Frances University
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
KARAKTERES HÍREK
2017/2018-as tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Legutóbbi témák
» Kérlek, szükségem van... - megrendelések
Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyPént. Feb. 14 2020, 20:58 by Sebastian McBridge

» New Possibility
Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyKedd Júl. 03 2018, 22:01 by Judith Moody

» Befejeztük! - archiváltató
Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptySzomb. Ápr. 07 2018, 08:20 by Vincent Sparks

» Szalmaszál - Reeve-Eric
Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyPént. Ápr. 06 2018, 13:20 by Reeven Callagher

» Rosemary Marshall-Gray
Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptySzomb. Márc. 17 2018, 21:56 by Rosemary Marshall-Gray

» Familiar stranger
Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyHétf. Márc. 05 2018, 07:10 by Judith Moody

» Átalakítás
Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyVas. Márc. 04 2018, 18:32 by Isabella Williams

» Hurtful love - Reeven*Felix
Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyVas. Márc. 04 2018, 00:13 by Felix Kaleolani

» Claire és Kouji
Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptySzer. Jan. 03 2018, 10:50 by Claire P. Collins

» The hurt, the blame - SammyEric
Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptySzer. Dec. 27 2017, 22:59 by Eric A. Blake

Top posting users this month
No user
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Megosztás
 

 Kapj le! - Louis és Reeven

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
SzerzőÜzenet
Louis Tagliavini
Louis TagliaviniFilmművészet
Életkor : 30
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 303

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyVas. Okt. 30 2016, 16:47

Felemelem a hüvelykujjamat.
- Csak győződj meg róla a saját szemeddel
Semmi kételyem nincs, hogy a szüleim kedvelni fogják őt.

Elröhögjük, hogy egy vázába pisált (én is megtettem volna egy hasonlóan szorongató helyzetben). Sebastian meg valószínűleg jó fej, mert ha rá is jött, mi történt, nem csinált belőle ügyet.
- Nem igazán szoktam piálni- vonok vállat- de ha ez nálad ekkora probléma, majd elkísérlek a mosdóba, ha rád jön a szükség vagy szerzek egy kacsát- egy ilyen dolog nem állhat a barátságunk útjába.

- Tán arra vágytál?- kérdem, meglepődve, nevetgélve.
- Amúgy komolyan, mikor van pontosan a szülinapod?- nem árt, ha tudom. A barátaimét fejben szoktam tartani.


- kórház-

- Remélem, nem a röhögéshez...- kuncogok egy kicsit a nyakába. Azért ne essünk mindjárt át a ló túloldalára. Még nem adtam fel, hogy nevettetem, csak azt nem akarom, hgy ebbe haljon bele.
- Ezt bízd rám, oké?- megszokok vagy megszökök, legyen az én döntésem.


- Miért pont a kopasz négerek? - felröhögök. A csaj nem normális, vagy palira vette a barátomat, hogy palástolja szimpátiáját. Miféle sántaságról beszél? Mert oké, vékonynak vékony. Én se vagyok valami izomkolosszus. Na és?
- Na, erre mondják, ízlések és pofonok...- bólogatok vidoran. De lehet csak arról van szó, újszülöttnek minden vicc új. Én már unom saját sztorijaim, ő unja már a sajátjait.
//Drogos bige:DDD//


- Én egy hatalmas plüsspónival leptem meg- ha Nanaiáról van szó, ez az első, ami eszembe jut, mert imádja a pónikat.
- Téged mivel lehet legjobban kiengesztelni?- én csak mondtam valamit, semmi célzatos nem volt a felsorolásban. utóbb aztán végiggondolom: ha nem bírja a piát, a bor se igazán jó; férfinek virág nem való. Csoki? Miért ne, ha szereti?
- Én ezt megértem, de ebből csak akkor lesz hülye helyzet, ha Felix azzá teszi. Szórakoztunk, balesetet szenvedtünk, szerintem csak mák, hgy én nem estem el. Persze, ezt nem kell az orrára kötni, különben még képes lenne engem is eltiltani...- nevetek; nem hagynám magam, nekem a deszkázás olyan, mint hogy iszok vagy eszek, szükséglet.
Mostmár csak akkor mozdulok mellőle, ha nagyon muszáj, illetve amikor szüksége van valamire. Ha nem is az ágyában fekszem, nagyon közel vagyok hozzá, szórakoztatom, ahogy tőlem telik, mert aludni nem akar. Szerencsére, a tasakok is kifogyóban vannak a feje fölött.
- Csak a kórházat mellőzném, nem a társaságod- paskolgatom meg óvatosan az ép kezét. Én nem sajnálom, hogy vele vagyok. Csak azt, hogy itt. Jobban is el tudtuk volna tölteni ezt az időt, de így sem volt haszontalan. Nagyon sokat dumáltunk, tudtunk meg egymásról. Ha csak deszkáztunk volna, nem ismerném ennyire.
Meg sem próbálom lebeszélni, amikor haza akar menni (én is mennék). Az orvost meggyőzöm, hogy van, aki vigyázzon rá, én meg hazajuttatom, s bár erőlködik még egy kicsit, hogy Reev maradjon, mindannyian tudjuk, hogy ez csak a protokoll része, valójában ő se akarja.
- Wow, mindig is vágytam ilyesmire!- nevetek, legyintek; ugyan hagyja már, szóra sem érdemes. Különben sem most találkoztunk utóljára.
A kérdésén gondolkodnom kell.
- Most az a legnagyobb ajándék, hogy gyorsan felgyógyulsz, aztán belecsapunk a melóba- komolyan nézek rá. Rá vagyok kattanva erre a projektre, szeretném megcsípni az állást. Reeven a kulcs hozzá, nélküle béna vagyok.
Megvannak a papírok, indulhatunk. Reev elutasítja, hogy vigyem, így "csak" araszolgatunk a kijárat felé. Nem siettetem; képzelem, mennyire kimerítette ez a sok izé körülötte.
- Oké, csak nyugodtan, nem kell szaladni- eszemben sincs sürgetni.
Rám támaszkodik, amikor kiérünk az épületből.
- Rosszul vagy? Szédülsz?- tartom meg oldalról, az arcát fürkészem, noha már ránk esteledett, nehéz megítélni őt a lámpák fényében. Megállunk, ha kell, pihenni egy kicsit.
Eszembe jut, hogy a kocsi ülései össze vannak vérezve. Azt valahogyan rendbe kéne hozni, ijesztő látvány lehet. Meg aztán nem tudom, Felix menyire finnyás. //Nem tudom, mosható-e az ülés anyaga, vagy huzat fedi, azt kéne kimosni. Ha utóbbi, akkor felajánlom, hogy leszedemés kimosom, míg várunk Felixre//
Végül csak beülünk a kocsiba; én vezetek, ehhez ragaszkodnom se nagyon kellett.
- Az öcsém a kreatív pizzázóban dolgozik. Engedd, hogy én rendeljek, olyan extrán meg lesz csinálva, hogy a tíz ujjunkat megnyaljuk utána...- kacsintok rá. Az az igazság, én most egy lovat is meg tudnék enni. Megéheztem- Szóval inkább te mondd, milyen pizzát szeretsz?
Tőlem megrendelheti, csak hivatkozzon rám. Családtagoknak jár ennyi kedvezmény, használjuk ki!
Ha eljutottunk hozzájuk, leparkolunk, ahogy kéri, aztán felmegyünk a lakásba (Nem tudom, most hol laktok: Lia volt lakásában vagy Sebyében? Majd kisegítesz)
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Reeven CallagherKlasszikus kommunikáció
Életkor : 30
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyHétf. Okt. 31 2016, 19:27

Luira mosolygok, ennyit igazán megígérhetek neki.

- Egészséges életet élsz?
A sportból gondolom,hogy talán ez valamiféle életfilozófia nála.
- Amúgy én is csak nagyon ritkán, akkor is egy veszekedés miatt és mert hülye szituba kerültem...
Kínosan éreztem magam Sebastianék miatt, ráadásul aznap Felixszel is összevesztem, ő adta az első löketet. Felkacagok viszont, hogy Lui a megmentő mindig kéznél lenne.
- Neked szólok először, ha pisilnem kell
Nevetek a vállába, nagyon kész, hiába vagyok hulla, megnevettet.

- Kiskoromban mindig arról álmodoztam, hogy valójában elcseréltek és kiderül, hogy mások a szüleim, most már...
Vállat rántok
- Bukta az egész téma, szeretném elfelejteni.
Nem szoktam ilyesmibe belelovalni magam újabban, hogy depressziós rohamok törjenek szegény fejemre.
- Március 15. Te is 22 vagy? Mert akkor egy fél hónappal idősebb vagyok!
Húzom ki magam.

-- kórház--

- Nem, most a halálra gondoltam
Vigyorgok rá, aztán komolyabban biccentek.
- Igazad van, ne haragudj
Maximum majd szenvedek, ha ő is elhagy. Ajh...

- Nem tudom, de mondta, hogy a kopasz négerek után az izmos szőkék, szóval akárhogy is néztem, sehogysem illettem a képbe. Belegondolok, a nőkkel mindig csak szívtam.
Nem is csoda, hogy kikötöttem egy férfi mellett. Elhessegetem most ezt és rávigyorgok az ízlések és pofonoknál.
//drogos nem vagyok XD de bigeee Very Happy//

