Újra együtt - Josh és Suzy

-Ó, hát gratulálok, még jobb!
Hüledezik, szóval igent mondtak neki, de azért még ő bezsebelt még egy kör igent. Nem is tudja hova tenni.
-Bocs, hogy örültem, hogy hasonlóan érzünk, de tudod annak már vagy húsz perce, addig vagy hatvanszor ugrottam a nyakadba és csókoltalak meg... nem rögtön azzal kezdted, ne haragudj, de nem szabad!
Tromfolja le a másikat, nehogy már az ő hibája legyen, hogy egy szerelmi vallomásra boldogan reagált, nem pedig apáca mód megveregeti a másik vállát, hogy amúgy én is, köszi, holnap már megfoghatod a kezem is.
Kiakad, de nem meglepő talán, ha váratlanul azzal hozakodnak elő, minden szép és jó, de amúgy van valakije már, szóval mégsem lehetnek egy pár. Legalábbis reméli, hogy nem akar így tovább udvarolni neki a másik, nem lesz senki szeretője, bármennyire is vonzódik és szereti azt a férfit.
-Mi az hogy nem adtam?! Szerinted engem bármelyik férfi puszilgathat és ölelgethet? Vagy foghatja a kezem? Töltök bárkivel ennyi időt?! Éppen csak meg nem csókoltalak, de ahhoz az kellett kimond, többet akarsz tőlem mint barátság! Én csak komoly kapcsolatot vagyok hajlandó elfogadni, nekem ez a néha lefekszünk egymással és csókolózunk dolog nem megy, mint sokaknál. Szóval ennél jobban csak akkor tudtalak volna bátorítani, ha én veszek neked virágot és csokit és mondom hogy járjunk, de ez a férfi dolga, nem a nőé... lehet konzervatív vagyok, de nekem ez alap.
Hüledezik tovább, komolyan, most vagy mindenki ilyen Joshuának vagy csak ennyire mimóza. Nem tudja melyik érintené rosszabbul.
-Vagy talán a barátnőddel már csókolóztál és lefeküdtél, aztán mondtátok legyen több? Mert akkor belátom, nem tűnhettem többnek csupán egy barátnál...
Igyekszik nem elkeseredett lenni, de manapság nehéz ezzel a hirtelen életvitellel mit kezdenie, nem passzol bele. Főleg ha Joshua ehhez szokott hozzá. Fogalma sincs, most már semmi sem biztos neki a másikkal kapcsolatban, mert totális az értetlensége.

Elkerekednek a szemeim. Lehet egyáltalán bármit mondani, amibe nem köt bele, ami jó? Nem volt B terv. Nem készültem arra, hogy mi lesz ma. Vártam, hogy találkozzunk, örömmel lenni vele; tudatni vele, milyen fontos nekem, és elmondani, összejöttünk Sebyvel; de amikor megláttam, csak az égett bennem, mennyire hiányzott, mennyire szeretem, milyen nagyon örülok neki...
- Na ja, bocs, hogy örültem...- mondhatnám én is, használva az ő szavait. -Miért is állítottam volna le, ami annyira jól esett? Ami után hónapok óta sóvárogtam? - utána meg egyre nehezebb volt.
Hirtelen csapodár leszek a szemében. Mindaz, ami közöttünk az utóbbi fél évben zajlott, máris más színezetet kap, már nem egy barátság része, hanem valami szörnyűséges behálózás része, amiben persze, én vagyok a pók.
- Nem kell ahhoz szerelmesnek lenni, hogy ilyen módon fejezd ki a vonzalmadat- mondom hűvösebben; hiszen, ahogy Sebastian is ölelkezős tipus, úgy Suzyról is el tudtam képzelni, noha Sebastian még neki is "sok" volt. Seby tényleg más egy kicsit, de mint mindennek, ennek is megvannak a fokozatai. Honnan kellett volna tudnom, hogy csak velem ilyen?
- Eszembe sem jutott kihasználni téged!- mondom határozottabban. Ha máris azt feltételezi, nekem csak arra kell, nagyot téved. - Nem gondolod, hogy párszor már kihasználhattalak volna, ha ez a célom?- jegyzem meg, kissé szúrósabban. Bocs, hogy nem érzem magam Casanovának, mert csókolóztam vele.
- Akkor kissé elkapkodtad, mert se bonbont se virágot nem hoztam...
Bánt, és bántom, hiába nem akarom. Ki sem mondom, máris elszégyellem magam. Szeretem, és ilyet mondok neki? Mintha ő lenne a hibás? Ő miért vádaskodik? Miért nem azt akarja tudni, hogyan tudjuk ezt megoldani?
- Nem a szex határozza meg az érzelmeimet, Suzy- nézek rá megint szúrósabban. Mintha azt feltételezné, a farkam után mennék- És nem a szextől válik valami kapcsolattá- harapok a számra. Mindezek után hogy is mondjam el, hogy akit választottam, Sebastian? Suzyt csak jobban megbántanám. De azzal is, ha elhallgatom.
- Santa Barbarában... tudom, már rég volt, de... világosan tudtomra adtad, nem akarod, hogy megcsókoljalak, de ugyanúgy voltunk azután is... Megöleltük, megpusziltuk egymást, még egy ágyban is aludtunk... Igen, elfogadtam, hogy neked ez barátság, Sebastian többet is tesz a barátaival, nem volt fura, ő ráadásul... - elhallgatok. Sóhajtok egyet. Suzyra nézek - ... nem félt elmondani és kimutatni, hogy szeret.

-Mert talán mással jársz?! Ha én mindent megengednék magamnak amire vágyom akkor aztán szép világ lenne! Ez nem úgy megy Joshua, hogy mert jól esik, elveszed... becsaptál, sosem csókolóznék olyannal, akinek van valakije! Akkor sem ha épp 10 perce van neki!
Tudja is ő mikor jött össze a másik nővel.
-Csókkal? Ne is haragudj, de lehet a férfiaknál ez olyan dolog, hogy mit számít, de egy nőnek igenis legyen tartása, ne csókolózzon minden jöttmenttel. A barátaival sem csak mert jó. ÉN nem ilyen vagyok, én csak a párommal csókolózom. Akármennyire tetszel Joshua, akármennyire kedvellek, de amíg csak a barátom vagy nem fogok veled csókolózni, nem is tettem. Nekem már nem fér bele a barátságba egy csók sem. Főleg mert a csókot hamar követi minden más is... hol húzd meg a határt? A csók igen, de a tapi nem? Vagy a szex nem? Vagy hol?
Na jó, ezen kiakad már. Azt hitte hasonlóan vélekednek erről, de úgy fest nem. Joshuának a csók simán belefért volna minden komolyabb nélkül... Suzynak nem.
-Ó, akkor már mindjárt jófiú lettél nem? Megtehetted volna igen, de tudod épp most tetted meg, nem veszed észre? Vagy a mai nap valami csillagzatállás miatt kivétel?
Epésen válaszol, mert számára ez nem indok, nem mentség.
-Nem jobbat hoztál, úgy jöttél hogy van valakid! Micsoda ajándék volt megtudni miután elhitetted nincs másod!
Akkor is fáj neki ez a dolog, akkor is becsapottnak érzi magát.
-Az lehet, de akkor is tiszteletben kéne tartanod hogy én olyannal nem enyelgek akinek van valakije!
Miért nem képes ezt felfogni a másik? Meg azt, hogy ő adta a jeleket, csak neki ezek nem voltak azok mert kevés volt neki, átlagos...
-Mi? Én nem mondtam neked ilyet... Velem aludtál igen, gondolod hagyom, ha nem vonzódom? Bár nem emlékszem hogy kerültél oda de ez lényegtelen...
Néz a másikra, hogy most mit talál már ki, ő ilyet nem mondott. Emlékszik hogy amikor napoztak akkor kezdett kialakulni valami, jó, tény, nem kapkodta el, de ez nem jelentette azt nem is akarja! Te jó ég.
-Sebastian... többet... a barátaival... Amelia fiúja... ha megcsalja Liát az... ne mondd hogy neked ez példaértékű! Te jó ég... Amelia baromi hűséges mondd hogy nem csalja meg... de. Várj... veled is... uhh jó, oké, Sebastian fura nekem, ez nem jogosít fel téged arra, hogy megcsald a barátnőd velem, érted? Nekem szégyenteljes, hogy megbántom azt a lányt látatlanban is, hogy elszeretem a fiúját...
Ez kicsit sok volt neki, nem kapcsolja össze a valós tartalmat a hallottakkal mert neki Joshua nem meleg, sosem tűnt annak, így azt hiszi Sebastian megcsókolta vagy ilyesmi. De neki Sebastian Lia pasija, nem kombinál, bár érezhető neki is fáj, ha Amelia megcsalatik Drayton által. És Josh tudja és még ezzel is takarózik, hogy de Sebastian is ezt csinálja... Suzyt nem érdekli a kollégája, őt Joshua érdekli, de legalább annyira meglepődött most, hogy csendesebb lett. Ennyi előnye volt a dolognak legalább.

Felnyögök. Miről beszél?
- A csókodnak örültem, te zizi! Miért nem vagy önzőbb? Vedd el, amire vágysz, nem repül a szádba, mint a sült galamb! - mérges vagyok. Szóval becsaptam.
- Nem, nem a csókkal- most nem egy csónakban evezünk. Nem kettőnkről beszélünk?- A puszival, a kézfogással, öleléssel fejezni ki valamit teljesen hétköznapi. Nézz szét, a lagtöbb ember megöleli, megpuszilja egymást, eszükbe nem jut, hogy udvarlási szándékkal.
Puffogok, hogy jöttment lennék, vagy én csókolóznék jöttmentekkel. Nagy szemekkel nézek rá megint. A csók az előszobája mindennek?
- Ne haragudj, sosem voltam az a tipus, aki ajtóstól rohan a házba. Tegnap semmi, ma meg minden... Ez nem így működik!- nálam legalábbis nem. Nem akartam ma lefeküdni vele, akkor se, ha csak ő lenne. Ha ma csókolt volna meg először... Ki akartam volna élvezni a csókjait. ( Sebastian jut eszembe. Önkéntelen szívom be a szám)
Nem hallom meg a kérdés valódi lényegét, mert nem arra fókuszálok; nem a kapcsolatok "határai" lebegnek a szemem előtt, hanem az, milyen gyorsan haladunk egy kapcsolatban, ha elcsattan az első csók. Védekeznék, a csók számomra is fontos, bár abban igaza van, nem annyira mint neki, de jobban, mint Sebastiannak.
- Nem vagyok jófiú. Éppen csak ... -meddő vita. Tök mindegy, mit tettem (vagy éppen nem) akkor, ha most, akármennyire kisebb dolognak tűnik, így ítél meg. Kihasználtam.
Rázom a fejem. Nem akartam félre vezetni. Más kérdés, egyetlen szó miatt megtette. Talán én is félreértettem volna magam a helyében. Még csak nem is hibáztathatom. ÉN HIBÁZTAM. A hasonlat annak szólt, ha olyan elvárásai voltak, (bobon, virág), hogy lehet, hogy "hitt" egyetlen szónak.
- Enyelgés... ez egyre jobb lesz- mondom csalódottan.
- Haragudhatsz rám, joggal teszed, soha korábban nem beszélgettünk róla, mi mibe fér bele. Nem tudod, hogy kerültem melléd az ágyba? Behúztál. Ott kucorogtam a földön melletted, borogattam a leégett hátad, gondolom megszántál, vagy mit tudom én? Nem csókoltál meg, nem másztál rám, nem kihasználni akartál... csak... mittudomén? - látszik, fogalmam sincs, ez a kihasználás kattog az agyamban.
El is felejtem, meg kéne talán magyaráznom, hogy azért nem kezdeményeztem, mert a tengerben arra utalt, nem akarja, hogy megcsókoljam. Ha újraélesztésről lenne szó, akkor se. (Bár az még csak nem is csók) Csodálkozik, hogy visszaléptem hármat, mert az is riasztó volt a számára, ha az életét mentem, s közben ér az ajkam az övéhez?
- Ah, Suzy! Sebastian nagyon közvetlen, tudod, milyen, nála nincs személyes tér...- erre utaltam- Lia ismeri őt, olyannak fogadta el, amilyen...- Most nem mennék bele, milyen megkötésekkel, ez nem tartozik ide.
- Nekem nem példaértékű a megcsalás. Senkit sem akarok megcsalni, Sebastian sem akar. Más értékrendje van, mint neked, vagy nekem. Számára nem megcsalás megölelni valakit, megfogni a kezét, vagy éppen megcsókolni, ha a helyzet úgy kívánja. Ő sem csókolgat minden jöttmentet- használom én is a szót, amit ő.
Nagy levegő.
- Nem csal meg senki senkit. Sebastian szakított Liával. És mert megcsókoltál, nem fogja azt hinni, el akartál szeretni- ennél jobban nem tudtam volna összefoglalni a lényeget. Neki sem kell rosszul éreznie magát. Amikor megcsókolt, nem tudta, hogy van valakim. Más kérdés, haragszik most rám és magára emiatt.

