My sister, my brother - Hale & Ry

Hű. Már ideje lenne szedelőzködnöm, mert megígértem a húgomnak, hogy érte megyek. Igen, most hozzám költözik, szóval lesz mit mesélnem. Nem is tudom, hogy mikor beszéltem vele egy jót. Mert azért a Skype meg a telefon teljesen más, meg itt jobb az élet, mint Chase-nél, vagy akárki másnál. Főleg úgy, hogy házasodóban van... vagy már megházasodott? Úristen, ember! Saját testvérem és az életéről nem tudok kinyögni egy mondatot, csak annyit, hogy mikor született és milyen körülmények között, bár azt se tudhatom, mert hamarabb született, mint én. Minden bizonnyal akkor nekem sokkal jobb lehetett, főleg, hogy a fater inkább engem pártol, mert hasznomat is veszi... másrészt persze Hale-t, az egyetlen leányát, elvégre mégiscsak ő a legkisebb a családban. No meg ezért vagyok én, hogy meg tudjam védeni. Főleg már így, hogy hallom, a Frances-re jön ő is. Legalább szemmel tudom tartani, hogy ki koslat utána, és beverhetem a képét, ha kihasználják, vagy összetörik a szívét. Ha pedig neki kell valaki és az ürge lekoptatja, akkor majd én is átformálom a képét egy kicsit.
Másrészről nekem is jól jön, ha van egy testvéri segítség, így ha van valami bajom, mehetek hozzá, elvégre a testvérek legjobbjai vagyunk, ha szükség van egymásra, akkor mindig ott vagyunk. Képes lennék akár óráról kiugrani az ablakon, ha felhívna, hogy baj van. Hm.

Na, akkor pattanjunk az autóba be. Gondolom valami platós kell, vagy aminek nagy a csomagtartója, mert számon kér, hogy ennyi cuccnak miért nem vezetek egy nagyobb kocsit. Ismerem már ennyire. Szóval választanom kellett. Megteszi most a BMW, nem akarok az Audival fuvarozni, annak kisebb a csomagtartója.
Szerencsére nem kell olyan messzire mennem, az út csak két órát vesz igénybe, így nem fogyasztok olyan sokat. Na nem mintha probléma lenne, van pénz benzinre. Kíváncsi leszek, mi lesz Hale reakciója, amint meglát. Elvégre már lassan egy éve, hogy nem látott személyesen.

A helyzet az, hogy nagyon örülök, hogy elköltözöm innen, na nem mert nem szeretek itt lakni, hanem mert Ry mégiscsak a legjobb. Imádom, hogy olyan bolond. Millió éve nem láttam, azt sem értem, hogy nem jött el a világra szóló lagzira, ahol olyan koszorúslány ruhát adtak rám, amiben nem hogy sexi, de még csak mókás sem voltam. Illetve kicsit mégis az. Persze az sem mellékes, hogy másnapra gyomor rontást kaptam a káposztától, illetve a piától, de inkább a kajára fogtam.
Chase kérte, hogy maradjak, mert gyereket is terveznek meg minden, a csaja, illetve a felesége meg nagyon szeret engem. Jó, én is bírom, de most már mennék kicsit. Amúgy is veszettül független alkat vagyok, és kéne egy kis szabadság. Nagyon remélem, hogy Ry nem fog ellenőrizgetni, mert az ártatlan kicsi húga betöltötte a 20-at, már nem olyan ártatlan.
A holmim már összepakolva, sok dolgot hagyok itt, mert kell belőle új, naná. Míg itt mindent meg kellett mondani mit és miért akarok, tanítanak vagy mi. Neeemár.
Túl vagyok a reggeli futkorászáson, ami azért kell, mert nem vagyok kondiban. Pihentem fél évet és most irány a Frances. Drága Frances, már voltam beiratkozni és pár feladattal igyekszem felvenni a fonalat, ami nem lesz könnyű, főleg, hogy az iskola élet rejtelmeibe már félig meddig bevezettek. Köhöm, nem pont úgy, ahogy kellett volna, vagy pont de. A gondolattól szélesen elvigyorodok.
Felmorran egy kocsi motorja odakint, felpattanok az ágyról és süvítek lefelé a lépcsőn.
Meg sem várom, hogy bárki ajtót nyisson, már előre kiabálok, hogy "Nyitoooom!". Felrántom az ajtót és egyből Ry nyakába találom magam, szegény éppen készült a csengőre tenyerelni.
- Viii! Késtél! - ez persze nem igaz, nem is mondta, hogy mikor jön, de ma és én reggel óta várom.
- Jól nézel ki, hülyegyerek! - hízelgek kedves szavakkal, mert mi már csak így szoktuk. Nagyon boldogan mosolygok, megvált engem. Végre megyek suliba is azt is alig vártam, meg amúgy is. Nagyvilági életet akarok élni.
Chase is lebattyog, látom már, hogy le fognak állni beszélgetni, én meg legszívesebben hordanám a bőröndjeimet a kocsiba máris.
- Vezethetek Ry? Vezethetek? - tudom, hogy nem fogja megengedni, mert Ő olyan, de én nagyon szeretnék. Be vagyok erősen sózva, imádom a változásokat, főleg ha azok ilyenek.
Útközben kifaggatom, csak ne bratyizzanak sokáig, mert neeem bírom.
Láthatóan türelmetlenül toporgok.C. a hajamba túr, mint egy dedósnak. Hagyjjál már! felszólalással ütöm el a kezét, könyörögve pislogok Ry felé, hogy hussanjunk már. Meg igyunk egy kávét és együnk egy fagyit meg minden.

