Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
KARAKTERES HÍREK
2017/2018-as tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» New Possibility
Kedd Júl. 03 2018, 22:01 by Judith Moody

» Befejeztük! - archiváltató
Szomb. Ápr. 07 2018, 08:20 by Vincent Sparks

» Szalmaszál - Reeve-Eric
Pént. Ápr. 06 2018, 13:20 by Reeven Callagher

» Rosemary Marshall-Gray
Szomb. Márc. 17 2018, 21:56 by Rosemary Marshall-Gray

» Familiar stranger
Hétf. Márc. 05 2018, 07:10 by Judith Moody

» Átalakítás
Vas. Márc. 04 2018, 18:32 by Isabella Williams

» Hurtful love - Reeven*Felix
Vas. Márc. 04 2018, 00:13 by Felix Kaleolani

» Claire és Kouji
Szer. Jan. 03 2018, 10:50 by Claire P. Collins

» The hurt, the blame - SammyEric
Szer. Dec. 27 2017, 22:59 by Eric A. Blake

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Szer. Dec. 27 2017, 02:32 by Christopher Matthew Hart

Top posting users this month
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 "Újra együtt(?)" Quen/Stan

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Stanley Collins
avatarVároslakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Sebész
Hozzászólások száma : 56

TémanyitásTárgy: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Pént. Dec. 09 2016, 20:19

Ha teljesen őszinte akar lenni magával, akkor a washingtoni kórház sokkal inkább elnyerte a tetszését, mint a Los Angeles-i. Talán a műtők felszereltsége vagy a kutató laboratóriumok hozzáállása teszi, de az is lehet csak szokatlan neki az idegen környezet. De több orvostan hallgató is felkereste, hogy segítségére legyen egy-egy kutatásnál vagy bírálja el a cikkét, amit örömmel fogadott - amennyiben elég nívósnak ítélte a munkát. Mivel inkább a kutatások felé orientálódott az elmúlt pár évben, kevesebbet van műtőben, de reméli beosztanak mellé medikusokat, szeretné megosztani velük meglátásait és érdekelné az itteni oktatás is. Mindent egybevetve, eléggé elfoglalt.
Amikor megérkezett akkor ellátogatott a szülői házba, de a szülein és Tinán kívül nem volt más éppen otthon, így megbeszélt három hét múlvára egy ebédet hétvégére, ami az első lenne a rendszeres vacsorák közül, valamint erre April is eljönne. Otthon mivel a lakást takarítja vagy épp rendezi, nem erőltette a látogatásokat, mert nem szeretne félkész lakásába nem megfelelően vendégül látni senkit, de ideje meg egyelőre nem akadt azóta, hogy meglátogasson bárkit is. Így nem is számít rá, hogy Quentin meglátogatja, kivéve akkor, ha nem hívta fel vagy írt neki sms-t, bár akkor is esélyes, hogy még nem jutott el oda, ránézzen a telefonjára.
Most éppen az egyetemen van, az egyik asszisztenssel beszélget, aki az egyik kísérlethez készíti elő a patkányokat és az eszközöket. Nem könnyű feljutni, de kísérettel bemehet Quentin, mivel Collins maga is és pontosan tudja kit keres és milyen ember is Stan.

-Kedves Miss Kingsly, szeretnék egy noninvazív biomechanikai kísérletet is, tudom, hogy egyelőre csak a vesztibuláris van előkészítve, de kérem adja meg az időpontot erre is, ha lehet még pár héten belül. Az egyik mérés túl szélsőséges eredményeket mutatott így kénytelen vagyok megismételni őket, amint lehet, mert addig nem halad a cikk és annak is határideje van, persze. Mit gondol, mikorra oldható meg?
Kérdezi, most épp a folyosón, mert ott kapta el a hölgyet, aki látványosan nem örül a kérésnek, bár igyekszik nagyon elfojtani, hogy sokat kér a kedves doktor.
Vissza az elejére Go down
Quentin Collins
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Rendező, forgatókönyvíró
Hozzászólások száma : 246

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Vas. Dec. 11 2016, 19:19

Erre is rászánta magát, pedig nem volt könnyű. A szüleitől tudta meg a megrázó hírt, hogy drágalátos bátyja visszatér és hogy majd rendszeresen vacsorázgatni fog náluk. Már látja, még kevesebbet megy majd haza, mint egyébként. Nagyon frusztrált ettől, hogy most bukkant föl, most, amikor már nincs is szüksége rá! Illetve most mégis, Leo miatt...és ez elég vegyes érzéseket vált ki belőle.
Őt is megviselte, hogy legjobb barátja felhívta az éjszaka közepén, olyan állapotban talált rá, amilyenben, ráadásul feltűnt ez a Kenny. Leo teljesen megváltozott, együtt szidták, mikor leszúrták MIATTA, de legutóbb védte, még Sammyt is leszólta az érdekében, ami neki külön rosszul esett. Ennek ellenére szereti, a legjobb barátja és kezd ő is nagyon rástresszelni, pedig nagyon sok minden van most a vállán. Be akarja fejezni az anyagot az egyetemistákkal a vizsgaidőszakig, határidőre kell meglennie a filmnek és nem akarja elszúrni Suzyval sem. Erre jött Kenny és szépen bekavart, Leot sosem látta még olyan állapotban, most pedig neki kell utánajárnia a DNS tesztnek, személyesen Stannél. Úgy érzi rosszabb már nem is lehetne, minthogy idetolta a képét. Nem kedveli a kórházakat, túl élénken emlékszik még mindig arra, amikor leszúrták Leot, a bátyát is elvette tőle ez a tudomány és tele van mindenféle büdös, öreg, fertőzött emberrel, akiktől ő irtózik.
A találkozások a bátyával mindig megrázóak ráadásul, de most Leo megkérte, hogy is mondhatott volna nemet? Meg sem fordult a fejében. Nem szólt előre, köszöni szépen épp elég volt felkészülni a mai napra, nem akarta ezzel stresszelni a tegnapját. A recepción bejelenti ki ő és kit keres, elég meggyőző, így beengedik azzal a feltétellel, ha kísérő vezeti Stanhez. Ennek nagyon nem örül, eleve mindig ideges, ha négyszemközt kell beszélnie vele. A liftben érzi is, hogy zsibbadni kezdenek a végtagjai, pedig ez csak egyszerű szívességkérés. Talán pont ezért. Kiszállnak és éppen mennek végig egy folyosón, mikor az egyik ajtón kifordul a híres báty. Quentinben megáll az ütő, aztán haragosra ráncolja szemöldökét, mint mindig, ha Stan közelében van.
- Mintha a CIA-nál dolgoznál, nem egy kórházban!
//küldök neked mogorva arckifejezést XD Így néz rád://

_________________


Vissza az elejére Go down
Stanley Collins
avatarVároslakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Sebész
Hozzászólások száma : 56

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Vas. Dec. 11 2016, 19:39

Az asszisztens először csak néz, ki ez és mit akar, de valahol meg is örül, hogy kitérhet a doktornak adandó válasz elől, főleg mert Stan eléggé meglepődik, sőt, el is mosolyodik, amit munka közben ritkán szokott.
-Quentin! Ez Rád is igaz, hallom mindig valami munka közbejön.
Lép oda és megfogja, valamelyest megszorítva öccse vállát.
-Milyen feszült vagy. Kávét? Ms Kingsly...
Fordul vissza, de az említett nőszemély gyorsan elhúzta a csíkot, szóval csak sóhajt.
-A lényeget már elmondtam Neki. Van egy fél óra szünetem. Anyáék mondták, hogy itt találsz az egyetemen? Javarészt amúgy valóban a kórházban szoktam lenni. Mi szél hozott erre, nem szoktál csak úgy meglátogatni.
Ez érezhetően meglepi, de amilyen feszült a másik, lehet baj van, de nem kérdez rá, paranoiásnak tűnne. Inkább invitálja öccsét az egyik irodába.

_________________

Minden erős érzés magában hordozza az önmagunkra ébredés ígéretét.
Vissza az elejére Go down
Quentin Collins
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Rendező, forgatókönyvíró
Hozzászólások száma : 246

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Vas. Dec. 11 2016, 19:49

Összeszedi magát, Stan mosolya mindig megtéveszti, de olyan hülyén érzi magát, ha a gyerekkori lelkesedése jön vissza, mennyire várta ezt a mosolyt, milyen nagyon hiányzott neki. Most már késő, hiába tesz úgy, mintha örülne neki.
- Szia, igen, elég elfoglalt vagyok.
Lapogatja meg Stan karját, mert mégis...utálni nem tudja, csak...
Összerezzen, hogy feszült, mondja, hogy
- Jó, igyunk
De elfordul a férfi az asszisztensnője felé, akkor vág egy pofát.
- Akkor minden rendben. Az elég lesz, hol szoktál kávézni? Igen, ők mondták, hogy valószínűleg ebben az időpontban itt talállak meg. Négyszemközt beszélnék veled valamiről...
Ha nem kávézni mennek, hanem egy irodába, neki az is jó, csak legyen már túl rajta. Bárhová is vezeti, nagy levegőt vesz.
- Olyan embert akartunk keresni, aki biztosan megbízható. Ez lennél te. Leoról van szó...
Itt elszámol háromig, miután valószínűleg kapni fog megjegyzést.

_________________


Vissza az elejére Go down
Stanley Collins
avatarVároslakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Sebész
Hozzászólások száma : 56

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Vas. Dec. 11 2016, 20:08

Mondhatni már megszokta, hogy Quentin mindig komor, de betudja annak, hogy nem érzi magát eléggé sínen az életben.
-Mikor hol tudok időt szakítani rá, van hogy az irodában, van hogy kimegyek a szemben lévő kávézóba.
De érezni, most nincs kedve kimászni, inkább itt tartaná öccsét az épületen belül.
-Komolyan hangzik. Az iroda üres ilyenkor, mondjad csak nyugodtan.
Közben mivel az irodában van kávéfőző, lefőz két kapszulás kávét, ahogy Quentin szereti, bár ha azóta változott az ízlése, akkor jobb ha szól hogyan issza.
-Ah... Léhűtő barátodról? Reméltem, hogy mostanra hozzád méltó társaságot választasz, de úgy fest, van ami nem változik. Pedig a nagynevű producerek és színészek között biztosan lenne valaki, aki a szintednek megfelelő... nos, miben segíthetek Mr. Lindhardtnak?
Mindezt általános beszélgető hangján adta elő, még neheztelés sem hallható ki belőle, majd odanyújtja mosolyogva a kávét, mutatja üljön csak le.

_________________

Minden erős érzés magában hordozza az önmagunkra ébredés ígéretét.
Vissza az elejére Go down
Quentin Collins
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Rendező, forgatókönyvíró
Hozzászólások száma : 246

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Vas. Dec. 11 2016, 20:20

Ühümmög, de látja ki most nem menne, neki mindegy, csak kiböffenthesse mit szeretne Leo. Besétál utána az irodába, az ablakhoz telepszik, a párkánynál támassza meg magát.
- Kösz
Már nyitná is a száját, mikor becsukja és összepréseli.
- Nem az. Néhányszor próbáltam elmagyarázni már, hogy nem az, van munkája, kritikus. Ehhez semmi közöd! Különben is...
Érzi, hogy hangja megremeg, keze ökölbe szorul. Vesz egy jó mély lélegzetet, mintha valami jóga órán lenne. Próbál úgy tenni, mintha nem is hallotta volna.
- Felkereste a bátyja, legalábbis azt állítja. Szeretnénk biztosak lenni ebben, a fickó önként alávetette magát egy DNS-tesztnek. Tudjuk, hogy te nem kerítenél, ha itt, veled, vagyis a segítségeddel csináltatnánk meg. Most igazán önmagad lehetsz, csak annyi kellene, hogy közöld az igazságot. Vállalható? Hálás lennék
Teszi hozzá mogorván. Ha megkapja a kávét belekortyol és megköszöni.

