Folyton az jár a fejemben nem lehet magánéletem, mintha az a pöcs megszabhatna nekem bármit is! Szabadlábon, vagy mifenén vagyok, legalábbis igyekszem. Egy szál ingben, rövidnadrágban, morózus képpel megyek egy neten talált lakáshirdetés helyiszínére. A bérlő azt mondta több érdeklődő van, de ki nem szarja le, úgyis én kapom.
Nem dob fel a tudat. Volt saját luxuslakásom, kocsim, most a nagy büdös szart kergetem. Mert ez az, már a környék is. Itt diákocskák vesznek ki garzonkákat apróért. Nekem is ez jutott, most hogy d' Abo leégetett és nem, még mindig nem tudom feldolgozni és hová tenni mérhetetlen haragomat.
Ez a pocsék környék jutott nekem, a ház se tetszik, látszik rajta az olcsóság. Eleve lift van... Rühellem a lifteket Abo óta. Minden szerencsétlenségem most ehhez kötöm. Azért választottam ezt, mert az utca neve legalább beszarás, Elm, illik a stílusomhoz. Semmi más nem jó benne. Legalább franciaágy lenne, nagy a helyigényem.
Megállok a 72-es szám előtt az ötödiken, ez is milyen hülye emelet és bekopogok. Gondolom a főbérlő fog ajtót nyitni. Igyekszem kisimítani az arcom, hogy ne legyek túl taszító, a legtöbben ma is fosnak ha rám néznek és ha önmagam adom sosem lesz lakásom. Utcán meg nem fogok élni, akkor inkább felvágom az ereimet. A luxushoz szokott tekintetem máris összeszűkül, pedig még nem is látom a lakást éppenhogy nyílik az ajtó. Alacsony, kopaszodó, megszeppent, pocakos férfi nyitja ki, ettől a fajtától tartottam. Pipogya, megalkuvó alakok, engem kifejezetten rühellnek. Mosolyt erőltetek az arcomra, de nem megy, csak félig sikerül. Látszik, hogy ez is rohadt megerőltető.
- Jó napot, az albérlet iránt érdeklődöm. Szabad?
Ha nem áll el az útból széttaposom! Tirhulj, barom! Hagy hányjak egy jót.
Jóég, de szar, ma inni fogok. És mi ez, hogy két ágy? Kettészelte a jóisten? Kiakadva nézem, nem ketten vagyok wazze, nem látja?

Na jó... az az albérlet ami most van totál átmeneti, de tudtam is mikor kivettem, mert hát látatlanban bármit is találni... de annyira nyomorék az a hely, még gáz sincs, hogy legyen meleg vizem meg tudjak főzni, komolyan életképtelen az a sz*r. Már két napja a neten lógok, mire megtalálom ezt a... lakást. gyanúsan olcsó, ráadásul az Elm utcában van, baszki ilyen létezik? Horror, tuti megöltek ott valakit azért adja ki potom összegért. Felhívom a pasast, mondja hogy menjek ma, jön valaki más is megnézni, mondom nem baj. Azt már nem tettem hozzá, hogy ha kettesben maradok a delikvenssel akkor elkergetem úgy is enyém lesz a kecó. Már ha nem egy trágyadomb, ahol megint nincs semmi élhető dolog.
Lift, pont elmennek vele, hát gyalogolok, csak az ötödikre kell felmenni, nem vagyok elhízott mekis amerikai koca, hogy megterheljen, hallok valami beszédet, ajtócsukást. Megtalálom a címet, jej, kopogtatok.
-Bocsánat... a hölgy valószínű... - Oldalaz vissza az ajtóhoz a férfi mellett a tulaj és kinyitja nekem aggódva az ajtót ugyan ki jön még?
-Jó napot! Az albérlet miatt jöttem, ma beszéltünk! - Dobok be egy bájmosolyt, mert muszáj, nem lehet világgyűlölő arcom, mert akkor nem keltek jó benyomást. Persze nem lesz jobban mikor meglát, fekete top és szakadt térdig érő csípőfarmer van rajtam, tornacipő, a hajam egyenesen lóg keretezve arcom. El is suhanok mellette, legalább szag nincs, nem kell felavatnom a budit, hogy visszajöjjön a tegnapi mekis kaja.
-Ó... csak nem az albérlet miatt? - Neki nem jár üdv és szia, ez a srác az ellenfelem! Ki kell túrnom, más dolgom sincs. Körbepillantok, van villanytűzhely, mikro (luxus bammeg) meg... két ágy? Mi a tököm, minek kettő? Egy szoba egy ágy nem? Minek bele kettő? Két szekrény is van... mi ez elvált házasok lakosztálya? Azért kap a srác egy gyilkos mosolyt, hogy tipli haver és elmenve mellette benézek a fürdőbe. Megteszi.
-Szó...szóval mindkettejüket érdekli a lakás? - Hallom meg a hátunk mögül a hájas fószer hangját, jah, hogy ő beszélni is tud? Jah tényleg, a telefonba még volt hangja.
Rásandítok a srácra, nekem ez a kecó kell. Többre még nincs pénzem, mivel nincs munkám és spórolnom kell. De a másikban megdöglök egy héten belül valamiben.
-Érdekel, kiveszem. - Egy ellentmondást nem tűrő mosoly a srácnak, legyen gentleman és húzzon a fenébe, köszcsi.

Ez a legszarabb kecó, amit valaha láttam, pedig elég sok filmet néztem, amikor épp nem a pornó csatornán barangoltam. A gyámoltalan főbérlőt egészbe lenyelem mielőtt annyit mondhatna lakbér. Mindegy, jó lesz, elcsövezem itt néhány hétig, aztán csá, kitalálok valamit. Legrosszabb esetben szólok Darylnek, bár nagyon nem akarok az ő nyakán lógni. De mindenki más ki nem állhat, szóval, ha a csótányok megesznek...
Ez hülye! Milyen hölgy? Úgy nézek rá, hogy hugyozzon be, rohadtul nem értem mit kaffog itt nekem. A lakásra is épp csak egy pillantást vetek mielőtt elmegy az életkedvem. Kicsit visszajön, mert meglátok egy jó csajt és első blikkre rohadtul nem értem minek van itt. De a látvány jó, vagány kislánynak tűnik, lehet a pocakos ember unokája, vagy szomszéd. Ez addig tart, amíg nem közli minek van itt.
- Ezért a fosért?
Bukik ki belőlem, hihetetlen. Él még olyan csóresz a városban, mint én? Mondjuk szakadt kiscsaj, de ez stílus tudtommal. Egyébként nem ellenfél, még szőke is.
- Az albérletem miatt.
Villantok a lányra "takarodj kicsim" mosolyt, ami vicsor és tegyük hozzá ronda mert belőlem jött. A lány aztán kardoskodik és bemászik, gyorsan sietek utána, nehogymár joga legyen szétnézni. Figyelmeztető pillantást vetek a bérlőre
- Úgy gondoltam...esetleg, ha nem tudnának megegyezni, mivel mindketten Egyetemisták...akár...hozattam még egy ágyat...
Hallom a makogást. Nézek rá, ez nem lehet ép ember.
- Aha és megoszlik a rezsi?
A bácsi bólint, ez nem számol azzal, ha mondjuk ellik a csaj, ha velem összeköltözik. Mindegy, íratok majd alá vele "nem az én felelősségem a gyerek" papírost. A csajra nézek, végülis pár dugásra megtenné és fizetné a rezsit
- Én is. Ha nem tetszik húzz el
Vigyorgok a lányra, á, pár nap és sikítva távozik. Velem? Ki bírná ki velem? Egy kiscsaj?

