Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Kensington L. Lockwood
 
Suzanna Crystal
 
Sebastian McBridge
 
Kelly Evans
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Nora Zoey Tagliavini
Marketing kommunikáció
Életkor : 20
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTéma: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Vas. Márc. 22 2015, 19:53

***


A hozzászólást Nora Zoey Tagliavini összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Márc. 29 2015, 16:51-kor.
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Szer. Márc. 25 2015, 02:17

Komolyan meglepett, amikor anyám felhívott a hírrel, hogy Nora átjelentkezett a Frances Universityre. Amikor a középsuli után az volt a kérdés, hova menne, még nagyon a művészetek felé hajlott, hiszen (látszólag) imádott zenélni és rajzolni, és semmi kifogása nem volt ellene, hogy a zenei pályán induljon el, ahova a fater is terelgette. Elvégre van benne tehetség, és a szorgalmával sem volt baj soha.
Anyám szerint Nora megmakacsolta magát, mintha kései kamaszkorát élné, és olyan dolgokat enged meg magának, amit eddig soha. A rosszban a jó, hogy éppen arra az egyetemre akar járni, ahova én járok, így rajta tarthatom a szemem. Mintha az olyan egyszerű lenne. Különben is, Nora éppen abban a korban van, amikor égő a bátyóval mutatkozni. Mert az alsóbb iskolákban oké, felvágott velem, és néha megvédette magát, de ez inkább cuki dolog volt, engem akart fényezni a barátnői előtt. (Fejébe vette, hogy barátnőt keres nekem, amíg el nem magyaráztam neki, van már jelölt.) A kapcsolatunk azonban megváltozott egy ideje. Az utóbbi hónapokban szinte alig beszéltünk, ha mégis, csak felszínes témákat éérintett, és olyan kesze-kuszán válaszolgatott. Anyámnak igaza van, valami változott, de magam sem tudtam igazán megfogalmazni, micsoda.
Nora aztán a koleszba költözött, mondhatni, szem elé..., de ritkábban látom, ahogy szeretném, mert egészen másképp vannak óráink. Lassan ott tartok, hogy időpontot kell egyeztetnünk, hogy lássam a saját húgomat. Minap is csak összefutottunk, de végre megbeszéltük, hogy találkozunk, és együtt töltjük a délutánt, ahogy ő szeretné...
Csak lazán, farmernadrágba és pólóba bújok, egy kapucnis pulcsit húzva felülre, elmaradhatatlan mici, és sport cipő, aféle deszkás... Bár a deszkát most a szobában hagyom. Veszek magamhoz némi pénzt, kell mozira, kajára, lehet, valami cuccot is szeretne magának Nora, s nem hiszem, hogy kifutja abból, amit anyám adott nei erre a célra. Nora már nem kislány, nem éri be anyuci által választott csecsebecse holmikkal, mostanában vagányabbul és lezserebben öltözik, akár a többi főiskolás vagy egyetemista diáklány. Még csak kivetnivalót sem látok ebben.
Már indulok, csukom az ajtót, amikor megpillantom közeledni. Aj, de türelmetlen!-gondolom, de nevetgélek. Valami nem változik. Elé szaladok, és felkapom, bár amióta túlesett a pubertáson, az alakja kissé (nagyon) megváltozott, nekem mindig a higom marad, és ragaszkodom bizonyos szertartásokhoz... És hogy a hugom se nőtt még fel, mi sem jelzi jobban, mint a rózsaszínű hajgumi a csuklóján.
- Hello, Hugi! Merre az arra? - azaz hova megyünk először? Mert ímelt-ámolt, de biztosan van terve, különben nem hívott volna magával.
Vissza az elejére Go down
Nora Zoey Tagliavini
Marketing kommunikáció
Életkor : 20
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Pént. Márc. 27 2015, 15:32

For my sweet brother <3

Annyi minden történt pár hónap leforgása alatt, hogy csak kapkodom a fejem jobbról- balra, amiatt hogy lényegében mit is kellene tennem. Már nem érdekel mások lelki világa, ha úgy van, akkor simán csalódást okozok másoknak, mert rájöttem az évek során, hogy az a legjobb, ha meg akarok szerezni valamit, ha jót akarok magamnak, hogy áttiporok másokon és nem érdekel az illető egy tized másodpercre sem. A minap anyámmal is elég szépen összevesztem, ugyan adott nekem pénzt, mikor legutoljára voltam otthon, de nekem azt sikerült már elkölteni, így csak annyim maradt, ha szükség esetén kellene kaját vennem, akkor legyen. Anya ordibálva követelte a telefonba, hogy menjek haza, míg én szintén ordibálva közöltem vele, hogy már pedig maradok, majd kinyomtam. Ez volt az a löket, hogy most már tényleg szóljak a bátyámnak, Louis- nak, és menjünk el valahova ketten, mert egyszerűen megőrülök. Szükségem van néhány dologra, amiket meg kellene vennem csakhogy nekem már nincs miből, míg tudom, hogy Ő jó testvér módjára úgyis beadja majd a derekát.
A folyosón ácsorogva azon gondolkozom, hogy hoznom kellett volna magammal egy szál cigit, míg megérkezik Lulu, de tekintettel arra, hogyha megérzi rajtam a cigifüstöt biztosan kinyír meg persze a koliban bent nemigen lehet rágyújtani, így ezt az ötletet elég gyorsan elvetettem.
A másik irányból megpillantom a bátyám felém közeledni, így én is elindulok felé egy hatalmas mosollyal az arcomon. Ugyanolyan lezserre fogta a figurát, mint én. Farmer, póló és kardigán. Habár én az utolsó ruhadarabról megfelejtkeztem, de nem hiszem, hogy fogok fázni kint, amikor hétágra süt a nap. Meg az Isten szerelmére ez itt Kalifornia, nem fogok megfázni. Maximum napszúrást kaphatok.
- Szükségem van pár dologra – mondom neki mosolyogva és megölelem. Bevetem az imádnivaló kiskutya szemeket és a kezemen lévő rózsaszín hajgumi után nyúlok, hogy felfoghassam a hajam. Elég hamar meguntam, hogy le legyen engedve. Már régen tervezem, hogy levágjam, de anya sosem engedte meg. Talán a délután folyamán még azt is be kellene iktatnom, most úgysincs itt, hogy lássa és én sem fogok egyhamar hazamenni.
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Pént. Márc. 27 2015, 19:26

Megbeszéltük Norával, hogy találkozunk, és elmegyünk moziba meg vásárolgatni, de olyan türelmetlen a szentem, hogy még ki se lépek az ajtón, máris látom, pedig elvileg nekem kellett volna nála kopogtatnom. Mosolyogva szaladok elé, és felkapom, ahogy szoktam, pedig már nem kislány. De ahogy anyának a kislánya, nekem mindig a kishúgom marad.
Nem vettem túlságosan magamra, amit anyám mesélt Noráról. Próbáltam neki elmagyarázni, hogy a kamaszok már csak ilyenek, örüljön neki, hogy eddig nem volt különösebb baja Norával. Úgy látszik, kérőn érő típus. Biztosan gyorsabban túl is lesz majd a lázadó korszakán. Pár hete költöztettem át a koliba, akkor nagyon izgatottnak tűnt és inkább szétszórt vlt, mint szemtelen, bár volt néhány furcsa megnyilvánulása, azóta ilyesmit nem tapasztaltam.
- Hé, azért egy szia, vagy hogy vagy jól esett volna!- dorgálom meg egy kicsit. Mióta ilyen céltudatos?
Végignézek rajta. Nora mindig az a rendezett kiscsaj volt, nem túlzottan, de elegánsabban és választékosabban öltözött, mint a kortársai. Most inkább lehet mondani, hogy a húgom, mert éppen olyan elegánsan gyűrött és lepusztult, mint én. De azért nem néz ki rosszul, azt nem mondanám!
- Elhiszem, hogy a te szívedben nyár van már, de ha estig kimaradunk, hűvös lesz már. Ma este például 15 fok. Egy pólóban fázni fogsz!- mondom neki nyugodtan, amolyan bátyósan, lazán. Én sem csak hóbortból hoztam magammal pulcsit. Igaz, most még nem belebújni fogok, csak felkötni a derekamra.
- Vegyek elő jegyzetfüzetet, vagy szerinted képes leszek mindent megjegyezni, amit mondasz?- forgatom meg a szemem. "Pár dolog", ez a lányoknál jelentheti a fél bevásárlóközpontot is... - Oké, de a bankrablást nem kell beütemeznem, ugye?- nézek rá cinkosan. Kisegítem, ha arról van szó, de nekem is be kell osztani, amit kapok, nyár meg régen volt, amikor a zenéléssel egy kis plusz pénzt kerestem. Lehet, komolyabban kéne állást keresnem?
Nézem, ahogy felköti a haját, és azon gondolkodom, mennyire megváltozik tőle az arca. Ha sminkelné magát, egészen... nőcis lenne. (Nanaia mellett sokat kupálódtam, mit jelent "egy kis smink"... Banyek!)
Vissza az elejére Go down
Nora Zoey Tagliavini
Marketing kommunikáció
Életkor : 20
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Vas. Márc. 29 2015, 14:57

