most a sorsra bízom magam, vagy megpróbálok ellenállni, addigra valaki a  segítségemre siet. Nem vagyok gyenge, amióta a a műtét valamennyire rendbe tette a szemem, azóta rendszeresen edzek, de a harcias fellépés eléggé távol áll tőlem. Ennek ellenére, ha fordítva állt volna fel a szituáció, én is megpróbálom megmenteni azt, akit bántanak. Legfeljebb én kapom helyette a pofonokat. Nem vagyok porcelánból.
A megmentőm nő létére igen határozottan lép fel, és még én is felszisszenek, amikor kicsavarja a csuklyás alak kezét. Engem ez az egy mozdulat egy életre lebeszélt a bűnözővé válásról, nem mintha eddig terveztem volna. Mondanám, hogy vigyázz, lehet, fegyvere van, de mivel a fickónak esélye sincs azt elérni, és a lány a rendőröket hívja ezt a részét inkább a profikra bízom.
Viszont feltűnik, hogy nem csak a sötét éjszaka miatt látok megint rosszul, valami gond van a szemüvegemmel is. Leveszem, megtörlöm, hátha valami ráfröccsent, de a helyzet nem javul. Mintha csak az egyik szememre látnék jól. Becsukom az egyiket, a kép tisztul, becsukom a másikat, tök homály minden. Most puszta kézzel nyúlok a szemüvegemhez, és már érzem is karcolásokat a lencsén. Amikor hátulról kaptam azt a taslit itt a konténernél, a szemüvegem a rozsdás fémnek csapódott. Remek!
A rossz fiút közben a megérkező rendőrök bekasznizzák, elkérik az adataimat, hogy majd felvegyék később a tanúvallomásomat, és elszáguldanak. Megmentőm most átvált önkéntes ápolónőbe.
- Nekem szerintem nincs bajom, de a szemüvegem az megszenvedte. - sóhajtok fel, de nem állok ellen, ha meg akarna vizsgálni. A bal arcom zsibbad, talán kicsit be is dagadt az első pofontól. A másodiktól az orrom zsibbadt el, de nem vérzik. Eddig életemben csak egyszer vérzett az orrom, de akkor betonnal ütköztem, az ennél durvább volt.
- Köszönöm, hogy megmentettél. Ez az őrült lehet, hogy kinyírt volna.
Holnap jól fogok festeni az előadásokon, megint mehet a pletyka arról, éppen mit szúrhattam el. De elmesélhetem nekik az egészet, és elvitatkozhatunk a lehetséges magatartásváltozatokról, az emberi élet értékéről, a megváltozott nemi szerepekről, és még a jó ég tudja mi mindenről. Azt hiszem, jó lesz ez így. De ne szaladjunk ennyire előre, előbb haza kéne jutnom úgy, hogy nem látok rendesen. Ez is egy jó móka lesz.
Vissza az elejére Go down
Trinity Grenville
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : Zenész, énekes
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Hétf. Ápr. 13 2015, 10:58

Valószínű, hogyha nem tudnak rá sok mindent bizonyítani, akkor bent tartják az őrsön, de ha mégis börtönbe kerülne, mert kiderül róla, hogy az aktája tele van bűnökkel, akkor is max két évet kaphat - hacsak nem ölt embert. Nem szívesen lennék mondjuk Firenzében, ahol egy sorozatgyilkos élt, ráadásul abban az utcában, ahol megölt majdnem mindenkit, és senkinek sem tűnt fel, hogy ő milyen boldogan éli az életét, és körülbelül 20 évbe beletelt, mire kiderítették, hogy ő volt a tettes. Nagyon jó bűnözőnek, gyilkosnak kell lenni ahhoz, hogy ne hagyjunk a tett helyszínén mondjuk egy ujjlenyomatot, akár a cipőnek a lenyomatát, mert ha tegyük fel, kint járkál és pont olyan helyen, ahol megragad a kosz, akkor simán meglátszik a por. Mivel sok krimit nézek és ebben élek apám mellett, én tuti, hogy jó bűnöző lennék, egy hajszálat sem hagynék hátra. De nem is gondolok ezekre, mert én életet mentek és maximum önvédelemből bántok valakit, de nagyon nincs előnyömre, hogy valakit megüssek.
- Az nem egy kellemes dolog, de csak van pénzed másikra - általában érdekel más emberek helyzete, mert nem hagyhatok csak úgy valakit az utcán, miközben szétverik, és azt is meg szoktam szánni, aki az utcán koldul. Nem egy emberen segítettem már ilyen helyzetben.
- Semmiség. Arra egyik sem képes, hogy megöljön valakit, csak ha nagyon szorult helyzetbe kerül. Amint megkapják, amit akarnak, arrébb állnak, szóval... nem hiszem, hogy egy összeverésen kívül bármi más bajod esett volna - általában ilyenek. Csak akkor ölnek meg valakit, ha tudják, hogy veszélyes rájuk nézve, vagy nem tudtak vele kellőképpen elbánni.
- Gyere, akkor elviszlek hozzám, ha nem gond, itt a sötétben ugyanis nem látok semmit - tisztázom, de remélem nem gondol semmi rosszra, hogy egy fiatal perverz vagyok, aki mindenkit megment az utcában csak azért, hogy ingyen hozzájusson egy kis friss húshoz.
- Nem messze parkolok, szóval azt hiszem, holnapra rendbe tudlak hozni, ha valahová nagyon készülsz. Nehogy azt mondja a nőd, hogy valakivel szépen összebunyóztál, vagy esetleg a szüleid... vagy ki tudja - na, mindig helyzethez alkalmazkodok, ez attól függ, hogy éppen kivel beszélek. Vannak beszédesebb emberek, és a kevésbé beszédesek, a nagymenők és a kevésbé nagymenők, mindhez tudok alkalmazkodni. Muszáj. De akkor ők is alkalmazkodjanak hozzám.

