Az egyetlen lány, akitől nem kapok agyfaszt, az Lulu húga, Nora. Nem gondoltam volna, hogy így felnőtt fejjel újra találkozunk, amikor legutoljára láttuk egymást, még gyerekek voltunk. Louis a legjobb barátom volt, nagyjából tíz éves kora óta, egész kamaszkoráig, úgyhogy ismerem Norát, mint kislányt… A felnőtt énjét nem nagyon, de ezen könnyen segíthetünk. Kicsit tartok a találkozástól, mert lány és én eléggé fiús voltam mindig, nem jöttem ki jól a lányokkal. Amikor megtudtam, hogy belecsöppent Lulu életébe viszont nem bírtam magammal, főleg, hogy már jó ideje változtatni akarok a hozzáállásomon a lányokkal kapcsolatban. Barátkozni kéne… Eddig nem nagyon sikerült, a kolis szobatársam, az előző tök kuka volt, a mostani meg ugye Lulu, a tetkószalonba szintén srácok járnak és a legújabb üdvöském is Mark. Mikor tehát Lulu mesélte, hogy Nora is Franceses lett elkértem a számát. Smst pötyögtem neki. Szia! Nana vagyok, emlékszel még? Ha nem, szívesen felfrissíteném a memóriádat. Ha rá érsz találkozhatnánk a suli előtt és csinálhatnánk közös programot Izgulok, mint egy randi előtt , nem tudom…egy lány mennyire bírja elviseli ezt a néha elég rámenős stílust és tényleg fingom nincs Nora milyen nagylány lett, gyerekként nem nagyon foglalkoztam vele, inkább a játszótereket hódítottam meg, fiúkat csépeltem, egyedül a bátyának engedtem, hogy a nyomomban loholjon, mint egy kiskutya. Lulut megtűrtem, de már akkor is szinte csak fiúkkal barátkoztam, kamaszként meg elhanyagoltam még őt is, nem még a húgát. De azóta nekem is benőtt a fejem lágya, már nem kék a hajam, nem vagyok tele piercingekkel, hanem vörös, hosszú hajam lófarokba kötve, egy laza fehér trikóban és azon kockás ingben, meg farmernadrágban várom a hugit. Biztos nem így emlékszik rám, hanem mint az a metálos, szivárványhajú istenbarmára, aki felrúgta az utcán az öregasszonyokat. Hát igen, az öregasszonyokat már nem rúgom fel, de még mindig halálra idegesítenek, van ami nem változott. Szóval izgatottan várom a lányt az iskola előtt, van nálam egy kissé szakadt, tinis válltáska és telefon, annak kijelzőjét bámulok éppen most is. Jóég lehet meg se fog ismerni. Vagy talán Lulu küldött fényképet arról most hogy nézek ki? És ő? Biztos irtó édes mint a tesója.
Valami unalmas szappanopera megy éppen a TV- ben, a nap odakint hétágra süt én meg tömöm a fejem pattogatott kukoricával, miközben unalmas fejjel bámulom a televízió képernyőjét és remélem, hogy az a buta Juanita nem dől be Alejandronak. Hihetetlen, hogy ilyen baromságok is lázba tudnak hozni, de mit nem tesz az unalom? Reménykedtem, hogy Lui rám ér ma, de végül nem és Sarah- nak is valami dolga akadt, így egyedül maradtam. Szörnyű ez a helyzet, mert félő fel fogok szedni pár kilót mindössze huszonnégy óra leforgása alatt és azt nagyon nem szeretném. Egyszer csak a telefonom halk rezgése repít ki az elmélkedésemből. Lusta vagyok felállni, így végigtapogatom az ágyat, hátha ott lesz, de egyszerűen nem érem el. Kissé arrébb kúszok, hogy végre megkaparintsam, de ez úgy tűnik túlságosan is hirtelen mozdulat volt a részemről, mivel kiömlik a popcornom és az egész ágy olyan lesz. Szitkozódva állok fel és sepregetem le róla a pattogatott kukorica darabkákat, melyek