Hamarosan kezdődik az új félév, én pedig szerencsére már becuccolhattam a vizsgaidőszakra is. A sok kreditátviteli kérelem, meg papírok így is macerával járnak, szóval örülök, hogy nem apától kell bemászogatnom, az legalább egy óra lenne csak ide... Két szobatársat is kaptam, bár egyelőre csak az egyikük tartózkodik többet itt: Richard. Őszinte leszek, valahogy úgy érzem pokollá fogja tenni az életem, de csak nem. Eddig eléggé meghúztam magam, inkább csak köszöntem, nem nagyon beszélgettünk, de a munka is lezsibbasztotta az agyam, gondolom mikor eleven hullamódban nyomom annyira nem vagyok kívánatos beszédtársaság. Most még nincs a szobában, én pedig detto hulla vagyok, nincs kedvem kimászni, hogy dohányozhassak. Tudom, hogy a házirend tiltja de... francba már, nekem kell pár szál és kész. Fogalmam sincs a srácok dohányoznak-e, talán Richard igen, de semmi sem bizonyított. Igyekszem nem zavartatni magam és az ágyamnál felülök az ablakba, kihasználva hogy egyedül vagyok és jólesően rágyújtok. Basszus, hogy nekem mennyire kell a relaxhoz a cigi... Egy szó mint száz, baromi kényelmesen elpöfégelgetek, alig veszem észre hogy hopp, már társaságom van. Asszem elbambultam... megint.
Ez nem az aminek látszik.
Fogalmam sincs pontosan hogyan akarom érteni, nem vagyok egy szabályszegő típus, meg azt sem szeretném ha kilökne egy laza csuklómozdulattal az ablakon, csak mert neki nem tetszik hogy benn füstölgök. A cigit is leengedem a kinti falrész mellé, meglátjuk milyen kedve van, mit reagál.
Kezdőlap 
Pént. Feb. 14 2020, 20:58 by 