-Mert nekem vannak elveim, ennyi erővel mindenki azt csinálhatna amit akarna és káosz lenne minden. Nekem kezdeményező partner kell mert az tetszik, nem az a fajta vagyok aki felszedi a pasikat.... De azt hittem ezt nem kell magyaráznom mert látszik... - Sóhajt, akaratlanul is megenyhül ő is hogy a másik sem szitkozódik, hanem kedvesebb jelzőket használ mérgesen is.
-Hát nekem ha ezt egy fiú csinálja már ne is haragudj nem arra gondolok hogy nem akar semmit. Maximum akkor ha van valakije vagy régi ismerős. De rád egyik sem volt igaz... És más lányokról sem beszeltél soha, hogy csak barátként gondoljak rád... - Magyarázza, ő érezte hogy udvarolnak neki, hát mindent hagyott is. Viszonozta.
-Ez az... Pont ezért nem is siettetelek, gondoltam a magad tempojában udvarolsz... - ő pont türelmes akart lenni erre kiderül szólnia kellett volna.
Sóhajt, Suzy akkor is úgy érzi hogy be lett csapva idő lesz mire megemészti.
-Hát minek tűnt kívülről? Barátnőd van én meg rádakaszkodom... - szégyenérzete van tőle.
-Két ember csak úgy aludhat egymás mellett ha történik is valami? Rád kellett volna másznom hogy lásd érdekelsz? Nem hiszem el hogy nem érezted hogy tetszel! - Mondja elkeseredetten.
-Nincs de nem ez alap habitus már ne is haragudj... Tiszteletben kéne tartania hogy valakinek van igénye rá... Még Liának is milyen már... De én nem szólok bele...
-Megnyugtató... - közli Sebastianra de érezni neki ez a csók dolog sem tetszik a férfi esetén.
Aztán hirtelen éri sok információ. Hogy mi?!
-Várj... Szakítottak? És... Oh... Hát... Mondta helyes vagy és édes de... Szóval Liával vagy értem. Hát... Jó értem ő tényleg elnézi nekem hogy ez történt de... Bocs le kell ülnöm... - ül le a kanapéra, felresoporve a jegyzeteket most nem erdekli. Az hogy Sebastian a másik párja láthatóan véletlenül sem jut eszébe. De eléggé lesokkolodott a hírtől.

- Ah, Suzy...- lehajtom a fejem. Nem mondhatom, hogy túl gyakran veszem kézbe az életemet, főleg, ha párkapcsolatról van szó; eddig nem volt szerencsés számomra, ha én akartam valamit. Eddig úgy tűnt, az elveim tartanak fogva, változtattam és kinyílt a világ!
- Nem akartam többet tenni, mint amennyit megengedsz...- nézek rá, talán kissé esdeklőn. Hát nem érti, hozzá igazítottam mindent? Nem akartam elriasztani, túl fontos lett nekem!
Sóhajtok. Ugyan kissé késő már mindezt megbeszélni, de legalább tudom, mit kellett volna másképp csinálnom. Talán tudok tanulni belőle. Azaz megint csak tanulok valamiből, ahelyett, hogy... vele lennék. Mert lehetnék.
A mérgem gyorsan elpárolog; megint egy fura fintorban érzem magam, de most pont azért, mert lassú voltam. Eleevel sem akartam rohanni, mégis úgy érezte, azonnal kisajátítani akarom. Suzyval ezért is voltam fokozottabban óvatos, figyelve a jelzéseire. Ő pedig éppen azt várta, lépjek.
- Megértelek....- mondom halkan, bár nem javítom ki, hogy nincs barátnőm, (mert nem a "nő" a lényeg) és nem izgat, ki látta, hogy a nyakamba ugrik. Azért vagyok szomorú, mert őt ez a dolog azzá teszi.
Megint rázom a fejem, nem értette meg, mit akartam kifejezni; és ez ritka alkalom kettőnk között. Két érzést mélyített el bennem az, hogy együtt aludtunk, mégsem történt semmi: feltétlen bizalommal van irántam; és nem érdeklem őt, mint férfi. Barát vagyok, jó barát, ennyi, nem több.
- De igen, éreztem, hogy tetszem...- vallom be. Jó társaság vagyok, szórakoztató, mondják mások is. Eleenek is tetszem, mégsem akar tőlem semmit. - De tetszeni és vágyni valakire nem ugyanaz... - mondom lágyan. Igen, egy picit ő is hibás abban, hogy nem derült ki korábban, többet érez. (Persze, az én részem sem elhanyagolható.)
A tetszés jeleiről "vitatkozunk", mert abban nem értünk egyet, mi minek a biztos jele. Nekem tudnom kellett volna, hogy mire gondol, amikor hagyja nekem ezeket a dolgokat; én pedig azzal magyarázom, miért nem értem, mert úgy hiszem, ez sokkal természetesebb az emberek között. Sebastian szocializált (és Elee) az utóbbi időben, ne feledjük el. Korábban keményebb voltam, mint a dió.
- Sebastian ilyen. Valaki imádja érte, valaki szoknyabolondnak tartja, mások...- buzinak, jut eszembe, amiket mesélt-... másnak, mert képes kimutatni, amit gondol, amit érez, akkor is, ha egy sráccal beszélget... - Arra célzok, nem idegen tőle az érintés, az ölelés, találkozáskor vagy búcsúzáskor a puszi. Lányok között ez miért természetes?
- Ne mondd, hogy nem tartja tiszteletben mások személyes terét, mert ez nem igaz. Nem bántana meg senkit, háromszor kér bocsánatot, ha véletlenül előfordul!- veszem védelmembe Sebyt.
Annyi mindent mondok neki egyszerre, nem tudom, mi nyugtatja meg: hogy Sebastian milyen, vagy hogy én milyen vagyok, vagy egyszerűen csak ironizál, mert ez neki még mindig túl meredek?
Mint ahogy meglep, ahogy összeteszi a dolgokat. Ennél neki sokkal jobban pörög az agya. Megvárom, amíg leül, és elé térdelek. Felnézek rá. Meg szeretném fogni a kezét és meg is teszem, ha hagyja. Megsimítom a kézfejét. Ott hagyom a tenyerem.
- Suzy... Én ... nem Liával vagyok, hanem Sebastiannal.- a tagadás önmagában nem elég. Ki akarom mondani, ki a párom, és örülök, hogy nem esik túlságosan nehezemre. Mert Suzynak a legnehezebb bevallani; mindent elveszthetek, ezzel őt is, hiszen konzervatív és nem biztos, hogy akar majd egy ... ilyen barátot. Aki egy fiút választott helyette.

-Dehát mindent megengedtem... csak azt nem hogy uborkát tegyél a salátámba, de komolyan, mindenben próbáltam benne lenni, még búvárkodtam is, pedig nem szeretem, mert ijesztő... de nálad arra is rábólintottam...
Nem tudja jobban éreztetni, ő próbálta. Mikenál elég volt ez, mások meg még ennél kevesebbe is többet láttak... nem gondolta volna, hogy Josh pont a másik véglet lesz.
De legalább azt megértik, számára ez fokozottan kínos és kellemetlen és frusztráló, hogy Josh már foglalt, ő mégis csókolta és ölelte, azt gondolva, járnak. Bár ezt továbbra is Josh hibájának tekinti nem a sajátjának elvégre honnan kellett volna tudnia van más is?!
-Hát de ha nem vágynék rád, gondolod ennyire rád fókuszálok? Sosem néztem más férfira ha veled voltam és nem azért, mert illetlenség, hanem mert tőled akartam többet és nem mástól. Ha csak barát lettél volna, szerintem feltűnt volna, hogy megnézek másokat is, faggatlak mi van a lányokkal, tetszik-e valaki. Nem gondolod? Vagy csak nekem logikus?
Már visszakérdez, de nem gúnyosan, hanem értetlen. Eddig azt hitte, ez amolyan... alap. De ezek szerint nem, de nem érti, látnia kellett, hogy máshogy viselkedik Liával vagy épp Sebastiannal. Főleg utóbbival, akinél kerülte hogy ölelgesse őt, túl közel legyen. Az más kérdés, hogy Sebastian ezt észrevéve óvatosabb próbált lenni. Hol sikerült neki hol nem... de Josh-sal mindig közvetlen volt...
-Tudom, tudom, nagyon közvetlen, szerintem túlzottan is, de mindegy.
Nem Sebastianról akar beszélgetni. Legalábbis egyelőre még nincs oka, úgy látja.
-Ahh... Néha azért elfeledkezik magáról, alapjában túl közvetlen. Nem bántom érte, csak... mások vagyunk.
Céloz arra, ő nagyon nem ilyen, de mivel rájött a másik alapjegye ez, nem direkt csinálja, azóta elnézőbb sokkal.
Aztán összeteszi, összetenni véli a dolgokat, le is ül. Számára egyértelmű, hogy Lia és Josh és akkor ezért van ez a fura dolog... ha Amelia biztatta Josht, találkoztak, Sebastian barátja, az övé is, Amelia bánatos volt, Josh megvigasztalta... csak úgy pörögnek a fejében a gondolatok, minden túl életszerű lesz. Letérdelnek elé és megfogják a kezét, hagyja, túl bánatos. Ezt nem tudta volna sehogy sem kivédeni, hát Lia, mennyire csinos és kedves már, még főzni is tud. De nem tud mély depresszióba süllyedni, mert Josh rögtön negál és olyat mond, hogy Suzynak lesz egy "hö?" feje. Úgy érzi félrehallotta.
-Bocs, rosszul hallottam, azt értettem Draytonnal jársz.
Magyarázza miért vágott ennyire hülye fejet, de ha Josh megint erre utal, akkor kénytelen lesz újraértelmezni mindent. Főleg az előző pár percet. Látszik ez most nehéz, csak mered a másikra, mint aki most tudta meg, hogy nem lány hanem fiú. Vagy bármi abszurd. De egy idő után csak megszólal.
-Teh... te meleg vagy? Annyira... nem úgy tűnt... miért van az hogy minden jó pasi meleg? Te jó ég... de... szóval tényleg, TÉNYLEG vele jársz? Mint... szóval rendesen? És Lia? Sebastian is meleg? Belőle könnyebben kinézni de... már ne is haragudj Sebastian azért annyira nem lányos, ha ránézek azért férfinak mondanám, szóval...
Próbál nem bántó lenni, de most annyira lesokkolt, hogy át se gondolja, csak értetlen ül a dolog felett. De... ez is sok mindent megmagyarázna... pl miért nem megy Joshnak ez a kapcsolat...