Dudálok egyet, és alig szállok ki az autóból, még arra sincs időm, hogy megnyomjam a csengőt, Hale ajtót nyit és azonnal a nyakamban köt ki. Esküszöm, ha azok az emberek, akik ismernek minket és nem tudnák, hogy testvérek vagyunk, azt hinnék, hogy Hale a barátnőm. Néha tényleg úgy nézünk ki. Hát persze, azért mikor még 15, 16 éves volt, mindig vittem magammal a vidámparkokba, vagy a helyi diszkókba, olykor még át is utaztunk egy másik városba, csak azért, mert itt nem volt kapható egy bizonyos specialitás, esetleg ital. Régi szép idők, na most visszahozom mindet!

- Nézzenek ide! Nézzenek oda - túrok először a hajamba, mikor azt mondja, hogy jól nézek ki, aztán persze jól megnézem őt is.. mióta nem láttam, kész asszony lett.

- Egészen kinőiesedtél. Biztosan döglenek utánad a fiúk - vigyorgok, majd a fiú témáról jut eszembe, hogy muszáj lesz rákérdeznem eg-két dologra, hogy mi történt vele, amíg nem láttam.

Még a bátyámmal váltok egy-két szót, közben látom, hogy Hale türelmetlen;most olyan, mint egy kisgyerek, aki egy helyben topog, hogy menjünk már a nagyitól odébb, mert ha maradunk, akkor tuti úgy megtöm, hogy egy hétig gurulni fogunk. Persze muszáj megvitatnom pár dolgot, hogy mi történt, meg miért nem jöttem az esküvőre... jelentem, Spanyolhonban voltam, mamánk meghalt, Isten nyugosztalja, aztán gyász települ ránk, de azonnal felvillanyoz minket az, amikor Chase bedob egy poént, ami az esküvőn történt. Gratulálok neki, elvégre a feleségét jól ismerem, nem hiába, hiszen én hoztam őket össze... ha már mondhatom ezt. Kerítő vagyok.

Átveszem a cuccokat, amiben persze a bratyó is segít, hogy jól begyömöszöljük a csomagtartóba, ami meg nem fér, az megy a hátsó ülésre.

- Hale, lassan venni kell neked új cuccokat, nem? Biztos Chase nem vitt el, ismerem már annyira, amilyen lusta - kacsintok felé. Felteszi a kérdést, hogy vezethetne e. Hááát...

- Jogsi? - első kérdésem. - Meg egyébként se tudod az utat, én meg lusta vagyok ahhoz, hogy minden percben mondjam, hogy hol fordulj le, és a többi. Ha esetleg nincs jogsid, ideje lesz, hogy megszerezzük, aztán veszek neked egy atom autót... - közben kinyitom neki a kocsi ajtaját, hogy beszálljon, majd beülök mellé én is. Igen, most nem engedtem, hogy vezessen, mert féltem az autót, főleg, mivel BMW, és egy karcolás a halálom. Bár már megtörtént egyszer... nyoma nincs. Kulcs be, a motor bőg, hmm.

- Szeretnél valahol megállni? Fagyizni, vagy valami? Ha hazaviszlek, akkor pedig beugorhatunk vásárolni is - ez olyan buzison hangzott tőlem.

- Egyébként mi a helyzet a fiúkkal? Hogy alakul a privát életed? - húú, de barom vagyok, bele túrok a magánéletébe, ami az övé, nem az enyém... bár mindent megosztunk, nem? Ennek ellenére a vacsorám maradjon az én vacsorám.