A plüsspónin kiakadok röhögve, mert elképzelem, hogy Felixet meglepem egy plüsspónival, lehet megérné...lefotózni az arcát.
- De te ugye nem szereted a plüsspónikat?
Jó kérdés, elgondolkodom...mert tárgyi dologgal nem tudom...
- Hát...csupa nyálas dologgal. Mondjuk, ha megölelnek, vagy éreztetik, hogy számítok. Gáz, tudom, valójában nekem is plüsspóni kéne
Ökörködöm, de azért hangomból kicsendül, hogy komolyan az ilyen lelki dolgok...
- Ahha...néha képes meglepően viselkedni. Lui, neked nem mákod volt, hanem baromi jó vagy, én meg játszottam az agyam.
Mondom őszintén, mert lehetettem volna tudatosabb. Olyan jó, hogy ilyen közel van és rámosolygom, mikor azt mondja, hogy a társaságom nem mellőzné
- Nah látod...ezzel kiengesztelhetnél
Mert ez pont olyan jóleső megjegyzés volt. Ezt nemtom mennyire gondolja komolyan, de ki ne örülne, ha egy hónapig őt ünnepelnék? Viszont valami őszinte válaszra számítottam, nem hiszem, hogy munkamániás.
- Ja, ne aggódj, akár már holnap tudnék fotózni, persze nem mondom, hogy száz százalékos lennék, legalább két napot adj, addigra tuti összeszedem magam.
De elméletileg tudnék már holnap.
Kiengednek, bár kissé lassú vagyok és ez zavar. Komolyan, mint amikor sánta voltam. El is szédülök egy kicsit, fintorgok, hogy rossz nekem, majd ha ülök, vagy fekszem, jobb lesz.
- Nem vészes
Kicsit rátámaszkodok, megállunk és akkor erőt gyűjtök a folytatáshoz. A huzatnál viszont csúnyán nézek rá.
- Eszedbe ne jusson ilyen baromság, a vért megoldom. És úgy volt, hogy nem hagysz magamra!
Mondom kissé durcásan, aztán csak nézek.
- Wooow, extrém? Én majd eszek a tiedből, ha adsz egy szeletet, többet nem tudok. Szóval te mond.
Biztatom, nekem felesleges megrendelni egy egészet, ha egy darabot megeszek, főleg most, hogy hányingerem van... Szóval megvárom, amíg elmondja, mit szeretne. A lakás, ahová vezetem még a Liáé, vagyis a galéria//még nem költöztünk Sebastianhoz// felmegyünk a lépcsőn és miután levettem a cipőm és a kabátom arccal, kómásan be is dőlök az ágyba. Mondjuk annyiban jó ez a lakás, hogy most aztán tényleg megnézheti a kiállított fotóim és Felix néhány képét
//ha akarod linkelek Reev fotóiból//
- Lui, tied a hűtő. Tudom, hogy bunkó vagyok, de kérlek szolgáld ki magad
Nyögöm, nem, tényleg nagyon kész vagyok és elég gáz lenne rosszul lenni a konyhában sürögve. Remélem ha iszik, kifossza a hűtőt, majd ő is bejön a hálóba hozzám... Lehet a pizza is megérkezik már.
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Louis TagliaviniFilmművészet
Életkor : 30
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 303

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyKedd Nov. 01 2016, 15:02

- Ennyire nem vagyok tudatos. Csak igyekszem nem elvetni a sulykot...- nem azt mondtam, hogy antialkoholista vagyok, de részegre sosem iszom magam (legalábbis igyekszem hamarabb abbahagyni). A sport nálam csak hobbi.
- Persze, semmi gond, nem is kritizáltalak- nem kell menetegetőznie.
Lazán átfogom a vállát, ahogy nekem dőlve nevet.
- Számíthatsz rám!


- Nem is csodálom...- elhúzom a szám. Mg mindig összeszorul a gyomrom, milyen érzés lehetett olyan körülmények között felnőni, amilyenről Reev mesélt.
- Jól jönne egy kis mágia néha...- nem hiszem, hogy egyszerű dolog felejteni. De ha feltalálják a felejtő port (ami szelektálja, hogy mit felejtsen), szerzek neki.
- A legtöbb, amit tehetsz, hogy előre nézel, nem hátra. Klassz jövő vár rád! - mivel tele van tervekkel, nem reménytelen, hogy sikerrel jár.
- Én már betöltötem a 23-at, bocs...- jesszus, tényleg, 23? Sosem tartottam számon.//A karakterinformációban olvastam, amúgy nem tudtam volna, pláne kapásból//
- De ha kihúzod magad, magasabb vagy!- lököm kicsit oldalba, van, amiben lehet ő a "nagyobb".


- kórház-

- Helyes, helyes!- na, még csak az kéne, hogy meg akarjon halni.
- Nem haragszom- egy pillanatra összeakad a tekintetünk, és az övében látok szomorúságot. Nem ígérhetem, hgy mindig vele leszek, ha nem tudom betartani; de hogy elijesztett volna magától, az erős túlzás. Nem érzem, hgy menekülnöm kéne. Azt egyetlen ember váltotta ki belőlem, d'Abo.

- Jaja, csöppet sem feltűnő, hogy csak külsőségekre alapoz. Vagy felszínes a csaj, vagy nem ismer igazán. Mi rosszat tettél neki?- kérdezem úgy, mintha lehetetlen volna. Mert nem tudom, hogy korábban ismerték-e egymást, arra alapozok, akkor találkoztak először. És nem Reeven tehetett róla, hgy lezuhant az a léghajó.
Összevigyorgunk. Vicces, ahogy egymást szórakoztatjuk.


- Nem igazán hoznak izgalomba- inkább nem mesélem el, hogy az egyik póbi díszítette a dszkámat. De csak azért volt kedvenc, mert Nanaia festette rá.
Megkérdezem, ha már szóba jött, ő milyen dolgoknak örül (elsődlegesen az engesztelés a téma)
- Nos, ezzel én is magam is így vagyok. Lehet akármilyen csillivilli egy ajándék, ha nem érzem mögötte, amit kéne... Tudod, inkább én is az érzésekre vagyok kiéhezve: érezzem, hogy fontos vagyok, hogy számítk, hogy szeretnek.. ilyesmi- saját haszontalanságom nem ide tartozik; a kisebbrendűségi problémáimmal sajátosan küzdök gyerekkorom óta. Példaképem Syrano de Bergerac. Nem nehéz így újra megölelni; tudom, hogy nem érti félre, és biztosan neki is legalább olyan jól esik neki, mint nekem.
- Voltatok már hasonló helyzetben?- talán tapasztalatból beszél. Felix biztosan nehezen viseli, ha Reevent baleset éri; nem mindenki reagál egyformán. Anyám például először csak sopánkodott, amikor Adam betörte az állát gyerekkorában, és eszébe nem jutott, hogy megpróbálja elállítani a vérzést. Nem vagyunk egyformák.
- Nem, dehogy, még gördeszkában sem vagyok menő; a long boardot meg most próbáltam először... Szóval mákom volt- szerénykedek. Ha tapasztalt lennék, akkor is a pakliban van egy zakózás. A profikkal is előfordul.
- Pedig most szükség se volt rá..- remélem, nem bántottam meg semmivel. Csípem a srácot, remélem, hogy ez a jó kapcsolat nem csak szalmaláng életű lesz kettőnk között.
- Oh, ennyire nem sürgős, csak... - jaj, nem akartam, hogy azt higgye, érdekből istápolom- Tudod, milyen az, amikor az ember valamit a fejébe vesz... Gondolom, te is így vagy ezzel; mintha zabszem lenne a seggemben- nevetem el; de tényleg, ha tegnapra készültünk volna el, akkor se lennék nyugodt, hiszen még rengeteg munka vár rám. És nekem kell az az állás.
- Az a legfontosabb, hogy rendbe jöjj!- én elhiszem, hogy fél kézzel is képes fotózni, jó, sőt kitünő képeket csinálni; de most mégsem ez a legfontosabb, hanem az egészsége. Meg kell gyógyulnia!
- Egy ideig biztosan pihenned illetve pihentetned kell a kezed - mondom határozottan. Tudok várni. Muszáj türelmesnek lennem.


Elhagyjuk a kórházat. Reeven a saját lábán jön. Gondolkodom rajta, hofy felkapom most is, de talán törném az önbecsülését. Amikor vérzett, más volt a helyzet. Bár bizonytalankodom, és támogatom, ha engedi; és megállok vele, amikor kell.
Bármennyire rossz a világítás, észreveszem, amikor villan a szeme. Pedig éppen csak azt ajánlottam fel, megoldom a kocsiban lévő huzatot.
- Jól van. Még annyira sem hagylak magadra, hogy bepakoljak a mosógépbe- nevetve karolok belé. A ragaszkodása nem tűnik túlzottnak. Én sem szeretek egyedül lenni, ha nem vagyok toppon.
Megoldjuk a pizzakérdést is. Egérkét (az öcsémet) hívom fel, szerencsére dolgozik, és rendelek tőle egy full-extrás pizzát. Előtte azonban megkérdezem Reevent, van-e valami, amit nem szeret, és ha van ilyen, kihagyatom a feltétekből. Megígéri, hogy fél órán belül a lakásra hozatja (a címet Reeven mondja meg) Én pedig odahajtok; szerencsére kb tudom, merre van az az utca, bár a parkolót és a házat Reev mutatja meg. Felmegyünk. Reeven máris lefekszik (szinte bedől az ágyba, mintha halálosan kimerült volna).
- Ok. Neked hozzak valamit?- kérdem, amikor felajánlja, szolgáljam ki magam.
Most nézek szét igazán először. Kicsi lakás, de elég takaros. És tele van minden képekkel. Nem csak fényképek, valódi, festett képek vannak mindenhol: a falakon, a falhoz támasztva. Annyira merész nem vagyok, hogy engedély nélkül azokat is megnézzem, de ami a szemnek elérhető, azokat megnézem. De elsőre a műteremmé alakított szoba nyűgöz le. Nagyon profi.
- Ezek a fotók a saját munkáid?- kérdezem, és örül a lelkem, mert tetszik, amit látok.
//Jaja, az sosem árt. Utoljára akkor láttam Reevenáltal készített képeket, amikor Liát fotóztad.//
- És a festmények? - kérdem, már a hálóban. Nem csak magamnak hoztam inni, hanem neki is (gondolom, kértél. De ha nem, akkor is hozok, mert inni kell, fontos a folyadékpótlás, ezt a lelkemre kötötte a doki)
Függetlenül, hgy ő ruhástól dőlt be az ágyba, mivel ágynnemű van benne, én nem ülök rá. Kicsit ténfergek, nem tudom, mitévő is legyek. Levetkőztessem?
- Tudok segíteni valamit?- kérdem. Hátha Reev határozottabb nálam.
De ha mond valamit sem tudok igazán nekkezdeni, mert csöngetnek.
- Majd intézem, maradj csak. Ez biztos a pizza lesz- gondolom, az élettársa nem szokott bebocsátást kérni a kapun, van kulcsa. Határozottan megyek az ajtóhoz. Amikor bejöttünk, láttam az ajtó mellett a kaputelefont. Biztos kitalálom, hgyan kell használni...
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Reeven CallagherKlasszikus kommunikáció
Életkor : 30
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptySzomb. Nov. 05 2016, 15:57

Nekem ezzel nincsenek ilyen "problémáim" de biztatóan vigyorgok rá, hogy nagyon helyes, amiért ilyen megfontolt. Mert ha iszom, nem tudok hol a mérték, ha viszont gyakran csinálnám, belesétálnék valaki kivont kardjába, vagy a sötét kóma ölelő karjaiba.
- Jól van, Te majd vigyázol rám! Szuper
Nevetek.

