Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kelly Evans
 
Sebastian McBridge
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Leopold K. Lindhardt
Városlakó
Életkor : 27
Foglalkozás : Kritikus, szerkesztő
Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTéma: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Pént. Feb. 26 2016, 21:01

Épp Quentintől jön, mert megint nála lógott az irodában. Most valami halál unalmas órája lesz a barátjának, hiába próbálja feldobni, totál szakzsargon meg fogalomhalmaz, azokkal, ha poénkodik csak a kis Hermione Grangerek értik, a magafajta Weasly ivadékok nem... szóval csinált magamnak a konyhában a nagy bögre kávét és Quen irodájába tart, hogy megigya, míg elolvas egy fejezetet az új kis üdvöskéjüktől, akinek a második könyvét adják ki a szerkesztőségben.
Ezzel nincs is gond, kevesen lézengenek, mert az órák már mennek, de az egyik kanyarban nagyon nem figyel, kicsit elgondolkozott megszívassa-e Quent azzal, hogy átpakolja a fiókjait. Mire feleszmél, hogy valakinek nekilökte a bögrét, már túl késő, legalább a fele az illetőre placcsant, gyönyörűségesen felissza a fekete kávéfoltot a hölgy ruhája - hölgy kell legyen, mert valami puhába és ruganyosba futott, áldott női keblek - valamint a földre is jutott. Természetesen Leopold van olyan piszok mázlista, hogy ő maga makulátlan megússza, de a lány már nem ilyen szerencsés.

-Jaaa, hogy nem mindenki jár be az órákra... rossz helyen volt a kanyar... csinálhatok másikat...
Elsőre roppant szociális, de sóhajt, jobban végignéz a másikon.
-Érzel még bármit is? Ha nem is volt forró, de melegnek melegnek volt a kávé. Nem állt szándékomban kávészörnyet csinálni belőled, de ezentúl ezt a szerepet is eljátszhatod szerintem.
Igen, ez a fogjuk fel pozitívan a dolgokat akart lenni. Minden esetre reméli megmarad a másik, mert Quen kitekerné a nyakát, ha balhé lenne belőle.

_________________


Nem vagyok cinikus, csak tapasztalataim vannak, ami persze majdnem ugyanaz...
Vissza az elejére Go down
Lana Evens
Filmművészet
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Vas. Feb. 28 2016, 21:37

Magassarkúban topogok az egyetem folyosóin, szerencsére nem kell bemennem a már elkezdődött órákra. Fényképezésről jövök így ilyenkor nem is kéne bejönni tanításra. Szerencsére vagyok annyira szorgalmas, hogy még is megteszem. Na jó, valljuk be, hogy csak egyszerűen az egyik csoport társammal kell beszélnem, és őt csak itt tudom elérni. Így most itt vagyok, a nem annyira kényelmes térdig érő virágos fehér ruhába és fekete magassarkúba.
Utálom mikor ennyire nem magamat adom, de nem tudok mit tenni. Szerencsére a sminkemet én magam csinálhattam így az végre illik hozzám. Kell nekem mindenféle fotózást elvállalnom.
Na szóval szépen ráérősen sétálgatok a folyosón úgy is van még jócskán időm, és ha jól tudom van erre fele egy automata, lehet, hogy enni kéne valamit. Végül is már 14:00 van én meg még nem ettem ma.
Épp befordulok az egyik sarkon a gondolataimba mélyedve, mikor hirtelen valaki nekem jött és utána rögtön valami langyos lögy locsolódott rám.
- Nem látsz a szemedtől?
Lengetem végig a kézfejem a szemeim előtt, jelezve, hogy biztos van valami agyi baja. Nézek végig a ruhámon. Tiszta kávé lett.
- Hogy lehet valaki ennyire figyelmetlen?
Teszek fel egy költői kérdést, majd elő kapok egy nedves törlőkendőt a táskámból és elkezdem törölgetni vele a fehér anyagot.
- Nem, nincs semmi bajom.
Engedek meg egy alig észrevehető mosolyt a második mondatára. Majd abba hagyom a törölgetés és sóhajtok egy nagyot.
- Bocs...a kirohanásom miatt.
Reménykedem benne, hogy a tisztítóba majd kitudják szedni a foltot, ha nem meg akkor sem lesz semmi baj, max kifizetem a ruhát az ügynökségnek aki a fotózást szervezte.
Vissza az elejére Go down
Leopold K. Lindhardt
Városlakó
Életkor : 27
Foglalkozás : Kritikus, szerkesztő
Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Hétf. Feb. 29 2016, 13:37

