Frances University
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
KARAKTERES HÍREK
2017/2018-as tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Legutóbbi témák
» Kérlek, szükségem van... - megrendelések
Secrets - Zin & Amelia EmptyPént. Feb. 14 2020, 20:58 by Sebastian McBridge

» New Possibility
Secrets - Zin & Amelia EmptyKedd Júl. 03 2018, 22:01 by Judith Moody

» Befejeztük! - archiváltató
Secrets - Zin & Amelia EmptySzomb. Ápr. 07 2018, 08:20 by Vincent Sparks

» Szalmaszál - Reeve-Eric
Secrets - Zin & Amelia EmptyPént. Ápr. 06 2018, 13:20 by Reeven Callagher

» Rosemary Marshall-Gray
Secrets - Zin & Amelia EmptySzomb. Márc. 17 2018, 21:56 by Rosemary Marshall-Gray

» Familiar stranger
Secrets - Zin & Amelia EmptyHétf. Márc. 05 2018, 07:10 by Judith Moody

» Átalakítás
Secrets - Zin & Amelia EmptyVas. Márc. 04 2018, 18:32 by Isabella Williams

» Hurtful love - Reeven*Felix
Secrets - Zin & Amelia EmptyVas. Márc. 04 2018, 00:13 by Felix Kaleolani

» Claire és Kouji
Secrets - Zin & Amelia EmptySzer. Jan. 03 2018, 10:50 by Claire P. Collins

» The hurt, the blame - SammyEric
Secrets - Zin & Amelia EmptySzer. Dec. 27 2017, 22:59 by Eric A. Blake

Top posting users this month
No user
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Megosztás
 

 Secrets - Zin & Amelia

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Hyun Zin Woo
Hyun Zin WooVároslakó
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 2334

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptySzer. Nov. 26 2014, 16:24

A helyzet az, hogy nem tudom mit akarok. Izzievel lenni jó, a baba felett meg mindig nem tudok napirendre térni. Bár azt hiszem hajlok arra, hogy mindegy, hogy az enyém-e. Mármint, abban nem vagyok biztos, hogy könnyedén tudom majd kezelni ha nem - és azt sem ha igen. De Isabellával akarok lenni. Még akkor is, ha most kitalálta ezt a fura együtt vagyunk de mégse dolgot. Pedig még nem is telt el 3 hónap... Na meg... Brookekal is hosszabb ideig...
Szóval csupa nehéz és bonyolult és olyasmi jár a fejemben, amivel egyáltalán nem akarok foglalkozni. A HÖKös dolgok is csak macerának tűnnek, de már csak két hónap és azzal sem kell többet foglalkoznom, sőt ha minden jól megy, akkor már előbb is lepasszolhatok pár dolgot a jelölteknek, legalább kipróbálhatják magukat élesben is.
Menekülök kicsit minden elől. Tisztában vagyok vele. Ma pedig valami furcsa késztetést éreztem rá, hogy zongorázzak. Nem járok már lassan 2 éve az öregek otthonába. Munkára, tanulásra és egyéb hasonlókra hivatkoztam, hogy nem érek rá... aztán amióta So Ra miatt kis híján eltörtem a kezem nem is játszottam. Épp ezért leakasztottam a zeneterem kulcsát és abban bízva, hogy ilyenkor úgyis mindenki órán van, leültem a zongora elé. Ennek pedig már 3 órája. Kezd fájni a kezem, de végre megvan a dallam, amit emlékezetből próbálok játszani. Így miután picit megrázom, megmasszírozom a fájós csuklómat újult erővel kezdek neki a dalnak, amit már nem is tudok pontosan, hogy hol hallottam.
Dúdolni is kezdek hozzá, s mielőtt észrevenném, énekelek is, igaz csak egy-egy sort, mert fogalmam sincs, hogy mi a szöveg. Bár a lényeg így is meg van:
- You're my every-my everything! you're my everything love for you - bár nem vagyok hangos, ha valaki most erre járna valószínűleg meghallaná, miről is van szó.

Zene:


A hozzászólást Hyun Zin Woo összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Nov. 26 2014, 20:11-kor.
Vissza az elejére Go down
https://frances.hungarianforum.com
Amelia Simeon
Amelia SimeonVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptySzer. Nov. 26 2014, 18:09

Néhány plakáttal a hónom alatt tévelygek be a Francesra. Hamarabb jöttem, mint ahogy megbeszéltük Usuival, de legalább szét nézek itt is. A főnővér úgyis megkért, mérjem fel, hol lehetne megszervezni az egyetemi véradást. (Persze, ehhez tudnom kellene azt is, kb hány embert érdekelne a dolog)
Bőven van még időm a találkozónkig, mert azt gondoltam, a sok épület között majd nem ismerem ki magam, de sokkal egyszerűbb volt, mint gondoltam, és a srácok az udvaron is segítőkészek voltak. Az épület belseje azonban többnyire csendesnek tűnik. A folyosókon csak néhány diák lézeng, ki könyvbe merül, ki beszélget. A csukott ajtók mögül beszélgetés vagy előadás foszlányai hallatszanak ki, ahogy elhaladok mellettük, és csak távolról szól valahonnan muzsikaszó. Túl halk ahhoz, hogy rádió legyen, és a zene akadozottsága, illetve egy-egy dallam újrajátszása miatt jövök rá, hogy élő zenéről van szó. Valaki zongorázik.
Az órámra pillantok. Még mindig van időm... Elindulok tehát a dallam után, a forrást keresve, és könnyen rá is akadok. Az egyik ajtó résnyire nyitva van, ez lehet az oka, hogy kiszűrődik a zene. Megállok előtte, és azon gondolkodom, benyissak-e, benyithatok-e, megzavarok-e valakit... Az ajtón a zeneterem felirat olvasható, de nem kizárt, hogy óra van, vagy gyakorol valaki...
Ismét megáll az illető, és már-már csalódott vagyok, hogy éppen valami végére értem ide, amikor újra nekilendül, és már nem csak a zongora hangját hallom, hanem egy halk énekhangot is. Halk, de tiszta. Egy fiúé (vagy inkább férfié). Hallgatom egy kicsit, a kilincset fogva, de aztán felszínre tör a kíváncsiságom, és nagyon óvatosan benyitok. Éppen csak annyira, hogy beleshessek...

Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Hyun Zin WooVároslakó
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 2334

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptySzer. Nov. 26 2014, 18:31

Meglepő módon, nagyon élvezem, hogy végre az a dallam csendül fel, amit szerettem volna egész délután eljátszani. Mosoly is kúszik az arcomra és valahogy, már arra sincs szükségem, hogy minden hangot végiggondoljak. A több órás gyakorlás most meghozza a gyümölcsét s bár valójában nem illik hozzám ez az a fajta túlzott romantikázás Izzire gondolok, meg hogy vajon mennyire nevetne ki, ha ezt látná-hallaná. Nem hiszem, hogy neki az ilyesmi bejön, persze ki tudja. Most, hogy terhes talán el is sírná magát... Talán azt mondaná költözzek vissza, hogy felejtsük el azt a hülye vitát...
Ezekkel a gondolatokkal a fejemben játszom tovább s jutnak eszembe a szövegből részletek. Persze csak a refrén egyelőre. Aztán hirtelen már el is érek a végére és csak pislogok magam elé egy percig, miközben még több dolog eszembe jut, s arra gondolok mennyire lehet véletlen, hogy pont egy ilyen dal jutott eszembe ma reggel.
Megnyalom a számat, aztán megrázom a fejem és előkapom a telefonom, mert beugrik a dal címe és így már rá tudok keresni a szövegre. Egyszer-kétszer átfutom, a telefont a zongorára teszem és belekezdek újra. Ezúttal énekelgetve, bár egy-két sornál most is csak dúdolok, mert egy-egy szót, hiába olvastam át gyorsan a szöveget most is elfelejtek. Kissé az is összezavar, hogy váltakozik benne a koreai és az angol nyelv. S míg az előbb az angol sorok nem okoztak gondot, most le-le maradnak az első You're-ok de a második versszak után már belerázódom és a refrén is teljes lesz.
- I love you, you're my everythiiiing - éneklem el az utolsó sort is, majd játszom még le azt a néhány ütemet, ami hátra van. Furcsa, de még nem vettem észre, hogy nem vagyok egyedül. Csak ismét a telefonért nyúlok, harmadjára szeretném eljátszani tökéletesen - már amennyire tökéletesnek mondható az én zongorajátékom és énekhangom. X-faktorba nem kerülnék be vele, az egyszer biztos.
Vissza az elejére Go down
https://frances.hungarianforum.com
Amelia Simeon
Amelia SimeonVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptySzer. Nov. 26 2014, 19:27