egyenesen a kukában végzik. Ilyen szerencsém is csak nekem lehet. Miután kikáromkodtam magam és felgumiztam a hajam végre megnézem miért is rezgett az imént a telefonom. Sms, egy ismeretlen számtól. Csodálkozva vonom fel a szemöldököm és oldom fel a telefonom, hogy megnézzem mi is áll az üzenetben. Pár másodperc múlva megvilágosodom, és magamban nyugodtan tisztázom, hogy nem egy pszichopata szex mániás őrült írt nekem, aki meg akar erőszakolni, hanem csak a lüke, de imádnivaló bátyám barátnője, Nana az. Mosolyogva pötyögöm be neki a választ, ami így szól:
„Szia Nana! Persze ráérek, pár perc és indulok, addigra legyél ott. ”
Nagyon régen ismerem Nanát, habár nekem először kissé – na jó nagyon – furcsa volt a kék hajával és egyedi stílusával, ahogy a szüleinknek is és az öcsénknek, Adamnek is, de egy idő után megkedveltük. Túlságosan is. Már nem tudnék más lányt elképzelni a bátyám mellett. Habár már nem is emlékszem mikor láttam utoljára, de tudom, hogyan néz ki. A közösségi oldalas képek, illetve Luin telefonján néhány felvétel árulkodó tud lenni más emberek számára. A lány haja immáron kék helyett vörös színben pompázik és valami elképesztően gyönyörű lett az évek során. Nana mindig is alacsonyabb és kisebb volt nálam, ám Ő a legvagányabb csaj, akit ismerek.
ASzuper, Lulu hugi ráér! Kicsit izgulok, meg be vagyok zsongva, hisz rég nem láttam már. Ahogy mondja, hamar ott termek, kolis vagyok elvégre. Ő meg fogalmam sincs…de jó lenne, ha az lenne. Ki kell faggatnom! Biztos többet tud kezdeni a saját nemével, mint én. Bár mióta vörös a hajam nem kék, kevesebbszer néznek ufonak, nem pisil be senki, ha megszólítom. Ennek persze az a hátránya, hogy akkor ijesztőt kell tennem, ha már a külsőmről lekopott. Szóval ott várok, kicsit izgatottan, kibontok egy rágót és kínomban azt rágom, meg a telefonomat nézegetem. De nem is kell sokáig várnom, mikor felpillantok végre és hunyorogva kikutatom az ismerős vonásokat egy fiatal, csinos lányka arcán. Rögtön elébe szaladok, sugárzó mosollyal, ez félreérthetetlenül Tagliviani pillantás! - Atyaúristen, de megnőttél! Kicsit esetlenül, de ölelésre tárom karjaim, remélem fogadja és akkor magamhoz szoríthatom. Hát enyhén szólva magasabb nálam, pedig jézusom milyen pöttöm kislányka volt! Na és milyen bájos lett, beszarok! Persze, Lulu huga, Lulu szintén jól néz ki, de Nora… - Szóval te is a közelben laksz? Barom vagyok, hogy nem néztem rá facebookon, de nem nagyon van időm felmenni, szerintem profilképem sincs, hacsak Lulu nem töltött fel rólunk valamiket, úgyhogy kicsit meglep Nora, esetleg futólag, ha rápillantottam valami fotójukra. Nagyon pocsék az arcmemóriám amúgy is, a saját lakó és osztálytársaim képes vagyok nem felismerni a folyosón. Huh, igyekszem kifújni magam, elrakom a telefont a táskámba, megtaláltuk egymást. - Mihez volna kedved, hová menjünk? Mozi? Fagyi? Kávézol? Vagy vásárolni szeretsz, vagy strandra járni? Néznem kellene a facebookot, meg az ilyen közösségi dolgokat, totál meg vagyok lőve. Persze majd mondja, hogy mi érdekli és közben tudunk rengeteget beszélgetni, mert nem fogom békén hagyni. Ő Lulu hugi, vagyis teljesen más kategória, mint a többi megtépnivaló csaj származék, másképp is kezelem.
