"Best of kérdés" Reeven/Leopold

Tárgy: "Best of kérdés" Reeven/Leopold Pént. Feb. 26 2016, 21:12

Elkísérte Quentint az egyik órájára, de mivel ez ilyen gyakorlati óra, nem tudna kivételesen a seggén ülve olvasni, barátja biztos beszívatná kismilliószor, most nincs ehhez hangulata, amúgy is jobb lenne ha a kis taknyosokat égetné be a szituációs feladataival. Egy szó mint száz, ezt most kihagyja, muszáj megírnia a blogjára a kritikát, mert már tegnap is elmaradt és utál késve posztolni. Az a halála. Ezzel fedezték fel, nem fogja hanyagolni. De mindenek előtt... mosdó! De erre még nem járt, hirtelen azt sem tudja merre kéne keresni. Persze annyira nem jött rá az inger, hogy összeessen mert nincs adj uram de rögtön egy, de elkezdi felkutatni, az a biztos. Vagy még jobb, ha megkérdez valakit! Ki is szúr egy srácot, épp a telefonját nyomkodja, mint vele egy időben valószínű több millió másik, de neki most Ő kell.
-Csá haver! Gyors kérdés! Csak melegedni járok be és unom, hogy a kóróitok öntözzem diszkréten, szóval merre tudok kulturáltan áldozni a porcelánistennek?

Igen, keresi a mosdót, de olyan snassz lenne így rákérdezni, hogy, "Hé, budi?"... Nem az ő stílusa, maradjunk annyiban. Lazán ácsorog közben, zsebre tett kézzel, ha nem talál sem gond, legfeljebb elmegy otthon, csak kényelmesebb ennél, mint feszengjen ilyen hülye emberi szükséglet miatt.

Tárgy: Re: "Best of kérdés" Reeven/Leopold Pént. Feb. 26 2016, 21:49

Unalmas sulis napra ébredtem, mindent fásultnak érzek, ami kezdjük ott nem Ravernon, átnézek a rengeteg sznobnak és szarfejnek kikiáltott csoporttárson, még csak nem is ismerem őket, de ha fotósok lesznek kapnak egy konkurens billogot, hisz neki nem megy olyan gördülékenyen az üzlet, mint elsőre gondoltam... Nem vagyok annyira kicsinyes, hogy pusztán ezért fúrjam őket, egyszerűen csak...nem bratyizok, senki sem elég érdekes nekem. Óráról jöttem, órára megyek és ezeket a szüneteket valamivel pedig ki kell tölteni, Sebastian sem ér rá mindig társaságul. Az egyik ablaknál csövezek és netezek a telefonomon, Felixet most hagyom, nem akarom a "nem bírok élni nélküled" benyomását kelteni, szörfölök és ostoba híreket ugrok át. Nők, akik fogynak, sztárok, akik válnak. Semmi értelmes, a világ unalmas, én pedig depresszív? Talán. Már arra gondolok Borring címen írok egy dalt, amit majd Josh ad elő természetesen, neki jobban áll az unalom. Ekkor hallom a csá havert és nagyjából olyan képpel pillantok fel //mint ami a te kis profilképed Very Happy

tetszik XD// ez most komoly? Kinek is vagyok a haverja? Aztán megfordulnak a gondolatok, á, egy helyes srácnak!
- Jah, hogy ezért száradnak a páfrányok és van mindennek húgy szaga!
Nézek rá okosan, szám sarkában provokatív kis mosoly bujkál.
- Nem messze van egy, a folyosó vége előtt két ajtóval, megmutatom, megyek én is.
Inkább leszek társaságban, ha az ilyen jól néz ki, mint még egyszer kiszúrjam egy cikkben, hogy implantátum.
- Szóval melegedsz... Elsős vagy és még nem rázódtál bele, vagy hetedikes öregdiák, aki már csak a diplomáját csinálja? Ha ez utóbbi, akkor jobb a plasztikai sebészed, mint az enyém.
Baromkodom, persze a melegedsz szót enyhe, alig észrevehető finom kis éllel ejtettem ki, de csak az figyel fel rá, aki nagyon akar, vagy akinek ki van élezve a füle ilyesmire.

Tárgy: Re: "Best of kérdés" Reeven/Leopold Pént. Feb. 26 2016, 22:09

Leszólít a folyosón egy srácot, látszik nem Ő lesz a helyi szociális csapatépítő ember, de ez talán jobb is.
-Pontosan, küzdünk a területért Micivel a macskával, de az A szárny és a B második emelete már az enyém. A C-t átengedtem neki, mert jó napom volt és mert nem bírom a kint lévő képeket, ritka unalmasak arra.
Nem jön zavarba, inkább reflektál és várja a választ.
-Igazán rendes Tőled, de csak szólok, a lányoknál szokás a csoportos sárga dobás. Nagy fiú vagyok, majd tartom magamnak.
Közli úgy, hogy némileg gyűrődik az orrán a bőr, hogy kösz, megleszek, nem erőltetem a társaságot, de persze, ha a másikra is rájött a mehetnék, nem tartja vissza.
-Hm, micsoda választék. Bár elég disszonáns, általában azt hiszik gólya vagyok, ez új, hogy lediplomázni képtelen kiöregedett állami rabszolga legyek. Igazán ígéretes, maradjunk az utóbbinál, hízelgőbb a koromra nézve, bár az egomat rombolja, így mégis el kell utasítsam. A diplomám megvan, köszöni szépen porosodik a polcon otthon. Tényleg csak rontom erre a levegőt, a kölyökkori haverom itt tanít. Lehet pont Téged is. És nem, attól hogy megmondod hova brunyálhatok még nem elég, hogy nőj a szemében jegyek tekintetében.
A buzis élt nem hajlandó kihallani, csak kap egy enyhe lesújtó pillantást érte a másik, hogy rossz szó vicc. Igazából ezekre van ráállva a füle, nem a meleg témára. A mondat végére meg gonoszabb mosolya lesz, vajon elhiszik-e neki és ha igen, bepróbálkoznak-e. Sok diákot csak a pénze tartja itt, nem a tudása, ami kiábrándító, de teljesen életszagú. A munkahelyeken sincs másképp, csak ott már protekciónak hívják szimplán. Közben követi a mosdóba, remélve nem valami elhagyatott folyosóra viszi, hogy leüsse és elvigye a tárcáját, amiben van kemény negyven dollár. A felháborítóan kis összegért szerinte még belé is rúgnának...

Tárgy: Re: "Best of kérdés" Reeven/Leopold Pént. Feb. 26 2016, 22:32

A szemöldököm csinál egy hátra szaltót a homlokom közepére.
- Milyen rendes vagy! Azok biztosan a régi igazgatók képei lesznek a bibircsókokkal.
A fantáziája is élénk, a Micin még vigyorom is, jó duma, olyan Mrs Norris, bár ha helyes srácok kapdosnák elő a farkukat, gyakrabban mennék a fikuszok közelébe. Látom nem hatja meg az együtt pisilés gondolata, nem jó jel, sebaj, még mindig inkább hugyozok vele, mintjogy Palvin Barbi nem létező hájairól ostoba posztokat olvassak.
- Ugyan, nem kell a sztereotípia, ha lányok lennénk a füledbe vihognék és elkérném a rúzsodat, de nem látom, hogy használnál.
Hajolok hozzá pofátlanul közel, tudom ezzel kicsinálom az emberek kilencven százalékát és a világ rögtön színesebb lesz, ahogy Ravernon tanácsára gondolok, miért is költsek rá, hogy mások agyára menjek?
- Tartsd, nem is akarlak pisiltetni, magamat viszont nem ártana.
Végülis jah, órák előtt el szoktam menni és inkább iszom, mint eszem, szóval ragadjunk csak rá a kis krampuszra.
- Egen, az emberek fantáziátlanok. Plasztikázott rabszolga, az öregedéshez elég fiatal fejed van.
Javítom ki mellesleg, egész jó a srácnak a humora. Miért nem akadok soha olyanba, aki béna és élvezet lenne kikészíteni? Lehet ő túl értékes vacsorának, de erre aludjunk még, lássuk a folt. köv-öt.
- Ilyen vén vagy? Az egorombolás rosszul hangzik, inkább vallj. Porosodik? Ez fura, kezdem azt hinni lemaradtam a fejlődésben.
Mindenki idősebb nálam, ilyen nincs!
- Hát nem tudom, ugye nem Sebastiannak hívják?
Próba szerencse. Nekem ha tanár, akkor Sebastian, életem másik értelme. Juj ez nyálas... Szóval Seb, a tanár, pont.
- Jah, pont leszarom a jegyeket, a brunyálást vedd ajándéknak.
Nincs messze az említett hely, beengedem előre és mellé állok, amit a férfiak nem szoktak a piszoárnál. Nézni nem nézem, de megnyugtat a tudat, hogy valahol biztos kiakad. Bámulok előre és eleresztem a sugaram.
- Nem nézel ki csövesnek, fura hogy itt melegedsz, kocka vagy, munkanélküli, magányos?
Gondolom mindhárom egyben.

Tárgy: Re: "Best of kérdés" Reeven/Leopold Szomb. Feb. 27 2016, 12:40

Látja nem erre számítottak vele kapcsolatban, de van annyira cinikus ne nagyon érdekeljék a normák és mások elvárásai.
-Ezt is ritkán mondják rám...
Már hogy rendes. A képekre csak lehunyja a szemét és úgy tesz mintha jobb bele sem gondolni mit talál arra az ember, ha éppen arra téved. Lehet Quentint, amint takarít. Horror.
-De csak mert extra lágy és extra selymes és extra halvány a diszkrét hatásért. Lo'Real.
...Mert megérdemled. Na de látszik nem rajong a felvázolt képért, hogy a fülébe visongjanak és lelőhetetlen gumicsirkeként akaszkodjanak rá. De ennyiből teljesen átlag ember, hogy reflexből hátrébb hajol, amint beléptek a személyes terébe, éppen csak meglepődik, hogy miért hajolnak ennyire közel? Első gondolata az, hogy kifogott egy részeget, de mivel igazán testközelből tapasztalja a másikat, ki kell ezt zárnia, mert nem lengi be a srácot egy erős alkoholgőzös felhő.
A következő mondatra bólint, hogy jól van, jó hír, de még emészti, hogy mennyire közvetlen hugyostársat talált. Reméli vizelés közben nem fog hajolgatni...
-Ez legalább olyan értékű kijelentés volt, minthogy a víz nedves. És nem plasztika ez, csak baszott jó gének. Ez adottság, tudod... de most hogy jobban megnézlek haver... Te tudod hallod.
Vigyorodik el, mert elég tejfelesszájú kinézetre a másik, azt mondaná nincs még húsz, de a beszédstílusa és szóhasználata, ahogy kifejezi magát elárulja, hogy de.
-Ki hitte volna!
Horkan fel, hogy már vén lett hirtelen.
-Két éve. Hosszú két év volt... hiányoznak az egyetemi bulik meg hasonlók, hogy unalmadba órán dobáld a csajokat, meg a strébereket, hogy míg a másik tartja az előadását belekérdezz odavágó, de lehetetlen kérdéseket. Bár... lényegében én még mindig ezt csinálom.
Eszmél rá, mert Quentin óráin az első, a saját munkájában a második fele lesz igaz a mondatnak. Az élet szép és igazságos. Nem.
-Sebastian? Nem, Quentin. Mr Collins.
Teszi hozzá gonoszabb éllel, de ez Quennek szól bárhol legyen, szerinte szereti, ha így hívják a diákjai.
-Akkor ma karácsony van!
Ha már ajándék... Ahogy a testnek is a megkönnyebbülés érzése, hogy végre pár decivel könnyebb lehet. Legalábbis a hólyagja kiürülhet. Annyira nem frusztrálja, hogy mellette állnak, mert nem olyan hatalmasak ezek a mosdók, hogy elég messze tudja a másikat. Akkor már mindegy.
-Hhh, nem is vagyok, kockának kocka, de van munkám, magányos sem vagyok. Láthatóan roppant szociális is, mert még mindig társalgok Veled. A munkám javarészt bárhol végezhető, szeretek beülni Quen óráira, kellemesen monoton háttérzaj, ahogy nyomatja a hülye tananyagot.
Hagyja annyiban felhúzza a sliccét és megy kezet mosni.
-De miután mindenki magából indul ki... nos, mondanám együtt érzek Veled, de nem... pont nem izgat. De részvétet sem mondok, mert aki keres az talál, nem igaz?
Felfogható úgy is, hajrá öcskös, lesz munkád és haverod/barátnőd, csak tegyél érte, menni fog az. Csak valahogy neki az ilyen jellegű dumák nem képesek elhagyni a száját, félő megakadnának a torkán, mint egy szálka és csak krákogni tudna. Elég illúzió romboló lenne, nem?