-Közöd? Jobb mint ahol nyomorgok... - Morgok az orrom alatt, bááár. - Jah, elég szutyok... Repedezik a plafon is... háát... - Közlöm, amúgy tényleg besz.rok. Na mindegy, hátha olcsóbb lesz a kecó, igaza van. Jó taktika, van egy jó pontja, főleg ha elhúz. Akkor lehet meg is kedvelem.
De ahogy elnézem ha f.s ha nem f.s a kecó kell neki, úúú, ez a tekintet, elégedett mosolyt csal ki belőlem. Öröm lesz nézni ahogy megszégyenülve elkullog. Amúgy is túl helyes, nem kedvelem a túl helyes pasikat.
-Miiii? Komolyan azt hiszi összeköltözöm ezzel? Azt se tudom kicsoda... - Esik ki a szemem szinte a helyéről, wtf?! Komolyan ezt mondta?!
A kérdés jogos a csávótól, olcsóbb lenne... anyagias vagyok, b.ssza meg, csóró is. Eszem van, pénzem nem... de azért... hah bólint. Rágom a szám, végigmérem a csávót.
-Kotródj haza te... jah nincs hova? Majd alszol a suliban, én maradok! - Na ne már hogy azt hiszi megfutamodok csak mert... basszus, vele fogok élni? Jó mindegy. A koliban is taplók lesznek, csilli-villi kiscsajok, annál egy pasi is jobb. Komolyan, néha így gondolom. De ha rám mászik kinyírom.
-De ha hozzám érsz letöröm a kezed és kicsinálom a laptopod... - Komoly fenyegetés, manapság mindenkinek van és azon van az életünk. De az enyém mindig velem van, ő nem nyúl az enyémhez.
-Szóval... megegyeztünk?
-Jah, hozza a kva papírokat... fele rezsi és augusztus végéig fixen maradok. - Közlöm, bár inkább a sráccal mint a tulajjal, hiába nézek dühösen az utóbbira. El is megy hozza a szerződéseket, szerintem örül ha mihamarabb elmehet. Keresztbe fonom a karjaim a mellem előtt és az ujjammal dobolok. Lehet most voltam hülye, de ha mást nem addig szekálom a csávót míg el nem húz. Mindenütt a szőke hajamba fog botolni, kirózsaszínesítem a lakást.. fúúj... de ha muszáj.
-Na szóval... - Fordulok felé, de inkább kihívóan mint csábítóan, rohadtul nem akarok tőle semmit csak a fele lakbért. - Ki a fene is vagy te? - Jah, a neve érdekel, nem az élettörténete, azt pont letojom. De valahogy meg kell majd szólítanom, nem hívhatom parasztnak. Vagy mégis? Még eldöntöm.

- Miér, hajléktalan vagy?
Morranok rá a csajra. Nézze csak a falakat, aztán menjen el a kedve mindentől és húzzon vissza az utcára. A nőknek amúgy is könnyű, lehetnek kurvák.
Vigyorgom, hogy "megnevez" azt mondja ez, végülis jó szó rám és tényleg nem én vagyok a legideálisabb lakótárs. Csodás, akkor máris elment tőlem a kedve, megfordulhat és kinyomhatja a formás hátsóját az ajtón. Gúnyosan integetek neki, felőlem fordulhat kifele. A főbérlő meg csak motyorászik.
- Hát mindketten ugyan arra az Egyetemre járnak...
Próbálkozik. Micsoda? A kislány is franciska? Nézek egy nagyot, mindenfajta fura bige jár oda, válllatvonok, ne oszt nem szoroz, lefosom az Egyetemet, ettől még nem fogom jobban kedveli a szőkét. Emlékszem említettem a kis kopasznak, hogy dolgozom és mellette Egyetemre járok, ez az infó mindig jó ajánlólevél. Megállok a falnak dőlve, tulajdonképp nem vesződöm vele, hogy megnézzem a falakat.
- Semmi közöd hozzá. Aludj te, ha ez a perverziód. Valaki majdcsak befogad, jó a segged, próbálkozz azzal.
Ő fog elmenni, nem kérdés. Én maradok és ez biztos. Se Dé nyakán se d' Abo nyakán nem fogok lógni. Jóisten ez rímel! Próbálok gyorsan másra gondolni. Szuggerálni a lánynak, hogy velem nem jár jól.
Hozzá érek? Felnézek a plafonra, méltatlanul fújtatok.
- Ennyire nem vagyok nőre szorulva. Ha nem akarod nem érek, nem vagyok erőszaktevő.
Sajnos ez kimaradt. Talán nézőpontot kéne váltani. A laptopom, micsoda fenyegetés!
- Viszont ha a laptopommal játszol lehet eltörik valamid
Vonom össze rögtön a szemöldököm, nem ütöttem még meg nőt, de úgy próbáljon a titkos cuccaimhoz nyúlni! Most kajak vele kell laknom? Ezzel a kis nagypofájú szűzanyával? Messziről lerí, hogy frigid! Na ne már...
- Hozza
Morgok én is, amíg az ipse eltakarodik, fél szemmel, hunyorogva a csajra bámulok. Augusztus vége... Abba nem fogok belehalni.
- Neked Mr Anderson.
Lepattanok az ágyra, engem nem érdekel a neve, hívom Barbienak. Annyit kibírok, a végére meg úgyis megtömöm, vagy megtöröm.
- Remélem nincs sok cuccod.
Jegyzem meg mellesleg, amíg a papírokra várunk. Az ágyon kényelmesen elfekszem, fel is rakom rá a lában cipőstül, hagy lássa, hogy állat vagyok. Ágyneműt hozok, azt nem kell látnia, mikor ezt a szart súrolom. Lehet megcsináltatom majd Daryllel, úgyis csak egy éttermet vezet, van ideje.

-Nem... hajlékom van. - Annak lehet mondani ha normálisnak nem is.
-Jah, és ez már mindenre feljogosítja? Maga a fizetős kolesz vagy mi? - Hőbörgök, de mondjuk ez valóban megnyugtat hogy nem egy totál vadidegen a csávó hanem... szaktárs vagy legalábbis hasonló.
Aztán közlöm a sráccal húzzon máshova, elkerekedik a szemem hogy burkoltan bókol. Hogy van pofája... ez durva, lehet kétszer jobban meg kéne gondolnom a dolgot, de nem érdekel. Megszívom magam.
-Öltözz be nőnek és áruld magad, manapság sok a perverz, kelendő lennél. Én maradok, kell a kecó. - Mert ez nem kérdés, maradok. Már két hete szenvedek a többi albérlettel és nem bírok megélni a másikban. Ez marad.
-Hmpf... Ez jó hír. - Végigmérem, helyes, gondolom sok cicababa örömmel szétteszi neki a lábát, így kanos nem lesz. Jól van, nem közveszélyes, szorult belé némi értelem.
Elvigyorodom, hogy a laptop a gyengéje.
-Megegyeztünk. - Szerintem valahogy megoldom míg el nem húzza a belét.
Hah nem megy el, de sebaj, augusztusig kibírom, bár talán elmegy hamarabb, jó lenne.
-Pfffffffffff... - Röhögök fel, nem bírom megállni, úúúristen! - Hah...akkor... akkor én leszek Smith ügynök! - Eltakarom a szám, ez így nagyon gázul hangzott, de gyorsan komolyra váltok. - Könyörgöm ne így hívjalak már, akkor már inkább Neo. - Mondom komolykodó fejjel, de kicsit kuncogok így is.
-Csak tíz bőrönd, három válltáska és két csajos. Nem sok, öhm... a te cuccod majd a konyhában hagyjuk. - Dobok be egy gunyoros mosolyt, igazából van két nagyobb sporttáskányi cuccom meg a laptopom és ennyi. Nem sok.
Felfekszik az ágyra, úgy fest választott hol akar tespedni majd... itthon. Jól van, nekem nyolc, pont nem érdekel a saját térfelén mit csinál, inkább a konyhát vizslatom. Van benne pár edény meg tányér, pohár, ilyesmi tök jó. Gondolom az előző lakó hagyta itt, nekem is van, Neonak nem tom.
-Szoktál főzni Neo? Van lábasod, ilyesmid? - Komoly a kérdés, akkor helyet kell csinálni neki, nem tudom hány lábas fér ide. Bár pasi, tuti nem főz, majd mindig mindenütt pizzás dobozok lesznek. - Vagy csak tegyem ki neked a centrumpizza számát, elleszel azzal nagyfiú? - Kérdezem cukkolóbban.