Próbálom ezt most nem nagyon felemlegetni, legyintésszerű kézmozdulatot teszek.
- Exmemoriam!
Mutatóujjam a halántékomhoz nyomom, mintha fejbe lőném magam vele. Nekem egyszer sikerült, de nem fogom ezt most Luinak előhozni, inkább csak rámosolygom, szomorkás fénnyel félig lesütött szemeimben.
- Létezik... Hát persze, mindkettőnknek egész jó kilátásai vannak
Mosolygom a srácra, aztán kiderül még ő is idősebb! Hát falnak megyek, nem létezik, hogy mindenki öregebb nálam, mínusz egy év.
- Akkor tényleg te fogsz vigyázni rám, ha inni megyünk, mert egy igazi 23 éves, felelősségteljes felnőtt vagy.
Röhögök piszkálódva, majd megvakarom az arcom.
- Amúgy én mindig gondban vagyok ezzel a kóma miatt, néha rohadtul nem nem tudom milyen évet írunk, vagy mennyi vagyok, mert kiesett másfél év, ha azt számolnám, még csak 21 lennék, az nagyooon taknyos. De neked elmondom ezt a hétpecsétes titkot
Súgom neki, eljátszva, mintha olyan hatalmas dologról lenne szó, persze baromkodok végig, tökre nem számít és nem érzem magamnál idősebbnek (vagy sokkal idősebbnek) Aztán kihúzom magam és megmérem a magasságunk //ÚÚú Louis Tomlinson csak 170 cm magas, annyi mint én user o.o Ha ragaszkodsz ehhez, akkor Reev tényleg magasabb, Reev 182,3, de Ethan pl 188 és annyira nem magas, mint Ethan XD Kövi. körben lereagálom, ha megírod mi a jó neked//

-- kórház--
Nem tudom mit szólna a viselt, sötét dolgaimhoz, de nem dönthetek helyette, hogy ezt a kört nyerte, igazat adok neki. A többi...majd kiderül a maga idejében, talán.

Megsimogatom a vállát, hát tényleg beszarás amilyen védelmező, meg aranyos. Trin nem volt akkora trauma, csak bosszantott egy időben, hogy mindenki kisfiúként kezel, dehát nem nézek ki nagyfiúnak, ez van, kössem fel magam?
- A kisöccsének nézett, ezzel más nők is így voltak, ne hibáztasd.
Egyetlen ember nézett eddig férfinak, egy másik férfi.

Megértően bólogatok, mikor bevallja, a pónik nem hozzák izgalomba.
- Vannak mindenféle perverziók, nem kell szégyellni
Ezt nem bírom kihagyni, de nevetésemből kiderül mennyire nem gondolom komolyan a pónifétist.
- Hm...akkor elmondhatjuk, hogy mindketten ugyan olyan nyálasak vagyunk. Tudom, hogy még alig ismerlek, de nekem máris számítasz.
Megöleljük egymást, hogy még sziruposabb legyen a jelenet, de Lui már most nem csak hogy jó társaság, több...mert kitartott velem a nehéz pillanatban és képes volt megnevettetni a legvadabb körülmények között, mintha vele a halált is el lehetne szórakozni.
- Voltunk és mérges lett, de majd lenyugtatom.
Talán csak túlspilázom, ez sajnos benne van a paklimban, nem érzem a veszélyt...nem mindig bírom kiküszöbölni.
- Azt bízd a profi fotósodra, majd én megítélem, mennyire vagy profi. Jobban csináltad és sokat is tanítottál, ne szerénykedj Lui. Felnevetek, megrázom a fejem, nem, nem volt szükség a kiengesztelésre.
- Nem sértődöm meg minden baromságon, szóval bátran vágj pofán, ha valami
Hülyéskedek.
- Persze, hajt az alkotási vágy, úgyhogy marha gyorsan meggyógyulok.
Szeretné minél hamarabb elkezdeni, úgyhogy el fogjuk!
- Tudod mit? Ez legyen az én egyéni szocproblémám
Karolom át, félig átölelve, megint aggódik, megint aranyos...nem akarom, hogy azt higgye, folyton fogdosom, de nem bírom leállítani magam.

- Különben is, tökre tetszik a díszlet, mintha disznóvágás lett volna
Minden tiszta vér, röhej hogy így szétmetélték a kezem. De kitisztíttatom, nehogy már ezzel bajlódjon!
Elintézzük a pizzát, attól függ Lui mennyit eszik, mert én nem kérek magamnak egy egészet, maximum megkóstolom az övét émelygek még, de nem verem nagy dobra. Az öccse megkapja az infót, hová jöjjön, mi meg felmegyünk
- Nincs nagy korkülönbség köztetek és a tesóid közt?
Kérdezem, otthon aztán bunkó vagyok, mert rögtön bedőlök az ágyba, de egyszerűen szédülök, olyan kimerült vagyok, mintha kivették volna a tüdőmet. És hülye, mert Lui most jár itt először, nem fogja tudni mi hol van.
- Csak vizet, de majd megoldom...
Mire összeszedem magam, már jön is, kérdez, rámosolygom.
- Aha, mit szólsz hozzájuk? Az a homokos nő szerintem klassz lett, az épületeseket pedig a parkourös fogadott bátyámmal csináltam. A festmények Felixéi, ő festő
//Belinkelgetem ide//

http://kepfeltoltes.hu/160203/11401186_952277551460404_7105572156831903277_n_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/160203/11400964_952277704793722_4547593943255214912_n_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/160203/11390133_952277834793709_391296877917463321_n_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/161105/206355-1000-144716078712508210-R3L8T8D-990-15_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/161105/1011_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/160203/711_www.kepfeltoltes.hu_.png
http://kepfeltoltes.hu/161105/711_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/161105/529_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/160203/278_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Magyarázom, elveszem a vizet és látom milyen elveszett, csak ténfereg.
- Minden rendben? Szeretném, ha otthon éreznéd magad.
Ja, mondjuk ruhástul bedőltem az ágyba, kerítek egy plédet és azt leterítem, amíg ajtót nyit, ha ajtót tud. Felixnek van kulcsa, úgyhogy biztos a pizza. Kiténfergek utána, mert én szeretném fizetni, úgyhogy megmutatom neki hogy működik a kaputelefon.
- Bocs...bunkó voltam, leülsz majd velem az ágyra? Ha akarod nézhetünk evés közben valamit, vagy van társasjátékom
Próbálkozok, mintha nem lenne túl vidám, biztos totál kimerítettem ezzel a hülyeséggel.
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Louis TagliaviniFilmművészet
Életkor : 30
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 303

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyVas. Nov. 20 2016, 02:23

- Hát öregem, ha te nem vigyázol magadra...- szögezem rá a mutatóujjam, kacsintok. Nagy kópé a srác.

- a kórházban-

Lesütöm a szemem, pedig Reev próbálja menteni a helyzetet. Ahogy rá nézek, elkapom a pillantását, benne a szomorúságot. Mégis mosolyog. Feloldódik bennem a pillanatnyi görcsösség, visszamosolygok rá.
- Ez így van! - s ha minden igaz, egymást jócskán tudjuk támogatni is.
Piszkálódik a korom miatt, de elnézem neki.
- Úgy ám, ahogy mondod!- nevetek nagyot, mert olyan furán ejtette ki azt a szót, mintha valami kuriózum lenne.
Aztán pirongva bevallja, hogy miért csak 21 éves, én meg közelebb hajolok hozzá.
- Nem kell tudnia senkinek. Különben is, milyen frappáns válasz, ha azt mondod: "nem számolom"? -a korára értem. - Én se tartom számon, csak ha rá vagyok utalva. Most is gondolkodnom kellett rajta. Szabályosan ki kellett számolnom...- elnevetem, de legalább látja, nem számít se az én korom, sem az övé.
//Na, akkor ki sem kell húzni magad... :DDD Legyél magasabb!!!//
És aztán leesik, végig csak hülyült. Hogy bevettem! Elröhögöm magam, szemeimet a tenyerem mögé rejteve. Most beégtem!


- Szívott az a csaj valamit?- meresztem a szemem. Mintha Reev azt mondta volna, hogy egyke. Tehát nővére sincs.
- Miféle más nők?- jut eszembe. Egyre érdekesebb a sztori. Azt hittem, nem érdeklik a nők. Vagy az egy másik élet volt? A kóma előtti? A fejemben sok gondolat cikázik.
- Nem gondoltam még rád úgy, mint az öcsémre, ugye, emiatt nem lógok ki a sorból? - kérdezem gyorsan, elnevetve. Ha emiatt én vagyok csodabogár, megeszem a kedvenc sapkám.
- Kösz, szóval perverz vagyok- biggyed le a szám, de a szemem vidáman csillan. Ő is röhög.
- Ha ez nyálasság, nem bánom...- odahajtom a fejem a fejéhez, gyengéden nekikoccantom. De aztán ölelés lesz belőle.
- Milyen módszereid vannak?- kérdem vidámabban. Felixtől nem kell tartani. Lehet, hogy hirtelen haragú, de valószínűleg csak az aggodalomtól reagál úgy. Nem árt, ha engem is kiokosít egy-két trükkre (nem feltétlenül Felixszel szemben)
- Hát kösz, tényleg. De akkor még nem láttál eleget- szerénykedek tovább, de igazat állítok, messze vagyok én a profizmustól. Majd ha a haverokat meglátja, az álla is leesik!
- A szavak embere vagyok, nem a tetteké. Bár egyszer olyan dühös voltam, majdnem pofán vágtam valakit...- képes vagyok ezt is elnevetni. Pedig az illető majdnem lecsapta a a kezemről Nanaiát.
- Örülök, ha ez plusz motivációt ad- mosolygok rá, de a szemem azt üzeni, miattam tényleg nem kell kapkodnia.
- Oké, rád bízom... hiszen mindjárt te is felelősségteljes, 23 éves leszel- ugratom.
Bírom, hogy ennyire közvetlen, ha nem is teszem szóvá.

- A kocsiban-

Szembesülök vele, hogy milyen vérfürdő van a kocsiban (rosszabb, mint amire emlékeztem), de nem engedi, hgy én hozzam rendbe; mintha tőle lopnám az időt.
Megbeszéljük, hogy én rendelek pizzát. Ha az öcsém keze benne van, biztos jól járunk. Közben mi is elindulunk.
- Három évvel fiatalabb a hugom, Nora, és öttel az öcsém, Adam. Mindketten ide járnak a Francesre, kész Tagliavini csődület. Még jó, hogy ilyen nagy az egyetem- borzolok bele a hajamba, nevetve. Igazából örülök, hogy "szem előtt" vannak. Norának a körmére kell nézni, vele valami nem oké, de Adam rendes srác; dolgozik, tanul, normálisan viselkedik, nem akar kifordulni magából.

