Neme: nő
Kor: 20
Kar és Szakirány: Filmművészet ~ Filmszínész
Évfolyam: 1.

Előtörténet:

~ 1992. március 14-én születtem meg egy prostituált legnagyobb baklövésének gyümölcseként.
~ Apám, ha nevezhetem így édesanyám egyik kuncsaftja volt, emellett sikeres ügyvéd.
~ A sorsom eldőlt, anyámnak nem kellettem így édesapám próbált gondoskodni rólam.
~ Amint rádöbbent, hogy nem bír egy csecsemővel felvett egy dadust, aki anyám helyett is anyám volt.
~ Tőle megkaptam azt a szeretet és törődést, ami segített jól nevelt leánnyá válni.
~ Általános iskolai évemet jó tanulóként és sikeres eredményekkel fejeztem be.
~ Mire a gimnázium választására került a sor apám talált maga mellé egy olyan nőt, aki csak a pénzéért szerette. Persze mindezt ő nem látta, így feleségül is vette, s rá egy évre megszületett az öcsikém.
~ Ekkor én már egy művészeti gimnáziumban tanultam, ahol a jegyeim továbbra is dicséretre méltóak maradtak.
~ Persze a dicséretet és a törődést továbbra is csak a dadusomtól kaphattam meg ellentétben az öcsémmel. Ő mindig a középpontba volt és bármekkora bajt csinált mindig elnézték neki.
~ Sikeres érettségim letétele sem hatotta meg őket, így lassan már engem sem érdekelt az egész.
~ Éreztem, hogy a családban én vagyok a rút kiskacsa aki nem tartozik oda. Talán ezért cselekedtem a következők szerint.
~ Gondoltam ha a jó cselekedeteimet nem veszik észre, majd a rosszakra felfigyelnek. Éjjel-nappal buliztam, volt hogy nem jártam haza, idegenekkel töltöttem az éjszakát és több alkalommal próbáltam ki illegális drogokat.
~ Hogy mi lett az eredménye? A nagy semmi! Most, hogy nem vagyok már gyerek és betöltöttem a 18. életévemet apám úgy döntött, hogy mindenki jobban jár, ha egy időre elköltözöm és élni kezdem a saját életemet. Így is történt.
~ Hollywoodban egy kisebb házat kaptam apámtól, amivel úgy gondolta minden elvan intézve. De engem a pénz nem boldogít.
~ Drogozni ritkán lehetett látni, cigizni annál gyakrabban. Egyedül éreztem magam a poklok poklán.
~ Mígnem megismertem valakit, aki a helyes útra terelt. Egy igaz barát, rossz szándék nélkül. A drogról leszoktatott a cigivel kapcsolatban pedig erős érvek mellett győzködve elérte, hogy csak szükség esetén szívjak el egy-egy szállal.
~ Már betöltöttem a 20. életévemet, amikor megtudtam, hogy Jason beküldte a jelentkezési lapomat a Frances University Egyetemre.
~ Felvettek. Esélyt kaptam, hogy megismerhessem önmagamat.

A karakter jelleme:
Időpont, helyszín, találka, majd csak ezek után jöhet a véleményed. Fordított esetben te sem köszönöd meg édesanyádnak, hogy világra jöttél. Hogy miért? Csak azért édes, mert a hátralévő életedet én keserítem meg. Gonosz, flegma .. Hmm .. Csak nem ez a két szó jutott eszedbe? Na és mi van akkor ha szépnek tartom magam? Ó már látom is! Jellemzésed a következőkre módosult: Beképzelt p*csa. Mielőtt világgá kürtölnéd milyen vagyok szerinted, hadd mutatkozzak be rendesen, jó modorú lányként viselkedve. Tehát, mint kiderülhetett nem viselem el, ha valaki úgy alkot rólam véleményt, hogy nem is ismer. Utálom ha valaki hátba támad, keresztbe tesz esetleg hazudik nekem. Idegesítenek azok a lányok akik hülyeségekért siránkoznak. Hidd el én megjártam a poklok poklát és nem kívánom senkinek sem. De a rossz dolgoktól eltekintve szeretem a kreatív és művész lelkeket, akik nem a pénz hanem a tehetségük miatt jutottak be ebbe az iskolába. Emellett vonzom a rossz srácokat - vagy ők vonzanak engem fene se tudja már - a lényeg, hogy ebből sosem sül ki semmi jó. A romantika nálam fontos, de ugyan úgy a szex is. Ha nincs romantika, nincs szex. Ha nincs szex, nincs romantika. Úgy gondolom az élet egy játék, amit végig kell játszani akármi is történik. A dolgok, a személyiséged változnak, de az hogy élsz és még mindig a földön jársz nem. H*lyeségnek tartom, hogy valaki azért vet véget az életének mert úgy érzi már nem bírja tovább. Utána a poklok szigetén se lesz jobb. Úgy értem nem hiszek abban, hogy lenne egy olyan tisztességes ember, aki a mennybe kerülhetne. Mielőtt megkérdeznéd: Igen hiszek a menny és a pokol létezésében. A jó emberben annál inkább nem. Egykor azt hittem én is az vagyok, de rá kellett ébrednem, hogy a kedvesség és a bizalom ebben a világban nem jelent semmit. Ahhoz, hogy túlélő legyek a sok vadállat között nekem is azzá kellett válnom. Játszom a játékot ahogy a többiek, szokták mondani.

