Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Leopold K. Lindhardt
 
Suzanna Crystal
 
Quentin Collins
 
Kőrösi Noel
 
Dominic Tveit
 
Louis Tagliavini
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Help me... ~ Neile@Hale

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Hale Salisbury
Filmművészet
Életkor : 22
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 358

TémanyitásTéma: Help me... ~ Neile@Hale   Vas. Okt. 12 2014, 19:41

Na jó most van elegem, már a harmadik adag aprómat nyeli el a gép és nem ad egy korty kávét sem. Első körben adott kávét, de persze poharat nem, minek is tette volna? Mit várnak tőlem, hogy a tenyerem alá teszem és kilefetyelem belőle, mint egy kutya? Még csak fele olyan hosszú nyelvem sincs.  A második alkalommal meg csak odafingott, és azt is elfelejtette, hogy kéne neki freccsentenie valami koffeint tartalmú szarságos löttyöt, ami soha nem kávé, inkább valami utánzat, most pedig már azt sem jelzi, hogy elfogadta a pénzem. Ah a kis csórós dög.
Fúú, de utálom, hogy az össze gép arra van beállítva, hogy lehúzzon minket, az egész felháborító.
Dühösen felkiáltok és az oldalára csapok egyet, majd felvisítok, mert lezsibbad az ujjam.
- Kávét! - oldalba rúgom, hátha a lábam nem szenvedi kárát, lepottyan a pénzem és nem történik semmi.
- Rohadj meg! - jó, hogy amúgy óra van és éppen ezerrel lógók. Nick meg éppen valami interjút készít, mire végez kinő az összes őszhajszálam.
Mélyet sóhajtok és újra a farmerom zsebébe kotrok, jó, hogy olyan szűk, alig férnek be az ujjaim. Újabb 70 centet dobok a gépbe, megigazgatom a blúzom, meg a hajam, mert én türelmes vagyok. Hát hogyne lennék az?
Az biztos, hogy kitartó, míg várok, hogy a gép életre keljen a gyűrűmet szemlélem és elönt a boldogság, eljegyezve még sosem voltam de viii, most vagyok és ettől minden sokkal szebb, még az idő is odakint. Kikévé hogy a rohadék automata meg sem moccan, neki esem, két kézzel rázni kezdem és rúgom is ahol érem, persze arról is mesélek, hogy melyik felmenője hol rohadjon meg, rohadék kizsákmányoló ország és hasonló kedvességek közepette rázom, mint az örült, ami ennek örömére kávát spriccel a nadrágomra.

_________________
"Oly kevés lehetőség adódik a szabadságra.
Az egyik: a képzelet. De erről az utazásról gyakorta vissza kell szakadni a világba,
s ez olyan, mintha időről időre láncra vernék az embert."


Fabyen


A hozzászólást Hale Salisbury összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Okt. 13 2014, 07:44-kor.
Vissza az elejére Go down
Vendég