Már idejét sem látom, hogy mikor láttam utoljára Nanát. Az agyamba ültetett naptárban próbálom visszapörgetni a napokat, heteket, hónapokat és netalántán éveket is, hogy előbukkanjon a kép a bátyám eddigi egyetlen és igaz szerelméről. Aztán egy villanással egy apró, törékeny, kék hajú lányt pillantok meg, aki az én ízlésemhez már túlontúl vad. Pont ezt szerettem benne mindig is, hogy Ő más, mint a többi lány. Sosem láttam más lányokat körülötte és inkább fiúkkal barátkozott, talán pont ez az a dolog, ami annyira megfogta Luit vele kapcsolatban. Már izgatottan várom, hogy újralássam Nanát és kíváncsi vagyok arra, hogy mennyire tudok úgy megnyílni előtte, hogy néhány dolgom elhallgasson a bátyám előtt vagy teljesen kiad neki. Jobb lesz óvatosnak lennem. Miután elkészülök, azaz felöltöztem és összefogtam a már túl hosszú hajam elindulok a megbeszélt helyszínre. Kulcsra zárom be a kolis szobának az ajtaját, mivel fogalmam sincs hova tűnhetett Mona és mikor jön vissza, így jobb nem kockáztatni azzal, hogy nyitva hagyom. Túl szorosnak érzem azt a farmert, amit felvettem, míg lefelé sétálok a lépcsőn, míg a felső túl bő. Nem túl nőies az öltözékem, sőt inkább mondanám lazának, de nem mindig erőltetem meg magam, ha olyan régi ismerősökről van szó, mint Nana. Biztosra veszem még kisgyerekként látott utoljára és akkor voltak elég szép napjaim, így előtte sem félek akárhogy kinézni. - Csak egy kicsit – nevetem el magam hangosan, mikor Nana kijelenti, hogy mennyire megnőttem. Ugyan magasabb vagyok, mint egy átlag lány és ezáltal, a bátyám barátnőjét rég elhagytam, aki inkább az alacsony lányok táborát erősíti. Kicsit idegenkedve ölelem vissza Nanát. Sosem voltam az a lány, aki közvetlen, de vele nem tudnék nem az lenni, még ha kicsit nehezemre is esik az egész. - A koliban – mosolygok és felmutatok az egyik ablakra. – Az ott a szobám, egy Mona nevű lánnyal vagyok együtt – rántom meg a vállam és keresztbe fonom a karom a mellkasom előtt. Nekem mindegy volt kivel leszek egy szobába csak egyedül nem akartam lenni és még nem is vagyok így távol Luitól és a barátnőjétől. - Menjünk már ki a strandra és fürödjünk egyet! – csillan fel a szemem az ötlet hallatán. Mióta itt vagyok még nem voltam lent a tengerparton és épp ideje lenne bepótolni. – De akkor gyorsan vissza kéne szaladni bikiniért – mondom és Nana kezét megragadva már el is indulok fel a szobámba.
Hát igen, Lulu se épp alacsony, csak én vagyok törpe, kicsit fura, hogy olyan pici volt, most mégis fel kell néznem rá. Pislogok is rendesen. Felpillantok a koliépületre, biccentek, ráadásul ismerős nevet mond. Nem nagyon vagyok képbe a többieket illetően, de Monával véletlenül pont az egyik órán találkoztam. - Ő az a nagyszájú latinamerikai csajszi, van vele egy közös órám. Nem rossz fej, szereti szívatni a pasikat. Ami persze jó pont. Az órán Zint égette be, szinte sajnáltam. Lulu elpuhít, szörnyű! Rámosolygom Norára, próbálok valami izgalmas csajos programot kitalálni kettőnknek, hát valljuk be, nem ebből vagyok a legjobb. De azt mégsem mondhatom neki, hogy csinálok neki egy tetkót, Lulu megölne… Kell egy kis idő, mire a felnőtt Norára tudok gondolni. - Menjünk! Van egy egész normális part nem messze, de igen, nálam sincs itt. Kézenragad és már rohanunk is. - Először a te szobádba, aztán az enyémbe? Kérnék kölcsön, de a te bikinid nem biztos, hogy jó lenne nekem, elég lapos vagyok. Kiabálom előre neki. Tökjó, hogy kézen fogva szaladunk ez is olyan…csajos! Szóval vigyorgom, azt meg nem veszem észre, hogy a méretimről ordibálok hangosan. Igaz nőttek kicsit, de Norának tuti nagyobb van, még mindig van egy kis komplexusom. Legalább meglátom a szobáját és talán ő is a miénket. Szaladunk, először az övébe. Most megjegyzem melyik ajtó, hányas szoba, meg minden. Olyan jó lenne, ha lenne egy barátnőm…majdnem normálisnak érezném magam.