Mikor ráeszmél, hogy telibe öntött valakit a gondosan elkészített bögre kávéval, amaz már mutatja, hogy elmentek otthonról vagy mi van? Persze csak unottnak hatóan néz, hogy attól még nem lesz fogyatékos, hogy nem lesett be a másik folyosóra, épp tipeg-e arra valami cicababa.
-Hát ezt én is kérdezhetném Tőled...
Néz rá, hogy Ő sem figyelt jobban, mint Leopold maga, ergo miről is beszélünk?
-Ha engem kérdezel, azzal csak elkened, ki nem szeded...
Fehér ruha, a nedves törlőkendő még csak ki sem szívja az anyagból a kávét, csak elkeni. Az azért kicsit megnyugtatja, nem okozott maradandó égési sérülést, nem egy szadista alkat, hogy ebben örömet leljen. Azon majdnem elveti magát, hogy még Tőle kérnek bocsánatot, nem, ennyire nem jó a személyes varázsa, a csaj a sokktól nem bír gondolkodni. De lehet pont ezért enyhül meg Ő maga is, tanulva kicsit Quentintől, hogy másoknak segíteni nem bűn, főleg ha Ő maga cseszte el.
-Áh, ez semmi nem volt, észre sem vettem.
Legyint hanyagul, amiket Ő ki tud hozni az emberekből az ennél százszor rosszabb, szóval még csak nem is túlzott.
-A tanáriban van Quennek pár pólója, ami tartalék, ha leizzadna vagy összekoszolná, ilyesmi, tuti nem fog berágni, ha kölcsön adok egyet Neked. szerintem az majdnem olyan hosszú lenne Neked, mint a mostani ruhád, csak bőbb. De csaj vagy, simán megoldod, hogy csinos legyél abban is, gyere! Ezt meg... kimossuk, akkor talán megmarad, vagy legalább egy szatyorba tesszük. Gyere, mutatom. Legalább legálisan lóghatsz a tanárok szobájában, úúú!
Vigyorog kicsit, mert szerinte nem nagy szám, de van egy feelingje a dolognak, hogy bemehet, ott lehet, használhatja a tanárok dolgait, ilyesmi. De ha mást nem, nem kell csatakosan hazamennie a csajnak, már ez is előny. Szóval ha nincs ellenvetés, akkor elindul visszafele, nincs messze, Ő sem jött sokat istenigazából.

_________________


Nem vagyok cinikus, csak tapasztalataim vannak, ami persze majdnem ugyanaz...
Vissza az elejére Go down
Lana Evens
Filmművészet
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Hétf. Feb. 29 2016, 19:55

