Frances University
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
KARAKTERES HÍREK
2017/2018-as tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Legutóbbi témák
» Kérlek, szükségem van... - megrendelések
Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyPént. Feb. 14 2020, 20:58 by Sebastian McBridge

» New Possibility
Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyKedd Júl. 03 2018, 22:01 by Judith Moody

» Befejeztük! - archiváltató
Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptySzomb. Ápr. 07 2018, 08:20 by Vincent Sparks

» Szalmaszál - Reeve-Eric
Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyPént. Ápr. 06 2018, 13:20 by Reeven Callagher

» Rosemary Marshall-Gray
Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptySzomb. Márc. 17 2018, 21:56 by Rosemary Marshall-Gray

» Familiar stranger
Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyHétf. Márc. 05 2018, 07:10 by Judith Moody

» Átalakítás
Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyVas. Márc. 04 2018, 18:32 by Isabella Williams

» Hurtful love - Reeven*Felix
Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyVas. Márc. 04 2018, 00:13 by Felix Kaleolani

» Claire és Kouji
Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptySzer. Jan. 03 2018, 10:50 by Claire P. Collins

» The hurt, the blame - SammyEric
Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptySzer. Dec. 27 2017, 22:59 by Eric A. Blake

Top posting users this month
No user
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Megosztás
 

 Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Samantha Brightmore
Samantha BrightmoreVároslakó
Hozzászólások száma : 23

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptySzer. Jan. 18 2017, 19:37

A Frances folyosóit járom, fel és alá, már legalább öt perce. Cipőm lapos sarka halkan puffan lépteimnél a köveken, el sem jutva a headsettel elfoglalt fülemhez. El sem tudom mondani, mennyire örülök annak, hogy feltalálták ezt a kütyüt. Nem kell telefon után kotorásznom, ha keresnek, szabadon marad mindkét kezem, az üzleti életben akár stílusosnak is mondható, ráadásul nem nehezebb, mint egy alkalomadtán felvett fülbevaló.
- Üzenem az anyámnak, hogy azelőtt is léteztem, hogy a nővérem elköltözött otthonról. Ha eddig nem keresett, most sem szükséges - közlöm asszisztensemmel, ki talán ridegnek véli válaszom, de nem érdekel.
Mostanában állandóan arról értesülök, hogy a szüleim telefonon keresnek. Minden bizonnyal mostanra körvonalazódott bennük, hogy otthonról elhurcolkodott testvérem nem szándékozik visszamenni. Nem gondolta meg magát, nem tudják annyira befolyásolni és hasonlók, így... elővennék a pótlékot, amit én nem fogok hagyni. Eszem ágában sincs újra egy hasonmást alakítani, elég volt az gyerekként. Valójában csodálom, hogy Brooke olyan sokáig kibírta ott. Nem, jobban belegondolva, annyira mégsem.
- Igen, biztos vagyok benne. Ha annyira családosat akarnak játszani, keressék meg az elkergetett családtagokat. Engem kivéve - erősítem meg álláspontomat.
Egészen eddig jó napnak ígérkezett a mai. Reggel sokáig pihenhettem, miután tegnap késő estig a papírokat ellenőriztem. Mára nem volt más betervezve, mint az egyetem meglátogatása, ami végső soron meg is történt. Csupán annyi hibádzik, hogy elintézzem azt, amit el kell. Betérek egy újabb folyosóra. Elhaladok néhány terem előtt, mígnem egyetlen, szabadon lévő fülemet valami egészen kellemes csapja meg. Kavargó, szülők miatt felháborodó gondolataimba lágy hullámok csapnak, mintha csak egy nagy csobbanással akarnák megtörni az erős áramlatot, hozzá tenném, sikeresen. Lábaim megálljt parancsolnak testem többi részének, majd egyenesen egy csukott ajtóhoz kalauzolnak.
- Ha nincs más, akkor leteszem. Hívj, ha van valami gond! - teszem is le, s még a headsetet is kirángatom fülemből, hogy egy egyszerű mozdulattal farmerom zsebébe dugjam azt.
Most nincs rá szükség, a hallószerveimből azonban mindkettőt nélkülözhetetlennek ítélem. Egy lépés oldalra, hátamat a falnak döntöm, miközben szemeim lehunyva pihentetem feszült idegeim a kórust hallgatva. Ugyan állítólag nem szép dolog hallgatózni, engem lényegében pont azért fizetnek. Hogy halljak és lássak, amikor kell. Ez ugyan nem egy megbízáshoz köthető pillanat, de pont ezért annyira élvezetes. Más, mint amiket nap mint nap hallanom kell. Nem megszokott, vagy felkapott, mondhatni különleges, legalábbis az én számomra.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Sebastian McBridgeAdmin
Életkor : 37
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3369