Ahelyett, hogy végigszaladnék az épületen, inkább engedek a kíváncsiságomnak, és a zene után kutatok, amit meghallottam. Így találok rá a zeneteremre, ahonnan a zongoraszót hallottam, és mivel résnyire nyitva van az ajtaja, hallgatózom egy kicsit, nem túl feltűnően.
Kielégítetlen a kíváncsiságom, mert hallom ugyan egy férfi hangját, de nem értem, mit énekel, pedig szeretném tudni. Szép ez a zene, ha el nem felejteném a refrént, talán a neten rá tudnék keresni, hátha ott is rátalálok. És mi van, ha ez ennek a fiúnak a saját szerzeménye? Ha éppen most komponálja, és sehol, soha, senki nem hallotta még rajta (és rajtam) kívül? Csak annyira nyitnám ki az ajtót, hogy jobban halljam a szöveget, de azt sem mindig értem. Sosem fogok megtanulni tökéletesen angolul!
Aztán úgy érzem magam, mint valami betolakodó (rabló), és jobbnak látom, ha kopogtatok, bár a fiút, aki a zongoránál ül, nem akarom megzavarni. Nem tűnik úgy, mintha eddig észrevett volna, de amikor a telefonjáért nyúl, bátorságot erőltetve magamra megkopogtatom az ajtót.
- Hello- köszönök be neki, és kezemmel intek is. Megvárom, hogyan reagál. Vajon letörlöm-e azt a mosolyt, amit látok rajta? Vajon haragszik-e, hogy megzavartam? Fog-e még játszani, ha arra kérem, ne vegyen engem figyelembe, csak hagyja, hogy leüljek és hallgassam őt, ahogy játszik? Akárhogy is, ez is egy jó próba, hogy az önbizalmam próbára tegyem.
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Hyun Zin WooVároslakó
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 2334

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptySzer. Nov. 26 2014, 19:51

Kopogás és köszönés. Egy pillanatra ledermedek, aztán felpillantok. Nem ismerem a nőt az ajtóban, de manapság ez nem meglepő. Kevés időt töltök az egyetemen, mert már nem nagyon van, ami miatt itt kéne lennem, csak néhány konzultáció és egy-két előadás. Na meg persze a hoki edzések, de többet dolgozom és igyekszem azért Izzievel is sok időt tölteni, bár mostanában az is kevesebb van ez a hobbija, hogy hétvégeken legyünk együtt közben meg csak egy-egy órára futunk össze. Nekem annyira nem szimpi, de hát ez van.
Szóval a nőre pillantok és nyelek egyet, majdhogynem szétnézek, valóban nekem köszönt-e aztán azon kezdek agyalni, hogy mióta állhat ott. Végül eszembe jó fél perc után eszembe jut, hogy meg is szólaljak.
- Helló! Segíthetek valamiben? - kérdezem és fel is pattanok, meg elteszem a telefont és lecsukom a zongorát. Azt gondolom ő szeretne itt valamit próbálni, gyakorolni és hogy esetleg szeretné ha elmennék - Nem tudtam, hogy lesz itt óra...
Mondom nyugodtan és felemelem a földről a táskámat is, hogy szépen magára hagyjam. Közelebb lépek, a kulcsokkal a kezemben, hogy azt meg odaadhassam neki, elvégre ha ő itt marad, majd neki kell bezárnia a termet amikor végez. Hátrapillantok még, hogy megvan-e mindenem, aztán mivel nem hagy nyugodni a gondolat, még megkérdezem:
- Mióta állsz itt? - Nézek le rá, mert magasabb vagyok, közben meg megállapítom, hogy lehet mégsem ide jött igazából mert valami plakát szerűség van a kezeiben, azokkal meg egész biztos nem a zeneteremben akar plakátolni.
Vissza az elejére Go down
https://frances.hungarianforum.com
Amelia Simeon
Amelia SimeonVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptySzer. Nov. 26 2014, 20:52

Vonz a zene, ha zongorából szól, akkor is, és valljuk be, ez érdekesebb, mint valami szövegelést hallgatni arról, hogyan kell megvágni a hosszúra sikeredett riportokat... Az ajtóban állva aztán azt is meghallom, nem csak a zongora szól. Bár a dallam édes, a dalocska szövegét nem értem, (vagy nem minden szavát), és ezért kukucskálok be jobban, egyre jobban, bátrabban.
Az történik, amitől a legjobban féltem, megzavarom a fiatalembert, aki a zongoránál ült, hiszen a köszönésem szinte ledermeszti, aztán már pattan is fel, hogy elhagyja a termet.
- Jaj, ne...- és máris zavarban vagyok, ennyit az önbizalomról- Nem órára jöttem...
Ő már közeledik, bár hátra néz, mintha attól félne, itt hagy valamit a teremben. Én meg nagyon szégyenlem magam, hogy megzavartam, és most miattam megy el, pedig még csak nem is járok az egyetemre... Nyújtja felém a kulcsokat, és meg toporgok, azt sem tudom, mit mondhatnék neki. Ez olyan ciki...
- Én csak...- kezdeném elmondani, miért vagyok itt, és nem akarom, hogy elmenjen, de a kérdésével beelőz. Ah, attól tart, kihallgattam. Mégiscsak saját szerzemény ez, nem az én füleimnek való!
- Nem túl régen..., de bevallom, a zeneszó vonzott ide... és nem akartalak megzavarni, szóval, ha gyakorolni szeretnél, már itt sem vagyok, úgyis találkozóm van valakivel!- hadarom, és a felém nyújtott kulcsokat finoman visszatolom. Úgysem tudnám, hova kell leadni.
Biztosan kínos pofát vághatok, mert abban érzem magamat. Tolakodó vagyok, már megint...! Mikor fogok végre tanulni a hibáimból?
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Hyun Zin WooVároslakó
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 2334

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptySzer. Nov. 26 2014, 21:32

Nem órára jött. Ez egy kicsit megakaszt, ismét elgondolkozom talán még is a termet akarja kidekorálni a kezében levő plakátokkal. Ha erről van szó, akkor sem lenne jó ha zavarnám, szóval magára is hagynám. De valahogy olyan furán összeszedetlennek és megilletődöttnek látszódik. Nem igazán értem. Az pedig, hogy mégis foglalkozom ezzel attól lehet, hogy mióta Isabella terhes jobban odafigyelek szinte mindenkire. Leginkább persze rá, de annyira megszoktam, hogy ezt teszem, hogy mindenki mással is hasonlóan viselkedek, ami tőlem rendkívül szokatlan lehet az ismerőseim számára.
Aztán mivel nem beszél, vagy nem nagyon, inkább megkérdezem mióta áll itt. A válasza nem egyértelmű, de eléggé meglep.
- Mármint... - a zongorára bökök - amit én... ? - aztán visszafordulok magamra is mutatok, majd újfent a zongorára. Zavarba jövök, a nem rég alapján először azt gondoltam talán csak egy-két hangot hallott a végéből, de most elbizonytalanodtam. Azt sem pontosan értem, hogy hallhatta meg, úgy emlékszem bezártam az ajtót.
Szabadkozni kezd, hogy menne máshova, és nem akart zavarni, úgyhogy kapcsolok rögtön. Mi lehetett a baj! Nyilván nem látott senkit sem a folyosón, aki útbaigazítja.
- Áh! Eltévedtél? - érdeklődöm újfent, mert ha erről van szó, hát könnyedén útba igazítom. Nincs az egyetemnek olyan része, amit ne ismernék. Az évek... meg a rutin. De azért még mindig kíváncsi vagyok.
- Mennyire nem rég, az a nem rég? - kérdezem, de most nincs a hangomban semmiféle harag vagy lenéző gúny, inkább csak az aggodalom. Nem örülnék ha elterjesztené az egyetemen, hogy megkattantam és újabban szerelmes dalokat játszom zongorán. Annyira nem illik hozzám az ilyesmi! Talán még engem is zavarna, ha éppen nem érezném a késztetést, hogy tökéletesre fejlesszem a tudásomat. Egyszerűen meg akarom tanulni ezt a dalt.
Vissza az elejére Go down
https://frances.hungarianforum.com
Amelia Simeon
Amelia SimeonVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptySzer. Nov. 26 2014, 22:20