Az nem lehet rosszabb mint ez. Vállatvonok, nekem tök mindegy. Az erősebb marad és az én vagyok. A puhapöcs pasas csak pislog, rázza a fejét tanácstalanul.
- Akkor egyezzenek meg kérem.
A helyzet világos, ha mennie kell valakinek, akkor az a barbie lesz. Próbál kekeckedni, de ezen a transzi dumán csak röhögök.
-A nőiességet a saját bugyidban keresd, én maradok.
Ő még mindig jobban megélne mint kurva, bennem túlteng a tesztoszteron. Ha akar csinálja, nem egy csini cica fog kikészíteni. Max a gyíkot akkor veszem elő, ha hazabújik az anyja, vagy az aktuális szeretője szoknyája alá. Nem veszélyes, csak egy barbie, hátha vicces lesz szekálni. Nem nagyon van ilyesmire energiám mostanában, de üsse kavics, ha már itt van kikészítem, majd hangosan nézek pornót. Gondolom rosszul viseli a műorgazmusok hangját. Egyébként tényleg nem erőszakoltam még, amelyik nő nem omlik a lábaim elé az nyilvánvalóan frigid. Tudok, amit tudok, de tényleg bárki örömmel szétteszi magát nekem, válogatnom nem szükséges, hisz egyik olyan mint a másik, így ők maradnak le valami jóról, nem én. A vigyora nem tetszik, laptopzabálónak tűnik. A szőke nők nem értenek a gépekhez ez minden szar viccben ott van.
Megegyeztünk, frenetikus. Mogorván biccentek, a mitugrászra rámeredek, hogy hozza a papírokat, vagy felfalom. Készpénz van nálam, pont annyi amennyit erre a kéróra hirdetett. Vajon a barbie is készült?
A beszari eltakarodik, addig én levetem magam a jövőbeli ágyamra. Látom a nevem is tetszik neki, a Mátrixot legalább ismeri. Egy jó pont. Nem, inkább csak egy fél mert kiröhög.
- Volt valami szőke csaj az első részben, az lehetsz.
Amikor ki kellett szúrni a Mátrixban, rémlik ilyesmi. Különben én vagyok a kiválasztott, már a nevem is sugallja. Felmeredek a plafonra, elszámolok ötig, majd gúnyos vigyorral visszameredek rá.
- Lio.
A Mr Anderson jól hangzik, menjen a francba. Mennyi? Nézek rá elkerekedett szemmel, az én térfelem aztán nem foglalja el.
- Akkor szabadulj meg a felétől, ami nem fér el kihajítom.
Na majd pont én leszek kompromisszumképes, ha még le sem szop.
Jól van a konyhában a helye, maradjon. Én azt messzire el fogom kerülni nem vagyok az a konyhatündér típus.
- A lényeg, hogy ne lógjon semmid az én térfelemre Smith
Fenébe, még a végén kisül, hogy van humorérzékem. De azért a vigyorom nehezen fojtom el. Maradom kell a barbienál.
Úgy nézek én ki mint, aki főz?
- Nem.
Amikor gúnyolódik csúnyán nézek rá.
- Rohadtul nem kell a "segítőkészséged" De ha te főzöl majd odaadom pénzt és eszem belőle.
Házvezetőnő! Talán nem is lesz rossz. Főz nekem, egy kis basztatással talán mos is, tartani kéne ilyesmit. Most a jövőre gondolok a Barbie lázadó, nekem rabszolga kell.

-Hah, szerencsére nekem nem kell keresni, ellenben te lehet nem találod a gatyában a kis lompost, szomorú, ha keresni kell. - Forgatok szemet, legalább nem csórja el a ruháim bemutatózni.
Asszem megegyezünk a nagy fiúval hogy kikészítjük egymást a következő napokban míg elválik ki lesz a gyengébb láncszem, én természetesen tudom hogy ő. Szóval hozzák a papírokat, pénz van nálam, reméltem ma már költözhetek. Mondjuk nem így... de... mindegy.
-Áh, kössz nem. Nincs karmazsin ruhám! De ahogy akarod! - Nevetek, jaj szerencsétlen, eszembe nem jutott volna ennyire szemét mód kiröhögni a neve miatt, de basszus milyen bemutatkozás ez?!
-Eliza. - Okés, oroszlán fiú, lehetne Simba is! Ha nagyon szívatni akarom majd így is hívom.
Csak kiröhögöm újfent, ez a gyerek mindent elhisz? Ú de naiv istenem, vagy csak meleg apukák nevelték fel, és nem tudja hogy nem minden nő hurcol magával egy fél várost lakás gyanánt.
-Okés, az megoldható, de kölcsönös! - Lehet vele egyezkedni, szóval ignorálom, van sütő! Nem büdös a hűtő! Imádom! Bárcsak elhúzna a szép-rossz fiú, akkor tökély lenne.
Gondoltam hogy nem főz, de a külső és a kezdeti tapló viselkedés lehetne csalóka. De nem, hova gondoltam! De csak vigyorgok, a következő szavain elmerendek, az állam simogatom.
-Lehet róla szó. De az edényt te mosogatod el. - Mosolygok, ó elképzelem ahogy táncikálva valami nyálas számot dúdolva úszik a habos tányérokban. Vigyorognom kell.
Közben visszajön a pasi, szemet forgatok, igazából belegondolva ha ezzel a töketlen anyám asszonykatonájával, aki láthatóan remegéssel szándékszik a fölös negyven kilóját leadni, kéne együtt élnem, hááát... Akkor már inkább Neo. Leo. Lio. Szóval vele is jobb.
Aláírom ahol kell, majd csengetem a chast.
-Remélem van két kulcsa mert nem akarunk igazodni a szükségesnél jobban egymáshoz...
De kapunk két kulcsot, egyet el is teszek, diadalmámor önt el. Vééégre, van értelmesen lakható helyem. Talán az ablak is zárható.
A pasi el is megy ha Lio is kitölti amit kell és fizet, ketten maradunk "otthon".
-Jól van. Akkor beszéljük meg az alap dolgokat és elmegyek a cuccaimért. Én ma már itt alszom a másikat meg végre felmondhatom. - Sóhajtom. - Mikor kelsz reggelente? Kell tudnom valami allergiádról? Nem akarlak kicsinálni a látszat ellenére. Jah és mindenki maga után mos, takarít, vili? Neked valami? - Állítom fel a szabályokat, remélem utálja őket, de ezek tényleg alap dolgok.