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptySzer. Jan. 18 2017, 22:59

Ginger nagyon kitartó, olyannyira, hogy észre sem vettem, hogy a "kérem kísérjen el egy rövid darabon" odáig fajult, hogy benn álldogálok már vagy tíz perce a kórus próbáján szépen kiöltözve, öltönyben, ahogy illik. Lassan koncertjük van, emiatt is próbálja Ginger olyan lázasan összeegyeztetni a próbákat a franciaórával, no meg sok minden mással. Már javában megy is az egyik darab, kellemesen bezengve a termet, mire észbe kapok, hogy mennem kellene, de a csütörtök kettőben maradunk, ott úgy is lesz egy lyukam a vizsgáztatás előtt. A lány már hoppan is fel a helyére, hogy becsatlakozzon csilingelő hangjával, mire én kisurranok, de túl hirtelen nyitom ki az ajtót és lépek ki, szinte csak hátra nézve, előre nem is, hogy vajh' mennyire töröm meg az idillt. Persze amilyen szerencsém van, bele is megyek valakibe.
-Oppá, elnézést, a próbára? Már megy, de csak most kezdték. - Teszem be azért magam mögött az ajtót, mert az a biztos, lehet nem is ide akar jönni, akkor meg ne szűrődjön be a terembe a folyosó zsivaja. -Vagy esetleg tudok segíteni? Eltévedt? - Ajánlom magam zavaromban, mert hirtelen úgy érzem elloptak az életemből pár percet, hopponáltam és most még alkalmatlankodom is, zavarba jöttem, ergo beszélek. Micsoda ellenállhatatlan attitűd! De legalább kedvesen mosolygok, őszintén, ha mást nem, talán ezzel kivágom magam a fura helyzetből. Közben mellkasomhoz szorítom a határidő naplómat, el ne hagyjam, mert Joshom megvádol, hogy az eszem is elhagyom egyszer... lehet még igaza is lenne.
Vissza az elejére Go down
Samantha Brightmore
Samantha BrightmoreVároslakó
Hozzászólások száma : 23

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyCsüt. Jan. 19 2017, 09:32

Az apró hibáktól el tudok tekinteni jelenleg, bár valószínűleg csak azért, mert nem látom, kinek kellene kritikákat osztogatni. Ha az egyik szerződöttemmel állnék szemben, biztos, hogy nem bírnám szó nélkül hagyni, még a véletlen előforduló, egészen pici hibákat sem, nemhogy a rendszereseket. Nagyjából fél másodperc... Ez az az intervallum, amin belül elcsúsznak a kezdések és zárások, egy egy mondat végén, vagy egy újabb elején. Tűréshatáron belül van, mondhatnám átlagnak is, hiszen nem mindenki bírja egyformán levegővel. Van, akinek több kell, van, aki kevesebbel is kihúzza. Ennyi embernél észre sem veszik azok, akik nem ezekre vannak kihegyezve, további észrevételeim gondolatbeli megfogalmazásait azonban megzavarja valaki. Egy, a kórus elől menekülő tag, ki miatt egy lépéssel még odébb állok, mielőtt még nekem jönne. Így kényelmesebben ki tud jönni az ajtón.
- Most kezdték és máris menekül? Mit nem szeretne hallani? - érdeklődöm.
Ha mások szöknek, úgy talán nekem is vissza kellene térnem a saját dolgomhoz. Nem tudom, mennyi lehet az idő, de valószínűleg nincs már olyan sok hátra a megbeszélt találkozóig. Én voltam az, aki jóval hamarabb jött, hogy szétnézhessen egy kicsit, s lám, persze, hogy olyan helyen kötöttem ki, ami közel jár a foglalkozásomhoz. Igaz, ebben a létesítményben nehéz lenne nem ilyesmivel találkozni.
- A helyi nagyfőnökkel van találkozóm, úgy... fél óra múlva - nézek gyorsan az órámra - Csak megálltam út közben hallgatózni egy kicsit. Be viszont nem mennék, félő, hogy megbolygatnám a kórus lelki világát egy-két kritikával.
Amiből elsőként a kísérő zongorista kapná. Vagy legalábbis az annak titulált személy, aki a hangok elnyújtásával kapkod. Nem hagyja szépen lecsengeni őket ott, ahol kell, s néha egy-egy hang lejátszásáról is megfeledkezik. Mégis... A legnagyobb bajom nem ezzel van, sokkal inkább saját stílusával, mellyel ugyan követhető a dal és fel is ismerhető, nem tartom elég színesnek. Nincs bajom az egyszerűvel, amíg nem túl egyszerű. Ennél még én magam is több életet tudnék bele lehelni, ugyanakkor igaz az is, hogy arra megfelel, hogy a kórus ütemét diktálja. Itt pedig ők a lényeg. Valójában azt hiszem, ez is a nővérem hibája. Annyira hozzászoktam az ő játékához, hogy minden egyes zongorásnál ő lett a mércém, akaratlanul is. Idegesítő, hogy hiába igyekszem megszabadulni tőle, van olyan része, amit képtelen vagyok elengedni. A színes játékát, aminek dicséréséért minden egyes alkalommal megvetem és árulónak titulálom magam.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Sebastian McBridgeAdmin
Életkor : 37
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3369