Még a feszültségek közepette is tud olyat mondani, ami nem csak mosolyt csal az arcomra, hanem megnevettet.
- Egy életre megtanultam, utálod az uborkát...- szeretettel nézek rá. Búvárkodott velem, pedig utálja. Vajon megbánta? Nem volt jó legyőzni a félelmeit? Részese lenni annak a csodának, ami a tengerben várta, a víz alatt? Te jó ég, aznap mennyire közel álltam hozzá, hogy csókot kérjek tőle!
- Tudod, mi járt végig a fejemben? - nem is engedem, hogy azt mondja, nem, úgy mondom, mint ahogy akkor akartam. Talán így megérti, miért hagytam, miért nem ellenkeztem, amikor megtette- "...most vagy itt, hát most ölelj meg, a jövő sötét világ. Késlekedsz még? Jőjj csak szépen, most csókolj meg Százszorszépem..." - Már amikor a Vízkeresztet elolvastam, nem tudtam másra gondolni, csak rá.
- Én mindig arra fókuszálok, akivel együtt vagyok, nekem ez természetes. Úgy gondoltam, neked is- persze, hogy nem bámultunk meg másokat; nekem ott volt ő, be sem tudtam telni vele! A csajokra nem mondok semmit. Nincs az a lány, ha csak barát is, aki szívesen hallja, mit gondol egy srác másokról (más csajokról).
Szóba hozzuk Sebastiant, bár még más öszefüggésben, mint ahogy majd később. Suzy arról próbál meggyőzni, hogy a viselkedése túlzott, én pedig azt, az a szemlélet, amit Sebastian vall, nagyon szeretetteli. Ő ilyen.
- Mindannyian mások vagyunk- emelem ki a lényeget. Én például valahol félúton Suzy is Sebastian álláspontja között. Mert elzárkózni nem akarok, de úgy osztogatni se magamat... Nehéz megtalálni a megfelelő egyensúlyt, eddig legalábbis nehéznek tűnt. Nem mindig rajtam múlt (és ez esetben sem rajtam múlik majd)
Tovább beszélgetünk... ez már cseppet sem vita, inkább szomorkás tényfeltárás, miért siklottunk el egymás mellett.
Úgy érzi, le kell ülnie, épp, amikor következtetéseket von le, helytelenül. Kiigazítom, és úgy néz rám, mintha rosszul fogalmaztam volna. Meg is ismétli, szinte bocsánatot kérve, hogy ilyesmi megfordult a fejéében.
- Nem hallottad rosszul- fogom még a kezét, ha hagyja- vele járok- mondom kicsit lassabban, tagoltabban. Hát jah, Sebastian felkészített rá, hogy ezt senki nem fogja tolerálni.
Aztán csak hallgatom, hogyan próbálja emészteni, miként hitetlenkedik, milyen kérdések jutnak eszébe.
- Suzy... - nézek a csoda-kék szemeibe- Pontosan tudod, milyen álmaim vannak. Szexuálisan egészséges férfi vagyok, a nők izgatják a fantáziám. És férfiként egyedül Sebastian. Szeretem őt. Annyira szeretem, hogy a testiség is egyre kevésbé idegen, ha vele vagyok, pedig nem vagyok meleg. - Pillanatra megállok. Sebastianról és Liáról beszélni... nem nekem kellene. Nem is hiszem, hogy ez érdekli. Engem szeret(ett), nem Liát vagy Sebastiant. Azt hiszi most, meleg vagyok.
- Fogalmam sincs, mire vágyik egy meleg férfi. Gondolod, arra, hogy egy olyan gyönyörű lány, mint te ugorjon a nyakába? Hogy felesége legyen, néhány gyereke? Gondolod, olyan alattomos vagyok, hogy álcaként használnálak téged? Gondolod, hazug vagyok? Gondolod, elvárom, hogy megérts? Én csak... szeretném...- mondom, egyre elkeseredettebben. Ha a kezemben van még a keze, hozzá dugom az arcom.

-Helyes, örök harag ha megetetsz vele.
Oldódik ő is, hogy a másik nevet, jó hatással van rá.
-Óh... kár hogy nem mondtad el...
Pirul el kissé, mert szépen szaval a másik és tetszik is neki, de kis idő, mire leesik neki, hogy a Vízkeresztből van.
-Csak arra célzok, a barátaimmal nem ilyen vagyok, főleg a fiúkkal, nem ennyire... közvetlen. Nem így...
Mert szórakozott és nyúlkál de ez nem jelenti hogy van mögötte igazi vágy is. Joshnál volt. Van is...
-Ez tény.
Mondja arra, hogy mindenki más, ő is próbál elfogadóbb lenni, komolyan.
Aztán próbálják meggyőzni a másikat, hogy ők próbálkoztak, de a végén oda lyukad ki az egész, hogy Josh nem is egy lánnyal jár (Liával), hanem egyenesen egy férfival, Sebastiannal. Ez meredek neki. De megismétlik, lassan, tagoltan, hogy ne kételkedjen abban, amit hall. Kell is, mert az agya tiltakozik a kép ellen.
-Túl sok információ, bele ne menj!
Rázza a fejét, csak a testiségbe ne, számára taszító két férfi együtt, edzenie kell magát rá, főleg ha ezek ketten tényleg együtt vannak.
-De ha a lányokat szereted, mégis mit akarsz tőle? Ő nem szül neked gyereket, nem tudsz vele... normálisan szeretkezni de főleg ha a nőket szereted, akkor melléd egy nő kell, nem egy férfi! Telebeszélte a fejed... figyelj... én nő vagyok, szeretlek is, meddő sem vagyok, gondold át... meddig leszel vele? 1 év? 2? Mikor fogod megbánni, hogy a fiatal éveid egy férfinak adtad és nem a nőnek akit szeretsz? Mert szeretsz, te magad mondtad! Ha nem is tetszik más férfi valószínű ő sem igazán... ezt nem gondolhatod komolyan! Ha nem vagy meleg ne tégy úgy, mert ő az! Ha örülsz hogy egy lány szeret, hogy egy lány csókol, lány akar a párod lenni, akkor miért nem a lányt választod?! Miért Sebastiant?! Egyáltalán minek mondtál neki igent, mikor engem meg sem kérdeztél? Nem vagy hazug, csak napszúrást kaphattál, ostobaságot csinálsz! Biztos telebeszélte a fejed... túl kedves vagy, de nem kell mindig igent mondanod mindenkinek főleg nem ilyenben! Hagyd el, válassz engem, ő férfi, én nő vagyok és te azt mondod nem vagy meleg! Nem is értem, hogy mondhattál neki igent...
Fogja meg a másik arcát nézzen a szemébe. Ha nem meleg, gyorsan hagyja ott a másikat, nem lesz boldog, ez nem választás kérdése a szexuális vonzódás! Ha egészséges otthagyja, beteg elgondolás hetero létére homoszexuálist játszania, csak mert... azt hiszi jobban szereti a barátját. Ez egyre magasabb neki. De kivételesen úgy érzi, ha küzd, Josh észhez tér és elhajtja Sebastiant, legalábbis közli csak barátok és semmi több. Sebastian a ludas, neki egyértelmű. Megrontotta Josht....

- Nem akarok veled haragban lenni...- szinte könyörgök. Nem csak az uborka miatt, sehogyanse.
- Tényleg?- kérdem. Nem tudom, aznap elvette a kedvem a csóktól. De ha úgy reagált volna, mint ma... Te jó ég! És Suzy pirul. Most azt remélem, a vers miatt, amivel így vagy úgy, ő ismertetett össze. Jobb nekem, ha azt hiszem, nem akart még megcsókolni akkor.
- Én csak olyannak látlak, amilyen velem vagy- mosolygok rá. (Vak ló és a gödör esete) Ha társaságban vagyunk, akkor is azt érzem, velem milyen. Semmi más nem is érdekel. Amúgy is tudom, amilyen szeleburdi, néha elragadtatja magát, vele is simán megeshet, hogy valakit megölel, csupán azért, mert valami szépet mondott neki.
Beszélgetünk egymással (jobb, mint veszekedni), és noha nem minden információ esik le azonnal Suzynak, nem hagyom kétségek között. Ő az első, akivel erről beszélek, és bennem vannak a tegnapi nap érzései és gondolatai. Őszinte vagyok vele és önző, mert nem érzem át, mondandómmal bánthatom is.
- Mi? Ja... Bocs!- hajtom le a fejem, mert rájövök, mi feszélyezi. Isten tudja, mit gondol, meddig jutottunk Sebastiannal. Nem akarja TUDNI.
Kiakad. De azzal, amit mond, nem értek teljesen egyet. A vágyaim nem változtak meg (csupán átalakítottam őket), Sebastianra hangolva, mert...
- Suzy- bújok a tenyerébe, mert jól esik, hogy mindezek után még akar engem, holott nemrég kijelentette, más fiújára nem hajtana. Mennyire boldoggá tett volna ezzel a tűzzel akár egy hónapja is! (A probléma az, most is boldoggá tesz) Leveszem a kezét az arcomról, de nem engedem el; ha hagyja, két kezem között tartom, amíg beszélek hozzá.
- Pár dologban igazad van, és pár dologban nincs. Például igen, igaz: nem lehetnek biológiailag közös gyerekeink, ahogy "normális" szexuális kapcsolatunk se. Igaz az is, más férfi nem tetszik. Sebastian se úgy tetszik elsősorban, mint férfi. Nem kellett telebeszélnie a fejemet. Megvallotta, amit érez, és ezáltal felszabadította az érzéseimet. Szinte szívja magába, ahogy szeretem, és én mindig így akartam szeretni. Jobban és jobban, érezve, hogy a másik vágyik rá. Ő vágyik rá. El sem tudom, mondani, mennyire... Annyira, hogy attól félek, én is kevés leszek neki.
- Suzy..., olyan édes vagy! - megpuszilom a kezét- El tudom képzelni az életet veled. De nélküle nem! És jelen pillanatban neki nagyobb szüksége van rám, nekem pedig rá... Ez minden mást felülír. Boldoggá tesz... Boldoggá teszem. Így érzem magam teljesnek. Vele.
Kérdőn nézek rá. Vajon megért? Vajon ő másképp döntene a helyemben?