Bosszús tekintettel nézek fel rá. Bármennyire is tudom, hogy igaza van de akkor sem fogom bevallani. Ez lehet, hogy csak a haragtól vagy a tehetetlenségtől van, de akkor sem fogom bevallani.
Sóhajtok egy nagyot és felvont szemöldökkel folytatom.
- Te meg ezt nagyon tudod.
Szintén vegyes érzéseim vannak evvel szemben is, be kéne magamban vallanom, hogy ez tényleg nem hatásos és egyre több esély van arra, hogy a ruhát kifizetem és nem kitisztíttatom.
Miket szólogathat be a fiú más embereknek, ha az én kis kirohanásom meg se kottyant neki. Oké ez egyáltalán nem volt olyan nagyon nagy kirohanás. Tudok én ennél durvább lenni, bár nem vagyok egy túl hisztis és beszólogatós ember. Csak a türelmem nem túl sok és akkor sajnos mindent mondok, néha még olyanok is amiket nem kellene.
Elmosolyodom.
- Elfogadom.
Ez nem is annyira rossz ötlet, főleg, hogy így elég ciki lenne kimenni az utcára. De ha ezt nem kínálta volna fel akkor is hívtam volna gyorsba egy taxit és nem vártam volna meg a csoporttársam. Majd beszéltem volna vele később.
- Ne aggódj megoldom, maximum szerzek egy edzőcipőt. Ami mondjuk véletlenül van nálam.
Reggel edzőcipőbe mentem meg ebbe a ruhába, de hülye vagyok simán átvehettem volna. Tényleg nem vagyok normális, de ez biztos a sors keze volt, vagy nem.
- Azta! Még sosem voltam bent.
Mondom nyers iróniával.
Csak gimiben voltam tanári irodában, vagy ami gyakrabb volt igazgatói irodába, fogalmam sincs, hogy lehetek én itt. Gimiben egy csomó lógás és még több balhém volt, de valahogy még is itt lehetek.
Követem a fiút egészen az irodáig, ami inkább szoba, de na.
Vissza az elejére Go down
Leopold K. Lindhardt
Városlakó
Életkor : 27
Foglalkozás : Kritikus, szerkesztő
Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Kedd. Márc. 01 2016, 16:29

-Mindig is mosóférfi akartam lenni...
Jegyzi meg ironikusan, ha már ennyire tudni vélni ugye, de a hülye is látja, hogy a lány nem fog menni semmire a nedves kenegetéssel.
De mivel minden ellenére teljesen emberségesen szólnak hozzá, ő maga is felhagy legalább egy kis időre a csípős megjegyzéseivel és úgy dönt, valahogy kárpótolja a másikat. Ha más nem Quen egyik pólójával, reméli nem a kedvenceit tartja benn a barátja...
Az elfogadásra biccent, furcsállta volna ha nem, bár a nők annyira szeszélyesek, hogy aztán ki tudja. Minden esetre elindul visszafele, mutatva melyik szobára gondolt, ahol a szekrény lapul.

-Itt hagyod a tesicuccod vagy mi? Mondjuk akkor lenne saját pólód, nem igaz?
Értek is én ehhez, a lányok finnyásak én anno simán bennhagytam, ha nem izzadtam le.
-Ennyire megviselten tuti nem!
Vigyorog tovább, főleg ha elmondja Quennek egy csaj levetkőzött nála Ő meg kihagyta! Persze ez már a színesítés része lesz, de mit számít? Benyit, most nincs itt más, bár általában órán van a többi tanár is. Céltudatosan megy az egyik szekrényhez, nyitja ki és kezd kotorni benne. Persze talál egy inget, de erősen reméli lesz póló is, mert az ing... de persze nincs. Mondjuk ha jobban belegondol idebenn mindig ingben van a jómadár haverja, mert nem lazáskodik. Vállat von, kiveszi azt.
-Nos... nem póló, hanem ing, de Mr Collins szép szál legény, szerintem elég hosszú lesz. Tessék. És...
Kezd el kotorni a saját táskájában, amiből kivesz egy zacskót.
-Ez is itt van. Persze megpróbálhatod kimosni is, de ártani nem árt, ha van egy szatyrod.
Adja oda, ő úgy érzi megtette amit megkövetelt a haza. Persze vennie kell egy új inget a drága tanár úrnak, remek.

_________________


Nem vagyok cinikus, csak tapasztalataim vannak, ami persze majdnem ugyanaz...
Vissza az elejére Go down
Lana Evens
Filmművészet
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Kedd. Márc. 01 2016, 21:29