Konkrét célom van az iskolában, de túl hamar érkezem, és unaloműzésből császkálok. Aztán zenére leszek figyelmes, és oda megyek, ahhoz a teremhez, ahonnan hallom a muzsikát, és aztán be is nyitok (bár előtte kopogok, és megvárom, míg elhallgat a zene). A fiú, aki bent van, zavarba jön, zavarba jövök én is, és egy kis ideig értetlenkedünk egymással szemben.
- Igen, amit te...- mutatok a hangszerre és a fiúra. Megfordul a fejemben, hogy hallássérült-e, mint Lip, mert az ő szokása így gesztikulálni. Talán ezért is jött közelebb, hogy lássa a szám? Elvetem az ötletet. Sem hallókészüléket nem látok rajta, se más jele nincs, hogy nagyothalló vagy siket lenne. Aztán világosság gyúl az arcán, mintha megértené, hogy véletlenül keveredtem ide, és nem kell elmennie. A kérdése jogos, de hazudnék, ha azt mondanám, ami könnyebb.
- Nem. Találkozóm van itt valakivel, mármint nem a zeneteremben, csak az iskolában. Korán érkeztem, és körbe sétáltam... Így hallottam meg a zenét. Megtetszett a melódia- rá függesztem a szemem, talán nem bánja, hogy őszinte vagyok. Ha azt a dalt ő írta, nincs miért szégyenkeznie, szerintem szép.
Meglep, hogy még mindig az érdekli, mióta állok itt. Talán mégsem jelent semmit, hogy nekem tetszik a darab. Talán nincs kész, vagy nem akarta megmutatni senki másnak, csak ankinek szól.
- Másodszorra játszottad végig..., ha ez a teljes hossza- mondom félénkebben, és a cipőmet kezdem nézni. Először csak a zenét hallottam, aztán már némi szöveget is, de közben volt egy kis szünet, és csak azután kopogtam, hogy újra megállt. Hogyan kell ezt normálisan elmondani? Lehet-e pontosabban? Amit érzek, hogy ez a fiú aggódik valamiért.
- Éntőlem senki nem tudja meg, hogy találkoztunk..., ha ez a baj- és ez magában foglalja azt is, hogy játszani és énekelni sem hallottam, ha éppen ez izgatja. De ezt nyíltan kimondani bántóbb lehet, mint magát a találkozást letagadni. És megint csak lehet, hogy én látok rémeket.
- Kérlek, miattam ne menj el... Nekem... úgyis dolgom van. Ne haragudj, hogy megzavartalak...
Már tudom, hiba lett volna bekéredzkedni. Nem ismerjük egymást, ráadásul -minden bizonnyal- szerelmes dalt énekelt. Ha bárki benyit, azt hihetnék, hogy mi ketten... Inkább kussban kellett volna maradnom az ajtó előtt. Az ablaknál. A folyosón. Mindegy...
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Hyun Zin WooVároslakó
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 2334

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptySzer. Nov. 26 2014, 23:29

Oké. Nem igazán tudom felfogni, hogy az én zeném miatt jött valaki ide. Mert azért lássuk be annyira nem volt jó. Bár lehet messziről ezt még nem tudta megállapítani, végül is nem valószínű, hogy minden hang egyformán jutott ki a teremből... Kicsit értetlenkedek is, de megerősít, így kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy azért jött be mert eltévedt, de ez sem látszik helyesnek. Viszont, legalább őszinte. Ennek ellenére még mindig nem teljesen világos - biztos én vagyok nehéz felfogású - hogy miért maradt itt, miért köszönt meg úgy egyáltalán. Szóval visszakérdezek, hogy mennyit hallott, és még jobban ledöbbent, mert ha másodszor játszotta végig... az azt jelenti, hogy kb mindent. A gyakorlást és a nagyon béna próbálkozásaimat nem. De azért ez a dal több mint 3 perc... szóval nem volt az olyan kevés idő, mint ahogy véltem.
Nagyot nyelek, hirtelenjében kicsit melegebb van és szeretnék valahol máshol lenni. Az ajtóhoz lépek, de ahelyett, hogy kimennék rajta, a zárba teszem a kulcsot és már épp ráfordítanám, hogy megbeszéljem vele, hogy senkinek ne mondja el, de pontosan ezt mondja ő is, mintha a gondolataimban olvasna, ami ijesztő. Nagyon. Felé fordulok hát újra, de azért a kilincsen tartom a kezeimet a hátam mögött, hogy még véletlenül se tudjon kimenni.
- Miért gondolod, hogy baj? - kérdezek vissza de már van egy kis él a hangomban, ami talán fenyegetőnek tűnhet. Ez pedig rossz, mert sokkal árulkodóbb, mint bármi más. Mégsem vagyok abban az állapotban jelenleg, hogy erre tudjak figyelni.
- Az előbb azt mondtad még van időd. Most hirtelen még sincs? - teszek fel egy újabb kérdést, mert egyre gyanúsabb nekem. Hiába látszik ártatlannak. Lehet még akár kém is. Nem mintha lenne mit kémkedni rajtam. Mindenesetre valahogy fura érzésem van, és nem akarom csak így, ennyivel elengedni...
Vissza az elejére Go down
https://frances.hungarianforum.com
Amelia Simeon
Amelia SimeonVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyCsüt. Nov. 27 2014, 06:07

Bátorságot véve magamon lépek a terembe, de hamar kiderül, nem a legjobb döntést hoztam. A fiú, aki a zongoránál ült, máris távozni készül, és ha akartam valamit, ezt a legkevésbé. Ráadásul, kicsit úgy érzem, mintha valamin rajta kaptam volna, és ezt nem én érzem így, hanem ő, legalábbis úgy viselkedik. Próblok mentegetőzni, de valahogy rossz irányt kezd venni ez az egész, én meg kezdem úgy érezni magam, ahogy kezdetben Lioval: zavarban. Oltári nagy zavarban. Mi van velem? (És akkor ezek után győzzön meg valaki, hogy nekem kéne egyetemistákkal beszélgetni!)
A fiatalember az ajtóhoz lép, de nem lép ki rajta, ahogy várható lenne, hanem... becsukja azt, és a testével állja el az utat, mintha most az lenne a célja, hogy mindkettőnket bent tartson. Ettől valahogy rossz érzésem lesz, de egyenlőre nem ijedezek (nagyon). Usuiban is milyen kellemesen csalódtam! Élesen kérdez vissza valamire, amit az előbb mondtam, és ettől megint zavarba jövök. Fene a számat, miért is mondtam ki, amit gondolok!?
- Nem tudom...- mondom óvatosan és halkan. De ennyivel biztos nem éri be, úgyhogy folytatom. Nekem már úgyis mindegy.- Úgy viselkedsz, mintha zavarna téged, hogy meghallottalak- mondom szégyenlősen. Ez mégsem olyan, mintha a fürdőszobában nyitottam volna rá, de el tudja velem hitetni, hogy még annál is rosszabb. Könyörgöm, nem is ismerem, hogyan beszélhetnék róla? És kinek?
Lelépnék... Nekem úgyis dolgom van, magyarázom, ő pedig játszhat, amennyit csak akar. Mintha itt sem lettem volna (bár ez már naiv feltételezés. Valamit nagyon elrontottam). Szembesít is vele, miért lett hirtelen ilyen sietős, én meg feszengeni kezdek.
- Én ezt... nem értem...- mondom neki, és már alig tudok beszélni, úgy zakatol a szívem. Egyszer ebbe fogok belehalni, esküszöm. - Én csak... Már látom, nem lett volna szabad... Szóval... Csak hallgatni szerettem volna, ahogy játszol és énekelsz, nem tudtam, hogy ... - (ez téged halálra rémiszt)- ... ezzel megzavarlak.
Idegesen tűröm hátra a hajam. Annyira nem vall erre a fiúra ez az ellenséges viselkedés! A dala lágy volt és selymes, teli érzelmekkel. Ha valakinek ekkora szíve van, hogy tud így nézni, ennyire haragudni? Miért? Miért haragszik?
- Szívesebben hallgattalak volna még, ahogy játszol, amíg ... Usui ki nem szabadul az órájáról- mondom, és szándékosan említem Usuit. Elnökjelölt az egyetemen, ha ez a fiú ide jár, őneki is ismernie kell. Ha mást nem, a plakátókról. Talán ezzel megmagyarázhatom, hogy miért vagyok itt.
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Hyun Zin WooVároslakó
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 2334