Ez most komoly? - fejet vágok a tököm méltatására, nincsenek gátlásaim, akár meg is mutatnám neki. De a vén fószer még elájul és előbb a szerződést kéne aláírni.
- Meglátod Barbie, úgyis találkozni fogsz vele reggelenként. De elöljáróban: Biztosítást kötöttem rá.
Kacsintok, egyébként tényleg még Vegasban. Akkora pöcs vagyok mint amekkora pöcsöm van szokták mondani és ilyenkor sosem tagadom. Nem ez a gyenge pontom.
Karmazsin ruha? Nem röhögök mert nem értem ezt a viccet, Márixos lehet, hagyom rá, megmondtam a nevem. Tény, hogy jobb lenne a Mr Anderson, de hagyjuk, úgyis mindenki Lionak hív. Majd ha kapok
d' Abotól egy rabszolgát karácsonyra. Amilyen kedves pasas transzit küldene becsomagolva. Az élet szar. Ki kérdezte a nevét? Nekem tök jó a barbie. Biccentek, sajnos megjegyzem. Ilyenkor bánom, hogy jó a memóriám. De kompromisszum kész, nehezebb napokon hátha ráveszem valami könnyed análra
- Nincs sok cuccom.
Nekem elég ruha, a gépem, azon minden ott van, ami egy jó estéhez kell. Nem sokat leszek itthon, suli és munkám is van, utóbbiból több is. Szeretem magam rendesen lefoglalni, főleg, hogy kezdhettem elölről az életem a kedvenc madaram miatt.
Rámeredek, mint aki nem hisz a fülének. Főzni fog nekem! Mosogatás, legyintek, majd szerzek mosogatógépet.
- Megegyeztünk!
Biccentek, ha csak nem ragaszkodik a kézfogáshoz. Nőkkel nem szoktam, hagyjuk a formaságokat. Jön a fószer és kiderül a kiscajnak van pénze. Csalódottan odalököm a részem. Így mondjuk legalább maradt, mert csak a fele kellett, tudok venni mosogatógépet. A kulcsot sem nekem kell intézni, hátradőlök, majd a szöszi megoldja. Ha megkaptam a kulcsot még az ágyról is hajlandó vagyok levenni a lábam.
- Milyen alap dolgok? Lakunk és kész. Annyi, hogy nem hallgatjuk, ahogy a másik szarik.
Bunkó vagyok, igen, üdvözöllek a világomban Eliza, fáradj beljebb. Kérdések! Ez kajak kérdeseket tesz fel nekem!
- Reggel.
Őrjítő a bige...
- Nincsen
Egyre ilyenebb fejem lesz: -.-
- Lenne. Ha néha felmosol fizetem a netet. Szobát, közös tereket. Mossál és megegyezünk. Hozok sört, ilyesmi. Mi kell?
Nemtom mik a lány igényei.

-Úúúú... - Mondom gunyorosan, hogy Mr b.szottnagy faroknak biztosítás kell. De azt ne mondja meztelen alszik és minden reggel merevedése van. Mondjuk túlzottan nem fog érdekelni.
Nem nevet, vagy nem látta vagy nem egy csajra gondoltunk belőle. Mindegy is, a lényeg hogy én jól szórakozom rajta.
-Nekem se. - Mondom, mivel nem esett le neki az előbb, elvégre az egyik táska ruha, törölköző ilyesmi, a másik meg egyéb házba való kellékek. Szóval nem sok, igazából alig hoztam el valamit.
-Jól van. - Mondom könnyedén, elvégre így drágább kaját is lehet csinálni mert ha többet veszel olcsóbb meg megoszlik a kajapénz. És nem lesz kunszt többet csinálni, arányosan hozzá mérve, mert mivel izmos, gondolom többet eszik.
A biccentés nekem untig elég, franc akarja őt fogdosni, így is mindig van köztünk vagy egy méter, és még így is közelinek érzem magamhoz. Ehhez is hozzá kell szoknom, de üsse kő, csak egy ideig marad úgy is.
Van kulcs, a sajátját odadobom a kezébe, majd elmondom szerintem hogy kéne. De megnevettet, basszus, vicces a kis oroszlán, csak meg ne kedveljem az kéne még nekem!
-Jól van. - Akkor elég lesz bezárkóznom a fürdőbe reggelente. Ú, meg kell néznem rendesen zárható-e a fürdő, gyorsan meg is lesem, de igen. Majdnem leizzadtam, de megúsztuk, nem ontom a büdöset mégsem. Bár van dezodor rajtam, de a mai világban minden ratyi nem bízhatsz semmiben.
-Jó, én is. - Kár, szívesen zörögtem volna neki reggelente hogy ne tudjon délig aludni...
-Hát jó. - Akkor nem tudom véletlen kinyírni, megnyugtató.
Elkerekednek a szemeim, hol a csapda? Hmmm... mivel még nincs munkám minden spórolás jól jön, de így hogy fogom elüldözni? Nagyobb lesz a károm akkor mint a hasznom. Hah...
-Jól van, akkor mit szólnál ahhoz, hogy mindent én takarítok itthon és akkor te bevásárolsz, kaját, fürdőbe ami kell, ilyenek, fizeted a netet és... a sör jöhet, de ne valami ízesített szart, rendeset. Világosat. - A barna sem értelmes sör, de talán ő érti mire gondolok. - Mit szólsz? - kérdezem, nekem ez így rohadt kényelmes lenne, mert otthon is én takarítottam és főztem javarészt, mert én voltam otthon, vásárolni amúgy sem szeretek, meg sok pénz elmegy a dologra, meg cipekedni sem szeretek. Ő úgy fest jobban áll anyagilag, szóval az hogy rám is költ még valamennyit lehet nem vágja földhöz. A net meg kell, a sör meg finom. Tiszta jól járnék, de szerintem ő is, mert lenne kaja mikor hazajön és rend lenne. És nem utolsó sorban lenne tiszta gönce... láttam mosógépet, kézzel nem mosnék rá de így nem zavar. Apámnál nem lehet trehányabb...

Még az ő frigid vaginája is benedvesedne. Lehet be is fog és akkor majd úúú helyett ááázhat. Ez is mekkora baszott csaj logika! Az előbb azt mondja van négy bőröndje, amit kinézek belőle mert szőke, aztán rájön, hogy ja bocs mégse, mert gondolom betojik, hogy a fele a ház előtt végzi. Franc se tudja mire gondolnak a nők, nem érteni őket. Ezekhez kézikönyv is kevés, megrázom a fejem, úgy nézek rá, mintha hülye lenne.
- Hurrá
Ünnepelem meg iróniával. A kajába is könnyen belemegy, idő kérdése és mindent ő fog csinálni. Még olyan pillantást is kap, amiért nem fog a pokolra küldeni. Ez kellemes, ez olyan elégedett vagyok nézés.A kulcsot elkapom és zsebre teszem, jó lenne már ma beköltözni nehogy túlságosan otthon érezze magát a bige. Elhozom azt a pár cuccom ami van, aztán ennyi. Megint azt mondja jól van, beragadt valami neki? Azon vigyorgom, hogy megnézi mennyire zárható a wc, engem nem érdekel, ha hangos és büdös leszek, legalább hamar eltakarodik. Igyekszem ezt a nagy jókedvet mérsékelni, amikor visszajön. Feltesz egy pár felesleges kérdést, reggel kell a barbie. Tudomásul veszem, biccentek nem jól vanozok, mert az agyamra megy. Ételallergiám sincs, úgyhogy bármit főzhet.
- Azt főzöl, amit akarsz. A főzeléket nem szeretem, azért nem fizetek.
Szögezem le, pépet egyenek a rokkantak.
- Ma már főzhetnél, ha beköltözöl.
Szépen befoglak én kislány. Még a végén élvezni fogom, hogy van egy csajszi a háznál és az is csak idő kérdése, amíg rám kap.
- Benne vagyok.
Kocsim mindig van, legfeljebb lopok, azzal nem nehéz vásárolni, magamnak csinálom már időtlen ideje. A netre amúgy is számoltam, ez jól jön, csak a sörön vonom fel a szemöldököm.
- Még a végén kiderül, hogy van ízlésed, nocsak...
Kapja meg tőlem A dicséretet. Néha hozok neki sört, vásárolok és fizetem a netet, meg a kaja felét. Ő takarít és megfőzi, nem rossz...
Felállok, jó lenne ide hányni a cuccaim mielőtt ez itt nagyon berendezkedik. Részemről megegyeztünk.
- Csá barbie, majd jövök.
Nem kell egy fél óra és újra itt b*om majd a rezet a nyakán.