-Én se veled, miért akarnék?
Evidens, nem azért veszekszik, hogy örökre letudja a másikat, csak mérges.
-Igen, de legalább most elmondtad.
Mosolyog, nem tudja hogyan reagált volna akkor. De elutasító nem lett volna akkor sem, maximum azt kérte volna, lassítsanak vagy valami... de már akkor is tetszett neki Josh, ott nem volt hiba. Most is tetszik neki.
-Pedig láttál másokkal is... ahh te.
Nem tud eléggé haragudni, inkább csak lebiggyeszti a száját. Sajnálja hogy így történt, hogy nem vették észre mi a helyzet. Főleg ő, mikor kiderül Sebastian volt a vetélytárs. Álmában sem gondolta volna, most sem akarja elhinni, szerinte Josh kissé megkattant, túl fontos neki a barátja, még nemet sem bír mondani, holott nem is meleg!
Megkönnyebbül azért, hogy Josh nem kezdi részletezni, milyen Sebastiannal ÚGY együtt lenni... nem érdekli, nem akarja tudni.
De csak próbálja meggyőzni hülyeséget csinál, nagy elánnal magyarázza, dobja Sebastiant és őt válassza.
-De... de... azt mondod nem vagy meleg, mégis meleg kapcsolatot akarsz? Nonszensz!
Fogalma sincs miért nem látja hogy ez hülyeség.
-Különben is, Lia is szereti, annyira próbálkozik, nem értem!
Hát ő beszélgetett a lánnyal, ő is szerette, kevés volt? Josh többet adna? Nem érti.
-De... mi az hogy nélküle nem? Meg mi ez a nagyobb szükség duma... de vele hogyan tudod teljesebbnek érezni magad, ő egy férfi! Miért nem elég ha a barátod és ennyi? Miért jársz vele? Mi értelme? Az hogy ő meleg... többet akar majd, olyat amit a melegek csinálnak... de ha te nem vagy az nem leszel boldog! Ezt miért nem látja be?! Te miért nem látod be?
Neki ez még mindig magas. Joshnak többet kell magyarázni hogy megértse, úgy fest.

Rá mosolygok, amikor azt mondja, nem akar ő se haragban lenni velem. Mérges, oké, ez egy állapot, adtam rá okot, megértem. De nem vágtam el magam. Ez a felismerés megnyugtató.
- Talán már nem is haragszol annyira, mert tudod.. - nézek rá megint, kissé bűnbánóan, mert ha eddig azt feltételezte, kihasználtam, most talán más cimkével látja el tettemet.
Suzy is megenyhül, mert belátja, ez rajtunk múlott; sem egyikőnk, sem másikunk felelőssége nem nagyobb.
Aztán meglepő dolgot tesz... Próbál rábeszélni, döntsek másképp, döntsek a javára. Ütnek az érvei: normál kapcsolat, normális szexuális viszony, gyerekek... Érzésekről viszont nem beszél. Ha vonzó is a kép, amit lefest, általános, nem vonatkoztatja ránk, rám és rá, csak mint észszerű és helyes döntést lebegteti meg a szemem előtt. Erre alapozva válaszolok neki, kidomborítva, miért lett "hirtelen" ilyen fontos Sebastian. De sajnos, nem ért, még mindig azon van elakadva, hogyan vágyhatok meleg kapcsolatra, ha nem érzem magam annak.
- Csak azért, mert szerelmes lettem egy férfiba, még nem vagyok meleg- mondom szinkronban azzal, amit Reeven mondott néhány hete, egy tetőn, ahová épp a melegek elől bújtunk el.
Megsebez a névvel: Lia. Bűntudatot érzek miatta, mintha elvettem volna tőle valamit, holott még akkor is össze akartam terelni őket, amikor már tudtam, mit érez irántam Sebastian.
- Igen, tudom, próbálkozott... De Sebastian döntött...- Neki nem a próbálkozás kell. Úgy látszik, egy nap alatt is jobban tudtam szeretni, mint Lia egy év alatt.
Emiatt azonban elszomorodok. Suzy sose fog érteni, ha Lia pártját fogja, mert nő, mert... ugyanúgy csalódás ez neki, mint a másik lánynak. El tudom elképzelni, és Liáról tudom is, hogy a mi (meleg) kapcsolatunk bántja a szemét.
Suzy csak mondja, és próbál rám hatni, tudom... De ha így beszél, semmit sem értett meg abból, ami bennem zajlik.
- Nem hiszem, hogy bármit is rám akarna kényszeríteni. Ez nem egy homoszexuális kapcsolat. Nem a testiség a lényeg, hát nem érted? - kérdezem, kissé türelmetlenül, mert nem az számít neki, mit kapok érzelmileg, hanem attól félt, mit kell "elszenvednem" testileg. Ha ennyit nem ért, azt sem érti majd, miért ő kell, miért vele teljes az élet, miért nem megy nélküle.
- Próbáltam másokkal, máshogyan. Valamit mindig megtagadtak tőlem, amit ő kapásból odaadott volna. Szó nélkül, feltételek nélkül. Folyton azt lesi, mi a jó nekem. Sebastian nem önző, hanem önfeláldozó. Liával is szakított, hogy mi társak tudjunk lenni, hát... hogyan is viszonozhatnám? Szeretem őt és nemcsak hálás vagyok neki. Tartozom is, sokkal, nagyon sokkal, el sem tudod képzelni, mennyivel. De ő nem számoltat el: én ezt adtam, neked azt kell... Nekem belőled sem a nő és a gyerek kell...- na igen, a mérleg... A szeretet a lényeg, (ahogy adja és ahogy adhatom) és abban még senki sem múlta felül Sebastiant.

-Szeretlek, úgy nehéz haragot tartani...
Mondja neki mint tényt, nem akar ő sem, jó, elfogadja, elcseszte a másik és azt hitte nem csinál vele világvégét, jó...
Persze a melegséget kicsit másképp látják, vagy inkább nagyon.
-Öhm... de. Bocs, de az vagy. Ha jársz is vele az vagy, mert érezni valamit és meg is tenni valamit két külön dolog. Érezhetek én egy lány irányt többet mint barátság, de ha nem csinálok semmi... olyat amit egy férfival akkor nem vagyok leszbikus. Ellenben te nem csak szerelmes vagy Sebastianba, de jársz is vele. Megcsókolod, megfogod a kezét hogy egyebet ne is említsek... ha engem csókolnál és az én kezem fognád, ahogy az előbb tetted, akkor nem lennél de... így azzá válsz. De komolyan, a szerelem, nem lehet csak azt hiszed szerelmes vagy bele? Én vonzó vagyok neked nem? Izgat a gondolat simogass, megcsókolj nem? Velem boldogabb lennél mint vele. Úgy telnének a napjaink mint előtte, csak már teljesen egymáséi lennénk, több lenne, többet lennénk még ennél is együtt, közös jövőt terveznénk... vele milyen közös jövőd lenne? Nem akarsz saját gyereket? És ha lesz is gyereketek, ilyen példát akarsz neki mutatni? Két apja legyen? Azért a gyereknek sem lenne könnyű, más család modeélben szocializálódna... és még csak meleg sem vagy, nem fogja érteni, vagy csak azt hiszed nem vagy meleg és nagyon is az vagy. Ha kívánod Sebastiant az vagy.
Sóhajt, megfogja a fejét, valami dereng neki arról Josh egyre nyitottabb Sebastian felé úgy is. Nem érti, komolyan nem érti. Lia vajon hogy van? Neki Sebastian mellé automatikusan párosul Lia, nem csak Sebastian döntése ez. Sebastian is lehetne boldog Lia mellett, ha kicsit odatenné magát, ő így látja. Erre belerángatja ebbe Joshuát, egyáltalán nem örül ennek.
-Valóban? Szerintem Sebastian nem gondolta át. Nem veled a baj, nagyon könnyű beléd szeretni, akarni téged, csak azt mondom, szerintem ő most örül annak hogy te ennyire nyíltan szeretsz, ilyen közvetlen, de szerintem nem akar majd téged sokáig és akkor megbánt téged... nem akarom.
Képtelen elhinni, hogy ez a két férfi valóban szerelmes lenne egymásba, szerinte csak... megkergült mindkettő, hát mindkettő családot akar! Feleséget! (Utóbbiról Lia által tudja)
-Sebastian esetén? Mert nálad értem, vársz, nem az a lényeg. De nála? Elég nehéz elhinnem. És egy kapcsolatban igenis számít a testiség is. Nem az a döntő, de számít. És két férfi együtt de, homoszexuális kapcsolat. Josh, hogy akarsz Sebastiannal lenni, felvállalni, ha tagadod a nyilvánvalót? Ezért is mondom, nem gondoltad át. Vagy mik vagytok ti? Hetero szerelmes férfiak akik másik férfiba szerelmesek, azt csókolják? Ilyen nincs! Bocs a durva szóért, de homokos kapcsolat a tietek, ha még ezt sem látod be... csak tönkrementek ebbe...
A látszat ellenére félti Josht, neki ő nem meleg, túl bántó lesz neki, ha még el sem fogadja, fel sem fogja mibe megy bele.
-De kérlek mondd, nem csak amiatt vagy vele, mert szakított és mert kiállt érted a bajban. Azért a barátod. Bármit megadnék Rachelnek, mert szeretem, tényleg, de járni nem tudnék vele. Sebastian... ha tényleg önfeláldozó ahogy mondod, nem is vár cserébe semmit. Mondhatnál nemet, lehetnél a barátja is ahogy eddig. Az pedig alap, hogy szakít a párjával ha másikat akar, vagy már nem szereti Liát, szóval ez nem nagy érdem ne haragudj. Csak egyenesség, ezt becsülöm benne, de... ne hálából legyél vele. Amúgy ezt úgy mondod mintha én bármi miatt elszámoltattalak volna. Tudom, hogy nem ez kell belőlem sem. Pont ezért... de én azon kívül hogy hűséges lennék és szeretlek, páros leszek gyereket is tudok neked adni. Normális családot... lehet nem vagyok olyan... közvetlen és könnyed mint Drayton de... gondold át. Ha őt választod el kell engedjelek de... ahh...
Nem akarja igazából. Össze se jöttek, de elhagyják egy fiúért. Nem is tudja elképzelni sem Liának ez milyen lehet. De Josh úgy fest döntött, ettől kissé elcsügged.
-Szóval... vele szeretnél élni? Sebastiannal?
Fontos tudnia ez-e a végleges döntés, mert akkor kár próbálkozni is. De ezt fontos tudnia. Csak nem akarja hogy Josh bicskája ebbe beletörjön, főleg a lelkes "nem vagyok meleg" szövegek után.