Két kezem közé fogom az arcát és az orrára nyomok egy cuppantós puszit, mert tudom, hogy rühelli. Főleg, mert rúzsos marad az orrnyerge.
- Jól van, jó pasi vagy, mit hízelegjek még? - meghajlok a bókra, és elnevetem magam.
- Mert ezer éve nem láttál, a mellem is megnőtt. - olyan zavartalanul vágom oda a mondatot, mintha nem is a bátyámmal, hanem az anyámmal beszélnék, de Ry nagyon közel áll hozzám, vele valahogy minden olyan egyszerű. Most még! Vele beszélgettünk a csókról, hogy milyen lehet, legott el is döntöttük, hogy sosem csókolózunk, mert fúúúj de uuundi. Atyaég, de rég volt.
Leáll dumálni, nem hiszem el! Hátulról megölelem, hozzá simulok, valahogy tényleg furán érünk egymáshoz, de ez eddig nem volt gond. Arcom a hátára fektetem, onnan sugdosok.
- Légyszi, légyszi, lépjünk! - jó, hogy Chase nem hallja, mindig leteremt, ha türelmetlen vagyok. Ellépek Ry mögül és az ajtó felé indulok, lenyomom a kilincset, kívül akarok lenni.
- Balbalbla. - dünnyögöm, türelmetlenül várakozva. A fogam piszkálom, a körömön rágom, a hajam tekergetem... Oh ne már. Induljunk!
Hahhah, tényleg nagyon vicces volt, kár, hogy csak neki, az ominózus nagyi nem nevetett... olyan nagyon. Jó, tényleg vicces volt, nah.
- Ry! - nyögöm. Menjünk már. Nekem amúgy is jelenésem van. Végre pakolunk, el sem hiszem. Még segítek is, nem esik le a műkörmöm, lévén, hogy nincs. Áhhá, el innen. Irány a Frances, ahol már beiratkoztam és össze is ismerkedtem valakivel, aki után úgy vágyom, hogy fáj a hasam tőle.
Berámolunk, elköszönök, megölelgetek mindenkit, de olyan vagyok, mint egy 5 éves, izzik a talaj a talpam alatt.
- Új cuccokat? - sóhajtok játszott fáradtsággal.
- Nincs egy rongyom sem. - közlöm előadva a nagy drámát, holott most pakoltuk be a kocsiba az összes jó dolgom és alig férünk el, meg van amit utánam küldenek.
Majdnem beveszem, hogy vezethetek. Már-már a kulcsért nyúlok, hogy elvegyem tőle, de persze nem hagyja, az utolsó pillanatban elkapja az orrom elől.
- De buzi vagy! Van jogsim! - gyerekesen nyelvet öltök rá.
- Mellé az utat is tudom, de pukkadj meg! - durcásan bevágom magam az első ülésre, becsatolom az övet, hogy jelezzem, nem bízom a vezetési tudásában. Valóban de, de ezt nem kell tudnia. Lerúgom a cipőm, hogy hogy lássa kivel van dolga talpam a műszerfalra támasztom. Megszemlélem francia manikűrös lábkörmeim. Ziher, hogy rámszól. Nyöh.
Kocsit kapok? Nah ez kicsit enyhít a körülményeken, már hajlandó vagyok megszólalni. egyből be is lelkesedem. A BMW, apám mindenkinek BMW-je van, nekem valami jobb kell.
- Úúú, akarok egy sportkocsit! Amolyan kis nőcieset, hogy le lehessen hajtani a tetejét, a hajam fújja a szél, tudom... ne folytasd helyettem, nem a szemembe és nem vakulok meg és nem szenvedek balesetet. - mindig tudni kell, hogy jobban ismer, mint én magamat. De felnövök lassan. Igaz, hogy cangával őt is elcsaptam, szegény, hogy felszakadt a térde, még ki is röhögtem, de azt hittem nem fáj neki, csak kényeskedik.
Felsóhajtok, ahogy feldorombol a soklóerős motor és kikanyarodunk a ház elől. Édes szabadság.
- Pasik? Milyen pasik? - úgy pislogok, mint, aki azt sem tudja miről beszél. Most komolyan, mit mondjak erre? Hogy kapcsiból a beiratkozós napomon bemutattak egy új teremnek és mellé még együtt is éjszakáztam egy vadidegennel? Akit mellesleg ő simán ismerhet.
Tudom, hogy levágja, hogy kamuzok. Miért kell olyan jól ismernie? Zavartalanul csapok a combjára.
- Fááánk! Ry, ott! Fánkos, állj meg! Fordulj vissza! - arra magasról teszek, hogy itt nem lehet. Nekem nem szokás nemet mondani, főleg, mert erősen terelek. Atyaég. Mit meséljek neki a pasiról? Hogy isteni volt és azóta a fejemben jár? Neki meg valószínű csak a bugyim színe maradt meg, mint emlék.
- Veled mi van? Van csajod? Jaj fordulj már meg, nekem kell fánk. - fagyival, ha már szóba hozta. Kerülöm a pillantást. Jól belesétáltam a pasi dologba. De jó is nekem.

A bátyja vagyok, tudom, de olykor még én is megnézem magamnak, mint húgomat persze, ez pedig azt is jelenti, hogyha elviszem magammal vásárolni és felpróbáltatom vele a ruhákat, akkor divatbemutatót kell tartania, elvégre férfi szemmel jobban meg lehet állapítani, hogy szükség van e arra a ruhára vagy sem. Így persze amikor azt mondta, hogy a melle is megnőtt, odapillantottam egy röpke pillanatra.

- És tényleg! - jegyzem meg, majd visszavándorol a szemem a műszerfalra és a közlekedésre. Még mindig nem akarom valaki autóját megkarcolni, mert akkor az nekem is baj lenne, újra meg nem akarok a sittre kerülni. Megint azt hallanám, hogy "ott a sittes gyerek". Egy: nem vagyok gyerek, kettő: leszarom magasról.

Azt máris gondoltam, hogy nincs egy gönce se, amit felvehetne. A nők már csak így vannak. Nem is tudom, hányszor hallom, hogy "De nincs mit felvennem!", erre amikor nyílik a szekrény, szinte kitódul belőle az összes ruha, meg már hely nincs hova tenni azt a sok cuccot. LiVi is így volt vele... csak azzal tudtam valamennyire magamhoz édesgetni, ha vettem neki egy Gucci cipőt. Azt hiszem, Gucci... ember, én már annyira nem vagyok tisztában ezekkel a márkás holmikkal. Chanel, Gucci, Zara, tököm tudja. Én csak a Levi's, CIPO & BAXX és eféle márkájú ruhákat veszek fel, de megelégszem azzal is, amit éppen találok a szekrényemben.

- Dehogy nincs egy göncöd se! Ennek ellenére ma szépen vagy csúnyán eltrippelünk egy áruházba, aminek te biztos tudod a nevét, mert tudom, hogy tudod, és akkor veszünk ezt-azt - gondolom, tudja, hogy hol akar ruhát venni. A gúnyneveket már fel se veszem, tudom, hogy egy pöcsfej vagyok, ilyenkor imádom magam.

- Talán az áruházba menet megengedem, hogy vezess, feltéve, ha nem töröd össze a kocsit és vele együtt minket - megadom magam. Végül valahogy mindig eléri, amit akar, de velem meg könnyű kompromisszumot kötni, mert túl engedékeny vagyok vele szemben.