_________________


Vissza az elejére Go down
Stanley Collins
avatarVároslakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Sebész
Hozzászólások száma : 56

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Vas. Dec. 11 2016, 20:30

Kissé patetikusan sóhajt.
-Attól hogy van munkája még egy léhűtő. Mit ért el eddig? Nem sokat. Ellenben züllött élete morzsáit kiterjeszti Rád öcsém, ami Rád sosem volt jó hatással. Nem hiába vagy ilyen feszült, lassan haladsz a karriereddel, barátnőd sincs...
Legalább is a szülei ezt mondták, ő pedig hisz nekik.
-Van bátyja?
Vág értetlen fejet, ami nála azért ritka számba megy, ő úgy tudta húga van. Aztán jobban megérti, DNS teszt kell.
-Quentin, egy DNS teszt nem így megy. Ha adtok egy-egy mintát, ami hajszál gyökérrel együtt, vagy veszünk vért, vagy hozol nyálmintát mondjuk fülpiszkálóval és a magad alaposságával eljuttatod nekem, akkor pár nap alatt meg lesz az eredmény. De mi ez, hogy nem hiszi el, ugyan ki akarná viccből ezt állítani? Ha ezt állítja, akkor valószínű így is van Quentin. Vagy valami csavargóról beszélünk? Mondjuk én akkor sem lepődnék meg, Leopold barátodban mindig is volt valami alpári. De mivel neked nem mondanék nemet, természetesen végig ott leszek a kollégával, amikor kiértékeli a tesztet, így megfelel?
Nem ez a szakterülete, de bizonyára ennyi szívességet kérhet már most is, főleg ha egy hölgy lesz az illető, aki ezen a területen dolgozik.

_________________

Minden erős érzés magában hordozza az önmagunkra ébredés ígéretét.
Vissza az elejére Go down
Quentin Collins
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Rendező, forgatókönyvíró
Hozzászólások száma : 246

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Vas. Dec. 11 2016, 21:00

Megforgatja a szemét, ráharap ajkára
Hihetetlen
- Tudod, hogy nem értek egyet és ne szóld le, olyan mintha a testvérem lenne, ő is a család része! Ő nem ment el...
Megrázza a fejét, nyugalmat erőltet a hangjára
- Elismert kritikus, mi az hogy lassan haladok? Mert nem adok ki minden évben egy új filmet? Jó munkához idő kell s ez a mostani...igazi áttörés lesz, áh...mindegy. Van! Vagyis lesz! Dolgozom rajta!
Szinte kiabál, úgy kell rávennie magát, hogy halkabban beszéljen.
- Talán...valószínűleg
Felsóhajt, már az első mondaton kiakad, de igyekszik moderálni magát.
- Ezért mondtam, hogy az illető beleegyezik, vagyis tőlem onnan és olyan mintát vehettek tőle, amilyet akartok. Ja, hogy nekem kell? Azt hittem laboratóriumi körülmények között folyik...mindegy, akkor ha elhozom a mintákat úgy jó lesz? Tudom, valószínűleg az
Megmasszírozza a halántékát feszülten.
- Nem tudom, elég rossz arcú figura
Nem mintha Stannek köze lenne hozzá, meg is bánja, hogy elszólta magát.
- Csak szerinted. Jó....köszönöm
Nyögi, gyorsabban kortyolja a kávét, lopva rápillant az órájára, de mintha alig telnének a percek.
- Nem akarlak feltartani, te is nagyon elfoglalt vagy

_________________


Vissza az elejére Go down
Stanley Collins
avatarVároslakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Sebész
Hozzászólások száma : 56

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Vas. Dec. 11 2016, 21:15

-De soha nem is élt ott... Valamint ez a természet rendje Quentin, Te sem élsz már ott, azt sem értem, Samuel miért él még ott... 22 éves az ég szerelmére. A felnőtt élet ott kezdődik, hogy elköltözünk Quentin, botor dolog be nem látnod ezt.
Nem is érti mire fel ez a vád. Igaz, átköltözött Washingtonba, de ott sokkal jobb volt az egyetem.
-Csitulj öcsi, ez egy egyetem, nem egy kocsma. Remélem, ideje lenne már, hogy komolyan vegyenek Téged. Nagyszerű hír, remélem komoly, értelmes, rendes lány az. Elhozhatnád a családi ebédre, én is hozom Aprilt.
Még nem látta a család a barátnőjét, már ideje bemutatnia.
-Nem szükséges ezért bejönniük, ha Te veszed a mintát, mert Te elég precíz vagy ehhez.
Feleslegesnek tartja ezért bejönniük, hogy aztán megint visszajöjjenek majd.
-Mondanám nem meglepő, de inkább nem mondom.
Kortyol bele a kávéba, rossz arcú... sok mindent elárul neki, a rossz vér kiütközik.
-Mint mondtam, fél órát ráérek. Úgy sejtem nem csak ennyivel jöttél hozzám, mert hogy őszinte legyek, Leopold nem izgat. Régen nem találkoztunk, nagy vonalakban legalább elmondhatnád mik az említésre méltó dolgok veled kapcsolatban.
Egy mosollyal megnyugtatja öccsét, hogy ráér, nem szalad, letudták a kötelező részt, végre nyugodtan beszélgethetnek. Csak azt nem tudja, hogy Quentinnek az egész beszélgetés kötelező jellegű...

_________________

Minden erős érzés magában hordozza az önmagunkra ébredés ígéretét.
Vissza az elejére Go down
Quentin Collins
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Rendező, forgatókönyvíró
Hozzászólások száma : 246

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Hétf. Dec. 12 2016, 21:34

- Sokat volt nálunk, nem tudod, mert te viszont elég keveset.
A hangja sértettebb, mint szeretné, gyorsan moderálnia kell. Nagy levegőt vesz, megint azt mondja: mindegy.
- Nem a felnőtt életre gondoltam, de lényegtelen. Sammy kicsit vissza van maradva, de idővel majd biztosan elköltözik.
Nem, ezt ő sem hiszi el, de meg akarja védeni az öccsét. Megint felemeli a hangját, Leora gondol, hogy akkor is kiabált, túl erélyes, vissza kell vennie.
- Bocs... Tényleg? Nem is tudtam, hogy így gondolod, hogy komolyan kell venni
Néz rá meglepetten, mert azt hitte Stan lenézi, mert ő "művész"
- Suzy fantasztikus, igen...be kéne mutatnom nektek. April...komoly a dolog?
Próbál kedvesebb lenni, mert Stan kellemesen meglepte azzal, hogy komolyan kéne őt venni.
A DNS mintára bólint, majd gumikesztyűben dolgozik, mert nem szívesen fogdosná Kenny zsiradékát.
- Rendben.
Belekortyol a kávéba ő is, kissé felsóhajt.
- Már kimondtad
De kevésbé rosszallóan néz, a bók jót tesz neki mindig. De talán megbántja, nem akarta, hogy az óráját nézni, csak furcsa, hogy itt van, annyira akarta, de aztán lemondott róla, most megint itt van, de nem meri már beleélni magát.
- Ohh...rendben. Hát...
Azt nem mesélheti el, hogy Leo véletlenül egy hímkurvát szabadított rá.
- Azt mesélte valaki, hogy leszúrták? Mármint Leot? És ez nem volt könnyű a családnak. Anyáék is aggódtak, Sammy is
Magát nem említi, pedig magára gondol, hogy neki is nehéz volt, hogy milyen jó lett volna, ha van egy bátya, aki róla is gondoskodik.
- Amúgy...veled?
Kérdez vissza óvatoskodva.

_________________


Vissza az elejére Go down
Stanley Collins
avatarVároslakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Sebész
Hozzászólások száma : 56

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Hétf. Dec. 12 2016, 23:19

Meglepődik, hogy keveset lett volna otthon.
-Kollégiumba mentem, onnan nem egyszerű hazajárni Quentin, nem a szomszédban voltam. De ha ennyire hiányoltál, miért nem hívtál fel és mondtad, menjek haza és maradjak többet? Végtére is a saját baráti köröddel voltál elfoglalva, köztük Leopolddal is.
Érezni nem tudja mire vélni a sértettséget, logikátlan dolgot kérnek rajta számon.
-Hát akkor mire gondoltál? Nem voltál már kisfiú mikor elköltöztem. Samuelre viszont Te vigyáztál, ahogy hallom, miért van visszamaradva? Mi nem megy Neki?
Reméli nem enyhén fogyatékos a kisebb öccse, ki tudja, neki hirtelen ez a benyomása támadt Quentin szavaitól.
-Hát Te vagy a rendező, a Te szavad szent, Te mondod meg mi legyen, vagy tévedek? Igenis vegyenek komolyan, értékeljenek, rendezz több filmet, olyan ez mint a cikkírás, akkor nő a befolyásod, ha minél többet írsz és minél több másikban hivatkoznak rád. Ez ugyan az, csak itt a módszeredre hivatkoznak, hogy ez olyan... Collinsos.
Ő így képzeli el, ettől pedig sokkal megfoghatóbb, mint a költészet vagy a festészet, mert ez dirigálás valahol, logisztika.
-Nagyszerű, érdekel milyen a barátnőd. Nos... két éve vagyunk egy pár, másfél éve élünk együtt, de gyerekről szó sem lehet, nem tudnánk dolgozni. Azon kívül még nem gondoltam rá, hogy megkérjem, talán jövőre, ha megszoktuk a hazai légkört.
Stan mindig is szeretett tetszeni a nőknek, tudja is tenni a szépet, de valahogy szenvedélyt sosem lehetett hallani a szavaiból egy nő kapcsán sem, most is tárgyilagos.
-Mert azt akartam, hogy halld.
Nemes egyszerűséggel, ezért mondta ki, és csak azért finomított, hogy ne kiabáljon megint vele. Aztán megint ez a Leopold, szenvtelen arccal hallgatja, mert mondta, hogy huligán, mit lepődjön meg, hogy leszúrták?
-Nem, nem mesélték. Remélem jobban van, ha nem sérült létfontosságú szerve vagy idege, akkor ne izgulj, hamar rendben jön. A lényeg, hogy Neked semmi bajod és nem csavarogtál éppen vele. Szeretném, ha vigyáznál magadra Quentin, ezzel példát is mutatnál a kisebb testvéreinknek. Tina amúgy is kissé lázadó korban van. Még mindig...
Mert Stan szerint kinőhette volna már, de mellékes. Lány, azok szeszélyesek.
-Köszönöm remekül vagyok. Kevesebb műtétet vállalok, mert az egyetemen sok kutatásba is besegítek. Továbbképeztem magam élettanból, a jelenlegi kutatásaink igazán lebilincselőek, sok cikkben voltam társszerző. Hallottam anyánktól, hogy tanítasz is. Ez remek! Nagyon örültem, mikor mesélte, én is gondolkodtam rajta, ilyen irányban is továbbképzem magam, hogy oktathassak az egyetemeken. Azt hallottam a Frances neves iskola, gratulálok!
Stan, nos... valóban karrierista, de érezni, élvezi a munkáját, nem is kicsit, sokkal inkább volt lelkesnek mondható, mint April kapcsán mondjuk.

_________________

Minden erős érzés magában hordozza az önmagunkra ébredés ígéretét.
Vissza az elejére Go down
Quentin Collins
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Rendező, forgatókönyvíró
Hozzászólások száma : 246

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Csüt. Dec. 15 2016, 11:32

A cipőjét nézi. Ja, onnan nem volt könnyű, hányszor hallotta ezt a szüleitől.
- Tudom, te különleges vagy!
Igyekszik elnyomni az iróniát a hangjában, megköszörüli a torkát. Kétli, hogy jött volna, ha kéri... Összepréseli ajkait, kicsit megemeli a fejét, vállat von.
- Egy idő után meg lehet unni a vinnyogást. Nem vettétek figyelembe, se te se anyáék. Azt mondogatták ugyan, csak el kell szoknom tőled. Gratulálok nektek! De mindegy, már nem számít. És lettem volna egyedül? Ő ott volt, te nem és perszehogy nem rinyáltam már utánad
Néz rá értetlenül, szép is lett volna, ha nyafog. Sammy bepótolta. Nagyon nem akarta hogy ide kanyarodjon ez a beszélgetés, erre már a második mondatnál beleszaladt. Zsebébe rejti kezeit, ott mozgatja, mert zsibbadnak az ujjai. Feszült lesz ettől, kérdőn néz rá. De, kisfiú volt, megszületett Sammy és onnantól már csak ő volt, vagy a nagyrabecsült, zseniális Stan. Quen az átlagos képességeivel nem tudott labdába rúgni. Megcsóválja a fejét, félrenéz, a mennyezetet bámulja.
- Mondtam már, mindegy. Az önállóság. Kicsit figyelmetlen, nem találja a helyét a társadalomban, író akar lenni.
Ez elég hendikep, ha így mondja Stan is meg fogja érteni. Bólogat, igen, az ő szava szent, sokszor így is gondolja. Jól esik neki az elismerés, oldja a feszítést a mellkasában, de rühelli magát, amiért titkon boldog tőle.
- Majd ha kész lesz ez, nem tudok egyszerre többet, de kösz... remélem elterjed a Collinsos film fogalma
Itt enyhén mosolyog is, örülne.
Biccent, majd eldicsekszik Suzyval, ő is kíváncsi erre az Aprilra, a nő se akarna gyereket?
- Soha nem akartok? Szereted?
Mert neki nem úgy tűnik. Bár ez lehet nehéz kérdés lesz Stannek.
- Nem sérült, szerencsére jól van és én biztos megoldottam volna a helyzetet, ne félts, Leo számlájára legyen írva, tényleg forrófejű. Tina rendben van, a maga módján szervezi az életét, művészlélek, de nem elveszett, vagány kislány, Sammy az, aki nem bír kiállni az érdekeiért, ha már nagyon aggódni akarsz valakiért, állj be a sorba a szüleink után.
Mert mindenki mindig úgyis Sammyért aggódik és érte van oda. Persze a szakmai sikereit sorolja. Nem mondja, hogy elolvassa, mert úgysem értene belőle egy szót sem. Meglepi viszont, hogy örül annak, hogy tanít. Felcsillannak szemei.
- Ó...kösz, nem tudtam, hogy ennek örülsz majd. Elég neves, Suzyval is ott ismerkedtem meg, ő is tanít. Csak ajánlani tudom és passzolna hozzád, a rettegett Mr Collins
Bevinné a diákjait az órájára, hogy na ilyen a szigorú tanár, ő még teljesen normális.