Eh ő is mondvacsinált rosszfiú lehet. Kár, hogy senki nem tudja, igazából az milyen.
- De látom én a bad asséget a fejeden.
Teszek hozzá bókot, örüljön, mint majom a farkának. Heh, beveszi, hunyogatja itt a szemét, biztos vizuális típus! A Bevágott reklámidézetén felnevetek, aztán elhajol, nem is számítottam másra, kis gyenge. Elégedetten vigyorogva hátrálok ki a személyes teréből, mint aki megnyerte ezt a csatát.
- Szerinted klisés vagyok? Honnan tudjam, hogy nem vagy idealista, emberimádó barom?
Nézek rá komolyan kérdőn, teljesen logikus, hogy általánosságban fogalmazom, ha tökidegen valakit sodor elém a hugyozás.
- Aha, lehet testvérek vagyunk, te se öregszel, én se, sötét a hajad és vastag a szád, tökre hasonlítunk
Hülyéskedek ironikusan, de ha nem hülye, venni fogja a poént, na ja, nekem is jók a génjeim.
- Örülök, hogy valaki így gondolja, általában hülyének néznek, ha jövök ezzel a nekem jó génjeim vannak nem pisis vagyok, oké? - szöveggel...
Nézek rá megértően, ennyit arról, hogy most szemét akartam lenni, ez a tag talán, viszonylag jó fej. Szóval két éve végzett.
- Még mindig dobálhatod, nem? Mit csináltál a stréberekkel? De most komolyan, adj tippeket, hátha van valami, amit még nem tudok.
Nincs kizárva, az ember holtig tanul. A kérdések, amik kizökkentik a tanárt, tetszenek, ilyesmit én is szeretek csinálni, Sebastian kivédte akkor, de őt és Suzyt már nem szívatnám.
- Kötekedő a becses foglalkozásod?
Kritikus lehet? Nem vágom melyik tanárról beszél, vállat is rántok.
- Nem ismerem.
Hát ez fura, a legtöbben kiakadnak, hogy mit állok melléjük, ha van még hely, nem rossz jel. Menet közben nem nézem a farkát, az olyan egyszerű és klisés lenne! Csinálom azt, amit ő is.
- Aha, akkor szuper életed van, Mr Collinsnak meg elég nehéz. Téves, nem magamból indultam ki, uh a részvét, azt nem szeretem.
Fintorgok, később fejezem be, megyek megmosom a kezem én is.
- Szóval, mi lenne, ha nem unatkoznánk? Te a Collinsos órán én meg a sajátomon.
Vetem fel, aztán ha nem akar, majd kiprovokálom, ha tudom.

-Ilyen őrültnek tűnök? Egyre jobb... rendes-csendes dilinyós fejem van?
Vigyorodik el kicsit, míg a fejét csóválja. Fogalma sincs, hogy csatát vesztett, csak mert elhajolt, de a másiknak legyen jó, örüljön, hogy hatost dobott.
-A szóhasználatodból ítélve talán nem, az szerencsés állapot lenne, gyűlöm a kliséket. De... ezek a jelzők a haverom illetik én antiszociális, mizantróp alkat vagyok. Hm, milyen szomorú tény... jah, nem.
Mosolyodik el műen, majd vállat von, hogy ezt dobta most a másiknak a gép.
-Ha a szüleidnek van egy eltitkolt fiúk akkor akár lehetünk is. De akkor nagyon nem a Te napod lenne a mai öregem, remélem nincs pech szériád, mert ez lenne a csúcs benne!
Nevet fel szárazon, mivel fogalma sincs kik a szülei, akár a srác szülei is lehetnek.
-Höh, na igen, ismerős. Hidd el, pár év múlva sem lesz jobb. A szomorú valóság az, hogy talán 30 évesen felnőttszámba leszünk majd véve. Talán.
Ő nagyon is tudja miről hadovál a másik, most is folyamatosan kapja, pedig pár évvel idősebb a másiknál.
-Kétlem, az ember unalmába feszegetni kezdi a lehetőségei határait. De amúgy csak közöltem velük a tényt, hogy oké, hogy Ő szín ötös lesz, de mivel nem lát napfényt egész nyárig és csak magol, addig én megdugok hat csajt legalább és egy tucatszor berúgok, hovatovább a magam közepesével vagy jójával ugyan úgy fel fognak venni egyetemre és lesz munkám mint neki, talán még többet is fogok keresni. Csak mert egy kibaszott mázlista vagyok bitch!
Röhög fel, a tények fájnak mindig a legjobban, szerinte.
-Az. Kritikus. Meg szerkesztő, de ott is kritizálok mindent és mindenkit.
Lényegében...
-Filmrendező, de ha fel akarod bosszantani csinálj kupit meg szemetet, de... nem tőlem tudod, vetted?
Vigyorog gonoszan, elsuttogta a titkot, de már elégedett, szegény Quen, kikészíti. De ha más szakos nem lesz vele órája, nem csinált nagy csínyt.
-Nem csodálom, az értelmes emberek nem kérnek belőle mert van méltóságuk. Még a végén tényleg normális vagy ember, milyen ritkaság már!
Igen, ez bók akart lenni.
Aztán csak nem érti mit akarnak tőle, vissza is kérdez.
-Mármint mire érted?
A két óra nem fedi egymást, ergo vagy arra céloz most unatkozik és az órá is érdekesebbek ennél vagy valami mást, amit nem bírt értelmezni. De nem tűnik elutasítónak, igazából ráér. Nem túl sokáig de még egy darabig igen.

- Fél szemedre hunyorítasz. Csendes őrült, miért ne?
Vigyorgok, el bírnám viselni. Fürkészőn nézek rá, elég érdekes alkat, megtartjuk, döntöm el, gyürkőzöm a vigyoraimmal.
- Sebaj, kedvelem a mizantrópokat, nincsenek illúzióik. Szomorúbb lenne, ha hályog lenne a szemeden.
Vonok vállat, ahogy ő is, bár ezt a műmosolyt nemtom überelni. Vagy igazit kap valaki, vagy semmilyet.
- Az elég komoly lenne, de simán. Az én ex szüleim elraboltak volna a tieidtől abban a reményben, hogy lesz egy normális gyerekük.
Nevetek, ez csak fikció, a szülei nyilván nem örülnének, nem, nem tudom, hogy árva.
- Szerencsés lennék, lenne egy darab normális rokonom, bár ha a tesóm lennél, kizárható lenne, hogy normális vagy, nálunk mindenki kettyós. Nálatok mi a helyzet? Ezen a korproblémán megértően bólogatva mosolygom.
- A harmincadik ikszemkor taláán nem kérik el a személyim, micsoda érdem lesz!
Ironikusan cseng a hangom, még tíz év, jah, csak kilenc...
-Tudom, én is feszegettem, aztán rájöttem nincsenek. Mármint határok. Valójában nincsenek.
Közlöm lazán. Aztán nevetek a rosszkisfiús stílusán, de hugyozás közben, után öhm, kézmosásig nem kap hátbaveregetést.
- Elismerésem, az szép húzás volt és neked lett igazad, mert a stréber csókád tutira még mindig az Egyetemet koptatja, anyuci tartja el és most készül megszerezni a nyolcadik diplomáját matematikaelméletből.
Nos én nem ilyeneket csináltam, kuss és pöcc.
- Ahá, illik hozzád.
Kritikus, nem rossz. Nekem is volt dolgom velük a zenészkorszakomban, de nem nagyon zavartak.
- Dokumentumokat kritizálsz, hírességeket nem?
A szemétcsinálásra felcsillan a szemem. Jó arc, tényleg jó arc ez a tag.
- Dehogy még véletlenül se tőled, ahá, akkor tudom hol a tanszék, meglesz amígó!
Nevetek, köcsög a másik, mert ha rám bízza csőtörés is lesz.
- Naná! Szoszo normális
Egyezzünk ki döntetlenben. De a vigyor megvan és őszinte.
- Hogy csinálhatnánk valamit együtt, a barátod órája biztos érdekes, de ha bemennék veled kockára tennéd a haveri viszonyt. Meddig érsz rá? Maradhatunk a suliban is, de akkor az osztályterme előtt csináljunk rumlit, hogy ha kilép, sokkot kapjon.
Fontos kérdés, kimenjünk-e az épületből mondjuk, vagy tényleg szívassuk-e a haverját. Majd nyilatkozik.

-Igen, de csak egy negyed résznyit. Jó szemed van!
Dehogy hunyorít, de ha rájön az öt perc minden hülyeségbe benne van, legalább is szóban.
-Ugye? Végre valaki belátja, az illúzió okozta hamis képnél nincs is kiábrándítóbb. Látom Te is a piros pirulát választottad mi?
Vigyorog, kíváncsi kapcsolnak-e miről beszél.
-Szerintem az enyémek ingyen odaadtak Téged akkor... lehet még fizettek is. De legalább nem otthagytak valahol, érezd magad megtisztelve!
Mondja szarkasztikusan, ugyan, kétli hogy az anyjának lett még egy gyereke, vagy ha mégis, akkor azt már tényleg akarta valószínű, nem úgy mint Leopoldot.
-Fogalmam sincs, azt sem tudom pontosan mikor születtem, teszel fel itt komplikált kérdéseket kora délután...
Közli unottan, sóhajtva, de érezni csak rájátszik. Nem a kedvenc téma, de nem csinál belőle nagy ügyet. Nincs miből.
-Hidd el, Quen szerint nagyon nehéz eset vagyok, fogalmam sincs miért a barátom még igazából. Folyton piszkálom...
Súgja oda a végét, de már van egy kaján mosolya is.
-Durva mi? A gyereked az öcsédnek nézik majd vagy a húgodnak... Kíváncsi vagyok mikor mondják majd a húgomra, hogy a nővérem... szerintem pár év. Elkeserítő.
Erre csak most döbben rá, a kis Chloe hamarosan idősebbnek fog kinézni. Borzasztó. Rémes. Jah, nem.
-Gondolod? Semmilyen? Az elég merész kijelentés, nem gondolod?
Már arra érti, hogy bizonyos határok mindig is voltak és lesznek is.
-Úristen. Elméleti matematikus... tudsz ennél feleslegesebb szakmát a világon?
A bölcsész, aki megszólalt című darabot látták és hallották. Köszönjük.
-Miért, mi nem?
Ezt úgy mondják, mintha más nem passzolt volna, de persze csak viccel. Tudja hogyan értik és egyetért.
-Ja. Könyveket, cikkeket. A hírességeken magukon nincs mit kritizálni, magán emberként felőlem háztetőről hugyozhatnak le óvodások fejére, ha amit kiadnak a kezükből munka gyanánt megüti a mércét. Ami magas. Baszott magas.
Újabb mű mosoly, hogy eléggé kritikus alkat, nem könnyű neki megfelelni.
-Oh, posztold már ki valahova... álnéven persze. Valami kávézóból, hogy az IP cím se legyen buktató. Úgy megnézném a fejét, mikor meglátja!
Teszi a tenyerét az arcára és nevet. Felmerülhet a kérdés minden olvasóban, ha Leopold ilyen a barátaival, milyen az ellenségeivel? Nos, igen, érdekes kérdés, de erről a meséről nem most fogtok olvasni.
-Az elég, különben megkeseredtél volna már. Az irritáló.
Mert aki normális belátja, hogy az élet igazságtalan és undok, akkor pedig unalmas lesz és fásult. Azt nem szeressük.
-Hm, csak fél óránk lenne és nem csak Ő lebzsel ott. Ezt akkor kell ha kihaltabb a suli, most csúcsidő van, sajna nem a legjobb. De van még pár órám, lóghatunk ha akarod. Hmm... vicceltél már meg lányokat a tesiöltözőben? Kis kaland, meg kell szerezni a kulcsot, vagy bejutni és elterelni a figyelmet, míg a másik becsempész a csajok ruhájába valamit. Én a giliszták híve vagyok, azt a kertből mindig lehet szerezni és akkorákat sikítanak, van hogy félmeztelen kirohannak. Szóval a trükk, hogy a legdivatosabb ruhába pakold bele a kis férgeket, mert akkor nem egy tonna donna piruettezik ki!
Nevet, sok baromságot és genyóságot csinált már és még jót is tenne, hogy nem a barátját zaklatja, nem?
-Vagy mire gondoltál, brillírozz!
Vigyorog a másikra, közben követi amerre megy.

Nevetek ezen a negyedrészen.
- Az őrültek felismerik a fajtársaikat
Hunyorítok rá, ez megmarad a piros pirulánál is.
- Naná, hogy a pirosat! Mindig is érdekelt mi az a Mátrix, bár amikor megtudtam, nem lettem boldogabb.
Vonok vállat, ez van, csövet dugnak a fejünkbe, ha be akarunk lépni, gondolom Neki is.
- Az durva átbaszás lenne a szüleimnek. Oh....áááh...
Hunyorgok, rosszat sejtek.
- Jobb lett volna, mellesleg, engem és magukat is megkímélik, de ők nem a piros pirulát választották, ők Smith ügynökök. Hm, sajnálom, de ki tudja? Lehet jobban jártál. Nem tudod mikor születtél? Ez azért durva, bár néha én sem, eredetileg 21 vagyok, de kiesett egy év, mint Ozzy Osbornenak a hatvanas évek,
belegondolok mázlim van, hogy nem tíz és 20-nak érzem magam nem 11-nek.
Quen a tanár lesz asszem. Nézek rá tanácstalanul, rejtély.
- Biztos mazochista.
Gondolom örökbefogadták a srácot, ha egyszer nem tudja kik az igazi szülei, mégis van húga.
- Ő most milyen idős?
Ez akkor lesz gáz, ha kapok egy korképet, majd akkor röhögök!
- Minek a visszafogottság? Persze vannak határok, mert nem tudok repülni, például, vagy annyira felgyorsulni, mint Flash // ó ez kellett Ezra Miller XD// de ha belegondolsz mi az, ami akadályozza az embert? Saját maga, ha ezen túllépsz kitárulnak a kiskapuk, elég ha Te elhiszed, hogy bármi megoldható. Nem mondom, hogy mindig megy.
Az emberi kapcsolataim, ala Lia, például.
Az elméleti matematikuson kis mosoly bujkál a szám szegletében.
- A papok!
Az egyházat mindig szidom. Szeretek válaszolni a költői kérdésekre.
- A személyi edző, vagy a...szemeteskocsi vezető, vagy ilyen hogy markoló
Röhögök, aztán csak nézek, szóval magas? Hm....nem baj.
- A gyerekfejekre hugyozó Justin Bieber története lányregény műfajban nem mozgatna meg?
Kérdem ironikusan, kíváncsi lennék arra a mércére.
A kibaszás a barátjával, nem hatna meg, ha megtudná ki vagyok.
- Nem jönne rá, hogy valahogy te vagy? Ha eljátszanám az ellenségét meggyőzőbb lenne, hogy utálom, mert vörös, vagy szakálla van.
Vonok vállat, nem is kell indok, az "ismeretlen" viszont gyanús, ha ő mindig szivatja.
- Ha adsz elérhetőséget megválaszthatod mikor posztoljam ki!
Somolyogok rá, aljas módja az add meg a számod szivinek? Lehet... Gyorsan tanulok ó szent Ravernon. Tetszik, ahogy nevet, egyre jobban bejön.
Bólogatok a megkeseredés ellenszerére.
- Persze, de utoljára általánosban. Akkor hagyjuk a csőtörést, mondjuk estére, egy szabad estédre, amikor betörnénk ide, semlegesítenénk a kamerafelvételeket és szennyvizet eresztenénk másnap reggelre. Bár ha időben észreveszik, felhívhaják, hogy elmarad a tanítás... de a kuytaszarral hogy áll? Olyat gyakran találni csak a fakkjába kell betenni. Remeeek, menjünk gilisztázni!
Rég láttam már csöcst, talán véletlenül belénkszaladnának. A tonnán nevetek, bírós a humora.
- Van egy pár lehetőség...de a te ötleted nyerő, főleg mert ha jó helyre állunk a tenyerünkbe szaladnak, erre a célra a melltartót javasolnám. Mondjuk szerzünk a konyháról porcukrot és szétszórnánk, hátha kihívják a drogelhárítást.
Bár az már meredekebb buli lenne... Az udvar felé indulok, először is föld kell, abban teremnek a férgek.