- Jól van, majd kapsz egy Cabrio-t - vigyorgok. Azt majd eldönti, hogy milyet szeretne. - Persze ahhoz jó kislánynak kell lenned, és el kell mondanod szépen a drága bátyusnak, hogy mi történt addig, amíg én nem voltam. Tudod, hogy nem nyírlak ki, mert nekem mindent elmondhatsz. Azt is, ha valamelyik pasi megdobogtatta a szíved. Elárulom, hogy az okés felőlem, ha játszadozol, mint macska az egérrel, de ha beleszerettél és ő nem szeret viszont, és összetöri a szíved, akkor én összetöröm a képét. Ennek értelmében... - megpördülök a kocsival, és tudom, hogy nem szabadna megfordulnom, de sehol egy zsaru, más meg nem figyel, de ha neki fánk kell, fagyi meg kóla, vagy mit tudom én, akkor legyen úgy. Jó apa leszek, úgy érzem.... már ha lesz gyerekem. Közben bemutatok egy f*szarcúnak, mert velem kiabál, hogy majdnem miattam ment neki az oszlopnak, de tudatom vele, hogy nem az én hibám, ő nem tudja kikerülni az oszlopot.

- Na, szal ennek értelmében nyugodtan mondj el mindent, és akkor én is elmondom az édes, vagy kevésbé édes szerelmi életem.

My sister, my brother

Nekem bejön, hogy Ry a haverom és a bátyám is egyben. Ő az a típus, aki kendőzetlenül megmondja a dolgokat, ami sokszor bántó, de nem hiszem, hogy direktbe megbántana, mert akkor szájba vágom. Hah. Milyen nagyon erős vagyok mostanában. Buzog bennem a tettvágy és minden más. Lévén tombol a tavasz.
- Tudom én! - és mellé mások is tesztelgették, tetszetős darab mindkettő és mellé semmimű nincs benne. Pedig simán megtehetném, de szeretem magam. Lehúzom az ablakot, tudom éh, hogy légkondi..., de most élvezni akarom a szelet ahogy a hajamba kap. Az édes szabadság felé tartunk.
Naná, hogy nincs. Miért is lenne? Egy szekrény nem szekrény, ami tele van göncökkel, kell belőle kettő meg három és mellé mindhez kell cipő, nem könnyű nőnek lenni. Akkor még szóba sem kerültek a kiegészítők, meg a minden apróság. Amúgy meg jól hangzik, de valahogy nem jellemző rám, hogy erről szólna az életem. Tökéletesen elvagyok egy farmerban magas szárú tornacsukával, vagy éppen kisestélyiben. A lényeg, hogy legyen alkalomhoz illő. Valahogy nem tudom, nem sikerült macává válnom, pedig... minden lehetőségem meglenne rá. Apám dúsgazdag, mégha nem is tisztán gazdagodott meg. Mellé most is éli maffiózó életét, ami néha kurva nagy gond. Teszem azt a pasiknál. Jah, hogy Salisbury vagy? By kisanyám. Úgy lécelnek le, mintha a villamos székbe lennének meginvitálva.
- Jó hír, egy fia bugyim sincs. - csak heccelem vele, hogy bugyit fogunk venni, már nem tudom, hogy neki az mennyire lenne kínos. A húgával tangát nézni... hááát. Ki tudja? Lehet meseien szórakoznánk.
- Tudok egy jó helyet, ahol mindent meg lehet venni, de remélem van nálad bankkártya. - elvigyorodok, lábujjaim dobolnak a műszerfalon, így előre hajolók benyomom a rádiót és felsikoltok a Macklemore szám hallatán.
- Úúúú, ezt de szeretem. - szegény tuti, hogy végig kell hallgatnia a Thrift Shop-ot, mellé úgy, hogy hangosan éneklem. Dobolom az ütemet, az sem baj, hogy a szöveg néha nem fekszik semerre, köze nincs a többi részéhez, de mit számít? Hiszen az egész együtt több, mint tökéletes. A pasi meg... jáááj.
- Király. Megvettem az ötletet, és fehéret szeretnék, bőrüléssel, meg minden extrával. - na most bukok le, hogy gőzöm nincs a technika dolgokról, de valamikor meg kell tanulni, nemde?
- Ry, ne mááár! Olyan görény vagy. Tudod, hogy nem tudok titkot tartani. - elhúzom a számat és elnevetem magam a következő számon. Éljen Avicii barátunk és ez a szám. Nagyban dalolok, amikor a fánkost kiszúrom és Ry persze azonnal megpördül az úton, ennek hála átcsúszom az ülésen, majdnem az ölébe, jó, hogy köztünk van a könyöklő meg a kézi fék és a kezem is, de sikeresen beletenyerelek becsesz kincsei közé.
- Hülye vagy? Már most megölsz, én meg még nem is meséltem. - visszatornázom magam az ülésre. Úgy kell nekem, hiszen nem kötöttem be a biztonsági övet. Hagyom, hogy megvívják a nagyok harcát, de azért a mi hibánk, hogy a kis volvós majdnem telibe kapta az oszlopot. Ezek az elő ugráló oszlopok, beszarás.
- Nem vagyok szerelmes, csak... egy laza estét töltöttünk együtt, de az istenkirály volt. Huh Ry, nagyon cool pasival futottam össze, ha tudnád... Beh. Már most is rosszul vagyok, ha rá gondolok. - nah ez kicsit több infó volt a kelleténél, és kapni is fogok, hogy milyen laza este? Kibelez. Szóval gyorsan kipattanok, amint fékez, hogy beszerezzek egy pár fánkot. Meg fog gyilkolni. Sállláléé.
Látom, hogy csak immel-ámmal parkol, ahogy szokott, ha nem ragadunk le, elfoglal két helyet is egyszerre, mert neki lehet. Alig várom, hogy mellém érjen és önelégült arcom leolvashassa, igen, olyan estéről beszélek és iiigen, olyan pasival. Atyaszent ég. Ha csak rá gondolok is esélyes egy bugyicsere. Erősen remélem mellé, hogy nem ismeri Nick-et, szívás lenne, ha most előadná nekem a nőügyeit, amiről tudni sem akarok.
- Szép napot. Egy epres fánkot szeretnék, meg egy csokisat és egy kávét, erőset, habbal. - kivárom, hogy Ry is rendeljen és persze fizessen, mert az ziher, hogy nálam egy fillér sincs, én csóresz vagyok, mint mindig. Mert a bátyám fukar és ugyan megadott mindent, mégsem adott zsebpénzt. Vagyis, nem túl sokat. Mondhatni keveset, máshoz vagyok szokva.
- Nah? Mizu a csajokkal? - talán túlélem a dolgokat és nem hagy itt stoppolni. Bár minimben és kis felsőmben valaki csak felvesz, a kérdés annyi, hogy elvisz-e ahova szeretném, vagy elad prostinak, esetleg megerőszakol és megöl? Ezt meg nem kívánja nekem senki, nemde?