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyCsüt. Jan. 19 2017, 22:54

Nem azért menekülök, mert nem tetszik amit hallok, csak nem akarok zavarni, no meg vizsgalapokat kell javítom, időszerű lenne, a diákok már nagyon várják az eredményt. Minden esetre fürge mód, mint valami gyík jövök ki, szerencsére balesetet nem okozva. A hölgy azonban meglep a kérdéseivel, nagy szemekkel nézek rá.
-Kellemes a kórus éneke, csak nem akarok láb alatt lenni... hovatovább, dolgoznom kéne, mert meglincselnek a diákok. - Szalad ki a válasz, nem is gondolkodtam rajta, mert a kérdés határozottan meglepett. Még a fejem is oldalra ficcen, úgy szemlélem őt.
-Nagyfőnök... érdekes így hívni a rektort. Már, ha persze őrá gondol és nem a tanszékvezetőre. Kritika? Csak nem kritikus? Szerintem mindenki örül az építő jellegű kritikának, azért gyakorolnak, hogy fejlődjenek, nem? - Mosolygok rá szélesen, mert értékes szakma a kritikusi, én nekem nem menne, túl lágy szívű lennék, mindenben a picinyke jót is ki akarnám domborítani. Mondjuk mivel tanár lettem, nem hátrány, hogy ne szegjem kedvét diákjaimnak, gondolom.
-Sebastian Drayton... akarom mondani McBridge, üdvözlöm. Elnézést, most változtattam nevet, még szokom. - Mondom belevörösödve a hibába, mert ciki, hogy az ember nem tudja a saját nevét, de már annyira belém ivódott a Drayton, hogy szörnyű. Közben ha engedi, elkérem a kezét egy kézcsókra, nem vagyok egy nőkkel kezet rázó típus, de lehet csak apám sznob neveltetése teszi. -Elkísérhetem? Sajnálatos lenne ha eltévedne. Esetleg kolléga lesz? - Fiatal a hölgy, de ki tudja, lehet attól még frissen végzett diplomás, aki tanítana.
Vissza az elejére Go down
Samantha Brightmore
Samantha BrightmoreVároslakó
Hozzászólások száma : 23