Nekem eleinte furcsa volt, hogy van egy lány, aki úgy tekint Luira, ahogy nana. Nem tudtam elképzelni, míg kisebb voltam, hogy majd egyszer hazaállít egy lánnyal és akkor most Ő szerelmes lesz meg ilyenek. Gimiben nem túlságosan érdekelt a szerelem kérdése, mivel későn érő vagyok, és nem mondom, hogy nem csókolóztam srácokkal, de egyiket sem gondoltam komolyan. Talán ez az oka annak, hogy 18 évesen még szűz vagyok és nem volt annyi pasim, hogy ne tudjam őket számon tartani. - Mindenki mást mond róla igazából. Van, aki bírja és van, aki nem – rántom meg a vállam, míg bemegyünk a szobába. – Nekem nagy bajom nincs vele – mondom Nanának, míg a szekrényemben kutakodok bikini után. Előhúzok egy rózsaszín alapon fehér pöttyöset, majd berohanok a fürdőbe, hogy átvegyem. - Szívesen adnék neked is, de igazából kétlem, hogy egy lenne a méretünk, ahogy te is mondtad – húzom el a számat. Ez azt jelenti, hogy még a bátyámék szobájába is be kell néznünk a barátnőjének bikiniért. Mélyen imádkozom, hogy ne legyen ott Lui. El akarom kerülni a kérdezősködést és talán még azt is, hogy le kelljen arról beszélni, hogy velünk jöjjön. Ez most csajos nap és csak Nanával akarom elütni az időm. - Egyébként mi ez a vörös haj? Még mikor legutoljára láttalak kék volt – kérdezem érdeklődve. Meg szeretnék tőle egy csomó mindent tudni magáról, mivel nem hiszem, hogy valaha is más lány lesz Lui mellett. Hiszem, hogy Nanával együtt maradnak, míg világ a világ. - Tesóm a szobátokban van? – nézek rá a vörös hajú lányra, míg kézen ragadom és elindulunk a szobájuk felé. Kicsit hülye kérdésnek tartom, mivel attól, hogy együtt vannak, nem feltétlenül kell tudniuk mindent egymásról, számon tartani a másik összes lépését. Jobban belegondolva szerintem Lui nem is tudja, hogy most együtt vagyunk. Alig várom már, hogy közöljük vele.
A z biztos! Mona olyan lány lehet, aki megossza a közvéleményt, de Norának nincs baja vele, újabb jó pont. Egy lány, akiről messziről, távolról, óvatosan azt gondolom, talán normális. Norától még mindig parázok, de egyelőre nem vészes, tetszik neki a strand ötlet is. - Szólj, ha valaki beléd köt, azt elintézem. Mondom meggyőzően, naná! Luluhugi tabu téma, remélem nincs gondja senkivel. Ha van, azt simán seggbe rugdosom. Hahhh, na igen, nem egy a méretünk. Fájdalmas képet vágok, amíg ő öltözik és én a szobájában várom. Ha van bent tükör akkor ott nézegetem a melleim, ha nincs, akkor csak tapizom. Most, hogy Luluval vagyok már annyira nem izgat, kivéve, ha az orrom alá dörgölik. Azt a másik orra nem úszná meg. De most én hívtam rá fel a figyelmet, buta Nana, fingod nincs róla a lányokkal hogy kell viselkedni. Nemtom ez most jó, vagy nem. Bizalmas, csajos infónak érzi, lenéz vagy kinevet? - A kék menő volt egy ideig, de aztán kinőttem és…rájöttem tetszeni akarok Luinak. Gondoltam ez jobb…és tényleg bejött neki. Te nem gondoltál még rá, hogy átfesd? Nora úgy szép, ahogy van, de azért megkérdezem, van még fekete és kék lemosható festéken. - Ha szeretnél egy színes tincset csak szólj és megcsinálom. Bármikor. Szerintem van zöld és rózsaszín is. Piros már nincs, az egész hajam lett olyan. Indulunk a szobánk felé, gondolom ő is tudja merre kell menni. - Nem, most nincs, biztos Lizzyvel lóg. Mondom -.- fejjel. Neki is lehetnének srác barátai… Benyitok a szobánkba Luli tényleg sehol, valahol császkál, biztos a csajjal, az agyamra mennem. - Amúgy te ismered? Lizt? Kérdem, közben a szekrényemhez megyek egy kikutatom az egyetlen ürdőruhám. Ha válaszolt én is a fürdőben öltözöm át. Amúgy push upos, valamit legalább csinál a melleimmel, fodor is van rajta, takar, ápol, véd. - Na milyen? Kérdezem óvatosan, bár komolyan nemtom jó ötlet-e? Nadrágot is vittem a fürdőbe, majd a strandon leveszem, egy ugyanolyan fodros, rózsaszín alsó bugyi rész van hozzá.