//Azt a raszta, de régen írtam. Very Happy

Bocs, ellepett a vizsga... és még mindig.//

- Hidd el, meg is nyúználak, ha valamidet plasztikáztatnád. Így vagy tökéletes nekem, a faternak, meg biztos annak a sok pasinak is, akik a lábaid előtt hevernek - jegyzem meg neki, amikor jelenti, hogy tudja magáról, hogy sokat fejlődött. Persze, ez ebben a korban már nem is lenne másképp. Az meg persze más, ha agyilag kicsit visszamaradott, hehe. Na jó, paraszt vagyok mostanában, hogy ilyeneket gondolok, de ki nem hülye manapság? Magamról is bevallom, hogy tróger vagyok, mármint hülye alapon. Ránézek, amikor a bugyikat emlegeti.

- Férfi vagyok, vagy nem? Ha még a húgommal is kell néznem a tangákat, felőlem. Bár jobban szeretem nézni akkor, amikor egy szép egyeden láthatom - azt a perverz fajtámat! Nem, most nem arra értettem, hogy a húgomon nézem meg. Őt csakis akkor láttam pucéron, mikor még gumibugyiba totyogott, azon kívül meg csak bikiniben, és nem is venne rá a vérem, hogy megkukkoljam, mert ráhagyok mindent, hogy mit csinál. Az meg más, ha aggódom miatta, de azt nem azért fogom tenni, mert meztelenül flangál a házban vagy azon kívül.

- Bankkártya mindenek felett! Sima - ebből tudhatja, hogy persze, hogy van nálam, anélkül ki se lépnék a házból a nagyvilágba. Sose tudni, hogy mire van szükségem. Persze azért egész L.A-t nem akarom megvenni, az kéne. Nem tudnám hova tenni a sok göncöt. Ez olyan, mint az, hogy "hatalmas kagylógyűjteményem van. Biztosan láttad már elszórva a világ tengerpartjain".

- Bírom Macklemore-t, nem kell szégyellned - sose szóltam le mások hangját, csak akkor, ha zenei pályán élnek, és egyáltalán nincs hozzá semmi érzékük. Jól jönne már nekem is összehozni egy kis bandát, valami laza alter rockot... mint a Breaking Benjamin, vagy hasonló. A gitárt én nyűvöm, vokálnak elmegyek, de teljes éneket nem vállalnék, nagy felelősség. Az olyan, mintha rám hárulna az egész feladat, meg egyébként sem szeretnék leader lenni ezekben.

- Fehér, bőrüléssel. Oké. Majd beugrunk autót csekkolni - na, biztos kinéz majd magának egy jó drága kocsit, amit majd a bratyi zsebe áll. De jó, Istenem, hogy a pénz mindig áll a házhoz. Még jó az is, hogy legalább a húgomra nem kell úgy néznem nőként, hogy kizsákmányol, mert azért csak a családban van. De azt ki nem állhatom, ha egy nő azért van velem, mert sok a pénzem, ezt kihasználja, megveszek neki mindent, főleg mivel vajszívem van, és aztán miután mindent megkapott, lelép. Nehéz ez a női elme. Innen már csak az zökkent ki, hogy a kanyar után Hale bekönyököl, ami valljuk be, nem volt egy kellemes érzés, de erőt vettem magamon, ezért csak felszisszentem.

- Nyugi, még egyszer lehetek apa - ha akarok az lenni. Biztos jó apa lennék, de nem akarok még erre gondolni sem. Fiatal vagyok, ráérek majd harmincöt évesen azzá válni. Fater is korán kezdte... még jó, hogy így is törődik velünk. Közben kiszálltunk a kocsiból, lezártam, ő pedig mesélni kezdett a pasiról, akivel találkozott.

- Húha, kisanyám! Biztosan jól megfogott akkor, ha csak rá gondolsz. Téged ismerve nem sok pasi van, aki ilyen nagy hatással tud rád lenni. Én azt mondom neked, csapj le rá, ha ő is úgy akarja. Tartsd meg. De közben gondolj majd rám, hogyha kikészít vagy átver, mert akkor tényleg átrendezem az arcberendezését, csak szólj. Mindig itt leszek neked, mint testőr, haver meg jó bátyó - kacsintok felé jelezve, hogy tényleg számíthat rám. A pasi különösebben nem izgat, ha így vélekedik róla, akkor nem féltem tőle, csak tényleg nehogy összetörje a szívét, mert felgyújtom.

Hale rendel, én pedig még gondolkodom. Ha ő kávé, akkor én...

- Egy Rockstar energiaital rendel, mellé pedig jól esne egy joghurtos sütemény. Jó nagy szeletet, ha lehetne - nem is tudom miért, de édesszájú vagyok és szeretem a joghurtos sütiket. Főleg a gyümölcsösöket. Ezt talán Hale-től kedveltem meg, mert ő volt mindig ilyen. És lehet, hogy most is, csak próbálja tartani a formáját. Közben a csajokról kérdez.