For my sweet brother <3

Még igazából magam sem tudom, hogy szeretek- e itt lenni a Francesen vagy csak azt a valakit kedvelem, aki miatt idejöttem. Igazából azt sem tudom, hogy örülök- e annak, hogy Louis itt tartózkodik, félek, ha lebukok előtte elmondja a szüleinknek, akik nem lesznek túl boldogok miatta. Hogy mi miatt is pontosan? Az új énem elég érdekesnek tűnhet a szemükben, már- már egyenesen lázadónak, de én nem így gondolom, ez mindössze a kiteljesedésem része. A tinédzser korszakom elején mindig is csodálattal tekintettem azokra, akik felmerték válalni a véleményüket, visszaszólni másoknak, mert én sosem voltam ilyen. Inkább meghúztam magam a sarokban, szorgalmasan tanultam és nem akartam rossz dolgokat tenni, amelyekkel csalódást okozhatnék azoknak, akiket a legjobban szeretek. A példaképem mindig is a bátyám, Lui volt és féltem, ha Ő gondol másmilyennek összeomlik a világ. De az idők változnak, s vele én is. Már a saját magam ura vagyok és nem tekintek senkire úgy, mint anno az idősebbik testvéremre.
- Jajjj jól vagy már - nevetem el magam, de azért eleget teszek a kérésének. - Szia Louis, hogy vagy? - kérdezem mosolyogva, már- már kedvesen. Utálom ezeket a közhelyes kérdéseket és általában kerülöm is őket, míg tudom, hogy másoknak sokszor, sőt mindig jól esik egy- egy ilyen kérdés. Az emberek szeretik, ha érdeklődnek az irányukba.
- Hogy neked mennyi bajod van! - sóhajtok fel, majd Luit magára hagyva megfordulok és visszamegyek a szobámba, hogy hozzak magamnak egy pulcsit. Kitárom magam előtt a szekrényem ajtaját és kiveszem a hozzám legközelebb eső kardigánt. Nem veszem fel, ahhoz túl meleg van. Visszamegyek a folyosóra és mosolyogva lengetem meg a ruhadarabot Louis szemei előtt. - Ha már voltam olyan kedves és nagylelkű, hogy kihoztam hozod nekem? - kérdezem kiskutya szemekkel és előre tudom a válaszát, hiszen a Tagliavini családban a kicsi Norának senki sem tud ellenállni.
- Igazából nem kell sok dolog csak tusfürdő, zacskós leves és egy új farmer - rántom meg a vállam. Az első kettő létfontosságú dolog, míg az utóbbira csak azért tartok igényt, mert nőies szokásomhoz híven sosincs mit felvennem. - Ez nem lesz drága szerintem, szóval egy banknak sem kell tartania tőlünk - nevetem el magam. Sosem lesz olyan jó humorom, mint a bátyámnak, de azért próbálkozom, még ha nem is sikerül.
- Elmehetnénk fodrászhoz is - mondom félénken. Nem tudom, hogy mit szólna hozzá Louis, ha közölném vele, hogy meg akarok szabadulni a hosszú hajamtól, ami eddigi életem során mindig velem volt.
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Csüt. Ápr. 02 2015, 00:54

Norából nagylány lett. Nem tudom, az utóbbi fél évben valahogy minden felgyorsult volna. Nania is, Nora is, jelentősen sokat változtak, nem győzöm kapkodni a fejem. Most éppen Nora a soros, akin végig szalad a szemem, és ha nem a bátyja lennék, megjegyezném, hanyagul is milyen csinos. Mert ugyan nem öltözik olyan választékosan, mint régen, az alakja sokat formálódott, és nem is szégyenli elrejteni, ami ugye, nem mindenkire jellemző.
Ahogy letámad, rosszallóan csóválom a fejem, bár nem komolykodva. Ő pedig máris javítja magát, mint valami engedelmes gyerek. Pedig nem akartam, hogy szó szerint vegyen, csupán, hogy ne rohanjon ajtóstól a házba.
- Szia Nora. Köszönöm szépen kérdésedet, jól vagyok. Egészségesen táplálkozom, naponta háromszor, odafigyelek az órákon, nem lógok, a jegyeim is jók, és a szerelmi életemre sem panaszkodhatok...- szemtelenkedek kicsit vele, húzva az időt- És veled mizu, édes egyetlen hugicám? - adok egy puszit is neki, kevésbé legyen kellmes. De valahogy csak rá kell szoktassam, hogy normálisan beszéljen! Naná, hogy feltűnt, nincs ínyére közhelyes kérdéseket feltenni. Node én a bátyja vagyok, nem holmi jöttment csávó, aki nem érdekli! Ugratom folyamatosan.
Továbbá felhívom figyelmét hiányos öltözékére, tekintve, hogy a tavaszias idő éppoly megtévesztő, mint egy szakállas nő. (Láttam valami felvétel a YouTube-n, arról jutott eszembe. Megnyert valamilyen dalfesztivált. Röhejes volt, ha mondom!)
- Neked lesz bajod, ha megfázol!- szerelem le gyorsana témát, nem tűrök ellenvetést a dologban. Na és persze, én is kapok a pofámra, ha kiderül, nem vigyáztam rá kellőképpen.
Követem a szobájához, de nem megyek be, mert nem hívott, és fogalmam sincs, a lakótársa éppen bent van-e, mit csinál, zavarnám-e. Nem szokás kollegiumi szobába csak úgy becsörtetni. Azt csak az olyan seggfejek engedhetik meg maguknak, mint ... Hagyjuk.
Meglenget előttem egy pulcsit, és arról nyafog, hozzam neki.
- Na még mit nem. Szamárnak nézel? - megfogom a pulcsiját, és nemes egyszerűséggel a derekára kötöm, hasonlóképpen, ahogy a sajátomat- Tökéletes- kacsintok rá.
- Hű, Nora, elemista korodban képes voltál az egész családnak bevásárolni hétvégére, mi történt veled? - na, hagyjon már lógva, hogy három dolgot nem tud megvenni magának. Le van égve. Vagy dumálni akar. Vagy valami mást kicsikarni belőlem... Egyre érdekesebb... Legalább bankot nem kell rabolni, megnyugtató. Aztán félénkebben teszi hozzá, fodrász is kéne. Aha. Itt bújik ki a szög a zsákból. Anyánk biztos nem adott hozzá engedélyt.
- És most mit szeretnél? Anya már az ombrétól is kiütést kapott...
Nora haja szőkésbarna volt, aztán folyamatosan egyre sötétebb lett, majd megállt egyfajta barnánál, ami tökéletsen keretezte szép arcát. Anya mindig is büszke volt rá, ő akarta, hogy Nora megnövessze, ée egészen sokáig ő ápolta, fonogatta, vagdosta neki. Úgy tűnt, Nora nem is bánja, egészen addig, amig az alternatív gimiben (ahova én isjártam), el nem kezdték ugratni a hajfonatai miatt. Akkor kezdte kibontva hordani, vagy éppen csak lazán összekötve, de egy-egy tincs akkor is kilógott... És aztán a melír, meg a festés... Anya szerint korai volt. Ahogy a smink is. Szerintem némiképp időszerű. Már más világot élünk, mindenki ezt csinálja. És Nora nem is vad színeket választott. Eddig. Igazi villámhírító voltam kettejük között, nem tudom, érzi-e ennek a súlyát a drága testvérem. Nem mindig mutatja ki, hogy hálás lenne, pedig lehetne.
Átölelem a vállát, és csípőm a csípőjének verem. "Indulj", jelenti a mozdulat, és elengedem. Talán nem szólna érte, de már elég nagy lány ahhoz, hogy ne fogjam a kezét.
- Ettél ma már valamit? - kérdem, és ha nemlegel, legelőször kajálni megyünk. Aztán moziba. Aztán vásárolni, aztán... meglátjuk, mi a terve a hajával...

//UI: hova lett a kezdő reagod? o.O//
Vissza az elejére Go down
Nora Zoey Tagliavini
Marketing kommunikáció
Életkor : 20
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Szomb. Ápr. 04 2015, 14:45