Nem ismerem olyan jól Nanát, hogy tudjam, miket szeret, milyen az ízlése. Azt mondják, madarat tolláról, embert barátjáról. Annyit viszont még én is tudok, hogy fiúkkal haverkodik, igazából, hogy őszinte legyek még nem is láttam soha nőket a közelében, ami kissé feszélyez abból a szempontból, hogyan fogok vele kijönni. Eddig minden pipa, hiszen nem panaszkodhatok, egy hihetetlen aranyos, számomra pörgős lányt ismerhettem meg benne. Nincs sok emlékem róla kisebb koromból, de a polgárpukkasztó kék haja mindenkinek belevésődött az emlékezetébe. - Efelől nincs kétségem! – nevetek fel jóízűen. Mindig is úgy gondoltam, hogy Nana nem félt kinyilvánítani a véleményét és könnyedén beszólt bárkinek, de fogalmam sincs, hogy ez mennyire helyénvaló, mivel nem ismerem közelebbről, hogy tudjam. Louis sokat mesélt már róla, de a sztorik által csak elképzelni tudtam milyen, nem jelent meg előttem. - Hidd el, hogy a bátyám az a srác, akinek még kék hajjal is tetszel. De amúgy ez tényleg nagyon szuperül áll neked – mosolygok rá kedvesen. – Ömmm… őszintén még nem, de már világos barna ombre hajam volt. Igazából le szeretném vágatni egészen rövidre, mindig is hosszú hajam volt, úgy érzem, rám fér a változatosság. Szerinted hogy állna? Csak őszintén! – hadarom el egy szuszra. Próbálok nem hadarni, hogy mindent meg lehessen érteni, amit mondok, de fogalmam sincs, hogy ezt mennyire sikerült megvalósítanom. - Á, Lizzy – mondom sejtelmesen. – Egyszer összefutottam vele, elbeszélgettünk, de nincsen róla különösebb véleményem, nincs bajom vele. Miért? Tudnom kellene valamiről? – érdeklődöm Nana arckifejezését látva. Ó, szóval nincsenek túl jóban. – Csak azt ne mondd, hogy féltékeny vagy rá – mondom már- már nevetve, amit nem akarok, mivel félek, hogy a bátyám barátnője besértődne rám. - Csak barátok – nyugtázom a dolgot, mielőtt még válaszolhatna. Louis nagyon szereti Őt, a végletekig szerelmes belé és biztosra veszem, hogy nem csalná meg és nem hagyná ott senkiért, főleg nem az egyik havernőjéért. - Nagyon szexi vagy – mosolygok rá biztatóan. Annyira mások vagyunk Nanával külsőre. Én magas vagyok, Ő alacsony. Én barna, Ő vörös. Az alakunk is más, a belsőnk, úgy minden és mégis kedvelem. - Amúgy milyen durva már, hogy csak két évvel vagy idősebb és úgy emlékszem rád, mintha nem tudom milyen öreg lennél már – nevetek fel jó hangosan, ízesen és mire felpillantok már látom a gyönyörű szép tengerpartot, ami természetesen zsúfolásig tele van.