- Hosszú lesz. A lényeg, hogy volt egy barátnőm, amikor szó nélkül leléptem Spanyolba. Vagy legalábbis azt hiszem, barátnőm, mert hivatalosan sose mondtuk ki, hogy együtt vagyunk, csak úgy voltunk. Aztán két év után visszatértem. Te is tudod, milyen, ha belekeveredsz egy rossz közösségbe, főleg olyanba, akik meg akarnak ölni a hacker tudásodért, meg azért, mert nem akarsz nekik segíteni. Aztán autóbaleset, a nagymamánk halála, mindez beütött. Aztán újra találkoztam vele egy kisebb kocsmában, ahová rengetegszer jártam, és beszélgetésbe elegyedtünk. Nem tudom, hogy miért, de akkor úgy éreztem, muszáj visszatalálnom hozzá. Ő pedig, kihasználva ezt a helyzetet, kért tőlem mindent, mint például Gucci cipő, a többire már nem emlékszem, azóta az a pénz visszajött. De kissé rosszul esett, hogy én komolyan gondolom, hogy vele szeretnék lenni, ő pedig elutasító. Végül sikerült egy csókot csennem és úgy tűnt, ő is akarja, de mikor megjegyeztem neki, hogy legyen önmaga mellettem, kaptam egy pofont, ő pedig elviharzott. Én komolyan nem értem a nőket - bámultam a semmibe. Mai napig nem értem, hogy tudott megfogni LiVi, mivel, és miért is szeretem. De ezt nem tudom elmondani neki, mert egyszerűen hiába vagyok vele őszinte, ő ezt el se hiszi.

Elnevetem magam a sok pasi feltételezésen, mert ami azt illeti vannak páran, de engem egyetlen egy érdekel. Aki mellesleg tojik a fejemre. Tiszta mázlija, hogy csak ma reggel váltam el tőle, különben már ki lennék akadva. Mert így nem vagyok mi? Az első 5 percben kellett volna írnia.
- Pedig a számat fel akarom fújatni, ilyenre, nézd! – felé kacsaszájazok, hogy lássa, milyen retkesül szexi leszek, amikor ötszörösre duzzadnak az ajkaim és úgy nézek majd ki, mint akit szájba csaptak egy szívlapáttal. Igaz eddig az ajkamra sem nagyon panaszkodtak, teszi a dolgát, segít szavakat formálni. Hahhahha.
Mázlija, hogy nem mondja ki, hogy hülyének tart, vagy retardáltnak, mert menten leszakítanám a fülét a fogsorommal. Régen milyen jókat boxoltunk. Oda is hajolok, hogy letapizzam a bicepszét. Vajon űzi még?
- De köcsög vagy! Nem vagyok szép? – nah most aztán vérig sértett. Kötsög. Modell vagyok és mellé reklámarc és leszek is. Duzzogva pislogok felé.
- Na igen, én is jobban bírnám, ha egy jó pasi mondana véleményt. – a jó, meg a pasi szót is sikeresen kiemelem hangsúlyokkal. Kis buzzancs. Szerencse, hogy imádom, különben olyat kapna. Azért is duzzogok, kiben bízzon az ember lánya, ha nem a bátyjában? Igenis mondja, hogy szép vagyok, különben megtépem rövidke haját.
- Drága buli lesz, mert megbántottál. Most aztán engesztelhetsz is ki. – kár, hogy nem nagyon vagyok harag tartó, így rá sem tudok sokáig fújni.
- Ben – ujjaimmal szívet formázok miközben megnevezem a legkedvencebb előadóm..
- A legjobb pasi a földkerekségen. Igaz terjengnek róla infók, hogy meleg…. Nem lehet minden jó pasi meleg. Hát hol az igazság?? - Merre? Mindegy, azért a szám cool és mint olyan nekem nagyon tetszik.
- Király. Egy kocsi amúgy is kell, hogy ne kelljen másokra támaszkodnom, még a végén lekésem a buszt vagy valami. – elnevetem magam újra, marha ritkán járok busszal. Édes jó apánk, menten elhalálozna szívmegállásban, hogy egyetlen kicsi kincse milyen veszélyeknek teszi ki magát. Szerintem elájulna. Milyen vicces is lenne. Igaz amióta arról beszélt, hogy milyen kedves „kollégái” vannak, akik még csak nem is az ellenségei…. Nah, azóta nem olyan vicces a dolog.
Az erős kanyar átvet az ölébe, illetve a mozgási energia és lekönyökölöm a heréit, hahhah.
- Jesszus bratyó. Ki akarja, hogy apa legyél? Milyen korai már? Még várj vagy 10 évet, kivéve, ha van csajod, aki majd elviszi a kölyköd, ha sokat bőg. – milyen mérhetetlenül kedves vagyok, jó ég. Én egy igazi főnyeremény vagyok. Közben erősen vigyorgok, hogy érezze csak piszkálom. Félig….
Baktatok mellette a fánkoshoz.
- Jaj Ry ez nem ilyen egyszerű. Nem tudom, hogy mi legyen, mert mi van ha csak… szóval azóta nem keresett. Igaz, csak ööö – az órámra pillantok és elhúzom a számat.
- Eltelt vagy hat óra is. Nem sok? Kellett volna keresnie, nem? – lázongok, mert ez már csak ilyen. Tudom, hogy kellett volna keresnie, mert egyszerűen ha én beledöglök a hiányába, akkor Ő miért nem az enyémbe? Agyba, főbe csekkolom a fészbukot is hátha felpörög a fala. De persze semmi. Faszcsi…
- Kibeleznéd? Na látod? Ezért imádlak. – IS. De ezt nem kötöm az orrára nehogy elbízza magát. Megvárom míg rendel, este meg majd úszunk egy hatalmasat. Remélem, hogy engem addig hív Nick és én az élvezetekben fogok lubickolni.
A fánkomat majszolva hallgatom a sztorit.
- Tipise! Kihasznál. A pénzed kell neki meg a tested. Te meg pulizól neki. Nem kell, érezze, hogy nem vagy a kutyája. Kicsit tarts távolságot, flörtölj, hogy érezze nem tart a markában. A csajok szeretek küzdeni, nem szereti, ha egy pasi a lábuk előtt hever. – jó tanács de én bitang sokat adnék, ha Nick a lábaim előtt heverne. Vele nem küzdenék, egyszerűen csak akarom, de olyan elemi hévvel, hogy megint a telcsimre pillantok.
- Nem lehet, hogy baja van? Megcsörgetsz? – kislányos, naiv remények. Megvárom, hogy kinyissa a zárakat a kocsiban és visszacsúszok a helyemre, miközben várom, hogy csörögjön ez a fostaliga.
- Ám, megfejeljem a csajod? Én nő vagyok, nekem lehet! - büszkén kihúzom magam, hogy én meg neki tennék szívességet. Ő nem adhat a csajnak egy maflást sem, de én simán eltöröm az orrát, ha kéri.