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyPént. Jan. 20 2017, 20:21

Tehát egy tanárral állok szemben. Meglátszik, hogy nem jártam sokat az egyetemre, még akkor sem, amikor az alapképzésen voltam. A vállalat ügyei lefoglaltak annyira, hogy mellette az otthon, vagy inkább az irodámban jusson időm a tanulásra. Még jó, hogy errefelé a felsőbb vezetés rugalmas, ha kellőképpen nyomós indokkal állítanak elébük. A vizsgáim pedig sikerültek. A diplomám a kezemben van, s valahogy majdcsak teljesítem a mesterképzést is. Abból sincs már sok hátra. Nagyfőnök, rektor, intézményvezető, nekem egyre megy. A lényeg, hogy vele kell megbeszélnem cégem jövőbeni terveinek egy részét, tekintve, hogy igencsak köze lesz majd a diákokhoz. A kritikus hallatán azonban akaratlan elnevetem magam, ami egy gyors torokköszörülésben ér véget. Még véletlen sem szeretnénk megzavarni a bőszen próbáló kórust, ugyebár.
- Egyesek szerint rosszabb vagyok egy kritikusnál. Az építő jelleg pedig azon múlik, ki hogyan fogja fel - jegyzem meg egyszerűen.
Büszke vagyok arra, hogy ilyen véleménnyel vannak rólam. Inkább én vegyem észre, mint egy tényleges kritikus. Ha utánam javítanak magukon és fejlődnek, akkor a szakemberek is kevesebbet vesznek észre. Persze tény, hogy ez sokak szemszögéből nézve demoralizáló lehet. Ezért is tartok olyanokat a vállalaton belül, akik képesek felrázni az embereket. Kedves, jótét lelkeket, akiktől... néha a falra tudnék mászni, annyira képesek túlzásba vinni a pátyolgatást.
- Samantha Brightmore, a Los Angeles Stars Management igazgatója - mutatkozok be, nem sajnálva a foglalkozásom kihangsúlyozásába fektetett erőt.
Sikerült elérnem, hogy egyesek számára már a nevem említésével is felderengjen a cég neve, ez pedig örömmel tölt el. Még ha nem is saját erőmből szereztem pozíciómat, akkor is keményen helyt állok és dolgozok, ezt senki nem tagadhatja. Az pedig, hogy hivatalosan a nővérem az, aki örökölte az egész kócerájt... Nem szeretem azokat a firkászokat, akik minderre fényt derítenek és szemtelenül meg is említik. A kapott kézcsók meglehetősen szokatlanul érint. Már-már zavarba ejtő, s éppen ezért egyik irányba el is pislantok, megnézve, jár-e arra valaki. Csupán azért engedem a gesztust, mert képes vagyok felfogni, hogy bizonyos körökben ez az illendő üdvözlési forma. Rég is volt már, mikor sűrűbben el kellett viselnem.
- Maga nem amerikai, jól sejtem? - kérdezek rá, nem bírva magammal.
Talán angol. Mármint brit, akárcsak jómagam. Sebastian Drayton... Valahonnan ismerős a név, csakhogy fogalmam sincs, honnan. Lehet, hogy mégis jártam nála órán.
- Miért is ne. A járást ugyan ismerem, de amíg eljutunk a rektorig, talán véleményezhetné a tervezetet, amivel elé állnék.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Sebastian McBridgeAdmin
Életkor : 37
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3369

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyPént. Jan. 20 2017, 22:01

Kissé meglep mikor felnevet, mert ezek szerint nem az.
-Ha nem csak azért mondja a véleményét, hogy sértegessen és megalázzon másokat, tehát van benne igazságtartalom, a tálalástól függetlenül, akkor építő jelleggel kritizál meglátásom szerint. - Phoenix is elég kritikus tudott lenni, bár a csúcs mindig is Allegra marad. Hiányzik az a hihetetlen őszintesége. Igaz, rólam sem volt soha valami nagy véleménnyel, nem tudom jelenleg hogyan vélekedne.
-Hú, hangzatos titulus meg kell hagyni! Jaj, az nem az a cég, ahol tehetségeket keresnek? Vagy nem keresnek de foglalkoznak velük? - Üt szöget a fejembe a név, mert tavaly Joshomnak nagyon kerestem ilyen intézményeket, mert csak Phoenixét ismertem és féltem Joshua nem vett volna komolyan, ha Phoenix felveszi. Pedig az az ember egyenes és őszinte, ha ő valakit tart annyira jónak hogy foglalkozzon vele, tehetséges! Ezt a céget is megtaláltam, de Joshra hagytam a felkeresését, nem tudom elment-e. Őt ismerve, nem.
Közben az agyam hátuljából ismerősen cseng a neve, hogy Brightmore, de hirtelen nem tudom hova tenni. Inkább kezet csókolok, azzal nem téveszthetek célt, illik rendesen bemutatkozni. Aztán rajtam a sor, hogy némileg zavarba jöjjek, mert ez a kérdés sosem tudom mire irányul igazából.
-Nem, hölgyem, Londonból jöttem. Bár a gyerekkorom Franciahonban töltöttem. - Mert most akkurátus brit angollal beszélek, de ha elengedem magam, rögtön beficcen a franciás akcentus, amit soha nem tudnak hova tenni, jobb elejét venni a dolognak. Egy ideje ez a taktika beválni látszik.
-Nagyon szívesen, ha méltónak talál arra, hogy meghallgathatom. - Engedem a naplóm a combom mellé kényelmesen, közben mutatom neki az utat. Nem megyek sietősen, mivel ráérünk és érdekel a dolog. Vajon egy ilyen céggel foglalkozó ember mely diákokat szeretné elhappolni a nagyvilág elől? Talán a színészeket? A riportereket? A fotósokat? Vagy mindet? Izgalmasnak tűnik.
Vissza az elejére Go down
Samantha Brightmore
Samantha BrightmoreVároslakó
Hozzászólások száma : 23

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptySzomb. Jan. 21 2017, 08:59