Egy halvány mosolyt engedek meg magamnak. Bírom egyenlőre a stílusát, de nem ismerem valószínűleg nem is fogom, de talán nem is baj.
- Ó de hogy is. Munka miatt van csak nálam.
Azta mióta nem volt tesim? Tavaly még volt de az csak önvédelmi óra volt és talán kéthetente volt egy óra. Nem volt valami nagy szám. De úgy igazi rendes tesi órám az még gimiben volt. Emlékszem ahogy kikészítettük a tanárt, végén majdnem megbuktatott minket. De végül is csak mi rúgattuk ki őt és nem ő buktatott meg minket. A régi szép idők, egyáltalán nem kívánom vissza, talán csak az osztálytársaimat.
Megint felhúzom a szemöldököm, nem tudhatja, hogy én mit csinálok ilyen helyzetekben. Biztos vagyok benne, hogy megtudnám oldani ezt a helyzetet anélkül is, hogy ő segítene. Nem szoktam leblokkolni váratlan helyzeteknél, hála a jó égnek találékony vagyok. Talán ezt az egy jót örököltem Apától.
Követem ahhoz a bizonyos teremhez ahol van a póló. Remélem nincs senki a terembe, elég rossz vége lehet, mind nekem, mind neki.
Bemegyek vele a terembe ami hála üres. Megállok és neki dőlök az egyik falnak, míg várom a pólót.
Remélem legalább annyira hosszú lesz mint ez a ruha, mert ha nem akkor lehet, hogy meggondolom, hogy még is melyik be menjek haza.
Végül kihúzz a szekrényből egy világos kék inget. Meg kell mondanom, hogy örülök az ingnek. Könnyeben kitudok belőle hozni valami tűrhetőt.
Átveszem az inget, majd elkezd matatni a táskájában és kihúzz belőle egy zacskót, ezt is ide nyomja a kezembe.
- Köszönöm. Én is remélem, hogy meg lesz az a minimum hossz.
Már csak be kell mennem egy mosdóba és át kell öltöznöm.
- Amúgy Lana vagyok.
Nyújtom neki mosolyogva a kezemet.
Egyedül azt nem tudom, hogyan fogom lehúzni a a ruhám cipzárját. De majd megoldom, nem kell félteni engem.
Vissza az elejére Go down
Leopold K. Lindhardt
Városlakó
Életkor : 27
Foglalkozás : Kritikus, szerkesztő
Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Szer. Márc. 02 2016, 22:37

-Munka? Ki vagy itt, a helyi kertész? Ahhoz nem árt a kényelmes cipő...
Nem tudja hova tenni, milyen munkához kell itt tornacipő. De nem kötelező mindenkinek diáknak és tanárnak lenni erre fele, elvégre ő maga sem az.
Minden esetre, ha már megígérte, akkor ad neki egy váltás ruhát, mert így tényleg nem lenne szerencsés hazamennie. Nem mintha Leopoldot annyira nagyon megviselné a tudat, hogy fél óráig furcsán néztek a lányra miatta az emberek, elvégre nem véres lett vagy szakadt, csak kávés.
A szoba üres, a szekrény viszont szerencsére nem, hamar talál egy inget, oda is adja, egy szatyrot nem különben, még hasznos lehet alapon.

-Áh, tuti. De ma úgy is divat nálatok a miniszoknya, meg a nagyon rövid ruha, majd azt mondod követed a trendet!
Von vállat mosolyogva, kevés érccel a hangjában. Nem az ő stílusa ez az öltözködés, nem kedveli a lányokon. Túl kihívó, nincs meg a kellő takarás ami kell, hogy fokozódjon az izgalom.
-Leopold.
Ráz kezet finoman, ha már nyújtják neki.
-Nos, Lana, tehetek érted még valamit?
Ez a kérdés úgy érzi még odakívánkozott, nehogy meg legyen szólva nem volt elég segítőkész. Az eszébe nem jut, hogy olyan ruha van a másikon, ami segítséget igényel a le- és a felvételnél, mert neki egy ilyen sincs és nem is szándékozik venni. A lányokat sem szokta érteni, miért ilyet választanak, de ő a lányokban sok dolgot nem ért, igazából.
Közben lazán csípőre tette az egyik kezét, másikkal a mögötte lévő asztalnak támaszkodik kissé. Nem szeret csak úgy ácsorogni a szoba közepén.