_________________


Vissza az elejére Go down
Stanley Collins
avatarVároslakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Sebész
Hozzászólások száma : 56

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Csüt. Dec. 15 2016, 19:48

-Nem, nem mondanám, sok embernek van magasabb intelligenciája az átlagnál.
Mondja teljesen hétköznapian, mert ez szerinte statisztika.
-Quentin, vinnyogni borzasztó céltalan dolog. Tenni kellett volna, hogy történjen valami, de várni a csodát nem elég. Szerintem anyáék is erre akartak ösztönözni, hogy nyisd ki a szád és mondd el. De így sem másított volna a tényen, hogy csak bizonyos időközönként tudtam volna hazamenni, a tanrend kötelezett.
Nem bántásból mondja, de ha mást nem utólag tanuljon belőle a másik.
-Nem, hát erről beszéltem, hogy nem volt rám szükséged.
Úgy fest nem volt egyértelmű, miért mondja.
-Attól hogy író akar lenni, nem jelenti, hogy ne lehetne egy társadalmilag elfogadott, átlagos munkája és az önállóság foglalkozástól független. Húsz éves elmúlt, muszáj lenne önállóan gondoskodnia magáról, szerintem ha már a kollégium kimaradt neki, akkor ideje lenni elköltöznie. Ha kell, anyagilag támogatom az első pár hónapot a lakbérből, addig találna valami munkát. Könyvet írni mellette is lehet, én is írom a cikkeim, de attól a beteget meg kell műteni.
Quetin téved, ha azt hiszi nem racionális választ fog kicsikarni a bátyjából, hiába Sammy a téma. Persze Stan nem ismeri annyira, kérdés, ez mennyit számít igazából.
-Én biztos vagyok benne, mi nyomot hagyunk a világban.
Legalább is mindig ezt remélte az öccsétől, hogy ők amolyan elismert testvérpár lesznek, szinte összekeverhetőek neveik miatt. Most pedig úgy fest talán még meg is valósulhat az álma, Quentin egyre ismertebb.
-De, természetesen, majd akarunk, ha April karrierjét nem befolyásolja, vagy az enyém. Tessék?
Mosolyodik el zavartan, mert milyen kérdés ez?
-Nem úgy, mint Téged vagy mint anyáékat, nem olyan családi szeretettel, de igen, szeretem, persze. Ideális nő számomra.
Quentin majd eldönti megfelelő választ kapott-e.
-Ez a szerencséje, hogy Te nem vagy az. Mindig is Te tartottad a realitás talaján...
Stan fix ideálja, hogy Quentin csak sajnálatból barátkozik Leopolddal, mert utóbbi életképtelen lenne nélküle.
-Miért aggódjak? Egyszerűen ki kéne tenni a nagyvilágba és hamar felnőne, bár anyáéknak úgy érzem nehezen magyaráznám el, ne küldjenek neki minden nap főtt ételt és ne mossanak rá, satöbbi... De majd beszélek velük, nem állapot ez.
Stan mindig is szigorú volt, ez nem újdonság, de kiérezni, ő ezt az ötletét nagyon is komolyan gondolja. A tanárság már kellemesebb téma lesz számára.
-Már hogy ne örülnék? A tanári szakma, főleg az egyetemi nagyon is megbecsülendő, nem lehet akárkiből oktató! Ó, a barátnőd is tanár? Ez csodálatos! Úgy fest nekünk a saját szakmánkból kell párt választani, bevett szokás. Ahm, nos meglehet, de nem lehet fél vállról venni az élettant sem, az orvostanhallgatóknak szokása, a gyógyszerészek még hagyján. De amikor azt hallom, hogy egyesek a neuroendocrin rendszeren belül összekevernek dolgokat a szinaptikus ingerületátvitel egyes részeivel, kiver a víz. És ha Te kerülsz majd be a kése alá? Ez nem játék, nincs olyan hogy újra felveszed a jelenetet... igenis meg kell követelni, hogy értsék és megtanulják. Én az Ő korukban már összefüggésekben gondolkodtam...
Sóhajtja, csóválja a fejét rosszallóan, majd legyint, iszik a kávéból inkább.
-Szóval úgy gondolod végezzem el a képzést?
Érdeklődi meg, mert még nem döntött és a látszat ellenére igenis ad Quentin véleményére.

_________________

Minden erős érzés magában hordozza az önmagunkra ébredés ígéretét.
Vissza az elejére Go down
Quentin Collins
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Rendező, forgatókönyvíró
Hozzászólások száma : 246

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Hétf. Dec. 19 2016, 19:58

Még sértegetni se lehet, olyan arcot vág, mintha falnak ment volna.
- Ó, tényleg, Sammynek bejött! Anyáék nem akartak ösztönözni semmire, erős vagyok, kibírom, ki is bírtam. Hagyjuk ezt jó? Csak...feszült leszek
Megmasszírozza sajgó halántékát. Néz rá, mintha ő lenne az a fal, akibe belefejelt volna. Nem volt rá szüksége... Elvörösödik, ismét megemelkedik a hangfrekvenciája.
- De lett volna!
Érzi, egészen kész van, mintha falnak beszélne, bosszantja és nem akart eljutni idáig, hátrál is, kicsit szaporábban veszi a levegőt, majd megint megrázza a fejét, teljesen lényegtelen, rég elmúlt már. Sammy kapcsán felsóhajt.
- Ezt vele beszéld meg, de elég dekoncentrált, nem hiszem, hogy meg tudna maradni egy hétköznapi értelemben vett munkahelyen, ha az nem kapcsolódik az elvont versművészethez, Sammy majdnem idegösszeroppanást kapott, mikor a Mc'Donaldsban dolgozott, túlérzékeny, minden stresszel, nem könnyű eset, de beszélj erről a szüleinkkel, nem én vagyok az anyja.
Nem hiszi, hogy Stan tudna bármit is kezdeni Sammyvel, ő annyiszor próbálta már, Canossa járás volt, még az is lehet elszórakoztatná, hogy Stan szenved vele, bár egy idő után megkegyelmezne Sammynek és pártfogásába venné. Ez a világban nyomot hagyó duma hízeleg neki, simogatja az egóját, egész reménykedve pillant rá fel.
- Ez jól hangzik...
Bele is remeg. Karrier, ami természetesen az első helyen áll, sóhajt egyet, a gyerek még neki se sürgős, viszont látja, hogy a szerelemmel kizökkenti.
- Mert szerelemmel kellene, nem? Én nem a családi szeretetet kérdeztem. Logikailag ideális, vagy érzel is iránta?
Szokott egyáltalán Stan érezni? Leo realitás talajára vállat von.
- Ez így túlzó megfogalmazás, de igyekszem megvédeni.
Sammyn megcsóválja a fejét.
- Nem, mert tényleg nem élné túl. Te nem ismered Sammyt, így könnyen beszélsz, hideg logikával nála nem mész semmire, vele tényleg foglalkozni kell.
De úgy érzi, még ő is kevés hozzá, még ő is túl darabos, durva a lelkének. Az egészen tetszik neki, hogy így belelkesedett, hogy akkor bevett szokás, hogy onnan válasszanak párt.
- April is...olyan mint te? Bizonyára... és természetesen úgy gondolod, hogy te sokkal fontosabb dolgokat tanítanál, elvégre az életről van szó és vegyületekről, míg nálam csak katarzisról, ugyan...
Vontatottan felnevet, gúnyolódik. Aztán sóhajt, felhatja a kávét.
- Nem ez a célod? Minél több képesítésed legyen? Ráadásul lelkes vagy és...igazából jó így látni és tényleg fontos a munkád, inkább legyél te az orvosok tanára, minthogy hozzá nem értők vájkáljanak az emberben.
Bólogat, próbál biztató lenni, mert úgy érzi, túl szigorú volt.

_________________


Vissza az elejére Go down
Stanley Collins
avatarVároslakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Sebész
Hozzászólások száma : 56

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Hétf. Dec. 19 2016, 20:30

-Egyáltalán nem egészséges, hogy Samuelnek hagyták ezeket, örülök, hogy Téged tisztességgel neveltek. És persze hogy erős vagy, ez sosem volt kérdés, az én öcsém vagy, én foglalkoztam Veled.
Arra most kegyesen nem tér ki, hogy Sammyvel már nem ő foglalkozott és Quentin is túl lágyszívű volt, azért tart ott Sam ahol.
-Tényleg? Ugyen miben? Mindent megtanítottam, amit csak tudtam, teljesen jó munkát végeztem, nézz csak magadra! Mindezt önerőből, csak csorbítottam volna a képességeiden, ennél büszkébb nem is lehetnék Rád, miről beszélsz?
Csodálkozik el, mert szerinte Quentin túloz vagy esetleg nem mondott el valami fontos fordulópontot az életéből? Nem tud semmi ilyenről.
-Keressen valami csendesebbet, ruhabolti eladó, titkári állás, kocsimosó, könyvtáros, akármi. Rendben, úgy lesz, nem kell aggódj.
Majd ő megoldja, ha már Quentinnek nem ment. Mert Stan számára ez most úgy jött le. A karrier téma fekszik neki, az érzelmi része már kevésbé.
-Természetesen érzek, mivel logikailag ideális. Hogyan érezhetnék bárki iránt többet, aki logikailag összeférhetetlen velem? Még nem érzem családtagnak Aprilt, de ehhez sok idő kell, évek.
A szerelem neki mindig is idegen volt, érezni is nem szerelmes, de ezzel ő is tisztában van. Ellenben Stannek nem is fontos ez a dolog, a karriere és a harmonikus együtt élés inkább.
-Szerintem egyáltalán nem túlzó, abban a barátságban Te vagy az ész, a realitás és a felelősség is.
Stan ettől nem tántorít, Leopold egy léhűtő.
-Jaj dehogy kell... a túlélési ösztön rákényszeríti hogy koncentráljon, figyeljen és felnő a feladathoz. Az öcsénk, nem lehet ostoba mint a tök és nem lehet értelmetlen. Elkényeztettétek, én mondom, de majd besegítek. Engem nem fog meggyőzni a sírása. Te is mindig hamar rájöttél, nincs értelme, kérdezi ellenben van.
Neki Quentin a minta és Quentin jó minta, el sem tudja képzelni, hogy Sammy ennyire szerencsétlen legyen, hisz Collins...
-Mire érted? Orvos-e? Igen, csak Ő onkológus. Látod, ötvözni kellene a kettőt, forgass kórházi filmet, van ott dráma, kedvedre szemezgethetnél. Egyszerűen csak arra hívtam fel becses figyelmed, nem szeretném, ha felületes orvosok és gyógyszerészek lennének képezve, mert ha valaki orvos lesz, az is marad, míg egy rendező könnyebben pályát módosít és kis szerencsével nem öl meg senkit a díszlettel.
Vigyorog, nem gondolná kevesebbnek Quentin oktatói tudását, egyszerűen másra kell helyezni a hangsúlyt.
-Nos, ha Te is így látod, akkor elvégzem, jelentkezem. Talán fél év is elég lesz az egy év helyett, hogy oktathassak. Majd mikor kikísérlek be is megyek a titkárságra, hogy elfogadjam a felkérést.
Bólogat, ezt megbeszéltnek is tekinti.
-És mikor jön ki a filmed? Erre már el akarok menni, még mindig rosszul érzem magam, hogy az elsőre nem sikerült elszabadulnom a műtőből, bár egyikünk sem tehet arról a tömeges karambolról, de... Ha kevesebbet leszek a műtőben és többet a tanteremben, nem lehet ilyen probléma.
Érezni, ez valóban bánthatja, mert ritkán színezi a hangját szomorú tónus. //Maradjunk annyiban nem volt ott, mert nem írtad xD//