_________________
Vissza az elejére Go down
Christian Archer
Oktató
Foglalkozás : filozófia tanár
Hozzászólások száma : 93

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Hétf. Ápr. 13 2015, 11:26

Én nem vitatkozom ezen, hogy mennyire voltam veszélyben, vagy sem. A fickó eléggé mérges volt azért, mert nem talált nála semmit. Vagy valami más miatt volt mérges, és rajtam vezette le.
- Otthon van egy pót, csak addig kell eljutnom valahogy. - legyintek a szemüveg kérdésre. Aki ennyire vaksi, az nem engedheti meg magának, hogy csak egy szemüvege legyen. - Hozzád? Ne haragudj, de szerintem az csak felesleges kerülő, mert utána még haza is kellene jutnom. De ha hazavinnél, azt megköszönném, mert így szemüveg nélkül ez nekem most eléggé nehézkesnek tűnik. Nemrég költöztem a városba, és még az utcákat sem ismerem. Szerintem simán eltévednék.
Az autó felé elindulhatunk persze, ha irányba állít, lámpaoszlopnak nem fogok nekimenni, a nagyobb tereptárgyak feltűnnek így is, de egy utcanévtábla már gondot okozhatna. Persze fél szemmel azt is el tudnám olvasni. A fejem viszont kicsit nehéz, jó lenne most letenni valahová.
- A diákjaim. - javítom ki, ahogy elkezdi találgatni, ki fogja megcsodálni holnap a fizimiskámat. - Más jelenleg nem játszik a képben. Ők szerintem röhögnek egy jót, és kiposztolják az összes közösségi médiára. Szóval felőlük nem aggódom.
Jól fog mutatni a Mr. Archer lóhalálában rohan az órájára képek mellett. Amikor a múltkor megbotlottam a saját cipőfűzőmben, az pedig szerencsére tanuk nélkül történt.
- Egyébként Christian Archer, szolgálatodra, bár jelenleg még én szorulok Rád, de a mérleg bármikor átbillenhet. - nem nyújtok kezet, mert ezt a hölgynek kell kezdeményeznie.
Vissza az elejére Go down
Trinity Grenville
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : Zenész, énekes
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Hétf. Ápr. 13 2015, 13:25

Jogos. Nem kell akkor kerülőt tennem. Így csak kétszer megyek, nem háromszor. 
- Okés, akkor elviszlek hozzád, de akkor is leápollak... - nem tudom, ezt hogy tudnám szebben mondani, mert ez a leápollak eléggé baljósan hangzik, de értse jól. Én tudom, hogy úgy értettem, hogy meg szeretném vizsgálni, remélem, van nála minden szükséges holmi, ami kell. Leginkább egy kenőcs, ami lehűti az ütés helyét. Intek neki, hogy várjon meg, mert be kell mennem még az edzőterembe pár cuccért - hát milyen meglepő, hogy Trinity ebből a helyiségből szabadult! Lehet anyám nem is a kórházban szült, hanem egyenesen egy futópadra... na az azért durva. Közben megérkezem, és elvezetem a kocsimhoz, nyugodtan beszállhat az első ülésre.
- Csak arra van szükségem, hogy megmond, merre tanyázol - a merre laksz már olyan ódivatú. Manapság már nem is azt kérdezzük meg, hogy milyen autód van, hanem milyen a négykerekűd, mivel utazol a hátsód alatt.
- A diákjaid? - lepődök meg, nem néz ki tanárnak, bár a szemüveg mindent megmagyarázna. Nem tudom, mire tippelnék. Magyar, matek... 
- Mit tanít, kedves uram? - állok át a magázós formára, de csak poénból, nem gondolom én komolyan. Egyébként sem menne ez nekem, csak az idősebbekkel szemben. - Az is eléggé ciki lesz, ha mások a képén fognak röhögni, tanár úr - tökre komolyan beszélek, mintha semmi poént nem akarnék belerakni, pedig ez tényleg poén.
- Trinity Grenville. Megbillentsem kicsit a mérleget? - mosolygok rá, de egyelőre semmi ötletem nincs, hogy mivel tenném ezt meg. Beindítom végre a kocsit és elindulok egy kinézett út irányába, onnan úgyis el tudok vezetni bárhová, mert itt minden út elvezet valahová. Minden út Rómába vezet!
Egy kanyarban úgy megrántom a kormányt, hogy a mellettem ülő azt hihetné, hogy egy autóversenyen vagyunk és pont driftelek, de annyira nem vagyok profi, hogy versenyekre járjak. De ettől tuti görcsberándul, mert teljesen nekivágódik az ablaknak.
- Csak teremtettem egy kis extrém helyzetet, bár ettől még nem tartozol nekem. És nem foglak megölni, amiatt ne aggódj - komolyan veszem a vezetést, nem lenne merszem ahhoz, hogy megöljek egy embert, hiszen az én felelősségem, ha én ülök a volán mögött.
- Hogy lehet az, hogy magányosan tengeted hétköznapjaidat, mikor simán lehetnél valami címlapmodell? - nem, nem bóknak szánom, csak szeretem kimondani, ami a fejemben van.

_________________
Vissza az elejére Go down
Christian Archer
Oktató
Foglalkozás : filozófia tanár
Hozzászólások száma : 93

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Hétf. Ápr. 13 2015, 15:00

"Okés, akkor elviszlek hozzád, de akkor is leápollak"
Hát engem már leápoltak elég alaposan. Ott téblábolok az utcasarkon, amíg a lány elhozza a cuccait, aztán autóba ülünk. Bemondom a címet és megkezdődik az éjszakai rodeó. Azt nem igazán látom, hogy mennyire vezet veszélyesen, lehet, jobb is, így egy idő múlva leveszem a szemüvegemet, hogy azon az egy lencsén se lássak ki.
Már csak a kanyarokból, gázadásból, fékezésből tudok következtetni arra, mi is történik velünk. Óvatos duhaj vagyok, szóval az övet még induláskor bekapcsoltam.
A társalgás megindul, és ez eltereli a figyelmemet a biztonságomról.
- Filozófiát oktatok a Frances University-n.
Nem tudtam, hogy Trin mérlegnek képzeli az autóját, és azt billegeti meg nekem, hogy ne érezzem magam annyira lekötelezve. Felkenődök az ablakra,
- Nagyszerű, most már szimmetrikusan vagyok leamortizálva. - jegyzem meg miután visszakapartam magam egyenesbe.
" Csak teremtettem egy kis extrém helyzetet, bár ettől még nem tartozol nekem. És nem foglak megölni, amiatt ne aggódj"
- Nem?! - kérdezek vissza egészen meglepetten, e az igazi meglepetés még csak most jön.
Jó, ok, mondták már, hogy jóképű vagyok, de a címlapmodellig még nem jutottunk. S főleg itt mért kapok én ilyen bókokat, amikor ebben a városban mindenki jól néz ki, és filmvászonra akar kerülni?
- Eddig nem látszott ki az arcom a szemüveg mögül. - felelem félig viccesen, félig komolyan.
Tényleg volt ezzel némi gond korábban. Ráadásul eleinte a választott keretek sem voltak valami telitalálatok. A gond mindig ott kezdődött, hogy ugye keretet próbálni úgy kell, hogy még nincs benne lencse. A többit nem is ecsetelném...
Viszont kezdem átérezni, milyen lehet a lányoknak, amikor egy nyomulósabb férfi fel akarja csípni őket. Trin csak lazán társalogni próbál (gondolom nincs más célja), de máris kezdem kínosan érezni magam. És én felhívtam a lakásomra. Ez nők esetén kockázati tényező, és nem mondhatnám, hogy ebben az esetben nem az, mert az előbb tett taccsra valakit, akit én határozottan nem tudtam volna. Persze gonosz dolog a megmentőmről ilyesmiket gondolni. Egyáltalán hogy jutott ez az eszembe? Ja, mert ilyen irányú megjegyzést tett?
- Khmm ... és te mivel foglalkozol? - próbálom fesztelenül másfelé terelni a témát. Nem mondom, hogy teljesen észrevétlenre sikeredik a próbálkozás. A hangsúlyok miatt kb. annyira nyilvánvaló, mint az, hogy kissé zavarba jöttem. Szóval hangosan csobogó evezőcsapásokkal próbálok más vizekre evezni.
Vissza az elejére Go down
Trinity Grenville
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : Zenész, énekes
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Csüt. Ápr. 16 2015, 22:48