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyCsüt. Nov. 27 2014, 10:45

Úgy viselkedem? Az nem jó. Mármint, természetes, hogy úgy viselkedem, mert hát zavar, de ha ez látszik rajtam az már régen rossz. Korábban soha semmi nem látszott rajtam és nem értem miért van, hogy mostanában meg nyitott könyvnek látszom mindenki előtt.
- Ah! - adok hangot a meglepettségemnek is, hogy ez ennyire nyilvánvaló, majd megköszörülöm a torkomat - Talán mert zavar...
Mondom jóval halkabban, mint terveztem. Közben meg próbálok rájönni, hogy ki lehet a csaj, mert nem láttam még, pedig abszolút nem gólya korú. Idősebbnek látszik... Ami persze nem jelenti, hogy nem lehet gólya, tudom, hogy van aki később kezdi az egyetemet. De akkor is.
Aztán magyarázkodik, a magyarázatát meg én nem értem, de hát ez már nem lep meg. Sosem értettem a nőket, és nem egy vadidegen csaj lesz a kivétel, akinél majd megvilágosodom. Viszont most már jó lenne tudni, hogy azért akart hallgatni, hogy utána elhíresztelje, kiröhögjön vagy esetleg mert valamiféle csoda folytán tetszett neki. Utóbbi teljesen abszurd, ezt a változatot rögtön el is vetem. Azonban mielőtt erre rákérdeznék már folytatja is. Ráadásul Usuit emlegeti. Akkor lehet mégis gólya?
- Honnan ismered Usuit? - érdeklődöm, kissé talán meglepetten. Persze nem szoktam Usuival beszélgetni főleg nem a nőkről. Néhány napja is csak kivételt tettem, hogy egyáltalán elkezdtem vele beszélgetni. De igazából jót tett. Azt hiszem legalábbis, hogy jót tett. Próbálok úgy gondolkodni, ahogy javasolta. Ha sokáig próbálkozom előbb-utóbb menni fog és elhiszem majd, hogy működhet minden.
- És... miért szeretnéd hallgatni?... khm... ahogy játszom? - kérdezem még meg rámarkolva magam mögött a kilincsre, csak hogy leplezzem az idegességem. Az idegességem, amit egyáltalán nem akarok érezni. S aminek egyáltalán nem szabadna hallatszania a hangomban, de még én is hallom. Így kizárt, hogy ő ne vegye észre.
Vissza az elejére Go down
https://frances.hungarianforum.com
Amelia Simeon
Amelia SimeonVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyVas. Nov. 30 2014, 11:31

Itt van ez a dög nagy egyetemi épület. Mekkora esélye van, hogy zavarni fogok valakit? Az illető egyébként próbál vagy gyakorol, én nem tudom, de nem érzem úgy (legalábbis kezdetben), hogy rosszat tettem volna, amikor kinyitom azt az ajtót. Ráadásul kopogtam is... Az önbizalmamnak megint annyi, lassan megszólalni sem tudok, olyannyira feszélyez, hogy a srác neheztel rám.
- Bocsánat, ezt akartam legkevésbé...- mondom, és lesütöm a szemem. Ugyan, ha zavarok, hagyjon elmenni, és ennyi, már itt sem vagyok. De mintha nem lenne kedvére való, hogy most elmenjek, inkább cseszeget tovább.
Kinyögöm Usui nevét, mintha ez lenne a kód a menekeülésemhez, és talán nem is rossz ötlet, hiszen, ha ez a srác itt tanul, talán az ismerősömet is ismeri (ismernie kell), és akkor rájön, hogy nem miatta vagyok itt. Azaz nem miatta jöttem be az egyetemi épületbe. Látom, fel is kapja a fejét a név hallatán, úgy tűnik, ismerősök, bár hogy ez milyen mélységű, megítélni nem tudom.
- A kampányával kapcsolatban keresett meg...- kezdem; ha diák, értenie kell, miről beszélek- néhány plakátot hoztam el neki...
Nem kellene túl sokat beszélni. Fogalmam sincs, hogy mennek ezek a dolgok az egyetemeken. Fogalmam sincs, ez a fiú kicsoda, támogatja-e Usuit vagy hidegen hagyja az egész választás. Talán nem kellene mindent elmondanom. Miért vánszorog most az idő? Nemhogy csökkene a feszültség kettőnk között, egyre csak növekszik, és hiába igyekszem megmagyarázni, mit keresek itt; mintha fel se fogná. Egyre csak azt hiszi, miatta (vagy a zenéje miatt). Állandóan erre tér vissza.
- Én csak... kellemesen akartam eltölteni az időt- mondom újra, sóhajtva, minden mindegy alapon.-Meghallottam, hogy valaki zongorázik, és úgy gondoltam, az illető talán nem fogja bánni, ha van egy hallgatója... Szeretem a zenét, és nem hittem, hogy... a terem nem nyilvános, azaz nem léphet be akárki, akármikor. Tényleg, ne haragudj, nem akartalak megzavarni.
Igyekszem kedves és nyugodt hangot megütni, de egyre inkább úgy hallatszik, mintha könyörögnék. Ó, ha tudom, hogy foglyul ejt, soha nem lépek be ebbe a terembe!
- Kimehetnék? - kérdezem, reménykedve, hogy csak véletlenszerű és ösztönös, hogy elállja az utat, nem pedig szándékos.
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Hyun Zin WooVároslakó
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 2334

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyVas. Nov. 30 2014, 12:48

Igazodjon ki az ember a nőkön... Nem akart zavarni, de azért bejött hallgatózni. Teljesen logikus. Csak fel nem foghatom. Ráhagyom, és csak biccentek a bocsánatkérésére, akár veheti úgy is, hogy elfogadtam. Aztán megemlíti Usuit és persze rögtön rákérdezek, honnan ismeri, mert így megtudhatom, mit is keres itt.
Ki is derül, hogy semmi köze a sulihoz, csak plakátokat hozott szobatársam kampányához. A kezében lévő papírokat már korábban is plakátnak véltem, így ezt stimmelni látszik. Bár szívesen vetnék egy pillantást rájuk, mégsem teszem. Nem lenne igazságos a többi jelölttel szemben.
- Értem. Remélem jól kitaláltátok... - felelem valamivel könnyedebben, és épp csak egy picit hajolok fordulok, hátha bele leshetek az egyikbe, de gyorsan meg is gondolom magam és ismét a lányra pillantok, visszatérve a korábbi témához, hogyha ezeket Usuinak kell odaadnia, akkor miért itt van, és miért nem Usuival. Persze értettem, hogy korán jött... De akkor is... Mondjuk, az a veszély kevésbé fenyeget, hogy elmeséli mindenkinek... Másrészt... nem is értem, ez miért zavarna... Annyi mindent pletykálnak már rólam. Most már Izzie is kezd téma lenni... talán még jobb is lenne, ha erről beszélgetnének, mint arról, hogy apa leszek. Bár tudja a fene. Mire megszületik a baba, ha minden jól megy, semmi dolgom nem lesz itt.
Nem is igazán fogom fel, amit magyaráz, mert elmerülök a saját gondolataimban. Csak az zökkent ki, amikor megkérdezi kimehet-e?
- Tessék? - pislogok rá hirtelen meglepetten, aztán rájövök, hogy elállom az ajtót, és egészen eddig, mennyire nagyon ellenkeztem, hogy elmenjen.
-Öhm... persze... Igazából... maradhatsz is... Csak... nem gondoltam volna, hogy bárkinek is tetszik...
Motyogom, aztán ellépek az ajtótól. A kulcsot a zsebembe csúsztatva, visszaindulok a cuccommal együtt a zongorához.
Vissza az elejére Go down
https://frances.hungarianforum.com
Amelia Simeon
Amelia SimeonVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyVas. Nov. 30 2014, 13:38