_________________

Minden erős érzés magában hordozza az önmagunkra ébredés ígéretét.
Vissza az elejére Go down
Quentin Collins
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Rendező, forgatókönyvíró
Hozzászólások száma : 246

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Szer. Dec. 28 2016, 22:40

Elhúzza a száját, nem tartja igazságosnak, de tudja, hogy Sammel nem lehetett másként, hogy van valami abban, amit Stan mond, csak végtelenül leegyszerűsíti.
- Kezdetben...
De gyanakodva néz, mintha Stan büszke lenne, furcsállná. Nézi a földet, levegőt vesz.
- Sok mindenben, te voltál a barátom... Tényleg büszke vagy rám? Semmiről, felejtsd el, hiányoztál, ennyi, ennyi
Rázza a fejét, elég rossz ebben, orrnyergét hüvelyk és mutatóujja közé csípteti egy pillanatra.
- Ha egyáltalán felvennék valahová, elég dekoncentrált, de a könyvtáros állás illik hozzá, van irodalomdiplomája is, csak olyan kis bizonytalan. Igen, túlaggódom, Sammyért mindenki aggódik, de ha ismernéd, szeretnéd te is így lennél ezzel
Von vállat kissé sután, nem mintha ő annyira otthon lenne az érzelmi világban.
- Tudod a logika nem mindig fér össze az érzelmekkel. Hát...nem tudom, elvileg a szeretnéd az felülírná az ésszerűséged, és annak éreznéd. Hideg, lelketlen nő lehet, lefogadom, hogy szőke.
Nem mintha baja lenne a szőkékkel, de olyasminek képzeli. Kicsit bántó, de nem bírja visszafogni magát, hiába hatja meg, hogy Stan büszke rá. Ráadásul nem ijesztő ez? Talán jobban hasonlít rá, mint szeretett volna.
- Igen, de Leo a lelke a dolgoknak és az is fontos, az összedettség nem mindig...szórakoztató és néha kifejezetten megterhelő, nem? Neked nem?
Néha irigyli Leo nyughatatlan szívét, vagy Suzy intenzitását, csodálja, olyan impulzívak és elsöprőek.
- Nem, nem buta csak költő. Álmodozó, a fellegekben jár. Én nem sírtam
Vörösödik el, kihúzza magát, pedig nyilván, kisgyerek volt.
- Kíváncsi vagyok mire mész vele
Teszi hozzá némileg kajánabbul. A nőt egyre inkább Stan női másának képzeli el.
- Sosem tetszett más nő? Egyáltalán hogy kötöttél ki April mellett? Nos a kórház nem az én világom, de igazad van, neked több a felelősséged ebből a szempontból. Ó, dehogynem, vannak gyilkos díszletek.
Akaratlanul is visszavigyorog a bátyára. Érdekesnek találja, hogy ehhez ő kellett, de biccent, nem rossz ötlet, keménykezű tanár lenne, kellenek az ilyenek.
- Ha minden jól megy, nyáron, de elhívlak, ha tényleg jönni akarsz, kapsz meghívót a premierre. Természetesen...
Rásandít, tényleg bánja, hogy nem volt ott?
- Azt hittem nem nagyon kötnek le a filmek... ez is elég elvont, egy halott férfiról szól
Néz rá, kíváncsi rá, ehhez mit szól.

_________________


Vissza az elejére Go down
Stanley Collins
avatarVároslakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Sebész
Hozzászólások száma : 56

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Csüt. Dec. 29 2016, 00:08

Felszalad a szemöldöke, hogy mi ez a kezdetben szöveg.
-Tessék?
Érezteti, fejtsék ki, mert van egy ismeretlen az egyenletben.
-Voltam? Miért, már nem tartasz a barátodnak? Mióta? Persze hogy büszke vagyok rád Quentin, anyáék is főleg rólad mesélnek nekem.
Azt mondjuk nem mondja, hogy azért, mert mindig Quentinről kérdez, de mellékesnek is tartja.
-Ebből könnyen kineveljük. Te is az voltál kicsinek, hamar elmúlt.
Mert határozott férfit faragott belőle, büszke is magára.
-Téged is szeretlek mégsem féltelek. Ő is csak férfi, azzá kell válnia. Nem lesz gond Quentin, összekapjuk az öcsénk.
Nem, érezni egyáltalán nem fél attól, hogy elkényeztetné a srácot, ő annál szőrösebb szívű, vagy ahogy Leopold mondja rá a háta mögött: ridegebb.
-De logikusan nem fogok olyan nőt szeretni, aki bosszantó és lehetetlen, tehát kétlem, hogy megesne ilyen paradoxon és felülírná látszólag nyom nélkül az értelmet. Egyáltalán nem hideg nő, se nem lelketlen, tárgyilagos, mint én, de ez csak előny és igen öcsém, szőke. Szeretem a szőke nőket, sokkal szebbek. April pedig egyenesen gyönyörű.
A barátnője csinossága tagadhatatlan, mindenki mondja, hogy szép párt alkotnak, de van benne valami hollywoodi kirakat jelleg, ha Stan nem is ismeri el. Minden esetre értetlenül áll az előtt, hogy miért bántják a párját látatlanban is, ez teljesen kiül az arcára némi rosszallással karöltve.
-Már hogy lenne az? Megnyugtató és kellemes, én rühellem a kiszámíthatatlanságot és a szétszórtságot, ez cseppet sem megterhelő. Furcsállom, hogy annak érzed.
Szökik fel megint a szemöldöke, úgy nézi Quentint, mert azt hitte ebben hasonlítanak, de ezek szerint Leopold szörnyű hatásai megmutatkoznak. Gyomot kell irtania mindkét öccsénél, ez nem kérdés, rendbe kell szedni Quentint is.
-Akkor pláne jót tesz majd neki a realitás, nem egészséges álomvilágban élni, nem plauzibilis.
Csóválja a fejét, mennyire elvont öccse lett.
-Minden gyerek sír Quentin. Még Te is, de szerencsére nem voltál hisztis.
Ez tény, könnyedén odaveti a másiknak, eméssze csak meg. Bár az is igaz, Stan gyerekként is túl komoly volt, harsányan ritkán nevetett, így sírni sem sírt semmiért jóformán.
-Amire Te nem.
Stan egója könnyedén fordítja öccse ellen a kaján vigyorát, lelopva azt az arcáról és mint egy ruhát, könnyedén belebúj.
-Kevés nő keltette fel a figyelmem, hiába volt sok futó kalandom, mert a szépség vonzó, de ha nem volt mögötte tartalom, ami sokszor kevésnek bizonyult az én mércémnek, akkor ennyi volt. April intelligens és határozott, céltudatos. Kifinomult nő, mindig remekül kifejezi magát. Kivéve ha hisztis, akkor bosszantóan slampos tud lenni, de elnézem neki. Elhívtam ebédelni, majd miután kedvemre volt a társasága vacsorázni, kipróbáltuk a szexet is, működött a kémia is, így megbeszéltük, hogy lehetne tartós. Relatív hamar össze is költöztünk, adta magát minden.
Magyarázza a kapcsolatát, bár érezni nem érti ezen mit kell magyaráznia, számára ez a forgatókönyv a természetes, kedveli a hasonló sablonokat, mert kiszámíthatóak, ugyebár.
-Nos, ha ez így van, pár pocsék színészt kivonhatnál a forgalomból. Hős lennél a magad nemében.
Vigyorog vissza, úgy érzi kicsit visszakapta az ő régi Quentinjét, bár még túlzás lenne azt állítani, tartósan.
-Miért ne akarnék? Azt hiszed nem fogom érteni? Teljesen érthető és tiszta a mondanivalód, ne bosszants.
Utólag megnézte, logikailag mindent értett, ha át nem is érezte a karaktereket.
-Nem, valóban nem, de az olyan filmeket, amiknek valóban van mögöttes tartalmuk, konklúziójuk, akkurátusak, akkor hajlandó vagyok kapitulálni és megnézni, szerencsére nem limonádékat forgatsz. Manapság arra van igény, de kifejezetten jó érzéssel tölt el, hogy nem hagyod magad. Szóval halott férfi, a halál örök kapitális téma, bizonyosan lebilincselő lesz.
Mosolyog, szemernyi kétely sincs benne, hogy érteni fogja a művet és élvezni fogja a szimbolikát, az emelkedettséget, a rejtett mozaikokat.
-Tudod, aggódtam mikor említettétek valami agyatlan tucatfilmhez segédkezel, szerintem botrányos hogy ilyenhez adtad a neved, de ennyi félresiklás belefér.
Utal a szuperhősös filmre, érezni ő ellenzi, hogy lejjebb adjon az öccse.

_________________

Minden erős érzés magában hordozza az önmagunkra ébredés ígéretét.
Vissza az elejére Go down
Quentin Collins
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Rendező, forgatókönyvíró
Hozzászólások száma : 246