For my sweet brother <3

Sokszor gondolkoztam már el azon, hogy vajon tényleg köze van- e Jamesnek ahhoz, hogy én ennyire megváltoztam vagy tényleg ilyen akartam lenni. A dohányzás mára már szinte mindennapossá vált számomra és nem tudnék meglenni nélküle. Az obszcén szavak is teljesen beépültek a szókincsembe és nehéz visszafognom magam, hogy kikerüljem őket, míg a bátyámmal, vagy bármely normális emberrel beszélgetek. Mindig is ki akartam törni a komfort zónámból, de azt sosem gondoltam volna, hogyha megtörténik az majd ilyen nagy változást fog hozni a személyiségemre. Szeretném azt hinni, hogy ez tényleg csak James „hibája” , de az ilyenhez magam kellek főként. Ha úgy gondolnám, hogy vissza akarom kapni a régi énem, a régi Norát, akit a családom mindennél jobban szeret, akkor ugyanaz lennék, mint akkor. Elhatározás kérdése és bennem nincs meg ez az akaraterő. Sokkal jobban élvezem így az életet, mint akkor. A sok buli, a pia, a cigaretta mindig meghozzák a kellő hatásukat, ám vannak dolgok, amikbe semmi pénzért nem mennék bele. Sosem fogok füves cigit szívni és drogozni. Ezeket mindenképp kizárom.
- Ezek szerint veled minden rendben – mondom Luinak nevetve. Hihetetlen, de a bátyám az évek során semmit sem változott. Ugyanolyan bohókás, mint annak idején volt és imádom ezt benne. Egy percig sem lehet mellette unatkozni. – Próbálok beilleszkedni, de még nem nagyon sikerült. Kevesebbet kéne együtt lógnunk, biztosan te vagy az oka. – Sosem volt jó humorom, amit nem tudok hangoztatni. A három gyerek közül Louis és Adam elkapkodott előlem minden humort és nekem semmit sem hagytak belőle. Még fránya öniróniám sincs. Ha nagyon rossz indulatú akarok lenni, akkor biztosan tudnék vicces dolgokat mondani, de ez inkább sért meg másokat és én lennék az egyetlen, aki ezeken jót derül.
- Louis! – nyávogok egy sort a bátyámnak, mikor felköti a kardigánom a derekamra. Elhozni sem akart, Ő meg nem cipeli nekem – nem mintha ez olyan hatalmas cipekedés lenne, mivel lényegében egy anyagról van szó – és nagyon utálom, ha a derekamra van kötve. Nem is néz ki jól, illetve kényelmetlen is. Ugyan ma semennyire sem csíptem ki magam, hiszen terveim szerint csak Luival leszek, de azért újabban jobban felveszem a nőiesebb és a kivágottabb ruhákat is…
- Most figyelembe vettem néhány dolgot. Például, hogy nem otthon vagyunk, neked is szükséged van a pénzre, én teljesen le vagyok égve és hidd el egyikünknek sem lenne jó, ha te is le lennél – mondom a bátyámnak egy vállrántással. Igazából tényleg van benne valami, amit mondok, mert nem akarom, hogy édesanyánk még azt is magyarázza nekem, hogy nem elég, hogy lázadok még Luit is lehúzom anyagilag, aki még a csillagokat is lehozná értem. Nem akarom, hogy ne legyen pénze, míg legközelebb haza nem megyünk. Így jobban belegondolva már nekem is meg kéne ejteni egy látogatást a családi fészekbe a jövő héten. – Te mikor mész majd haza? – kérdezem tőle, mert nem igazán van kedvem nélküle anya szeme elé állni. Legalább, ha a bátyám előtt rendesen viselkedem Ő meg tudná győzni anyát arról, hogy az ég egy adta világon semmi probléma nincs velem.
- Hát öhmmm… őszintén? – húzom el kissé a számat, mert félek mit fog reagálni a bátyám, mikor közlöm vele, hogy le akarom vágni a már a fenekemig érő hajamat, amelyet az évek során növesztettem meg ilyen hosszúra. Legbelül én is sajnálnám, sőt lehet el is kezdenék pityeregni, ha meg kellene tőle válnom, de ennek ellenére már nem szeretem. Sosem volt rövid hajam és már átkozottul idegesít ez a hossz.
- Reggeliztem müzlit, de annyi, miért? – nézek rá a bátyámra kíváncsiskodó tekintettel, amikor kiérünk a kollégium ajtaján. Nem vagyok éhes egyáltalán és ha az lennék, akkor bizonyára ennék. Nem vagyok olyan, mint a többi lány, hogy nem eszek meg dolgokat meg sokat, mert hízlal.

_________________
nora zoey tagliavini

Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Szer. Ápr. 08 2015, 07:31

Mivel a legtöbb lány éppen olyan, mint Nora új arca, nem is tartom nagyon kihívónak, hogy megváltozott. Inkább csak hiányolom belőle a régi csimpaszkodásait, hiszen sokszor lógott a nyakamon, vigyem magammal mindenhova. Anyám szerint bálványozott, de ezt én sosem vettem észre. Nem hittem, hogy miattam választotta volna az alternatív iskolát, vagy bármit az én kedvemért csinált volna. Azt inkább apánkért tette...
- Hugi, tudod te, hogy most azt közölted diplomatikusan, ciki velem lenni?- ingatom a fejem, de nevetek. Naná, hogy el akar szakadni, és már nem a bátyóval lógni, hanem saját haverokkal. Főleg, hogy ebbe a suliba nem is jár közös barátunk.
Egy kicsit megviccelem, de tudom, hogy ez nem okoz nála gondot, inkább a pulcsi, amit a derekára kötök.
- Noraaaaa- igyekszem utánozni a hangsúlyát, bár már nem olyan nyafogós, mint néhány éve, azért még sírba tudna vele kergetni- Ez csak egy pulcsi. A fiatalok 70 százaléka hordja így, ha éppen nem bújnak bele. Nyugi már!- hűtöm le. Ha máris nyafogásba kezd, el se induljunk, mert nem akarom, hogy haraggal közöttünk menjen le a nap.
Megkérdezem, miket szeretne venni, merthogy elsősorban a vásárlás (illetve a fizetés) miatt hívott magával, ez nem volt titok előttem.
- Á, szóval érezzem megtisztelve magam, hogy nem kívánsz lekopaszítani...- bár jócskán van félretett pénzem, nem vagyok az a nagy költekezős fajta, nem kell Norának tudnia róla. Sajnos, benne meg van az a szellem, hogy nem tud jól takarékoskodni. Ha megtetszik neki valami, megveszi, függetlenül attól, mennyire van rá szüksége.
- Fogalmam sincs, mostanában nem terveztem- mondom a hazautazásra. Elgondolkodva nézek rá- De ha menni akarsz és kellek, csak szólj, maximum átszervezem a progjaimat, ha lenne...
Van egy olyan érzésem, hogy nem beszél valamiről, hogy tart valamitől... Anyánkkal kapcsolatos? Apával? Vele? Nora sosem volt az a tipus, aki túlzottan titkolózott volna. Inkább szókimondó kislány volt: ami a szívén, az a száján, néha meggondolatlanul is, hiszen nem igazán vett másokat figyelembe, ha el akart érni valamit.
Azt mondja, a hajával szeretne csinálni végre valamit, és megkönnyebbülök, hogy erről van szó. Nem könnyű pedig a téma, mert már azok a változások sem jöttek be otthon, amit eddig eszközölt. Anyánk kissé konzervatív, de ezt nem lehet hibájának nevezni.
- Sehogy máshogy!- na, csak lökje, mit akar. Remélem, nem valamely tinikedvenc mására akar kopasz lenni...
Aztán, ha végre elindulunk, jó lenne tudni, merre is. Kaja... ez az első... Valami tartalmasat kellene ma enni, a menzakosztból és a gyorséttermekből egy időre elég volt.


A hozzászólást Louis Tagliavini összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Ápr. 10 2015, 19:00-kor.
Vissza az elejére Go down
Nora Zoey Tagliavini
Marketing kommunikáció
Életkor : 20
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Pént. Ápr. 10 2015, 15:26

For my sweet brother <3

Talán ezzel az új stílusommal túlságosan is olyan lettem, mint a többi lány és itt nem a külsőmre értem, hanem belülről. A mai lányok nagy rész dohányzik, amint csak hátat fordít neki a családja kikel magából és olyanokat csinál, amit évek múltán bármikor megbánhat. Sajnos mára már én is ebbe a tömegbe tartozom, de be kell, hogy valljam rendkívül élvezem és egyáltalán nem érdekel mások véleménye. Ha így érzem jól magam, akkor miért ne viselkedhetnék úgy, ahogyan én akarok? Nem leszek mások bábja és nem fogom a szüleim szavait lesni, hogy mindent nekik megfelelően tegyek. Már felnőtt nő vagyok és a magam ura/ asszonya lettem.
- De nem úgy értettem! – kezdem el védeni magam, felemelem magam előtt a két kezem és úgy mutatom Luinak, hogy félreérti, amit mondok. Poénnak szántam, de úgy látszik, még mindig nem jön át sokszor, amit mondani akarok. Az iróniámon is épp ideje lenne kicsit fejleszteni, csiszolgatni. És ekkor kezdek el azon gondolkozni, hogy direkt mondta- e ezt nekem, hogy kíváncsi a reakciómra. – Tudod, hogy bármikor szívesen lógok veled, Lulu – jelentem ki mosolyogva és átkarolom a vállát. Ezt tudom, hogy fordítva kellene, neki az enyémet, de most így érzem jól magam, ami mostanra már nálam elsődlegessé vált.
- Nagyon hülyén néz ki – kezdek el nyávogni és legszívesebben leszedném a derekamról a felsőt és odaadnám Luinak vagy ledobnám a földre és itt hagynám. Most egész délután azon fog pattogni az agyam, hogy legyen rossz idő, hogy végre rendesen felvehessem vagy egy ördögi tervet fogok kitleni azért, hogy hogyan hagyjam el teljesen „véletlenül”. – Hozd már inkább te – kérem meg utoljára a bátyám kiskutya szemekkel, és ha nemet fog mondani, akkor nem nyaggatom ezzel többet.
- Ahogy mondod – mosolygok rá ezer wattos mosollyal. Tudom, hogy csak egy szavamba kerül, és Louis máris ugrik minden velem kapcsolatos dologra. Ha azt kérném, hogy vegyen nekem most azonnal valami drágát, amire egyáltalán nincs szükségem biztosra venném, hogy azt is megtenné.
- Hát most még nem akarok menni, de mióta itt vagyok szerintem még nem is voltam otthon, így már épp ideje lenne, és nem bánnám, ha jönnél velem – rántom meg a vállam. Igazából több oka is van, hogy azt akarom, Louis jöjjön velem haza. Az első és a legfontosabb, ha Ő is ott van, anya visszafogná magát és talán nem szidna le olyan nagyon. A második ok, pedig az, hogy még nem mentem egyedül haza és félek, hogy rossz buszra szállnék vagy továbbmennék. Jobb a biztonság, ami ezúttal a bátyám lenne.
- Hát ömm – kezdek bele és végighúzom az ujjam a lófarkamon. – Le akarom vágatni a hajam és itt most nem úgy értem, hogy kicsit a végéből vagy félhosszúra, hanem teljesen már majdnem fiúsra. Elég drasztikus lenne – mondom neki és szándékosan hagyom ki azt a részt, hogy anya megölne érte, mert tudom, hogy úgy lenne.