Mindeddig abban a hitben éltem, hogy a legtöbb zenészt nem zavarja, ha van hallgatósága. Ki hogy játszik, milyen jól, laikus létemre nem tudom megítélni; ez a fiú azonban -számomra legalábbis- több, mint elfogadhatóan játszott, ezért is szerettem volna jobban hallani. Amikor kopogtam (bár résnyire nyitva volt az ajtó, talán nem is kellett volna), nem tett ellenvetést, mit keresek itt, csak aztán vált ellenségessé, hogy beléptem...
Most ő áll az ajtóban, hátát neki vetve, mintha azt akarná kifejezni, nem jutok ki "élve", míg válaszokat nem kap, mit is keresek itt. Feltételezhető lenne némi paranoia, de ennyire elvetemült én sem vagyok; sosem a legrosszabbat, hanem a legjobbat feltételezem az emberekről (egyesek szerint nagyon rosszul teszem).
Usui neve az eslő, ami némi oldást hoz a kettőnk közötti feszültségbe. Megnyugszom, hogy tényleg nem egy szabadult őrülttel van dolgom, csak egy egyetemistával, aki zokon vette, hogy rajtakapták, zongorázik. Talán nem lett volna szabad? Nem értem, mi lehet a baja.
- Ő találta ki- mondom tárgyilagosan, de a pillantása miatt, amit a plakátokra vetett, szándékosan nem mondok többet. Az az érzésem, ez a fiú nem csak egy egyszerű diák, különben nem kíváncsiskodna ennyire. Talán egy vetélytárs? Eléggé határozott (és kissé ijesztő) a fellépése, hogy el tudjam képzelni, alkalmas lenne egy ilyen horderejű posztra.
A szemeit rám mereszti megint, de a tekintete elhomályosul, mintha nem is ezen a bolygón járna, én meg a gyengeséget látom a pillanatban, és megpróbálkozom, hátha most engedékenyebb, és kiszabadulok. Meglepetten néz rám, mintha nem értené, mit kérdeztem, aztán kapcsol, és zavartnak tűnik. Valóban annak. Pláne felvonom a szemem, amikor a szavait meghallom.
- Nem, köszi, inkább kimegyek... - hadarom, és amikor ellép az ajtótól, megfogom a kilincset, hogy kinyissam az ajtót. És bár nyitva, hiszen le tudom nyomni, ki tudom nyitni, mégsem tudok egyszerűen kisétálni rajta. Hátranézek, és látom, ahogy ismét a zongora felé közeledik, szinte húzva maga után a táskáját. Most valahogy megtörtnek tűnik, és az a benyomásom támad, egy lány miatt szomorú.
- Szerintem szép, amit játszottál, és nem csak nekem tetszene... - mondom búcsúzóul, aztán kilépek az ajtón, behúzom magam mögött, de nem jutok messzire. Hirtelen nagyon gyengének érzem magam, és neki kell dőlnöm a falnak, hogy el ne essek. Fekete, homályos foltok úsznak be a látóterembe, és gyengeségérzés fog el. Praecollapsus állapotában vagyok. Levegőre van szükségem, de az ablak be van csukva. Oda támolygok, kinyitom az ablakot, ettől valahogy huzat támad, és kattanva kinyílik mögöttem egy ajtó... a zeneterem ajtaja.
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Hyun Zin WooVároslakó
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 2334

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyVas. Nov. 30 2014, 17:21

Elhúzom a számat. Nem ismerem túl jól Usuit, de a kampánya után nem vagyok biztos benne, hogy ez a poszter - akármit is hirdessen - megfelelő, ha tényleg csak ő találta ki. Mégsem teszem szóvá.
- Oh, hát akkor is... Remélem ügyesen megcsinálta - mondom végül és még egy mosoly félével is megpróbálkozom. Bár Anderson már beadta a visszalépéshez szükséges papírt, még nem tettük közzé a hírt. Tulajdonképpen a megmaradt három jelöltből egyre inkább úgy érzem, hogy bármelyik jó lehetne. Persze én továbbra is Breet tartom a legjobbnak de ebben a dologban már nekem is csak egy szavazatom lesz, így ez vajmi keveset ér. Usuit sem tartom rossznak, tudom, hogy becsületesen és jól csinálná. De lehet jobb lenne, ha valaki szociálisan nyitottabb ember csinálná ezt. Ha magamból indulok ki, akkor mindenképpen. Lényegtelen.
Nem látok rá a poszterekre, és egyébként is jobban izgat, hogy mit hallott a lány. Mégis elkalandozom, ahogy ráeszmélek, nem kéne ezzel foglalkoznom. Nem ismerem, nem ismer. Valószínűleg ha pletykálna sem tudná elmondani kit hallott vagy éppen mit. Pluszban meg, sosem érdekelt, ki mit gondol. Azóta érdekel, hogy Izzie terhes lett. Mert ugye... ez nem csak rólam szól. Ha őt piszkálnák, vennék a szájukra az már zavarna.
Ennek ellenére, magamhoz térek, amikor menni szeretne és el is engedem. Nem hiszem, hogy veszélyes lenne és tudom azt is, hogy valószínűleg túlreagáltam.
Ellépek az ajtótól és visszasétálok a zongorához, mert az is igaz, hogy még nem fejeztem be a gyakorlást. Bár kedvem sincs már sok.
A lány kilép, de még visszaszól. A szavai kedvesek, majdhogynem megmosolyogtatnak, de csak annyit motyogok az orrom alatt, hogy "lehet, de nem mindenkinek", aztán le is ülök a zongorához. Az ajtó becsukódik, én pedig felnyitom újra a hangszert, hogy játszani kezdjek, végül azonban nem teszem. Csak ülök előtte, és bámulom, azon gondolkozva, hogy mit kéne tennem. Aztán egyszer csak - nem is tudom, hogy pár perc vagy hosszabb idő telt el - kattan a zár, és kinyílik az ajtó. Felpattanok, mert most észreveszem a "turpisságot" és az ajtóhoz sietek, azonban azon, nem lép be senki sem.
Kinyitom szélesre, és kinézek. Érzem a szellőt, amit az arcom simogatja és látom az előbbi lányt is, a falnak dőlve. Nem fest túl jól, így hozzálépek.
- Jól vagy? - kérdezem bizonytalanul, miközben leszidom magam, hiszen, hogy lehetne jól? Látszik rajta, hogy kifejezetten rosszul van. Teszek egy mozdulatot, hogy elvegyem tőle a posztereket, vagy megfogjam őt, vagy valami. De ebben is elbizonytalanodom, így megáll a dolog fél úton és várok, hogy mondjon valamit, közben meg kapkodom a fejem, hol van ilyenkor mindenki?
Vissza az elejére Go down
https://frances.hungarianforum.com
Amelia Simeon
Amelia SimeonVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyVas. Nov. 30 2014, 18:08

Akárki is ez a srác, elérte, hogy néminemű bizalmatlansággal viseltessek iránta, így amikor Usui anyaga felől érdeklődik, én bezárkózok, ahogy Lio szokott. (Jó leckéket kaptam tőle, hogyan kell titkolózni). De azért az is igaz, magamat is hibásnak érzem, szóval némiképp engesztelni is szeretném, főleg, hogy egyetlen kérésem után szabaddá teszi nekem az ajtót. Talán őt is meglepi, hogy eddig ott állt, torlaszul.
- Úgy van- mondom határozottan. Bár nem egy malomban evezünk, nem kell minden részletet tudnia. Az ötlet Usuié, a plakát adott, én csak elhoztam, hogy ki tudja őket függeszteni, akár ő lesz az elnök, akár nem. Lényegében nem is én segítek neki, hanem ő nekem (azaz a kórháznak).
Hál Istennek, valami megváltozik, ő lehiggad, én nem érzem már magam fenyegetve; bár amikor azt mondja, maradhatok, inkább hárítok. Ki tudja, a következő percben mi jut eszébe? Inkább kimennék, kezd fojtogató lenni a levegő... Mégis visszanézek és megsajnálom a fiút is (valami nyomhatja a lelkét), és szép szavakkal szeretnék búcsúzni tőle. Amúgy nem lódítok, valóban tetszett a dal, amit játszott és ahogy énekelt...
Kilépek az ajtón, és gyengeség fog el, fekete foltok úsznak a szemem előtt, és tudom, ha le nem ülök, vagy friss levegőhöz nem jutok, el fogok ájulni. Már előfordult néhányszor, bár nem mostanában. Kissé vérszegény vagyok, a legutóbbi laboreredményem is ezt mutatta. (A vasat persze, nem szedem, ahogy előírták. Minek is?)
Az ablakot ki tudom nyitni, de már erősen kell kapaszkodnom, hogy ne essek el, húz a fejem és hányingerem van, mozdulni sem bírok, pedig le kéne ülni (feküdni- suttogja bennem az ápolónő). Kattan a zár mögöttem, vissza kéne mennem oda..., de ahogy fordulok, már billenek is, neki a falnak. Ó, nem lesz ez jó...
- Nem...- mondom, ki tudja, mennyi idő múlva, nekem csak egy pillanatnak tűnik, de ez lehetetlen, az a fiú kérdezi, hogy jól vagyok-e, aki a zeneteremben zongorázik... zongorázott... jaj- Le... kéne... feküdnöm...- nyöszörgöm, utolsó erőmmel, és érzem, hogy csuklik a lábam.
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Hyun Zin WooVároslakó
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 2334