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Csüt. Jan. 05 2017, 15:17

Elsavanyodik, nem nagyon akarta ezt kifejteni... levegőt kell vennie, jó mélyet.
- Később már hanyagoltál Stan, ez az igazság, egy ideig ott voltál, de aztán eltűntél. Mindegy...rég volt.
Elfordítja a fejét komoran, bámul valami jelentéktelen dolgot. Neki mindig nehezebben ment kifejezni az érzéseit, főleg ilyen szinten, hogy rossz volt, Stannek, aki nélkül rossz volt. Emlékszik, úgy rajongott érte, mint érte Sammy és részben a bátyja miatt vette aztán pártfogásába, törődött vele többet, tudta milyen rossz elhanyagolva lenni, mert annak érzi magát, utolsónak a családban.
- De, csak úgy érzem...kevés időt töltöttünk együtt, hogy a karriered fontosabb volt, mert mindenkinek fontosabb volt valaki más a családban. Leonak nem, egyedül neki nem, úgyhogy nem is értem hogy nem érted, hogy ő a legjobb barátom, mindig ott volt, azután is, hogy te már nem. Rólam? Biztos mert emlékeznek rá, mennyire odáig voltam érted, mindig te voltál a nagy példakép, rajtad csüngtem, talán azt hiszik még mindig számítok neked, dehát, tudjuk, hogy naivak.
Von vállat savanyú mosollyal.
- Én nem voltam olyan, mint Sammy, Sammy állandóan sír és vigyázni kell mit mondasz neki, ha beszélsz vele, kérlek vedd figyelembe, hogy nagyon érzékeny. Volt már terápián, de egyszerűen...gyenge lelkületű, ne gázolj nagyon bele.
Mert most jobban belegondolva, vicces lenne, ha azok ketten megpróbálnának kommunikálni, de nem akar Sammynek rosszat, jobb, ha Stant is figyelmezteti, csínján bánjon a kicsivel, sok mindenért haragszik Sammyre, de a kicsi öcsije és ez az érzés nem múlik. Felkapja a fejét arra, hogy szereti, kételkedően néz, azt nem hiszi. Talán valami sajátos értelemben még maradt benne valami...
- Valamennyire talán össze lehet.
Akaratlanul is mogorva a hangja. Logika és tárgyilagosság, örül, hogy Suzy kaotikus, imádja benne, Aprilt meg már most utálja, persze nem ad hangot ellenszenvének.
- Biztosan az és illetek egymáshoz, majd megismerem.
Jó képet vág a dologhoz, elkerülhetetlen. Kicsit megremeg az arcizma, mikor Stan közli, hogy April jó így, mert rühelli a szétszórtságot.
- Mert a változatosság gyönyörködtet, én hiába szeretem a rendet, csodálom a káoszt és az én barátnőm...szétszórt. Imádom benne, elbűvölő, ahogy keresgéli a kulcsait, kreatív mondatokat alkot, ahogy hadarva beszél és nem olyan, mint egy báb. Furcsa, hogy nem látod az összevisszaságban rejlő lehetőségeket, a spontaneitást, ami felülírja a rendszerességet.
De mások, most azért megmutatkozik. Ő rajong az olyan emberekért, mint Leo, vagy Suzy. A plauzabilisen csak néz, úgy dönt nem jegyi meg, de azért van egy "what?' feje
- Biztos nem az, akármit is jelent... Sammy az volt, nehéz volt vele.
Jegyzi meg, mert ez igaz. Hát persze, hogy megvillantja az egoját, szinte ott akar lenni. Kihívóan mered rá, ravaszkás mosollyal.
- Majd meglátjuk mire mész vele.
Sammy fogadás tárgya lesz, szegény. Elég borzasztó, hogy minden ennyire megszerkesztett náluk, kipróbálták a szexet, ment, úgyhogy adta magát, egyedül a hisztis rondít a tökéletes műbaba képébe.
- Hogyhogy hisztis és hogy kezeled? Kiakad néha, ha menstruál? De biztos intelligens, hasonló hozzád, van humora is?
Azt nem hiszi, Stan humoros, de azért rákérdez. Meg is csillogtatja, erre visszavigyorog.
- A színészgyilkos rendező, nem sokan szerződnének hozzám.
Sóhajt.
- Nem arról van szó, hogy nem értenéd, hanem nem szereted a filmeket, de oké...örülök, ha így gondolod, annak ellenére, hogy a filmjeim elvontak.
Mert azok, ezt hozzá kell tenni, azért ő művészibb lelkületű.
- Szerencsére nem, szóval Aprillal sem nézel limonádékat? Igen, elég kapitális, jó, örülök, ha így gondolod, megleptél.
Nem hitte volna, hogy Stant érdekli, ennyire érdekli, amit csinál, hogy megnézné... Viszont máris kap egy pofont, felviszi a hangsúlyt.
- Botrányos? Mert szerinted a művészfilmek kapósak? Kellett a támogatás, a név, ha egy ilyenbe segédkezek, könnyebben elismernek Hollywoodban, ez egy ilyen álszent, kirakatváros, hidd el, józan megfontolásból csináltam, kellett a presztízs, ez nem csak úgy megy, hogy híres leszek a két szép szememért, ha hiszed, ha nem, néha megalkuvónak kell lenni és keményen megdolgozni érte
Kicsit felhúzza magát, hogy Stan így lehúzza, de nem volt más választása, ráadásul annyira nem rossz az a film, hogy így kiakadjon. Sznob, azért csinálja, mert sznob.

_________________


Vissza az elejére Go down
Stanley Collins
avatarVároslakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Sebész
Hozzászólások száma : 56

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Csüt. Jan. 05 2017, 22:37

Nem akar leköltözni a homlokáról a szemöldöke.
-Hanyagoltalak? Te se kerestél, és nem tűntem el, hanem elmentem egy másik államba tanulni.
Számára ez érthetetlen, miért nem nézi reálisan öccse a dolgokat.
-Nem azt a szót használnám, hogy fontosabb, hanem Veled kialakítottam már egy stabil jó kapcsolatot, amit úgy érzem ápoltunk is, de a tudományok területén rengeteg fejleszteni való volt még, ki kellett tanulnom a szakmám, de nem lettél számomra kevesebb. Úgy érzed nem vagy elég fontos a többieknek? Szeretnek Téged Quentin, anyáék legalább is teljesen biztosan, mindig büszkén mesélnek rólad és örömmel.
Látszik értetlenül áll a dolog előtt, neki ez új, de próbálja feldolgozni az információt, miszerint Quentin elhanyagolva érzi magát, csak eddig nem szólt, rejtély miért.
-Töltsünk együtt több minőségi időt.
Nem is kérdés, most, hogy visszaköltözött, könnyen kivitelezhető.
-Igen, ott volt, de ostoba lett volna nem ott lenni, mert megfogta veled az Isten lábát...
Nem, Leopoldot továbbra sem kedveli... nem megy neki.
-Persze hogy azt hiszik, mert ez tény. Furcsállom, hogy tagadó mondatot kreálsz egy axiómából... paradoxon, mondhatni. És nem naivak, hanem jóhiszeműek, de ez esetben bölcsen gondolkodnak.
Vág már teljesen értetlen fejet, ami Stan esetén szintén valamiképp paradoxon, ha azt vesszük, milyen tudálékos.
-Az érzékenység normális mederbe terelhető, de ha kell újra beíratjuk pszichológushoz, van egy megbízható ismerősöm.
Ha kell plusz segítség, nem haboz kérni.
-Több optimizmust, ez nem helyénvaló hogy ennyire borúlátó vagy.
Fedi meg finoman Quentint, hogy szerinte kooperatív munkával helyreteszik Samet.
-Igen, megismered és elvárom, hogy több tisztelettel viseltess irányába, megértetted?
Most szigorúbb, de nem akarja még véletlenül sem, hogy barátnője első benyomása az öccséről az legyen, hogy bunkó.
-Csodálod a káoszt...
Erre is vág egy nem tetsző-csodálkozó fejet, mert mit lehet azon csodálni?! Csodálja a kozmoszt vagy a vérkeringés összetett mivoltát, de ne a káoszt.
-Elbűvölő... az hogy rendetlen, feledékeny és nem elég akkurátus? Báb? Nem, közel sem, inkább olyan mint egy gyerek. A spontaneitás öcsém nem ezt jelenti, fogalmi zavarban szenvedsz. A spontán személy ösztönöset, rögtönzöttet jelent, nem szétszórtat és kaotikusat. Az ösztönlegességgel nincs semmi gondom, sőt, értékelendő tulajdonság, de a hirtelenség és a figyelmetlenség és egzaltáltság nem lehetőség, hanem hátrány.
Nem, ezzel nem ért egyet, hangneme is tartózkodóbb.
-Plauzibilis... elfogadható.
Sóhajt, de inkább továbblendül, jobban járnak.
-Akkor most majd ráébresztjük a valóságra.
Quentin sem volt egyszerű eset a maga elvontságaival, a matematikához való dacos hozzáállásával vagy épp fogyatékával, de ez nem jelentette, hogy ne lehetett volna kezelni. Stan már visszavonhatatlanul biztos abban, hogy ide ő kell.
-Azt hiszed nem bírom kezelni az öcsém?
Kétszer is megkapta, mintha Quentin nyomatékosítaná, hogy ez nehéz szülés lesz, de Stan egoja nem fogad el kritikát. Quentin is lett valaki, nem is akárki, Samnek össze kell szednie magát.
-Néha kiakad vagy fennakad dolgokon. Hogy kezelném? Közlöm most hisztis és nem vagyok hajlandó beszélni vele, mert a konszolidált kapcsolatunk, hogy az is maradjon mellőzni kívánja az oktalan polémiákat. Nem, a menstruációnak ehhez nincs köze, az csupán az étvágyára és a szexuális igényeire van hatással. Humora? Nem, nem mondanám, hogy humoros természet, de érti a viccet, ám nem mindig szereti.
Érezni ez Stant nem zavarja.
-Csak a bátrak, akik tudják vagy tudni vélik, hogy tehetségesek, mert akkor túlélik.
Vigyorog, ez a téma kellemesebb, akkor is ha semmi célja vagy haszna.
-Nem elvontak, csak egy fajta logika kell és szemlélet a filmjeidhez. Az elvont szó köznapi semmitmondó jelző lett azok körében, akik nem elég intelligensek befogadni egy információt. A filmjeid nem abrasztak.
Száll némileg vitába ezzel, mert szerinte Quentin filmje nem volt elvont kicsit sem, világos és konzekvens.
-Természetesen nem. Igazán? Azt hittem számodra evidens.
Nem lát okot arra, miért nem kéne szeretnie és érdekelnie Quentin munkássága. Persze a limonádét, azt a képregény filmet semmire sem tartja, de nem is titkolja.
-Ezt a saját műfajodban is el tudtad volna érni. Lehet több munkával, esetlegesen több idővel, de ez a könnyebb út volt számodra, úgy gondolom. Mert ha valóban jó vagy, akkor kiviláglik, ehhez nem kell megalkudni. De mivel ez csupán egy megfontolásból eredő választás volt, eltekinthető tőle. Csak azért nem fogok elmenni plasztikai sebésznek öcsém, mert az Hollywoodban felkapott és divatos és nevet szerzet vele a páciensek körében... én sebész vagyok, az is maradok.
Persze nem tökéletesen megfeleltethető egymásnak a kettő, de nem zavartatja magát.
-Valamint arra kérnélek csitulj, ez egy munkahely, ahol komoly kutatások folynak, nem egy kávézó. Köszönöm.
Kortyol a kávéba, ő nem húzza fel magát, nem egyszerű kiakasztani az az igazság. Úgy sejti, Quentin még nem is látta idegesnek vagy szomorúnak.
-Váltsunk témát. Mesélj Christináról.

_________________

Minden erős érzés magában hordozza az önmagunkra ébredés ígéretét.
Vissza az elejére Go down
Quentin Collins
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Rendező, forgatókönyvíró
Hozzászólások száma : 246

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Hétf. Jan. 16 2017, 17:40

Nagyon nem akart belemenni ebbe a vitába.
- Én gyerek voltam és te mentél el.
Mondja megfeszített állkapoccsal. Megrázza a fejét, neki ez kevés volt, ápolás, hogy néha hazajött és akkor is folyton olvasott?
- Bocs, de az, hogy ünnepekkor félévente megjelentél és eldaráltál egy szakszöveget, amit senki nem értett rajtad kívül, nekem nem törődés volt. Nem állítom, hogy nem szeretnek, gyerekes lenne, de nekik...fontosabb vagy Te és a kicsik, rám nem fecséreltek túl sok energiát
Legyez a kezével, hogy mindegy, felnőtt, késő ezen lovagolni.
- Nem számít.
Ettől az együttes időtöltéstől megijed, reflexszerűen hátrál is. Nem hiszi, hogy bármelyikőjüknek elég ideje lenne erre.
- Mi számít számodra minőséginek?
Mert ez viszont érdekelné, most hogy felnőttek van bennük egyáltalán valami közös? Filmet biztosan nem néznének, Stannek vannak egyáltalán hobbijai? Mert az operációira nem nézne be, azt viszont nehezen tudja elképzelni, hogy együtt pecáznak. Megforgatja a szemét Leo szerencsésségén, de tudja Stant hiába győzködi, hogy talán inkább éppen fordítva. Számítana neki? Dacosan néz rá, pedig utálja magát érte, mert Stan előtt igyekezett mindig felnőttesen viselkedni.
- Én nem úgy érzem... Nekem nem tűnt fel, hogy számítanék.
Mondja, nem akarta, de minek hazudjon? Miben nyilvánult meg, hogy fontos? Mert néha megkérdezte hogy van?
- Nem, ostobák! Kivételeztek veled, minden támogatást megkaptál, hogy orvos legyél! Ahogy Sammy is Egyetemre ment és Tina külföldi tanulmányutat kapott. Egyedül nekem mondták, hogy megszívtad kisapám, mi az hogy rendező akarsz lenni? Fizesd magadnak! Hol volt ebben igazság valaha is?
Kérdezi gúnyosan, de a fájdalom kihallatszik a hangjából. Túl hirtelen hallgat el.
- Akkor tessék, megkapod Sammyt, próbáld meg. Sok sikert!
Veti oda kissé gúnyosan, mintha Stan most "el akarná szedni" pedig eddig ő törődött vele. Felhorkan, mikor szigorúbb a bátyja Aprilt illetően, végül kelletlenül megvonja a vállát. Nyilván az lenne, nem szokott bunkózni és a nő semmit nem tett ellene.
- Igen, imádom, hogy nem elég akkurátos. Bőven elég, hogy én az vagyok. Leoban is csodálom.
Persze, megint kioktat...
- Spontán, kicsit kaotikus, de én szeretem benne, mert élénk és érdekes. Akkor elárulom, hogy az öcsénk is ilyen. Nem fogod szeretni, mert szeles?
Szinte nevetve kérdezi, mekkora hülyeség.
- Igen, azt. Sammyt nem lehet kezelni. Valószínűleg megríkatod majd és elég aranyos, bántani fog a dolog.
A javára legyen mondva, nagyon cuki, bár hogy Stant meghatja-e, nem biztos benne. Mindenesetre örömmel gázol az egojába. Visszatérve Aprilhoz...Unalmas.
- Igen, pont ilyennek képzeltem.
Nem fogják szeretni egymás barátnőit... A színészes témát egy mosollyal annyiban hagyja, az viszont meglepi, ahogy Stan a filmjeihez áll. Nem mondaná, hogy nem absztraktak...
- Ha tetszik...jól van, jól hangzik, hogy érted.
Kicsit rosszul érzi magát, hogy túl kemény vele, pedig talán ő csak...ilyen. Bizonyára gyerekes, de akkor is elraboltnak érzi az éveket, amit tölthettek volna együtt, legalább valamennyire.
- Nem volt evidens. Mindig is sokat kritizáltál.
Jön is a következő, a szuperhősmozi.
- De meg kell, sokkal több támogatót szereztem általa, ez a showbiznisz nem a tudományok...és áldozatokat kell hozni. Azt hiszed nem tudatosan csináltam, vagy nem lett eredménye? Most én nevezlek naivnak, ha azt hiszed a saját stílusomban ez olyan hatékonyan menne... Sosem kapok ennyit az új filmemre és akkor nem így indulunk el. Így esélyt kaptam, hogy kitörjek az ismeretlenség homályából. Ha nem érted meg, nem érdekel. A kettőt nem lehet összehasonlítani! Te orvos vagy! Nagy levegőt vesz, mikor leoltják azért is, mert hangos. Még a fejét is leszegi, ahogy a padló mintázatára koncentrálva próbál erőt meríteni.
- Elvégzett egy sminkes tanfolyamot és Franciaországban tanult festészetet, most pedig beiratkozott a Francesra. Elvileg őt sem fogják már támogatni, mert drágák voltak a tanfolyamok, de az egyik barátja cégében kapott állást, elég jól fog keresni ahhoz, hogy állja a költségeit. Talpraesett lány, ambíciózus, ezt tőled örökölte. Viszont elég vad és vulgáris tud lenni. Leoval, mintha külön nyelvet beszélnének, hiába szólok rá, hogy nők nem használnak olyan szavakat.
Tinát se nagyon tudja befolyásolni...noha a lánynak egyedi stílusa van, amit megint csak nem akar tönkretenni.