- Hm... nem - tökre komoly az arcom, ennél komolyabb nem is lehetne. Csak megvigyorgom, amikor megemlíti, hogy most már szimmetrikus, amiről eszembe jut egy figura, aki meg volt áldva a szimmetriával.
- Ha engem kérdezel, szerintem nem jó az, ha valami aszimmetrikus, sokkal jobb, ha mindkét fele egyenlő valaminek - na, igen, ennyi erővel mondhatnám a festőknek is, hogy ne úgy fessenek már le egy embert, mintha fullra le lennének amortizálva, mert hogy néz már ki. Ezért volt jó da Vinci, aki minden oldalról úgy közelítette meg az embert, hogy egyenlően legyen mindkét oldala, egyformán.
- Filozófia, hm. Az a tantárgy, amire még én is szívesen bejárok. Szeretek filozofálni a legapróbb dolgokon is, felteszek magamnak olyan kérdéseket, amelyekre választ nem tudnék adni sem én, sem a világegyetem - ha itt tartok, fitogtatom a vallás-tudomány témát, amivel jobban hiszek a tudománynak, mintsem a vallásnak, bár a filozófia pont úgy áll vele, hogy igyekszik elkerülni azt, hogy beleessen abba a hibába, hogy az egyik oldalra áll. Inkább vitatja mindkettőt. Az a legrosszabb, ha tudom a választ, de a kérdést nem.
Megjegyzést már nem teszek arra, hogy nem látszott ki a szemüveg mögül, mert nem igazán bámulom meg az embereket, éppenhogy vetek rájuk egy pillantást, mert külsőleg szemügyre véve őket is le tudom szögezni azonnal, hogy kivel is van dolgom. Ez nem azt jelenti, hogy előítéleteket gyártok az emberekről, de mindenki azt mondja, hogy fontos az első benyomás. Chrisről például legelsőnek az jött le, hogy valami nagyokos lehet, és máris kiderült, hogy tanít.
- Zenélek... éneklek. Mondjuk úgy. Ha a kis manőveremre értetted, akkor hobbi szinten karatézom, bár... inkább mondhatom, hogy komolyabban űzöm pont az ilyen esetek miatt, ha valaki rámtámadna, érted. Apám is, mivel benne van a szakmában, ezért gyerekkorom óta taníttatott, hogy ne essen bajom - még ha nem is akartam. De akartam, mert jó buli volt gyerekként tanulni, most pedig egyenesen imádom.
- Közben majd jelezz, ha odaértünk, annyira még csak látsz - remélem, hogy nem kell körbefurikáznom az egész várost.

_________________
Vissza az elejére Go down
Christian Archer
Oktató
Foglalkozás : filozófia tanár
Hozzászólások száma : 93

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Pént. Ápr. 17 2015, 08:24

Igazán megnyugtató, hogy most már nem nézek ki rosszul, mert mind a két arcomon van "hupli". Rosszul aludtam volna éjjel, ha az egyik fele kimarad, azon aggódtam volna, hogy most akkor mi lesz a vonzerőmmel. Egy-két kék-zöld folt színesíti a megjelenést, nem? Felfigyelnek az emberre, mindenféle fantáziák tárgya lesz: vajon mit művelhetett, hogy így néz ki, stb. Nem is tudom, mért nem szereztem be eddig egy-két ilyen dekorációt.
Aztán figyelek a további mondandóra, és kicsit óvatosabb leszek hamarjában. Szóval szívesen bejár.
- Akkor te most egyetemista vagy?
Jó tudni, ha diákkal akadok össze, mivel vannak bizonyos korlátok, szabályok, amiket nem illik áthágni. Röviden úgy lehet összefoglalni, hogy házinyúlra nem lövünk. Nem mintha bármi ilyen tervem lett volna, de hát a látszat, a látszat...
De a kérdésemre nem az a válasz, hogy egyetemre járok, hanem hogy a kisasszony zenész. Bár, ugye van ilyen irányú lehetőség is, főleg a színész szakon, gondolom.
- Mért? Már az utcában vagyunk? - riadok fel a lehetőségek mérlegeléséből, és összehunyorított szemmel kinézek az ablakon. - Tényleg.
Így, hogy mondja, már feltűnik, de hát alig pár napja lakom itt, nyilván elsőre, alig látva nem esett le, hogy már befordultunk.
- Itt jó lesz. - mondom ki, amikor feltűnik a kis társasház, amiben van az albérletem.


A hozzászólást Christian Archer összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Ápr. 27 2015, 12:46-kor.
Vissza az elejére Go down
Trinity Grenville
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : Zenész, énekes
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Csüt. Ápr. 23 2015, 23:36

Nézek jobbra, nézek balra. Tény, hogy ritkán járok ebben az utcában, mert semmi keresnivalóm nincs errefelé, szóval most úgy nézek ki itt, mint egy afrikai elefánt az amcsi betontömbök között, avagy helyem itt nincs. Ha nem egy bajbajutott fajtársamról lenne szó, akkor valószínű, ide sem tettem volna a négy kerekem.
- Nem, csak voltam. Filmművészetre jártam, hamar befejeztem, de a filozófiát szerettem. Egy volt a sok közül, amit nem untam, és a tanáromat is szívesen hallgattam, mert nem volt unalmas, igyekezte feldobni az óráit hirtelen jött viccekkel, amik csak úgy lebegtek a semmiben, de sokszor kötődtek egy-egy filozófushoz - hablatyolok itt össze-vissza. Túl sokat mondok, s nem szimplán a kérdésre válaszolok, hanem tovább feszegetem azt. De legalább fenntartom a beszélgetést, mert eszem ágában sincs végigülni csendben ezt az utat.
- Időközben ugye kialakult a zenekarom, így a tanulmányaimnak is vége lett, mondhatni előrébb hoztam - közben megérkezünk a célponthoz is. Leparkolok az autóval az apartman előtt, ha lehet ezt úgy leírni, aztán kiszállok, megvárom, míg Chris is kiszáll, aztán lezárom az autót, nehogy véletlenül valamelyik tökkelütött mepróbálja kilopni a rádiót, vagy rosszabb, magát a kocsit elvinni.
- Nem is tudtam, hogy a tanárok albérletben élnek. A legtöbben sokkal inkább tűnnek annak a "minél fényesebben élek, annál nagyobb a tekintélyem bizonyos körökben" krapekoknak - jó, ezt azért mondom, mert én jobban szeretek olyan házban élni, ahol nincsenek alul-felül szomszédaim, maximumon zúzhat a zene, akár az ablak is kitörhet, lesz másik, a legjobb benne pedig az, hogy bulit akkor csapok, amikor akarok, van medence, és azokban a habparty a legjobb.
Közben várok arra, hogy behívjon, így tökre úgy érzem magam, mint a klasszikus vámpírok, akik nem léphetnek át a házak küszöbén addig, amíg nem mondják, hogy "jöhetsz".