TémanyitásTéma: Re: Help me... ~ Neile@Hale   Hétf. Okt. 13 2014, 01:52

Ahogy mindenkinek, hiába is tagadják, nekem is megvannak a kis rítusaim. Egyik se feltűnő, idegesítő, vagy olyasmi, mi nélkül nem tudnék meglenni. Inkább kényelmi, társasági szempontból fontosak. Ilyen például a kávé is, minek jótékony hatásaira napjában többször is szükségem van. Azt ugyan nem tudom, tényleg annyira hatásos-e, vagy inkább csak bemesélem magamnak, de nem is számít. A lényeg, a koffeinnek hála, kibírom a napot, nem veszekszek senkivel, és még csak nem is dőlök a padra, nyálam folyatva, békésen hortyogva. Többnyire legalább. Annak azonban, ha mégis ilyesmi történik, egyéb oka van. Példának okáért az átbulizott, cseppet se diszkrét éjszakák, és társaik.
A mai napon viszont szó sincs ilyesmiről, egyszerűen csak a szokásos két óra közti adagomért vánszorgok a legközelebbi automatához. Nem én vagyok az egyetlen, ki hasonló dologra készül, mivel önmagában nem is lenne probléma. Az ilyesmi gyorsan megy. Pénz bedob, gomb nyomogat, vár, visszajárót elvesz, ha van, aztán a poharat is, benne a borzaszó, kávénak csúfolt, forró valamivel, végül pedig mehet is mindenki, amerre lát. Csakhogy diáktársam nem épp ezen egyszerű, de nagyszerű forgatókönyv szerint jár el.
Meglepetten pislogva figyelem, ahogy hirtelen nekiesik szerencsétlen gépnek, és üti, ahol csak éri, meg rázza, mint akinek elmentek otthonról. Megfordul fejemben, hogy hagyom inkább az egészet, és keresek egy másik automatát, kevesebb őrülttel a közelében, de végül kíváncsiságom győzedelmeskedik, és mégiscsak odasétálok a verekedőhöz.
- Mit ártott neked szerencsétlen gép? – megemelt szemöldökkel, érdeklődve döntöm oldalra fejem, alaposabban is megszemlélve a jelenetet, hátha észreveszek valamit, mi eddig elkerülte figyelmemet.
- Szerintem ezzel nem fogod megoldani a problémát – teszem még hozzá, leginkább felebaráti szeretetből. Természetesen nem nehéz kitalálni, mi lehet az idegesség oka. A gép nyilván lopkod, nem ad ki semmit, vagy nem azt, és nem úgy, ahogy kéne, esetleg egyáltalán nem hajlandó érdemben reagálni.
- Valamivel hatásosabb szokott lenni, ha az oldalát veregeted, vagy az alját rugdalod - teszek felé még néhány lépést, és kezemmel mutatom, én merrefelé szoktam zaklatni az ehhez hasonló gépeket. Azt ugyanis nem mondanám, hogy sose fordult elő hasonló velem. Ezek a szerkezetek abszolút hasznavehetetlenek, és előszerettel mennek tönkre, a legváltozatosabb módokon, és időpontokban.
Vissza az elejére Go down
Hale Salisbury
Filmművészet
Életkor : 22
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 358

TémanyitásTéma: Re: Help me... ~ Neile@Hale   Hétf. Okt. 13 2014, 16:07

Hát hogyne, hogy akkor érkezik valaki, mert mi meglepő lenne ebben? Máskor teljesen kulturális tudok lenni, most meg ennyi, kapásból leszerepelek.
Jól eső mozdulatsor közepette abba hagyom a gép molesztálást, mielőtt valaki felnyom dirinél, mint valami vandált. Mert az is vagyok. Most. Aj, a fatus nem lenne büszke rám.
- Mit gondolsz? - felé fordulok, megcsillantom a mosolyom, mert kávé nélkül élni lehet, csak minek? Amúgy meg nem vagyok koffein függő, én kérem a világot alásan csakis Nick függő vagyok, de az keményen. Ha nem kapok belőle kell valami, ami kicsit fellendíti a napjaimat, a napjaim azon részét, amiben nincs szerepe. Függő vagyok, valljuk be és ennyi.
- A helyzet az, hogy nem fogom megoldani semmivel. - ennek az automacának lőttek még jóval előttem. Nem én tettem tönkre én csak learattam a babérokat melyek azt jelezték, hogy kinyiffant. Még egy utolsót ugyan böffentett a nadrágomra, mázli, hogy bébiböfi és csak pár csepp, nem egy adagot. Szóval valamilyen szinten szerencsés vagyok.
- Értem én, csakhogy azt már próbáltam. - a gyűrűm bele is vágott az ujjamba, olyat csaptam az oldalára. Persze semmi, de semmi.
Szemrevételezem az újonnan jöttet és meg kell állapítani, hogy a suli falai jó pasikkal teltek meg.
- Mindent kipróbáltam, igazából már csak dühömben estem neki. - előkapom a mobilom, hogy feltárcsázzam a cég számát, aki üzemeltetik ezt a szart. Nekem kávé kell, most. De jó is lenne egy finom otthoni kávé, sok tejjel és habbal.... Az mondjuk már nem is kávé. Lepillantok a combomra és nekilátok a farmeromba dörzsölni a kávét.