Szóval kicsit paráztam ettől az egésztől, mert Lulu huga mégiscsak nő és ők nem szoktak szeretni, de az is igaz hogy változtam azóta, most már egész emberien nézek ki. Remélem nem bántják a többiek, nem tudom megítélni egy lány mikor tudja megvédeni magát. De ha szekálnák, akkor tuti leverném a veséjüket. Pl a többi csaj, akik a fejemben valahogy szőkék... Elmosolyodom, meglegyintem az egyik tincsemet. - Kösz, Lulu tényleg nagyon, hát hú Fújok ki ki levegőt fölfelé. Ezt biztos érteni fogja. Örülök, hogy jól áll és egy lánytól is kapok ilyen visszajelzést. Az ombren elgondolkodom, de aztán leesik az milyen. - Ezt a szép hajat? Fogom meg egy tincset, olyan jól néz ki. - A te döntésed, gondolom változni akarsz. A lányok mindig akkor váltanak frizurát. Milyen szeretnél lenni? Mert lehet, hogy kicsit fiúsan fog állni. Nem bánod? Persze attól függ mennyire rövidre, de én úgy vettem ki a szavaiból, nagyon rövidre. Kiderül, hogy ismeri a kis szőkét, bár nincs különösebb véleménye. - Tényleg olyan szép? Én ezt hallottam... - Nem, dehogy, nem vagyok féltékeny, csak fura, hogy Lulu mindig vele lóg. Vonok vállat, tudom ettől még nem kéne begőzölnöm, csak...Fenébe is! Nem lehetek féltékeny. Megrázom a fejem, hogy elhessegessem ezt a gondolatot. - Gondolod? Hát jó... Sóhajtom végül, nem akarok hülye liba lenni, aki féltékenykedik. -Amúgy nekem is van egy haverom, Sebastian, franciatanár és Lulu is féltékeny rá. Mondjuk az igaz, hogy randiztam vele, de akkor még nem jártunk Luluval és azóta nem is nagyon találkozunk. Meg Sebastiannak nagyon sok nője van, szóval talán akkor sem...lettem volna az övé, ha nincs Lulu Fogalmazok így, szépen a szexre. Nem tudom mennyire oszhatok meg ilyen infókat Norával, de már megtettem. - Kösz, te is! Nagylány lettél! Vigyorgom rá, lehet, majd odajön néhány srác hozzánk a parton. Nevetek, amikor azt mondja öregnek gondolt, közelebb lépek hozzá. - Na és látszanak már a ráncaim? Megérkezünk a partra, én ledobom a cuccaim, Norára nézek ott jó lesz-e, vagy árnyékos helyet szeretne?
Nanaia pont olyan, mint amilyen én mindig is akartam lenni. Alacsony, vékony, törékeny kinézetű, de belülről már sokkal erősebb. A merész színű haja, a gyönyörű arca, s a többi apróság, ami Őt olyan valóságossá teszi. Nekem édesanyám sosem engedte volna meg, hogy színes hajam legyen, a mai napig kiborulna, ha ilyen frizurával állítanék haza, de ettől függetlenül nagyon is tetszik. Én mellette egy felhőkarcoló vagyok, mindenem átlagos és a személyiségem sem túl egyedi. Tömeg vagyok, amit a gimnáziumi ballagásomig nem is bántam. Akkor vette kezdetét bennem a változás. Más akartam lenni, mint aki eddig voltam. Tiszta közhely ez az egész. Felnevetek Nana válaszára. - Szóval a bátyám olyan hú – továbbra is csak nevetek. Sosem fogok tudni olyan szemmel tekinteni Lulura, mint egy pasira. Nekem Ő mindig a védelmező nagytesó marad. Másabb egy olyan leányzó szemszögéből felvázolni a dolgokat, aki szerelmi kapcsolatban áll vele. - Igen, ezt a szép hajat – válaszolom mosolyogva. – Nem baj, ha fiús, mondjuk, annyira rövid szerintem nem lesz. Vagyis nem nullás géppel fogom lenyíratni nyilván. Majd meglátjuk. Inkább legyen rövid, minthogy csesszék el teljesen. A fiúsnak titulált hajat meg lehet