Örömteli borzongás jár át a vallomásától, mert nem lehet könnyű helyzetben, mégsem tagadja meg, amit érez irántam.
A melegség fogalmán összekülönbözünk, más véleményen van ő és én. Nagyon figyelek rá; szeretném megtudni, neki mi jelenti azt a határt, amitől én meleg leszek. Mert ahogy mondja, csupán az érzésektől nem lesz valaki az. Megint az a kettősség van bennem, úgy érzem, befolyásolni akar, olyan érveket is felhozva, amibe még nem gondoltam komolyabban bele. A gyereknevelés. Tegnap szóva jött a téma, és elnevetgéltünk Sebastiannal, hogyan fogjuk ezt csinálni, de valóban, arra nem gondoltam, hogy a gyerekeinknek két apja lesz. Ha engem bántottak amiatt, hogy a nagyszüleim neveltek, vajon nem képzelhető el, hogy őket is bántani fogják, miattunk?
- Mit szeretnél, mit mondjak?- kérdem, mert a kérdései olyanok, mintha szembe akarna állítani saját magammal- Amit érzek... Szeretlek téged, és szeretem őt, és nem tudom, hogyan lehetséges ez, de így van. Ha veled vagyok... - elszorul a torkom, mert most is érinteni szeretném (jobban), holott nem lehet- veled akarok lenni, az a vágy ég bennem, lássam a mosolyod, halljam a nevetésed, érezni akarom a kezed a kezemben, és igen, a csókodra is vágyom, te jó ég, el sem tudom mondani, mennyire, és igen, képzelődtem rólad úgy is, te voltál a gyerekeim anyja, csupa szöszi és zizi gyerek, csuda kék szemekkel, mennyei érzés volt...!- Az ajkamba harapok, mert elkapott a hév, de ez még mindig csak az egyik fele a válasznak. Félek, hogy az őszinteségem bántani fogja, de ha szeretem, neki sem hazudhatok. Csendesebben folytatom- De ha vele vagyok..., vele akarok lenni. Már a gyerekekről is beszélgettünk...- elhomályosodik a szemem, mert eszembe jut, amit mondott- Miért baj az, ha egy gyereknek két apja van? Sok csonka családban nő fel. Apát se lát. Vagy anyát, egész életében. Nem az a legfontosabb, hogy szeretetben van nevelve? Nem az a lényeg, ha azt látja, a szülei tisztelik és szeretik egymást?
Felkapom a fejem, ahogy arra reagál, Sebastian engem választott.
- Meglehet, hogy így lesz.... Semmire sincs garancia. De ha így állok a dolgokhoz, veled se merném elkezdeni, mert mi van, ha egy-két (nyolc) év után te jössz rá, nem én vagyok az igazi? - nem látjuk előre a jövőt. Ha látnánk, minden rossz döntést el lehetne kerülni. Ki tudja, a tegnapi vagy a mai lesz életem legrosszabb döntése? Vagy lesz még ennél rosszabb is? Vagy neki? Sebastiannak? Még azt sem mondhatom, egy emberen múlik. Hozhatnám példának mindjárt Sebastian és Lia kapcsolatát.
És szóba jön a testiség. Suzy szélsőségesen gondolkodik, nála nem létezik a "két szerelmes férfi".
- Félreismered őt- rázom tagadólag a fejem. De csipetnyi kételyt elültet bennem. Vajon nem Sebastian az, aki többet és többet szeretne? Ha így is van, nem lehet a szemére vetni- Mi nem ***unk, mint ahogy a melegek szoktak, és ez a téma még csak fel sem izgat. Hogy lennék meleg? - leszek pejoratív, még ha durván is hangzik, mert ha a szeretkezést tagadnám, hazudnék. Ez megint Seby hatás... Számára ugyanis mást fed le a szó, szeretkezni, mint nekem. De így egyértelmű.
- Jó. Akkor majd magamra tetováltatom, hogy meleg vagyok, senki se csodálkozzon, ha megfogom a kezét vagy megölelem- mondom kissé sértődötten. Jól van, legyek beskatuklyázva, meleg vagyok. Nem érdekel! Akkor aztán ***hatnánk is, mit számít? Legalább beigazoljuk, amit hisznek rólunk. De lehiggadok, Suzy nem ellenségem, nem akar rosszat.
- Ah, Rachel a féltestvéred, az nem ugyanaz...- rossz párhuzam, nem is értem, miért mondja.
Lehajtom a fejem, van annak alapja, amit mond, de ... egyben az egész mégis sántít. Én nem így látom, és rossz érzés, hogy ő meg igen.
- Ne haragudj, nem is úgy gondoltam, hogy te elszámoltatnál- vetem közbe csendesen.
Megint közös jövőt vázol fel, mit nyerhetnék vele. Az álmomnak az a fele, amit Sebastian nem tudna maradéktalanul teljesíteni, amire kölyök korom óta vágyakozom, itt van, karnyújtásnyira. Ha létezik, most még jobban szeretem őt ezért, mert -Sebastian jóslatával ellentétben- nem fordult el tőlem.
Megkérdezi, Sebastiannal akarok-e élni, és szomorú az arca.
- Őszintén sajnálom, hogy megbántalak vele, ... már tegnap döntöttem.- elgondolkodva nézek rá. A szívem most is ketyegő bomba, de nem mondhattam mást. Szabályosan fáj a mellkasom, és fura, az állam is. Mintha behúztak volna egyet. Oda kell nyúlnom, megdörgölni, mert teljesen lezsibbadt.

Csak néz, nem érti a dolgot, ha Josh valóban kívánja őt és valóban hasonlóan érez mint ő, főleg mikor együtt vannak, akkor miért mondott Sebastiannal igent? Gyerekekben is gondolkodott (bár a szőkét nem érti, mikor mindketten barnák, de mellékes) és olyan fejjel néz a másikra, hogyha ezt érzi, akkor mégis mi a fészkes fene miatt visszakozik. Aztán áttér az új párjára és...
-Elsősorban igen de... ez akkor sem normális, azt se tudom, melegek nevelhetnek e gyereket, sosem figyeltem. Bár biztosan de... ha engem ennyire kívánsz, ennyi mindent elképzeltél már, az miért írja felül, hogyha vele vagy vele akarsz lenni? Bár tény, ez eléggé frusztrálna engem, mit csináltok ha ketten vagytok épp...
Vallja be, mert kár tagadnia, ez eléggé visszavesz a lelkesedéséből, a megcsalás gondolata.
-Én nő vagyok és férfit keresek magamnak. Sebastian nőt keresett magának, Liát, vele is beszélgetett már gyerekekről... mi garantálja, hogy nem hagy ott téged egy nőért? Én nem hagynálak ott se nőért se férfiért...
Szerinte ez más, Sebastian tudomása szerinte nem melegnek vallotta magát, ergo nem hazudott Liának, mikor gyerekekről beszélgettek. Vagy igen?
-Ezt mondom. Nem vagy az. Akkor mi a fenét keresel egy férfi oldalán párkapcsolatban? Legyen a barátod, ha nincs benned vágy szexuálisan iránta, minek vagy a fiúja? Vagy ő a tied vagy hogy van ez, miért nem lesz egy feleséged? De legalább barátnőd...
Kérdez rá nyiltan, mert nem képes összepasszintani, ha nem kívánja a szeretkezést a férfival/férfiakkal, ha ő a nőket kívánja, akkor miért nem velük van teljes kapcsolata és Sebastian marad csak ... barát. Már normális, aki nem csinál semmi testiséget.
-Nem kell, anélkül is ezt mondják rád majd. Mivel több lesz mint lakótárs, vagy barát.
Nem fogja fel mit csinál, mibe megy bele? Nem érti.
-Mostoha testvérem. Annyi közöm van hozzá vérügyileg mint neked Sebastianhoz. Nagyon közel áll hozzám, a barátnőm és a testvérem. Neked Sebastian a legjobb barátod, de miért kell ennél többnek lennie? Nem értem...
Tény, tényleg nem érti. Lassan semmit. Az elszámolásra int, nem számít, nem azon a hangsúly. Inkább azon Joshnak mi a végleges döntése. De nem örül annak amit hall.
-Akkor nem értem, miért vallottál nekem, miért örülsz, hogy igent mondtam, miért akartad érezni akár csak egy percig is, velem jársz és nem vele. Semmi értelme Joshua, most épp amiatt kéne izgatottnak és boldognak lenned, hogy Sebastiannal jársz, ő a párod, nem annak, hogy én is az lehetettem volna. Érted mit magyarázok? Úgy mész bele egy ilyen kapcsolatba, hogy nem vallod magad melegnek, nem vonzz hogy meleg legyél, de mindenki annak fog hinni, nem lehetsz nőkkel, nem lehet saját gyereked, ki tudja még milyen atrocitásoknak teszed ki magad egy férfi miatt, aki amúgy a barátod, tehát ha tényleg az nem hagyna el és fordítana hátat, csak mert normális életre vágysz. Szóval tegnap hirtelen igent mondasz de nekem mégsem bírod egyből bevallani. Félek rosszul döntöttél Joshua, de... mivel itt és most is döntöttél, mi legyünk csak barátok jó? Sebastiantól majd bocsánatot kérek, szerintem tégy úgy te is a meggondolatlanságodért és akkor tiszta lap. De... Lia, vele mi van? Belegondoltál abba, hogy egy éve járnak és hirtelen szakít vele, miattad? Egyáltalán, ha nem új keletű, mert te annál remélem megfontoltabb vagy akkor... Lia meg lett csalva veled? Nem kell válaszolnod de... ugye te is érzed, hogy ez a helyzet nem kicsit fura.
Pakol el maga mellől minden papírt, felhányva az asztalra és odahúzza Josht. Jobban örülne, ha nem előtte térdelne, hanem mellette ülne a kanapén. Jelenleg egész semleges a hangja, csupán csüggedt és csalódott. Szeretné megérteni mi történt és hogyan.

//Szőke... mindenkit szőkézek újabban... XD, bocsi. Bár Josh szőke volt gyerekkorában. //

Nem tudom, miben reménykedek. Tudom, hogy egyszerre nem tarthatom meg kettőjüket, mégis ezt szeretném. Egyikőjüket sem szeretném elveszíteni. Suzyra éppen úgy vágyakozom, mint Sebastianra (bár érthetően más okokból; hiszen más-más álmaimat váltják és válthatnák valóra)
- Nem tudom...- jövök kicsit zavarba. Fogalmam sincs, Californiában egyáltalán elfogadják-e a meleg élettársi kapcsolatot. És a gyerekek? Ha valóban nem is lehetnek? Ah...
- Míg Ő a valóság, te továbbra is álom voltál. Égtem a vágytól, hogy szeressen valaki, hogy valaki fogadja el, ahogy szeretni tudok. Neked látszólag nem kellettem, neki meg igen... Önmagában az álmodozás nem tett boldoggá!- sóhajtom. Tegnap nem tudhattam, amit ma igen.
- Ez elég nagy baj... Mert látod, máris beskatulyáztál. "Vajon mit csinálhatunk?" Úgy hiszed, megcsalnálak...- lehajtom a fejem. Megint az a téma, mi számít megcsalásnak? Ha Suzy párja lennék, eltiltana Sebastiantól? Nem ölelhetném át, nem aludhatnánk egy ágyban? Suzy semmit sem tud a barátságunk mélységéről. El se tudná fogadni? De hogy tudnám azzal megcsalni, ha "csak" annyit érzek Seby iránt, mint eddig? Nekem természetes, ahogy együtt vagyok vele, de neki már ettől "meleg" vagyok. Ha meg meleg vagyok, mit keresek mellette? Nem őrület ez az egész?
- Igen... eddig úgy tűnt, Liát akarja- mondom halkabban, mert fogalmam sincs, ez miért változott meg hirtelen. És igen, benne van a pakliban, hogy otthagy majd egy nőért- És hogy vagy te magadban olyan biztos? - kérdem, és csak kíváncsiság van a hangomban, semmi más. Ő miért biztos benne, hogy nem fog elhagyni... soha?
- Nem, Suzy. Te egyszer azt vágod a fejemhez meleg vagyok, aztán azt, hogy nem! - mondom, kicsit kétségbeesetten, és már azt sem tudom, mi bánt jobban igazán. Ha azt gondolja, az vagyok, vagy azt, ha nem. Utóbbival kétségbe vonná, amit Sebastian iránt érzek.
- Aha, a szexuális vágy... Légy magadhoz őszinte, Suzy... El tudod képzelni, egymáshoz sem érünk? Ha azt el tudod képzelni, hogy megölelem, megcsókolom, gondolod nincs bennem vágy iránta? De ettől még nem akarok lefeküdni vele, nem akarom, hogy ott nyomuljon belém, és én se akarok belé, a fenébe! Nekem a szexuális aktus egyenlő a nővel, én.... - bakker, nem tudom befejezni a mondatom. Megdörgölöm a fejem, mintha vizet akarnék kipréselni belőle. Üvöltenék.
- Azért nincs barátnőm, mert eddig még senki sem akart az lenni- suttogom. Fogalmam sincs, Suzy honnan szedte, hogy könnyű belém szeretni. Ha így van, könnyű titkolni is, mert neki is sikerült.
- Mert ez most is rám van írva, ugye? Akkor hogy mondtál igent egy melegnek?- kérdem, de csak azért vagdalkozom, mert fáj, amit mond. Ténylegesen, fizikailag.
- Ó, bocsánat, mostoha, nem féltestvér, rosszul emlékeztem- mondom, kissé szórakozottan. Nem is ez a lényeg. -Elmondom újra, újra és újra, de nem akarod érteni... Mert szeret. Mert úgy szeret, ahogy vágytam a szeretetre, és engedi magát szeretni. Ilyen egyszerű- mondom elhalkulva; szorít a mellkasom, fáj a gyomrom, minden bajom van.
Suzy ismét megkérdezi, mit akarok, hiszen számtalan érvet hozott fel nekem Sebastian ellen, és saját maga mellett, de én nem tudok mást mondani (és nem is mondhatnék mást, hiszen sosem vontam vissza az adott szavam, és Sebastiannak igent mondtam). Az a kérdése, hogyan viselkedhettem ma mégis úgy, vele... Jogos...
- Még néhány nappal ezelőtt is rólad álmodoztam, hogy végre összeszedem a bátorságom, és vallok neked, de ma.. ma nem ezzel a céllal indultam
Felhúz maga mellé az ágyra, helyet csinálva nekem (amit igazán fel se fogok)
- Őszinte akartam lenni, elmondani, miért vagyok boldog... de nem csak miatta voltam az. Miattad is. El tudod képzelni, mennyire hiányoztál? Csak akkor tudatosult bennem, hogy semmit sem csorbult, amit érzek irántad, amikor a karomba futottál, aztán ott zizegtél mellettem azon a padon! Egyre csak nőtt bennem a feszültség, hogy kimondjam, amit érzek, holott Sebastian a ... fiúm- újabb villámcsapás szerű fájdalom hasít az államba. Biztos az ideg, gondolom, és folytatom- Abban a pillanatban a válasz sem volt fontos, csak felszabadulni, hogy tudd... Én nem akarok bocsánatot kérni. Most is megtenném, megvallanám, nem hazudnék: szeretlek. Sebastian is tudja... De azt is tudja, őt mennyire szeretem, és Lia... Lia elrontott valamit, erről nem én tehetek, mellette Sebastian se az volt már, aki korábban és nagyon féltem, hogy én is elszúrom, és... mi...
Felállok az ágyról, nem tudok ülve maradni. Na igen, Suzy szava betalált. Nagyon sajnálom Liát. Mert hiába a bűne vagy a hiányossága, ha nem is szerelmes Sebastianba, szereti... és én elszerettem a fiúját. Ez az igazság.
- Most el kell mennem... - szinte nyögöm, nem is tudom, érti-e, és visz a lábam, bár kissé bizonytalanul. Levegőhöz kell jutnom. MOST!