Válaszának igazat tudok adni, sőt, még tetszik is, hogy így gondolkodik. Igaz, néha előfordul, hogy ártó szándékkal kritizálok valakit, de semmiképp nem a munkában. Vagy legalábbis igyekszem ott elkerülni az ilyesmit, elkülönítve a személyes érzelmeket és a vállalatot.
- Éljenek a felvilágosultak! Tapasztalatból mondom, hogy számtalan ember van eltérő véleményen.
Ez persze sokakat nem érdekel, engem viszont annál inkább, hiszen ezen lényegében az emberekből élek. Meg kell tanulnom kezelni őket, vagy legalább kiválasztani azt a személyt, aki képes elbánni velük. Egy érzékenyebb lelkű valakihez túl nyers lennék. Egy keményebbhez többnyire ideális, mert én nem tartok attól, ha ki kell osztani valakit. A fafejűek meg jóformán csak abból értenek. A türelem azonban olyan tulajdonság, ami mindenkihez szükséges. Néha híján vagyok belőle.
- Valójában mindkettő. Keresünk és foglalkozunk is velük, de vannak ügyfeleink, akik már jó ideje a szakmájukban vannak. Meg tanfolyamot is tartunk olyanoknak, akikben megvan a lehetőség, de az egyetem elérhetetlen számukra - kezdek bele, de aztán leállítom magam, mielőtt jobban belelendülnék.
Sokáig képes lennék beszélni róla, ami ugyan egyeseket érdekel, másokat nem. A firkászok pedig minden egyes szavamon csüngnének, remélve, hogy elszólom magam és mondok valami kevésbé publikusat a lendületben. Aztán ha szárazra beszéltem a torkomat, felteszik a kellemetlen kérdéseket azzal kapcsolatban, amiről egyébként tudnak, de kíváncsiak arra, hogyan reagálok rá. Egy Drayton Londonból. Furcsa, szokatlan dolgok ugranak be. Halvány foszlányok képekről, mik így, vagy úgy, de megsemmisültek, miután faggatóztam róluk. Nem, ez biztosan csak véletlen. Annyira nem kicsi a világ, hogy egy ismerőssel fussak össze. Na meg... még egészen pici voltam, úgyhogy akkor is elmondhatom, hogy nem ismerem, mert hát nem is.
- Egészen nemzetközi - állapítom meg, hiszen először Brit hon, aztán Franciaország, most pedig Amerika.
Szép utat járt be. Méltó-e, vagy sem, a vélemények fontosak, éppen ezért nem is foglalkoztam azzal, hogy ilyesmin törjem a fejem, bár ha ítélkeznem kellene, talán méltó is lehet. Sokfelé járt, vélhetően sokfélével találkozott már, na meg itt tanít. Az sem elvetendő, a felvilágosult felfogást már nem is említve, ami a kritikákat illeti. Én nem szeretem őket. Mindig dühös leszek, ha olyasvalaki akar kritizálni, akinek gőze sincs a dolgok mibenlétéről, ha pedig mégis, úgy az dühít, hogy még mindig nem vagyok elég jó. Nem vagyok tökéletes. Meglehet, bele kellene nyugodnom abba, hogy soha nem is leszek. Nálunk mindig csak a saját életét elcsesző nővérem lesz az. Mielőtt ismét elkalandoznék családom nyomorúságában, megindulok és beszélni kezdek.
- Szeretnénk meghirdetni egy versenyt a diákok számára. Ez valójában a filmes szekciót érintené, a rendezőket, szövegkönyvírókat, színészeket... A nyertesnek lehetőséget adunk arra, hogy megcsinálhassa a versenyre beadott filmet, közepesnek mondható költségvetésből - hagyok egy kis szünetet, hogy legyen ideje felfogni a hallottakat - Fél évet kapnának arra, hogy teljesen elkészüljenek egy szövegkönyvvel, egy nagy vonalakban összehozott költségvetési tervvel és választott szereplőgárdával. A kikötésünk, hogy pályakezdő színészeket kell alkalmazniuk. A színészek kivételével, az alkotó csapatnak minimum öt, maximum tíz főből kell állnia. Ebbe beletartoznak az operatőrök, sminkesek és mindenki egyéb. Valamint az is kikötés, hogy a mi képzőseink közül legalább egyet szerepeltetni kell. Így megtudhatják azt is, milyen olyannal dolgozni, akit nagy valószínűséggel nem ismernek. Három hónap múlva pedig várnánk egy előzetest, ami segít az ítéletben - állok meg, várva, hogy jelezze, eddig mennyire érthető.
Ez szerintem elég nagy lehetőség egy kezdő számára. Akár be is futhat, ha ügyes, márpedig azt nem fogom hagyni, hogy pocsék filmet adjanak ki a támogatásom alatt. Természetesen be van tervezve, hogy a nyertes team segítséget kap. Adok melléjük egy tapasztaltabb rendezőt, aki segíti a kezdő munkáját és egy szövegkönyvessel átnézetem az anyagot is az esetleges javítások érdekében. Persze minden egyes változtatás megbeszélés alapján fog történni, végtére is ez az ő filmjük. Majd olyan embert választunk, aki első benyomásra alakíthatónak tűnik. Ennek kiszűrésére alkalmas lesz a beszéd, amit a gárda vezetőjének tartania kell az előzetes bemutatása után.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Sebastian McBridgeAdmin
Életkor : 37
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3369