_________________


Nem vagyok cinikus, csak tapasztalataim vannak, ami persze majdnem ugyanaz...
Vissza az elejére Go down
Lana Evens
Filmművészet
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Csüt. Márc. 03 2016, 21:21

Most magyarázzam el, hogy miért is van nálam torna cipő? Egy fiú úgy sem értheti meg mennyire kényelmetlen egész nap magassarkúban lenni. Baromira fáj a lábam, ha túlságosan nagy a sarka a cipőnek és ez egy ilyen cipő.
-Igen az.
Jegyzem meg cinikusan.
-Amúgy meg nem. Fényképezésről jövök.
Nem is magyarázkodok tovább, hogy még is minek kell a cipő. Bízom benne, hogy rájön magától, ha nem akkor majd megkérdezi, vagy nem.
A terembe szerencsére nem volt senki, sokat sem kellet várnom, míg megtalálta az inget. És rendes is volt, hogy adott egy zacskót. Úgy, hogy a következő teendőm az, hogy elvigyem még ma a tisztítóba, de előbb fel kell, hogy vegyem az inget.
Nem szeretek túl rövid ruhákba járkálni, sem a kivívókat. Nem tudom miért, egyszerűen nem én vagyok. De na, mindenki adja magát. Vagy ne, míg engem nem akar befolyásolni addig nem zavar.
A divathoz amúgy értek vagy legalább is követem, de én nem nagyon megyek a nép után, csak akkor ha nagyon tetszik is az a hóbort.
Kezet fogok vele mosolyogva.
-Mielőtt bármit is tehetnénk, ki szeretném fizetni az inget.
Nem tudom, hogy miért én ajánlom fel neki. Talán túl udvarias vagyok, sőt biztos. Ilyeneknél szituációknál jön elő az, hogy angol vagyok.
-Hát ha már így mondod.
Kezdek bele a mondandómba, ez furcsán fog kijönni.
-Lehúznád légy szíves a ruhám cipzárját?
Vissza az elejére Go down
Leopold K. Lindhardt
Városlakó
Életkor : 27
Foglalkozás : Kritikus, szerkesztő
Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Csüt. Márc. 03 2016, 22:48

-És Te fotóztál vagy Téged fotóztak?
Mindkettő esélyes, a cinikussága a másiknak pedig fel sem tűnik neki, lévén ő maga is elég cinikus az esetek döntő többségében.
De tényleg érdekli melyik oldalán állt a lány a lencsének. Tudja, hogy itt az egyetemen fotográfiát is tanítanak, de mivel a filmművészet egyik mellékágaként modelleket is simán lehetne oktatni, neki az is belefér. Sok errefelé a szép lány, ez is egy ok, hogy itt lebzseljen.

-Menj már, ennyi erővel én meg a tisztítást, nem? Kvittek vagyunk.
De tényleg, semmi értelme nem lenne, főleg, mert nem az ő inge, fogalma sincs, mennyiért vette Quen. De jobb minőségűnek tűnik.
-Jó lesz otthon hálóingnek.
Legyint, nem tudja amúgy mit kezdhetne vele a másik. Odaadja a fiújának. Úgy sejti nem szingli. Aztán néz, mondja, mi kéne még, de kissé értetlen lesz. Csak most kezdi el jobban szemügyre venni a ruhát és igen tényleg hátul a cipzár, lehetetlen helyen.
-Persze... de mielőtt félreérted bezárom az ajtót, mert ha valaki ezt meglátja kirúgatják a barátom félő, akkor pedig kitekeri a nyakam. Nem, az túl gyors halál, valami szenvedősebbet képzelj el.... de majd elfordulok, ígérem!
Mutat egy hanyag cserkészbecsszót, öltözzön, mert ha ő ezt lehúzza úgy gondolja nem mászkálna a folyosón. Belülről zárható az ajtó, ha nincs ellenvetés megóvja magukat a kínos szituációtól és aztán próbál nem végignézni a lányon. Nem megy, de nincs mit tenni, férfiből van. Persze azon kívül, hogy óvatosan lehúzza a cipzárt nem tesz semmit, még fogja is a fenn, ne csússzon le, van ennyire jó fej. Aztán hátat fordít és elkezdi nézegetni a könyvespolcot. Ki nem megy, mert nem hagyhatja egyedül idebent a másikat, Quen a lelkére kötötte, hogy nem hagyja soha nyitva az ajtót, van itt pár érték azért. Csak a neszekre fülel, vajon hol tart a másik az öltözésben, szeme sarkából leskelődik maximum. Közben olyanokon is agyal van-e a lányon melltartó például és hasonló világrengető dolgok. Elvan.