_________________
Vissza az elejére Go down
Christian Archer
Oktató
Foglalkozás : filozófia tanár
Hozzászólások száma : 93

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Hétf. Ápr. 27 2015, 12:55

A jó filozófiaóra receptje: mondjak vicceket. Ezt is érdemes megjegyezni, bár soha nem voltam az a jó viccmesélő, sokkal gyakrabban röhögtek a környezetemben rajtam, mint velem. Trinnek elég érdekes elképzelése van a tanárokról, meg a tanári fizetésekről főleg.
- A tanárok, kedves kisasszony, nem egy külön állatfaj, ők is általában ott élnek, ahol a pénztárcájuk megengedi. - felelem a feltételezésére, és noha a téma ilyen kontextusban piszkál kissé, de mégsem vagyok ingerült, csak inkább némi cinizmus érezhető a hangomból. Jelen kalkulációim szerint a saját lakás nagyjából 15-20 év múlva esedékes.
De ebben most nem akarok belemenni. Elballagok az ajtóig, kitapogatom a kulcslyukat, nyitok, rátenyerelek a villanykapcsolóra, majd óvatos léptekkel, mert nem emlékszem, hol hagytam cuccot a földön reggel, eloldalazok a legközelebbi falipolcig, és felmarkolom a tartalék szemüvegemet. Miután felveszem, körbenézek, hogy mégis hová engedem én be a mentőangyalomat.
Nos, igen, éreztem, hogy átgázoltam valamin, és most már emlékszem is, hogy a szennyest csak idekupacoltam a bejárat mellé, hogy majd elvigyem mosodába. Még jó, hogy a tetején pólók vannak és nem a gatyáim.
Ha Trin eddig nem engedte volna be magát, akkor az egyik pólót gyorsan a kupac tetejéről felmarkolom, és letakarom vele az egészet, és csak utána hívom be. Ha a hölgy már benn van, akkor az ilyen kozmetikázás felesleges.
Azt is tudom, hogy van egy nagy kupac mosatlan a mosogatóban és a környékén, de legalább nem a kanapén.
- Először is nagyon köszönöm, hogy hazahoztál. - fordulok a lány felé. Most már látom is az arcát legalább.
Vissza az elejére Go down
Trinity Grenville
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : Zenész, énekes
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Hétf. Ápr. 27 2015, 13:20

A hangjában éreztem, hogy mit akar ebből kihozni: ne gondoljam azt, hogy minden tanárnak olyan jó a fizetése. Hát könyörgöm, az itteni színvonal szerintem sokkal jobb, mint más országokban, bár máshol inkább arra megy ki a játék, hogy a tanár szeret is tanítani, örüljön annak, hogy van munkája, ne annak, hogy milyen vastag a pénztárcája. Emlékszem egy tanáromra, aki azért panaszkodott, hogy milyen silány a fizetése, bezzeg minden ujján volt egy aranygyűrű, a fülében minden nap más fülbevaló, a nyakában minden nap más nyaklánc - nekünk ez csak fux volt -, és persze hatvanas éveiben olyan ruhákban járt, hogy azt mondaná rá az ember, hogy van hátra még száz éve. Sajnos mindig azok panaszkodnak, akiknek van, azok pedig jól eléldegélnek, akik valójában panaszkodhatnának. Ezt tisztelem is Chrisben, hogy nem tesz panaszt... eddig.
Addig nem lépek be a házba, míg Chris el nem intézi a dolgait, mert nem szeretek úgy belépni valahová, hogy nem várt vendég vagyok, és tudom, hogy olykor az emberek hajlamosak arra, hogy úgy hagyják a házat, ahogy kijöttek onnan, főképp a férfiak. Szóval kis idő múltával lépek be, amikor megkezdi köszönetnyilvánítását.
- Nem tesz semmit - legyintek magam előtt, és eszem ágában sincs, hogy körbenézzek a házában, mert nem szokásom. Vagyis... csakis akkor, ha igényt tartok rá és egy olyan ismerőshöz megyek, aki már alapból vár rám, akkor nyilván meglesem, hogy hogy várt. Már hozzá vagyok szokva a nagyobb rumlikhoz is, Chris háza azokhoz képest egy igazi puccos lakás, amit takarítanak is, mert például a zenekarom egyik tagja össze-vissza hagyja az alsóit, ilyenkor jövök képbe én, és besegítek neki a ház rendberakásában.
Szó nélkül nyújtom kezem Chris arca felé, így ujjaim közé zárom az arcát, hogy jobban megnézzem az ütések nyomát - nem vagyok szívbajos, és remélem, hogy ő sem, hogy ennyire hirtelen "közeledtem".
- Íjj - szisszenek fel. - Azért sötétben nem tűnt ennyire vészesnek. Kicsattant az ajkad, és kicsit felszakadt a szemöldököd, a monokliról ne beszéljünk - a bal szeme sarkán feltűnt a már kékülni látszó folt. 
- Okés, remélem, van itthon sebtapaszod, aztán szükségünk lesz egy kenőcsre, ami lentebb lohasztja. Valami hűtő hatásúra - nem kérdezem, hogy van e árnika tartalmú kenőcse, mert szem-száj környékére nem ajánlott, ki tudja, mit okoznék vele. Bár én ittam már tusfürdőt egy fáradt estémen, amikor a sötétben tapogatóztam innivaló után és az akadt a kezembe, végül semmi bajom nem lett tőle, miután kihánytam az összeset, amint lenyeltem.