- Reevennél-

Reev szinte azonnal ledől. Gyengébb, mint aminek eddig mutatta magát. Talán nem kellett volna engednem, hogy hazajöjjön, de annyira szerette volna! Remélem, nem tettem ezzel rosszat. Ártani nem akartam. És hogy hasznossá tegyem magam, neki is hozok innivalót. Közben engedek a kíváncsiságomnak, megnézem a kitett képeket. Sok van, a java tetszik is; nem is kicsit.
Nem olyan nagy a lakás, hogy ne találnám fel magam, elvégre semmi nincs eldugva, amit keresek. Pohár is van a szárítón, még szekrényeket sem kell nyitogatni. Közben van alkalmam kezet is mosni.
- Igen, tökéletesen elkapott pillanatok- bólogatok. Ha így képes elkapni egy-egy mozdulat dinamikáját, nekem is tökéletes képeket fog csinálni, már most borítékolom.
- Tudod... Legjobban mégis az a kép tetszik, ami ... a mozdulatlanságról szól. A vízben tükröződik az ég, és olyan, mintha az az alak a felhőben feküdne, nem is a vízben...- ábrándosabb a hangom.
- Van fogadott testvéred? Ez honnan jött? Hogyan?- kíváncsian nézek rá. Ez elég komoly dolognak tűnik. Képzelem, hogy a szüleinek ehhez semmi köze.
- Felix, a festő...- nem is tudom, ez egzotikus-e vagy inkább vicces. Azt hiszem, látnom kell hozzá ezt a Felixet. Akkor majd sikerül eldöntenem.
Téblábolok, mint egy elveszett bárány. Reeven rám szól, elvörösödök. Nem ismerem Felixet. Ha hirtelen haragú, talán szóra sem nyithatom a szám, máris bemos egyet, ha Reeven mellett talál a hálóban.
Csöngetnek; gondolom a pizza az. Reeven kijön utánam az ajtóba, és segít a kaputelefonnal (nem mintha olyan ördöngős volna). És tényleg a pizza jött.
- Hello- köszönök a srácnak, de a meglepetés csak most jön.
- Adam kifizette a számlát, nektek nem kell...- nevet a kifutófiú. Személyesen nem ismerem, de ő úgy viselkedik, mintha tudná, ki vagyok (nem kever össze Reevennel)- És küldött pitét, azt mondta, biztosan nem fogod visszaküldeni. Jó étvágyat, sziasztok!- és már ott sincs. Szerintem a köszönésem sem hallotta, olyan gyorsan elhúzott.
- Ilyen az öcsém. Képes meglepetést okozni- húzom fel a vállaim, de igazából mulattat a dolog.
Becsukom az ajtót. Reeven valamit hadovál, hogy bunkó volt.
- Nem vagy bunkó. Kimerült vagy, és úgy érzem, zavarok. Inkább aludnál, igaz? De nem hagylak magadra, megvárom a barátod, rá ne jöjjön a frász, ha meglát bebugyolált kézzel...- hadarok.
Valójában azonban nem csak kötelességből vagyok itt vele, vagy mert ígéretet tettem. És amikor visszahív a szobába, megyek utána. Látom, plédet tett az ágyra. Leülök oda.
- Köszönöm- csak ennyit mondok neki. Engem úgy tanítottak, sose üljek vetett ágyra. De abban is biztos vagyok, nem mindenhol veszik ezt ennyire szigorúan.
- Egyél..., ez vérré válik majd benned! Nézd, mennyi sajt van rajta!- az öcsém hihetetlen alak, legalább tripla adag sajtot rakott vagy tettetett a pizzára; ő a sajtimádó, nem én.
A pizza tökéletesen van felszelve, könnyedén szét lehet azokat választani. Én is magamévá teszek egy szeletet. Máris csorog a nyálam. Nagyon éhes vagyok, döbbenek rá. Mintha napok óta nem ettem volna.
- Tudod mit? Ha van demód a dalaiddal, szívesen belehallgatnék, miközben eszünk...- javaslom.
A pléd miatt talán, vagy mert kézzel eszünk, de piknik hangulatom lesz.
- Boldogulsz vele?- kérdem, kicsit csendesebben. A fél keze be van kötve, lehet, hogy neki kényelmetlen úgy enni, hogy méterre nyúlik a sajt- Felvágjam neked katonákra?
Meg sem várom a válaszát, megint kimegyek a konyhába, hozok kést, villát, tányért. Módszeresen kezdem falatokra vágni a pizzaszeleteket, majd a tányérra pakolni. Onnan csemegézhet. Jókedv tör rám, végre megint hasznosnak érzem magam.
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Reeven CallagherKlasszikus kommunikáció
Életkor : 30
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptySzer. Nov. 23 2016, 20:53

Ezen csak röhögök, vigyázok én, különben nem élnék.

- a kórházban-

- Nem is mondom el mindenkinek
hunyorgok rá, hogy ő kiválasztott.
- Ja, végül is úgysem tudok számolni, meg kinek mi köze hozzá?
Furán nézek rá, ne már hogy nem tudja hány éves, lehet azt akarja, jobban érezzem magam. Nem lommentelem, rendes tőle, aztán finoman hátba veregetem, annyira nem számít nekem a kor, baromság sokat agyalni rajta.

Röhögök, hogy szerinte szívott-e valamit a csaj. Megrázom a fejem, hogy nem tudom.
- Nem olyan fura, sokakkal megesik... Volt még néhány csaj, de túl fiatalnak gondoltak, nem ismertek igazán. A nők felszínesek tudnak lenni.
Rátok vállat, én eddig azt tapasztaltam. Vigyorgok, hogy nem gondolt rám úgy mint az öccsére, megrázom a fejem.
- Nem hiszem, hogy a nőm akarsz lenni, úgyhogy nem
Szívatom vigyorogva
- Póniperverz, az nem semmi, a helyedben büszke lennék rá
Röhögök össze vele. Lelkesen ölelgetem, hogy nem bánja, ha nyálas, biztos megkapnánk.
- Figyelj, ha valaki megvádol, leköpjük és ő is nyálas lesz
Micsoda ragyogó ötlet!
- Mármint Felix lenyugtatására? Hátő...a csók, fényezem az egoját, megmasszírozom
Közlöm kicsit vörösen, zavartan a módszerek kapcsán. Lehet nem láttam eleget, vállat vonok.
- Találkoztam már deszkásokkal.
Igaz beszívva, ezt az apróságot nem említem. Lui a szavak embere
- A pic*ába is elküldhetsz. Na, hogyhogy, mit tett az illető?
Jobb ha én nem mesélek, nagyon megijeszteném. Minél hamarabb jobban leszek, hogy Lui is el tudja kezdeni a munkát.
- Úgy van, köszönöm. Felelősségem teljes tudatában kaplak lencsevégre titeket.
Szalutálok nevetve.


- A kocsiban-

Ahhoz képest, hogy rosszul vagyok, eléggé el tudjuk lazulni a helyzetet, a kocsiban hagyom beszélni Luit a kistesóiról.
- Anyám, de fiatalok! Az tökjó, egy koliban is laktok?
Vicces, beköltözött az egész família


- Reevennél-

Hulla vagyok, majd később kezet mosom meg ilyesmi, ha visszajön kommunikálok vele a képekről is. Felhős, ahá, biztos a Leosat mondja.
- Hm...mozdulatlanság, érdekes. Sokan a hullamerevséggel társítják azt a képet, de én inkább a te meghatározásoddal értek egyet, inkább a szabadságot jeleníti meg.
Szerintem Sebastian megsajnált, azért ajánlotta fel.
- Sok minden kiderült akkor...rólam és ott volt, segített, aztán meséltem a családomról is és kitalálta ezt a vérszerződéses dolgot. Túl vagyunk egy pár nehéz pillanaton, de azóta igen, olyan, mint fogadott bátyám
Sebastian, akibe azt hittem beleszerettem, akit elcsaltam Liától, az kicsit olyan volt, akinek az ölében zokogtam, amikor kiderült, hogy gyilkos vagyok, ő volt az első, akire rázúdítottam, vagy amikor apám megvert és közölte azt a dolgot az áldozat korával kapcsolatban... De Sebastian is hozzám jött, ha Lia kikészítette, azóta pedig átértékeltem ezt a szerelem dolgot és sokkal inkább a bátyám, mint bármi más.
Vigyorgok Luin, mikor ízlelgeti ezt a szókapcsolatot: Felix a festő. Nem értem miért vicces, de röhögök. Követem viszont ajtót nyitni, valahogy olyan elveszett, szar házigazda vagyok, de mentségemre legyen mondva, szarul is érzem magam. Adam úgy tűnik kifizette a pizzát, nagy hűha szemekkel nézek Luira.
- Wao, köszönjük Adamnek. Aha, rendes tőle
Visszamasíroznék, mert szédülök, forró a fejem, gondolom lázas vagyok.
- Dehogy aludnék, a barátom, na igen, hamarosan itt lesz, de ne feszélyezzen
Nyögöm, ahogy bezuhanok megint az ágyba. A takarót próbálom nem összegyűrni és helyet hagyni neki. Megköszöni, de aranyos!
- Nincs mit. Ennyi sajt? Biztos! Tök jó, imádom a sajtot.
Egy szeletnek nem tudok ellenállni, elcsaklizom és két egész harapást eszem belőle, aztán elfáradok.
- Ahh...persze
Mondom a pizzára, meg a demóra, valahogy elandalgok a laptopig és bekapcsolom. Mire visszajövök Lui már fel is vágta a pizzát, ezen mosolygom, nem bírok sokat enni, őt viszont nem féltem.
- Kösz, szuper vagy
S a kijelentés után halk neszezést hallok. Talán megjött Felix?

Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Louis TagliaviniFilmművészet
Életkor : 30
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 303

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyKedd Nov. 29 2016, 14:20

Reevenek mintha rosszul esne, hogy idősebb vagyok nála, de erről igazán nem tehetek. Szívesebben állítom, nem izgat se a saját korom, sem az övé, ami lényegében igaz is, hiszen számomra ezek az adatok semmit sem jelentenek. Az öcsém némelyik haverjával is jó kapcsolatban vagyok, pedig ő(k) akár öt évvel is fiatalabbak nálam. Megítélésem szerint a barátság nem ezen múlik. Elnevetem, hogy ő ne tudna számolni; ez olyan fricska lehet, mint hogy nekem is meg kell erőltetni az agyam a saját koromhoz (pedig azt tényleg nem tartom számon).