_________________


Nem vagyok cinikus, csak tapasztalataim vannak, ami persze majdnem ugyanaz...
Vissza az elejére Go down
Lana Evens
Filmművészet
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Pént. Márc. 04 2016, 21:57

-Modellkedek.
A modellkedés a színészkedés egyik mellékága. Szeretem csinálni, sok érdekes emberrel lehet így találkozni. Meg amúgy is ha csak úgy nem vállalnék melót akkor is kellene mert a színészkedéshez kell, ha csak a posztert is nézzük. De amúgy sincs vele bajom, tényleg baromira szeretem csinálni.
Csak megrántom a vállam. Legyen ahogy akarja. Legalább vissza hozhatnám majd neki.
Ó akkor már vissza hoznom sem kell, ezek szerint.
-Köszi.
Engedek el egy halvány mosolyt. Biztos feltudom majd használni, más nem tényleg pizsamának vagy oda adom Apunak vagy az egyik haveromnak, másnak amúgy sem tudnám oda adni. Barátom nincs szóval csak ezek a személyek maradtak csak.
Végül igent mondott a kérésemnek, ami tök jó, evvel baromi sokat segít.
Mosolyodok el.
-Ne aggódj nem fogják meg tudni sem, hogy itt voltam meg ránk se fognak nyitni. Oké.
Lehúzza a cipzárt, és elfordul én meg elkezdek öltözni olyan gyorsan amilyen gyorsan csak tudok. Gyorsan leveszem a ruhám, majd felveszem az inget. A magassarkút hagyom, így sokkal jobban néz ki mint cipővel. Hála a jó égnek annyira hosszú mint a ruha volt. Elég magas vagyok szóval ez csoda.
Megfordulok.
-Kész vagyok. Köszi az inget még egyszer.
Miközben mondom, belehajtogatom a zacskóba a kávés ruhát.
Vissza az elejére Go down
Leopold K. Lindhardt
Városlakó
Életkor : 27
Foglalkozás : Kritikus, szerkesztő
Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Szomb. Márc. 05 2016, 20:07

-Akkor Téged fotóztak.
Feleli meg saját kérdését, akkor hol állt, a kamera melyik oldalán.
-Nem unalmas? Csak pózolsz, illegsz, mindent megmondanak... biztos fárasztó is.
Pocsék modell lenne a maga rebellis természetével.
Az inget nem tartja fontosnak visszahozni, ez amolyan kárpótlás akar lenni.

-Sejtem, de fő a biztonság, tudod, Murphy...
Mert Murphy törvényei mindig akkor ütnek be, mikor az ember azt hiszi, á, ugyan, tuti nem lesz baj. De, pont akkor lesz.
Segít a lánynak a cipzárnál, majd próbál diszkrét maradni. Sokat leskelődni sem tudna, mert a lány gyorsan öltözik, fürgén és rutinnal, mint a színházban szokás két jelenet között. Mikor megfordul Lana felé végigméri ismét, csak most nyíltan és elgondolkodik.

-Ez így túl laza nem?
Arra érti valóban inkább hálóing hatást kelt, mintsem ruháét.
-Nincs valami öved amivel el tudod kötni? Annyi csajon látok ilyet mostanság.
Reméli érti a lány, mire akar kilyukadni, illetve mire céloz. Kivételesen nem (csak) a kritika beszél belőle, hanem a jó szándék is.
Neki van, de az elég férfias és nadrághoz való, ő valami nőcisebbre gondolt, valami szalagra vagy ilyesmire, de nem tudja hogyan lehetne kivitelezni, csak ha simulósabb lenne rajta az egész, akkor kevésbé lenne vele feltűnő. Talán.