A homlokomra csapok, majd negatívan bólogatok, hogy csak én lehetek ilyen húggal megáldva. Persze tudom, hogy úgysem fogja felfújatni a száját, nem akarom, hogy úgy nézzen ki, mint Jocelyn Wildenstein azokkal a hatalmas szájaival. Angelina Jolie meg már más, őt mindig is szexi nőnek tartottam, neki jól áll.

- Nem azt mondtam, hogy nem vagy szép, úrjézus! Úgy akartam magam kifejezni, hogyha megnézek egy ruhadarabot, azt nem rajtad nézem meg, mert a húgom vagy. Kábé úgy nézne ki, mint anno a középkorban, mikor a saját családtagjaikkal házasodtak és feküdtek le, csakhogy benntartsák a nemes vérvonalat a házon belül. Pföj. Aztán persze jött a vérbaj, meg a hülyegyerekek - magyarázom. - Még hogy az én húgom ne lenne szép! - csóválom a fejem. Merne valaki ilyet mondani a szemem láttán és a fülem hallatán, akkor azt a csávót vagy csajt úgy átrendezném, tulajdon anyja nem ismerne rá. Meg én nem vagyok jó pasi? Ennek hallatán a szemem is elkerekedik és úgy bámulok rá mereven. Hát komolyan mondom, mindjárt eljön az atomháború! Ja, csak ezért fekszenek a lábaim előtt, mert nem vagyok jó pasi... és addig azt se tudják, hogy pénzeszsák vagyok. Komolyan...

A kocsi témát már nem is húzom tovább, valószínű, hogy még a héten megveteti velem, mert ha nem veszem meg neki minél hamarabb, akkor fogja itt húzni az agyam és esténként hisztizni, hogy ne aludjak el, meg korán reggel szintén nyafogni, hogy keljek fel. Az kéne még.

- Most mi bajod a gyerekekkel? Én szeretem a gyerekeket, csak még kicsit idősödöm hozzá. Ráérek, addig még élek kicsit - remélhetőleg még megélem a kilencven évet. Bár egy évvel előtte meg kellene halni, mert utána csak szenvedés lenne az élet. Megint kezdődne minden elölről: nevelni kéne, pelenkázni, elmenni nekem a boltba, ez kell meg az kell.

Nők! Ha egy pasi nem hívja őket, akkor már körbecifrázzák az egészet:biztos mással van, nem igazán tetszem neki, nem vagyok elég jó, nem szeret, nem kellek neki. Támasztom a fejem.

- Hale, hat óra. Nem a világ vége. Keresni fog. Azért, mert szőke vagy, nem jelenti azt, hogy buta is. Mi, férfiak, olyanok vagyunk, hogy hagyjuk egy kicsit szenvedni a nőt, van, hogy próbára tesszük őket, vajon meddig bírják. Aztán, épp az a megfelelő időpont, ami se nem kevés se nem sok. Így tudjuk, hogy szabadok is lehetünk mellettetek, nem kell állandóan veletek lógni, no meg ha hiányunk van, akkor számíthatunk rátok - rákacsintok. Remélem, érthetően meséltem el, kicsit le vagyok zsibbadva agyilag... az éjszakai melóhoz szoktam hozzá, nappal olyan vagyok, mint a szunyogok. Sehol se, este meg rajzanak.

Végül mikor említem neki Livit, felháborodik. Most örülnék neki, ha beszélne vele, meg nem is, mert ahogy ismerem, kiosztaná, és nem akarok neki ártani. Tudom, hogy kihasznál és már őszinte se lehetek vele, nem mondhatom neki, hogy szeretem, mert pofonvág. Amit végképp nem értek, hogy miért. Túl gyors lennék? A türelmetlen fajtám, apámtól örököltem. Egy olyan nőt kell találnom valószínűleg, aki értékeli is az igyekezetemet. Hiszen visszatértem. Ez nem elég?

- Tudod, néha elgondolkodom azon, hogy most valójában milyen nőbe is szerettem bele. Sose voltunk úgy, hogy jó, akkor járunk, együtt vagyunk. Néha jól jött. De most... te az ő helyében nem örülnél, ha visszatérek, mindezt épségben? Pláne, hogy belekeveredtem egy bandába, szétvertek, mert sokan voltak, autóbaleseten túl vagyok. Jobb lenne, ha most halott lennék? Ha ki se jöttem volna a börtönből? Ott csücsülnék még mindig, szégyenkezve az életem miatt, és tűnődve, hogy mi a frászt basztam el? Milyen lenne az is, ha te látnál úgy, hogy semmi életkedvem nincs, megalázva ücsörögnék, nem lenne semmi humorérzékem, megtépázva jönnék vissza? Tudod mit... bassza meg mindegyik! - kicsit kifordultam magamból, de szerintem Hale megérti. Ő mindig megérti, hogy mi a problémám.