Bólogatok, hogy a csajok néha felszínesek.
- Azt hiszik magukról, korábban érnek, mint mi, férfia, de bizony közöttük is van olyan, akire sokáig mondják, éretlen még!- néhányan valóban nagyon gyerekesen tudnak viselkedni. A hugom barátnői például kifejezetten idegesítettek az örökös cincogásukkal.
- Nehéz lenne a nődnek lenni, elvégre férfi vagyok- vicces, amit mond, jóízű a mosolyom.
- Uh, ez nagyon rosszul hangzik, ejtsük!- vörösödök el. Póniperverz, atya gatya!
Összedugjuk a fejünk, aztán meg is öleljük egymást. Nincs ebben semmi nyálasság, állítom, bár Reeven tart ettől.
- Ha így nyálaznál össze, én se örülnék- röhögök. Láma volt előző életében?
Felixről aztán kiderül, hogy sokféleképpen lehet engesztelni. Reeven belepirul a módszerek sorolásánál. Nem egészen értem, miért. Nem húzódtam el tőle, mert bevallotta, hogy meleg, miközben éppen össze voltam vele bújva. Számomra természetes, hogy akik szeretik egymást, csókolóznak. Ők miért lennének kivételek? (Talán nem is ettől pirult el.)
Aztán a tudásomat fényezi, de van annyi önkritikám, hogy tudjam, nem vagyok élvonalbeli.
- Elhiszem, hogy láttál. És lehet, hogy jobb vagyok, mint az átlag, de hidd el, nálam is vannak jobbak. Sokkal jobbak!- ettől a témától megint felpörgök, mert eszembe jut a munka, ami majd vár ránk. Szuper lesz! Tekintettel azonban a jelenlegi állapotára, nem siettetem. Előbb fel kell épülnie. Ezt meg is beszéljük.
- Nem hiném, hogy erre valaha sor kerül, de majd rád hivatkozok, ha megteszem- a pokolba küldtem már embereket (szóban), de a p*csába még soha.
- Egy egyetemi tanár hajtott rá Nanaiára. Nagy szoknyapecér hírében állt, de úgy hallottam, most egy másik pasival él- vonok vállat. Ha igaz, egy gonddal kevesebb. Bár ki tudja, lehet, hogy továbbra is két lyukra játszik- Tudod, olyan tenyérbe mászó képe van; olyan tipus, akiért valóban lehet rajongani, épp ezért olyan... bicskanyitogató, ah!- elnevetem.
- Jelenleg még se diplomám, se egzisztenciám, az a pasi meg egy Alfa Romeoval jár! Nanaiát is az ujja köré csavarta. Még az is megeshetett volna, hogy ő lesz... Nanaiának az első. Én akartam lenni. Mert én valóban szeretem- ebbe megint belepirulok. Nem akarom, hogy azt higgye, ez volt az egyetlen oka a féltékenységemnek.


- a kocsiban-

Viccesnek találja, hogy egy koliban lakunk mindannyian.
- Nora épp lázadó korszakát éli. Pl. levágatta a haját, pedig csuda hosszú volt; meg olyan ruhákat vesz fel, hogy anyám kitér(ne) a hitéből, de mivel nem látja, nem tudja... Gyanítom, hogy néha dohányzik is, de szerintem csak kocabagós. Némiképp szerencsés, hogy a Francesre jár, mert így legalább szemmel tudom tartani, bár most én sem a védelmező bratyó vagyok, hanem a szemétláda, aki mindenbe beleszól...- mesélem, kínosan nevetve, hogy a kamasz hugommal néha meggyűlik a bajom.
- Adam pedig azért költözött be a koleszba, hogy saját lábára álljon: főz, mos, takarít, a suli mellett dolgozik. Egy év alatt máris sokat változott, előnyére. Határozottabb, magabiztosabb lett és persze, sokkal-sokkal önálóbb. Túlnőtt Norán is!- igazán büszke vagyok rá, klassz srác lett belőle.


- Reevennél-

Megdöbbennek a szavain.
- Eszembe nem jutott volna, hogy esetleg egy hulla van lefotózva. Békés az a kép- erősítem meg korábbi véleményemet és örülök, hogy Reeven is egyetért vele.
- Értem- bólogatok. Időnként az ember beleszalad valakibe, akivel aztán nagyon bensőséges kapcsolata alakul ki. Ritka az ilyen. Reevent szerencsésnek tartom, hogy a barátja felismerte a szükségleteit, és nem volt rest segíteni neki. Nekem csak misztikum egy ilyen kapcsolat- Gyakran találkoztok? Egyébként ő is egyke?
Nem tudom, miért akad meg az agyamban. "Felix, a festő"; a Lui a lúzer sosem tetszett, de ez valahogy igen. Olyan meseszerű az alliteráció. Képtelen vagyok nem elképzelni, hogy festékfoltos ruhában, lezserül teng-leng a lakásban, kantáros farmerjének csak az egyik pántja van a vállán, a felső teste meztelen (?)...
Csöngetnek, és pattanok, mintha otthon lennék. Megjött a pizza, ráadásul Adam ajándéka. És még pitét is küldött. Jövök neki eggyel.
- Mondtam..., nagyon rendes gyerek- csak ezt meg ne hallja, utálja, ha gyerekként beszélek róla. És egyre inább ki is érdemli, hgy elfelejtsem vele kapcsolatban ezt a szót.
Visszamegyünk a szobába (inkább bócorgás az, mint masírozás). Reeven mellé ülök az ágyra, amit már pléddel leterített. Így nem olyan ciki, hogy az ágyukban ülök.
- Oké, jól van- mosolyodok el. Ha elaludna se lenne baj, csendben elfoglalnám magam, tovább nézegetném a képeket, vagy keresnék egy könyvet, amit olvashatok, míg meg nem jön a barátja. De most itt a kaja, és olyan gusztusos, hogy a nyál is összecsordul a számban.
Reeven megint a takaró alá bújik. Szerencsére, a pizzára sem tud nemet mondani, bár fél kézzel kicsit nehéz dolga van, így segítek neki, mielőtt meg tudna ebben akadályozni. Míg szeletelem neki a pizzát, ő elindítja a demót, amit kértem tőle (saját zenék; ha már itt vagyok, ki is használhatjuk a lehetőséget)
- Á, semmiség- a tesóimnak is számtalanszor kokáztam fel az ételt, míg kicsik voltak, és most is örülök, hgy hasznomat veszi.
Bár lassabban eszik, nem tűnik szokatlannak. Ki lehet merülve, fájdalmai is lehetnek. Az is jó hír, nem panaszkodik folyamatosan. Javában eszünk, amikor zörren a kulcs a zárban. Nem nehéz kitalálni, hogy a párja ért haza, a titokzatos Felix. Gyorsan lenyelem a falatot, a kezem egy papírszalvétába törlöm. Kicsit izgulok, bár nem értem miért.
Most sajnálom, hogy nem dolgoztunk ki valami stratégiát erre vonatkozóan. Elé menjek? Meséljem el, mi történt? Vagy várjam meg, amíg magától észreveszi? Szinte megmerevedve várom, hogy szembetaláljam magam vele.
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
Felix KaleolaniVároslakó
Életkor : 37
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyKedd Nov. 29 2016, 19:01

Ez a nap NAGYON fárasztó volt. Nagyon. Azt a sok akadékoskodást, amit le kellett nyomni, hogy felfogják, ez nem sima elkenem a vásznon az ujjammal a festéket és kész alapú kép, hanem álomszerűen a valóság, azért kontúrtalan, azért puha, azért több a főfény, satöbbi, satöbbi. Így sem vették meg mind, de többet, mint reméltem, ami nagyon jó hír, végre elmondhatom Reevennek, érnek valamit a képeim. Legalább is pár képe ki lesz állítva, hacsak vissza nem mondják valamiért. Fáradtan is esem haza, nem beszéltük meg mikor jön vagy épp én, de olyan csöndes minden, hogy fene se gondolja van itt még valaki. Még a kabát és a plusz cipő sem tűnik fel, elbuktam az észlelés próbát. A nagy mappám, amiben a vásznak vannak betámasztom a fal mellé a nappaliban és a konyhában kezet mosok, iszom. Az öltönyöm egyelőre rajtam marad (egyszerű fekete, az ingem bordó, a nyakkendő is egyszerű fekete, mert nem vagyok a mintás ruhák híve), megyek is a hálóba megnézni ott van-e Reeven, meg ott szándékozom átöltözni is. Kinyitva a háló ajtaját kiszűrődik némi halk zene - Reeven zenéi, ezt megismerem.
-Szia Szépsé... khm. Üdv idegen az ágyban.
Ezt a szőke gyereket sem láttam még, de látom pizzáznak, legalább is Ő, Reeven nem egy nagy evőbajnok. De nem zavartatom magam, elkezdem kilazítani a nyakkendőm. Mivel Reeven eléggé be van takarózva, ott a laptop és eléggé dekoncentrált is vagyok úgy teszem össze a fejemben a képet, hogy átjött az egyik haverja, ezzel önmagában nincs gond, bár nem tudom mennyire van tisztában a létezésemmel és hogy ki is vagyok. A tény hogy Reeven keze be van kötve meg önmagában annyira nem kötne le akkor sem ha észrevenném, mivel sokszor ad rá okot...
-Nem zavarok, csak átöltözöm.
Nem akarok öltönyben átmenni pakolni a másik lakásra-galériába, hanem valami egyszerűbben tenném.
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Reeven CallagherKlasszikus kommunikáció
Életkor : 30
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptySzer. Nov. 30 2016, 11:51

//elárulom, nem számít neki a kora már, régebben nyavalygott a lányok miatt és Luit magánál fiatalabbnak nézte, de kb ennyi Very Happy//

Bőszen bólogatok, bár Lui meghatározása elég általános
- Ez egyénfüggő, persze, de sok az idegesítő köztük, függetlenül attól érettek-e vagy nem.
Bizonyos szempontból totál éretlen vagyok, másrészt többet megéltem, mint a többség.
- Tudom, csak vicceltem
Mosolygok rá, Lui férfi és jól áll neki, nem akarnám, hogy nő legyen. Remélem nem bántom meg, a póni-perverzen is elvörösödik, bár ezen nem tudok nem nevetni, kicsit meglapogatom a hátát.
- Csak vicceltem, nehogy mellre szívd
Aranyos, amikor elvörösödik, ezt szertette bennem Felix is anno?
- Á, dehogy, téged nem köpnélek le, azon vagyok, hogy örülj! Tudom nem látszik, de nagyon igyekszem
Vigyorgok, mintha poén lenne, ugyanakkor igaz.
- Jól van, vannak jobbak, elhiszem neked
Adom meg magam, végül a kishitűsége győz, de nem is azt mondtam, hogy a legjobb, hanem, hogy jó, jónak meg jó basszus. De most fáradt vagyok vitázni, szerencséje van.
- Nyugodtan hivatkozz
Mosolyodom el kissé fáradtan, nem baj, ha összekötik a nevem a picsával.
- Ó, nem mondod? Várjunk csak...Egyetemi tanár, aki egy másik pasival él?
Tenyérbemászó kép, ahha... Sebastian csajozott volna az iskolában, egy diákjával?
- Sebastian Drayton? Ő tényleg egy perverz. De nagyon szereti a fickóját, szóval ne aggódj, bármi is volt, biztos, hogy nem csapja le a kezedről Nanát. Te lettél végül az első, révbe értél! A csajoknak imponál, ha küzdenek értük, talán még jól is jártál, legyőzhetted. Szóval Sebastian Drayton
Próbálok nem nevetni, viaskodom az arcizmommal, nem kapcsol, hogy ez az a fogadott báty, úristen, ha tudná mi volt, vanogat, inkább csak volt köztünk.