-Mmmm.
Bólogat egyetértően a fajtársiasságra, majd félreingatja a fejét, hogy hát igen, a Mátrix nem kellemes üdülő övezet.
-Szerintem jobban, nem bánom.
Ha már kirakták miért lett volna jobb egy ilyen szülő mellett? A 21 dolgot nem érti.
-Hogy-hogy kiesett egy év? Elírták a születésid? Nem durva amúgy, hogy nem tudom, senki sem tudja. Vagyis egy valaki igen, de szerintem Ő sem jegyezte meg...
Gondol az anyjára, de legyint, hogy nem izgatja, a másik egy éve érdekesebb.
-Én is gondoltam rá, de valószínű ennyire jó arc vagyok, ez lehet.
Vigyorog a másikra, de csak hülyéskedik.
-Chloe? 20. Majdnem annyi mint Te öcskös.
Vigyorodik el, vicces felismerés. Kicsit megbökte a másikat, ha már kiderült 21.
-Hmm... olyan vagy mint egy elcseszett buddhista. Vagy valami Igenember. De nem baj, azért kedvellek, komolyan.
Vigyorog kíméletlen míg lapogatja a másik hátát, mert ez a bármit megtehetsz csak higgy magadban duma nem az ő világa, kicsit sem.
-Uhm, ja, annak sincs ma már értelme, annak legalább régen volt.
Mosolyog, igen, a papok melója is felesleges már. Aztán nem érti mit kezdi el sorolni a szakmákat, mire rájön, hogy ezek azok amik nem passzolnának hozzá.
-Na figyi öcsi, baszott jó személyi edző lennék, megmondanám a tutit a szemedbe, hogy még sokat kell edzened, hogy legyen rajtad legalább egy gramm izom is és ne zabálj annyit. Vagy Neked, hogy ne diétázz annyit, sima ügy! A személyi edzőt arra tartják, hogy kioktasson és ostorozzon, menne!
Közli könnyedén, de kicsit csúnyán néz.
-Szemeteskocsit nem vezetnék. Undorító... ÓAH! Quent rá kell vennem egyszer, tisztaságmániás!
Csapja maga előtt össze a tenyereit, kivirult és hálásan néz a másikra, micsoda tippet adott!
-Te az összes selejt dolgot komolyan belepakoltad egyetlen mondatba? Ez valahol már tehetség Rev... szólíthatlak Revnek?
Jut eszébe, mindent és mindenkit rövidít, jobban esik neki.
-Kétlem, úgy is tagadnék mindent. Szőke és nincs szakálla.
Tárja szét a karját, külsőleg nincs mit utálni rajta szerinte.
-De ne utáld, jó fej, ha sokat lenne szívatva elvesztené a varázsát. Módjával jobb.
Kedveskedik a maga módján.
-Hm? Jó.
Szed elő egy kisméretű jegyzettömböt, beleírja a nevét: Leopold K. Lindhardt, majd az e-mailjét is, aztán kitépi és odaadja.
-Tess. Ezen elérsz, mindig nézem.
A telefonszámát kevesen tudják, nem szokta megadni.
-A csőtörésben nincs pláne, meg nehéz okozni... meg nem marad el a tanítás, csak szombaton is be kellene jönni. Ó, vagy valamit ami büdösen rohad. És csak egy keveset letenni valahova...
Vigyorog, majd bólint, hogy keressenek valami kis csúszómászót a csajoknak.
-Kétlem, ennyiért nem hívják ki. Meg akkor csak itt kellene maradni kihallgatásra, az nem jó. Vagy eljátszhatjuk mi vagyunk a takarító és besétálunk míg öltöznek, de annak az a veszélye, hogy látsz olyat is amit nem akarsz. Az nem jó, az nem kell...
Veti el gyorsan, kinn meg keres egy helyet, ahol lazább a föld, kicsit nedvesebb is, a virágágyásoknál és elkezdi túrni a földet.
-Szeretsz horgászni Reeven?
Kérdezi majd mélyebben belenyúl a földbe, kimarkol egy adagot és elégedetten mosolyog, hogy mocorog a föld. A virágágyásoknál szeretik a gilisztákat, lazítják a földet, jobban megmaradnak a virágok.

Úgy tűnik nem hatja meg ez a dolog, gondolom ebben nőtt fel és akkor nem annyira nagy durranás, van ideje hozzászokni az embernek.
- Legalább kiválaszthatod a csillagjegyed, szoktál tippelgetni? Nem írták el, csak kómában voltam egy évet, vagyis totál kiesett.
Nekem még mindig nehéz átállni a 21-re, pedig lassan 22 leszek. Vigyorgok, én nem fogom cáfolni, hogy jó arc, annak tűnik.
- Fő a magabiztosság.
Dicsérem tulajdonképpen.
- Amúgy végig úgy kezeltek, mint családtagot, vagy ez túl intim kérdés és ne személyeskedjek?
Legfeljebb elküld a...
Ez Cloe kapcsán jut eszembe, bökdös itt, a 20 nem olyan kevés.
- Érthető, ha kevesebbnek néznek téged.
Azt hittem valami kisebb csajról van szó. Vigyorgok az elcseszett buddhistán.
- A nirvána menőbb is, mint a kereszténység, még Cobain is lopta a nevet. Nem mondok mindenre igent, sőt, de van egy életstílusom, az biztos. Ezt bóknak veszem.
Lehet csak ironizál.
- Régen se volt, a keresztes háborúk meg a boszorkányüldözések nem indok, ez a szakma mindig betegségnek számított.
Személyi edzősködését nagy mosollyal hallgatom.
- Belegondolva egen, talán még élveznéd is, össze-vissza olthatnál mindenkit, aki nem bír 100 kg-t kinyomni mekkora nyápic kislány.
A csúnya nézése szerfölött szórakoztató, ez ki is mászik az arcomra. Úgy látszik minden második gondolata ez a Quentin.
- Hajrá, biztos nagy élmény lesz, de szerintem győzd le az undorod és ülj be mellé, premier plánban élvezetesebb.
A selejt dolgon nevetek, aztán kihúzom magam.
- Tetszik a Rev, senki sem hív így, lehet bevezetem. Ez volt a cél, őstehetség, ha selejtség kell, nekem szólj.
Mindenki másban tehetséges.
- Bevenné, ha tagadnád? A szőkeségért is lehet utálni, ha olyan mint egy ken baba, pláne.
A szőkékről neki mindig azok jutnak eszembe, nem véletlen szeretem a sötét hajú fiúkat. Nőben szőke, férfiban sötét, mert az ellentétek egyensúlya kell nekem. Túl megnyerő akartam lenni, letekerek pár oktávval.
- Oké, akkor nem őt, de már rég éltem ki az ilyesmit és baszottul hiányzik.
Vallom, nekem kapóra jön ez is, nem csak ő. Meglep, hogy email címet kapok, nem telefonszámot, úgy volt kritikus nem titkosügynök.
- Te aztán véded a személyiségi jogaidat. Oké, majd írok, ha valami.
Mondom úgy, mintha nem lennék különösebben lelkes és zsebre vágom a cetlik.
- Szennyvízzel csinálnánk, akkor szarban úszna szó szerint az egész, az azért elég pláne. Sok büdös dolog létezik a világban, a kutyaszar könnyen beszerezhető, csak letenni? Kispályás rohadék vagy te, vagy csak odavagy ezért a Quentinért barátilag, jól leplezve.
Nézek rá firtató, kaján mosollyal.
- Maradjunk egyelőre a te ötletednél, tudom az enyémek meredekek, szóval bogarak, lányöltöző, csak ki ne másszanak addig. Ugyan ezt egyébként egérrel, vagy patkánnyal is meg lehetne csinálni, de akkor kisállatkereskedés. A férgek talán egyszerűbbek.
Megyek vele az udvarra, ott is virágágyások közelébe.
- Még sosem próbáltam.
Előrángatok egy üres zacskót a táskámból, ebben néhány száraz keksz volt ebédre és Leopold alá tartom, potyogtassa csak bele a terméket. Én is kutakodni kezdek közben, nedveskés a föld, gondolom lesz itt termés bőven.
- Te horgásztál már? Nekem baromi unalmasnak tűnik.

-Ú, én nem foglalkozom ilyen bulvár dolgokkal, vagyok amilyen vagyok, nem egy unatkozó firkász képzeletére bízom a személyiségem!
Szörnyed el, horoszkóp...
-Azta... motorbaleset? Inkább ne is mondd, jobb nem gondolni rá. De akkor be kell pótolni haver, el kell menjünk bulizni!
Mosolyog a másikra, bulizni jó, biztos szokott.
-Nyafogni bárki tud nem?
Mondja a magabiztosságra nevetve. Annyi az önbizalom hiányos, hogy szinte már fáj.
-Nem személyeskedsz. Semmi extra. Tipikus esete vagyok annak, mikor azt hiszik nem lehet saját gyerek, aztán mégis becsúszik mikor végre nem görcsölnek rá. Szeretem Chloét, de egy örökbefogadott sosem lesz olyan mint a sajátod. De felneveltek, ember lettem, nem vagyok hálátlan alkat.
Jelzi nem izgatja magát ilyenen, de nem is tartja annyira sajátjának azt a családot, hiába ott nőtt fel. Quentiné közelebb áll hozzá.
-Hah, 20-nak én is kinézek, te is néztél legalább annyinak, ne tagadd!
Nem verik át, a dupla X-et már megüti. Aztán nevet, csak néz, a másik úgy fest tényleg komolyan ezt a dumát.
-A nirvana? A cél, hogy egy nagy semmi legyél? Ne már! A zenekar oké, az jó, de a felfogás!
Nevet, de jobban megnézi a másikat magának.
-Nem vagy egy unalmas gyerek mi? Az jó, én sem!
Vigyorog, főleg hogy bóknak veszik a szavait, az a jobbik eset.
-De tudod, hogy a sok szerencsétlennek kellett valaki akinek lehet nyafogni, erre volt a pap, meg persze a kurvák a pasiknak, de az más kérdés.
Nevet, jó a papok necces téma, de mivel nem valami vallásos neki mindegy is.
-Na igen, de akkor is oltanám, ha menne neki, ne bízza már el magát, csak mert kinyomja!
Nevet tovább, igen, ő már csak ilyen, Quennel is ezt csinálja.
-Ó, ha feltuszkolom beülök, akkor megéri, lekamerázom! De szerintem leállna kitakarítani a kocsit meg fogkefével fényesre sikálná. Fúj...
Vág be egy fintort, de aztán csak nevet.
-Akkor Rev! Meg is beszéltük, majd én rászoktatlak!
Neki kimondottan tetszik, nem egy gyakori név a Reeven, ahogy ma már a Leopold sem.
-Áh, nem tűnsz olyannak, aki csak selejtben utazik, ne ábrándíts ki!
Na-na, még csak az kéne, nyomikkal nem barátkozik.
-Hahh, persze! Miért, talán csak én szívathatom? Más is beláthatja, hogy élvezetes elfoglaltság!
Főleg, ha látták milyen rögeszméi vannak Quennek.
-Hmm... a csajok jobban bírták mindig is, de lehet azért, mert nem egy rohadék, mint én, nehéz megítélni!
nem nézegeti úgy a másikat mint a lányok szokták, nem tudja megítélni.
-Áh, minden világos! Akkor keresünk valakit, csínytevésre bárki jó lehet, aki nem elbőgi magát mint egy ötéves!
Mert valljuk be, az unalmas. Aztán leírja az e-mail címét, vigyorog a másik fején.
-Ne hívogass részegen hajnali kettőkor.
Nevet kicsit, megveregeti Rev hátát.
-És honnan akarod a szennyvizet beszerezni Te nagy pályás?
Mondani könnyű, és kivitelezni?
-Ő a legjobb barátom, sőt... talán az egyetlen igazi, ha kicsinálom egyedül maradok ebben a nagy, gonosz, csúnya világban!
Adja ripacskodva, de mosolyog. Nem tagadja, Quen a barátja, jobban kedveli mint az átlagot.
-A féreg nem mászik el, az egér elmegy. Akkor is ha kaját adsz neki, mert gyorsan betömi a pofájába és és szalad. De csípem a rágcsálókat, Te is?
Ennek ellenére lehet kivitelezhető, csak olyankor kell, mikor tényleg észre is veszi valamelyik csaj az egeret.
-Komoly? Ne már baszod! Tök alap. Nem baj, ha megint összefutunk maximum elmegyünk egyszer. Unalmas meg minden, de... van benne valami poén.
Az apja szeret horgászni, el is vitte Kevint, de sosem értette mi a pláne benne. Ennek ellenére élvezte, a víz, a kukacok, az ücsörgés kinn a csónakban vagy a parton. Élvezte.
-Aha, a nevelőfaterral. Neki nagy hobbija, sokszor voltam vele. Van spéci btja meg zsinegje, de én csak összegabalyítottam, nem értek hozzá.
Legyint, közben a zacskóba teszi a gilisztát, igyekezve kevés földet mellé pakolni, nem az a lényeg. Aztán látja, hogy Rev is belemarkol, keres, ki is húzza a kezét, odanyúl, hogy óvatosan nyissa ki, össze ne nyomja őket. De kettő is akad a markába.
-Mázlista vagy öcskös! Vagy csak elég bogaras vagy ahhoz, hogy vonzd őket!
Vigyorog és kiveszi az állatokat, hogy a zacskóba tegyék őket is.
-Akarsz még vagy elég? Hány lányt akarsz megheccelni? Sokat nem érdemes, max párat.
Mosolyog a másikra, alig várja, jó hecc lesz!