_________________


Nem vagyok cinikus, csak tapasztalataim vannak, ami persze majdnem ugyanaz...
Vissza az elejére Go down
Lana Evens
Filmművészet
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Vas. Márc. 06 2016, 20:09

Bólogatok válasz képen. Szeretem csinálni.
-Nem, egyáltalán nem unalmas. Baromi jó hangulatba telik az összes fotózás. Még fárasztónak sem mondanám mert általában rám bízza a fotós a pózokat.
A sminkestől kezdve a fényképészig mindenkivel kitudok jönni, és végig beszélgetjük az egész fotózást. Nagyon családias hangulatú általában egy fotózás és figyelnek azért arra, hogy számomra mi kényelmes és mi nem.
-Plusz a nem szeretném akkor is kellene csinálnom. Más nem már csak a filmes plakátokhoz is kell.
Mosolyodok el. Igaza van, mindig akkor üt be a baj mikor nem is számít rá az ember. És az nekem sem tenne jót, ha ránk nyitna valaki. Még ha nem is történik semmi, elég félre érthető helyzet lenne.
Gyorsan öltözök, van benne rutinom. Már csak azért is,mert olyan, hogy két jelenet között tíz percem volt és más hajat kellet csinálni és persze más sminket is, szóval evvel van rutinom.
Készen vagyok, és amint megfordultam jól láthatóan végi néz a fiú. Majd mikor kimondja mire gondol kikerekedik a szemem. Ilyen fiút én még nem láttam, divat tanácsot ad egy lánynak. Azta! De igaza van, így tényleg túl lenge, de annyi baj legyen.
-Nincsen, de annyi baj legyen. Kibírok így 15 percet míg haza megyek.
Legyintek egyet.
Nem lakom messze így taxival is max 5 perc.
-Meg aztán kit érdekel, hogy mit mond a többi pláza cica?
Amúgy is lehet, hogy egy új divatot teremtek, az is elképzelhető, hogy holnap minden második lány így fog járkálni az utcán.

Vissza az elejére Go down
Leopold K. Lindhardt
Városlakó
Életkor : 27
Foglalkozás : Kritikus, szerkesztő
Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Vas. Márc. 06 2016, 20:42

-Tényleg? Én azt hittem meg van adva, hogy hogyan kell festened és beállítanak, kevés teret adva. A legtöbb kép elég mű, legalábbis nekem.
Csodálkozik rá, hogy nem is olyan merev ez az egész, mint gondolta. Ettől függetlenül persze esze ágában sincs modellkedni kezdeni hirtelen.
-Persze, de az nem sok. Most néha-néha egy-egy plakát...
Erősen kétli, hogy minden héten lenne egy ilyen. De a modellkedésben van pénz, lehet vele keresni, megérti hogy csinálnák akkor is, ha nem lenne a legkellemesebb.
A másik átöltözik, de benne a kritikus énje megkocogtatja belülről a fejét, hogy ez így nem túl szexi és ha így végigflangál a másik az utcán, akkor lehet nem arat fényes sikert. Vagy épp túl fényeset arat. Ebből kifolyólag nem zavarja, ha furán néznek rá amiért beleszól a másik jelenlegi öltözködésébe, de mint férfi is megszólalt, ez nem előnyös a másiknak cseppet sem. Igaz, a kávés ruha is épp elég kiábrándító.

-Ahogy gondolod.
Neki mindegy, ő maga megtette amit lehetett. A pláza cicákon mosolyog.
-Nem mondanak majd semmit csak összesúgnak a hátad mögött, nincs bennük annyi gerinc, hogy a szemedbe mondják a véleményük.
Közli, majd magához veszi a bögréjét és megy kinyitni az ajtót.
-Nos, én megyek és csinálok magamnak egy másik kávét, mert nincs kedvem kiszürcsölni a ruhádból, meg ki is hűlt már, nem lenne az igazi. Ha gondolod csinálok Neked is, már ha még nem émelyegsz a szagától.
Ő már eltervezte, hogy iszik, ha törik, ha szakad, de nem telik semmibe kettőt csinálnia. Ha meg inkább menne a lány, nos, nem fogja feltartani, elvégre eddig is csak azt csinálta.