-- Lui családja--

Hallgatom a történetet Noráról, kár hogy nem tudtam, hogy vannak ilyen belevaló csajok a suliban, nem voltam még bátyja senkinek, nem tudom átérezni Lui aggodalmát. Az öccse a jókisfiú, aki felnő lassan, a húga kikacsintgat.
- Nem feltétlenül baj, hogy kipróbál dolgokat, ez az élet velejárója, az hogy lenyíratta a haját egyfajta változás neki. Ki kell próbálni mindent, hogy megtudd mi a neked való. Tartsd rajta a szemed, ne csináljon hülyeséget, ugyanakkor néha hagyni kell, hogy a gyerek elessen és a saját kárán tanuljon. Csak lazán
Mosolygom rá, mert mintha túlaggódná magát.
- Szerintem csak mások, Adam nyugisabb.
Következtetek csak. De elég röhejes lenne, ha pont én papolnék a lázadás ellen, az az igazság a csaj oldalán állok. Én a helyében tarajt is csináltatnék, kilyukasztanám az orrom, piálnék napestig és nem feltétlenül ragadnék le egy unalmas párkapcsolatban. Mindenkinek kell néhány őrült év, aztán a lány majd rájön, jó is az, ha szeretik nem csak cafatnak használják. De ehhez idő kell és sok-sok tapasztalat.

-- Nálunk--

- Nem, nem is hulla, nem fotózok halottakat, semmi nekrofília, nem szépek...
Rázom a fejem, nehogy azt higgye őrültebb vagyok, mint valójában.
Fogalma sincs, hogy Sebastianról mesélek...
- Elég gyakran, de nem, neki van egy öccse, aki szintén küzdött olyan problémákkal, mint én, szóval tudott kezelni.
Először vele sem voltam kedves, de ez egy hosszú történet, nem vidám és meg is jön a pizza. Halványan mosolygok, mikor visszajön, elég szarul vagyok, de nem mutatom.
- Áldás lehet egy ilyen adakozó öcsike
Bár én nem tudnám elképzelni, hogy "öcsém" legyen, magamra se tudok vigyázni. Lassan eszegetek, hálás vagyok, amiért felvágta nekem, ha egyben lenne, akkor is csak megrágnám, de egy szelet nálam már teljesítmény lenne.
Hallom a kaparászást a zárban és figyelem, ahogy Lui kicsit feszélyezve kezdi érezni magát, mondanám, hogy nem kell félni tőle, de Felix kiszámíthatatlan. Bejön és egy kábult mosollyal üdvözlöm.
- Szia, a srác Lui a barátom, Lui, az ott Felix a párom.
Nem állok fel ha kezet is fognak, vagy csak futólag köszönnek, mindegy, Lui hozzám tartozik. Nem veszi észre, meg is villan a szemem, itt az esély eltussolni, de mivel egyre lázasabbnak érzem magam, forrónak a leheletem és az éjjeliszekrényen ott az antibiotikum, tele van a testem horzsolásokkal és a kezem is érezte már magát jobban, hamar rájönne...
- Ami azt illeti Lui csak téged várt, egész nap feltartottam, nem akart elmenni, amíg meg nem jössz. Semmi komoly csak...deszkáztunk és beleestem egy rozsdás csavarba. Véres a kocsi, de majd kitisztíttatom. A gyógyszert meg ne dobd ki, a vérmérgezésre kell. És legyél kedves, rosszul vágták fel
Ezt még hozzáteszem, mert rájövök, nehezen viselnék egy veszekedést, kimerített ez az egész...
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Louis TagliaviniFilmművészet
Életkor : 30
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 303

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyPént. Dec. 02 2016, 21:31

- Mondjuk ez igaz. De úgy hallom, a csajoknak éppen ugyanez a véleménye rólunk...- Nanaia sokat mesél, ami azt illeti, néha túl sokat is (a barátnői nyavalygásai kifejezetten idegesítőek. Mindegyiknek baja van a pasijával)
Köszörülöm a torkom; nem nagyon tudok mit mondani, tudom, hogy viccelt, de... khm.
- Bocs, nem a te hibád, időnként idegesítően vizuális tudok lenni- póniperverzió, bah!
Meglapogat; szégyenlem, hogy ennyire zavarba tud hozni, de nem tudok ellene tenni semmit.
Ráncolom a homlokom.
- Ennyire nehéz lenne a kedvemben járni? - sehogysem értem az igyekezetét- De amúgy nagyon jól csinálod; szerintem meg sem kellene erőltetni magad- nézek rá hosszabban. Ha nem derült volna még ki számára, bírom őt; inkább nekem kellene jobban igyekeznem, hogy elmélyítsük ezt a kapcsolatot.
- Na, csakhogy!- lélegzem fel nevetve. Nem akarok neki csalódást okozni. És ha most azt hiszi, baromi jó vagyok, és megtartom ebben a hitében, "hazug" leszek, ha majd meglátja a haverokat (akik sokkal jobbak, ugye).
Elröhögöm, hogy engedélyt ad, elküldhetem a p*csába. Szórakoztató srác, tetszik a humora.
A tettlegesség kapcsán csak egy alkalom jut eszembe, amikor majdnem nekimentem valakinek. Meglepő (?) módon Reeven azonnal ráhibázik a fickóra. Elkerekedik a szemem a döbbenettől.
- Tényleg nagy a hírneve, ha rögtön kitaláltad...- alig néhány infóból. Bár Alfa Romeóval nem jár mindenki.
- Perverz? Tényleg? Mit tudsz róla?- bár nem vettem észre, hogy mostanában Nanaia körül legyeskedne, nem árt, ha van némi infóm róla. Tudom, gyarló a kíváncsiskodás, de most nem tudok ellenállni.


- a kocsiban-

Hozzájuk tartva beszélgetünk a családomról. Adammal nem is lenne baj, és meglehet, Norával sincs nagyobb baj, de nehéz egyensúlyozni anya és Nora között, mert közöttük egyre nagyobb ellentétek alakulnak ki Nora viselkedése és a jegyei miatt. Míg otthon tüzet oltok, Norával is meg kell oldanom, hogy ne legyek én is haragosa (ellensége).
- Igyekszem, de nem mindig könnyű...- vallom be férfiasan. Bár tisztában vagyok vele, anyáék sokkal jobban aggódnak Noráért, mint én, egyes dolgai mellett én sem tudok elmenni szó nélkül, pedig nem kirívó, amit tesz. Mégis... valahogy túl sok, túl nagy változások ahhoz képest, milyen volt még akár egy éve is.


- Reevennél-

- Gondoltam, hogy nem az. Meg is lepődtem, amikor mondtad, hogy valakinek ez jutott eszébe!- az a fénykép még a téma, ami nekem a legjobban tetszik.
//Ha nem teszel róla említést, hogy Sebastian kicsoda neked, soha nem fogok rájönni//
- Értem- bólogatok. Nem tudnék rosszat mondani a fogadott testvérére. Vannak olyan emberek, akiknek az életében ez a küldetés: segíteni másokon.
Megjön a pizza is.
- Hidd el, engem is meglepett ezzel a gesztussal- vonok vállat. Nem jellemző rá, hogy valamit kifizessen helyetem. Talán csak jelezni akart, beszélnünk kéne... (Tudja, hogy emiatt minimum fel fogom hívni)
Kicsit bénázik fél kézzel, ezért segítek neki míg ő zenét tesz be. Eszünk, amikor megérkezik Felix. Sokkal lazábban viselkedik, mint amire fel voltam készülve. Mintha mindennapos dolog lenne, hogy van valaki náluk "vendégségbe". Reeven gyorsan bemutat bennünket. Az viszont elkerüli a figyelmem, milyen metakommunikáció zajlik közöttük, hiszen jelenleg Felixre figyelek.
Messze távol van attól a képtől, amit alkottam róla. Nem festékfoltos ruhában van, hanem öltönyben, és megnyerően ápolt a külseje. Inkább finom úriember hatását kelti, mint valami vadállatét, de láttam én már karón varjút, szóval ennyitől még nem engedem megvezetni magam. Inkább vagyok óvatos.
- Nem, dehogy, sőt...- miért zavarna? Vegyem burkolt fenyegetésnek, a szavait, "idegen az ágyban"?
Kicsit megakadok, pedig nincs okom zavarban lenni, nem "úgy" vagyok az ágyban, mint egy szerető; Reeven segít ki, miközben Felix már oldja is ki a nyakkendőjét. Elhadarja a délután eseményeit. A "legyél kedves"-nél meghűl bennem egy pillanatra a vér; visszatartom a lélegzetem akaratlan.
Nem akarok belekotyogni, de valamit hozzá kell tennem:
- Voltunk a kórházban, ott tisztességgel ellátták, onnan a gyógyszer is. Pihennie kell néhány napot és holnap vissza kell menni kötéscserére- ennek legalább pozitív kicsengése van. Kontroll alatt tartják, amíg fel nem épül.
Egyenlőre azonban nem állok fel. Nem akarom azt a hatást kelteni, mintha menekülnék. De a zabszem ott lapul a seggemben. Ha d'Abo féle jellemhez van szerencsém, jobb, ha tiplizek.
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
Felix KaleolaniVároslakó
Életkor : 37
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyPént. Dec. 02 2016, 21:56

Mikor hazamegyek nem sejtem, hogy vendégünk lesz, pláne nem hogy egy ismeretlen srác. De csak azért nem kap el a féltékenységi hullám, mert noha az ágyban lebzselnek, de ruhában és pizzával teszik, Reeven zenéit hallgatva, szóval nyugton maradok és zavarni sem óhajtok.
-'Lui a barátom'. Nos, szeretnék többet hallani Rólad, kedves Lui.
Adom a kezem a csókának, elég erős a kézfogásom, de szerintem nem esik ettől kétségbe.
Állnék neki vetkőzni, de Reeven valahogy túl sápadt és hadoválni is kezd, emiatt nem épp kedvesen nézek rá, hiába mondja legyek az.