_________________
Vissza az elejére Go down
Christian Archer
Oktató
Foglalkozás : filozófia tanár
Hozzászólások száma : 93

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Hétf. Ápr. 27 2015, 15:05

Trin amint bejön, "lerohan". Az ilyen harcos segíteni vágyásról nekem mindig az üdvhadsereg jut az eszembe, meg a békeharcos, meg némi asszociációval a fából vaskarika. Kicsit sziszegek, ahogy megvizsgál, nem attól, amit érzek, hanem attól, amit hallok. Az érzet egyenlőre egy nagy zsibbadásban tömörül, bár gyanlik, hogy a zsibbadás mértéke nagyobb, mint a fejem. Konkrétan olyan, mintha ráhúztak volna egy jó nagy zsibbadáspárnát az arcomra.
- Kész szerencse, hogy a szemüveg felvételen után nem jutottam el a tükörig. - jegyzem meg, amikor felsorolja, mi mindent sikerült röpke pár másodperc alatt összehoznia a támadónak.
- Van elsősegély felszerelésem, de nem rémlik, hogy krém is lenne benne. - merengek el egy pár pillanatig, aztán rájövök, hogy az nem elég, ha beszélek róla.
Ha Trin elengedi az arcomat, akkor elballagok a fürdőbe a szekrényhez, ahol tartom. Ez a mosdó felett van, és jó szokáshoz híven tükör van az ajtaján, így szembetalálkozom magammal, és kellően megijedek a látványtól.
- Huhh, azt a hétszázát!
Egy rövid időre meg kell támaszkodnom a mosdókagylóban, mert elfogott az émelygés, és kiment az erő a lábamból. Aztán szépen, lassan felnyúlok, kinyitom a szekrényt anélkül, hogy felnéznék, és csak utána emelem fel a fejem, hogy megkeressem a dobozt. Megfogom, és a szekrényt nyitva hagyva ballagok vissza a szobába, majd azonmód le is ülök a kanapéra, mert úgy érzem, kell most már egy biztos nyugvópont nekem.
A dobozban van fertőtlenítő, ragtapaszok, géz, rögzítőpólya, és egyéb apróságok, Trin kedvére tobzódhat, és én csak remélni tudom, hogy tényleg ért is hozzá, amit tenni készül.
Vissza az elejére Go down
Trinity Grenville
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : Zenész, énekes
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Szer. Máj. 06 2015, 18:01

//Ott kezdődött a baj, hogy user rockot kezdett el hallgatni, és az tipikusan egyenlő azzal, hogy reag csak későn jön, mert elvonulok zenélni xD//


Vállat vonok a tükrös megjegyzésre.
- Ebből még igazán jó sminket is ki lehetne hozni - nevetek fel. Nem akarom én kisminkelni úgy, mint egy plázabikát, mert hogy nézne ki szerencsétlen. Egy időre eltűnik a fürdőszobába - gondolom én, hogy oda ment, nem máshová -, az elsősegélyfelszerelés az jó lesz, de megemlíti, hogy nincs benne krém.
- Ahh, nálam mindig van arra  az esetre, ha bunyóba keverednék. Ismerve magam... edzések alkalmával akár, valakit muszáj felkérni, hogy bokszoljon velem - na ja, és ott kötök ki végül, hogy nekem is el kell szenvednem pár zúzást, de már annyira hozzászoktam, hogy valószínűleg egy gorillával, akarom mondani, kigyúrt állattal szemben is megállnám a helyem, legalábbis nem fájna. Ahogy apám mondaná, egy nagy medvét könnyebb legyőzni egy kisebbnek, mert az ötször körbeugrálja, mire a nagy izomagy észbekapna. Ezért igyekszem nem belassítani magam.
Mivel a táskám nálam van, így nem kell lemennem az autóhoz, hogy kivegyem belőle azt a kenőcsöt. Ahogy Chris leül velem szemben, az ujjam hegyére nyomok egy kicsit a gyógyírből.
- Kicsit hűteni fog, de semmi kellemetlen - a hűtés egyébként is jó az ütésekre, másnapra nem sok nyoma lesz. Az ujjammal gyengéden bedörzsölöm a bőrébe a szeme környékén ügyelve arra, hogy ne menjen a szemébe belőle.
- Nem gondolkodtál még a kontaktlencsén? - lehet azzal rosszabbul járna egy ilyen verekedés után, ki tudja. Hallottam már olyat, hogy valaki vele aludt, holott nem lett volna szabad, aztán ráfázott, mert begyulladt a szeme. Az ütés lehet, hogy hasonló nyomást gyakorolt volna rá abban az esetben. Nem tudom, nem vagyok orvos, és nem próbáltam, sose voltam szemüveges, maximum olvasáshoz használok.
- És tökre szép szemed van - nézek a szemeibe egy pillanatra, csakhogy tényleg megbizonyosodjak róla, hogy igazam van. Amikor végzek a szeme környékével, jön az ajka... ami egy kicsit húzósabb, még nem ápoltam le így idegent, de nem rettenek vissza, újabb kisebb adagot nyomok az ujjamra, szólok Chris-nek, hogy nyissa résnyire az ajkait, és ahol az ütés érte, ott megint bekenem.
- Ha nem lennél ilyen kis nyusziszívű és csendes, még beléd is szeretnék - igen, ez bók volt. És nem, nem gyáva alakoztam le, csak megjegyeztem, hogy bátrabb is lehetne néha. Lehet meghívom egy sörre, vagy többre, hogy megjöjjön a hangja.

_________________
Vissza az elejére Go down
Christian Archer
Oktató
Foglalkozás : filozófia tanár
Hozzászólások száma : 93

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Szer. Máj. 06 2015, 22:25

Amikor Trin a kenőccsel közelít, gyorsan megkapaszkodom a kanapé szövetében, mert attól tartok, ez fájni fog. Tényleg fáj is, de nem annyira, mint vártam. Ki lehet bírni. Mondjuk mindenképpen ki kell bírni, nem azért, mert különben leesne a fejem, de milyen égés lenne már nyüszögni egy lány előtt! Főleg gy ilyen lány előtt.
- Van az is, de most a moziba inkább szemüveget vittem.
Eddig tart a rövid válasz, és aztán inkább lehallgatok, mert Trin ujjai a szám felé közelítenek.
Ez a kezelés már jóval fájdalmasabb, a szám nem csak véraláfutásos, de fel is repedt. Éppen feladva maradék büszkeségem sziszegni kezdenék, amikor Trin elkezd nekem udvarolni. Ettől annyira meglepődöm, hogy csak nézek rá, pontosabban feléje, mert szemüveg nélkül megint nem látom rendesen, a szám tátva marad, szóval jól lekezelhető. Kell egy pár másodperc, mire "újraindul a rendszer" odabenn.
Nyúlszívű. Ez azért fájt.
- Hát én már csak ilyen selejtes vagyok. - felelem végül, amikor visszakapom a számat saját használatra.
Erre nem nagyon tudok mást mondani. Az, hogy nem ütöttem vissza még nem jelenti azt, hogy gyáva is vagyok. Félni nem féltem, csak kellemetlenül éreztem magam abban a szituációban.
Vissza az elejére Go down
Trinity Grenville
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : Zenész, énekes
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Szer. Máj. 06 2015, 22:46