Felnevetek a velős válaszon, óvatosan hátba veregetem, ebben egyelőre semmi félreérthető nincsen.
- Jóvan, helyes, ez lehetne a szlogened is.
Én sem követem, de azt tudom, milyen jegyben születtem, hogy tudjak röhögni rajta, sok minden nem igaz rám és nem ez az első, ami eszembe jut, de a hosszútávúban ott van. Azta, kinéz belőlem egy motorbalesetet? Király!
- Nem egészen...akkor inkább ne is, megijednél.
Végülis sokaknak vannak negatív előítéletei a drogosokkal kapcsolatban. A bulira felcsillan a szemem, Vele? Repülök!
- Menjünk! Hamarosan veszek egy motort is, zúzhatunk azzal.
Menőbb, mint egy kocsi, meglátjuk...mikor jutok hozzá.
- Valamiért szeretnek az emberek, bezony, tök jó, hogy téged fából, vagy vasból faragtak.
Csípem a keményebb fazonokat, egy: ha így néznek ki, kettő: úgy alapból elvagyok a társaságukban, ráadásul fesztelenebbül, nem kell attól tartanom összetöröm a kis lelküket. Seby kivétel, nála nem tartok, vagy fogom vissza magam, remélhetőleg. Csak egy kicsit...bizonyos opcióknál.
Nem túl felemelő, amit mesél, de logikus. Ha nem saját, nem néznek rá úgy, itt bólogatok beharapott és még úgy is elhúzott szájjal.
- A család egy rakás szar. Nekem hiába vannak édes szüleim, nem bírtak megemészteni és...
Olyasmi kéne, ami nem Túl, nem annyira kiakasztó, mint a valóság.
- Próbáltak úgy tenni, mintha nem is léteznék. Úgyhogy vágom, szar ügy, de felnőttük, minek koszoljuk magunkat tovább a múlttal?!
Vonok vállat, rossz téma szépen elkanyarodunk majd.
- Oké, a húsz látszik. A szarkalábak!
Vizslatom a srácot röhögve, ez bejövős az "öregeknek" hehehe.
- Semminek lenni jó lehet és ott nem az a cél, hanem az örök boldogság, a kérdések nélküliség, a végső cél, az isteni szint. Mi más lenne mindennek a lényege? A mennyország angyalkákkal? Ne már, sokkal inkább beszopom reinkarnációt, mint ezt a bűűűneid mérlegre kerülnek és megsütik az ördögök a pokolban a segged.
Én szeretném elhinni, hogy az enyémet nem sütik.
Ehh, ez költői kérdés?
- Nem, nem mondanám. Jah, te sem...mázlink van.
Neki is, mert így nem fogom megenni vacsorára, nem ő lesz a lúzer, akit kipécézek, mert nem az.
- Maradhattak volna a kurvák, a papok direkt azért voltak kitalálva, mindig is, az ősidőktől fogva, hogy meglopják az embereket. Most meg vannak pszichológusok, igazán kiirtódhatnának.
Nálam nem lehet radikálisabb, a szülős afférom óta még aktívabban gyűlölöm őket. Ezen jót röhögök basszus, akkor is oltaná, ha kinyomnák a szerencsétlenek a százat.
- Ilyen egy vérbeli hajcsár, gratula
Nevetek rá, látszik, nekem ez bejövős. A haverja durva lehet, elképedve hallgatom, talán tényleg nekiesne egy fog...kefével?
- Ha ezt megcsinálod, én is kérem azt a felvételt.
Egy jó röhögés mindig ráfér az emerre. Kár, hogy engem nem tanít, de már késő felvenni nála valamit, talán a következő félévben. Én és Leo az óráján íh... Rev, ez nem is rossz, nézek rá megengedőleg, rászoktathat, ártani nem árthat. A selejtességen csak a fejem rázom. Bár ha az agyi dolgokat vesszük nálam selejtsebb nem terem, de ez még bőven az a fázis, amikor a másiknak nem kell tudnia a defektjeimről.
- Nem én vagyok selejtes, hanem a selejt dolgokat tudom jól egy mondatba kovácsolni, biztos mert dalszövegeket írok és egy rockbandában a világ selejtességéről sokat kellett játszani.
Baromi meggyőző vagyok, hogy én és a selejetség még csak hírből sem ismerjük egymást.
- Az igaz, ráadásul kedvet csinálsz hozzá nekem is.
Szegény csávesz, kezdem sajnálni.
- A lányok szeretik a nyáladzást, ha valaki túl őszinte velük, kiakadnak. Ha nem azzal kezded, Te más vagy, Különleges vagy, Csodálatos, blabla...
Vágok egy lemondó fejet, tudnék erről mesélni. 1:0 a fiúk javára.
- Az tényleg unalmas és lehangoló, idegesítő lenne, rendben! A lányos szívatás után, ha még van időd...
Nézek rá nyomatékosan, kipécézhetne velem valakit.
- Hívogatni? Kukac xy.comon keresztül nehezen, de oké, ha berűgok megpróbálom megállni, hogy Te juss eszembe.
Hunyorítok rá, de ez sem levágós, szívathatom is...
Megveregeti a vállam, aztán kap tőlem egy mindentudó pillantást.
- Azt a csövet tenném tönkre, ami a szennyvizet vezeti el. Kellenének előkészületek, de nem lehet nagy ördöngösség a jó csöveket szétcseszni.
Főleg, hogy tudok csinálni kisebb robbanószereket. Alapanyag kell hozzájuk, de az is csak plusz, mínusz pár nap, ha elég erős, de nem nagy hatótávú akkor azzal is szét tudnám barmolni. Igaz, én sem bántanám Sebyt például, de még...ennyire se.
- Jó, ezt megértem, visszaszívva, nekem is van ilyenem, egy másik tanár. Ez azt jelenti, a tanárokra izgulunk, haver, nem semmi.
A lányok szívatása komoly eszmecseréje kérem szépen. Nevetek ezen.
- A féreg is csak lassabban, de mondjuk az egeret tehetnénk lány szekrényekbe, vagy a könyvtárba a tárolószekrényekbe. Persze, tök aranyosak!
Szeretem az állatokat, csak sosem volt lehetőségem sokáig...életben tartani őket.
- Neem, komolyan soha, te már ezek szerint! Menjünk már el, annyira érdekel és ha velem jönnél talán nem halnék bele abba, hogy egy botot bámulok.
Nekem sok minden kimaradt...
- Ahá, jah az ilyen apa-fiás program! Az meg pláne kimaradt! Apám előbb vágta volna le a kezét, minthogy valaha is szervezzen valamit.
Mondom ironikusan, de inkább kutatok a földben a férgekért, akad is rögtön kettő, amit bezacskózunk, bár felnevetek, még az szerencse, hogy hamarabb beleejtem őket, a rázkódás előtt.
- Ez utóbbi asszem, mindig hozzám vágnak ilyen-olyan lököttségi szinonimákat. Te kreatívnak tűnsz, biztos kapok majd tőled egy pár olyat is, amit eddig még nem hallottam.
Tapogatom a földet, immár két kézzel, ha valami nedvesebb felülehez érek, belemarkolok.
- Tudom, ne olyan sokat, de szedjünk még, hátha szétmásznak, mire kijönnek, vagy valami.
Pakolok bele még vagy négyet, ha ő is tesz már egy egész szép kupac gyűlik.
- Jó, elég lesz,menjünk.
Órámra pillantok.
- Elvileg tíz perc van még az órából, siessünk.
Az pont elég, előtte ritkán szoktak kijönni, mert ezután is fél órás a szünet, vagyis ráérnek öltözködni... Ha összekapja magát a tornaterem felé sietek, Vele, tudom merre van.

-Ami azt illeti sok szlogenem lehetne...
Jegyzi meg kissé epésen, mert vannak még ilyenek a tarsolyában, ha random nem is tudna mondani most rögtön még egyet.
-Gondolod? Max, ha magamfajta srácokat belezel hobbiból, de akkor még most sem szabadulnál meg az nem okoz kómát. De nem vagy beteg ugye? Még véletlenül se akarok olyat mondani, ami bántó lehet, érted.
Jelzi, nem tolakodni és vájkálni akar, de akkor óvatosabban fogalmazna.
-Simán, bírom a motorokat. Persze jogsim csak kocsira van, lusta voltam letenni motorra is.
De érezni, simán elhívja majd valami házibuliba vagy hasonlóba, ha lesz alkalma. Már ha kap elérhetőséget, de úgy sejti, nem marad majd el.
-Vagy szimplán valami kaktuszból, állítólag csípek, szúrok, harapok, pedig nem is! De jó, remélem hosszútávon is elviseljük majd egymást!
Mert erre nincs garancia, de egyelőre úgy érzi, rokonlelkek valamennyire.
Hallgatja a másikat a szülő témánál is, úgy fest hasonló cipőben járnak és nem minden a vérrokonság. Bólogat.
-Hagyd rájuk. Legalább nem nyaggatnak és élheted az életed, nem pofáznak bele.
Ez is egy előny, nincsenek kötelező rokoni látogatások, elvárások, családi nyomás.
-Áh, mikor nevetek mi? Mintha Neked nem lenne öcskös!
Böki meg a vállával a másik vállát, mivel tényleg mindketten fiatalosak, és nem, nincsenek szarkalábaik.
-Jó az szerintem is fĐszság, már a túlvilág, de mi értelme létezni, ha mindenre tudod a választ? Ha nincs ami előre visz, ami mozgat? Mert kétlem, ha véletlen meg is találod vagy megtalálni véled, akkor azon nyomban beszippant az univerzum és felolvadsz a mindenségben. Szerintem nincs lényege, vagy maga a szaporodás, a maradandó létrehozás, a továbbörökítés. Végső cél meg az univerzum. Mivel folyamatosan tágul, sosem lesz vége, nem? Ha meg igen, mindegy is.
Annyira nem szokott elmélkedni ilyen idegesítő kérdéseken, így csak odavágta mondhatni, ami eszébe jutott, mert véleménye mindig van. Mindenről.
A pap-pszichológus párhuzamon felkacag, ez tetszik neki!
-Ez mekkora! Nagyon tetszik! De amíg van hit és dogma, lesznek papok is, bele kell törődni, hogy maradnak.
Mosolyog a másikra, szereti az ilyen őszinte véleménynyilvánítást.
-Köszönöm Rev az elismerést, fordulj hozzám bármikor, ajánlj ismerőseidnek!
Kapaszkodik nem létező mellényébe, míg kihúzza magát és úriasan előadja. Igen, tényleg olyan, mint egy vén szivar, akinek már soha semmi nem elég jó, de ő csak ösztökéli az embereket, hajtsák magukat, tegyék oda magukat, mert fejlődni mindig van hova.
-Alap.
Bólint a felvételre, azt kiposztolja valahova. Akkor is ha Quen megharagszik, mert az már felér egy takarítós műsor egyik részével.
Aztán meglepő-elismeréssel méri végig a másikat, hogy nem tudta, énekeseket is képeznek itt, nem csak színészpalántákat.
-Nocsak, érdekes meló! Bár a mai köztrendet elnézve inkább degradáló Rád nézve, ha írni kell és nem alkothatsz valóban művészit, vagy nehezen, pedig egy dallal jól oda lehet baszni egy-egy társadalmi rétegnek vagy csoportnak, akárminek. De persze ellehetetlenítik, hogy fenn maradjanak az ilyenek és nyomatják a sok lónyálat már a rocknál is, de remény az van. Sulis banda vagy már annál felkapottabb?
Érdeklődik mosolyogva, kicsit más közeg, mint a könyvek és cikkek, de egyáltalán nem bánja.
-Detto, jó lesz az!
Mutatja az öklét ökölpacsira. Ő nem sajnálja a kipécézett illetőt, ez egy egyetem, belefér. A csajokon vigyorog.
-Nem mind, van egy kettő, aki szereti adni a keményet, nekik ráérsz később is mondani. De tény, kurva nehezen szedek össze hosszabb távra barátnőt, mert kiakadnak mennyire nyers vagyok. De most komolyan, egy kapcsolatban nem az őszinteség az első? Ha szépítenék az nagyobb baj lenne...
Forgat szemet és vág elégedetlen fejet, úgy fest a csajokkal ő maga sem áll a helyzet magaslatán jelenleg vagy úgy általában.
-Simán.
Vágja rá, szekálódjanak, Leopold szereti a csínytevést és neki ez az a kategória.
-Épp ezért nem telefonszámot kapsz, akkor lenne lehetőséged. Felhívsz, bebaszol és hívod az utolsó számot. Már csinálták velem, idegesítő. Ha eléggé jóban leszünk úgy is felhívlak mert kényelmes ember vagyok, akkor majd megtudod.
Ne rinyáljon már neki a másik, hogy ennyire fontos lenne, de megadja majd, ha valóban lesz értelme. Addig nem. De számára semmi félreérthető nem volt ebben, inkább gúnyolódás, mintsem burkolt célzás.
-De kurva sok utánajárás, én ennél lustább vagyok Rev.
Vallja meg, mert nem szeret tervezgetni. Ha jön valami ötlet és van alkalom, kihasználja, de csak ezért nem fogja törni magát, számára úgy már elveszti a varázsát.
-Az a Sebastian?
Mintha ezt a nevet mondta volna a másik, mikor Quenről kérdezte. Jó az arc és a névmemóriája, szerencsére ezzel nincs gondja.
-Csak a magad nevében beszélj, nem izgulok a haveromra, franc se kérte legyen tanár! Nekem Ő amúgy is rendező elsősorban.
Néz amolyan a-a tekintettel, hogy ő ilyet nem mondott.
-De az jóval lassabban, főleg ha rendesen belegabalyítod a ruhába. Ugye? Nekem mondjuk csak halaim vannak, más nincs, de talán majd egyszer.
Közli az állatbarátságra, ő maga nagyon szereti őket.
-Nem a botot bámulod! Kurvára nem, vagy ha igen hülye vagy. Élvezni kell a természetet, az előkészületeket, a hideg sört... vágod. De jól van, lehet szó róla.
Ezer éve nem volt horgászni, végül is elmehetnek. Eléggé szimpatikus neki Rev annyira, hogy igen mondjon.
-Túlzás. De jah, olyasmi. Komoly? Pöcs egy apád lehet már bocs, hogy ezt mondom, de a családért nem árt tenni valamit és nem csak azt, hogy odabassza a pénzt.
Az ő nevelőapja azért foglalkozott vele, ha nem is úgy és annyit mint Chloeval.
-Ezt vegyem kihívásnak? Állok elébe!
Nevet vele már mikor "kukacoskodnak" és elhatározza, keres majd valami jó szinonimát a fejében erre a bogarasságra.
Bólint, inkább elveszi a zacskót és mutatja merre kotorásszon a másik, hagyja gyűjteni, érezzen re, merre érdemes, ha legközelebb ilyet akar, már menjen neki egyből.
-Na bassz, elég annyi? Ha nincs nyitva az öltöző cseszhetjük!
Mert ezeket mindig be szokták zárni, ha meg nem tudják a kulcsot időben elcsenni kár volt ezzel vacakolni. De követi a másikat, most Ő a jártasabb, mi merre hány méter.