_________________
nora zoey tagliavini

Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Pént. Ápr. 10 2015, 19:21

Túl komolyan veszi, amit mondok neki, meg kéne búbolnom, de ahhoz meg már nagy... Csak ciccentek, összeszívva egy kicsit a fogam, az ajkaim, hogy hülyültem. Bizonyos esetekben még mindig ugyanolyan érzékeny, mint kislánykorában. Fura ez az átmenet, szerencsére, Nanaia mellett van időm edződni.
- Persze, hogy tudom- oda dugom az orrom az orrához, aztán hirtelen megpuszilom az arcát.
A pulóver miatt kicsit perlekedem vele. Először nem is akar hozni, aztán rám akarja sózni. Én meg a derekára kötöm, ami nagyon vagány, de Nora csak nyafog megint, mint egy kislány.
- Arról tegyél le...- ingatom a fejem, én ugyan nem hozom az ő pulcsiját! Újra végig nézek rajta, majd magamon. Nos, ha magát úgy látja, hogy hülyén néz ki, mi lehet a véleménye rólam? Mindegy.
A délután egy része a vásárlásé, és szeretem előre felkészíteni magam, hogy ne váratlanul érjenek meglepetések. Elsőre nem hallatszik olyan vészesen a dolog, nem akar túl sok dolgot venni, a farmer talán húzosabb tétel lesz, de azt kibírom. A haja..., nos az más kérdés, és nem az ár miatt, amit a fodrász fog elkérni.
- Csak kibújik a szög a zsákból...- korholom finoman.- Azt akarod, én tartsam a hátam, mert te levágatod a hajad.- Forgatom a szemem, anyánknak biztos nem fog tetszeni az ötlet. Csak azt nem értem, miért ragaszkodik ennyire Nora hajához ő...
- Neked biztos nem fog hiányozni?- kérdem bizonytalanul. Emlékszem, mennyit ökörködtünk a hajával. Nekem kifejezetten tetszik, ahogy kibontva beborítja őt, és kifejezetten szexi, amikor ugrál, és a haja furán hullámzik vele. (Jó Isten, a hugomról beszélek!)
- Na, gyerünk... A hajadon még gondolkodom, ha szabad...- mondom kicsit szigorúbban, bár tudom, hogy esélyem sincs. Ha valamit Nora a fejébe vesz, azt megcsinálja. Elég makacs lett mostanság. Bebizonyította ezt már akkor is, amikor a suliváltásról volt szó.
Vissza az elejére Go down
Nora Zoey Tagliavini
Marketing kommunikáció
Életkor : 20
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Kedd. Ápr. 14 2015, 15:49

For my sweet brother <3

Régebben rengeteget csimpaszkodtam a bátyám nyakán, biztosra veszem, hogy a legtöbb esetben már unta a közelségem és legszívesebben arrébbrakott volna, de túl édes voltam és nem hiszem, hogy lett volna hozzá szíve. Mindig mosolyogva üdvözöltem lés mindent elmondtam neki, míg mostanában inkább azon parázok, ha megtudja milyenné is lettem nem lesz olyan bátyám, mint eddig volt. Csalódni fog és már nem bízik majd meg úgy bennem, mint eddig, ami hatalmas törés lenne a számomra.
Louis puszijára egy enyhe pír színezi be az arcom jelentős részét. Régebben nem váltott ki belőlem ilyen reakciót, sőt teljesen természetes volt és rengeteget puszilgattam én is Őt, ám mostanra nem tudom mi lelt engem ilyen téren. A bátyámmal a viszonyom vissza akarom állítani olyanra, mint eddig volt. Ugyan az Ő részéről változatlannak tűnhet, de én feszengek előtte, azt akarom, hogy minden olyan legyen, mint régen.
- Kegyetlen vagy – mondom neki duzzogva. Megfogadtam magamban, hogyha azt mondja, hogy nem cipeli a kardigánom, akkor ez ügyben nem fogom nyaggatni többet, de nem bírom elviselni a derekam körül. Egyszerűen irritál, hogy ott lóg és még hülyén is néz ki. Egész délután emiatt fogom takargatni magam.
- Hát csak kéne valaki, aki megvéd – félénken szólok Luluhoz. – Igazából biztosra veszem, hogy hiányozna, mivel világéletemben hosszú hajam volt, de azt is tudom, hogy anya jobban siratná mint én. Már legtöbbször zavar ez a nagy lobonc és tudom, hogy nagyon nehéz lesz megszokni a rövidet, ha rövid lesz, de bevállalom – rántom meg a vállam. Minden szavam úgy gondolom, ahogy itt elmondom. Nincs benne semmi hazugság, semmi félresiklás.
- Szabad – bólintok rá és lényegében nyert ügynek tekintem. – Szóval kajálni megyünk? – kérdezem téma elterelésként, de még a későbbiekben vissza fogok térni a hajamra a vásárlás során, ami igazából most nem is létfontosságú, mindenem van, ami szükséges a túlélésemhez a többi dolog nem olyan szükséges, amit vennem kellene.

_________________
nora zoey tagliavini

Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Kedd. Ápr. 14 2015, 20:40

Ahhoz képest, hogy Nora milyen volt kisebb korában, rengeteget változott, de -ahogy Nanaia esetében is- ezt egy természetes folyamat részének tekintem. Így azzal, hogy már nem úgy viselkedik velem, mint korábban, meg sem lepődöm. Talán szeretne leszakadni, önálló lenni; már nem az a védelemre szoruló kislány, és az igénye is megvan arra, hogy megvédje magát, illetve saját baráti köre legyen. Az enyhe pír azonban meglep, ami a puszim nyimán elterül az arcán, és azt gondolom, talán cikinek tartja ezt a fajta érzelmi kitörést, pedig ez még semmi ahhoz képest, mire vagyok képes, ha éppen rám jön a szeretethiány...
- Hú, de nehéz dolgod van velem, de sajnállak!- cukkolom nevetve, és arrébb is táncolok, eszébe ne jusson, hogy valahogy rám aggassa azt a pulcsit. Nem fogom vinni helyette, ha nem tetszik neki a derekára kötve, hozza másképp, az ő dolga. Éppen úgy, mint gyerekkorunkban a játékokkal. A szüleink azt mondták, pakolhatunk, amit csak akarunk, de mindent nekünk kell cipelni. Nora akkor sem vette ezt mindig komolyan.
A hazamenetel valódi okára is fény derül. Ebben a dologban sem vagyok csalódott, nem egyszer játszottam már villámhárítót anyám és Nora között.
- Eleve tudod, hogy haragudni fog. Talán már beszéltetek róla? Megpróbált lebeszélni? Veszekedtetek? - tudjam már, hol áll az ügy, mert az nem lenne bölcs, ha annak tudatában engedném meg a hajvágást, ha anyám egyértelműen tiltotta (vagy lebeszélte) Norát erről. Az olyan lenne, mintha én is szembefordultam volna vele. Ebben meg sem főszereplő, sem asszsztens nem leszek.
- Gyerünk kajálni...- bólintok, és megindulok egy diákok által gyakran látogatott étterem felé. Ne túl nívós, be lehet menni farmerben is, és az árai a diákok pénztárcájához van igazítva, szóval elfogadható. Ráadásul jól főznek, és napi menü is szokott lenni, ami olcsóbb, mintha külön-külön vennék meg az ételeket. Szerintem jól fogunk lakni, ha odamegyünk. Norával egyébként kajáltunk már ott néhányszor.
- Gyere, menjünk el a GEO-ba- javaslom. (Ez a hely neve. Amúgy ne keresd, nem létezik, leírhatod fantáziád szerint.)
Vissza az elejére Go down
Nora Zoey Tagliavini
Marketing kommunikáció
Életkor : 20
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Kedd. Ápr. 21 2015, 14:58

For my sweet brother <3

Sokszor bele akartam bújni Louis fejébe, hogy lássam Ő hogyan él meg dolgokat. Mindig ott voltam mellette, mint a kicsi hugocskája, de mára már mondhatni kész nővé értem és fogalmam sincs, hogy ez milyen a szemében. Talán büszke rám? Vagy csak természetesnek tartja az egészet? Arra persze gondolni sem akarok, hogy csalódott volna bennem, ami félő, hogy a közel jövőben fog. Vajon úgy éli meg, mint apa? Hiszen apuci pici lánya már nem olyan pici többé, mint volt. Ez az a dolog, amit félek megkérdezni a bátyámtól, hiába beszéltem meg vele az évek során majdhogynem mindent.
- Jaj tudod mit? Nem érdekel ez a hülye kardigán – veszem le magamról és reményeim szerint nem fogok már többet nyávogni ma előtte. Megfogom a kezemben a ruhadarabot és elhatározom, hogy inkább így fogom cipelni, mint a derekamra kötve hordjam. – Így már egy fokkal jobb – nyugtázom a bátyámra mosolyogva, majd belékarolok és így haladunk tovább az utunkon. Nem akarok távolságtartó lenni és igazából szégyellem magam amiatt, hogy az előbb kissé belepirultam a puszinkba. Azt akarom, hogy Lui olyan legyen, aki előtt simán rágyújthatok és magyarázhatom neki a fiúügyeim, a rossz dolgaim. Tudom, hogy nagyon laza tud lenni, de fogalmam sincs, hogy ez csak a barátaira vonatkozik vagy a húgára is.
- Hát igazából veszekedtünk, de azon, hogy szerinte megváltoztam, amiben igaza is van. Nem lehetek az a kislány, aki eddig, az emberek változnak, viszont a hajam azt nem mertem megemlíteni. Tudom, hogy mennyire imádja ezt a hosszú loboncom – simítok végig rajta. Puha és selymes, mint mindig. Ugyan most fel van fogva és nem mozog egyik oldalról a másikra, még így is idegesít valamelyest. Mindig is anya szerette volna, hogy ilyen hajam legyen, de én már kezdem megunni. Na jó, már teljesen meguntam.
- Még nem jártam ott. Az valami gyorsétterem? – kérdezem érdeklődve. Mióta idekerültem nem sok helyen jártam, még csak ismerkedem a környékkel és az emberekkel, ami többé- kevésbé sikerül is. Majd Lui elmagyarázza nekem mik a jó helyek és mik nem, benne bízom a legjobban errefelé.