Annyira idióta ez a pasi, de csak mint a többi, nem hibáztathatom. Szánalmas hogy nem ismeri fel az iróniát és a gúnyt, valószínű csak a robotbeszédet érti. Kis szánni való, de nincs nekem időm pont őt sajnálni!
A lakás nekem megfelel, ha keveset látom álom lakássá is avanzsálódhat. Bár az akkor lenne ha elmenne ez a kiválasztott nyomorult, de... hát semmi sem tökéletes. Az élet sz.r és kegyetlen, örüljek hogy kicsit jobb a helyzetem mint tegnap volt, nem de?
-Ó, kis finnyás, hát rendben! - Kuncogok, akkor azt csak akkor csinálok, ha megszívat.
-Majd meglátjuk, de akkor elmehetsz vásárolni. Ha lesz miből főzök nagy fiú. Rakd össze, emészd meg és akkor elválik mit vacsorázol. - Vigyorgok félszegen, azért meg kell mozdulnia, hogy legyen kaja, még a végén elhájasodik és olyan lesz mint a tulaj.
Biccentek, benne van, fura lett volna ha nem. A férfiak imádják ha csak a pénzt kell adni, de most így, hogy ledolgozom a részem, nem zavar ez a felosztás. Úristen... mint valami rossz házaspár, most esik le... fúj. Na mindegy, erről nem kell tudnia senkinek. Remélem ő sem jön rá.
-Durva lenne mi? Kiderülne engem is anya szült, nem valami állat! - Kerekednek el a kifestett szemeim, de aztán csak megnézem a szekrényeket meg az asztalt, igen, el fogok férni.
-Csá Neo, majd találkozunk... - Hagyom rá, nem igen izgat. De nekem több idő kell mint fél óra, messzebb laktam jóval az egyetemtől, szóval én csak két óra múlva jövök meg a cuccaimmal mert fel is mondom az előzőt.
Szóval mikor visszatérek már nálam minden cuccom és teljesen hivatalosan csak itt lakom! Luoist majd megkérhetem ide hozzuk a könyveket, nem fog égni a pofám, hogy micsoda lyukba viszem. Bár itt van ez a gyökér, jó lenne ha nem lenne itthon, de talán szerencsém lesz.
Szóval egyelőre lehányom az ágyra őket és leülök az ágyra, hogy megpihenjek. Dög meleg van...

Ez is életem egyik pocsék napja lesz, mikor önként Barbi mellett bérelek lyukat. Nézek rá fintorogva, ebből kinézem, hogy sajttal eszi a marharépát.
- Miért te minden szart megeszel?
Kérdem fitymálóan, jogom van válogatni, pépet ne csináljon. Vásároljak, pazar. Megforgatom a szemem, mogorván és csúnyán nézek rá, de biccentek. Cuccom annyira kevés van (mivel mindenem eladtam ugye) hogy a kaja is be fog férni valami kocsiba, amit időközben szerzek.
- Megkapod, de emészteni utána fogok. Mindketten jobban járunk.
Ostoba csirke. Nem baj a bevásárlás nem telik annyi időbe, csak az nem tetszik, hogy csettintek, de nem ugrik. Remélem legalább a kaja lesz jó. Felvonom a szemöldököm az anya szülte dumán.
- Nem gondoltam arra, hogy állat szült volna, téged inkább terhes barbieból vágtak ki.
Húzódik ironikus félmosolyra a szám sarka. Ha nem dugom meg nyugodtan önmagam lehetek a csaj előtt.
A Neo igazából még tetszik is, Keanu sem rossz arcú csávesz, szal annyiban hagyom ezt a könnyes búcsút és elhúzom a csíkot a házból. Így, hogy vásárolnom kell tovább fog tartani, de biztos kevesebb ideig leszek távol mint két óra.
Kocsit szerzek, ha Gwennek is tudtam magamnak sem nehéz, igaz fele olyan istenkirály se, mint amit eladtam, mint amennyi vagyonom elúszott semmiért. Igyekszem nem ideggörcsöt kapni most ezen, hanem bevásárolni. Krumplit veszek, hogy pucoljon, hagymát, hogy sírjon, sajtot mert szeretem és marhahúst mert azt is. Veszek még tésztát, tojást, lisztet olajat, alapélelmiszereket (só, cukor) és alap ilyeneket, hogy mosogatószer, szappan. Nem tetszik a procedúra, mert rakás gyíklény közé kell vegyülnöm fizetni és az egyszerű emberek se értik ilyen arccal mit keresek olyannál, hogy kassza. Legalább azt élvezem egy kicsit, hogy a pénztáros zavarba jön és nem veszi észre, hogy kevesebbet adok, mint amennyit fizetnem kéne, mikor rásandítok a napszemüvegem mögül.
Mindent bevágok a kocsiba, aztán hajtok "haza". A csaj akkor még nincs "otthon" és ahhoz is kell idő, hogy mindent felhordjak. Előbb a kaját rakom hűtőbe, aztán a saját cuccaim hordom fel. Jóformán csak ruháim vannak, néhány könyv, azt bevágom az ágy alá, hogy észre ne vegye. Mire végzek barbie sajnos megérkezik. Úgy néz ki mint aki kikészült. Köszönés helyett odaállok fölé és az orra alá nyújtom a számlát. Gondolom elveszi és ha szabad lesz a kezem, akkor lekapom a felsőm, barbie olyat láthat mint még soha. Fél szemmel lesem a reakcióit. Átizzadtam ki kell mosni.
- Csináltam egy szennyest, egy lavórba rakom, amit ki kell mosni.
Közlöm vele. Nekem elég sok ruhám koszos, amit hoztam annak a fele a lavórban köt ki, de még fér rá. Érdekel a csaj milyen melltartóban, remélem csatlakozik.

-Nem, de a főtt ételek közül nem válogatok. De a mekis szar, pár napa azt ettem... Azt pl nem. - Mondom hideg közönnyel, meg a saját főztöm csak megeszem nem? Azt úgy alakítom és ízesítem ahogy akarom.
-Milyen szellemes, azta! - Cukkolom kicsit, jól esik, főleg hogy milyen haragos lesz tőle! Jó lesz az agyára menni, ez lesz az új hobbim. Lesz egy karakterem a könyvben, valami kis jelentéktelen akit róla formálok és majd ott is szívatni fogom. Szerintem imádni való lesz!
-Ú, olyan darabos a mozgásom vagy annyira jó feszes a mellem? - Vigyorodom el, tetszik a humora. Sajnos.
De aztán megyünk a cuccainkért, nekem is van dolgom. Összeszedni mindent, külön csomagolni a szennyesem, összehajtogatni ami tiszta, takarítani nem fogok. Ezt?! Meg összeszedem ami kell, majd átcaplatok a városon a csomagokkal. Kimerülök belé, mert nem egy álom a két tömött táskát a buszon cipelni és gyalogolni, plusz a laptop, ami nem pille könnyű darab. Le is vetem magam az ágyra, hogy szusszanjak, nyújtja a számlát, na bevásárolt, nem reménytelen alak. Mennyi?! Ahh... jó.
Erre előttem vetkőzik.... jó mondjuk hol tegye? Olyan a teste mint Brian-é volt, fintorognom kell a gondolatra, el is veszem a tekintem.
-Ügyes fiú vagy... akkor bedobom a mosást, mert nekem is van mosni való és főzök, meglátjuk értelmesen vásároltál-e. - Sóhajtom, roppantok a hátamon egyet, ahogy felállok és előveszem a zacskót, amiben van némi szennyesem, hozzácsapom kifele menet az ő pólóját is.
Míg válogat mit kell még mosni neki addig benézek a hűtőbe meg a többi helyre ahol kaját sejtek.
-Neo... nem vagy reménytelen! - Mondom elképedten, bolognai spagetti lesz, nálam van még egy kis paradicsomszósz a táskában, végre megfőzhetem. Elő is pakolom a dolgokat.
-Na és mondd... Te nem most jelentkeztél a Francisre, ugye? Hányadéves vagy? - Igazából a korát akarnám belőni, meg hogy úgy általában milyen is lehet ez a Lio. Amúgy nem úgy nézek ki aki most leállna vetkőzni, ne várjon erre.