Ez mindent megmagyaráz. Moziba szemüveggel jobban lehet látni, biztos. Bár én tuti, hogy annyira hozzászoknék a kontaktlencséhez, hogy többször nem nyúlnék a szemüveghez, csak ha újakat kell csináltatni, vagy valami probléma lett velük.
Chris most biztos azt hiszi, hogy valamit akarok tőle, szóval ilyen fura arcot vágok, egyik szemöldököm felvonva, miközben ápolom.
- Ne érts félre... komolyan. Csak nagyon őszinte vagyok, nem félek használni a szavakat. Ha az ember félne minden egyes kimondott szótól, akkor lehet, hogy sosem ismerne meg senkit. Aztán bánná - így van ez a szerelemmel is. Ha nem szólsz hozzá a kiszemeltedhez, ő sem fog nagy valószínűséggel, és akkor bánni fogod egy életen át, hogy olyan kis beszari voltál, mert nem mertél annyit mondani, hogy "szia". Lehet, hogy csak én gondolom így, de ha a legtöbb ember kimondaná, amit gondol, sokkal egyszerűbb lenne a világ, legalábbis az emberi kapcsolatok. Az már más, hogy vannak emberek, akiknek alanyi joga, hogy hülye legyen és sajnos sokan élnek is vele, ezeket a hülyéket kéne exhumálni, vagy nem tudom. Jó, mindent azért nem mondhatunk ki, mert akkor nagy háborúk jönnének megint, az meg azt jelenti, hogy nem tanulunk a hibáinkból.
- De komolyan, olyan kis csendes vagy - végzek közben, aztán egy sebtapaszt helyezek a szemöldökére, ahol felszakadt.
- Oké, elviszlek egy sörre - jézus, ez majdnem úgy hangzott, hogy elviszlek egy körre. - Csakhogy kicsit megjöjjön az életkedved. Holnap úgysincs tanítás, hacsak nincsenek magánóráid - én ezt így szépen eldöntöttem magamban.

_________________
Vissza az elejére Go down
Christian Archer
Oktató
Foglalkozás : filozófia tanár
Hozzászólások száma : 93

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Szer. Máj. 06 2015, 23:21

Trin tovább beszél, és bennem lassan azért enyhül a fájdalom. Már csak tompa sajgás marad.
- A csendest még el is fogadom, bár még nem hallottál előadást tartani. - felelem mosolyogva, de ez a mosoly azért eléggé keserű. - A másik jelző már jobban fáj.
Ha már az őszinteségnél tartunk én sem szoktam kertelni nagyon.
- De persze ma este nem szerepeltem valami fényesen.
Mi tagadás, lefagytam ott is kicsit, váratlanul ért a támadás, a brutalitás a düh.
Most akkor még meg is hív sörözni? Van nekem kedvem még ma kimozdulni? Nem mintha lenne választásom, ez az amazon elrabol, akár akarom, akár nem. Amúgy szívesen vagyok vele, mert minden harciassága ellenére kedves lány.
Viszont a tükörből halványan emlékszem, hogy a ruhám is eléggé koszos lett. Lehet, hogy vér is van rajta, ennyire nem láttam.
- Egy pillanat, veszek fel másik felsőt.
A szekrényhez lépek, kiveszek egy pólót, ezt az ajtónál lévő kupac tetejére dobom, és belebújok a frissbe. Közben persze próbálok nem a számhoz érni, nehogy lejöjjön a kenőcs. Trin közben konstatálhatja, hogy azért valamikor én is letévedhettem valami edzőterembe, talán nem is egyszer, és talán nem is teljesen véletlenül.
- Lehet most nekem inni? Mi lesz a kenőccsel? - kérdem még a póló belsejéből, mielőtt kidugnám a fejem, mert ugye ott jut az eszembe a probléma. Aztán kibukkanok, visszaveszem a pót-szemüvegemet, és ezzel nagyjából kész is vagyok.
Vissza az elejére Go down
Trinity Grenville
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : Zenész, énekes
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Szer. Máj. 06 2015, 23:38

- Lehet, hogy foglak majd, még nem tudhatod biztosan - kacsintok felé. Szívesen meghallgatnék egy-két előadást, ezzel nincs is probléma. 
- Olyat lehet egyébként tenni, hogy egy nem diák bemegy órára mondjuk megtekintésre? - nem tudom pontosan, hogy szabad e ilyet, de tényleg érdekel, hogy milyen lehet Chris akcióban.
- Még van rá lehetőséged, hogy fényesen szerepelj - megvárom, míg felkap magára egy másik felsőt, és akarva-akaratlanul is követem őt a szememmel, aztán figyelem, ahogy felsőt vált. Öööö..köhm, ehm. Normális esetben pedig nem jönnék ettől zavarba, de... nem, nem igazán jöttem most sem. Mutatnék én neked izmokat, Chris, csak kicsivel nőiesebbeket! Visszatér, addigra én is összeszedem magam, meg fel is állok.
- Mittomén, majd lenyalod - legyintek egyet, nem tudom, mi legyen a kenőccsel. - De annyira nem számít, mire odaérünk, a bőröd beszívja. Egy sör még sosem ártott meg a sebeknek sem - megembereli legalább.
Elindulok ki az ajtón, megvárom, míg bezárja az ajtót, meg miegyéb, aztán lesétálok vissza a kocsihoz.
- És most nem ijesztelek meg - akarom mondani, szépen fogok vezetni, nem úgy, mint egy elvetemült. Megvárom azt is, hogy szépen elhelyezkedjen mellettem, becsatolja az övet, meg miegyéb, közben bekapcsolom a rádiót is kicsit halkan, hogy szóljon az úton valami.


Egy ismert helyre furikázom el magunkat, a hely neve El Diablo, egy kicsit kemény névvel, belül azonban lájtosabb berendezéssel és társasággal. Már ha másnak ez lájtos, a régebbi rock zenék szólnak a zenedobozból.
- Éjt, Lui, csapass valami erőset! Meg két sört - igen, ezzel indítok, mert nem fog megártani Chrisnek sem, és legalább megtudom én is, hogy milyen, ha nem nyuszi.