_________________
nora zoey tagliavini

Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Szer. Jún. 03 2015, 18:31

Viszonylag gyakran találkoztam a hugommal, és csak az a fél év maradt ki, amit másik suliban kezdett. Ritkábban futottunk össze otthon is, mert keveset jártam haza a vizsgák (és Nanaia) miatt. A változás, ha érezhető is volt, nem volt olyan feltűnő, mint most, és be kell látnom, egy félév elég volt, hogy a kishugomból nagylány legyen. Legalábbis én most szembesülök vele. Eszembe jut, mi mindent mesélt anyánk Noráról, bár igazat még nem tudok adni neki, a viselkedése nem olyan szembetűnően eltérő, mint ahogy ő ecsetelte, bár lehet, csak velem viselkedik úgy, mint szokott (vagy majdnem).
Én amúgy lazán kezelem ezt a dolgot. Nora nem az a fajta leányzó, aki nagyon rászorulna, hogy megvédjék, mindig is kiállt a maga igazáért, ha nagyon akart valamit. Amúgy pedig bűbáj természet, simulékony és szófogadó. Olyan, akivel lehet értelmesen beszélni, lehet hatni rá, meggyőzni valamiről, ha rosszul gondolkodik. A pulcsival kapcsolatban ugyan kicsit hisztizik, de ilyesmit naponta hallok az osztályban, a suliban, az utcán, a legtöbb csaj hisztis egy kicsit, ez van. (Azért vannak kivételek!)
- Nekem mindegy, hogyan hozod!- vonom fel a vállam. Így ugyan cipelnie kell, de ő tudja. Estére el fog kelni az a pulcsi, akkor áldani fogja a nevem...
Elindulunk, és nem sokkal később belém karol. Jó érzés, büszke vagyok, hogy ilyen kapcsolatom van vele. A haverok nagy része kakaskodik a lánytestvérekkel. A terveiről beszélgetünk, és lassan kiböki, mi mindent szeretne, de tartok tőle, anyánknak más véleménye van a dologról, azért próbál behálózni engem.
- Nora, tudod te is, mit mond mindig: "a legrövidebb út az egyenes" - Beszélek hozzá úgy, mint a bátyja. Tudhatná már, hogy a késleltetéssel semmit sem ér el- Légy vele őszinte, mond el neki, amit most nekem mondtál. Felnőttél, nem kell az engedélye, hogy levágasd a hajad, de nem árt, ha tud róla, mielőtt megteszed, hátha van olyan érve, amivel le tud beszélni- nézek rá szeretettel, azzal a "tudod, milyen" kifejezéssel. Amúgy a haja tényleg gyönyörű, de nem csodálom, hogy vágatni akar belőle. Nagyon meleg lehet, és talán unalmas is... Amióta csak él, nem volt rövidre vágva a haja.
- De, jártál már ott, maximum nem emlékszel. Nem sokkal azelőtt nyílt, hogy felvettek a fősulira, és azóta mindig oda megyünk, ha meglátogattok... Igaz, ez nem sokszor fordult elő...- nevetem el. De két-három alkalomra konkrétan emlékszem. - Majd meglátod, valahogy a menza és az étterem keveréke. Én csípem a helyet, mert jól főznek és elfogadhatóak az árak. Na, gyere...
Megfogom a kezét, és ütemesebben indulok meg vele a sétány felé.
- Összehaverkodtál már valakivel a csoportból, a koliból, a suliból? - kérdezem. Nem véletlenül. Arra számítottam, hogy az első napokban Norát majd le sem lehet vakarni, és állandóan a nyomomban lesz majd. Gyanítom, hogy van már barátja vagy barátnője, csak azt nem értem, miért nem beszél róla. Szokatlan nekem, hogy titkolózik és nem szeretném, ha ez szokásává válnék, mert az azt jelent, nem bízik már bennem. És akkor hogy tartsam szemmel?
Vissza az elejére Go down
Nora Zoey Tagliavini
Marketing kommunikáció
Életkor : 20
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Kedd. Jún. 16 2015, 16:14

For my sweet brother <3

Visszagondolva a régi időkre most minden olyan fura. Egész nap a családommal voltam lényegében, együtt éltünk. Hiányoznak azok a percek, amelyeket még egymás nyakában töltöttünk. Most minden olyan más. Nincs az, ha nem tudok aludni, hogy átmegyek Louis- hoz és beszélgetünk mindenféle hülyeségről, nem tud, akármikor megnyugtatni vagy csak szimplán velem lenni, mert azok az idők már régen elmúltak. Néha azt kívánom, bár lenne valami időgépem, amivel visszapörgethetném az idő kerekét és visszamehetnék a gyermekkoromra, a tinédzser éveim elejére, amikor még egy iskolába jártunk Luluval. Fel kell nőnöm és nem azon lovagolni, hogy mi volt akkor. Ugyan elég család centrikus vagyok, olyannak is neveltek engem, de próbálok elszakadni ettől az egésztől, már más utakon járok.
Csak morgok, s szitkozódom magamban. Anno akármire megkértem Louis- t rögtön ugrott most meg hoznom kell magamnak ezt az átkozott pulóvert, amire nyilván nem lesz szükségem. Az ég szerelmére ez itt Kalifornia és nem Alaszka! Mindig meleg van, biztosan nem lesz rá szükségem plusz fázós sem vagyok. Makacsságomból kifolyólag elhatározom, ha valamilyen csoda folytán mégis igaza lenne a bátyámnak sem veszem fel, nincs az a pénz. Nem nyerhet! Tudom, elég gyerekesen gondolkozom ilyen téren, de nem érdekel, egy szeletnyi gyerek had éljen csak továbbra is bennem, elvégre nem vagyok én olyan öreg.
- Érv, amivel le tud beszélni? – kérdezem felháborodottságot színlelve. – Lulu, te nem akarod, hogy levágassam a hajam, ugye? De hát már annyira zavar, nem kell ehhez anya véleménye! Lehet még a tiedet sem kellett volna elkérni csak szimplán lelépni és levágatni, aztán meg azon nevetni, amilyen fejet vágtok emiatt. Na jóóóó, azért nem nevetnék, de na – mondom úgy, hogy biztosan megértse, amit közölni szeretnék. Nem tudom, hogy milyen lenne a reakciójuk, de biztosan se nem pozitív, se nem negatív. Inkább a meglepődöttséget lehetne leolvasni az arcukról.
- Tényleg kevésszer látogattunk meg, de te is jöhettél volna többször is! – Tágra nyitom a szemeim mondandóm közben.– Mindig csak Nanával voltál, hiányzott a bátyánk, lassan már te leszel a családfő és alig vagy otthon. Tudom, hogy most már én is inkább itt leszek, de akkor is.
- Van pár barátom, illetve van egy lány Sarah, akivel nagyon jól kijövök. Ismered? Illetve már összefutottam Lizzyvel és Nanával is eltöltöttünk egy kis időt együtt
– mosolyodom el. – De mindig csak rólam van szó, nem szeretem, amikor magamról kell beszélni, a te beszélőkéd sokkal jobb, hát akkor használd is!

_________________
nora zoey tagliavini

Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Szer. Jún. 17 2015, 03:34

Meg sem lep,hogy egy ruhadarab miatt képes durcizni, de már nem kislány, hogy sajnálatból vigyem helyette a dolgait (főként az iskolatáskáját. Nem volt nehéz dolgom)Csak már nagylány, és fel kell mérnie, mit bír. Mondjuk, a pulcsira én beszéltem rá. Igaz, hogy Los Angelesben élünk, de az esték hűvösek, tegnap is csak 15 fok volt, az nem egészséges a nappali 30 után. Könnyen meghűl az ember, főleg, ha nincs hozzászokva. Nem veszem magamra, ahogy duzzog, lányokkal szemben ez a legjobb megoldás, és a legkönnyebb módja, hogy az illető lehiggadjon. Nem kell bolhából elefántot csinálni, ennyi!
- Meg ne sértődj, mintha kicsit magad is bizonytalan volnál- bár lehet, csak rosszul mérem fel, mert most határozottan dühösnek tűnik, hogy ezt feltételezem- Jól van no, nekem aztán mindegy, a te fejed, a te hajad, azt csinálsz, amit akarsz!- védekezem a vehemenciája miatt- Anyánk kevésbé belátó, de biztos te is tudsz érvelni neki, miért akarod levágatni! - Én csak arra célzok, az, hogy kényelmetlen, kevés lesz. Az én hajammal éppen ellenkezőleg van. Rá nem tud venni, hogy levágassam, így elől hosszabb, mint hátul. De mivel nem lóg az arcomba, nem bánja.
Norára hitetlenkedve nézek. Mióta lett ilyen kis gonosz? Méghogy kinevetne bennünket!? Ennek ellenére megpróbálok vele "okosan" beszélni. Csak hogy lássa, lehetne ravasz, hogy elérje a célját. Még jól is jönne ki belőle.
- Mondd neki, hogy nemes cél érdekében vágatod le. Mondjuk, felajánlod a rákos gyerekeknek parókának, vagy ilyesmi. Egekbe magasztalna, tudod, mennyire szívén viseli ezt a dolgot!- anyánk titokban Teréz anya. Elég sok szervezetet támogat így vagy úgy.
- Ne kezd ezt!- mondom, amikor azt említi, mehettem volna haza gyakrabban is. - Te is tudod, Adam mellett nem lehet normálisan tanulni és dolgozni, nekem meg rá kellett feküdni a tanulásra, hogy meglegyen az átlagom, és a diplomamunkán is dolgozni kell...- aprólékos, pepecs munka, ráadásul egy részét magamnak kell megrajzolni, hiába nem az enyém a project rajzolós része. - Talán gondok vannak otthon?- kapom fel a fejem. Ez a "lassan te leszel a családfő" nem hangzik túl jól.
Vannak dolgok, amiket meg kell beszélni a családdal, anyával, apával és Adammal kapcsolatban, de közben haladunk az étterem felé, ahova időnként elmentünk közösen (már amennyire közös lehet egy ebéd, amiről valaki hiányzik. Általában apa, de ő gyakran koncertezik, ugye.)
- Sarah... kicsoda? Melyik szakra jár? Hogy néz ki? - kapásból nem tudom, ismerem-e. Lehet. csomó embert ismerek, és néhánynak nem emlékszem a nevére, mert nincsenek közös dolgaink, de gyakran találkozunk a suliban. Aztán mosolygok. Ha Lizzyvel meg Nanaiával lóg (gondolom, rá gondolsz), akkor nagy baj nem lehet. Mindkét lány fontos nekem, bár más szempontból, és szólnának nekem, ha észrevennék, valami gáz van Norával.
- Mire vagy kíváncsi, hugi?- szemtelenkedek vele. Lényegében nyitott könyv vagyok előtte. Mégis, miről meséljek neki?
Vissza az elejére Go down
Nora Zoey Tagliavini
Marketing kommunikáció
Életkor : 20
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Szer. Jún. 17 2015, 16:10