-Véres a kocsi... mikor dobtam ki utoljára gyógyszert? És mi az hogy rosszul vágtak fel?! Mit kell ezen felvágni, hát kapsz egy tetanuszt és kalap kabát. Mit nem mondasz el Kiscserkész?
Húzom össze a szemeim úgy nézem Őt, hogy sürgősen tálaljon ki valamit, vagy bajok lesznek.
-Kötésekre visszamenni... Beleestél egy rózsabokorba, vagy komolyan, hogyan tudod mindig szanaszét horzsolni magad?! Eszem-faszom megáll, a fél életünk a kórházban kellene tölteni ha rajtad múlna... a galériában kellene laknunk, az csak 10 perc a kórháztól, nem fél óra mint ez! Mutasd magad...
Ennyi, kiveszem az öléből a laptopot, a tényárt, amit találok és kitakarom annyi időre, hogy megnézzem hol és mije fáj, tudjam mi lett vele. (Leírhatnád, nem keresném ki xD)
-Gyönyörű... Na és Te, veled mi lett? Vagy neked van eszed és nem a lehetetlent próbálod csukott szemmel és hátrakötött kézzel...
Ahogy elnézem ez a Lui gyerek jó színben van, nem tűnik úgy hogy harci sérült lenne.
-Hozok valami sört, de Te nem kapsz Reeven, büntetés. Ellenben örülnék, ha ennél abból a pizzából még, Lui felszeletelte Neked gondosan, azt látom, ehetnél még belőle. És behozom a másik gyógyszert a gyomrodra, gondolom valami antibiotikumot is kaptál, mert mindig kapsz valamiért... nem akarom, hogy rosszul legyél. Ja és ma nincs szex. Most hogy végképp minden létező büntetést kiszabtam Rád, tanulj végre belőle, hogy maradjál már nekem egyben, különben is miért nem hívtál? Hmpf, látod kedves Lui? Mindig ezt csinálja... összezúzza magát, mintha színes bőrű férfira vágynék, biológiából amúgy sem egy lángelme, lehet rosszul van a fejében a fogalom, ohm.
Égetem kissé, de nem nagyon, majd mutató ujjammal finoman eltolom Lui állát, legyen kedves más merre nézni, ha gyenge idegzetű és megcsókolom Reevent, ne morogjon, igyekszem nem nagyon megharapni a száját, de érezze, hogy nem örülök, hogy megint kórházból jött haza, aztán kimegyek az említett két doboz sörért.
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Reeven CallagherKlasszikus kommunikáció
Életkor : 30
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyPént. Dec. 02 2016, 23:04

Megforgatom a szemem, elhúzom a szám
- Persze, hogy azt mondják, valamivel vissza kell vágniuk.
Olyan átlátszóak ezzel a lemondó "férfiak..." dumával. Csak egy értelmes nőnemű egyeddel találkoznék, de mindben van valami zavaró, elviselhetetlen stikli. Ó bazzeg még a végén teljesen buzi leszek, ezt gyorsan el is vetem, Lizzy oké volt, kissé feminista és frigid, de ezt leszámítva rendben volt a csaj. A vizualizációján csak nevetek.
- És elképzelted pónikkal? Jó bocs, nem szívatlak, én is az vagyok, mindent elképzelek, de nincs olyan, hogy ciki, ez is vicces, tényleg. Különben is azok rajzból vannak, ne már
Nem a fájós, hanem a másik kezemmel simogatom a hátát, mert valahogy rosszul érzi magát ettől.
- Nem, nem ezt mondtam, csak abban akarok. Tudod...ez pozitív
Nem vágom mi baja, gúnyolódik, megsértettem valamivel?
- Oké, akkor nem fogom, bár az nem ártana a kezemnek
Valami hülyeséggel próbálom elütni a dolog élét, lehet csak most nem akarja, hogy megerőltessem magam, elvégre ahhoz képest milyen piti, meglehetősen rázós sérülés volt. Legalább elégedett, hogy leszólhatja magát.
Sebastianon hehegek egy sort, megvakarom az arcom az ép kezemmel, majd nagy levegőt veszek.
- Az a helyzet, hogy ismerem és sok mindent tudok róla, de ezek főleg személyes dolgok. Hozzáment egy férfihoz és boldog, csak van két öccse, akik nem kedvelik egymást, mondjuk az egyik fogadott. Folyton agyonaggódja miatta a fejét, de nagyon lágy szívű és kedves, annak ellenére, hogy igen...perverz egy kicsit
Ezt azért nevetve hozzáteszem és így már összerakhatja, hogy én vagyok a szerencsés "örökbefogadott"


-- kocsi--

- Persze, a húgod és szereted, gondolom ez így működik
Mosolygom rá, de igazából feleslegesen stresszeli magát, ez normális. Jó, hogy a csajszi nem velem találkozott, szerencsés família.
- Majd arra figyelj, kit szed össze, ne engedd hogy rossz arcokkal járjon
Ott van Tess esete ugye... de ezt gyorsan elhessegetem, különben is megérkezünk és új fejezet nyílik a történetben.

--Otthon--
A festményt túltárgyaltuk, örülök, hogy tetszik neki, de van aki mással társította, Luiban van valami, szeretnék majd még bővebben, mélyebben, több képemről is elbeszélgetni vele, de igazán beleélhetjük magunkat, ha elkezdünk együtt dolgozni. Dicsérem a jó fiú öccsét, ezért kicsit meglep, hogy ilyen váratlanul érte.
- Azt hittem mindig ilyen jó fej, de lehet azt akarja adj kölcsön neki, vagy valami
Gondolom a vér szerinti tesók rárepülnek egymás vagyonára és vesztegetnek ezerrel.
Befut az emlegetett szamár is, Luira mosolygom, remélem nem ijesztettem be Felix erélyes fellépésével kapcsolatban, amióta nálam van, mintha megszeppentebb lenne, nem tudom miért. És hozza a formáját, mintha lenne bármi köze ahhoz kikkel barátkozom. Kérdőre vontam én valaha is Sethtet "miért nem kötötted még fel magad?"
- Látod milyen gondoskodó, de egyébként ne zavartasd magad, nem hagyom hogy leharapja a fejed
Kacsintok rá, lehet hogy lazán fogja kezelni... Oké, túl kell esnem rajta, látná az autót és a gyógyszer, ha hozzámérne fájna, feszülten fújom ki a levegőt, miközben vegyes érzelmekkel dőlök a háttámlának. Fussunk neki még egyszer, felemelem a kezem, mutatom neki, hogy ez a gond. Igaz, a xanaxot én dobtam ki.
- Durván beleállt és először az iskolaorvosnál voltunk, az volt közelebb. Nem kértem fájdalomcsillapítót, mivel tudod, nagyobb a kómába esés kockázata, de elég hozzá nem értő volt, szenvedett, nem bírta kivenni a cuccot és hát én sem repestem épp az örömtől, éltem már át nagyobb orgazmust is. Elrántottam a kezem és bamm, felvágta, ekkor Lui mérges lett, felkapott és elhozott onnan, nagyon rendes volt.
Nézek rá, hogy ennyi. A long boardot meg úgysem tudná megkülönböztetni a rendestől, nem mindegy?
- Ugyan már, nem fogok visszamenni, semmi bajom csak lázas vagyok egy kicsit.
Kezdi, sóhajtok, bár nem értem mit mutogassak magamon, különben is szédülök, ha megmozdulok. Kitakar, mivel fel vagyok öltözve nem látszik sok, csak a bekötött kéz, pár horzsolás, de azok szoktak lenni. Az egy nagyobb, durvább horzsolás a póló alatt van, az tényleg fáj is és az egész oldalam elfoglalja, nagyon ronda, a lapockámtól a derekamig. Ez jó jel, hogy érdeklődik Lui nem sérült-e meg.
- Nekem nem is kell és eszem! Probiotikum, látod, nem is vagyok olyan hülye biológiából! Nem is lenne, nem vagyok alkalmas állapotban! Nem vetted fel... Szuper, vigyázok, annyira nem sérültem meg, volt már rosszabb, de kussolok
Megcsókolom, Luira való tekintettel nem túl hosszan, viszont hangosan, lehet most fog tőlünk behányni a srác. Elég lázas vagyok és erre Felix tett még egy lapáttal, úgy érzem magam, mint egy hőorkán, mikor felé fordulok.
- Végülis...nem fogadta olyan rosszul, sőt, kicsit morgott, ennyi.
Azt hittem leüti a fejem, amikor beálltam a gyógyszertől jobban összevesztünk. Ennek örömére eszek egy harmadik falatot is.
- Tényleg köszi,hogy felvágtad
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Louis TagliaviniFilmművészet
Életkor : 30
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 303

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyCsüt. Jan. 05 2017, 22:00

A csajokkal kapcsolatosan egyetértünk. Aztán már máson röhögünk, kínosan. Póniszex, atyám! A fene se tudja, hogy jutottunk idáig, de most lángol a fejem.
- Az mindegy, nem? - ha rajz, ha valódi, a lószerszám félelmetes méretű.
Reeven a hátam birizgálja, ettől csökken bennem a feszültség, mert úgy érzem, nem csesztetni akar; valahogy most együtt is érez velem és oldaná ezt az egész szitut. Vörösen bólogatok, hogy igaza van, hagyjuk, lapozzunk.
- Igen, tudom, hogy az... és köszönöm, tényleg jól esik- ebből már nem mosom ki magam sehogy, be is fejezem a hülyeségeimet. Kedvelem a srácot. Hihetetlen, hogy egy kórházi ágyon fekszünk.
Aztán a tanár úrról kiderül, hogy nagyon jó barátja, fogadott bátyja, és megint zavarban vagyok, milyen kicsi a világ. A mindenit!
- Miért nem vagy jóban az öccsével?- csak kíváncsiság. Sebastiant egyébként Nanaia nagyon kedveli, én nagyon nem. De az utóbbi időben tényleg nem volt afférunk egymással. Úgyhogy a lelkem már megbékélt vele. Nem kifogásolom az ízlését, milyen tesót választott. Van annyi önkritikám, hogy tudjam, a féltékenység miatt látok mindent sötétebbnek, mint amilyen.

A kocsiban a családról beszélgetünk; többnyire én nyekergek neki, hogy szóval tartsam. Norával sincs komolyabb bajom, bár a jegyeivel és a társaságával kapcsolatban gyakraban el szoktunk beszélgetni és emiatt nem is vagyok a kedvenc tesója mostanában. De ahogy mondja, egy lányra oda kell figyelni, óvni kell és vigyázni rá. És ahogy nem lettem volna rest nekimenni Sebastiannak, Norát is megvédeném, akár a vérem árán is.