_________________


Nem vagyok cinikus, csak tapasztalataim vannak, ami persze majdnem ugyanaz...
Vissza az elejére Go down
Lana Evens
Filmművészet
Életkor : 22
Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Hétf. Márc. 07 2016, 21:08

-Több fotózási stílus van. Gondolom tudod. És nem igazán vállalok el olyan munkákat, ahol nagyon mű lenne egy-egy hátteret vagy kelléket.
Mindig a természetességre megyek, vagy legalább is a földhözragadtabb munkákat kerestem. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincs fantáziám, de nem szeretem ha egy nagyon mű dolgot kell eljátszanom, mint a filmvásznon, mint a fényképezőgép mögött.
-És az sem egy utolsó szempont, hogy nem keveset keresek vele.
Hát na, ez is fontos az életbe. Persze ez csak egy kiegészítés, a filmekhez képet. De általában ebből tartom fent a házat is amiben lakom, meg magamat és plusz még spórolni is tudok. Ez azért van mert a fotózásból folyamatosan jön a pénz, míg filmeknél csak akkor jön havonta ha éppen forgatsz egy filmet.
-Jól mondod, de akkor is kell.
Muszáj menni, néha nagyon nincs kedvem, főleg ha tudom, hogy milyen posztert csinálunk. Na ott tényleg mindent elmondanak és csak ritkán jó hangulata az embernek.
Meglepődöttség látszik az arcomon mikor kimondja a fiú a gondolatait. Ugyan tényleg igaza van, olyan érzésem van mintha hálóingben lennék.
De csak legyintek egyet, valószínűleg taxit fogok hívni és avval baromi gyorsan otthon leszek és még nem is fog senki látni.
Felkacagok a mondatára.
-Igazad van.
Mondom. Érdekes módon tényleg nem mondanak semmit az ember szemébe, de utána vissza jut a rossz az emberfülébe. Nem véletlenül kell velük nagyon vigyázni. Főleg ha valami titkosabb vagy kínosabb dolgot tudnak meg.
A másik fél kinyitja az ajtót avval a bizonyos bögrével a kezében amiben volt a kávé.
-Nem, köszi. Nem kávézok.
Mondom miközben, én is az ajtó felé sétálok.
Vissza az elejére Go down
Leopold K. Lindhardt
Városlakó
Életkor : 27
Foglalkozás : Kritikus, szerkesztő
Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Kedd. Márc. 08 2016, 21:41

-Csak gondolom, nem értek hozzá, nem vagyok egy fényképezős valaki. Azt se szeretem ha engem fényképeznek.
Fogalma sincs honnan az ellenszenv a kütyü iránt, de lehet csak tudat alatt ivódott bele, hogy otthon Chloe-ról van egy tucat kép, róla meg 1-2. De persze lehet semmi köze hozzá, csak épp nem egy központi figura a pikáns stílusa ellenében sem.
-Sejtettem, hogy főleg ez motivál.
Már a pénz, mert valljuk be: kell. Lehet nem boldogít, de lényegesen könnyebb vele.
Beszélgetnek még egy keveset, majd elmondja, hogy lehetne ezt a göncöt szexibbre is alakítani, de tény, nincs rá mód, maradjunk annyiban. Leopold pedig gyorsan túl lép a gondokon. Talán túl gyorsan is néha. Elmosolyodik, hogy megnevettette a másikat, de csak az igazat mondta. A divatmacákban semmi tartás, nem is bírta őket sohasem. Egyszer próbált járni eggyel, de mielőtt kimondta volna a dolgot meggondolta magát. Azóta is bölcs döntésnek tartja.
Persze mivel ő még inna egy kávét mindezek ellenére, így megkínálja a lányt, ennyi még úgy érzi illet.

-Hát jó, akkor jó utat haza, ne fázz meg, meg mit tudom én, tudod a szokásos jókívánságok!
Mosolyog a másikra, majd miután bezárta a szobát integet egy rövidet és elindul a konyha fele.

//Bocs, Leo nem feltétlen ragaszkodik a társasághoz, így nem is erőltet semmit. Ha gondolod írj egy kezdőt és összefutnak megint valahol. Köszi a játékot! Smile //

_________________


Nem vagyok cinikus, csak tapasztalataim vannak, ami persze majdnem ugyanaz...
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: "Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold   Today at 12:50

Vissza az elejére Go down
 

"Szín a hétköznapokban" Lana/Leopold

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Frances épületek :: Archívum-