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptySzomb. Jan. 21 2017, 12:24

Halkan nevetek, hogy éljenzi a felvilágosultakat, szerintem ez csak annyi, hogy én elhiszem hogy segíteni akar és nem lehúzni másokat, irigységből vagy kicsinyességből.
-Mert a negatív kritika az ember kedvét szegi, mintha nem lenne elég jó ahhoz amit csinál és az elkeserítő. Én is le tudok lombozódni, ha közlik ez meg az sem jó, de én belátom, hogyha ezt mondják oka van. Ellenben sok a makacs ember. Naaaaagyon sok! - Vigyorodom el, szerintem Reeven maga sem fogad el akárkitől kritikát.
Aztán hallgatom hogy milyen cég is ez, de akkor nem is gondoltam rosszul! Ráadásul a végén meg is lep.
-Tényleg? Akkor... olyanokkal is foglalkoznak, akik ugyan kezdőnek minősülnek, de már van elérhető munkásságuk itt-ott? - Az nagyon izgalmas lenne, mert Joshom is mehetne akkor. Igaz, most Quentin miatt lehet jobban felfedezik, de tartalék tervnek nagyon szuper lenne ez a cég. Még Reevennek is ha a fotózásra gondolunk.
Persze bemutatkozunk, látom furcsán néz, de ezt betudom annak, hogy nevet változtattam és még szokom. Az valahogy minden furcsa nézést megmagyaráz. A nemzetközire kínosabban elnevetem magam és a hajamba túrok.
-Hát... igen, a családom mindig sokat utazott. De kegyed sem amerikai, nem? - Kérdezem óvatosan, mert mintha neki sem az a megszokott amerikai beszédmodora lenne.
Mikor elindulunk az irodák felé hallgatom a terveit, melyeket vázolni fog a vezetőségnek. Meglepően lebilincselő, egyszer majdnem rossz fele is kanyarodom, annyira figyelek rá.
-Szerintem imádnák a diákok! Ha nem is nyerik meg, de még akkor is rengeteg tapasztalatot szerezhetnek. Ráadásul a színészpalánták is kipróbálhatják magukat. És mennyire kérhetnek segítséget? Mert az egyetemen vannak neves rendezők, mint Mr. Collins, ő is imádná ezt a feladatot úgy sejtem, nagyon szeret a diákokkal foglalkozni, ilyesmire buzdítja őket. Végeredményben a filmből mennyit kell leforgatni fél év alatt? Mert fél év az egyetem mellett nem túl sok sajnos, no meg attól is függ hányadévesek a diákok. A fiatalabbaknak lehet több idejük van még, de kevesebb tudásuk egy ekkora volumenű dologhoz. Az idősebbek, vagy mester képzésen részvevők pedig már a szakdolgozattal és diplomamunkával kell foglalkozzanak az abszolválással... nem egyszerű feladat. De gondolom ez egyfajta szűrő is, hogy aki bírja ezt a terhelést, az eléggé elhivatott. - Elmélkedem hangosan, mert még engem is izgalomba hozott ez a dolog, hiába nem értek semmihez a felsoroltak közül.
-De ha a vezetőség elfogadja, szívesen segítek hirdetni az iskolában. Az iskolarádióba besegítek, ha még nem is én vagyok a felelős érte, mert nincs tanár a helyemre a fotószakkörre... hm, elnézést, szóval ha minden jól megy, szívesen segítek népszerűsíteni, izgalmasnak tűnik. - Foglalom össze a lényeget, mert valószínű ebből nem sokat értett, csak kissé csaponganak a gondolataim, ha izgatott vagyok.
Vissza az elejére Go down
Samantha Brightmore
Samantha BrightmoreVároslakó
Hozzászólások száma : 23

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptySzomb. Jan. 21 2017, 13:51