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyVas. Nov. 30 2014, 20:07

A lány kimegy én meg visszalépek a zongorához és leülök, azt tervezve, hogy játszani kezdek majd. Mégsem ezt teszem, mert össze-vissza járnak a gondolataim és nem tudnék koncentrálni. Annyira viszont nem mélyedek el bennünk - vagy csak a korábbi hibámból tanulva, éberebb vagyok - mert meghallom, ahogy kattan a zár, s rögtön fel is állok, hogy kiderítsem ki "zavar" meg újra. Mivel azonban senki nem lép be, s az ajtó mögött sincs senki, kinézek a folyosóra s meglátom az előbbi lányt, ahogy az ájulás határán van. Első döbbenetemben hülyeséget kérdezek s csak jó pár másodperc után felel, aztán már csuklik is össze, épp, hogy el tudom kapni. Azt is csak azért, mert alapból is nyúltam volna, hogy megfogjam őt vagy a posztereit. Utóbbi a földre esik és szétgurul.
- Lefeküdni? Persze! - motyogom, miközben felemelem és visszaviszem a zeneterembe. Itt kényelmes puha szőnyeg fedi a padlót, van egy pár szék, puff meg párnák is. Igyekszem óvatosan letenni őt a földre a feje alá hozok egy párnát, aztán kisietek a poszterekért és összeszedem őket, majd letámasztom azokat a terem sarkában. Kinyitom az ablakokat, és közben azon agyalok, hogy mit kéne csinálnom. Leginkább talán megkérdezni őt... Odatérdepelek, nem tudom mennyire van magánál, vagy mennyire nincs, úgyhogy teszek egy próbát.
- Mit szeretnél még? Hozzak valamit? Gyakran történik ilyen? - kérdezgetek de aztán be is fogom. Mindig azt mondják, hogy nem szabad túl sok mindent rázúdítani arra, aki rosszul van és én sem szeretem, ha sok kérdésre kell válaszolnom, amikor nem érzem jól magam. Elsietek a táskámért és azzal együtt sietek vissza hozzá. Kiveszem az üveg vizet belőle és megnézem van-e nálam valami gyógyszer. De nem hiszem, hogy bármelyik hasznára lenne. Max a C-vitaminom.
Vissza az elejére Go down
https://frances.hungarianforum.com
Amelia Simeon
Amelia SimeonVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyVas. Nov. 30 2014, 20:33

Kimegyek a folyósóra, vagy inkább menekülök, mert dolytogatóvá kezd válni a levegő, de ott sem jobb, légszomjam van, szédülök... Olyan hirtelen tör rám ez az érzés, de jól ismerem a tüneteit, és tennék ellene, csak éppen...
Ott találom magam a földön, fekve, a zeneteremben. Mellettem térdel a fiú, akit megzavartam, aki olyan szomorúnak tűnt. Most meg csupa aggodalom.
- Köszönöm- mondom neki hálásan, és fölösleges a kérdés, mi történt. Megint összezuhantam, bár már régen fordult elő utoljára. Néhány perc, ennyi lehetett csak, sosem szokott több lenni, főleg, hogy fekszem.
Visszacipelt? Már kint voltam a folyosón...
Érzem, hogy leng körülöttem a levegő, és tulajdonképpen máris sokkal jobban vagyok, de felkelni még nem lenne szerencsés, az erek ilyenkor kitágulnak, és ismét kollabálhatok...
- Semmi baj, egyszerű ájulás, kissé vérszegény vagyok- mondom halkan, erőtlenül, de érzem, miként kezd bennem újra keringeni az a kevés vér... Szednem kéne a vasat, már többen is rám szóltak, hogy nagyon sápadt vagyok mostanság...
- Ha nem bántalak meg vele...felrakhatnánk a lábam valamire? - bármi megteszi, egy szék is, mindegy, csak legyen magasabban, mint a szívem. Én pedig kigombolom a nadrágomat, bár nem szoros. Talán ez is segíti a keringésemet.
Ahogy a percek telnek, úgy érzem magam jobban és jobban. És a fiú sem hagy magamra, teszi, amit kérek, bár nem élek vissza a jóindulatával. A víz ráér, bár nagyon ki van száradva a szám. Nem ihatom meg az övét!

Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Hyun Zin WooVároslakó
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 2334

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyHétf. Dec. 01 2014, 07:20

Fogalmam sincs mi történhetett az elmúlt percekben, de a lány a folyosón egyáltalán nem néz ki jól. S mire valamiféle segítség is az eszembe jut, már csuklik össze, épp csak el tudom kapni.
Kérését teljesítve kapom az ölembe és viszem be a terembe, hogy kényelmesen feküdhessen. A folyosó hideg köve - még ha amúgy meleg is van - nem tűnik megfelelőnek. Párnát kerítek a feje alá kinyitok minden ablakot, aztán megyek vissza hozzá, hogy megtudakoljam van-e még szüksége valamire. Szerencsére magához is tér, és már mondja is, mi a baja. Az agyamban a kerekek lázasan kattogni kezdenek a vérszegénységről olvastam a terhesség kapcsán... De megint megszólal.
- Tessék? Ja persze! - nem értem miért gondolja, hogy megbántana ezzel, de már hozok is egy széket s szépen megemelem a lábait ráhelyezve, majd lepillantva rá, jó-e így, vagy toljam a széket közelebb, húzzam odébb... Fogalmam sincs, hogy kényelmesebb. A kigombolt nadrágja zavarba hoz, kicsit talán el is pirulok, így gyorsan megindulok az ajtó felé, csak onnan fordulok vissza, hogy megkérdezzem:
- Szereted a mogyorót? - ez az első, ami beugrik, hogy jó és a vérszegényeknek sokat kéne enni belőle. Van a folyosó végén egy automata, tudnék venni egy csomaggal, de persze nem sok értelme van, ha nem szereti, vagy éppen allergiás rá. Rosszabbá nem szeretném tenni a helyzetet, jobb viszont hirtelen nem jut eszembe. A válaszától függően megyek ki a folyosóra. Ha mást nem veszek egy üveg vizet, mégis csak jobb egy bontatlanból inni. Na meg higiénikusabb. Az pedig fontos, főleg, ha máskor is így el szokott ájuldozni.
Amint minden megvan, visszasietek a terembe, s ismét letérdelek mellé. Leteszem a vizet (és a mogyorót), aztán lepillantok rá.
- Gyakran van ilyen? Nem kéne elmenned orvoshoz? - érdeklődöm, mert szerintem abszolút nem normális, hogy csak úgy elájul.
Vissza az elejére Go down
https://frances.hungarianforum.com
Amelia Simeon
Amelia SimeonVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyHétf. Dec. 01 2014, 12:42