_________________
"Oly kevés lehetőség adódik a szabadságra.
Az egyik: a képzelet. De erről az utazásról gyakorta vissza kell szakadni a világba,
s ez olyan, mintha időről időre láncra vernék az embert."


Fabyen
Vissza az elejére Go down
Vendég

TémanyitásTéma: Re: Help me... ~ Neile@Hale   Szer. Okt. 15 2014, 01:54

Ásítok, befordulok a sarkon. Gondolatban elképzelem, ahogy a keserű ital végigfolyik torkomon, felmelegíti gyomrom, kiűzi agyamból a fáradtságot. Vagy legalábbis felébreszt annyira, hogy ne aludjak el, amint leülök valahova. Hamarosan azonban biztossá válik, kénytelen leszek változtatni terveimen, mert ma se úgy alakul semmi, hogy az kényelmes legyen nekem.
Néhány lépésnyire az automatától torpanok meg, pislogva, érdeklődve szemlélem a kibontakozó jelenetet. Nem lepődök meg igazán, elképedésem egyedül az okozza, nem számítottam arra, lesz itt még más is rajtam kívül. Hisz láttam hasonlót korábban, és én is voltam ugyanilyen helyzetben. Pontosan tudom, milyen pocsék érzés rájönni, nem csak, nem kapod meg napi koffeined, de még egy gép is úgy gondolja, kicseszhet veled.
- Megint tönkrement? – volt már ilyen, egész biztos vagyok benne, és nyilvánvalóan nem is ez lesz az utolsó eset. Annak azért, legyen bármilyen kegyetlen gondolat is, örülök, hogy nem saját magam kellett ezt megtapasztaljam már megint.
- Nagyon úgy fest – elgondolkozva döntöm oldalra fejem, az automatát méregetem, mintha belsejébe látnék. Fogalmam sincs, mi van vele, reményem az egyetlen, mi bízik még benne, nem lőttek neki véglegesen, és ki tudunk csikarni némi kávét még belőle, mielőtt végleg feladja az életet.
- Akkor nincs jobb ötletem – megrántom vállam, sóhajtok. Erről ennyit, a gép valóban menthetetlen. Ugyan nem veszítjük el végleg instant kávéforrásunk, ki lehet cserélni az elektromos szörnyeteget, kapunk másikat helyette, csakhogy az nem két percbe, hanem hetekbe telik majd.
- Nem volt jó ötlet, úgy látom. A nadrágod – nem tudom, észrevette-e, valószínű, hogy igen, elég feltűnő a folt ahhoz, hogy teljesen elkerülje figyelmét. Megemelem szemöldököm, ahogy előveszi telefonját, majd lelkesen dörzsölgetni kezdi kávés nadrágrészét. Előbbi jó, utóbbi viszont határozottan pocsék ötlet.
- Ezzel csak rontasz rajta, próbáld inkább szappanos vízzel – ha hagyja rászáradni, azzal akár búcsút is mondhat a nadrágnak, ezt még srác létemre is tudom. De abban is biztos vagyok, még ez is jobb lenne, mint az, amit most művel.
- Feleslegesen tárcsázod őket, ilyenkor még mind a fülén ül – a nap csodája lenne, azt hiszem, ha lenne bárki, aki felvenné a telefont. Ha beszélni akar az üzemeltetővel, jobb lesz, ha vár még vele néhány órát.
Vissza az elejére Go down
Hale Salisbury
Filmművészet
Életkor : 22
Foglalkozás : tanuló
Hozzászólások száma : 358