Kezem ökölbe szorul, most legszívesebben belevernék egyet ebbe a joghurtos süteménybe.

- Bárcsak az élet olyan könnyű lenne, mint ez a joghurt...rohadjon meg - hát igen, ha durcás vagyok, mert szoktam az is lenni, akkor azt csinálom, hogy kezembe veszem a legközelebbi étket, és azonnal befalom. Mint ahogy most is tettem a joghurtos sütemény esetében.

Megveszne ha nem lennék, nagyon de nagyon hiányoznék neki és ezt Ő is tudja, mert nem lenne kivel csacsognia a csajokról. Nekem megvan az a kivételes esélyem, hogy lehetek vele kendőzetlenül őszinte, mert a testvérem és nagyon szeretem. Nem akarom megbántani, sem megalázni. Hiszen gyilkolok ha Őt bántják és ezt cserébe is simán elvárom.
Látom, hogy kezdem kiborítani, így csak nevetek egyet az egészen.
- Fúj de izé vagy már, nem azt mondtam, hogy pucéran nézd meg milyen lett a gyantázásom, hülyegyerek! - játékosan tockon vágom, de épphogy hozzá érek, nem babrálom szét a haját, menten sírva fakad, mi lesz, ha jön valami überjócsaj és ő meg nem 100%osna néz ki? Naügye? Jó, hogy a bátyám és imádom.
- Jól van, jól, így már te is a legjobb pasi vagy, Nick után.- teszem hozzá szigorúan, jóó még Bent elé venném, de ezt nem mondom el neki, mert akkor mufurc lesz és nem kapok kocsit azonnal, csak pár nap múlva. De nem hiszem, hogy lenne pár nap, addig úgysem hagyom békén, nyúzom, kínzom, piszkálom és dalokat fogok énekelni neki, és ezt nagyon jól tudja Ő maga is. Ezt a dolgot letudtuk, kellemes izgalom száll meg, úúú kocsit kapok.
- Semmi! Még te is gyerek vagy, de szerintem jó apa leszel, hisz máris nagyon jó tesó vagy, de várj még vagy 10 évet. Mert sírnak, és büdösek, meg sok időt elrabolnak, tök unalmas. - ez a normális, nekem egy fél gyerek sem kéne, nemhogy egy egész, mondjuk egy kis Nick, aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa. Bassza meg 24 órája ha ismerem. Jól haladunk. Valaki lőjön le.
Mélyeket lélegzem és majszolgatom a fánkomat. Közben Ry gyorstalpal pasi fronton és ettől elmegy a kedvem mindentől.
- De Ry ez faszság. Mi nem szeretjük ezeket a hülyeségeket. Mi jobban szeretjük ha.... nem tudom ez most mi? Akkor most napokig nem fog keresni? Komolyan? Ez mi már? Bunkók vagytok, ez, ez.....- ő nem már, hívjon hamar, mert megveszek annyira a közelében akarok lenni. Ami elég kínos, mert hogy tudott ennyi idő alatt a részemmé válni? A hiánya fáj és éget, pedig egy éjszakét töltöttünk együtt és ennyi. De.. bah.
Akarom ezt a pasit mindennél jobban, és most akkor szívatni fog? Ajjaj.
- Máris lehetne hiánya, akkor hívna. - sóhajtok fájdalmasan, de fura azért erről beszélgetni a testvéremmel. Azt hiszem lassan tényleg felnövünk és ez ellen nem lehet tenni. A dolgok átalakulnak, kiforrnak, lesznek, ahogy lenniük kell.
Visszaülök a kocsiba, az ajtót nyitva hagyom, míg nem indulunk, lógatom a lábam. Nekidőlök az ülés oldalának és figyelem a tesomat, aki pont egy nő miatt szenved.
- Ne legyél hülye, ha nem örül neked és ellenséges, akkor nem szeret vagy nem eléggé. Tuti, hogy ez a nő kell neked? Mert ahogy én látom elférne rajta egy gigantikus nyakleves. - persze csakis tőlem mondjuk. Milyen hülye csaj már, hogy nem értékeli a bratyómat?
- Beszélj vele. Mond el neki, hogy neked ez így szar, de mondjuk nem tudom... lehet nem kéne. - már magam sem tudom, mert ha meg szereti, akkor a csaj úgyis szopatni fogja, és ez ettől életszerű.
- Sokat találkoztok? - mert ez elég sokat elmond, hogy találkoznak-e meg ilyesmi? Figyelmesen hallgatom. Sajnálom, hogy összeomlik az értékrendéje egy csaj miatt, legalább legyen jó csaj, hogy megérje neki.
- Na jah, lehetne. - engem meg hívhatna Nick, akkor nekem legalább egyszerű lenne, így én is be vagyok parázva, hogy csak egy kósza menetre kellettem neki. Aj már.
- Induljunk hülyegyerek. Ma még dolgom van. - be kell mennem a suliba, hátha összefutok Nickkel, tök véletlen persze. Elhelyezkedek az ülésen és várom,hogy startoljunk.

karakterinformáció

» My brother the fault is mine - Sebastian and Henry
» Hale & Ry - Not a day goes by
» Help me... ~ Neile@Hale
» Hale&Nick
» Hale&Nick

My sister, my brother - Hale & Ry

My sister, my brother - Hale & Ry

Similar topics

Similar topics