Szerepjátékos példa:
* Ez akár lehetne egy szokványos nap is, de már az árulkodó jel, hogy kicsinosítottam magam és étellel, itallal a kezemben haladok az autópályán egy taxiban ülve. Gondolom felmerül bennetek a kérdés, hogy hova tartok? Egyáltalán miért csinosítottam ki magam? Na és kinek és minek az a sok kaja? Mindezekre a kérdésekre természetesen választ is fogtok kapni szép sorjában. Nem régiben megismertem egy jó kiállású, arrogáns fiatalembert, akit egyszerűen nem tudtam magamba bolondítani. Sőt még vonzódást se értem el nála, ami nálam egy harc vereségét is jelenthette volna, de Nem ! Most nem az a fejezet következik az életemben, amikor ezt annyiban hagyom és jó kislányként viselkedve megvárom, míg ő keres. Amúgy is miért keresne, ha nem kedvel? Tiszta hülyeség ! Ezért is haladok Milo, az újdonsült ismerősöm háza felé. Hogy honnan van meg a cím? Ez egyszerű. Nem kellett mást tennem, mint egy kicsit utána nyomoznom az illetőnek. Apám nyomozó, így ez nem is volt nehéz számomra, nem került sok időmbe. A csinosítás már csak a csábítás része. Ritkán sminkelek és foglalkozok a hajammal 2 percnél tovább, de mindez most megtörtént. Még arra is rávettem magam, hogy a fekete farmernadrághoz egy csinosabb, kivágottabb fölsőt vegyek fel, mindezt egy fekete magassarkúval kiegészítve. Mindez egy férfiért? Nos igen különös eset az életemben, de az élet kihívás. És az élet úgy döntött, hogy most ő lesz a kihívásom ! Az étel és az ital is csak azt bizonyítja, hogy teljes mértékben leakarom venni a lábáról és szabad utat akarok nyerni az ágyába. Hogy én főztem-e? Megpróbáltam ! Esküszöm, hogy megpróbáltam, de addig fajult a helyzet, hogy rá kellett jönnöm nem vagyok valami jó ebben a szakterületben, így ha beakarok vágódni nála nem mérgezett kaját viszek neki, hanem rendelek valami finomságot. Azt hiszem minden feltett és fel nem tett kérdésetekre válaszoltam, de ha ez még se így lenne, akkor eljött az a pillanat, hogy rájöttél nem is vagyok olyan kedves, mint ahogy mutattam magam, mert több kérdésre nem vagyok hajlandó válaszolni már csak azért sem, mert megérkeztem a megadott helyre. A taxisnak kifizetem az utat, sőt még borravalót is adok neki, hogy ne lehessen panasza rám. Kiszállok a kocsiból, majd megindulok a ház felé és bepróbálkozok hátha nyitva van az ajtaja. *
~ Ezt a mázlit. ~
* Gondolom magamban, mivel ahogy lenyomtam a kilincset az ajtó nyílt is. Kezemben a sok cuccal ügyeskedem magam be a meleg kis házba, majd a magassarkúm kopogás kíséretében haladok a nappali felé. Szemeim keresni kezdik az áldozatot, de egyenlőre nem lelik. *