_________________


Vissza az elejére Go down
Stanley Collins
avatarVároslakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Sebész
Hozzászólások száma : 56

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Hétf. Jan. 16 2017, 23:53

Finom éllel csóvál a fején párat.
-Nem voltál már gyerek, a szememben már nem. Minden fontosat megtanítottam, a többit magadnak kellett már megtapasztalni.
Ő legalább is így látja, de magára sem tekintett már gyerekként 12 éves kora körül se teljesen, így Quentin is ilyen korai mércével lett mérve.
-Nem mutattad jelét, hogy igényelnél a családi együttléteken kívül egyéb elfoglaltságot is. Hovatovább nem csak a tanulmányaimról beszéltem, de úgy fest hamar lankadt a figyelmed kisebb korodban.
Nem dorgálja ezért, miért is tenné? Aztán meglepődve hallgatja amit Quen mond.
-Úgy véled? Rám egyszerűen nem tudtak megfelelő figyelmet fordítani, sokszor nem is értették mi kötne le... Próbálkoztak, de nem mindig arattak sikert. Ezért is jöttem el, felszabadult a rám való figyelem Rád öcsém, gondoltam így mindenkinek jobb. De úgy fest Ők is azt látták amit én, hogy Te hamar szárba szöktél, teljesen önálló voltál már gyereknek is, valószínűnek tartom, hogy a kisebb testvéreink nem voltak ilyen talpraesettek, mint Te. Amit Te hanyagolásnak hiszel, lehet valójában bók.
Az ő felfogásában el tudja képzelni ez is lehet a háttérben, mert furcsa elképzelnie, hogy a nem csodabogár fiúk miért hanyagolták volna, mikor vele nem tudtak mit kezdeni? Azt hitte végre fellélegeznek. Aztán megint furcsán néz, mert Quentin furcsán reagál.
-Már hogyne számítana! Az elfojtott frusztrációk negatív hatással lehetnek felnőtt életed mindennapjaira is. Szeretném ha mindig boldog, kiegyensúlyozott és elégedett lennél.
Végtére is Quentin áll hozzá a legközelebb a szülei mellett, neki ez csak természetes.
-Olyan tevékenység, ami kellően sok beszélgetéssel jár, legalább is előtte utána vagy közben kivitelezhető és mindkettőnk érdeklődési körével metszetet alkot. A magam részéről örülnék valami sportnak vagy olyan szabadidős tevékenységnek, mely valamely kikapcsolódási formát űzi de gondolkodásra sarkall. Az aktív pihenés közelebb áll hozzám.
De Quentin azt mindig is tudta, hogy nem egy kocsmázós valaki vagy aki feltétlen minden héten megnézne egy kommersz filmet. Ha a film elgondolkodtató alkotás az más, de még így sem feltétlenül ilyenben gondolkodik.
-Akkor buta vagy és nem látod ami az orrod előtt van.
Direkt finom neheztelő szavakat használ, mert nem óhajtja szóban bántalmazni öccsét, amiért az ilyen sértő dolgokat mond. Persze Quentin valahogy elég frusztrált, oda is lép és a vállára teszi a kezét, úgy néz mélyebben a szemeibe.
-Először is tiszteld őket annyira, hogy ha már felneveltek és tisztességes embert faragtak belőled nem ostobázod le őket és kárpálod őket. Másodszor lehet abban az időszakban éppen kevesebb volt nekik és az általad választott egyetem drága volt. Én ösztöndíjjal végeztem a saját szakaim, nálam a szállást támogatták Quentin. Ha Te is summa cum laude végeztél volna, nem szorultál volna arra, hogy tandíjat fizess. Végtére is Te otthon laktál, nem? Samuel diplomája kétlem olyan drága volna, végtére is angol szak, nem olyan komoly egyetem, mint a Tied, amit bölcsen választottál. Christina tanulmányaiba pedig már én is beleadtam, mivel addigra már én is keresőképes orvos voltam, mondhatni obligát jelleggel, így nem is vártam a húgomtól kevesebbet. Sajnos a Te esetedben még csak annyit kerestem medikusként, hogy fizessem a lakbért és ellássam magam. Nehéz időszak lehetett, de én büszke vagyok rád, hogy senkire nem szorultál, ebből is mutatja, hogy Te vagy a leginkább talpraesettebb a családban. Ezzel büszkélkedned kellene, nem negatívan gondolni vissza rá.
Igaz, Ő sem gondolja magát kevésbé talpraesettnek, mert Ő a nulláról indult, nem ismert kinn senkit, még a várost sem, mindent magának intézett, de szeretné, ha öccse érezné, szerinte ez nagy dolog.
-Köszönöm.
Érti Samuelre, némileg még izgalmasnak is tekinti a kihívást, szerinte általa majd megjuhászodik öccse.
-Leopold... Mondd, hogy a barátnőd nem olyan, mint a barátod...
Akkor akaratlan is előítélettel indul a nő, bár így is esélyes, nem szereti a káoszt.
-Ő az öcsém, a családtagjait nem válogatja az ember. Tény, hogy elfogult leszek mindig is veled szemben, de benne keresek majd valamit, amit nagyra értékelek benne. Nem a szelessége lesz, jól látod. Kiváltképp, hogy emiatt nincs munkája, nincs még sehol az életben. Jót is tenne neki valami rendszer, úgy gondolom.
Quentin sem teljesen magától lett ilyen, szent meggyőződése, hogy ő tudatosíttatta benne, hogy ez fontos és hasznos.
-Te is sírtál néha, ez az erélyességgel jár. Nem vonom kétségbe, hogy aranyos, de ez nem jelenti, hogy nem szorulna nevelésre. Egy kölyökkutyát is megnevelnek az emberek, mert tudják, később hasznos lesz mindenkinek. Pedig a kölyökkutyát általában mindenki nagyon aranyosnak tartja.
Egyáltalán nem hatja meg a dolog, érezni, valószínű az sem fogja, ha Sammy sír. April kapcsán logikusan kikövetkezteti, hogy ha ilyennek képzelte, akkor szerinte ez antipatikus jellemrajz. Ez csak azért érinti némileg kényesen, mert ebből sok minden rá is igaz.
A filmjeit minden esetre érti és szereti, bár furcsállja, hogy miért meglepő, hogy nem kínai neki a mondandó. De inkább annyiban hagyja.

-Miért ne adnék neked építő jellegű kritikát? A kritika szükséges a fejlődéshez. Ha csak annyit mondanék jó vagy rossz, semmivel sem lennél előrébb nem?
Nem is érti, min húzza az orrát a másik, a javát akarja. Azzal is amit utána mond.
-Lebecsülöd a saját fantáziád, kreativitásod és megoldó képességed. Egyszerűen lehet nem jó pályázatokra adtad be a műveid vagy a témaválasztásod nem volt elég populáris, ezekkel is megalkudhattál volna és saját műfajodban maradtál volna én továbbra is ezt mondom. Már hogyne lehetne összehasonlítani...
Mondja lazán, hiszen az előbb tette meg minden gond nélkül, nem is zavartatja magát. Persze Quen túl hangos, muszáj elcsitítania felnőtt módra.
-Úgy mondod, mintha nem a testvére, hanem az apja lennék...
Mosolyodik el szélesen, mert ez az elszólás valahol mégis kedves neki.
-Ha engem kérdezel, szerintem tőled látta mindezt, én vajmi kevés ráhatással bírtam rájuk.
Mosolyog majd megbotránkozik.
-Vulgáris?! De hisz Ő lány, ez nem járja. Nálad is rettentően odafigyeltem, hogy választékosan fejezd ki magad, ne alpárian, mint a barátod, ugyebár. Ez szomorú...
Nem bírja az alpári beszédet, imádja, hogy Quen kulturált és szofisztikált.
-Én mondtam, hogy Leopold barátod nincs jó hatással rátok. Annyi baj legyen, ez tudatosan kontrollálható, munkahelyen gondolom tisztességgel és nőiesen beszél. A vadságot pedig a korral kinövi, három bátyja van, akkor is ha Ő úgy érezheti csak kettő.
A fiú társasággal felnövés átka, ennek társítja.
-Tehát mit szólsz, hogy anyáéknál két-három hetente családi ebédet szervezek? Nagyon boldoggá tennél, ha rendszeresen jönnél Te is.
Neki sokat jelentene, mert noha ez jó lehetőség, hogy kisebb testvéreivel is szorosabb kapcsolatot teremtsen, de Quentin társaságára is igénye lenne, nélküle hiányos és csonka lenne az otthoni légkör.