Vállatrántok, a mekis kajával sincs különösebb bajom, de a csajok finnyásak. Ő különösen kényesnek néz ki és amikor épp nem dugom a nőket ez marhára idegesít. Rondán nézek rá, amikor beszól, de elengedem a fülem mellett mert nem tudok visszavágni. Csak azt tudom továbbfűzni, hogy műanyagnő szülte.
- Szőke vagy és cukorfalat
Ejtem ki ez utóbbi szót fintorogva, fizikai fájdalmat okoz. Mikor a melleiről beszél értelemszerűen megnézem a melleit.
- A melled nemtom, gyere ide megnézem
Vigyorgok rá gonoszul, tényleg szíves örömest megtapogatom neki.
A bevásárlás és a többi viszonylag könnyen megy, hazaérve lepakolok, bár még nem mindent rendezek el, mikor visszatér ő szőkesége. Igaz előtte vetkőzöm és arra számítok el lesz ájulva, de rám se néz. Biztos elpirulna és zavarná a dolog. Sebaj, előbb utóbb csak rám kell néznie, mert nem fogok felöltözni és jó lenne,ha a számla felét is kifizetné, én többet eszem, neki elég valamivel kevesebbet adnia. De rendes vagyok, rohadtélet! Elfintorodom, hogy úgy dicsér meg mint egy kutyát és faképnél hagyom, visszatérek a cuccaimhoz.
- Csinálj, amit akarsz
Vetem oda, miközben pakolgatni kezdek. Morgok, amikor hallom a "becenevem" és hogy nem vagyok reménytelen.
- Persze hogy nem, be tudok vásárolni
Jegyzem meg sötéten. Tényleg nincs sok cuccom és ami van rögtön be is pakolom a szekrénybe. Külön akasztom az ingeket a nadrágoktól, a pólókat különválasztom a zokniktól és alsóneműktől.
- Végzős, negyedikes
Válaszolom meg a kérdését.
- Te gondolom elsős, milyen szakon?
Kiscsaj, ha jól sejtem.

-ÚÚú... inkább káromkodj, ezt morbid volt a szádból hallani... - Szörnyedek el, egyrészt, mert ne cukorfalatozzon le, másrészt pedig tényleg durva volt a szájából ezt a szót hallani.
-Hah, álmodik a nyomor. - Vigyorgok rá félszegen, gondolatban tapizzon, ott szabad, oda szerencsére nem látok be.
A teste nem izgat, jó, látványnak nem rossz, elmenne háttérképnek, de ennyi. Nem fogok elvonási tüneteket kapni ha nem sakkozhatok az ujjaimmal a kockahasán, szóval ne is várjon ilyet.
Morog, de fel sem veszem, azon lepődnék meg ha mosolyogna. Halál komolyan. Aztán kicsit normálisabb hangot ütök meg vele.
-A legtöbb pasi nem tud Lio, hidd el. Csak csupa felesleges dolgot vesznek, semmi alap dolgot, mintha nem tudnák mi az. - Ezt veheti bóknak, valahol az is.
Talán ezért is kérdezek továbbra is normálisan.
-Hmm. Az jó, akkor már nincs sok. - Ezt most arra értem végre dolgozhat, nem arra hogy nem látom majd többet a suliban, kivételesen.
-Jah, filmművészetis vagyok. Kiegészítem a diplomán ezzel, remélve nem döglök éhen. - Mert habár sok munkalehetőség van sima angol diplomával is, meg végül is írónak is elmehetnék már így, de ez a szak nagyon vonzott, más világ, és ezt is ismerni akarom. - Te min végzel? Színészin? - Nézek rajta végig ha valahol ott van a közelemben, végül is... sokan arcra mennek abban a szakmában, ha csak fele ilyen bunkó mikor dolgozik akkor valószínű kapna szerepet.
Aztán fogom és bedobom a mosást, kihozom a saját mosóporom és öblítőm és elindítom a gépet. Szerencséje van nem vagyok virágillatos maca, egyszerű és kellemes illatok híve vagyok, így a ruhája sem lesz csajos illatú. Bár ki tudja, lehet tetszene neki, de maradjunk abban hogy nem.

A tyúk ráérzett a stílusomra. Röhögök ezen, szárazok és röviden.
- Bocs bazdmeg, igazad van
Mint valami elcseszett cukros bácsi, pedomaci. Melléről jut eszembe...
- Vagy már 18?
A beszólásán szemforgatva ciccentek.
- Akkor hinném el, hogy van, ha megmutatnád
Kötekszem, aztán foglalkozom a saját cuccommal, nem fogom a mellét bámulni, nagyítólencsém meg nincs. Megdicsér, elégedetlen képet vágok, persze nem látja mert sürgölődik, esetleg ha belenéz a pofámba.
- Akkor elég selejt pasikkal találkoztál eddig. Még szűz vagy?
Le merném fogadni. Bár szőke, úgyhogy ki tudja... Közben ismerkedik vagy mi a tökömet csinál, nagyszerű... Egyre rondább képet mutatok a szekrénynek, a nyüvek most kapnak szívrohamot tőlem.
- Nincs.
Nem megyek mesterre, alig várom, hogy végezzek azzal a szarral. Gwennek azt mondtam majd lesz valami számítógépes melóm, de d' Aboval a nyakamon, lehetetlen. Lesajnálóan nézek a kis csajra, még egy diploma?
- Mi a halált tanultál te?
Kedveskedem.
- És mit akarsz kezdeni a filmművészettel?
Kérdem, aztán értetlenül nézek rá. Színész? Buzinak nézek ki? Csak azok mennek színésznek.
- Vizuális Kommunikáción.
Közlöm és mivel végzek a pakolással levetem magam az ágyra, bekapcsolom a laptopom.

-Nah, sokkal jobb. - Bólogatok tényleg jobb, bármily morbid az egész.
-12 vagyok... - Nézek rá amolyan... komolyan megkérdezted fejjel. - 21 vagyok észlény. - Közlöm vele, mert hát nem titok, bár gyanús hogy megkérdi. Nem hiszem hogy jófiúskodásból tette hogy akkor illedelmes lesz és majd nem káromkodik, szexualizál...
-Kicsinyes a képzelőerőd, túl sokat tévéztél gyereknek mi? - Horkanok rá, felőlem hiheti hogy deszka vagyok, hol érdekel? Lehet az ő farka is tíz centis.
Nem látom a fejét mert pakolok, de biztos jót röhögnék megint.
-Jah, nem tagadom. - Jó egy pasi volt, aki normális volt, de hát az francia volt és hol van az már... - Közöd? Komolyan, előbb a korom, most hogy hány pasival keféltem... mit érdekel az téged? - Kérdezem unottan válaszolgatva. Csak a szex, ő is pasi, szóval minek morogjak. Az esze az ölében van.
-Angolt. - Elég ennyit tudnia, nézzen irodalmárnak, tanárnak, mindegy. Neki nem akarom az orrára kötni hogy írónak készülök.
-Forgatókönyv írásra akarok menni. Annyi szar film kijön itt Hollywoodban, azt a szintet tuti megütöm... és még jól is fizet, a hülyéken kell meggazdagodni. - Van némi társadalom kritikám, de lehet nem ennek az izomagyú egyénnek kéne magyaráznom.
Ránézek, azta. Na ezt nem néztem volna ki belőle.
-De hisz oda gondolkodni kell.... - Szalad ki kedvesen és meglepetten. - Jah, bocs, szóval animálsz majd meg ilyenek? - Mosolyintom el magam, elkezelem hogy cuki rajfilmfigurákat kreál és hallgatja a betétdalokat... inkább beteszem a mosást mert felröhögök megint.