Ezt ő tudja a legjobban, mennyi szlogene lehetne. Nem félős? Méregetem a hasánál, mintha gondolkodnék a belezésen.
- A szagok okozhatnak, attól függ mit ettél!
Röhögök fel, megrázom a fejem, akkor is viccelhetne, sőt mondhat bántót, kevésszer hatódom meg, főleg a betegségeimen, amikből imádok csúfot űzni.
- Nem akarsz megríkatni ha tumorom van, mi?
Hülyéskedem, vajon ennyire jó fej, vagy csak a nyafogást nem bírja?
Én is bírom a motort basszus, csak sikerülne összespórolni egyre. Nem is feltétlen kell jogsi, kevés az esélye, hogy megállítsanak, motorral könnyebb meglódni.
- Beregisztrálva a rendszerbe
Hogy bírná a dolgot.
- Akkor a húsevő növény leszel! Azt sosem lehet tudni, majd kiderül.
Vonok vállat, alakul, vagy nem, de tudok alkalmazkodni, nem féltem ezt a bimbózó mittoménmit.
- Jah. Neked belepofáznak? Sosem jöttél olyannal, nincs joguk?
Kérdem, sosem tudtam hogy van ez az árvákkal, én simán kihasználtam volna a helyzetet, de… egyrészt az én vagyok, másrészt nem vagyok komplett, de nézzünk csak egy standard árva gyereket. Különben igaz, bőszen bólogatok, nem mintha valaha is lett volna esélyük beleszólni.
- Aha, röhögsz és hatvannak nézel ki tőle.
Hülyéskedem, úgy látszik ő nem kényes erre, mint Felix. Bökdös, visszabököm, lépésenként Leo-felé, ha már mer hozzám érni…
- Biztos feelinges lehet mindent tudni, ugráltathatsz csicskákat, alapíthatsz egyházat magadnak, tök jó! Nézd meg Jézust, tizenkét csicska! Nem lenne jó? Persze felfeszítették meg minden, az egyik elárulta, de akkor is. Vízből bor! Majd hülye lennék nem megvilágosodni, ha fizetnem se kell a piáért.
Micsoda életcélok, mi? Nem olyan gáz a végső tudás, mint ő és Felix beállítják.
- Szerintem jó felszívódni, te soha nem akarsz eltűnni?
Vagy csak én vagyok olyan nyomi, hogy sokszor érzek késztetést erre?
- Hát akkor tágulsz, annál több fekete lyuk fér beléd
Röhögcsélek, figyelem ahogy szórakozik a pap-pszichológuson.
- Ki kéne őket füstölni.
Ez a nagy helyzet. Amikor a hajcsárságával dicsekszik vállon veregetem nevetve, bólogatva.
- Ha önkínozni akarják magukat veled, megadom a mail címed a szlogennel. Kéne neked honlap: kínozd magad Leoval.
A felvételt megnézném, hátha lenne olyan jó fej és szólna, ha felkerült valahová, de ledumáljuk, láthatja az érdeklődést. Az elismerését elégedett félmosollyal nyugtázom, jól nyomtam.
- Amikor csináltam, szerettem, az előbbi poén volt, én írtam a szövegeket, szóval nem is lettem olyan híres. Nem sulis volt azért, van fent néhány videó a neten, ha érdekel, fekete hajam volt, rövidebb és kalapban nyomtam, Killer peace volt a nevünk
Kicsit gázul hangzik, de nem volt az.
- Cdnk is van, volt
Helyesbítek, mekkora gyerek voltam, igazi tinisztár, csak nem a felkapott. Ökölpacsizunk, jó fej a másik. Fikázom kicsit a lányokat, érezze nem akkora főnyeremények, mint gondolja. Meg kell győzni!
- Ugye? Mintha cukorból lennének, amikor az ember csak őszinte
Forgatom a szemem én is, gyengék az az igazság… talán ezért nem volt olyan nehéz engem a sötét oldalra csábítani. Van csöcsük, de van menstruációjuk is, amikor hozzájuk se lehet érni, pfff és ha épp akkor vagyok kanos? Szeánszot tartunk véráldozattal? Ráadásul behisztiznek, Felix soha nem fog, max. ha belövöm magam.
- Oké, fura fóbiáid vannak, de oké, jogos, ki tudja kit hívok fel, ha bebaszok, nem szoktam rá emlékezni.
Nagyzolok, bár könnyen berúgok az biztos. Látom lusta természet, vállat rántok, sebaj, akkor rögtönzünk.
- Egen, a tanár, nekem ő az ismerősöm innen.
Csak vigyorgom, végülis én izgulok rá, bár Leo tagadja, hogy fontos neki ez a Quentin.
- Nagyon utálhatod a rendezőket, mit tettek? Megalkották a Twilightot?
Heccelem el a dolgot, mielőtt feltűnne neki, hogy nem ágáltam nagyon az izgulás ellen.
- Persze, az lassan fog magához térni, ha jó helyre tesszük. Bugyiba, melltartóba, oltári lesz, meglátod.
Aprócska csíny, de megéri majd! Nekem nem is lesz más, halak.
- Azokat sosem értettem minek? Csak dekoráció, nem?
Az a baj, megdöglenek akkor meg hülyén lebegnek a vízen, ráadásul szarnak is, pucolni kell, nem nekem való.
- Nem vágom, vágd fel nekem. Okééé, kívülről olybá tűnik, de a természetet szeretem bámulni hát fotós vagyok, a sör is jöhet.
Vigyor, apám egy pöcs, megbeszéltük.
- Annak bizony
Nézek rá kihívóan, aztán begyűjtjük a gyűrűsférgetek, s mikor már elég, az idő is sürget, elindulunk a tornaterem felé. Még jó, hogy velem van…
- Perszehogy zárva van, akkor nyitják, amikor végeztek, hogy addig ne lopjanak, de ki mondta, hogy baszhatjuk?

Nézek rá nagyzolós ugyan már fejjel, s ha odaérünk már halászom is elő a kamu kulcsom. A nyaralót pl nyitotta, ilyen egyszerűbb zárakkal elbánik, már piszkálom is a megfelelő helyen, nem kell sok idő, ez nem egy bonyolult művelet, szinte rutinosan töröm fel.

-Hát öcskös ezután a nézésed után csak hagymát meg babot meg erjedt cuccokat!
Röhög, mert nem akarja, hogy kibelezzék, rút halál. A betegség témán azonban nem nevet, csak húzza a száját.
-Betegségből nem űzünk gúnyt és viccet, alap.
Komolyan gondolja, a látszat ellenére van szíve. Bólint a motorra, hogy szorgalmazza, a húsevő növényen röhög.
-Vááá ez nem jutott még eszembe pedig poén!
Élve felfalja a hülyéket, a túlélése érdekében, mert különben összefonnyadna, logikus.
-Nem. Alapjáraton nem rossz emberek ők, mondtam én nekik nemet. Nem vagyok szívbajos. De többnyire öntudatos voltam, ők csak rábólintott és rám hagyták, mondván tudom mit akarok. Tudtam is.
Normális viszonyban van a papíron felmenőivel.
-Érdekes kontraszt. Ha komoly vagyok 20 vagyok, ha röhögök 60. Mikor vagyok 40? Ha sírok? Vagy ha szarok a klotyón és küzdök?
Röhög, baromság az egész, nem rest hát baromságokat hozzátűzni.
Természetesen nincs benne gát belenyúlkálni mások intim szférájába, már csak poénból is, így bökdösi, vállon veregeti, hátba lapogatja a másikat, ha olyanja van vagy odakívánkozik.
-Gondolod ha mindent tudsz és értesz ilyen alantas földi dolgok fognak lekötni? Pfh, ugyan már!
Legyinti le a másikat, hogy szerinte ez hülyeség. De a pián röhög.
-Vízből bor most is van, beleszórod a port és kannás bor! Baszod, az milyen gusztustalan!
Nevet fel, még a hideg is futkos a hátán minek találták azt fel!
-Nem. Szeretek mások agyára menni.
Vigyorog, de nem az a csendben elvonulós típus, akkor sem, ha gyakran tesz ilyet, mert amolyan magányos farkasféle.
-Mi van?
Röhög, nem érti hogy jön ide az ő tágulása meg a fekete lyukak.
-Környezetszennyező, gondolj bele mennyi mindent kéne elégetned hozzá. Párna mindegyik fejére míg alszik és ennyi. Bár engem nem zavarnak a papolásukkal, csak ne nekem mondják közvetlen, az idegesít. Bár egyszer hallottam egy klassz beszéd szerűséget, az tetszett, szóval van remény értük, de nem sok.
Neki tök mindegy vannak-e avagy sem, ha őt békében hagyják.
-Tudtam, hogy rendes tag vagy, látni a fejeden!
Vigyorog a másikra, mazochistákat neki! Jah, nem.
Megosztja vele Rev, hogy zenélt, dalszövegeket írt, meglepi, de jó értelemben.
-Miért hagytad abba, ha élvezted?
Logikus kérdés, ha valami jó mért nem folytatja? A csajok mindkettejüknél necces, túl magas a mércéjük valószínű, mert Leopold azért úgy gondolja, sok helyes lány van azért.
-Nem tudom miért fogadják nehezebben a kritikát az emberek azoktól, akik közel állnak hozzájuk, hát pont hogy az a legőszintébb. Egy idegen kritikája vagy megfog vagy nem.
Nem érti a csajokat, de nincs mit tenni. Neki valami erős idegzetű kell.
-Ez nem fóbia te gyökér, ez elővigyázatosság.
Forgat szemet, mert ő nem fél ettől, hanem csak szimplán idegesítené és megelőzi a bajt.
-Az sosem hátrány, tanár ismerős, az tök hasznos!
Somolyog, ő tuti faggatta volna vizsgák meg tanárok kapcsán, akármi. A rendezők miatt meglepődik.
-Honnan veszed, hogy utálom őket? Nem ismerek sokat, csak Quen pár ismerősét. De amúgy... az a fĐs... baszod... úgy örülök, hogy nem én lektoráltam azt a szennyet, amit könyvnek nevezünk jelen esetben. Nem bírtam végignézni, annyira trágya. MŰtrágya ráadásul, mert erőltetett moslék.
Fintorog, na az a film tényleg nem tetszett neki, hiba imádják. Mit esznek rajta az emberek?!
-Na azt megnézném, hogy felveszi a csaj és elkezd tekeregni a bugyijába, fúj!
Röhög, látszik a fején kimondva szörnyű, szerencséjére elképzelni nem szokása.
-Halakat tartani dekoráció is, igen, jó nézni ahogy úszkálnak, relaxál. De én szeretek gondoskodni róluk, kissé kényesek, de szépek és szeretem nézni, ahogy bújócskáznak...
Mondja egészen gyermeteg egyszerűséggel, éreztetve, ő neki nem csak szobakellék az akvárium.
-Boncolom is Neked baszod!
Röhög hogy a vágod felszólalást kifigurázza a másik.
-Na akkor meg ne parázz, Neked istenkirály lesz!
Ha szeretik a természetet bambulni és a sört, akkor a horgászás a neki való úri sport.
Rev apját csendben elkönyvelik egy bunkónak, majd szaladnak is a férgeikkel rosszalkodni. Látszik Leopold fején, hogy erős kétségei vannak, hogy pár perc alatt a kulcsot is megszerzik ÉS még az állatkákat is beköltöztetik. Mikor odaérnek nem érti mit akar a másik, csak mikor meglátja, hogy rutinosan piszkálja a zárat a srác.
-Baszod, mi vagy Te, betörő?! Vagy csak bezártak a szekrénybe a suliban és meguntad? Haver...
Vigyorog, nem kell rögtön hatalmas sötét titkokra gondolni, ő sem teszi, de mikor kattan a zár, ráadásul rövid időn belül, csak ámul.
-Nem kísérhetsz haza...
Röhög, de már nyit is be és keres valami csinosabb ruházatot. Talál egy kellemesen rövid szoknyát, amihez csőtop van vagy mi az az egybe színes semmi ruha, melltartó is van, bizonyára a lány átvette sportosabbra, mert ez csupa csipke.
-Ehhez mit szólsz? Keress Te is valami szimpatikusat!
Ő a melltartóba meg a szoknyába tesz egyet-egyet, biztos ami biztos alapon. Lesi Revet, ha Ő is kész, kirángatja kicsit odább a folyosón, hogy rálássanak, előkapja a mobilt, mintha azon mutatna valami qva fontosat Revnek, de azt figyeli mikor jönnek a csajok kellemes csivitelős tudatlanságban.