_________________

Minden erős érzés magában hordozza az önmagunkra ébredés ígéretét.
Vissza az elejére Go down
Quentin Collins
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Rendező, forgatókönyvíró
Hozzászólások száma : 246

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Csüt. Jan. 19 2017, 19:25

Úgy néz rá, mintha Stan az anyját sértegetné, pedig ebben az esetben a sajátját is szidná.
- Te kutyaévekben számolsz? Nem tudom hogy vagy vele, de 10évesen én még nem voltam felnőtt!
Fel is viszi a hangsúlyt, szinte szirénázó. //mint Ezra Miller, mikor rákiabál a csávóra: JOSH!//
Nem mutattam jeleit! Falnak megyek! Hihetetlenkedve bámul, hogy így megmagyarázza magának, á, persze csak ő volt hülye.
- Mert nem alacsonyodtam le és könyörögtem neked! Rád? Mindig te voltál a szent Stan! A zseni! Az őszinte példa. Tévedtél, nekem nem volt jobb, mert Te figyeltél rám és miután elmentél nem maradt senki.
Leon kívül persze... Ezt elég megsemmisülten mondja és utálja is magát érte.
- Ez nekem nem volt bók. Igen, több bajuk volt velük, de...
Nagy levegőt vesz, kissé kitágult orrlyukakkal próbál mély levegőt venni. Azt mondogatja magának, teljesen feleslegesen tépi a pofáját.
- Mindegy. Nincsenek elfojtott frusztrációim. Ilyen ember nincs Stan, de kösz, ha tényleg így gondolod, kösz. Te is legyél boldog.
Pusmogja, igaz, hogy közben a cipőjét bámulja. Kifújja a levegő, sport. Az úszás nem igényel különösebb agymunkát, kérdőn néz rá.
- Vadvizi evezés? Ott figyelni kell, hogy ne menj neki a sziklának. A sakkot ne mond sportnak, focizni pedig nem állok be.
Ezt előre leszögezi, a sakkhoz is hülye lenne, de talán az evezés jó, esetleg kosarazhatnának. Az orra elé néz most is, noha a földet fixírozza, talán Stan sosem fogja érteni, hiába egy család, más helyzetben éltek.
- Oké. Mocsok vagyok, de én nem vagyok velük olyan jóban, mint te, ezt tudnod kell. A mi kapcsolatunk csak tartózkodó jópofizás. Ha nem vetted észre, sajnálom, hogy ki kell ábrándítsalak. Ó, szóval azt mondod, magamnak köszönhetem, mert nem voltam elég okos? Nem. Kollégiumban, amit szintén én fizettem. Nekem soha nem álltak semmit és nem segítettek semmiben! Sehogy Stan, ezt azt jelenti lelkileg sem. Sammy bölcsész diplomájához tapsoltak, de a filmekre azt mondták, hülyeség, miért nem vagyok olyan, mint te? Samnél már nem számított, nálam volt fontos. Nem téged hibáztatlak, nekik kellett volna mellettem állniuk és nem állandóan veled hasonlítgatni össze. Valahol jó, hogy önálló lettem, másrészt...örökre elásták maguk a szememben. De kérlek, ne említsd nekik ezt. Most már csak kárörvendek, hogy egyre sikeresebb vagyok.
Megvonja a vállát, noha a keserűség hangjában nem nemtörődömségről tanúskodik. Mindig is érdemként gondolt az önállóságára, de most nem érzi annak.
Felsóhajt Sammyre, egyelőre nem tehet mást, mint várja a fejleményeket.
- Nem, nem olyan, mint Leopold. Suzy nagyon aranyos.
Ha Stan nem egy címeres barom, mint ahogy Leo mondani szokta, kedvelni fogja. Legalább van benne élet, Aprilba csak hálni járhat.
- Majd számolj be róla, mire jutottál Sammyvel és mi az, amit értékelhetőnek gondolsz benne. A szelessége is elbűvölő egy bizonyos mértékig, nézd ő ilyen és elkényeztették, de ne bántsd miatta, nem kell, hogy te legyél a következő nagy trauma.
Sóhajt, úgyis neki kellene rendbe hoznia.
- De velem...más volt, velem rendes voltál, de Sammy támadásnak fogja fel, nincs önbizalma. Én egy kölyökkutyába nem tudnék belerúgni, csak arra kérlek, legyél kíméletes, ha meg is próbálod.
Talán csak túl tárgyilagos lesz és túlaggódja. Kapjanak Stanből a kicsik is, éppen itt az ideje. Építő jellegű kritikának mondja, ami pedig őt is bántja, akkor mit kap majd Sammy?
- Attól, hogy te építő jellegűnek gondolsz egy kritikát, az még lehet a másiknak sértő, bántó és jogtalannak érzett. Adhatsz tanácsokat Stan, de te okoskodsz és beleszólsz, olyan, mintha mindig mindenkitől mindent jobban tudnál... Te meg lebecsülöd az emberi pénzéhséget. Nem tudok pénz nélkül populáris filmeket csinálni. Be kellett segítenem egybe, ami sikeres ahhoz, hogy támogatókat szerezzek
Ismétli tagoltabban, hogy Stannek végre leessen. Nagy levegőt vesz.
- A tudomány és a művészet nem mindig összehasonlíthatóak, vagy kompatibilisek.
Tina jobb téma, még ha neki is vannak fogyatékosságai.
- Bocs, te a szememben mindig felnőtt voltál és nagy a korkülönbség köztetek.
Megdörzsöli a homlokát.
- Obszcén, vulgáris, de jól csinálja, megbocsátod neki. Leo is ilyen, ha jobban ismernéd...áh, mindegy. Nem mindenki egyforma, Sammy egy csúnya szót sem venne a szájára, pedig szinte ikrekként nőttek fel, ahogy ím én sem használok annyi idegen szót, mint te.
Mondja enyhe fintorral, mert még mindig bántja, hogy nem annyira művelt, mint Stan és kicsit sem nevezhető zseninek.
- Nem Leo volt rá rossz hatással, ő ilyen. Elfogadtam, ahogy Sammy szemérmességét is. Tanuld meg kedvelni őket a hibáik ellenére, nem kell mindenért Leot hibáztatni, én sokkal többet voltam vele mégsem beszélek csúnyán.
Arról hallgat, hogy néha kicsúszik, mert azt ő maga sem szereti.
- Tina tud viselkedni, ha muszáj neki, és igen...a három fiútestvér. Én ritkábban járok haza...nem tudom Stan, nem szeretem annyira a családi vacsikat, mint gondoljátok. Egyszer elmegyek, viszem Suzyt, de inkább szervezzünk agyalós sport napot.
Von vállat kedvetlenül. Semmi kedve három hetente azt hallgatni, Stan mennyivel zseniálisabb és sikeresebb nála.

_________________


Vissza az elejére Go down
Stanley Collins
avatarVároslakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Sebész
Hozzászólások száma : 56

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Csüt. Jan. 19 2017, 20:35

Sóhajt egy halkat.
-De nem is voltál gyerekes. Nagyon is értelmes voltál.
Nem tud érdemben nyilatkozni, ő maga sosem érezte igazán gyereknek magát, így nehéz felfognia pontosan mitől is lesz valaki gyerek.
-Az mióta lealacsonyodás? Ferde kép él a fejedben öcsém, azt kell mondjam.
Némi sajnálat is kisejlik a hangjából, mert már nem tud visszamenni, hogy faggassa, mennyire hiányolja őt az öccse.
-Oh... miért nem szóltál? Én azt hittem ha én nem leszek ott, akkor többet foglalkoznak Veled. Én szerettem Veled foglalkozni, gyorsan tanultál, rendezett voltál, még aranyos is.
A zsenire nem mond semmit, az egyszerre áldás és átok, nem menne bele, nem szokása.
-Mintagyerek voltál, kevés gyerekről mondható el, ugye tisztában vagy ezzel? Én sem voltam soha az. És igenis vannak, könnyen dühbe gurulsz. De majd többet beszélgetünk.
Ő maga nem valami beszédes, de öccsét bármikor meghallgatja, ha mást nem is.
-Az eléggé veszélyesnek hangzik és idő lenne míg megközelítenénk. A sakk pedig nagyon is kellemes, de akkor nem. A futballt nem szeretem én sem. Squash esetleg? Esetleg eljárhatnánk úszni valami uszodába.
Kérdezi ezeket, de ha Quentinnek nem felelnek meg még keresgélnek. A szülőkhöz való hozzáállás meglepi, de okosabbnak gondolja nem itt megvitatni.
-Mi a bajuk a filmekkel? Az olyan mint egy vers, csak bonyolultabb.
Megint kiül az arcára az értetlenség // XD //, hogy a szüleik szerint Quen munkássága nem ér annyit, mint Samuelé mondjuk. Mert ő maga orvos, belátja az a legszínvonalasabb a közmegítélés szerint, de a költészet mióta jobb, mint a rendezés?
-Erről nem tudtam... Nekem büszkén újságolták mi van veled. És nem gondolom, hogy valóban örültek volna hogyha olyan lettél volna mint én, velem sem tudtak mit kezdeni! Gyerekként is olyan kérdések foglalkoztattak, amiket meg sem értettek. Az én hibám is, arra gondoltam, ha végre lehet egy normális gyerekük, nem fogják hanyagolni. Én örültem, hogy végre olyanok között lehetek, akik értik mi foglalkoztat, mert a vacsora és a mi volt a suliban felszólalásoktól herótom volt. Nem is kontempláltam, hogy a legjobb egyetemre megyek, amint lehet. Hamarabb is mehettem volna, ha nem erőltetik, hogy egyesével járjam ki az iskolai osztályokat, mint mindenki. De legalább többet voltam Veled. Így utólag csak amiatt nem bánom.
Érezhetően összezavarodott, a fejében másképp éltek a dolgok és hirtelen nem is tud ezzel mit kezdeni. Meg kell emésztenie, mérlegelnie kell.
-Akkor jó.
Bólint Suzyra, mert Leopoldot nem kedveli, de Suzyt lehet fogja.
-Nem leszek neki trauma. Neked sem voltam, tudtommal. Bár már nem vagyok semmiben sem biztos ami a családunk illeti. De Samről mesélek majd, feltétlen.
Annyi bizonyos, nem akart titkolózni Quentin előtt, sosem tette.
-Majd lesz neki. Ki mondta rúgdosni akarom? Nem vagyok szadista Quentin, tudhatnád. Egyszerűen nem vagyok olyan, mint Te vagy a szüleim, különc vagyok, akárcsak Sam, ahogy elnézem. Az sem kizárt, nagyon is hasonlítunk, csak másképp lógunk ki.
Tudja milyen különcnek lenni, csak erről hajlamos mindenki elfeledkezni, mert ő tökéletes ugye...
-Nem okoskodom, de mint külső szemlélő egész másképp látom, Téged beszűkít a szakmai zsargon és világ. Egyáltalán nem bántó amit mondok, ha végiggondolod, igazat adsz majd. Ha pénz kell, adok. Ezen ne múljon Quentin, azt akarom befuss, de ne megalkuvásokkal. Már van keresetem, a családban a legjobb, merem állítani és lehet régebben nem volt lehetőségem adni, de már van. Ezt ne feledd, ha a következő filmed nagyobb költségvetésű lesz.
Érezni nem tetszik neki amit hall, hogy fennhéjázó lenne, de nyomatékosítani akarja, tud adni, ha kell. Stan maga amúgy sem költekezős személy, kivéve ha műszereket és könyveket vesz...
-Szerintem meglátás kérdése. A jelenlegi példánál kompatibilisek voltak.
Makacskodik, némileg ki is húzza magát mindehhez. De érezni nem akar vitatkozni jobban örülne, ha ennyiben maradnának. Aztán kerül szóba Tina.
-Igen, túl nagy... de próbálok alkalmazkodni.
Belátja, a korkülönbség közte és Christin között valóban túl nagy, 14 év...
-Én senkitől sem szeretem a vulgaritást. Nincs kivétel, ezt nem lehet jól csinálni. Az ocsmány az ocsmány. Samuel szerencsére a szavak szépségére megy, a mai költők többsége is olyan obszcén, nem kongeniálisak a régiekkel.
Csóválja a fejét sajnálkozón, de kivételesen megemeli a vállait hosszabban, hogy nem gondolná, hogy sok idegen szót használna.
-Nekem ezek nem idegen szavak Quentin, nem tudom mire gondolsz.
Valóban, Stannek ez az aktív szókincse, számára mindennaposak ezek a szavak, nem idegenek.
-Még szerencse! Szerencsére megtanultad, hogy az ember legfőbb benyomást a beszédével tesz másokra, és azt akartam lássák, hogy Te intelligens vagy. Leopoldról pont azért nem mondani meg elsősorban, mert úgy fejezi ki magát ahogy. De gondolom ezt nem kell Neked magyaráznom. És elfogadom mások hibáit, de attól még nem fogok rábólintani, hogy persze, maradj ilyen. A hiba attól hiba.
Dolgozni kell a kijavításán meglátása szerint, nem ráhagyni a másikra.
-A nemrég említett dolgok miatt kénytelen vagyok elfogadni az álláspontodat. Ettől függetlenül én örülnék, ha jelen lennék, számomra az igazi családi légkörbe Te elengedhetetlen elem vagy. A két kisebb testvérem nem pótolhat Téged. De rendben, amúgy is úgy érzem, sok bepótolni valóm van, több, mint gondoltam.
Kivételesen beleegyezik az indokba, mert nem akar rosszat a családjának. Persze így nem biztos, a szülőkön kívül bárki eljön majd, mert Quen a család központi kapcsa, ezzel tisztában van, de próbálkozni fog.