növeszteni, hiába idő kérdése, de abból még lehet hosszú haj. - Szép csaj, de a szépség relatív. Mindenkinek más testesíti meg – rántom meg a vállam. Ez a véleményem és nem fogom letagadni, hogy jobbnak tűnjön a számára. – Figyelj, barátok, te is inkább fiúkkal lógsz, mint lányokkal, igazam van? Biztos eleinte Lulunak is fura volt, nem tudhatod – mondom kimérten. Tök bölcsnek érzem magam jelen pillanatban, még ha ez nem is pontosan tükrözi a külsőm. - Ó, értem. Hát akkor meg ne aggódj már! Lizzy amúgy sem az a kategória Luinál, mint te. Barát, vésd jól az eszedbe. – A hangom kiegyensúlyozott, s nyugodt. Óvatosan mosolygok Nanára, hogy így majd hátha jobban érzi magát. Nevetek, mikor Nanaia közelebb áll hozzám. Összeszűkült szemekkel méregetem az arcát, ráncokat keresve és erősen próbálom visszafogni magam, hogy ne nevessek a képébe. - Nem, egyet sem látok. Ki a plasztikai sebészed? – kérdezem poénkodva. Aprót bólintok, mikor észreveszem, hogy Nana megerősítésre vár, hogy hová is rakjuk a cuccunkat. Jól van az a napon, ha már nem bírjuk és úgy érezzük árnyékra lenne szükségünk, majd akkor átpakolunk. - Mehetünk? – mutatok a víz irányába és már alig bírok várni, hogy végre megmártózzak.
Lulu hugi kinevet és nagyon cuki közben, tulajdonképp azon kacagok, hogy ő nevetgél. Elég nagy hülyeséget mondok az tény, hogy Lui húúúú, de valahogy nincs rá jobb szó. - Ha azt mondanám szexi, akkor öklendezni kezdenél Tippelek, bár nincs tesóm, nemtom hogyan reagálnék, ha valaki a bátyámmal járna. A haja viszont nagyon szép, én sajnálnám, de ő ilyen formában akar önkifejezni, úgyhogy váll vonva biccentek. Én is elég vad vagyok, voltam egyszerre kék és zöld is. - Persze, majd lehet beletúrok, a frissen nyírt fiús haj olyan jól tapizós tud lenni. Nézek rá nagy, csillogó szemekkel. Imádom fogdosni és általában nem érdekel mások mit szólnak hozzá. Lulu huga, ha nagyon visszakozna, visszafognám magam. Mégiscsak ő a kis Nora. - Igazad van, ha ettől fogod önmagadnak érezni, hajrá. Otthon még…mindig olyan szigorúak? Na igen, én hozzájuk képest mindig is szabad madár voltam. Lizzy szépségére beletörődően biccentek. - Hát, ha ez számít neki, akkor…akkor Lulu nem is olyan hú, mint ahogy mondtam. De hagyjuk is. Kicsit megigazítom a hajam, az olyan lányos. Mintha féltékeny lennék, fenébe, nem Nora előtt kéne nagyon mutogatni ezt, még leadja forró dróton a nagytesónak. Haha, szépen kioszt, bólintok, végülis én is fiúkkal lógok. - Igaz, biztos fura volt megszoknia, hogy engem a lányok általában elkerülnek. Vonok vállat kicsit fintorogva, nekem is ott van Mark, a pónifan barátom, most Nora is azt mondja csak barátok. - Igen, igazad van, te kis párkapcsolati tanácsadó Hunyorgok rá hamiskásan, mikor nőtt ez a lány így fel? Lemaradtam a dolgokról! Hülyéskedem aztán a nemlétező ráncaimmal, nevetek együtt a nagylánnyal. - Dr…ő húszéveseket is ingyen fiatalító Nyögök be valami hülyeséget. Lerakodjuk a dolgaink és Nora indulna is fürödni - Naná, versenyzünk? Kérdezem, belerohanhatnánk a vízbe. Az eléggé csajos lenne és Noráról van szó, talán hagynám nyerni. Másrészt elég vicces berobbanás lenne a köztudatba is: megérkeztünk! Ha benne van rohanni kezdek a hullámok irányába.
Kezdőlap 
Pént. Feb. 14 2020, 20:58 by 