//Igen, észrevettem, Lia is szőke gyerekeket akar, de ott is néztem, mert mondom Seby is barna ő is xDDD//

-Gondoltam...
Minden rosszallás nélkül, mert nem meleg, tehát honnan is tudná?!
-Talán előbb kérdeztél volna meg engem is, mondjuk, esetleg?!
Akad ki, hát szerinte ez hülyeség, mert ha ő elutasítja még mindig futhat Sebastianhoz, bár neki meg ott volt Lia szóval... rejtély.
-Már ne is haragudj de én azt sem néztem volna ki belőled, hogy csókolózz egy férfival, de azt sem, hogy van valakid és mégis hagyod egy másik személynek hogy csókolgasson... sok dolgot nem feltételeztem cirka fél órával ezelőttig...
Pislog a másikra, mert ha nem csalná meg az jó de... akkor is elég fura pont azért mert Draytonnak meg ott volt Lia.
-Úgy tűnt? Mióta érzed ezt iránta? Hogyan jött rá, már nem szereti őt de téged meg igen?
Neki ez magas. NAGYON magas.
-Még mindig Mike mellett lennék, ha nem hagy el egy másik nőért. 8 évig voltunk együtt, hat évig voltam a jegyese. Ha én kiválasztok valakit, akkor okkal választom és nem óhajtom lecserélni.
Mondja csak úgy, mivel a másik is csak úgy kérdezte. Suzy nem a cserélgetős fajta.
-Mert nem tudom eldönteni, mert te sem tudod! Én akkor honnan tudjam?
Mert ha nem lenne meleg, nem akarna egy pasit, ha meg kimondaná az, elfogadná. Ennyi.
-Hát... engem nem izgat fel egy nő se... gondolkodj el ezen egy fél percet, nem többet.
Mondja csendesen. Neki Josh meleg. Pont. Talán ezért is törik meg a lelkesedése, hogy "elszakítsa" a két fiút és összejöjjön Josh-sal. Nem meleg párra vágyik, de még biszexre sem. Neki teljesen hetero kell, maradi.
-Ugye tudod hogy ez nem indok arra, hogy akkor most fiúd van... valószínű nem jó lányoknál kopogtattál...
Húzza el a száját, mert ő igenis akart a barátnője lenni, de meg sem kérdezte és rögtön egy fiút választott. Micsoda dolog ez...
-Én arra célzok, hogyha az utcán mész majd vele, ha elmentek bárhova, ha csak bemész hozzá a suliba... ha egymagad vagy nem mondani meg, mert nem viselkedsz úgy, a lányokkal sem viselkedsz úgy, de feltehetőleg nem csak a négy fal között leszel Sebastiannal... tévedek?
Suzy általánosan mondja, nem konkrétan mostra, mert ő eddig sem hitte annak. Nem is akarja, de kénytelen belátni szép lassan, az ő felfogásában Josh meleg.
-Nem számít, olyan mintha az édes lenne.
Legyint Rachel miatt, nem ez a fontos.
-De... annyi féle szeretet van Josh... gondolod a tiétek szerelem?
Komolyan érdekli. Nehezen képzeli el, látta őket együtt, közeli barátok de nem szerelmesek. Azokká váltak volna? Komolyan? Hallgatja Josht, de elég fura.
-De akkor is elmondhattad volna, ha már elmondtad vele vagy!
A sorrend, neki a sorrenddel a baja, nem a vallomással magával. De a megcsalásra nem válaszol, ebből az jön le neki Joshnak bűntudata van, na szép... de annyit lát, hogy mennek el. Úgy megy utána, szinte arcon csapottként, mert hát... szegény Lia.
-Josh! Ne legyél ilyen gyáva! Gyere vissza! Mint barátod mondom, szarul vagy, igyál valamit... Liát hagyjuk... húzzál vissza a kanapéra, hozok vizet...
Húzza vissza, de ha mindenáron menni akar a másik hagyja, mert nincs annyi ereje, meg lélekjelenléte sem igazából. Ha hagyják hoz vizet (mert töménye nincs) és azt adja.

Ha nincs a félreértés Eleevel, ha kezdeményezőbb vagy bátrabb vagyok, ha Sebastian nem mondja el, mit érez... Egy csomó ha, ami Suzyhoz vezet. Sebastian sosem volt B terv, meg sem fordult a fejemben ilyesmi. Ha szerelmet vallok Suzynak, és kikosaraz, elkönyveltem volna magamban, megint nem tartottam be a szabályaimat, és lettem volna utána még viszafogottabb, mint eddig. Sebastiannak csupán beszámoltam volna, megint mennyire pofára estem...
Nem védekezhetek azzal, mennyire tartottam a visszautasításától, pedig a félelmeim egyike éppen ez volt mindvégig: ha utalást teszek rá, komolyabban gondolom, majd elkezdődik a futkosás, mint Elee esetében. rzt ki akartam hagyni. Inkább vártam az alkalomra, amikor vallhatok, amikor ... nem is tudom.
- Bocsánatot kell kérnem tőled, mert ilyen helyzetbe hoztalak- mondom, és lahjatom a fejem, noha nem bánom, hgy megcsókolt. Tényleg, egy rövid időre úgy érezhettem, hogy az enyém, és ezzel boldoggá tett. Bele se gondoltam, ezzel majd őt milyen helyzetbe hozom- Bocsánat, nem is jellemző rám, hogy ilyesmit tegyek...- mert igaz, ami igaz, ilyen helyzetben még sosem voltam azelőtt.
- Korábban Sebastian nem volt monogám- mondom kicsit feszengve- Ő maga mondta, Lia miatt változott és vele akar élni...- felmerült bennem is, nem kielégítő számára a monogámia, miért kellett neki közben Reeven is (én is)? Utóbbi kérdés visszavezet Sebastianhoz, a vele folytatott beszélgetéshez, hogy miattam kalandozott Reevennel. Ez most mennyire hihető? Nem csak azért mondta-e, hogy engem megnyugtasson vagy éppen befolyásoljon...? Nem tudom, kicsit összekavarodtam. Miért más most, mint vele?
- Erről nem akarok beszélni- mikor, hogyan? Én se tudom. Egyszerűen csak ott volt az érzés, és -utóbb kiderült- mindketten csak rejtegettük.
- Akkor még mindig Mike-ot szereted...- nem most mondta, hogy még mindig vele lenne? Hát mi tart össze két embert, ha nem a szeretet? Megszokás? Nem akarok megszokásból lenni valakivel éveken át.
- Azt hittem, ezek tudományosan megalapozott tények- mondom, kissé cinikusan, mert korábban nagyon határozottnak tűnt azzal kapcsolatban, meleg vagyok. És inkább csak a reménytét fejezte ki, hogy nem.
Megteszem, amit kér. Általában gondolok férfiakra, és gondolok Sebastianra. csak utóbbi vált ki belőlem érzelmeket. Pimaszul nézek Suzyra, de nem bántó, amit mondok, csupán tény:
- Lehet, még nem találkoztál a megfelelő nővel- vállat vonok, ennek semmi jelentősége nincs. A nők is mondják egymásra: jaj, de helyes vagy, milyen szép a hajad, milye selmes a bőröd..., blablabla, ez mind cuki, de ha két férfi csinálja ezt, az már... meleg!
Megint megütnek a szavai. Mintha hibáznék azzal, hogy szeretetre vágyok. Nem vagyok csapodár alkat, nem udvaroltam minden lánynak, aki szembejött, és nem hiszem, hogy a leélt éveim alatt bárki is úgy akart volna kötődni hozzám, ahogy Sebastian. Bizonyára észrevette, mire vágyom, és szeretett annyira, hogy azt megadja nekem. Megtalálta a szívemhez vezető utat. Ezt magyarázzam el egy lánynak? Ők sokkal jobban értik a jelképeket: szív, kulcs... Minek magyarázzam? Megint csak mint tényt közlök.
- Nem akartad meghallani, hogy kopogtatok...- most először hibáztatom valamiért, de ebbe még én magam is bele tudnék kötni: nem volt elég hangos?
Azt hiszem, amúgy sem én találtam Sebastianra, hanem ő rám. Mert én el tudtam volna képzelni és folytani... szeretni úgy, ahogy lehet, barátjaként, de amikor kimondta, hogy szeret, már nem kellett titkolózni többé.
- Akkor rólunk is mindenki azt feltételezte, hogy együtt élünk, mert fogtam a kezed vagy megpusziltalak?- állítom szembe saját magát azzal, amit mond. Szerintem egy kapcsolat mibenléte nem általánosítható csupán látszat alapján. Nézzük meg Liát és Sebyt. Azt hittem, tökéletesek együtt (bár problémákkal). Nem akarom azt érezni, hogy provokál, hogy arra hajt, felszítsa bennem -ha van/volna- az előítéleteimet. Én nem vagyok konzervatív, mint ő. Ebben a tekintetben nem. Reeven a példa rá, lehet boldogság két férfi között. Én pedig máris megélem, pedig csak néhány napja tört felszínre az egész.
- Talán majd egyesek úgy ítélnek meg, hedonista lettem, mert téged is megölellek, Sebyt is - rántom meg a vállam. Nagyon nem érdekel, mit gondolnak mások, amíg az, akivel vagyok, jól érzi magát velem. Ha ennyire ad a látszatra, eddig miért hagyta, hogy fogjam a kezét, ölelgessem őt?
Suzyra nézek, annyi mindenen vagyunk már túl, talán többet is beszélgettünk érzelmekről, mint az elműlt fél évben összesen. És azt kérdi, valóban szerelmesek vagyunk-e egymásba Sebastiannal?
Fizikai tüneteket okoz, hogy nem ért, nem akar érteni, hogy nem látja, amit érzek vagy nem fogadja el...
- Suzy..., így akartam, de nem ment! - Édes Jóistenem, hát nem akartam ellökni magamtól!- Úgy véltem, talán azonnal ellöksz majd, ha azt mondom, van valakim. Ha elmondom, Seby az. Nem akartam titkolózni! És nem akartam, hogy hátat fordíts nekem, mielőtt tudnád... - megint a fejbőröm dörgölöm, már ott is fáj. Minden hajszálam fáj. Eszembe jut, milyen édes volt, milyen ragyogó, milyen tüneményes... Úristen, hogy kezdhettem volna azzal, "egy másik férfivel fogok élni, de amúgy téged is szeretlek"?
Lia... Sebyt régebben ismerem, mint ő. Talán régebben is szeretem. Akkor hogyan is lettem én a csaló? Persze, tudom... Seby Liát választotta. De én soha egy szóval sem tettem célzást rá, mást akarok... Éppen csak... Nem mondtam nemet arra, hogy önmagam boldog legyek. Mégis bántottam ezzel Liát, oka vagyok annak, hogy szakítottak... Ergo... Seby megcsalta velem, ha nem is testileg. Elég nagy súly ez a mellkasomon, most is nyom, mintha macska ülne rajta. (Nem Nora nagyságú)
Ahogy felpattanok, Suzy is ugrik utánam. Gyávának nevez, és azt mondja, hagyjuk Liát. Nem tudom hagyni. Őt sem tudom hagyni. Hallgatnom kellett volna! Seby előtt, előtte... Élni, mint eddig, szexelni azzal, aki szembejön, és akarja... és hagyni a rohadt szerelmet a romantikusokra!
- Nem víz kell... levegő! - zihálok. Izzadtságcseppek folynak le az arcomon, de az egész testem hideg verejtékben úszik- Rosszul vagyok...
Nem tudok visszamenni a kanapéra. Összecsuklanak a lábaim, és elnyúlok a padlón.