Röhögök a képzeletbeli hasfelmetszésen, de ha már olyan lennék, pont leszarnám undorító-e vagy még annál is undibb.
- Nem azon múlna, csinálnék belőle pástétomot
Röhögök, sokaknak nem bírja a gyomra a "humorom" de ki tudja, lehet ő is "lelki társ" //majdnem lelki tárgyat írtam XD//
- Aha, értem, akkor majd visszafogom magam, én szoktam, de csak a saját bajaimból.
Nyugtatom meg, ha neki lenne mondjuk rákja, nyilván nem ütnék el Spongyabob vicceket a Rozsdás Rákolló étteremről. Vigyor, a húsevő növény látom tetszik neki, szuper, hogy ő is hülye, istenemre...lehetne meleg! Nézek rá cinkosan, aztán dumál kicsit a nevelőszüleiről. Öntudatos... mi mindent mond majd még, ami megragad?
- Hát az király, mázlijuk volt, hogy nem egy hisztis kis csírabogarat kaptak, kedvelem az öntudatos embereket, jó pont neked
Lövök rá egyik ujjammal játékosan, sok tíz pontot szerzett már a Griffendélje!
- Ahááá, ha szarsz! Akkor 40 vagy, de attól függ milyen állagút, mert ha fosol, csak harminc
Röhögök, mennyire kész már, nem baj, ha lapogat, sőt, én is teszem, ha olyan lesz a helyzet, legalább tudom, nem fér hozzámérni, én sem fogok erre ráparázni, max. nem a farka után nyúlok először.
- Jó, de akkor neki minek volt 12? Ha egyáltalán létezett, amit kétlek amúgy... deh jah, nem feltétlen a világi dolgok kötnének le, viszont ismerd be, a bor poén. A kannás tényleg elég pocsék, de ha a lényeg az, hogy beállj és hányj
Vonok vállat, nálunk sok ilyen volt.
- Azt én is, de mások nem érnek annyit. Persze vannak kivételek, úgyhogy már én is ritkábban.
Ne higgyen valami elbaszott emos kis köcsögnek. S ebből a megnevezésből csak az emo nem ül... A tágulást most hagyjuk, legyintek és csak nevetek.
- A párna nem rossz tipp, hát ezért azért nem foglak irigyelni.
Már a beszédért, megvagyok én a papolás nélkül.
Elvetemült fejet vágok, mikor azt mondja, látni, ezen vagy szörnyülködik, vagy röhög majd - és kiderül a következő részben.
- Mert megváltozott a helyzet, széthullott a banda, én ide kerültem, jött a kóma, de talán újra elkezdem.
Nem volt rossz, élveztem és ez az egyetlen, amihez a fotózáson kívül értek.
Próbálom finoman fikázni a nők gondolkodásmódját...
- Eleve másképp jár az agyuk, persze nem mondom, hogy nincs kivétel, a fehér holló mindenhol megterem, de nem az a jellemző, hogy ne hisztizzenek be az igazságon.
Fintorgom, rá fogsz jönni Leo, hogy nyitni kell szélesebb perspektívák felé...
A gyökéren nem sértődöm meg, cukkolni őt, jó.
- Minden elővigyázatosság gyökere a fóbiákban rejlik. Monk is csak a betegségeket akarta megelőzni.
Röhögök gonoszul, ha már gyökereknél tartunk ugye. Milyen jó, hogy én szarok minden ilyesmire!
A tanár ismerősön vállat vonok, látni engem nem ez motivál. Különben is, ki akar jó lenni franciából?!
- Pedig megnéztem volna a kritikádat, bár én el nem olvasnám magát a művet, a film is elég volt poszteren és kritikákban.
Videót láttam róla //tudod, olyan Szirmai-szerűt csak angolban XD//
Vihogok a tekergőző bugyilakóra, majd meglátjuk hamarosan...
Vigyorgom ezen a szeretem nézni ahogy bújócskáznak a halacskák szövegen, végülis...aranyos.
- És ez hogy függ össze a halászattal? Azok is biztos bújócskáznak a vízben
A boncolásra kap egy kacsintást, igaz nem hátbaveregetés és hozzáérés, de majd...
- Nem szoktam parázni és tudod mit? Kurvára várom
Mondom hirtelen, mert tényleg baszottul jó lenne.
Érzem, kételkedik, de fogalma sincs kivel van dolga, hahá! Persze csak az ilyen egyszerűbb zárak mennek, mint egy iskolai lányöltöző, de mindig éreztem el kell lesni az ilyen apró fogásokat...
- Á, dehogy, csak nehéz gyerekkorom volt
Prüszkölöm.
- Ha van biztonsági zárad, nem kell féltened a halaid
Tárom ki előtte a titkok kamráját, Leo máris talál egy borzalmas göncöt, fintorgom
- Bárki is ez, hajrá, megérdemli
Én is picsásabb dolgokat keresek, egy necchasirnya csipkés tangával, a lány lusta volt kivenni a harisnyát a bugyiból, abban olyan szépen eltekereg majd... Pottyantok oda egyet. Találok egy kurvás piros melltartót, push-upos, annak a push-up szivacsába teszem.
- Úúú bakker, ezek kurvára szívni fognak
Leonak is tartom a zacskót, válogasson, nagyon nem tökölhetünk... Ha végzett, gyorsan ki is terelem, előkapja a mobilt, érdeklődően hajolok fölé ééééés felharsannak az első sikolyok. Gonosz mosolyt váltok vele, Leo áldozata ront ki először éktelenül ordítva, aztakuva, ez szőke! Előkapom a mobilom én is, kameramódra állítva, ráadásul sorban rontanak ki a többiek. Nem is tudom hogyan bírok állva maradni a röhögéstől.

-Beteg állat vagy Rev.
Röhög, hagyják is a témát, undorító. Valamint szeretné a beleit a helyükön tudni, jól vannak ott.
-Az megint más, a saját szánalmadon nevetni más. A sajátomon én is szoktam.
Csak más nyomorán nem, szerinte az nem vicces.
-Nekem csak jó pontjaim vannak, tudod, annyi hibám van, hogy nincs hibám!
Röhög fel, ez csak vicc persze, nem beképzelt, nem is hiszi hogy lenne mire fel. De ha Rev kedveli az öntudatos embereket, akkor Leopoldot valóban kedvelni fogja.
-Áh az állag is számít, baszod, akkor tíz perc alatt öregedhetem meg fiatalodhatom egy csomót. Kész Uri Geller magic sztájl, majd jelentkezem valami tehetségkutatóba, én leszek a kortalan ember!
Törli a könnyeit lassan ahogy nevet, mert ez annyira kicsavart sz@r, hogy már jó.
A 12 tanítványra vállat von, a bor=beb@szás+hányás képleten "ú" fejjel röhög.
-Na igen, bár akkor is ezt akkor kell inni mikor már totál mindegy, csak pia legyen, az elején még érzed az ízét, akkor még lehet finomat! Aztán persze, ha kihányod, ki lehet ezt is, sőt, ezt tuti ki fogod!
Undorodik a kannás bortól, de egy ilyen részegedős buli még poén is lenne.
-Egyszer élünk, ne arról szóljon már hogy folyton felszívódunk nem? Kooperatív munka, kommunikáció, interakció, úúú micsoda szavak baszod!
Röhög, de nem gondolja, hogy egészséges felszívódni és emozni, de persze ő sem mindenkivel társalog, megérti Rev kivételezését.
Az elvetemült fejjel nem tud hirtelen mit kezdeni, mikor a bandáról kérdezi a másikat.
-Jah, tégy úgy, miért ne? Ha tetszett próbáld meg!
Ő támogatja látatlanban is, az önkifejezés jó dolog. Maximum nem ebből él majd meg a srác, és?
-Mindegy, kellenek, mi is nekik, egyszerű kémia, a többi meg elválik majd.
Legyint, a csajok témát lazán kezeli.
-Monk, mi? Azért az egy beteg állat öcskös. Én csak azt mondom, tapasztalataim vannak, a történelem ismétli önmagát, ésatöbbi.
Nem, akkor sincs fóbiája, csak elővigyázatos. És makacs mint a mint látjuk.
-Pedig ha elolvasnád tudnád mi az a szenvedés. Addig nem, addig csak ködös elképzeléseid lehetnek határozott körvonalak nélkül. Egy kritika vagy poszter sem adja vissza azt arckaparó kínt, amit ez okoz. Ha egyszer úgy gondolod szar az életed, olvasd ezt és rájössz, Te hasznos és értékes tagja vagy a társadalomnak, nem olyan hulladék. Hm, terápiás célokra kéne használni ezt a könyvet.
Mereng el ezen, de ott a ravasz mosoly a szája szegletében.
Szednek gilisztát lány-megrémisztő célokra, de ugye el is azokat rejteni...
-Úgy hogy a vizet nézni meg a halakat megnyugtató és nem unalmas, kikapcsol és relaxál.
Az ő fejében a hal szó is kedvesen cseng, elfogult a téma irányában úgy fest. Vigyorog, hogy várja a másik a horgászást, majd ha jobb lesz az idő elmehetnek. A nevelőapával amúgy sem megy már mostanság, elviszi ezt a srácot, miért ne?
Aztán töri fel a másik a zárat...
-Ennyire?
Neki akkor sem alap, hogy valaki sanyarú sorsa miatt zárakat tör fel.
-Féltem a halaim.
Jelent ki csak ennyit, sima zárja van, semmi komoly, de mit féltsen a halain kívül? A laptopja általában vele van, az íja és a horgászfelszerelése meg csak annak érték, aki tudja hogy hol adja el.
Tele gilisztáznak pár csipkés göncöt és kimennek várni a végeredményt. Nyomkodom érdektelen a mobilt, de hamar elhangzik az első kétségbeesett sikoltás és már szaladnak is ki, egymás után, de sajnos túl korán észrevették, van rajtuk ruha. De nem hagyom sokáig kamerázni a kölyköt, el kell húzni a csíkot, mert rájönnek mi voltunk és túl sok kérdést vetne fel a téma. Megragadom a karját és húzom ki vissza a parkba, ott a fűbe húzom és ott röhögök vele.
-Láttad azt a vöröset? A feje is vöröslött és majdnem elsírta magát! A másik, az a nagyon magas csaj meg visító frászt kapott komolyan, milyen feje volt már, remélem lekaptad! Jaj, hát szerintem a tesicuccukban maradnak ma!
Röhög, kissé a másiknak dől, majd inkább elfekszik és nézi az eget, visszaidézi a lányok kétségbeesését és kárörvend egy jó sort.