- Adam jó fej, kedves, majd meglátod; csupa mosoly és vidámság. De nem jellemző, hogy fizet helyettem, bár tényleg nem szoktam gyakran rendelni, inkább helyben szoktam enni vagy otthon, házi kosztot- ingatom a fejem mosolyogva, hogy nem hinném, hogy kölcsön kéne neki; sokkal jobban gazdálkodik a pénzével, mint Nora, ráadásul dolgozik is. Nincs másokra szorulva anyagilag.
Felszeletelem a pizzát, Reev zenét tesz be ( a sajátját), visszatelepszünk az ágyba, ott fecserésznk és eszegetünk, amikor megérkezik Felix.
Nem zavartatja magát. Én feszengek egy kicsit (már megint), mert másra számítottam, és most puhatolózom, mi a valóság. Reeven barátja azonban szimpatikus. Nem mondom, hogy nem tartok tőle, de csak játékból görnyedek össze, amikor megszorítja a kezem. El is nevetem magam egy kicsit. Bízom a humor erejében.
Reevenel csipkedik egymást, de közel sem olyan borzasztó a fellépése. Kérdésére felteszem a kezem, nekem ugyan semmi bajom nincs, de inkább bölcsen hallgatok a szerencséről.
Reeven szavaira finoman bólogatok, így megerősítve a "meséjét". Érzem, hogy feszültség feszül közöttük a sérülések és a gyógyszerek kapcsán, de ez belefér egy szerelmi viszonyba, mi is nemegyszer átmegyünk ezen Nanaiával. Ismerős a szitu.
Felix gyengéd gondoskodással takarja ki majd be Reevent, közben megszemléli a sérüléseit (és hallgatunk arról, amit nem lát). Jó ötlet-e? Nem tudom. Biztos, hogy rossz lenne tovább fokozni a feszkót. Különös párbeszédük majdnem mulatságos, nevetve bólogatok, amior Felix a színes bőrűségről kérdez.
- Maximum egy szexi vagy vagány tetkó tenné különlegesebbé a szép bőrét, de maximálisan egyetértek- ezek a plezúrok nem a legmegfelelőbbek.
Felix kimegy sörért, én felsóhajtok és összenevetek Reevennel.
- Rendes tag, nem félek itthagyni téged vele- kacsintok rá.
Nézem, ahogy eszk, lassan rágva a falatot. Most tűnik fel, mennyire keveset evett eddig. Én már jócskán beburkoltam majdnem egy egész szeletet.
- Ugyan, ne köszönd!- nem kéne hálálkodnia- Ízlik? Minden oké?- billentem oldalra a fejem. Van itt valaki, aki aggódik érte, de én sem vagyok fából.
Ha Felix visszaér, remélem, csatlakozik hozzánk és eszik ő is. Talán Reev is nagyobb kedvvel eszik, hogy tudja, nem haragszik rá komolyabban a barátja. Minden rendben lesz.
Vissza az elejére Go down
Felix Kaleolani
Felix KaleolaniVároslakó
Életkor : 37
Foglalkozás : Host, festőművész
Hozzászólások száma : 821

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptyCsüt. Jan. 05 2017, 23:11

-Ki mondta, hogy a fejét vettem célba?
Féloldalas kaján mosoly a jutalma, de nem, nem gondolnám egyelőre, hogy okom lenne megenni új ismerősöm. Kissé össze is húzza magát, mikor rászorítok a kezére, de nevet, így egy fogkrém reklámba illő mosollyal jutalmazom, szélesre sikeredik ugyanis.
-Egy kontárhoz mentél, a nyavalyás iskolaorvoshoz, aki azért van ott, mert semmilyen rendelő vagy kórház nem vette fel?! Reeven, hol hagytad az eszed?! Azt megértem, hogy nem kértél gyógyszert, de tudod létezik lidokain spray is, ami helyileg érzéstelenít és arra elég lett volna, hogy ne rántsd el... de mivel a szaros iskolakuruzslóhoz méltóztattál fáradni ne csodálkozz, ha semmije sem volt... teremtőm...
Fogom a fejem, hogy egyáltalán hogyan jutott ez eszébe... Louis legalább jelzi semmi baja, ezzel igazolja Ő gondolkozni is szokott mikor sportol.
-Egy kicsit... akkor legalább 38 fokos vagy, mert nem érzed. Hozok borogatást is...
Ezt már fel sem veszem. Inkább megnézem magamnak. A ruha nem állít meg, mióta zavar, ha be kell nézzek alá? De enyhe fintor még nálam is befigyel, mert ez nem szép.
-Attól, hogy megjegyzed valami nevét, mert látod nap mint nap, nem jelenti, hogy érteni fogsz a biológiához Kiscserkész. De jó pont, hogy megjegyezted, tudod mit kell kérni a patikában.
-Tetkó? Nem, nem-nem, szó sem lehet róla, így szép a bőre, az csak eltakarná, így sokkal szebb Reeven.
Ingatom a fejem tagadólag, hogy szerintem ez nem lenne jó, Sethet nem tudom lebeszélni erről, legalább Reevent. Bár egyetlen apró tetkóba én sem halnék bele, tény.
Azon,hogy nem vettem fel ráncolom a szemöldököm, de rá kell jöjjek a tárgyalás miatt kikapcsoltam és elfelejtettem visszakapcsolni.
-B@ssza meg. Ha tárgyalok kikapcsolom, jól van, ez valóban az én saram. Volt már rosszabb... inkább fogd be, valóban!
De már hajolok is, hogy éreztessem, semmi sem változott irányában, nem dobom ki a lakásból. A csókja már kellett, Louisra meg ennyire voltam tekintettel. De kompenzálni óhajtom némi sörrel, így ki is megyek érte, meg a gyógyszerért, borogatásért. Kicsit megrakodva térek vissza, de könnyedén mozgok, Luinak is jelzem maradjon csak ha esetleg hasznossá akarná irányomban tenni magát. A kezébe is nyomok egy bontott üveg világos sört.
-Ezt vedd be, ez pedig marad, ne vedd le.
Magyarázom Reevennek míg kezébe adom a probiotikumot és egy pohár baracklevet, közben meg a bokáira tekerek egy-egy hideg-nedves rongyot, hogy hűtse.
-És mit lehet rólad tudni kedves Louis, azon kívül, hogy megkapó a becses neved?
Mert tetszik, nem is tagadom, könnyű lesz megjegyeznem. Ha engedi koccintok vele, majd ha ittam pár kortyot nekiállok már tényleg vetkőzni. Míg hallgatom leveszem a nyakkendőt, az öltönyt, az inget, a nadrágot... én nem vagyok szégyenlős, ha zavarja elfordul. Helyettük felkapok magamra egy fekete pamutnadrágot és pólót, úgy ülök le az ágy végébe iszogatni a söröm.
Vissza az elejére Go down
Reeven Callagher
Reeven CallagherKlasszikus kommunikáció
Életkor : 30
Foglalkozás : rock sztár
Hozzászólások száma : 1383

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 EmptySzomb. Jan. 07 2017, 14:50

Rázom a fejem nevetve, hogy ettől így kiakadt. Nem kell.
- Így sokkal kevésbé ciki
Ugratom, mert nem az, de csak leszűri hogy gondoltam. Mivel megnyugszik, én sem túráztatom tovább ezen az agyam, inkább bevallom, szeretem Sebastiant, ő a fogadott bátyóm, bár lehet ezzel megint hülye helyzetbe hozom.
- Nem, nem igazán, zavarja, hogy most velem foglalkozik, de elutazott Kanadába, úgyhogy nem tudom mit vár.
Rántok vállat. Örülök, hogy valaki törődik velem, most először élek át ilyen családi szeretetet, bár tény...elég függő lettem tőle. Luinak erről most nem mesélek, talán majd egyszer. El vagyunk foglalva azzal, hogy hazaérünk.


- Igen, biztos sokat törődtél vele. Jól hangzik. Mármint minden, amit mondasz. Hogy az öcséd normális, jó arc és rengeteg házi kosztot eszel. Azt mondják az egészséges.
Kacsintok rá, én pont nem vagyok ebben kompetens, de nagy hajrá Luinak. Megjön Felix, perszehogy perverz, figyelmeztetően nézek rá. Ne vegye célba semmijét basszus!
- Az néha elmegy, tudod
Mutogatok az agyamra, nem említve, hogy részemről nem akartam iskolaorvoshoz menni, Lui szerette volna. Nem keverem bele, nem az ő hibája, hogy inkompetens barom volt és fogalmam nem volt, hogy csavar állt a kezembe, amit érzéstelenítő nélkül fog metélni. Ezt a balhét elviszem, hallgatom a szidalmait.
- Okééé, ezt elcsesztem, de a lényeg, hogy összekapartak egy rendes kórházban.
Vigyorgok rá, konklúzió! A többi részletkérdés. Pislogok aztán, hogy nézegeti a lázam, lehet van annyi, de soknak számítana? Mikor fintorog enyhén elmosolyodom.
- Nem tetszik?
Kiscserkész... Nem szeretem, ha mások előtt ezzel éget, először leolt, utána dicsér, Felix sincs a helyzet magaslatán. Vállat vonok, elfogadom a kritikáját és méltatását, majd a tetkókon nevetek egy sort.
- Hallottad a főnököt? De előbb mindenképp megvárnám míg begyógyul, tudom úgy tűnik, de nem vagyok mazochista. Egyébként majd meglátom, lehet rátetováltatom a seggemre a neved
Pimaszkodom egy sort az én Fefémmel. Azért egy hosszabb csókpuszira (eléggé cuppen, bocs Lui) magamhoz húzom, olyan aranyos most.
- Semmi gond, inkább legyél ma törődő, szenvedtem.
Engedem el, nem hazudok, de úgy teszek, mintha meg sem kottyant volna. Mikor elmegy rámosolygom Luira.
- Nem viselte olyan rosszul, a múlt ilyen alkalommal majdnem felnégyelt, de úgy tűnik kezd hozzászokni. Lui...nem is tartalak fel, menj nyugodtan, bármikor...tudod, hogy hálás vagyok.
Én azt szűröm le, itthagyna vele, hát menne, de tényleg egész nap rajta csüngtem és biztos elfáradt már.
- Igen, persze, csak nem bírok sokat enni, de nem csak most.
Magyarázom, ha esetleg kiakadna, miért nem falom fel a fél pizzát. Nagyon finom, de lassan megy, rágcsálom. A gyógyszert beveszem, viszont a vizes rongyon felszisszenek.
- Csak ne sokáig...
Didergek tőle, nem is eszek tovább. Nem tudom Lui meddig marad, de ha iszik sört, majd taxit rendelek neki. Remélem nem fog kiakadni, ha öltözik, legfeljebb odasúgom, hunyja be a szemét, ha zavarja a látvány. Egyébként miért zavarná, Felix nagyon jól néz ki...
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom

Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kapj le! - Louis és Reeven   Kapj le! - Louis és Reeven - Page 3 Empty

Vissza az elejére Go down
 

Kapj le! - Louis és Reeven

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3

 Similar topics

-
» Ismerkedés a könyvtárban (Emma és Louis)
» Táncolás és leselkedés - Aria & Louis
» Louis & Neile
» Barátszerzés Louis&Adam
» Ha már összefutottunk...- Louis és Emma

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Frances épületek :: Archívum-