-Ahh, jól van, spongyát rá. De azért mondd el Sebastiannak is.
Köti ki, mert szerinte így tisztességes. Azon csak csóválja a fejét hogy a másikra ez a habitus nem jellemző. De túllépett rajta így, hogy belátták nem volt helyes.
-Egyre jobb.... mondtam hogy szoknyapecér...
Dünnyögi az orra alatt, mert ezek szerint valóban az, nem csak úgy érezte. Az más kérdés, hogy azt hitte, Liát valóban szereti és... nem Josh-sal kavar a háttérben. De ilyenre ki gondol?
Vállat von kelletlen aztán, hogy Josh nem akar arról beszélni, hogyan is alakult ez ki, főleg mikor, de ráhagyja. Mondjuk számára ezek a nyitott kérdések semmi jót nem jelentenek, ezért is következtet arra majd, hogy Sebastian Josh-sal csalta Liát. Nonszensz.
-Persze, hogy szeretem őt, az életem szerves részét képezte. De ő már egy másik nővel van, számomra ő egy régi ismerős. Talán kedves ismerős is, már elmúltak bennem a rossz érzések talán. De arra utaltam, én nem cserélgetek partnert, akinek egyszer igent mondok, nagyon ki kell ábrándítson, hogy szakítsak. Vagy neki kell nemet mondania, ahogy a mellékelt ábrák mutatják...
Sóhajtja, mert Josh nem érti. Vagy nem akarja. Lényegtelen, túllépett már Mike-on, idő volt, mostanra sikerült és ez Joshnak is köszönhető.
-Nekem az vagy. De szeretnék veled egy véleményen lenni erről, bocs érte.
Mondja némileg epésebben, ha már cinikus a másik. Ez a meleg dolog... testközelből még nem volt ehhez "szerencséje".
-Vagy nem vagyok leszbikus.
Erről határozott véleménye van, neki a nők úgy nem vonzóak. Nem izgatják fel, nem akar velük közös jövőt... megcsókolni se akar egy nőt se, őt ez kicsit taszítja is, nem csak nem vonzza.
-Pont hogy hallottam, attól hogy nem másztam rád mint a többi nő, még igenis adtam jelét, tetszel. Bármit csináltál, nem utasítottam el, lehet neked természetes, hogy a nők nem mondanak neked nemet, de hidd el, mondhattam volna azt is. De nem akartam!
Legyint, hogy már tök mindegy, mert Joshnak Drayton kell, a kollégája, a volt szoknyapecér, Lia ex-e... gyönyörű.
-Valószínű... de én ezt élveztem. Nem hiába kommunikáltam mindenki fele ezt, erre vágytam!
Bólogat, hogy igen, igen, ő ezért sem zavartatta magát mások előtt sem, hát ő úgy vette, Josh-sal azért randizgatnak is nem csak találkoztak, legalább is remélte így van. Kimondva sosem volt.
-Hát így is úgy is csalódott lettem volna, ne vesd a szememre. De... nem az a típus vagyok, aki szó nélkül ott hagy. De úgy fest nem ismerjük egymást eléggé még most sem.
Gondolkodik el, mert azt feltételezni róla, hogy fúriaként elvonul abszurd. Akkor is lesokkolt volna, de nem lett volna benne ez a tüske, hogy átejtették, ha csak 20 percre is. De ő sem érti Josht, miért jobb ez így neki, így mondhatni kvittek...
Aztán tér rá Liára, mert őt igenis érdekli, akkor most mi van... négyen jártak el mindenhova, neki alap, hogy barátnője felől is kérdezzen. De Josh nem akar ebbe belemenni, sőt, el is menne, de mire utána ér, a másik összeesik. Na szuper, fogalma sincs mit kell ilyenkor csinálni, mitől ájult el a másik. Beteg? Nem evett? Szívrohama van? A vérnyomása csinálta? Ezer és egy dolog, kapkodni kezd, odarohan, pofozgatja a másikat, de nincs reakció, akkor legyezgeti de semmi, jobb híján odaszalad a telefonjához(szerencsére nem szedték szét, hogy ne tudja használni) és hívná a mentőket, de előbb bepróbálkozik Liánál. Tuti nincs jól, tuti sír meg ilyenek, de... más ismerőse nincs. Amikor felveszik rögtön hosszú szabadkozásba kezd de kinyögi hogy Josh itt van nála ájultan és fingja sincs mit csináljon.
Közlik vele, oldja ki a srác ruháit, emelje meg a lábát, gyorsan csinálja is ezeket, nehogy meghaljon a másik itt neki, közben a füle és a válla közé szorítja a telefont.
Mikor Josh magához tér, akkor rögtön megint Liához beszél, hogy sikerült és hogy örök hála, de akkor most leteszi és később visszahívja, amúgy is akar vele beszélni. Josh annyit észlel valószínű, hogy ki van gombolva az inge (ha az van rajta) és ki van oldva a nadrágja is és a slicce (Suzy tutira akart menni) és a mellkasához nyomták a lábát már a végén, de elengedik, ahogy életjelet ad.
-Te idióta, a szívbajt hozod rám! Ki engedte meg hogy elájulj?! Azt hittem itt halok meg veled, mert nem tudom mi bajod! Basszus.... úristen... azért hívok mentőt, Lia is ezzel kezdte... nem normális hogy elájulsz, lehet beteg vagy, meg kell előzni, hogy meggyógyulj, nem hiszem hogy csak nem ettél, úristen... mi is a szám? Elfelejtetem, olyan ideges vagyok... ahh megvan!
És már pötyögi is hacsak nem szólnak rá, nem kell mentő. Mert most sápadtabbak mindketten mint amúgy és Suzy eléggé meg van ijedve.