Röhögök a megállapításon, megadóan széttárom karjaim, sose tagadtam, túl nyilvánvaló.
- Lehet, komoly nyomorokon talán én sem nevetnék.
Gondolkodom el, ez azért lehet, mert a sajátom mellett mindegyiket olyan kis bagatellnek érzem. Nem vallom be ált. se magamnak, se az illetőnek, de...Lia? Például Lia bazzeg! Nem bírom átérezni a nyomorát, igaz, hogy nem is nevetem ki, de mivel új vagyok a lelkizésben, annyira nincs tapasztalatom, hogy nem tudom előadni Leonak annyira a seggfejet, mint annak előtte bárkinek, nem igaz, hogy leszarom mi van a másikkal. Persze fontos az illető személye, mert ha egy csöves adja elő, hogy hupsz elitta a lehetőségeit, még én is rúgok belé egyet. Bólogatok hát.
- Oké Leo, számolni fogom és egymilliónál megállok, onnantól storno az összesnek
Nevetek, tetszik a szövege, kreatív, öntudatos, nekem való személyiség. Persze a szarás és a korok csak metafora volt, de szórakozom azon, ahogy előadja.
- A fiatalság mindenkinek jobban áll, maradj meg ennél és nem lesz gond.
Zárom a szarás kontra évek témát, szerintem kihoztuk belőle a maximumot, látom nála is fokozható a hülyeség.
Nehéz állva maradni, kurva jól elvagyok ezzel a sráccal, ha megadta volna a számát...de, ami késik...hamarosan rájön, csak én hiányoztam az életéből!
- A kannás bortól tuti! De olcsó! Szóval a küldetését teljesíti, egy pár feles után már úgysem érzed az ízeket, vagy én vagyok gyenge?
Kicsit megtorpanok, kimondtam ezt a szót, pislogok, remélem nem veszi észre, hogy falnak ütközött a lelki világom.
- Nagyon jól tolod a szocializációt ezek szerint
Röhögök vele az ilyen kommunikáció-interakcció-kooperáción.
- De egyébként szoktam kommunikálni, veled, most, itt
Célzok rá, itt az élő példa előttem, a saját dolgairól pedig majd nyilatkozik. Biccentek, hogy megpróbálom a zenekart, már tervezőben van, ha rendesen nekifekszem, el fogom tudni intézni, persze ha egy bandában akarom, az neccesebb, nem minden csak rajtam múlik. A nők témát könnyen kezeli, végülis vállat rántok, nem fejtem ki, hogy nem feltétlenül kellenek, ha ezt világméretűvé dagasztanám kihalna az emberiség. Különben valahol igaza van, néha jó befűzni nőket is. Talán csak a felkavart hülye érzelmi világom miatt nem érzem a sürgető érést, hogy csajozzak, máskülönben megőrülnék! Így, Felix mellett...nem hiányzik, ijesztő, de nem kezdek el filózni rajta.
- Miféle tapasztalatok?
Kérdezem, meséljen már erről. Nézek rá összehúzott szemmel gyanakodva, míg végre leesik.
- Te olvastad! Ahhh...nem hiszem, hogy nekem segítene, nem olyan értelemben érzem magam értéktelennek, mint a többi ember, de lehet az unokanővéremmel el kellene olvastatni //és felismerné magát Bellában XD//
Mondom elgondolkodva, félig nevetve, ne vegye komolyan. Tudom, hogy ártalmas vagyok, ha nem is mindig erre gondolok, azért ott van, de épp a mű fikázásánál tartottunk, csak röhögök Leo viszolygásán, nem tagadhatja, olvasta!
Szedünk férgeket, zacskóba gyűjtjük, én pedig horgászni megyek!
- Oké, próbáljuk meg! Te vagy a főnök, már szólj rám, mit hozzak, meg ilyesmi, mert én a dologohoz kb ennyit értek: giliszta
Max. azt tudok hozni, de hogy a bot meg a zsineg, meg ilyesmi.
- És a parton leszünk, ugye? Nem kell úszni
Ezt leszögeztetem vele, nem vagyok egy úszó bajnok.
A lányok öltözője gyerekjáték, félvigyort kap a másik.
- Nagyon
Vidoran ki is tárom előtte a bejáratot. Gondolom nem érti, de addig jó, amíg nem kérdez és nem hall róla, mi a franc vett rá, hogy ezt is megtanuljam.
- Halakra nem izgulok, nyugi
Röhögök azon, hogy pont a halakat? Mikor végzünk kiállunk leskelődni és dőlnek a nők, mint azállat! De, az egyiknek látni a mellét, az, az amelyiknek a kosarát tömtem ki. Kár, hogy lapos. De azért a felvétel megvan és eskü én addig filmezném a jelenetet, amíg le nem bukunk, ha Leo el nem rángat. Leheveredem a fűbe röhögni mellé, még a telefon is kicsúszik a kezemből.
Főleg, hogy nekem dől... Én is neki, csak óvatosan, a vállának... aztán elfekszem mellé
- Nem volt semmi! Láttad a laposat? Igen és biztos rémálmaik lesznek egy jó ideig! Megnézed a felvételt?
Ha benne van lejátszom neki, de remegő kézzel, túlságosan rázkódom a röhögéstől, nekidőlök kicsit a nyakhajlatának.

//Az előző hsz enyhén szólva nem lett koherens, szóval bocs utólag is. Most jobban figyelek, akkor siettem sajna//

-Legyen két millió, túl hamar végeznél...
"Szerénykedik", pedig nincs ennyi jó tulajdonsága, de ha már nagyot mondunk, legyen baszott nagy, hogy Leosan gondolkodjunk.
-Általában, bár szerintem van akinek kimondottan jól áll némi kor, nem lesz olyan tejfeles szájú vagy kis iskolás képű...
Von vállat, no nem 50 évre gondol, de harminc év körülire.
-Pár feles? Pf, igen öcsi, Te vagy gyenge, de majd sokszor bebaszunk és megedződsz! Fél liternél engedem, hogy összeakadjon a nyelved!
Vigyorog, ő bírja a piát, persze attól függ mi, mert sörből megiszik több korsóval is, ellenben töményből 3-4 deci tájékán már nem igen van magánál. Közben veregeti Rev vállát, jöjjön már, ne bámészkodjon.
-Már annak aki megérdemli. Aki nem, azzal csak az antiszocializáció megy. Ki mit érdemel, tudod.
Vigyorog, dehogy áll le bárkivel beszélgetni. Ha Rev nem lett volna szimpatikus, ott hagyja vagy lerázza.
-Áhm, csak velem, csak most és csak itt? Utóbbi már nem igaz, a klotyóban is dumáltál, nem csak a pisám visszhangja zengett, ergo kamuzol és nem jól csinálod, tanuld még a szakmát haver.
Nevet, nem hiszi amúgy sem a másikról, hogy ne lenne beszédes valaki.
-Hát hogy felhívnak részegen hajnali háromkor, úgy, hogy éjfélkor feküdtem és pont annyira felkeltett a dolog hogy ne bírjak visszaaludni. Rossz szokás, hogy nem kapcsolom ki a mobilt, de ha bármi van, el kell tudni érniük. Pl Quennel vagy a húgommal.
Más nagyon nincs is, de ebből indult az egész, ide is kanyarodott vissza.
-Muszáj volt... nem tetszett. Ha nem így, akkor hogy? Egyáltalán miért érzed magad értéktelennek? Esetleg feküdj el a padra és mondd el mit érzel Rev.
Adja elő komolykodva, okoskodva, mutatva egy pad fele, mint holmi rögtönzött pszichológus. De nem érti miért gondol magáról ilyet valaki, főleg ha vannak céljai, tettre kész és kommunikatív.
-Hm. Igencsak karcsú tudás, de majd kikupállak. Rád bízom a sört és a szendvicseket, minden mást hozok én, az lesz a legegyszerűbb...
Realizálja, minden mása van, vagy épp nehéz lenne elmagyaráznia Revnek, mi is az és hol szerzi be...
-Úszni? Megvesztél? Elüldöznéd a halakat... nem, nem, vízbe nem megyünk, felejtsd el.
Ő maga is leszögezi, no úszás.
A zártörés némileg rossz előérzetet ébreszt benne, de maga az elért poén kárpótolja.
-Remek, amúgy sem viselnék jól a szállítást.
Szegény halai, félti őket a lehetséges betörőktől. Persze vannak drágább és ritka halai is, szóval mondhatni joggal félti őket, de ezt nem hangoztatja. Úgy van vele, amíg nem értenek hozzá, addig jó, ő amúgy sem az árukért vette őket, hanem mert szépek.
Sokáig nem hagyja kamerázni a másikat, nehogy nyakon csípjék őket, de így is jó, röhögnek az egészen, a felvételen is.
-A síkságra gondolsz? Hirtelen azt hittem fiú... kár érte, de hát rajta max a fenekét fogdossák, ez van!
Legyint, testi adottság, ha valakinek kisebb a melle, nem bántja érte (nagyon) az illetőt, bár tény, jobb szereti, ha legalább a gömbölyded forma kirajzolódik.
-Naná, mutasd!
Feltartja a mobilt, a nevetéstől duplán rázkódik a keze, hát megfogja ő is, ne remegjen annyira, de a sikoltások, ó, azok nagyok tetszenek neki.
-Bazzz, nézd ott a csajt, nézd! Baszod az röhög! Tuti Ő az osztály lúzer kis p@csája, azt most revansot vett! Hát ez oltári!
Nevet, nem tűnik fel neki nagyon, hogy nekidőlnek, hát röhögnek épp és a telefon képernyője sem egy lfd monitor, szóval csak nevet és ha vége a felvételnek elengedi a másik kezét a telefonnal egyetemben.
-Hát baszod ez jó volt. Ezek úgy hiányoznak, de komolyan!
Lehet Quentin is benne lenne, csak hát Ő már tanár, az imidzse szent, de ez érthető. Ellenben Rev diák, no para, külön vicces így.
-Milyen marhaságokat csináltál már? Már így mások szívatása meg ilyesmi főleg.
Kérdez rá, de nincs kedve felkelni a fűből, inkább nézi a felhőket. Nem gondolja, hogy a másik ilyen közel maradna hozzá, ha mégis, akkor majd reagál valamit.

// mááár nem emlékszem, de megbocsátva XD//

Ha már lúd legyen kövér alapon nem aprózza el a srác. Röhögök a két millión.
- Jó, de nem unhatod meg, nem aludhatsz el, nem ehetsz és nem kereshetsz másik mosdót közben.
Baromkodom, szerintem össze se lehetne annyi jelzőt szedni, de vicces belemenni ezekbe a dolgokba, amolyan húúú, mert mi lenne ha tényleg? Nézek rá a kor dolognál és istenesen vállat rántok. Felix és Sebastian számomra pl kortalan, a többi harminc közeli meg le van ejtve, de nem, nem jönnének be. Ő se néz ki idősnek. Marad a vállrándítás, mint reakció.
Azt a kurva, nehéz lesz leinni a srácot.
- Menjünk el piálni is, ne csak horgászni! Nem lehetek mindenben jó, ez van, neked jó hír, hogy ha meghívsz, olcsón megúszod.
Fél liter, magamnál lennék még? Megyek, ha már noszogat.
- Velem egész jól nyomod, úgyhogy ha megengeded, királlyá nyilvánítom magam.
Röhögök fel, próbáltam kreatívabban megfogalmazni azt a vicces mondást: király vagyok, még a vállam is megveregetem, úgyis viszketett és akkor már megvakarom a nyakamnál is. Hm...a vakarózás az egyik legjobb dolog a világon.
- Ennyire különleges vagy, másnak megjátszom a kómából feltámadt néma hullát.
Viccelek, de tény, hogy nem mindenkivel vagyok beszédes, a saját unokatesómmal is sokkal kevesebbet beszélek...a pisája visszhangján nevetek, nagyon kész a srác
- Meg kell tanulnom húgyul, azt mondod?
Nevetgélek, szerintem elég jól hazudok, csak akarat és szándék, na meg szituáció kérdése.
Hát, nem lehet kellemes, ha felhívják az embert háromkor.
- Ez téged igazol, szóval ha megadod a számod valakinek, az nálad már barátság?
Sakkozom ki, végülis igaza van a srácnak, azt is ki kell érdemelni. Baromkodik az értéktelenségemmel, de csak kiröhögöm.
- Ha pszichológus lennél sosem adnám meg a számom!
Hagyom ennyiben, mint aki teljesen poénnak veszi, azt mégsem bökhetem ki így, elsőre egy padon, hogy hát néha még szoktam és ez lehet a pszichopata szüleim és egy sikertelen robbanás utóhatása, amiben többen életüket vesztették. Bólogatok vigyorogva, hogy majd a kaját és piát hozom én, minden mást ő.
- A nem horgásztam még soha életembent, pont úgy kell érteni, hogy nem horgásztam még soha életemben.
Magyarázom röhögve, és nem, nem is olvastam róla, még horgász mesét se láttam. Megnyugtató, hogy fürödni nem fogunk, én is így gondoltam.
- Az nem lenne jó! Nem úszunk.
Mert nem tudunk, legalábbis én nem annyira.
- Ó, ha én lopnám el a halaid, nem élnék túl, a szállításért nem kellene aggódnod.
Csinálnék Felixnek finom halételt, különleges ínyencség. De persze hülyéskedem, remélem nem szívja mellre.
A felvételen röhögünk, a lapos lány különösen vicces volt. Hát ez kellemes, régi, gimis csíny volt, lehet fel kéne baszni az egyetem honlapjára. Nem zavarna annyira, mint régen, ha egy nő lapos...
- Fiúnak jobban nézne ki.
Előnyére válna. Durva a kiscsaj, aki röhög, én is nekikezdek, szinte belefájdul a hasam. Elrakom a telefont és visszahúzom a fejem, nem, nem, fura lenne úgy maradni, viszont nem menekül el ordítva, ez sem rossz jel. Kicsit rekedten szólalok meg a röhögéstől.
- Nekem is, Egyetemen nem csináltam még ilyesmit a gimit meg nem is jártam ki, csak az elsőt, akkor sokat, bár...inkább általánosban, gimiben már inkább érdekelt a fű, a pia a gitár és a deszka.
Mondom, bármilyen klisésen is hangzik.
- A marhaságok az én fejemben kategorizálva vannak, mint a betegkartonok a kórházakban. Kihúzod az A-nál és kijön egy egész szekrénnyi karton. Hm...egyszer a vonaton öreg néniket zaklattam, eljátszottuk egy sráccal, hogy melegek vagyunk, tudod, közvélemény kutatás, mennyire izgulnak fel a banyák. Rohadt jó poén volt! Régebben...rávettem egyeseket, hogy csináljanak dolgokat, sokszor hülyét magukból...például azt mondtam egy srácnak, ha elülteti a magot és pontban délben, itt meg ott rápisál, kinő az égig érő paszuly. Hát a srác kiment én meg délben odacsődítettem az osztályt és premier plánban ment a mozi, ez még általánosban volt. Írtam pl szerelmes levelet más nevében egy menőzős csajnak, akit aztán felültettek nyilvánosan, szóóóval van. Mesélj te is, neked volt ilyen, hogy legemlékezetesebb?
Kérdem, szerintem hasonló hozzám, biztos van pár érdekes sztorija.