Elájultam.
A zongorás fiú térdel mellettem, és segít rajtam, és csak néhány dologgal kell kiegészítenem, hogyan segíthetne hatékonyabban. Eszembe jut Usui, és az, amiről beszéltünk. Ha már lett volna egy tájékoztatás, például erről a témakörről, hogyan kell ájult embert ellátni... Milyen gyakori hiba, hogy a földre csuklott személyt megpróbálják felültetni... Pedig... Fekvés, lábpolcolás, levegő, víz, szoros ruharadabok kioldása... ezek lennének az elsődlegesek (természetesen a légutak és a keringés ellenőrzése után).
A szék... ez hiányzik, erőtlen vagyok felemelni a lábaimat, de az a vér, ami abban van, most sokat segítene rajtam. A srác hozza, aggodalmasan teszi fel a lábam, kérdezi némán, jó-e.
- Köszönöm, így jó lesz.
Mennyi vér van a láb ereiben? Fogalmam sincs. De hogy megdobja a keringésem, az bizonyos. Heves szívdobogásom most kezd csitulni, és ez jó jel. Mindjárt rendben leszek. A friss levegő, ami az arcomat simogatja, megintcsak jótékony hatással bír.
- A mogyorót?- kérdezem, és ráncolom a homlokom, mert fogalmam sincs, ez hogy jutott eszébe. Azt hiszi, nem ettem eleget? (Tényleg, mikor is ettem utoljára? Pedig Sebastiannak is megígértem, hogy minden nap reggelizek valamit. Ma csak egy nápolyiszeletet ettem...)- Köszönöm, nem kérek.
Megint felugrik és elszalad, de már nem félek. Ha magamra hagy, akkor sem. Néhány perc és tökéletesen jól leszek. Feltámaszkodom, de megint jönnek a fekete foltok. Visszafekszem. Lassan lélegzem, nyugodtan, mélyen szívom be a friss levegőt.
A srác visszatér, van nála egy üveg víz. Kérdez. Kínosan elnevetem magam.
- Nem, nem fordul elő gyakran. Nem kell orvos...- válaszolom, és eszembe jut, hány olyan van, akire rá merném bízni az életem.
Eltelik megint néhány perc, és ismét feltámasztom magam a könyökeimre. Úgy tűnik, jobb a helyzet, a fekete foltok legalábbis nem jelentkeznek. Leveszem a lábam a székről és felülök, fél kézzel támasztva magam, figyelve a testem jelzéseire, a légzésre. Kicsit megszédülök, de nem vészes.
- Köszönöm, hogy segítettél- mondom újra a fiúnak.
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Hyun Zin WooVároslakó
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 2334

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyHétf. Dec. 01 2014, 17:52

Aggódom a lány miatt, meg mert nem tudom mi baja. Az előbb még a saját lábán sétált ki, most nekem kell vissza-becipelnem. Nem mintha nehézség lenne, csak aggasztó. Nem vet rám túl jó fényt, hogy a velem való beszélgetés után lett rosszul. De egyelőre nem vonok le messze menő következtetéseket, csak kinyitom az ablakokat, a feje alá párnát teszek. Aztán a kérésére egy széket is hozok, hogy rátegyük a lábát. Így persze már eszembe jut, amit erről olvastam, de már elkéstem vele. Inkább arról kérdezem, hogy mi baja, s hogy van-e ilyen máskor is.
A vérszegénysége kapcsán nekem a mogyoró ugrik be elsőre, ezért is ezt ajánlom fel, de nem igazán válaszol a kérdésemre. Végül csak veszek egy csomaggal, ha mást nem legfeljebb hazaviszem, de addig még meggondolhatja magát.
- Biztos vagy benne? - érdeklődöm még mindig aggódva, azért nekem nem tűnik túl normálisnak, hogy csak úgy összeesik. Nem ártana, ha valaki ránézné... Persze nem szólhatok bele, felnőtt nő, azt tesz, amit akar.
- Szükséged van még valamire? - kérdezem, ahogy tovább figyelem fekvő alakját. Nem sokkal később már fel is ül és hálálkodik.
- Semmiség. De mitől lettél rosszul? - nézek rá kíváncsian, mert nekem valahogy fura, hogy egyik pillanatról a másikra csak úgy leromlott az állapota. Vagy hosszabb ideig ültem volna a zongora előtt, mint az először gondoltam? Nem tudom, mindenesetre az biztos, hogy még egy darabig nem engedem el, ha kell inkább Usuit hívom majd ide. Ennek a lánynak azonban most pihennie kell. Akkor is ha tiltakozik. Az egészsége fontosabb, mint néhány poszter.
Vissza az elejére Go down
https://frances.hungarianforum.com
Amelia Simeon
Amelia SimeonVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyKedd Dec. 02 2014, 23:28

Éppen, mint Usuinál, ebben a fiúban is (kellemesen) csalódom. Bár a helyzet nem ugyanaz, hiszen, a kellemes benyomást követte valami más, ami kevésbé volt kényelmes, most megint úgy érzem, ez a srác csupa szív és aggodalom. Pedig nem is ismer. Haragudhatna is, hiszen megzavartam... Segített.
Eltűnik egy kis időre, aztán egy üveg vízzel (és mogyoróval) tér vissza. Még mindig csupa aggodalom, pedig már lényegesen jobban vagyok. Maratonit ugyan nem futhatnék még le, de talán már felállni is menne. Talán.
- Igen, köszönöm- mondom, mert sem mogyorót, sem orvost nem akarok, pontosan tudom, hogy mi a bajom, és azt is tudom, mit kell(ene) csinálnom.
Ő azonban nem hagy magamra (talán még sápadt vagyok, nem tudhatom), és tovább faggatózik, mire van szükségem. Szemezek azzal a vízzel, amit hozott. Az bizony jól esne. Néhány korty. Néhány deci. Nekem hozta?
- Kérhetek... vizet?- pillantok az üveg felé- Kifizetem...
Sejtem, tudom, hogy nem kérne érte pénzt, nem tűnik olyannak, aki kihasználná a kiszolgáltatott helyzetemet, de így diktálja az illem. Elvégre szívességet tesz nekem. És az ásványvizet nem adják ingyen.
Ha odanyújtja a palackot, iszok belőle pár kortyot, és csak azután válaszolok a kérdésére.
- Nem a te hibád...- kezdem, mert úgy érzem, talán összefüggésbe hozza mindazt, ami idebent történt azzal, ami odakint. Vállat vonok és közben szörnyen szégyenlem magam, mert ápolónő létemre nem lett volna szabad idáig eljutnom- Kissé elhanyagoltam a vérképemet...
Kínos mosoly. Hirtelen jobban érdekel, hogy kintről besodort egy falevelet a szél. (Valószínűleg voltak levelek az ablak előtti párkányon).
- Vasat kéne szednem és többet enni, inni, ennyi az egész...- mondom érthetőbben, mert nem tudom, az előbb érthető voltam-e a számára. Némely laikus azt a kifejezést sem ismeri, hogy anaemia, pedig erről gyakran lehet hallani. Naná, hogy nem hülyeség, amit Usui kitalált!
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Hyun Zin WooVároslakó
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 2334

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptySzer. Dec. 03 2014, 17:46

Teszem, amit kér, mert láthatóan - és szerencsére - ő tudja, mi a baja és mit kell tenni ebben az esetben. Így jóval könnyebb dolgom van, mintha magamtól kéne nekilátnom a megoldás keresésnek. Nem mintha nem találnék az interneten fél perc alatt kellő mennyiségű információt, de abból kiszűrni, mi a jó és mi nem az, mégsem megy annyira gyorsan.
Mikor már látszólag nem lesz rosszabbul magára hagyom egy rövid időre, hogy vizet és mogyorót hozzak neki, mert szerintem - még ha azt is mondja nem kér - szüksége van mindkettőre. Visszaérkezve leteszem mellé a dolgokat a földre, majd tovább érdeklődöm, hogy van, hívjak-e orvost stb. Természetesen állítja, hogy semmi baja és orvos sem kell, bár ezzel egyáltalán nem győz meg. Inkább azt gondolom, olyan mint én. Aztán pedig legnagyobb meglepetésemre még megkérdezi kérhet-e vizet.
- Persze! A tied! - nyomom a kezébe a nem rég vásárolt üveget - Hagyd csak! - fűzöm még hozzá és tiltakozó mozdulatot teszek a kezemmel, ahogy a fizetést emlegeti. Amíg iszik, arra is rákérdezek mitől lett rosszul. Tudom, ezt így nem illik, de nem sürgetem, csak érdeklődöm, és az sem zavar ha válasz adás közben is iszik még.
- Tudom - vágom rá kicsit talán érzéketlenebbül, mint kéne. Elvégre már miért lenne az én hibám? Csak mert kicsit megijedt tőlem, még nem kell rögtön összeesni... Ennyire nem vagyok ijesztő. Remélem. Bár így, hogy ezt mondja, elgondolkodtató nem csak azért mondja-e, mert magát győzködi. Nem variálom persze túl a dolgot, figyelek rá tovább, hogy mit mond.
- Értem. Akkor a mogyorót is vidd majd el. Van benne vas. Tényleg - nyomom a kezébe azt is, és nem ér tiltakoznia. Viszont aztán tovább gondolom, amit mondott.
- Mit ettél-ittál ma? - nézek rá kérdőn, és nem tudom pontosan megmagyarázni, de tartok tőle, hogy a válasza valami semmihez közeli lesz. Akkor viszont elviszem ebédelni. Amióta Bree kórházban volt, nagyon figyelek erre a nő ismerőseim között. Hogy egyenek. És rendesen egyenek. Nem ér rögtön utána mosdóba menni - hányni. Izzie persze más eset. Ő a terhesség miatt hányt, de arra is figyelek, hogy ő mit eszik. Igaz, ő ritkán mondja, hogy nem éhes. Mostanában inkább kettő helyett eszik. De az meg... gondolom természetes.
Vissza az elejére Go down
https://frances.hungarianforum.com
Amelia Simeon
Amelia SimeonVároslakó
Életkor : 33
Foglalkozás : ápolónő
Hozzászólások száma : 1178