For my sweet brother <3

Azt szokták mondani, hogy a remény hal meg utoljára. Mikor Louis eljött otthonról sokáig reménykedtem, hogy egyszer még minden olyan lesz, mint régen. Újra együtt a nagy család, mindenki otthon. Még azok az unalmas szombat délutánok is hiányoznak, mikor aztán már tényleg nem tudtam mit kezdeni magammal és otthon ültem a szobámban, tévét néztem, olvastam, szörföltem a neten, zenét hallgattam. Mikor antiszociálissá váltam egy- egy délutánra a szobámban, de akkor legalább még mindannyian együtt voltunk. Biztosra veszem, hogy ez anyáéknak még nehezebb, mint nekünk, hiszen a madarak kirepülnek a fészekből. Először Lulu, majd a nagylányuk is, most biztosan Adam agyára menve próbálnak mindent megadni neki, ami rendjén is van.
- Nem vagyok bizonytalan! – csattanok rá egyszeriben. – Ezt meg mégis miből szűrted le? Szerinted, ha bizonytalan lennék, akkor elmondtam volna már ezt neked? – kérdezem felhúzott szemöldökökkel. Ugyan valóban hiányozni fog a hosszú hajam, hiszen ezt szoktam meg, egész kislány korom óta a fenekemig ér a hajam és még sosem volt rövidebb. Ez hatalmas változás lenne, de úgy érzem, be merem vállalni. – Rendben, majd valamit kitalálok, de ha már egyből levágott hajjal állítanék be otthonra az sokkal egyszerűbb lenne. Elkerülnénk a sok nyávogást a részemről, míg belemenne a dologba – magyarázom, és minden erőmet bevetem, hogy meggyőzzem a bátyám. Ha már anyát nem is, de Őt be akarom ebbe az egészbe avatni és ki szeretném kérni az engedélyét is.
- Tényleg, igazad van! – mosolyodom el és egy puszit nyomok Lui arcára. – De mi lenne, ha tényleg elajándékoznám valami szervezetnek? Úgy mindenki jól jár, legfőképp én, mert a fejem a nyakamon maradhat.
- Attól még jöhettél volna haza gyakrabban is. Megértjük mi, hogy tanulnod kellett és még mindig kell meg most már nekem is, de ez túl ritka volt még a diplomamunkádhoz is – húzom el a számat. Most már örülök, hogy gyakrabban láthatom Luit, találkozhatok, s beszélhetek vele. Biztosra veszem, hogy ezúttal Adam és a szüleink miatt fogok nyavalyogni. Lehet mégsem vagyok még olyan felnőtt, mint amilyennek hittem magam.
- Nem, nincsen semmi gond, csak a szokásos. Apa most is keveset van otthon, koncertek meg ilyenek meg amúgy is te vagy a rangidős szerintem – rántom meg a vállam. A hangom semleges, nem hallhatóak ki belőle érzelmek, mert nincsenek is benne. Csak tényeket közlök, amiket több, mint valószínű, hogy Ő is tud.
- Ő is marketinges, hosszú szőke haj, nagyon csinos lány. Zongorázik – mondom, mikor eszembe jut valami, vagy inkább valaki, aki által ismerheti, mást nem hallott róla. – David White- ot ismered? Neki a tesója.
- Mindenre – válaszolom mosolyogva. – Valószínűleg már mindent tudok, de azért mesélj valamit, utálom, hogy állandóan csak rólam beszélünk. Oké, megérkeztem a Francesre, minden jó velem, vannak barátaim, nem vedelek éjjel- nappal. Tök átlagos egyetemista lettem – rántom meg a vállam.

_________________
nora zoey tagliavini

Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Szer. Jún. 24 2015, 20:51

- Nora, ne veszekedjünk. Nekem úgy tűnt, ahogy az előbb megsimítottad, ennyi- mondom türelmesen. Képesek vagyunk a haja miatt vitatkozni? Nem hiszem el! Azt már hozzá sem teszem, ha annyira magabiztos lenne, levágatta volna, és kész.
- Nyávogást?- nézek rá meghökkenve. - Éppen ezért. Legyen határozott terved, indokod, csak ezt tudom ismételni. A nyávogást sosem szerette, szerinte az hiszti, azzal meg nem érdemes foglalkozni se. Hisztivel nála nem mész semmire!
De hogy ne csak arról beszéljek neki, mit ne csináljon, konkrét ötlettel is szolgálok neki, ami (véleményem szerint) anyának is tetszene. Cserébe kapok egy puszit. Elmosolyodom.
- Lám, tudsz te kedves is lenni!- ugratom. Aztán folytatom, komolyabban:- Most komolyan, tedd ezt, ajándékozd el, a te hajadból nem is csak egy gyerek kaphatna parókát. Gondolod, nem tennél vele boldoggá kislányokat? -Igazából fogalmam sincs, egy ilyen hajtömegből mennyi paróka jönne ki, de ha kettő, már az is valami!- Ha gondolod, együtt utánajárhatunk, hogyan kell ezt elintézni...- ajánlom neki.
Aztán kicsit az orrom alá dörgöli, hogy keveset voltam otthon, és hiába mentem ki magam, ő csak tovább fújja a magáét, és az az érzésem, valami olyasmit akar elmondani, amit otthon a szüleinknek nem akar (vagy nem mer). De hiába kérdezek rá, semlegesen válaszol. Nem tudok kiigazodni rajta, hasít az elmémbe, és ez valahol nagyon rosszul esik. Eddig úgy hittem, a mi kapcsolatunk szorosabb.
- Te is tudod, most apára hárul több meló...- nem igazán avattuk be Norát, hogy anyának miért kellett otthagyni az egyetemi állását, és ez milyen plusz terhet rótt rám, és úgy látszik, ennek megvannak a maga árnyoldalai.
- Ne is mondd. Így is szerencsésnek érzem magam, hogy nem kell dolgoznom az egyetem mellett. Meg fogod látni, a legtöbben melóznak, szóval becsüld meg magad te is...- aztán az ajkamba harapok. Talán nem így kéne- Ne haragudj. Csak arra célzok, te is tehetsz azért, hogy könnyebben menjenek a dolgok.
Nora már nem kislány, és egész életében tudta, hogy a pénz nem a fán terem, azért meg kell dolgozni. De mostanában mintha mindezt elfelejtette volna, és úgy költekezne, mint amikor két aktív (jól) kereső volt a családban. Vagy talán azt várja tőlem, keressek én is melót, hogy anyagilag őt támogassam? Amilyen hülye vagyok, meg is tenném...
- Sarah és David White? - összeráncolom a homlokom, gondolkodom. - Ha látnám, talán könnyebb dolgom lenne, a nevéről nem ugrik be. -Elég nagy az egyetem, én sem ismerhetek mindenkit!- Miért különleges számodra Sarah? - kérdezem, mert biztos van valami oka, hogy őt emelte ki elsőként.
Hiába kérdezősködöm, hogy beszéljen magáról, láthatóan ki akar bújni a kérdés alól és hárít folyamatosan.
- Nos, ha azt hittem, a nehezén már túl vagyok, és az utolsó év leányálom lesz, nagyot tévedtem...- kezdem a beszámolómat, és elsírom neki a nyűgömet, hogy mivel nem vagyok túl tehetséges rajzoló, de aki ezzel volt megbízva a projektemben, cserben hagyott, magam vagyok kénytelen megrajzolni az animációhoz szükséges képeket. Kaptam ugyan olyan ötletet, hogy hirdessem meg a munkát, de egy része már elkészült, és egy stílust felvenni sokkal nehezebb, mint újra csinálni az egészet, utóbbihoz viszont kevés az idő... Úgy érzem, matthelyzetben vagyok- Az egyetlen szerencsém, hogy Nanaia a barátnőm..- mosolyodom el. Nélküle már hulla lennék.
Vissza az elejére Go down
Nora Zoey Tagliavini
Marketing kommunikáció
Életkor : 20
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Szer. Júl. 01 2015, 09:12