_________________

Minden erős érzés magában hordozza az önmagunkra ébredés ígéretét.
Vissza az elejére Go down
Quentin Collins
avatar
Életkor : 30
Foglalkozás : Rendező, forgatókönyvíró
Hozzászólások száma : 246

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Csüt. Jan. 26 2017, 16:41

Megforgatja a szemét, nem hiszi, emlékszik még rá, mennyi harag és dac élt benne Stan iránt, aki nem foglalkozott vele, mert inkább tanult, meg elment az okosabbak közé.
- Nyavalyogtam volna neked, hogy legyél inkább velem? Pontosan tudtam, hogy gyerekesnek gondolnád és inkább elmagyaráznád mennyire fontos, hogy a tanulmányaiddal foglalkozz.
Rázza a fejét, mit adja az ártatlant? Pontosan tudják, hogy a tudás és közte ez előbbit választotta volna.
- Sammy és Tina aranyosabbak voltak, pátyolgatnivalóbbak, rám csak legyintettek, hogy úgyis ott a kis barátom és elvagyok egyedül is. De tök mindegy, már annyira lényegtelen.
Sóhajtja szemet forgatva, bár fel van dúlva, ez látszik, nagyon nem akart belemenni ebbe a témába. Pontosan az történt, amitől tartott, ide jött és végül idegeskedik, hogy nem foglalkoztak vele, amit vagy tagad, vagy rosszabb esetben Stan ráfogná, hogy túlérzékeny.
- Akivel nem kell foglalkozni annyira minta? Mégis őket szerették és téged, a különlegeseket? Tudod mennyire szar átlagosnak lenni? Szürkének? Se nem ilyennek se nem olyannak?
Még a hangsúlyt is felviszi, egyszerre szégyelli és gyűlöli. Ráadásul Stan nem fogja érteni, mert a zseni szemszögéből látja, az ajnározott gyerek szerepéből. Rázza a fejét, nem igaz, kifejezetten higgadtnak tartja saját magát. Persze Stanhez képest nyilván hirtelen haragú.
- Az evezés egyszeri alkalom lenne, nem rendszeres. De úszni szeretek és a squash is rendben.
Elgondolkodik, biztos akarja-e ezt, de Stan vele akar lenni...gyerekkora óta erre pályázik. Persze még mérges, miért csak most kezdte érdekelni.
- Most már elismernek, akkor nem támogattak, amikor biztatásra lett volna szükségem.
Nem arról van szó, hogy Sammy verseit jobbnak tartják az ő filmjeinél, túlságosan Stanhez hasonlították.
-Rám mindig legyintettek, úgysem volt velem gond, a kicsikkel viszont állandóan. Tudod, nagyon sokáig utáltam őket és haragudtam rád.
Hangja megremeg, mert még most is haragszik, dühös a tekintete, le is szegi.
- Persze, neked jó volt...de tévedtél. Jobban nem is hanyagolhattak volna. Tudod a mi volt suliban nekem sem volt túl kielégítő. Ahh...még kevesebbet lettél volna? De nézd Stan, hozzád szoktam, megszerettelek, ragaszkodtam, aztán fogtad magad és leléptél. Megszülettek a kicsik és teljesen egyedül maradtam Volna, ha nincs Leo
Teszi hozzá, mert legjobb barátja sokat dobott rajta. A kicsiket is miatta fogadta el, később szerette meg.
- Csak az volt trauma, hogy elmentél. Hogy nem voltál az volt... és már nem ismersz igazán. Akkor ismertél, egy gyereket.
Megrázza a fejét, hátrébb lép, jelezve, talán jobb lenne, ha menne. Talán Stan is átgondolja majd a közös programtervezeteket.
- Olyanok vagytok, mint egy érem két oldala, te a nagyon józan, ő pedig teljesen el van szállva. Nem tudom összeértek-e valaha, de sok sikert.
Talán zsenik, de ellentétesen azok. Ő bizonyára azért nem volt különleges a szüleinek, mert nem volt elég érdekes. Megvakarja a halántékát, Stantől gyakran megfájdul a feje.
- Mert ezek a tények Stan, ez Hollywood. Nem, nem kell a pénzed! Akkor megalkuvó vagyok, gratulálj! El sem kell jönnöd rá, úgyis mindent csak megalkuvásból csinálok! Úgysem tudlak meggyőzni, higgy, amit akarsz, de a pénzed soha nem kéne!
Ezt viszont elég indulatosan jelenti ki. Másé se, főleg ez a kegyelemkenyér, amit azért vetnek oda, nehogy megalkuvó legyen.
- Akkor nem fogod szeretni a húgunkat, Sammy tud szépen fogalmazni, ami konneigzé lesz
Kezd elfáradni, mert sok mindent nem ért, ráadásul zavarja, hogy még mindig alulművelt Stanhez.
- Semmire, ostoba vagyok.
Frusztráltnak és hülyének érzi magát mellette. Kiskorában más volt, akkor még szájtátva hallgatta.
-Leo intelligensebb mint én, annak ellenére hogy beszél. Kevés nála okosabb embert ismerek. A Tinás próbálkozásnál viszont ott akarok lenni
Az komikus lesz. A Sammys siralmas, a Tinás komikus. Biztos benne, hogy mindennek az eredménye az lesz: ő rossz báty volt.
- Néha elmegyek, de nem mindig, nagyon sok dolgom van. És kösz...összezavartál, mert álmomban sem gondoltam volna, hogy így vélekedsz és  egyáltalán számítok még neked.
Nemhogy családi kapocs, pont ő. Úgyhogy meg van rendülve. Sok mindenre nem számított, elég zaklatott, próbál úrrá lenni rajta.

_________________


Vissza az elejére Go down
Stanley Collins
avatarVároslakó
Életkor : 35
Foglalkozás : Sebész
Hozzászólások száma : 56

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   Csüt. Jan. 26 2017, 19:24

-Nos... igen, valószínűleg megtettem volna, de többször mentem volna haza illetve beszélgettem volna többet, úgy gondolom.
Néz elgondolkodva, valamelyest meglepődve, mert Quentin jól összefoglalta mi lehetett volna a fő reakció részéről.
-Részben lényegtelen, részben nem az. De tény, hogy szerencsés vagy, hogy ennyire jól elvoltál Leopolddal.
Neki csak az egyetemen lett közeli barátja, előtte nem volt, csak futó ismerősök.
-Én nem mondanám, hogy átlagos vagy, szürkének pedig egyáltalán nem. Az átlagos gyerekek, ha az átlagot nézzük, ostobák és neveletlenek. Te nem vagy ilyen, sosem voltál. De úgy fest a szüleink nem minta szülők, a kisebb testvéreinkkel Te foglalkoztál, veled én, velem... úgy hiszem nem tudtak érdemben foglalkozni, bár próbálták, ez tény. Nagyon különcnek sem jó lenni Quentin, kérdezd az öcséd.
Őt is kérdezhetné, de kétli, hogy elfogadná a véleményét. Nem is erőlteti, ellenben Sammel jó viszont ápol, látta is rajta talán, mik a hátulütői a dolognak.
-Az más. Párszor szívesen elmegyek Veled. Akkor legyen squash! Ha nem tetszik, még mindig úszhatunk, emlékszem, azt szereted.
Mosolyodik el, mert örül, hogy találtak közös programokat.
-De miért nem? Nem logikus.
Igen, Stan sajnos logikusan próbálja feltárni a miérteket, de ebben nem biztos hogy kéne keresni logikát. De számára teljességgel illogikus, miért nem támogatták Quentint, ha Samuelt például igen, pedig költőként ma megélni valóban művészet, rendezőként itt Hollywoodban teljesen elfogadott.
-Mert forrófejű vagy. Szerintem sosem utáltad Őket csak idő kellett hogy felnőlj a báty szerepre.
Nem tud azzal mit csinálni, hogy haragudtak rá, mikor csak most szól. De jó testvére mindnyájuknak, az utálat átmeneti Quentinnél, neki ez meggyőződése.
-Amikor hazamentem anyáék sokat meséltek Rólad és róluk, nem éreztem, hogy különösebben hiányoltatok volna, Ők sem. Hovatovább, így nem hallgattuk minden nap, hogy mi a követendő példa általam. Samuel és Christina hozzád kellett volna hasonlítódjon maximum, de nem szabadott volna hanyagolniuk Téged, vagy őket. De butaságot beszélsz. Nem maradtál volna egyedül pont azért, mert megszületett Sam utána meg Christin. Én azért nem voltam egyedül, mert Te megszülettél. Nekem nincs idősebb fivérem vagy nővérem Quentin, én egyedül voltam.
Világít rá erre finoman, de némi távolságtartással, mert erről nem szeret beszélni. Nem is szokott, senkinek. Quentin sem értené meglátása szerint, mert azt szajkózza, mennyire nem volt körülötte senki, maximum Leopold. Ezzel nem ért egyet, de nem akarja megbántani, így is haragszik, ennyi tapintat (ha nem is sok), de szorult belé.
-De Quentin. Hat év van köztünk. Pár év és ugyan úgy elmentem volna, ha los angeles-i egyetemet választok akkor is.
Ez amolyan várható dolog volt, előre teljességgel megjósolható.
-A gyerekkori éned pedig sok mostani tulajdonságod is hordozza. Lehet azóta formálódott mondjuk szabadidős érdeklődés terén, apróságokban, de gyökereiben nem. Az a gyerek most is Te vagy Quentin.
Egyáltalán nem érzi hogy bármi hátránya lenne, vagy ha igaz, amit Quentin mond oda-vissza áll a dolog.
-Nem azon a hangsúly.
Ezt nem értheti meg Quentin, mert sosem volt... kinézve sehonnan azért amilyen. De ezt nem lehet megfogalmazni, ha nem élte át. Másképp megélni a világot egy állapot, egy tapasztalás, amit Sam érteni fog, de Quentin nem.
-Ennyi erővel másodállásban bármi más is lehetnél... taníts többet. De ha nem kell a pénzem, ne fogadd el.
Csóválja a fejét, mert Quentin megint hőbörög és dühből beszél, semmi értelme így társalogni, nem lehet elég értelmesen, mert fröcsög a másik - ő legalább is így érzi.
-Ettől még szerethetem. A szeretet sokkal bonyolultabb dolog mintsem ennyiben kimeríthető legyen. Kongeniális, hasonlóképp kiváló tehetségű. Samuel úgy hiszem a régiekre emlékeztet.
Tanítja türelmesen öccsét új szavakra, neki nem teher.
-Azért mert más a szókészleted nem leszel ostoba. De ha zavar olvass több régi szövegezésű könyvet.
A megoldás egyszerű.
-Erősen kétlem, hogy intelligensebb lenne valamint akkor nem ismersz elég embert. Gyere el vele az ebédekre, akkor ott leszel.
Ez enyhe célzás, ha velük lesz, hallja, nem kettesben akarja hangoztatni ezt Tinának csak és kizárólag.
-Nekem is, de pont Te világítottál rá, hogy keveset foglalkozom veletek, mert többet igényelnétek. Nem volt célom összezavarni, csak tényeket mondtam. Az pedig hogy úgy vélted, nem vagy már fontos bornírt felfogásra vall, nem értem mire alapoztad. A kilométerek nem befolyásolják a családi érzést bennem. Nekem egy számomra igazi testvérem van, aki nem más mint Te. Beláthatnád, ez nem múlik el könnyen, ha már egyszer kialakult a kötődés. Nálam nem múlnak el ezek könnyen, nehezen kötődöm. De azt javaslom pihenj le otthon, gondold át a dolgot. A sportolást pedig összeegyeztetjük, megírhatnád mikor érsz majd rá, mely napokon, vagy milyen fix időpontokban. Tessék, itt a címem, ez az otthoni számom, át is jöhetsz bármikor, de előbb érdemes rám telefonálod, sokat vagyok a kísérletek miatt az egyetemen.
Írja le egy lapra és adja át az említett információkat. Látja öccsén, hogy feldúlt, no meg muszáj visszamennie, de komolyan gondolja, keresse majd, nem a levegőbe beszélt.


_________________

Minden erős érzés magában hordozza az önmagunkra ébredés ígéretét.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom

TémanyitásTárgy: Re: "Újra együtt(?)" Quen/Stan   

Vissza az elejére Go down
 

"Újra együtt(?)" Quen/Stan

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: Hogy mire vagy jó... :: Munkahelyek :: Archívum-