Szemforgatok, kész a csaj. Azt hittem rühellni fogja a trágár beszédet, de lehet pont erre nedvesedik.
- Fiatalabbnak nézel ki
Jegyzem meg, 21, tökmindegy. Kicsinek rohadtul nem tévéztem, otthon sem voltam, folyton lógtam valahol. De nem a gyerekkori téma az, amiről beszélni akarok. A legjobb az lenne, ha befogná. Ó, nincs nekem olyan nagy mákom! Egy férfi meg ne a képzelőerejéről legyen híres, milyen buzis már és nem vagyok festő!
- Nem, a tévé rohasztja az agyat, nekem jó a memóriám. Amit egyszer megmutatsz az örökre beleég az agyamba.
Nem mintha annyira érdekelének a csöcsei. Egy kattintás bazze és szebbnél szebb dudákat látatok a neten. Vagy élőben, bármikor. Mellért nem kell a szomszédba mennem.
Legalább a szűz témával felcseszem, szinte felnevetek.
- De harapós lett valaki. Az nem érdekelt hány pasival, csak hogy szűz vagy-e. Meztelen szoktam aludni, meg ilyesmi, de nem akarok sikítozásra ébredni, ha kígyót látsz a takaró alatt
A szüzekkel nehéz és meg kell őket rontani. A csajon már ránézésre sokat segítene egy jó dugás. Lehet valaki egyszer jól átcseszte. Nem, nem én voltam, rémlene az arca, mert különben nem csúnya. Sosem értettem miért tanul valaki angolt. Lenéző pillantást kap.
- Nem tudsz angolul?
Röhögök fel, az emberek összetanulnak minden szart, amivel még annyit sem érnek.
- Mondjuk ja, ez jobb mint az angol.
"Dicsérem." Közben pötyögök a gépen, felpillantok rondán, bár nem hibáztatom. A legtöbben ma sem tudják, hogy van sütnivalóm.
- Nahát, tényleg? Akkor valamit elcsesztem 3 év alatt, hogy ez nem jutott eszembe.
Gúnyolódok és igen, tovább fog dumálni, lefogadom.
- Inkább programokat írok.
Közlöm kurtán.

-Biztos az ártatlan pofikám teszi... - Nézek rá szkeptikusan, szerintem kinézek húsznak, de lehet ő az öregebb nőket preferálja. Gentofil és nem pedofil... hmmm.
-Hmmm... áldás és átok. Ha a strandon látsz egy plöttyedt meztelen hetvenes mamit, sosem felejted... ez inkább szívás! - Vigyorgok, szerencsétlen. Majdnem megsajnáltam de hamar tovaszállt az inger.
-Áh... Meztelenkedj, nem fog érdekelni. Ellenben ha átjön az egyik ismerősöm a könyveiért felkaphatnál egy boxert. Sikítozni meg nem fogok, nem szokásom, főleg nem hogy sátrat versz reggel. Vagy annyira ronda vagy lenn? Ajánljak egy dokit? - Nézek rá unottan.
-Irodalmat tanultam észkombájn... de nem fontos. - Meg nyelvészetet, de az nem érdekelt. Csak annyira tanuljak pár érdekes dolgot a nyelvekkel kapcsolatban és ennyi.
-Jah, több benne a kereseti lehetőség. - Sajnos. De hát az élet ilyen elcseszett, messze nem olyan mint pár száz éve ahol a művészet értékelve volt, legalább kicsit jobban.
-Látod itt a gond, mondom hogy nem gondolkodtál! - Kuncogok, szóval a gépre van rákattanva. Mondjuk ma már ki nem? Ezért nem lehet hibáztatni, mindenkit beszippant a technika.
-Az nem unalmas? Meg monoton? - Valahogy olyannak tűnik aki szereti ha valami dinamikus, izgalmas és változatos. De lehet tévedek és egy kocka.
Közben beindul a mosás, ha válaszolt akkor nekiállok főzni, de bemegyek a MP3-ért és a fülembe teszem, míg főzök szeretek zenét hallgatni, igaz nem így hanem a gépről, de vagyok olyan toleráns hogy békén hagyom. Bár ez most épp AC/DC, lehet szereti ha nem valami discopatkány.

Vetek rá egy "leszarom fejet" Nem érdekel. Kiscsaj és kész. Felvonom a szemöldököm.
- Franc se néz rá banyákra. Tudok szelektálni.
Muszáj beszélgetni? Egyre nevetségesebb... Viszont a következő téma még engem is érdekel.
- Miér ', frigid vagy?
Aki az én farkamtól nem nedvesedik, annak a csiklójával gondok vannak. Puffogok az ismerősön egy sort. Hozzám nem fog jönni senki, maximum Dé, ha elsírom neki hová kerültem.
- Meglátjuk.
Nem ígérek semmit. Mérgesen nézek a feltételezésen.
- Nem, szívesen megmutatom az ismerősödnek is, nem hiszem, hogy láttatok már ilyet élőben.
A pronót nem nézem ki belőle, de a farkamra, na arra rohadt büszke vagyok! Irodalom. Úgy nézek rá, mintha a holdról jött volna.
- Baromság...
Pusmogom csak magamnak, hányingert kapok a sok buzi költőtől. A keresete nem az én dolgom, csak a lakbért tudja a fizetni, a többi hidegen hagy. Nem fogok társadalmi kérdésekről társalogni vele. Főleg azért, mert nem hagyja magát megdugni és beszélgetni csak akkor szoktam, ha akarok valamit egy nőtől. Meg egyébként is szőke, irodalmas, ez Shakespearet várna tőlem előjátéknak.
- Ha-ha
Nevetek gúnyosan a nem gondolkodáson, mert gondolom értette az iróniát. Bár a szőkéknél nem lehet tudni.
- Nem.
Nem is nézek rá, pötyögök, amíg ő főz meg zenét hallgat. Én is ezt teszem, benyomok egy AC/Dc-t, hangosan, ő biztos úgysem hallja, bár nem tekerem maxra, nem kell a rikácsolás zene helyett. Hátradőlök az ágyon és félig behunyom a szemem, amíg töltök egy filmet.

-Hah, elég egyszer benézned és annyi... - Vigyorgok gonoszan, meg kéne ezzel szívatni valahogy, de szép lenne!
-Mert nem vagy az esetem már frigid vagyok? Érdekes elgondolás... - Nevetek rajta, bár nem néz ki rosszul, de ennyitől nem fogok olvadozni. Vagy elcsöppeni... nem tudom mit hisz.
-Mindegy... fiú, nem számít. - Legyintek, Lui biztos nem jön zavarba egy pasitól.
-Ingyen cirkusz, megfontolandó... majd pattogatok kukoricát is. - Mondom negédesen, mit van oda a farkától... biztos nézegeti a tükörben órákat és dédelgeti... ó anyám.
-Te is találnál olyat ami megfog állítom. - Mondom neki szórakozottan, sajnos jó a fülem.
Vigyorgok az örömtelen nevetésén, majd vállat vonok, ha nem unalmas akkor jól van. Bár lehet maga a srác az unalmas, akkor neki fel sem tűnik ha unalmas amit csinál.
Főzőcskézek, közben eszembe jut vannak még fűszereim, bemegyek kiszedem a fülemből a zenét hogy halljam a válaszát mert kérdezni akarok. akkor hallom hogy ugyan azt az előadót hallgatjuk, pislogok rá, majd a fülhallgatómra és elteszem a lejátszom, nem merítem.
-Szereted az oreganót? Amúgy feljebb tekerheted, ez jó szám. - Azzal megyek is vissza, ha igent felelt (már ha tudta miről beszélek) akkor teszek a húsra, úgy finomabb lesz.
Elfőzőcskézek, a tészta megfő mire a hús is, fél órán belül már tálalok is.
-Héj Neo, mátrixolj ide. Már ha éhes vagy. - Teszem hozzá és bontok valamit inni.
Mivel ez egy egyszerű kaja és sokszor csináltam, ha szereti valószínű ízleni fog neki. Ha hozott sajtot mondom reszeljen ha kér azt is rá.