For my sweet brother <3

- Jól van, jól van, abbahagyom, de akkor te is – mondom feltartva a két kezem. Feladom, nincs értelme Luival veszekedni, mert az sem nekem, sem neki, sem a kapcsolatunknak nem tenne jót. Ugyanolyan kislány akarok lenni a bátyám előtt, mint régen voltam. Mikor majd öregek leszünk és lesz családunk azt akarom, hogy ugyanolyan védelmezőnek és szeretetteljesnek tartsam az ölelését, mint gyermekkorunkban.
- Tudom, de ez is egy opció volt – mosolyodom el kínosan. Mostanában tényleg azt hiszem, hogy nyávogással bármit el lehet érni. Legyen szó a suliról, barátokról, családról. Ahogy a bátyám is emlékeztet édesanyánk számára a nyávogás egyenlő a hisztivel, amivel semmit sem lehet jóformán elérni. Nem is csodálom igazából. Ha majd lesz egy gyerekem biztosan a falra fogok mászni attól, ha elkezd nekem nyávogni, követelőzni. Persze kezdetben tutira nem fogok nemet mondani semmire a lágy szívem miatt, de később ez még változhat. Olaszok vér csörgedezik az ereinkben, mindig nagy lesz a család.
- Ne sértődj meg Lui, de – tudom, hogy nem fog megsértődni, biztos vagyok benne, - te a szabad idődben azt nézegeted mennyi hajból hány kislány kaphatna parókát? Mert mondjuk nekem ez a lehetőség eszembe sem jutott, nemhogy még ezen gondolkozzak – nevetem el magam. Teljesen okos dolog, amit mondott, de én személy szerint akkor is viccesnek tartom, hogy ezen beszélünk. Ha levágatom majd a hajam, akkor már száz százalék, hogy elajándékozom egy szervezetnek. Itt nem olyan szervezetre gondolok, akik póthajat készítenek, és mindenféle cicababának felvarrják. Rákos gyerekeknek, akiknek tényleg szüksége van rá.
- De annak örülök, hogy legalább anya mindig otthon van. Számomra egyébként is az az igazi harmonikus családkép, amikor az édesanya otthon tevékenykedik és a férfi a háznál a kenyérkereső – mondom, habár nem repdesek az örömtől, hogy apa annyit van távol. Jó lenne, ha többet lenne otthon, több időt töltene velünk. Anyát meg természetesen valamennyire sajnálom, mióta nincs meg az egyetemi állása, hogy nincs más munkája, de ki ne szeretne főállású édesanya lenni?
- Hát igazából bennem már felmerült az, hogy melóznom kellene. Több pénzem lenne, de az is igaz, hogy szabadidőm szinte semmi – húzom el a számat. Tényleg gondolkoztam már az említett dolgon, de nem tudom elhatározni magam, hogy munkába álljak. Otthonról mindig kapok pénzt, de el is költöm. Ha megtanulnám beosztani, akkor minden rendben lenne, ám ez egyszerűen lehetetlen küldetés a számomra.
- Na mindegy akkor – legyintek a bátyámnak. Ha nem ismeri őket, akkor hiába magyarázok. – Mert meghallgat, és mellette önmagam lehetek – rántom meg a vállam egyszerűen, válaszolva a kérdésére. Tényleg nagyon szeretem Sarah – t, lehet kissé merész kijelentés ilyen rövid ismeretség után, de azt hiszem nem jöttem még ki senkivel sem ilyen jól, mint vele.
Végighallgatom a tesóm panaszkodását az egyetemről, az utolsó évről és végig együtt érzően bólogatok. Nem várom, hogy én is végzős legyek és ennyi nyűg nyomja a vállam.
- Igazából a rajzokban én is tudok neked segíteni, ha Nanaia éppenséggel nem érne rá – ajánlom fel a segítségem. Sosem szerettem rajzolni, a rajz órákat is untam mindig az általánosban és gimiben is, de ettől függetlenül még a tehetségem megvan hozzá és ha Louis – nak segítség kell én rögtön ugrok.

_________________
nora zoey tagliavini

Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Pént. Júl. 03 2015, 09:21

Meghatna, ha tudnám, mire gondol, most viszont úgy érzem, távolabb vagyunk egymástól, mint valaha. Ami jó mégis, hogy Nora sosem kergette az ellentéteket, nem volt veszekedős tipus, most is gyorsan hajlik a békülésre. Elmosolyodom, részemről ennyi, nem kell túlragozni, hogy fegyverszünetet kötöttünk.
- Gyorsan felejtsd is el, nagyon rossz opció...- mondom sóhajtva. Hiszti, jesszus, már nem három éves!
- Nem, dehogy!- nevetem el magam- Jött a suliba valami csaj, még néhány hónapja, ő tartott előadásokat, szervezett véradást, és hozott mindenféle plakátot a suliba, hogyan lehetne támogatni az egészségügyet. Kórházban dolgozik, vagy mi a szösz, Usui kampányát támogatta, amikor a HÖK elnökválasztás volt...- A plakátot láttam a daganatos gyerekekkel kapcsolatban. Nem "csak" hajat kért nekik, hanem időt... Azt írta, a gyerekek örülnek, ha valaki elmegy hozzájuk mesélni, játszani, rajzolni...
- Ez lenne az ideális, igen- bólogatok, amikor Nora felvázolja, miért tetszik neki, hogy anya sokat van otthon- de azért gondolj bele, ennek is vannak árnyoldalai...- Ha Adam is kirepül és majd főiskolára vagy egyetemre megy, üres lesz a ház. Anyám sosem viselte jól a magányt.
- Amúgy most azt a vágyad fejezted ki, hogy neked olyan pasas kell, aki mellett otthon maradhatsz gyereket nevelni?- ugratom a hugom. A családalapítás és ő... Hiszen sok tekintetben még kislánynak mondható (és nehéz vele szembesülni, hogy egyre kevésbé az!)
- Figyelj ide. Fontosabb, hogy jól tanulj. Anyának és apának ezzel szereznél örömet, nem azzal, hogy hülyére hajtod magad. Aztán, ha belerázódsz a suliba, fel tudod mérni, hogyan tudod beosztani az időd, és egyálatalán, van-e olyan munka, amit bele tudsz passzintani a tanmenetbe... - beszélek hozzá, mint a bátyja, szeretettel, türelmesen.
- Most kell megtanulj jól bánni a pénzzel... tudod, beosztani, stb, mert később csak nehezebb lesz- el tudom képzelni, hogy ezzel van gond. Sajnos, mint egyetlen kislányt a családban, kissé elkényesztették/tük. - Nem vagy már kislány. Mérlegelned kell, mire van valójában szükséged és néha nemet kell mondani dolgokra, amiket igazán szeretnél...- húzom félre a szám, mert ezt neki nehezebb lesz megvalósítania, mint nekem.
A barátairól kérdezem, de nincs türelme ahhoz, hogy róluk meséljen. Elveszi a kedvét, hogy névről nem ismerem őket.
- Nora, ne izélj már, nem ismerhetek mindenkit! Különben meg majd bemutatsz, jó? Biztos lesz rá lehetőség!- bököm kicsit oldalba, ne legyen már úgy lelombozva. Kiváncsi vagyok, milyen az a lány, aki mellett Nora önmaga lehet. Óvatosan nézek rá. Remélem, ez nem azt jelenti, hogy egyébként megjátsza magát? Rosszul esne, ha nem tudná önmagát adni, ha velem van, például. Kihez legyen őszinte az ember, ha nem a családjához?
- Kedves vagy, köszi- mosolygok rá szélesen. Mert ez az én igazi hugom, aki önként és azonnal ugrik, amikor a bátyjának szüksége van rá! Megölelem- Cuki vagy. Lehet, hogy élni fogok vele...- puszilom meg az arcát, aztán kézen fogom, és megyek vele tovább az üzletház felé. Összességében nagyon büszke vagyok a hugomra. Jó lelkű és segítőkész csajszi. Kicsit hisztis... Elnézem neki!
Vissza az elejére Go down
Nora Zoey Tagliavini
Marketing kommunikáció
Életkor : 20
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Szer. Júl. 15 2015, 13:09

For my sweet brother <3

Sokszor már nem is emlékszem milyenek is voltunk apró gyermekként. Vajon civakodtunk a játékainkon? Összevesztünk minden kis dolgon? El sem tudom képzelni, hogy mi volt akkor annyi minden változott. Persze ezt nem úgy kell érteni, mint a filmekben, a különféle drámákban. Egyáltalán nem történt velünk semmi tragédia, amitől kitértünk volna a megszokott kerékvágásból, mindössze felnőttünk, változtunk, az idő formált minket olyanná, amilyenekké lettünk.
- Jó jó – mondom halkan, szinte már lemondóan. Mint minden lánynak nekem is volt egy hisztis korszakom, amikor azt hittem a nyávogással bármit el lehet érni. Hát nagyon tévedtem, a házban körülöttem mindenki csak a fejét fogta, míg én rázendítettem a dolgokra. Nálam ez szerencsére nem tartott egy- két hónapnál tovább, így nem is emlékezetes, de ha újra rákezdenék, biztosan meglenne a magam baja belőle.
- Ja, az úgy teljesen más – kezdek bólogatni. – Szóval ilyen programok is szoktak lenni a suliban. Érdekes, szerintem ez tök jó ötlet. – Nagyon eltöprengek az egészségügyön, régebben volt egy korszakom, amikor meg voltam áldva vele, hogy én egyszer orvos vagy nővér leszek. Mint mostanra látszik még csak nem is abban az irányban tanulok tovább, de hát álmodozni lehet.
- Nem lennék anya helyében, mikor majd egyedül lesz otthon, mire mindannyian eljöttünk bele fog őrülni a gondolataiba legrosszabb esetben, de édesanyánk erős nő, vagyis úgy mutatja magát előttünk, így nem hiszem, hogy féltenünk kellene a jövőre nézve. – Egyszerűen megrántom a vállam a mondandóm befejeztével. Igenis komolyan veszem ezt a kérdést, de nem igazán pattogok rajta. Van még ideje, és ha rosszra fordulnának otthon a dolgok apa nem gondolnám, hogy elvállalna hosszabb turnékat távol. Mindig sietne haza anyához, hogy elkerüljük a problémákat, amik felhozódhatnak.
- Hmmm… igazából nem is tudom – gondolkozok el a dolgon. – Szívesen maradnék otthon, de egy idő után beleunnék, és nem bírnék egy helyben megmaradni. Akármennyire is csábító az ilyesmi és ezt tartom az ideálisnak munka nélkül nem lennék meg. Meg amúgy is az egyetemmel a jövőmet alapozom meg, ha nem akarnék majd dolgozni, akkor ennek itt mi értelme lenne? – kérdezem költőien, de nem várok választ. Ez csak az én véleményem és nem feltétlen kell ezzel egyetérteni.
- Úgy beszélsz, mintha nem is a bolondos bátyám lennél, hanem az egyik szülőm. Ki vagy te és mit csináltál Luluval? – kérdezem ijedtséget tettetve. Teljesen igaza van mindenben, amit mond, de már nem akarom ezt tovább firtatni. Elegem van a komoly témákból, nem bánnám, ha úgy hülyéskednénk, mint régen, mikor még otthon volt. Anyával és apával is ugyanúgy meg tudom beszélni ezeket a dolgokat, mint most vele.
- Te leszel az első, akit be fogok mutatni bárkinek is – mosolygok a bátyámra. Tanulmányozom mindenegyes arcvonását. Annyira megváltozott, férfiasabb lett és helyesebb. Meg merném kockáztatni, hogy fogyott is egy keveset, de ez nem olyan szembetűnő, így az sem kizárt, hogy csak a szemem káprázik. Nehéz szembesülni ezekkel a dolgokkal, hogy mindnyájan megöregedünk. Ha tehetném, megállítanám az időt és a pillanatban élnék.
- Csak nyugodtan – mosolyodom el újból. Ha Luinak segítségre van szüksége én mindig itt leszek neki, ha törik, ha szakad.
- És enni is fogunk valamit, ha már ide betévedtünk vagy csak nézzük egymást, mint két idióta? – kérdezem teljesen komolyan, mert már mind a ketten megfeledkeztünk az evésről, ami miatt eredetileg idejöttünk.