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyKedd Dec. 09 2014, 01:43

Annak ellenére, hogy nemrég még fenyegetve éreztem magam ettől a fiútól, most éppen ő az, aki átsegített egy rosszulléten, és nem is tűnik farkasnak. Én sem vagyok Piroska. Szerencsére, nem blokkolt le, és hatékonyan segített, még a legapróbb kéréseimet is azonnal teljesíti. Nagyon készséges, és ez nem jellemző az európai srácokra, ezt merem állítani.
Elkérem tőle a vizet, amit -szerintem- nekem hozott, de nem ajánlott fel, és én pofátlannak érezném, ha úgy venném el, mintha magától értendő volna, hogy az enyém. Nem ismerjük egymást, ne felejtsük el. Elmosolyodom, ahogy tiltakozó mozdulatot tesz a fizetés hallatán. Bár minden megérzésem így válna be! (Nem mintha ebbe szó nélkül beleegyeznék. De most nem fogok vitatkozni.)
A hűs víz kezdetben nehézkesen folyik le e torkomon, aztán egyre bátrabban iszok, bár tudom, kapkodni nem szabad, nagy kortyokat kerülni kell... Számra tapasztoma kezem, ahogy mégis felböfög a víz (pedig nem is szénsavas). Oké, már nem fogok hányni se, a nehezén túl vagyok. Bátrabban iszom meg a maradék felét.
Aztán elmondom neki, hogy a vérképemmel van baj, hogy ez krónikus bajom, és gyógyszert kéne szednem, azaz túl vagyok már kivizsgáláson és orvoson...Most ilyesmire nincs szükségem.
Annyira aggodalmas, attól tartok, valami miatt magát okolja, de amikor azt mondom, nincs benne része, hogy én rosszul lettem, túl gyorsan és mereven válaszol, és hirtelen megint azzá a fiúvá válik, akit megzavartam, aki számon kért...
- Kedves tőled, köszönöm...- válaszolom, és tudom, hogy nem fogom elfogadni a mgyorót (is), már azzal is adósnak érzem magam, hogy a vizet elfogadtam.
Aztán csak mosolyogva bólogatok, hogy tudom, van benne vas. Én ne tudnám? Elsőként az étrendemen változtattam, amikor kiderült, hogy vashiányos vagyok. Csak az a baj, nem ért semmit. A szintetikus vastól meg már akkor is rosszul vagyok, ha csak látnom kell...
- Könnyű reggelim volt, és ... - elviszem ebédelni Usuit, ha ráér, tenném hozzá, de ennyire nem vagyok közlékeny- És hamarosan ebédelek is. Csak előbb...- önkéntelenül a plakátok után kutat a szemem, aztán amikor meglátom őket a falhoz támasztva, felsóhajtok-... el akartam intézni a plakátokat.
Fél óra, vagy egy egész, teljesen mindegy. Usui majd jön, és azt mondta, lesz rám ideje, úgyis van pár dolog, amiről még beszélni szeretne. Szóval, ebéd közben akár megbeszélhetnénk azt is. Mindketten jól járunk, több szempontból is.
- Ugye, te is itt tanulsz? Ismered esetleg Usuit? - kérdezem. Kíváncsi lennék a véleményére. Aztán esetleg a nevére is. Valahogy meg kell köszönnöm, hogy segített rajtam...
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Hyun Zin WooVároslakó
Életkor : 34
Hozzászólások száma : 2334

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia EmptyHétf. Jan. 26 2015, 07:25

Talán végre tényleg jobban van. Bár igazság szerint engem nem nagyon győz meg és hiába utasít vissza, mindent, amit ajánlok neki, nem fogom elengedni ilyen könnyedén. Pedig valójában semmi közöm hozzá, nem kéne, hogy érdekeljen, mi lesz vele. De hát, mégsem hagyhatom, hogy Usui tervei azért hiúsuljanak meg, mert a nő, akit megkért, hogy segítse random összeesik a folyosón. Persze Usui hibája, hogy nem tud megfelelően váltasztani, mindenesetre nem írom le csak azért rögtön, mert ez a nő rosszul lett. Még akkor sem, ha a szavai alapján nem ez a legelső alkalom, hogy rosszul van - s valószínűleg nem tesz ellene kellőképpen.
De legalább most iszik, s én a mogyorót is rá fogom tukmálni, ha mást nem Usuival együtt elrágják. Akármi is lesz a megbeszélésük tárgya ha a hölgy nem evett, legalább ebédelni el kéne vinnie.
- Ez természetes... - felelem, ahogy megköszöni, de aztán valamilyen őrült okból kifolyólag hozzáfűzöm - nem a kedvesség, hanem, hogy segítek.
Csak mert nem szeretném ha téves képet kapna rólam. Ugyebár. Mert senki nem fogja itt azt hajtogatni, hogy Zin kedves, Zin rendes, vagy bármi hasonló. Ha pedig már 5. éve sikerült megőrizni a bunkó stílust nem most akarom elrontani. Nem tudom, hogy érezném magam ha hirtelen bárki is barátkozni, ismerkedni akarna, de az valahogy nem az én stílusom.
A reggelije felől érdeklődöm, amíg iszik, a válaszára meg csak felhúzom a szemöldököm.
- Könnyűt? - horkantok egyet, aztán megkérdezem: - Levegőt?
Amióta Bree kórházban kötött ki, jobban figyelek a lányokra. Nem látványosan, de azért hallok ezt azt. A könnyű reggeli, meg egyáltalán nem hangzik egészségesen... Igaz a kávé sem az, de hé! Ha Izzievel vagyok nem kávézom, valamikor pótolni kell.
- Szerintem Usuival kéne ebédelned, a minimum, hogy meghív, ha már szívességet teszel neki a kampánya érdekében - jelentem ki, tökéletesen komolyan s már veszem is elő a telefonom, hogy felhívjam az említettet, mit intézkedjen, de az újabb kérdés megállít. Előbb bólintok, nem akarok belemenni a tanulmányaimba, vagy bármi másba, de az Usuit éritnő kérdésre válaszolok.
- A szobatársam. Szóval, felhívom, hogy jöjjön ide érted, és vigyen el ebédelni - toldom meg a tervvel, s már keresem is a nevét, aztán mielőtt ellenkezhetne, egy szigorú pillantást vetek rá - Nincs ellenvetés!
Vissza az elejére Go down
https://frances.hungarianforum.com
Ajánlott tartalom

Secrets - Zin & Amelia Empty
TémanyitásTárgy: Re: Secrets - Zin & Amelia   Secrets - Zin & Amelia Empty

Vissza az elejére Go down
 

Secrets - Zin & Amelia

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

 Similar topics

-
» Some secrets need to be kept - Kilian & Edward
» Amelia&Jennifer
» Egy kis かるた ~ Amelia && Usui
» Túlélve~Amelia@Vincent
» Tű, cérna, olló - Amelia & Lao

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Frances épületek :: Archívum-