- Valóban azt akarod, mindent elmondjak neki?- kérdem, a tekintetét keresve. Nem magam miatt. Talán Suzy önbecsülését sértené, hogy Sebastian tudná, mennyire pozitívan reagált rám, én pedig... nem őt választottam.
- Nem, ezt nem mondanám. Különben is, ha volt is, már múlt idő. Lia előtti- nézek esdeklőn Suzyra. Tudja jól, korábban is érzékeny voltam a Seby témára, most sem esik jól, ha igazságtalan valaki vele szemben. Márpedig ez a szó, szoknyapecér, nem jellemzi Sebyt.
Az a kérdés, hogyan jöttünk rá, egymást szeretjük, ráadásul mióta... nekem kevésbé kínos; mégsem szeretnék róla beszélni. Megfogni a pillanatot nem tudnám. Ha viszont elmondanám, amit biztosan tudok, Suzy elkeseredne miattam. Talán Lia miatt is és Sebastian csak többet esne a szemében, holott ők továbbra is munkatársak lesznek. Félek, így is megromlik majd valamelyest a kapcsolatuk. Suzynak több oka is lehetne haragudni.
Lehajtom a fejem. Sajnálom, hogy csalódást kell okoznom neki. Hogyne érteném, amit mond!
- Azt gondolom, inkább hajlok affelé, amit te állítasz, holott nem tartom magam magam melegnek, mert nem minden feltétel jellemző rám- gondolja, nem olvastam utána a témának? Sebastian önmagában elegendő, hogy meleg legyek mások szemében. És ha monogám kapcsolatom lesz vele, fel is vállalom, hogy az vagyok. Szóval, Suzynak van igaza. Meleg vagyok. Az leszek, Seby miatt.
- Ah, persze, hogy nem vagy az!- forgatom a szemem. Fogalma sincs, mit akartam ebből kihozni, de kár is a benzinért.
- Szóval, te azt hiszed, le sem lehet rólam vakarni őket? - nagy ó-ra nyílik a szemem, a szám- Az első kapcsolatom csak hetekig tartott, és a csóknál messzebb nem is jutottunk. A második... nem nevezhető kapcsolatnak se, az a lány nem volt szerelmes belém. Te lennél a harmadik, akivel legalább randiztam, aki megfogta a kezem vagy megpuszilt, hát... Te nem tudod, miről beszélsz!
Milyen fura, hogy ő nem akart olyan lenni, int a többi lány (holott nem is volt többi), én pedig nem akartam elriszatani magamtól, mert "nyomulós" vagyok. //Mindenki tudja, Josh milyen formában nyomul.//
- A mindenkiből éppen csak engem hagytál ki...- ha csak egyszer merészebb, és nem az arcomra ad puszit, vagy... Ó, nem is tudom, nem tudok csajosan gondolkodni, hogyan lehet kifejezni, tetszek a másiknak. De még a lakására sem engedett fel soha. Mintha attól félne, rámászok, vagy mi.
- Ebben van valami... De gondolod, lehet valakit teljesen ismerni? Ha az életem minden mozzanatát elmesélem, akkor sem ismersz. És én... ha ismertelek volna, talán rájövök, hogy mindazzal, amit teszel, kifejezed, amit érzel és bátorítasz... De ne haragudj, éreztem, hogy jól érzed magad velem, de azt nem, hogy bátorítanál, lépjek tovább, közelebb...- elcsendesedek. Így is eléggé rosszul érzem már magam.
Abszolút érthető lett volna, ha azonnal hátat fordít nekem. Sebastian szerint is megvolt rá az esély. Bevallom, nagyon féltem attól, hogy így lesz. És még most sem vagyok meggyőződve róla, nem fog úgy reagálni, mint Lia Sebyvel, hogy bejelenti elutazik, vagy hogy soha többet nem is akar látni (és maradjunk "barátok"). Hogyan, ha nem is láthatom, ha nem tartunk kapcsolatot?
Teljesen felkavarodik bennem minden, a Liára vonatkozó kérdésektől még inkább terhelve érzem magam, és mindennek az lesz a vége, hogy a földön találom magam. Suzy épp a szuszt próbálja kinyomni belőlem, ahogy a lábam a mellkasomnak préseli.
- Jaj, ez nem túl jó...- nyögök, a térdem nyomja a mellkasom- Mit csinálsz? Nem kell mentő- nyúlnék a keze felé, hagyja már azt a sz*rt. Jól vagyok.
- Jól vagyok- feltámasztom magam, észreveszem, hogy ki van gombolva az ingem, a gatyám. Egy kicsit beütöttem a fejem, érzem, hogy fáj, de a humorérzékem nem szenvedett csorbát.
- Finomabban is közölhetted volna, megkívántál. Ledöntöttél? - nevetek, és fogom az arcom. Az is ég. Megpofozott?
Suzy nagyon rémültnek tűnik. Még jobban, mint amikor az orrom törte be. Megsimítom az arcát. Legszívesebben megölelném, hozzá bújnék egy kicsit..., de ez abszurd ötlet. Csak ártanék vele.
- Ha nem gond..., most kérnék egy pohár vizet- mondom inkább, és ha otthagy, szépen begombolkodok.
Ha kapok vizet, kortyokban iszom, vissza ne jöjjön. Eddig mázlim volt, hogy nem hánytam. Mázli, hogy a reggelire sem volt időnk? Sebastian jut eszembe, az egész tudatomat kitölti. Rettenetesen hiányzik.
- Köszönök mindent, Suzy. Most mennem kell- feltápászkodok, lassú mozdulatokkal, és kissé a falnak dőlök, el ne szédüljek, mert ahogy felállok, elsötétedik egy kicsit a világ. És megint nyugtalanul dübörög a szívem. - Ha nem gond, találkozzunk holnap. Segítek kitakarítani...- eresztek meg egy félmosolyt. Az sem lenne baj, ha mindent nekem kellene megcsinálni. Úgy csinálnám, mint magamnak. Öröme lelne benne, azt hiszem.

//Félek zárni veled. Mi van, ha nem kezdesz velem új játékot hetekig, hónapokig? Sad//

-Szerintem semmi új nem lesz neki, max az, hogy nem azzal kezdtél amivel illet volna
Erősen kétli, hogy Sebastiannak új lenne, hogy tetszik neki Josh, vagy akár az hogy Joshnak Suzy, ergo jobb nem titkolózni. Semmi értelme nem lenne, főleg ha még tartani fogják a kapcsolatot.
-Mert ez nem életsílus és habitus kérdése? Személyiségjegy? Elvégre veled van, talán volt is míg Liával volt, félek veled is megcsinálja ugyan ezt valaki más miatt... Nem örülnék neki.
Egyrészt Josh miatt, hogy bántják, másrészről, hogy egy ilyen személy ellen "vesztett". Ám a Sebastiannal hogyan alakultak ki a dolgok és mikor rész elmarad, csak spekulálni tud.
-Szerintem komolyan nézz magadba és beszéld meg Sebastiannal... erre rámehet a kapcsolatotok is, ami... lássuk be, nem csak rossz lenne, de engem speciel idegesítene is, hogy át se gondoltátok csak dobva lettem.
Sóhajt egy aprót, de jelzi hagyják is témát, majd Josh rájön tényleg jól döntött-e.
-Azt nem, mert nem vagy nőcsábász, de akinek van szeme és beszéld veled egy keveset és komolyban gondolkodik, igenis meg akar ismerni.
Neki ez evidens, komoly kapcsolatpárti a másik, jól néz ki, figyelmes és vicces, alkalmazkodó... sorolhatná.
De eléggé csak néz hogy ennyire kevés barátnője volt.
-Lehet tényleg a fiúk tetszenek neked... akkor nem lenne meglepő, ha a lányokkal mégsem találtál jó közös hangot. Ezért senki sem haragudhat.
Most először tényleg jószándékból mondja a meleg dolgot, sok minden megmagyarázni, számára legalábbis bizonyosan.
-Nem voltál kihagyva, csak épp neked túl direkt reakciók kellettek volna, míg én ezt a férfitól várom el, nem magamtól. Másképp gondolkodunk erről Josh, lásd be, meg már amúgy is tök mindegy, nem?
Legalábbis ő jelenleg így érzi, fáj erről beszélnie, fáj szembesülni azzal, a másik egy férfira cserélte. Ez az infó még feldolgozásra vár.
Aztán a másik Lia miatt zaklatott lesz, elájul, majd pont Lia az, aki "megmenti", legalább is a helyzetet mindenképp.
-Összeestél... kell.
Szerinte kell, de nem hagyják tárcsázni.
-Ahh, Lia azt mondta lehet elszorított valami és attól ájultál el. Honnan tudtam volna micsoda?
Nem, most nincs humoránál, aggódik. De mivel kérnek vizet, elszalad érte. Nézi ahogy iszik a másik, talán lett egy kis színe is.
-Jó, jobb ha mész. De hívok neked taxit, és nincs olyan hogy nem szállsz be. Jobb ha nem nézel tükörbe, borzasztóan nézel ki. És... ne gyere át holnap, bocs, nekem ez idő lesz mire feldolgozom... Sebastian se keressen egy ideig, szólj neki... majd én kereslek titeket. Nekem... szóval kell némi magány, jó?
Magyarázza, rendel taxit. Míg megjön a kocsi felsegíti, lekíséri és odalenn betessékeli a kocsiba, kifizetve az utat előre, Joshnak arra ne legyen gondja, legyen jobban. Ha minden jól megy Sebastian úgy is otthon lesz, vagy ilyesmi... ő most nem bírna vele maradni. Csak összevesznének, úgy érzi. Jobb így. De már csak azért sem pakol el, nem is tanul, szabadnapot adott magának... bár a vizsgái után hazamegy, kell neki Rachel, valaki, akivel tud beszélgetni, ugyanis Liát nem éri el, elutazott. Persze hogy Josh ne higgye örökre váge, vagy hasonló, néha ír neki egy sms-t, hogy ment egy-egy vizsgája, kivel találkozott és beszélt odahaza, ilyesmi, de jóval ritkábban mint ezelőtt. Úgy érzi nem lenne helyénvaló, meg szüksége is van egy kis távolságtartásra, ha mint barát meg akar maradni Joshnak és fordítva.

//Ha nem te, majd én xD Köszi Smile

//

Bólintok, igaza van. Nem lehet megvédeni Suzyt, mert nincs mitől védeni. Ő (is) felvállalná, hogy szeret. Ergo, el kell viselnem, ha emiatt most Sebastian is megorrol rám, hiába döntöttem mellette.
- Nem csalta Liát velem, ha erre célzol- közlöm, kissé indulatosan. Nem hagyom, hogy Sebastiant vagy engem mocskoljon, akármilyen céllal, okból. Nem fair Sebastiant úgy beállítani, ahogy teszi. Mintha őrajta múlt volna minden...
Ez a kérés... meleg vagyok-e vagy se, annyira kardinálissá váliik, hogy el is vész a lényeg. Ráhagyom, higgyen, amit akar, én meg tudom, hogy mit akarok, és felvállalom, ami ezzel jár. Ennyi.
- Kevés olyan embert ismerek, aki komolyban gondolkodik...- mondom, kissé elkenődve. Egyre többen élnek a mának, jövőkép nulla, sodródjunk az árral, hurrá, de jó!
- Hagyjál már ezzel, Suzy! Nem tetszenek a fiúk. Ha így lenne, észrevettem volna már, nem gondolod? TE akkor miért tetszenél? Miért akarnék veled lenni? Miért lányokkal fantáziálok, miért élvezem a női testet?- ha testiség kell neki, tessék! Nőkre gerjedek, nem a pasikra. Közös hang... a fenébe. Mintha mi se beszélgettünk volna mindenféléről eddig vidáman. Most, hogy "meleg vagyok", már képtelen vagyok rá.
- De, tökmindegy- hagyom rá.
Ahogy Alaszkában is, most is megfordul a fejemben, nem is akar igazán. Jó barát vagyok, szeret is, tudna is szeretni, de nem a szerelem vagyok az életében. Az előbbi tűz, amikor még kardoskodott értem, amikor azt kérte, válasszam őt, kidurrant, mint egy lufi...

Eszméletvesztésemből ő pofoz fel, nyomorgat össze.
- Ja, vérkeringés. Jobb, ha megtanulod, máskor is jól jöhet. Elsősegély, tudod- mondom kissé fáradtan, szelíden. - Magasra kell emelni a lábat, hogy visszafolyjon a vér a fejbe, és ki kell oldani mindent, ami elszoríthatná a vérkeringést: övet, nyakkendőt...
Elfelejtem, hogy veszekedtünk, nekem most is ugyanaz a Suzy, hiába lettem én más.
Hoz nekem vizet, megiszom, óvatosan, aztán indulóra fogom. Hiába ellenkezek, taxit hív nekem, ki is fizeti. Másnap első dolgom, hogy borítékban visszajuttatom neki az összeget, kis levélkével: "köszi", de mást nem nagyon írok, mert magányt akar. Sebyt nem tudom majd hogy tudom távol tartani tőle, amikor egy helyen dolgoznak. Talán nézze levegőnek? Lehetetlent kér.
A taxis furán néz rám... Aztán azt kérdezi:
- Most se vigyem kórházba?
Én meg, a felismerés okozta sokkból ocsúdva:
- Tán a címemre is emlékszik?
Emlékszik. Hazavisz. Még a lakásba is bekísér, mert sz*rul nézek ki. Kösz. Úgy is érzem magam. Ledőlök a nappaliban, és örülök, hogy Nora felcsimpaszkodik rám. Ő az egyetlen, akire számíthatok.

Napokkal később sms-t kapok Suzytól, majd még egyet és még egyet. Mind rövid, tömör és udvarias. Kb ilyen stílusban válaszolok én is neki. Idő... Amelia is elutazott, Suzy is elérhetetlen a maga módján. Kettesben maradtunk Sebyvel. Talán jobb is ez így.

//Köszi//

karakterinformáció

» "Újra együtt(?)" Quen/Stan
» Ma újra láttalak (Josh és Elee)
» Az első nap! ~ Josh && Suzy
» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
» Jó újra látni! (: | Corny & Noel

Újra együtt - Josh és Suzy

Újra együtt - Josh és Suzy

Similar topics

Similar topics