_________________
nora zoey tagliavini

Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Csüt. Júl. 16 2015, 19:32

Elképesztő, az idő mit művel a kapcsolatokkal. Ugyan mi testvérek vagyunk, néha mégis úgy viselkedünk, mintha idegenek volnánk egymás számára, és az egyértelmű közléseket is gyorsan félre értjük. Máskor viszont ki nem mondott szavakkal is jól kommunikálunk. Nem gondolnám, hogy csak Nora változott, engem is biztosan formált az új közeg.
Számos témát érintve jutunk el a központba, és közben megbékélek az ötletével, hogy levágatná a haját. Még ötletet is adok neki, anyának hogy tálalja az ügyet, hogy ne ütközzön merev ellenállásba, és ez mintha kissé megenyhítené (mert egy kicsit hisztis volt a lelkem)
Anyuról kezdünk beszélgetni, de lényegében egy véleményen vagyunk. Igaz, hogy most nem egy nagyvállalatnál dolgozik, de vállal ezt-azt, könnyebb, otthonról is végezhető munkákat. Hogy ez mennyire elég neki, azt nem tudom felmérni, elvégre már nem laktam otthon, amikor d'Abo kirúgta. Ő azt mondta, sose bánjam, mert kiderült, hogy se**fej az illető, és annak amúgy is felmondott volna. (De szerintem ezzel csak a lelkiismeretem akarta elaltatni, tudniillik miattam rúgták ki)
- Ő is tudja, ez az élet rendje, gondold csak végig, náluk ugyanez volt!- Anyámék négyen voltak testvérek, és sorban hagyták ott a szülői házat. Nagyiék pedig most is egészségnek örvendenek, köszönik szépen- Még most sem öreg ahhoz, hogy elhelyezkedjen valahol, ha dolgozni akar...- mondom bizakodón.
Aztán Nora jövőjét hozom szóba. Kíváncsi vagyok, mennyit változott a jövőképe (mikor utoljára kérdeztem a jövőjéről, még beképzelt fruska volt, és azt hitte, vannak még hercegek), na jó, ez így erős túlzás, de...
- Ah, szóval előbb család, aztán karrier? - Jól értem? Ha így nyilatkozik, pasasnak is kell lennie a háttérben, de azt már megszoktam, hogy nem törhetek ajtóstól a házba. A barátaival, barátnőivel kezdem. Véleménycsere közben megint inkább apja vagyok, mint a bátyja, a fejemre is olvassa, de csak legyintek.
- Na csak ne kritizálj, Adammal kapcsolatban ezt a szerepet te is el szoktad játszani!- emlékeztetem. Bár alig idősebb nála, állandóan babusgatta.
A fiú témát egyenlőre napolom, nem arra kanyarodik a beszélgetésünk, amerre szeretném, és meg is éhezünk. Nem maradhat orvosolatlan a kérése.
- Oké. Mit ennél? Van itt salátabár, főzelékmegálló, hamburgeres...- amióta átesett a nővé érés folyamatán, szinte állandóan diétázik, pedig remek az alakja. De oda megyünk, ahova kívánja. Elvégre ez az ő napja.



Vissza az elejére Go down
Nora Zoey Tagliavini
Marketing kommunikáció
Életkor : 20
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Hétf. Júl. 20 2015, 12:58

For my sweet brother <3

Mindig is Lui volt az a férfi az életemben, akivel bármit meg tudtam beszélni. Mindössze pár évvel idősebb nálam és felnéztem rá, lestem mindegyes szavát, tettét. Apa keveset volt otthon és hiába én voltam apuci pici lánya a várt kapcsolat valahogy elmaradt. Adamet meg mindig kis pisisnek tartottam, ha a problémákról volt szó, pedig mindössze egy év a korkülönbség köztünk. Mára már persze máshogy állok ehhez, de akkoriban minden más volt.
Néha tényleg megsajnálom anyát, hogy egyedül kell maradnia, de aztán meg irigylem is érte. Nincs időhöz kötve, az önmaga ura, egyedül, nyugodtságban. Sok nő álma ez. Meg amúgy is anyáék még többen voltak testvérek, mint mi, így tudja, ismeri a vele járó előnyöket, s hátrányokat. Nem új ez neki.
- Hát igen. De amúgy most gondolj bele Lulu, ha anya tényleg akarna valami rendes állást, akkor már talált volna. Valószínűleg élvezi, hogy otthon lehet. Ki ne élvezné? – teszem fel a költői kérdést. Kiskorom óta arra vágyom, hogy befejezzem a sulit és otthon legyek, de ilyenkor mindig ki kell ábrándítanom magam azzal, hogy bizony egy napon dolgoznom is kellesz. Várnom kell a nyugdíjig az otthonmaradással, ami kissé lelomboz. Hát igen, ez van, ha az ember lánya annyira lusta, mint én mostanában.
- A család az első. A mai világban, ha a karriert helyezzük előre, akkor nem a párválasztással és a családalapítással foglalkozunk. Annyira kitolódik ez az egész, hogy némelyeknél teljesen el is marad – rántom meg a vállam. Szeretnék majd gyerekeket a jövőben, egy hatalmas családot, akikkel bármikor el lehet lenni és ahol a generációk találkoznak. Ez az egész a véremben van, minden olasz ilyen, nemde?
- Hát ömm… - kezdeném védeni magam, de egyszerűen nem tudom, így csak jóízűen elnevetem magam. – Valóban, de veled kapcsolatban senki sincs, aki eljátssza. – Szeretek Adam felett anyáskodni, bármi legyen is a téma, valahogy életerővel tölt fel és élvezem, hogy én vagyok az idősebb és prédikálhatok neki az élet nagy dolgairól.
- Van itt salátabár? – hirtelen felcsillan a szemem. Egy ideje jobban vigyázok az alakomra, mint eddig és próbálom elkerülni a zsíros, hizlaló, ám végletekig jóízű csemegéket. Jól elvagyok és a salátával és a többi kevés kalóriájú étellel.

_________________
nora zoey tagliavini

Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Hétf. Júl. 20 2015, 14:31

- Egy kis pihenőre biztos szüksége volt, de sosem volt otthon ülő típus...- vonom fel a vállam. Nem csodálkoznék, ha hamarosan visszamenne dolgozni. Lehet, Nora még meglepődik, de még hogy!
Ahogy én is meglepődök, milyen sorrendet épített fel magában az én húgocskám.
- Hát, ez nézőpont kérdése. Ha a családra teszed a hangsúlyt, lehet, hogy életed egyik nagy lehetőségéről csúszol le. S ki tudja, a munkáltatónak nem tetszik-e jobban egy szingli kezdő, mint egy családos anya? - hozom fel az érveket, bár nem támadni akarom, csak kinyitni a szemét, sokan miért nem vállalnak családot közvetlenül a tanulmányok után.
- Ne felejtsd, épp nemrég mondtad, hogy a család feje vagyok... Ideje már, hogy ne kelljen megnevelni, ugye?- húzom az agyát, de az biztos, a Tagliavini testvérek mindig hatással vannak egymásra.
Beérünk az üzletközpontba (épp jókor), és Nora a salátabár iránt mutat nagy érdeklődést. Hát oda megyünk. Kedvére válogathat a saláták és öntetek közül, szabad szedés van, épp csak a tál méretét kell kiválasztania. Nekem nem elég a saláta, valami frissen sültet is kérek a nyúltáp mellé. Néha ilyesmi is belefér, de önmagában kevés volna. Igazán Nora se szorul rá, hogy szigorúan diétázzon, nagyon ... hm, formás alakja van.
//Ezt a részt ugorhatjuk, ha szeretnéd. Vezess tovább, vásároljunk vagy mozizzunk... //


Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis   Today at 15:41

Vissza az elejére Go down
 

mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: This is Hollywood! :: Archívum-