_________________
Vissza az elejére Go down
Christian Archer
Oktató
Foglalkozás : filozófia tanár
Hozzászólások száma : 93

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Szer. Máj. 06 2015, 23:48

Nincs mit tenni, sörözni fogunk. Trin vezényel, én meg összekapom magam, és követem. Megmentett. Ha ő most sörözni akar, akkor úgy lesz. Annyira nem szeretem a sört, de megiszom éppen, ha arról van szó.
- Persze, hogy be lehet jönni. Még ha nem is lehetne, ugyan ki ellenőrzi? Nincs a homlokodra írva, hogy nem vagy egyetemista. Szívesen látlak, csak akkor hamar gyere, mert nemsokára vizsgaidőszak.
Inni már ittam sört, de még soha nem nyaltam. Elképzelem milyen lehet. Nem lenne szép látvány. Szívószálat sem fogok kérni hozzá, sörhöz idiótán nézne ki. De ha a hatóanyagnak már nem árt, akkor mindegy is.
Az autóba ülve megint előjön, hogy félős lennék.
- Most, hogy látom, merre megyünk már nem is lenne olyan könnyű. - felelem. Azért azt nem mondom, hogy lehetetlen, Trinből kinézem, hogy erre is képes.
A bár cégére láttán kicsit gyanakodva pislogok, de a lányt itt ismerik, ez egyértelmű. Inkább követem hát, és nem problémázok. Ahogy beljebb hatolunk páran megnézik az arcomat, de hát ezen nem csodálkozom.
- Ez a törzshelyed?
A zene nem rossz, bár már eléri azt a hangerőt, amikor nehéz beszélgetni mellette. Inni mondjuk lehet. Trin zenész, tehát nyilván nem véletlen van itt, vagy nem lenne itt, ha nem bírná ezt a stílust.
Vissza az elejére Go down
Trinity Grenville
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : Zenész, énekes
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Csüt. Máj. 07 2015, 00:01

Felmutatom a hüvelykujjam, remek, akkor megvan a következő programom. Vizsgaidőszakban bemenni, és megfélemlíteni a kölyköket, hogy nem fognak átmenni filozófiából. Vagy szimplán úgy nézni rájuk, hogy a következő pillanatban eljön a haláluk órája.
A pubban a csapos máris adja a két kimért habos sört a korsóba, meg két hármas whiskey-t. Ha jobban belegondolok abba, hogy régen milyen züllött voltam, ez ahhoz képest semmi, a piát elég jól bírom. Ittam már le olyan férfiakat a föld alá, hogy meg se mondanák. Annyi a bajom vele, hogy még őszintébb vagyok, és koffeinre van szükségem, hogy ne aludjak el. Oda pedig még sosem jutottam, hogy mindent egy az egybe kiadjak, mert egy halálfutamra is el tudok menni a hullámvasúton úgy, hogy tele vagyok alkohollal. Meg se kottyan... nem tudom, hogyan.
- Hát annak mondható. Néha fellépek itt egyedül is, hogyha szükséges. Ha akarnám, meg más is akarná, akár most is felállhatnék a színpadra random egy zenére - elvonulok a sörrel és a hármassal egy asztalhoz, ahol csendesebb a zug, nem hallja Lui, hogy mit beszélünk - nem mintha titok lenne, de nem szeretem, ha mások belekontárkodnak a beszélgetéseimbe -, szóval beleiszok a sörömbe.
- Isten-Isten! - emelem a poharam, hogy koccintsak Chris-szel, és ha már koccint velem, akkor a kocsmaetikett kimondja, hogy nem teheti vissza a poharat, hanem szépen fenékig meg kell innia az egészet. Egy az egybe lehúzom a pohár aljáig.
- Hogy jutottál addig, hogy filozófia tanár legyél? Úgy értem mi motivált benne? - ritka, ha fiatalon valaki ezzel foglalkozik.
- Meg se kérdeztem, mennyi idős is vagy? - csakhogy tisztában legyek már ezzel is, mert említgetem itt, hogy fiatalon, közben meg azt se tudom, ki-merre-hol-mikor.

_________________
Vissza az elejére Go down
Christian Archer
Oktató
Foglalkozás : filozófia tanár
Hozzászólások száma : 93

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Csüt. Máj. 07 2015, 00:13

Arra, hogy szokott itt fellépni és akár most is énekelhetne, némi érdeklődés csillan a szememben. Éppen azon gondolkodtam, hogy ha ő eljön meghallgatni az előadásomat, akkor én is meghallgathatnám őt, amikor énekel. Most elképzelhető lenne, hogy az utóbbi beelőzze az előbbit.
A két sört hamar megkapjuk, s látom, jön itt még más is melléje. A csaj nem kispályás. Én viszont az vagyok. Ha nem akarok ma este istenesen elázni, akkor észnél kell lennem.
- Egészségedre! - felelem, amikor koccintunk, és aztán (kocsmaetikett műveltségem hiányosságát rögtön bizonyítva) belekortyolok a sörbe, aztán lerakom a korsót.
A szokásos kérdés megint felmerül. Nem bírok nem vigyorogni rajta, bár ettől fája  szám, és kicsit újra fel is reped.
- Tudod, hányszor hallottam ezt a kérdést már? Kb. olyan hangsúllyal szokták kiejteni, mintha azt kérdeznék, hogy "na és hogyan lett belőled UFO"? - de nem akarom válasz nélkül hagyni, így aztán komolyabbra fordítom a szót. - Képzelj el egy vézna, vastagszemüveges, nagyon béna, és roppant gátlásos kis srácot, akit a többiek csak cikiznek, és minden játékból kihagynak, ezért állandóan olvas. Na, ez voltam én. Innen elég egyenes az út az ufóvá válás felé. Amúgy 28.
A mai este után az, hogy beszélek a gyerekkoromról már nem ronthat a helyzeten, sőt, szerintem előnyömre válhat, hogy legalább idáig eljutottam.
Vissza az elejére Go down
Trinity Grenville
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : Zenész, énekes
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Csüt. Máj. 07 2015, 00:32

Látom, hogy azért nem issza meg még azt a kis whiskey-t, de nem baj. Szerencséje, hogy tudom, annyira még nem kemény gyerek, mert ha tudnám róla, megitatnám vele a pohárral együtt.
A kis meséjén nevetni kezdek.
- Hallod, lehetetlen. Vagyis nem tudlak úgy elképzelni. Ahhoz a kisfiúhoz képest most egész nagyot nőttél. És még azt sem mondanám meg rólad, hogy 28 vagy, wow - ha lenne a hármasomban még egy kicsi, megemelném előtte, hogy egy újabbat igyak a fiatalságra. Hat évvel vagyok fiatalabb tőle, ezzel a kalkulációval persze semmi szándékom nincs, csak mindenkihez méregetem magam.
- Az én életem eléggé szar volt. Vagyis... azt mondom, hogy a neveltetésem jó volt, akkor változott meg minden, amikor apám csalta anyámat. Azzal nekem is olyan példát mutatott, hogy lázadnom kell. Lázadtam. Szex, drog, rock, minden szóba jött. Aztán meghalt anya... kicsit visszább vettem, észreveheted, hogy annyira nem züllök, néha megengedek magamnak egy-két bulit, de gyógyszerekhez nem nyúlok, próbálok egészségesen élni. Mióta tönkretett egy állítólagos igaz szerelmemnek hitt srác, azóta nem estem szerelembe. Nehéznek tűnik, nem bízom már úgy meg másokban, ha erről van szó - nem is tudom, miért mesélem ezt el neki, de filozófus, azokkal könnyebben el lehet beszélgetni ilyen helyzetekről. Máskor én vagyok a lelki szemetesláda, de jól esne, ha valakinek kiönthetném a lelkem. Ritkán sipákolok valami miatt, nem szoktam hisztizni. Még hozzátehetném, hogy az egyéjszakás kalandok sem az én műfajom mindezek után, de már ez valahol elhal a sötétben.