- Mennyi? Nem egy életre fogok lelohadni egy szaros öregasszonytól
Morranok a hang irányába, felpillantani nem pillantok fel. Csak akkor, amikor burkoltan közli, hogy nem vagyok az esete. Akkor kap egy "normális?" pillantást.
- Minden normális nőnek az esete vagyok.
Nézek rá komolyan, közlöm, mint tényt. Ez van, volt, lesz.
- Nőnek, nem kislánynak
Emlékeztetem magam, hogy barbie még ki sem járta a tánciskolát. Vannak fiú ismerősei, meglepő. Vállat vonok, hogy akkor nem érdekel a dolog és aktívan leszarom az egészet, a saját dolgommal törődök, pepecselek a gépemmel. Az iróniájára felhorkanok mert jó. A változatosság kedvéért továbbra sem nézek rá, de azért a megjegyzés nem marad el.
-Cirkusz akkor lenne, ha kígyóbűvölőnek állnál, de ha az ismerősöd fiú, felejtős, kisfiúknak nem okozok gyereknapot.
Morgom.
- Olyan mit?
Nézek rá kicsit értetlenül. Mit találnék, ami megfog. Nem kell tudnia, hogy bármi is meg tud fogni.
Zenét hallgatok és kikapcsolom az agyam, egészen addig, amíg Barbie meg nem zavar. Csúnyán nézek rá. Mi a tököm az az oregánó? Az világos, hogy fűszer.
- Nem
Mondom a legbiztosabb választ, de megjegyzésén meglepődöm.
- Szóval nem Britneyt hallgatsz...
Jegyzem meg félhangosan majd könnyeden kihúzom a fülest és feltekerem a hangerőt is. Megint belesüppednék a dolgokra, de mielőtt elérném az alfát enni hív. Istenem...ez olyan mint egy elkúrt házasság! Kivonszolom magam a konyhai részhez és veszek egy tányért, remélem nem várja el, hogy asztalhoz üljek vele. Az illata egész jó, szedek magamnak és sajtot is reszelek.
- Rossz úton haladsz...még a végén megtartalak
Vetem oda távozóban, visszafelé csoszogóban az ágyamhoz.

Csak morog, édes zene füleimnek. Pedig nem vagyok szadista, de ha már ilyen oroszlán neve van, vehetem dorombolásnak is.
Rám néz, hogy nem az esetem, mosolygok rá elnézően.
-A normális alatt a hülye picsákat érted, meg a pompom lányokat? Tudod... ők vannak többen, de ettől nem lesznek normálisak. - Mondom direkt úgy, mintha egy hülyéhez, vagy legalábbis egy gyerekhez beszélnék. Aztán csak vigyorgok. - Mert a kislányoknak öreg vagy? - Kérdezem, szerintem egy kamasz sokkal hamarabb belezúg, mint egy érett nő.
-Nem meleg, ne félj, barátnője van. Bár megnézném hogy a plafonig nyúlik a farkad, csak mert én dúdolok valami sz.rt. Az már valami lenne! - Vigyorgok, furulyázni nem fogok neki, ne is álmodjon... fúj.
-Regényt, novellát... esetleg verset, bár az szerintem nem mindenkinek élvezhető műfaj. - Mondom neki könnyedén, szerintem biztos lenne valami ami elnyeri a tetszését. Ha megismerem és eszembe jut valami, majd a képébe tolom, érdekelne igazam lenne-e.
-Hát jó. - Ha nem hát nem, ennyivel is okosabb vagyok, jó hogy megkérdeztem, mr. mindent megeszek kivéve a főzeléket ezt nem említette.
-Fúj, hallgassam a virnyogását? Hagyjál már lógva... - Fintorgok, utálom Britneyt. Csak akkor "kedveltem" mikor kopaszra tolta a fejét. Hogy kiröhögtem, édes istenem...
Főzök, de kihívom, ha akar enni oldja meg. Azt mondtam megfőzök nem azt hogy ágyba viszem neki a kaját.
-Ne fenyegess. - Mondom, majd én kinn ülök le, nem eszem bent. Otthoni szokás, de nem vagyok háklis arra hogy benn egyen. De minek kinn az asztal ha nem használjuk?
Ha megettem elmosogatok és bemegyek, megágyazok, elmegyek zuhanyozni, viszem a pizsamám is. Na jó ez túlzás... egy régi rövid gatya és egy bő póló alkotja a komoly szettet. A hajam törölgetve megyek vissza, nem tud rám nyitni mert alaposan bezártam a fürdőt.
-Kell még a lámpa? - Kérdezem, mert ha nem, lekapcsolom és elfekszem, hú de kimerültem...
-Te koleszos voltál? - Kérdezem ha épp benn van.

Kezd fárasztani ez a beszélgetés. Teljesen mindegy van-e a fejükben valami, vagy nincs, nem barátnőt keresek.
- Olyat, aki tudja értékelni a jó szexet
Hogy pomponcsaj-e vagy mittom én micsoda, hidegen hagy. Barbi is szőke, lehet titokban ugrabugrálni vágyik és ki nem szarja le mit csinál?
- A kislányok szeretik a tapasztalt férfiakat
Jegyzem meg, bár egyre többször nézek a laptopomra helyette, a mai napra éppen eleget téptem a számat. Gúnyosan elvigyorodok, hogy szó szerint veszi a kígyóbűvölőt. Még ki is próbálnám.
- Ha vetkőzöl közben, simán.
Mert azért kell motiváció. Amikor a versekről kezd mesélni megbámulom a mennyezetet. Csúnyán, még a vakolat is peregni kezd róla (átvitt értelemben) Vannak könyvek, amiket elolvastam, nem vagyok teljesen kampó agyilag, de nem fogom a szőke orrára kötni, hogy egyáltalán tudok olvasni. Az izomagyú, köcsög álcám nem adom ingyen. Aztán ha majd meglát könyvvel a kezemben elélvez.
- Ne fárassz barbi, én nem vagyok bölcsész
Dörmögöm, a versektől egyenesen rosszul vagyok, csuklóból menne a kukába az a szemét, amit elém pakol.
Annyi megállapítható a szőkéről, hogy rocker. Nem jöttem volna rá, hogy tényleg, sok a divatmajom. Britneyit én sem firtatom, arról az egyről tudom, hogy kislány zene, de még sosem hallottam, vagy nagyon régen és majdnem soha volt. Vigyor rándul meg szám szegletében, ahogy mondja "ne fenyegessem" és szó nélkül elviszem a kaját a géphez, ha tetszik neki, ha nem. Megzabálom, de nem veszem észre, hogy az étel a fogamra ragad, mire kiviszem a tányért (bedobom a mosogatóba, franc se fogja sikálni) már lövik nála a pizsit.
- Finom volt
Vigyorgok rá teljes kajakivilágításban. Keresem a cuccaim, alvós gatya, meg törölköző, lassan én is meglátogatom a fürdőt.
- Nem kell. Sosem voltam kolis. Álmodj rémeket
Búcsúzom és részemről eltűntem a fürdőben. Fogat is kell mosnom, fasza... A fény miatt meg ne szarjon be, nekem elég a laptopé.