-Kemény feltételek öcsi, de... kibĐszott terminátor vagyok, gépolajon élek, csak a fáradt olajat engedtem le, nyomassuk!
Röhög, elbaromkodja. Mint mindent, általában. Kissé végletek embere, mert túl komoly vagy túl komolytalan, de az átmenet inkább Quentin asztala, úgy hiszi.
A piálás viszont fekszik neki, szeret kocsmázni.
-Oké, csapassuk. Hah, na végre valamit olcsón megúszok! Jó, menjünk.
Ránt vállat, miért ne menjenek? Úgy sem jár sokat, pedig ennyi lelazulás kell meló után. Még ezt nem érti a másik, Neki ez az egyetemi élet eleje még, de igyekszik nem erre fókuszálni.
-Koronát is kérsz bĐszod?
Nevet, hogy király lenne a másik, de valahol oké, igaza van. Meg tényleg jó fejnek tűnik, ha nem lenne már ott hagyta volna.
-Ó, zombi sztájl. Tudod most az a menő a csajoknál, jap. A vámpír kezd unalmas lenni, ahogy a vérfarkas is, szóval jönnek a zombik, "rohadt jó", mi?
Röhög, szörnyű. De kétli, hogy Rev mással ne lenne laza vagy beszédes, ezt nem veszi be.
-Mi? Ezt nem mondod... o, ne már öcsi, bĐszod... még nem tudsz húgyul? Mondhatni szarul megy mi? Nah, egye fene, elnézem.
Vigyorog, mert beteg a másik, de ez poén.
-Barátság? Hmf... nem, nem, azt nem mondanám, de... hát... akkor már közelebbi ismerős, jah. Kevés barátom van, de engem nehéz elviselni, így csak a legkitartóbbak nyerik el a címet: Leopold barátja... jap. Kevesen. Szóval ha megadom a számom, jó úton haladsz, de még teperned kell majd! Bezony! Ne bízd el magad!
Bólogat, de erősen kétli, hogy Rev kitartó akarna maradni. Leopold a maga módján elég zárkózott, emiatt nehezen nyit. Az pedig kéne egy barátsághoz, tudja ő is.
-Nem csodálom, de ha nem kedvellek már, majd nyomatom Neked a lelki pszicho izét és tudni fogod, hogy olyan genya vagyok, hogy ott kell hagynod. Megvan a gyengéd mi? Micsoda fegyver. Hm.
Elröhögi, csak baromkodik. Ha nem fogja kedvelni a másikat nyiltan megmondja. Nem kell a komédia, de egyelőre nem érzi ezt a veszélyt.
-Ah. Hát... akkor nem lányos talán volt, hanem férfias nem, vágom. Soha... tiszta furcsa. Pótoljuk. Nosza neki, megoldjuk.
Neki így telt a gyerekkora, szóval nehezen megy neki elképzelni milyen a pecátlan pubertáskor.
A halai miatt csöndben szörnyülködik, de nem szól semmit, inkább megejtik a csínyt és később már nagyon röhögnek.
-Gondolod? Elég buzis lenne fiúnak nem?
Túl lágynak találja a lány vonásait, de végtére is egy lány szóval helyén való. De csak nevetnek a komisz videón, amit forgattak, majd megpihentetik a rekeszizmaikat.
-Ja, megértelek, akkor a csajok annyit rinyálnak. Meg bandázni kell, ja, vágom. Nem volt olyan rég. De... kibaszott rég volt baszod.
Vág egy 'aaa' fejet, de nevet.
-Inkább megbotránkoztak, nem? Öregem, ne már!
Röhög, még hogy melegek, nem semmi.
-A szerelmes levél g@ci dolog volt azért, remélem vágod. Ahm... nekem ami a legemlékezetesebb? Talán mikor pillanatragasztóval egy nagy szívet rajzoltunk a tanár székére, leült és olyan alakban szakadt ki a gatyája, ú, az poén volt, mert nagyon szigorú csóka volt. Akkor sem nevetett. Vagy mikor Quennel csajozási tanácso adtunk egy srácnak. Első körben azt, menjen oda és mondja mennyire felizgatja a csaj meg minden, tudod, csinos, meg formás, meg ilyesmi. Aztán a második körben nyomattuk, hogy adja az érzékeny, család centrikus oldalát is, mondja mennyire olyan mint az anyja a csaj. Aztán ha úgy érzi sínen van, térjen rá megint, mennyire szexi a csaj. Hallod, megcsinálta a csaj meg undorodva ment el, milyen perverz a másik, hogy a saját anyjára izgul! Úgy kiröhögtük, hogy hát félreértett minket, mi nem ezt mondtuk és baszod elhitte! Áh, kötsögök voltunk. Meg akkor is mikor a rumaromás kólát adtunk az egyik nagymenőző osztálytársunknak és mikor már kellően híresztelte kiránduláson, hogy elvette a nyomiktól és ő mennyire jól van, akkor közöltem, hogy az ízéért iszom, de ha Ő már ennyitől beáll, akkor vagy lejárt és megerjedt vagy ennyire gyenge a nagy arcával. Jól körberöhögték, engem persze megvert, Quen kapart össze, de aztán nem basztatott minket, szal' megérte. Úgy kiröhögtem, ó, az jó volt.
Vigyorog, emlékszik, Q nagyon mondta, ne, mert meg lesznek verve, de elintézte Őszőkesége ne kapjon, akkor bűntudata lett volna, így csak diadalként éli meg.
-Na de lassan megyek öcskös. Hétvégén ráérek, elmehetünk pecázni. Majd írd meg mikor érsz rá, úgy foglalok időpontot, de hajnalban és éjjel jó horgászni, előre mondom, nap közben nincs elég csönd... meg meleg van, meg ilyen baromságok. Szóval így szervezkedj, ha komolyan gondolod, vili?
Tápászkodik fel, kiropogtatja a hátát, mennie kéne dolgozni. De ha Rev benne van, akkor hamar találkoznak megint, búcsúzkodni meg nem szeret.

//Ha gondolod zárhatunk lassan és játszhatnánk a horgászosat Smile

//

Röhögök, kissé felvont szemöldökkel, de rohadt szimpatikus, hogy annak hiszi magát.
- Látszik, az egód fényezése érdekében pedig mindent.
Bólogatok vigyorogva, értem én és én sem adnám alább a mindennél. A piálást megbeszéljük, nekem nem lesz hosszú történet tajtrészegre inni magam.
- Emailben leegyeztetjük azt is, vagy ihatunk horgászás után is, vigyek valamit?
Nem biztos, hogy józanon nekem olyan klassz lenne ücsörögni kezemben a bottal. Sőt, a botot benyomom a lábam közé, egyik kezemben fényképezőgép lesz, másikban sör.
- Hogyne kérnék, alap. Sőt, te fogsz megkoronázni, hozunk bort és meglesz a szentelés.
Röhögök, hülyéskedek, de tudja ő is, nem gyökér.
- De ez milyen már? Tudod, a régi szép időkben bejöttek nekik a hercegek. Az oké, szőke, vagy mittom én, rangos, gazdag. Aztán jöttek a vámpírok, misztikus, de szép, most ha nem a nyomorék Twlightot veszem alapul az Interjú a vámpírbalnban is szépek voltak. Aztán jöttek a bukott angyalok, oké, szárnyuk van, meg minden, a rossz fiúk, akiket meglágyít a teszetosza bamba képük, hogy bénák, felesnek, de van kisugárzásuk... de ezek a szadisták és zombik? Komolyan nem vágom.
Ez is azt bizonyítja nekem, a nők teljesen zakkantak. Vigyor ahhoz fűződően, hogy nem tudok húgyul, megadóan széttárom a kezem.
- Öcsém, ha megtanítasz, neked is veszek papírkoronát a Mcdonaldsból és lehetsz a társurakodóm, nekem szarul megy.
Röhögök, szimpatikus a srác, ha a fejébe látnék "mi az, hogy Én nem lennék kitartó, kupán vágnám egy köcsöggel, de egyelőre felteszem, ráléphetünk arra az ösvényre, ami a barátság felé vezet, nálam sem egyszerű.
- Ez fura, nem vagy bosszantó, egyelőre, meg baszakodni csak azzal lehet, ki hagyja, egyelőre poén vagy, meglátjuk. Nekem sem, velem se könnyű, sőt.
Vonom fel a szemöldököm, utálni szoktak az emberek, nagyon ritka az a példány, aki el bír fogadni úgy igazán. Felix, Seby és itt meg is állok a felsorolásban.
- Szóval nem bízom, de neked is, mert ez vagy kölcsönös, vagy nem, olyat nem játszunk, hogy én teperek, te meg közben a f*od vered
Közlöm könnyedén, kis vigyorral, ha komolyat akarunk vagy mindketten megszenvedjük, vagy senki, minden kapcsolatnál így van, Liából pedig sokat tanultam.
- Most megfogtál, ha lefektetsz egy kanapéra jegyzetfüzettel a kezedben, tudni fogom mit akarsz
Nézek rá sunyi fejjel, vigyorogva.
- Abszolút egy férfias nem volt
Köszönöm szépen röhögve, férfiasan nem csináltam soha olyan férfiasat, mint a horgászat. A csíny után kidőlünk nevetni és a csaj férfiként talán még bejövős is lehetne, kissé elkushad a hehegésem, mikor oldalt fordulok felé.
- És? Akkor is jobban állna neki. Kibaszod rég volt neked, mi? Tata
Vigyorgok cukkolva, valamiért pedig az ő korosztálya a bejövős nekem, jesszus... Rá vagyok kattanva a huszonöt fölötti és harminc alatti férfiakra.
A baromságaim sorolva összeráncolom a szemöldököm.
- Jah, sajnos, bizonyos kor fölött a nőkből kiveszik a humorérzék. Kiakadtak, szép volt, jó volt. Tudom, rohadék is voltam. A tanáros kurva jó, rájött, ki volt? A srácos is, meg a piás eset, haláli vagy, kár, hogy nem lehettem ott, én itattam olyat az egyikkel, amitől befosott, tudom, az is gonosz volt.
Pedig nem volt az ellenségem, csak szórakoztam vele. Fekszünk, aztán rájön dolga van, szóval felkönyökölök.
- Okés, akkor alkonyat, vagy hajnalhasadás, majd írok, szevasz.
Dőlök hátra a füvön még öt percre. Még nemtom este, vagy reggel szólok neki, de beveszem a srácot a tervezésbe, bejövős.

// köszi Smile

ok, akkor horgásszunk XD//

-Azt is lehet, jah, ha akarsz hozhatsz piát, hozok én is. Bár én mindig sörözök közben, szóval... majd meglátjuk!
Részeg még nem próbált lenni horgászásnál, talán mert mindig ott volt a nevelő apja, vagy egyedül volt. Úgy nem buli.
-Bor? Az is kell? Milyen válogatós vagy bĐaszod! De legyen, viszünk minden szart, megkoronázunk, iszunk sört, bort, töményet!
Röhög, na az kéne még.
-Korcsosul a világ, nagyon nyomatják, hogy a belső szépség kell, mintha minden pasi igénytelen lenne és dagadt vagy nem tudom, de komolyan, mi ez már!
Nevet, mond valamit a másik, a szadistás könyvről ő is hallott.
-Figyelj, ha már szarul tudsz, akkor elboldogulsz, húgyul tudni már csak extra!
Röhög, de már nagyon, úristen ha ezt valaki hallaná... akkor ő is röhögne, ebben biztos.
-Áh, zsák a foltját? Azt mondod? Na, akkor ez érdekes lesz!
Jó jelnek veszi, hogy Rev is nehéz eset, legalább is ezt vallja magáról, így nem olyan furcsa az egész. Vagy pont ettől lesz furcsa? Nem ért ehhez, de jól érzi magát egyelőre, nagyon is.
A f... verésen felröhög.
-Pedig erre izgulok, egy teperjen értem egy pasi és verhessem magamnak, ahhh, mééég, méééég!
Játssza el, kicsit sem hülye, mutatja a kezével és beleéléssel nyögi a még-eket. Aztán persze röhög, legyint, nem az a fajta ember, aki elvárja, hogy kinyalják a valagát és nem csinál semmit.
-Áh, szóval tudni fogod, vágod majd, értem, hmmm, vettem!
Nevet tovább, ez lesz a titkos jelük, ha már nem kérnek egymásból.
A csín után nevetnek, megböki a kezével finoman Rev vállát a tatára.
-Jah, de csak mert nevetek! Ha sírok rögtön megfiatalodom! Vagy hogy volt? Mindegy is!
Röhög, teljesen kész van. El is fáradt ennyi nevetéstől, úgy érzi. A közös szemétkedős sztorizáson is nevet a másikkal, a szája elé téve a kezét, hogy hashajtós cuccot itatott Rev, de röhög. Elmondja, hogy a tanárt nem is érdekelte ki volt, kollektívan büntetett. De senki sem bánta, mert mindenki utálta.
Aztán feltápászkodik, ő már komoly, dolgozó férfi, meló van. Jah, nem, nem az, de meló attól még tényleg van.
-Írj is öcskös! Csá!
Int még neki, majd előkotor egy cigit és elindul hazafele, otthon halad most majd a legjobban, nézegetve a halait.

//OK, a kezdőt megbeszéljük! Köszi//

karakterinformáció

» "Vak(nem)randi" Kelly/Leopold
» "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold
» Amikor már a pia sem segít... Kimberly/Leopold
» "Azért vannak a jó barátok..." Edgar/Leopold
» Kapj le! - Louis és Reeven

"Best of kérdés" Reeven/Leopold

"Best of kérdés" Reeven/Leopold

Similar topics

Similar topics