TémanyitásTéma: Re: Help me... ~ Neile@Hale   Csüt. Okt. 16 2014, 12:54

A srác kérdésere csak elkerekednek a szemeim. Neeem, nem ment tönkre, dehogy...
- Jesszus dehogy... most akartam felkérni egy keringőre, csak nem elég hosszú a zsinórja. - most mit mondjak erre? Hülye kérdésre hülye válasz dukál. Igazság szerinte ezek a nagyon drága kütyük hamar tönkre mennek, a rohadék ledes kijelzővel, az érintőképernyős válogatással és az ízetlen löttyeivel. Azt sem értem, hogy ennyi pénzért miért nem lehet egy normálisat beszerelni. De én vagyok a hülye és meg is érdemlem, mert egyszerűen be kéne hozni a szerkesztettségbe valami jóféle kávéfőzőt, csakhát Nick eltiltáson van, ha ott gőzölög az orra alatta finom koffeines ital, meddig tud ellenállni? Marad az automata.
- De mondjuk, amíg megcsapkodom lehiggadok. Ha más nem, boxzsáknak megfelel. - én sem leszek egyszerűbb, de mindenbe azt kell nézni, hogy mit fordíthatunk a hasznunkra és én jelenleg ezt. Igaz maradéktalanul nem tesz boldoggá, mert ettől még nem jut a szervezetembe semmilyen hazug kávéadag, még akkor is jól esne, ha csak keserű szájízt hagy maga után. Nem számít, mert nem lesz belőle semmi. Lógni sem éri meg így.
- Nekem mondjuk akad, csak kicsit többet fogok.. késni az órámról. - ami azt jelenti, hogy be sem megyek. Sállálééé. Nem kerülöm az előadásokat, de mégis van olyan, amin az első félévben összejön a három hiányzás, aztán csak nyígok az összes többin.
Lepillantok a nadrágomra és mélyet sóhajtok.
- Bezzeg neki jutott, tudtam, hogy elé kellett volna térdelnem nyitott szájjal, hátha torkon lő egy adaggal. - a helyzet elég abszurd, azt hiszem mázli, hogy kihagytam, lehet a szemebe csulázta volna, vagy a hajamba, nem vagyok szerencsés alkat, nem ma és nem ebben. Mert amúgy a világ úgy gyönyörűséges ahogy van. Majd ha elnök leszek, ezen is változtatok. Tényleg... előkapom a mobilom és fél mondatban jegyzetelek a többi alá.
* automaták
Aztán nekilátok a nadrágomba dörzsölni a méreg foltot, de hamar feladom. Át kell öltözni, tiszta sor. Jó, hogy van egy halom ruhám a Nissan csomagtartójában, sosem lehet tudni alapon, pl. ha leokád egy automata, jobbik esetben.
Ha már kezemben a mobil újra tárcsázok és csak felvont szemöldökkel figyelem a srácot.
- Új vagy? Hollywood legnívósabb egyetemének a folyosóján állsz, barátom, itt hajnal ötkor is felveszik a telefont és maximum 2-3 óra alatt lecserélik az automatát...- nem tudom honnan jött szegény, de ide apuci és anyuci kicsi gyerekei járnak, mint pl. én és még sokan mások, meg okoskák, akik állami ösztöndíjjal hasítanak, de az iskolának annyi befolyó pénze van, mint a szemét, nem szarakodnak egy automatával, a legtöbb esetben lecserélik, ettől még szarok, mert nem jó a kivételező cég.
Illedelmesen bemutatkozom a vonal túloldalán felhallozónak és elmondom, hogy kifingott a gép, jelzik, hogy türelem és célszemély... Elköszönök és zsebre süllyesztem a készüléket.
- Ha már lógunk tegyük stílusoson. - megeresztek egy nagy mosolyt és megigazítom a hajam, majd a parkolóban nadrágot cserélek.
- Gyere, meghívlak egy kávéra. - ha jön akkor kap egy isteni feketét nem messze az egyetemtől, ha meg nem.. nos akkor több jut nekem, de részemről lelépek.

_________________
"Oly kevés lehetőség adódik a szabadságra.
Az egyik: a képzelet. De erről az utazásról gyakorta vissza kell szakadni a világba,
s ez olyan, mintha időről időre láncra vernék az embert."


Fabyen
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Help me... ~ Neile@Hale   Today at 00:52

Vissza az elejére Go down
 

Help me... ~ Neile@Hale

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» A csordaszellem alapvonás... vagy mégsem? - Neile & Lizzy
» My sister, my brother - Hale & Ry

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Frances épületek :: Archívum-