_________________
Vissza az elejére Go down
Christian Archer
Oktató
Foglalkozás : filozófia tanár
Hozzászólások száma : 93

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Csüt. Máj. 07 2015, 00:42

Na, a számításom bevált. Az előéletemhez képest már mindjárt jobb elbírálás alá esik, ahol most tartok. Aztán Trin a nyakamba zúdítja a saját történetét, és ettől mindjárt sokkal komorabb kedvem lesz.
- Nem irigyellek, sőt, most inkább csodállak, hogy vissza tudtál jönni a mélyből. - felelem a vallomásra.
De ez így nem jó téma, valami jobb kellene. Nem kellene elvinni kesergés felé ezt az estét, ha már egyszer ilyen jól indult. Jól indult? Mit is beszélek, hiszen megvertek, és ki akartak rabolni. De aztán megmentettek, és ez a fő.
Hirtelen támad egy ötletem, amivel kicsit feldobhatjuk az estét. Nem biztos, hogy bejön, de egy próbát megér.
- Figyelj, van egy ajánlatom. Ha Te énekelsz egyet, én tartok egy rögtönzött filozófia órát, mit szólsz hozzá?
Egészen felvillanyozódom a lehetőségen. Persze kell hozzá egy kis előkészület, de minden szükséges kellék megvan a környéken, azt láttam.
Vissza az elejére Go down
Trinity Grenville
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : Zenész, énekes
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Csüt. Máj. 07 2015, 00:55

Csodálat. Na, ilyet se mondtak még nekem az életemre, hogy csodálnak, csak a rajongók, de ők nem éppen az életemet csodálták. Tény, hogy sok erő kell hozzá, hogy visszajöjjünk a mélyből, sőt, úgy tettem meg mindezt, hogy még csak kikúrálóra se kellett mennem... vagy mi az.
Chris ötletén fellelkesedek, nem is tudom, miért. Talán mert annyira szeretek énekelni, hogy ez nekem már olyan, mintha egy tollat kérnének tőlem, hogy aláírják a papír alján a nevüket. Belekortyoltam a sörömbe, s nem kellett kétszer mondani, felálltam az asztaltól, de még megálltam, hogy megborzoljam Chris haját.
- Nagy játékos vagy te! - mosolyodom el, aztán megyek is a színpad felé.
- Lui, nyomd már le ezt a visongó izét - mutatok a zenegépre, és az azon nyomban el is halkul. Szerencsére most nincsenek sokan, de ez nem is számít, mert ennél nagyobb tömegben is énekeltem már. Felkapom a színpad szélén hagyott gitárt, felülök a bárszékbe, a gitárt az ölembe kapom s kényelmesen elhelyezkedek.
Végül belekezdek a játékba. Most igyekeztem nem olyat előadni, amihez egy egész zenekar kéne, és egyébként sem nagyon az én stílusom, de tudni kell egy énekesnek mindent énekelnie. Ez jól jöhet egyébként is az éjszakához, mert különben Chris megijedne, ha elkezdenék neki itt death metal-t énekelni... egyedül egyébként is nehéz lenne minden zenei segítség nélkül.
Átéléssel adom elő a zenét, azért mégiscsak jól jött, hogy tanultam ilyeneket is. Nem szeretem csak úgy énekelni, hogy előadom, kész, vége... mindent bele kell adni, érezni.


A zene végeztével leszállok a színpadról, mindent a helyére rakok, majd intek a kocsmárosnak, hogy a zenét visszarakhatja.
- Na?

_________________
Vissza az elejére Go down
Christian Archer
Oktató
Foglalkozás : filozófia tanár
Hozzászólások száma : 93

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Csüt. Máj. 07 2015, 08:02

Trint igen könnyű rávenni az alkura, ami azt sejteti, hogy tényleg szeret zenélni és fellépni is. Amikor elindul a színpad felé, követem, és megállok közvetlenül előtte, persze kicsit oldalt, hogy a többi vendég is láthassa a művésznőt. Ő fent elhelyezkedik, és belekezd a dalba. Ez egy jó szám. Nem tudom, hallottam-e már, meg biztos nem jegyeztem... eddig. Trin jól énekel, élvezi, amit csinál, átéli.
Amikor végez, én tapsolom meg a leglelkesebben, és aztán visszamegyünk az asztalhoz.
- Ez lenyűgöző volt. Nagyon tudsz! - lelkesedem aztán szóban is.
De most rajtam a sor, így aztán körbenézek, és az egyik elhagyott asztalról felkapok egy más üres poharat, hozzáfogom a saját sörömhöz, és kézen fogom Trint.
- Gyere!
Nem megyünk messzire, csak a közeli zöldterületre. Kavicsos ösvény, némi növényzet satöbbi. Erre szükségem van. Leülök az ösvény padkájára, leteszem magam mellé a két poharat, és nekiállok nagyobb köveket keresni, majd telerakom vele az üres poharat.
- Látod, itt ez a pohár. Azt mondhatod, hogy tele van kaviccsal. De valóban tele van?
Fogok egy marék kisebb kavicsot, és elkezdem a pohárba szórni, mire a kavicsok szépen lecsorognak a réseken, és kitöltik az üresen maradt helyeket.
- Na, az előbb is tele volt, most még inkább tele van, igaz? De most sincs még teljesen tele.
Markolok egy adag homokot, és most azt szórom bele a pohárba. A homok még kisebb szemei pedig szépen lecsorognak a kis kavicsok mellett a még kisebb résekbe.
- Azt mondják, hogy a pohár az életed. A nagy kavicsok a fontos dolgok: tanulás, munka, család, ilyesmi. A kisebb kavicsok a kevésbé fontos dolgok: barátok, szórakozás, ilyesmi. A homok a lényegtelen apróságok. Ha a homokkal kezdtem volna a feltöltést, és utána próbálok nagy kavicsokat belerakni, nem fértek volna bele. Ezért kell előbb az igazán fontos dolgokkal törődni, mert a kevésbé fontosnak minden lehet szorítani egy kis helyet aztán.
Kicsit kivárok, hogy Trin megeméssze amit eddig mondtam, aztán felemelem a sörömet, és abból is lassan elkezdek belecsorgatni a pohárba, ami látszólag tényleg teljesen tele van, de mégis a homok felissza a folyadékot.
- Na, és ez a végső konklúzió: nem lehet tele annyira az életed, hogy egy sör még bele ne férjen.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin   Today at 22:14

Vissza az elejére Go down
 

Se herceg, se fehér ló, de valakit talán megmentenek - Chris és Trin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a köv. oldalra: : 1, 2, 3  Next

 Similar topics

-
» Filozófia vizsga - Chris, Zin és Noah Joon

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: M'ért ne léphetnél át? :: Lazíts! :: Archívum-