Estelle Dessauge

Neme:nő
Kor: 20
Kar és Szakirány: Műsorgyártás, riporter
Évfolyam: Második

Előtörténet:

*Megszületett, Franciaországban és az Estelle nevet kapta, szülei és szerelmei gyakran becézik Esthajnalcsillagnak
*Elkényeztették, szülei gazdagok. Anyja egy gyönyörű, ünnepelt francia színésznő, apja producer.
*Az iskolában is ő volt a legszebb, nem csak az oviban, gyermekszépségversenyeket nyert, majd sokáig modellkedett
*Okos kislány volt, gimnáziumba küldték, 15 éves koráig nem volt gond vele.
* Rossz társaságba keveredett, de nagyon népszerű volt, megszokta, hogy mindenki szerelmes belé, tanárok, diákok. Lefeküdt az iskola igazgatójával, így kapott színjeles érettségi bizonyítványt
*New Yorkba utazott, ahol titokban luxuskurvának állt
*Egy gazdag 63 éves amerikai férfi feleségül vette 19 évesen, de ő francia szeretőt tartott, akinek Noah volt a neve. Az öregúrtól gyermeke született, Noah ezért kiakadt és el akarta hagyni
*Kidobta a gyereket az ablakon, Noah öngyilkos lett miatta
*Tüdőgyulladást kapott, mai napig betegeskedik.
*Miután bevallotta a gyereket sikerült elválnia, szülei aggódni kezdtek az egészsége miatt, apja lakást vett neki Los Angelesben és beíratta az Egyetemre, ahová ő is járt.
*Mivel okos, sikerült megmaradnia az Egyetemen, modellkedésből tartja el magát.

A karakter jelleme:
Estelle gyönyörű és kényes. Kihasználja, hogy szép, magabiztos, kacér jellem. Természetéből adódóan lányos, cserfesen játékos, hódító. Rondább nyelvek mondhatnák: ribanc. De még mekkora! Megszokta, hogy szépségével bármit elérhet, előszeretettel figuráz ki másokat. Bántó tud lenni, látszólag nincs lelkiismerete, lelke, szíve, érzelmei. Sosem szerelmes, a férfiakkal csak játszik, szexőrült. Valójában zavart személyiség, a bohókás, lesajnáló, könnyelmű stílusa mögött mély szomorúság rejtőzik. Ritkán jön elő belőle, talán csak egy-egy furcsa félmondat erejéig, olyankor főleg Noahra emlékszik vissza, az egyetlen emberre, aki tényleg szerette, s aki meg is ölte magát miatta. Látszólag meg sem kottyant neki sem ez, sem, hogy kidobta tulajdon újszülött csecsemőjét az ablakon, de a felszín alatt összetettebb jellem. Általában fecseg, kicsit kiismerhetetlen, de nagyon önző. Tüdőbeteg volt, gyenge fizikumú, gyakran vannak légzési nehézségei, ha nagyon beleéli magát tetteibe látszólag ok nélkül kap sírógörcsöt. Nagyon keveset eszik, vékony, könnyed és lapos.

Szerepjátékos példa:
-Mutasd, ne így, fordítsd oldalra, de béna vagy! Na...most már jó.
Remegő szempilláim kicsit lehunyom és várok, meg kell száradnia a festéknek. Ma is nagyon szép vagyok. Az arcom hibátlan, egyedül a mellem lehetne...Na mindegy!
Sietve pattanok fel, rövid ruhám aprót lebben Noah orra előtt, megbabonázva figyeli. A kedvenc bugyiját vettem fel, vörös csipkés, elől csak egy pánt takarja a... azt! Kiveszem Noah kezéből a tükröt, gyorsan, de finoman nyúlok utána, eresztek mellé egy csábító mosolyt. Szinte látom, ahogy feláll a farka, szánalmas. Felpattanok, pezsgőt ígért, vacsorát, közben majd kimehetünk a mosdóba együtt. Elteszem a tükröt, kis kézi táskám van, gyorsan állok fel, kicsit megszédülök. Sápadt vagyok Noah meg is jegyzi, de én csak a fejem ingatom, hogy semmi baj. Ő is feláll, készülődik.
- Jajj menjünk már, jól nézel ki!
Noah szép férfi, az arca lányos, majdnem buzis. Indulhatunk, még kabátot terítek a karomra. Mostanában elég rosszul érzem magam, talán kerülget valami. Noah a kezem után nyúl, finoman belesimul az enyém, kicsi és törékeny. Azt mondja szereti a kezemet, ezt mindig elmondja. Lágy vagyok neki és jó, bárcsak örökre ilyen maradnék!
- Én is szeretlek
Hazudom finoman, aztán kilépünk az utcára. A kulcsot neki adom a biztonság kedvéért, hogy Ulrich még véletlenül se gyanítson semmit. Noah kocsit hozatott, fehéret, mert én kértem. Ha létezik herceg biztosan ő az a hosszú, fekete szempilláival és a hófehér luxuslimuzinával. Szegény bohóc még mindig azt hiszi jövőhéten beadom a válási papírokat. Meggondolom, talán tényleg el kellene szöknöm vele.

Szia Csillagom!

Mit ne mondjak, nem vagy szimpi. Kidobni a gyereked az ablakon???? *ennél a résznél kiakadt, és nem igazán tudta túl tenni magán* még ha másé lett volna, azt mondom oké, én sem bírom, hogy sírnak, de a sajátodat?! Na mindegy... nem ez a lényeg. Tulajdonképpen nagyon egyedi karaktert hoztál össze, és kíváncsi vagyok rá, hogy fog érvényesülni itt mi nálunk.

Vannak még szürke foltjaim, amikor téged próbállak elhelyezni a világban, de azt hiszem ez a fajta titokzatosság(?) hozzátartozik a karakteredhez.

Szerintem menni fog, bár nem könnyíted meg a dolgod, de bízom benne, hogy lesz lehetőséged kibontakoztatni a karaktert, és meg tudod majd úgy valósítani, ahogy elképzelted.

Szóval: ELFOGADVA!

Foglalj avatart és iratkozz a rendszerbe, lépj be a HÖK-be, ha kedved tartja, és költözz a kollégiumba, ha szocializálódni akarsz. Valamint keress magadnak egy jó kis skatulyát a karaktertablóba, vagy ha nincs olyan, ami tetszik, találj ki magadnak egyet!

Jó játékot!