Egyetértek, azzal együtt, hogy én magam sem bírom a kritikát, ez azonban csak azért van, mert általában ízlésficamosok kritizálnak, vagy olyanok, akik okosabbnak hiszik magukat annál, amik. Nem mondom, hogy én mindent tudok, mert nem így van. Ha úgy lenne, akkor egymagam elvinném a hátamon az egész céget és megtakarítanám az alkalmazottak bérét, hiszen ha mindent tudok, akkor teleportálni is. Vagy nem? Néha jól jönne.
- Ha látunk bennük potenciált, igen. Sokan jönnek úgy meghallgatásra, hogy előtte már kipróbálták magukat itt-ott.
Valójában jobban is szeretjük őket, elvégre akkor könnyebb utánuk járni. Mielőtt odaérnek, megtudjuk, hogyan dolgoznak, vagy dolgoztak eddig, hogy mi az, amire biztosan képesek, és így tovább. Mikor visszakapom kérdésem, egy pillanatra elhallgatok a kellemetlen téma miatt, amit tudom, hogy én hoztam fel. Emiatt nem jövök zavarba, sokkal inkább bosszant a tény, hogy ott él egy családom, akikre lényegében sosem számíthattam. Akik szemében nem voltam több egy pótléknál, ugyanakkor tény, hogy onnan származom. Ezt nem hazudhatom le. Jobban mondva, megtehetném, de felesleges. Akkor csak több titkolni valót vélnének bele, mint amennyit tartalmaz, az pedig felesleges macera.
- Valóban nem - hagyom ennyiben, kihagyva azt az információt, hogy ténylegesen honnan is ered a vérvonalam.
Sokkalta kellemesebb téma következik. Szeretek a jónak vélt terveimről beszélni, ez pedig kimondottan olyan, ami szépítheti a vállalat megvilágítását a külső szemlélők által. Nem mondható el, hogy rossz hírnevünk van, de mindig lehet jobb, ez az én álláspontom. Ha pedig a diákok imádnák, hát külön öröm, elvégre akkor az én ötleteimet szeretik.
- Hm... Nem állt szándékomban belevonni a tanárokat, de miért is ne? Tudna nekem írni egy listát, hogy kiket lehet rávenni a projektre? - kérdem, aztán hagyok magamnak néhány másodpercnyi szünetet, hogy átgondoljam - Nem rendelnénk ki segítő tanárokat a csapatok mellé, helyette... Minden tanárnak kell egy-egy konzultációt csinálnia a csapatokkal, amit valamelyik munkatársunk rögzíteni fog. Így több nézőpontot megismerhetnek. Jó lenne, ha nem csupán rendezők lennének, de mások is. Akár zenészek is, hiszen egy jó filmhez jó zene is kell - elmélkedem hangosan.
Lassan ideje, hogy megnézzem, merre is járunk pontosan. Eddig csak mentem Sebastian után, aki nyilvánvalóan jobban ismeri az irányokat, mint én, de azért nem árt a helymeghatározás.
- A fél év alatt egy előzetesre van szükségünk. Tudja, az a néhány perc, ami felhívja az emberek figyelmét a filmre. Mint egy csali a halnak - egyszerűsítem le, bár sejtésem szerint nagyon is tudja, mi az az előzetes - Ez mellé kell az írott szövegkönyv, meg a többi korábban említett. És amit kihagytam az előbb, a beszéd. El kell mondania a csapat választott vezetőjének, hogy miért olyan filmet alkotna, amilyet. Ezt is kérjük írásban, vagy előre kell majd jelezni, ha rögtönzés lesz, mert akkor felvételt készítünk róla. De erről lesz majd egy pontosabb tájékoztató - mosolyodom el.
Egészen feldobódtam most, hogy felvázolhattam ezt valaki olyannak, aki nem az alkalmazottam. A mellettem járó tanár izgatottsága pedig még jobb kedvre derít, kezdeti idegességemet teljesen elfeledtetve. Már csak arra van szükség, hogy a rektor is hasonlóan lázba jöjjön. Amilyen lelkes Sebastian, szinte fogadni mertem volna arra, hogy felajánlja a segítségét, azt azonban nem hittem volna, hogy a rádióba is bele tud nyúlni. Azt hittem, oda másik embert kell kerítenem, de így szinte már túl egyszerű. Persze csak azért, mert van akkora tőkénk, hogy megengedhessük magunknak ezt a fajta jótékonykodást. Inkább a kezdők segítése, mint valami kisállatmenhely dédelgetése. Nem mintha ellenezném az állatokat, hiszen nálam is van otthon két ló az istállóban, de előbb fizetnék azért, hogy bezárják azokat, akik kínozzák, vagy kidobják őket.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Sebastian McBridgeAdmin
Életkor : 37
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3369

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptySzomb. Jan. 21 2017, 21:33

-Igazából lehet nekik kell a legtöbb segítség, mert noha van tehetségük, nem tudják miként teljesítsék ki azt. Ez szerintem sokaknál gond, nem mindenki akad jó mentorra vagy példaképre, maguk biztos jó helyettesi lehetnek a hiányzó háttereknek. Van egy barátom, aki hasonló céggel foglalkozik, szerintem ez nagyon hasznos és szép dolog. Valamilyen szinten olyan, mintha önök is tanárok lennének nem? Terelgetik a diákokat. - Mosolygok, szerintem ez nagyon jó dolog.
Azonban látom rajta, ez a honnan jött kérdés feszélyezi, legalább is nem szívesen beszél róla, így inkább hagyom. Tény, hogy a szüleimről én sem szívesen beszélek, bár nekem már nincs mit igazából... erősen kétlem, hogy mi még egy családnak számítunk.
A tervei amiért idefáradt viszont sokkal jobban érdekelnek, nem is lombozom le velük, hát inkább ezen az ösvényen haladok, míg sétálunk a folyosókon.
-Hmm, nem ismerek minden kollégát, tudja én a marketingesek tanítom elsősorban. De Mr Collins szerintem tudna adni egy releváns listát vagy Mr Colter, ő az egyik médiás tanár. - Nem akarok hamis képet magamról, nem értek én ezekhez.
-Zenei képzés nincs az egyetemen, bár vannak egyetemi bandák, valamint a kórus, akik valószínű szívesen megmutatnák mit is tudnak. - Gondolkodom én is hangosan. Engem automatikusan visz a lábam, körül sem nézek.
-Áh, de abban mindig a legjobb jelenetek vannak nem? A többi nem olyan jó.. persze itt nem egy egészből vágnak ki valamit, hanem ez lesz maga az egész, ez sokkal nehezebbnek tűnik. - Simogatom a szám, bonyolultnak tűnik így elsőre jól megkoreografálni.
Közben megérkezünk, van pár asztal és szék itt kinn a várakozóknak, mutatom foglaljon helyet.
-És izgul? Én mindig izgulok kicsit az óráim előtt, de ennyi kell hogy jobban teljesítsek. Egyébként... Ön is egy megtalált tehetség? Ismerős a neve. - Vallom be, mert Brightmore ismerős, de nem tudom hova tenni. Arra saccolok, hogy amúgy hires személy, csak nem úgy mint egy popénekes, ezért nem ugrik be rögtön. Vagy ki tudja...
Vissza az elejére Go down
Samantha Brightmore
Samantha BrightmoreVároslakó
Hozzászólások száma : 23

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyVas. Jan. 22 2017, 10:14

Hogy mi tanárok? Az, hogy a tapasztaltabbak jobb napjaikon segítik a kezdőket, egy dolog. A tanfolyamokon tényleg tanítják az újoncokat, de hogy én is az lennék... Ki van csukva. Igaz, sokszor olyan, mintha egy csordára való kölyköt kellene felügyelni, egy maréknyi emberrel, de azért mégiscsak más.
- Inkább nevezném magunkat tanácsadóknak - jutok végül dűlőre - Azoknak, akikkel foglalkozunk, lehetőségeket keresünk. Ajánlunk nekik válogatásokat, a számukra irányuló felkéréseket továbbítjuk, az elfoglaltaknak felügyeljük az időbeosztását. Nagyjából ez az, amit csinálunk, kisebb-nagyobb dolgok mellett. A tanároktól azért távol áll az alkalmazottaink nagy része - avatom be egy kicsit a munkánk mibenlétére.
És ott vagyok mindemellett én, aki az egész céget felügyeli. Nem egyszerű, mégis sokkal könnyebbnek ítélem, mint egy-egy hisztissé váló dívát, aki valami miatt produkálja magát. Igyekezzük az ilyeneket kiszűrni, vagy rendszeresen kiosztani, hogy észhez térjen, de... Előfordulnak magánelőadások, amikre valójában senki nem kíváncsi. Ezt pedig nem szégyellem közölni velük.
- Értem... Ez esetben, majd a rektor által felkeresem őket, miután elfogadják a tervezetet - jelentem ki, cseppet sem kételkedve abban, hogy így lesz.
Értelmetlen lenne az ellentettje, hiszen ez a verseny is diákcsábító hatással lenne az egyetemre vetítve, ráadásul mindig panaszkodnak, hogy nincs elég lehetőség a pályakezdőknek, hát íme. Ajánlok egyet, egy nem is akármilyent.
- A leleményes ember feltalálja magát. Az új és jó hangzás sosem árt, és ki tudja, legközelebb talán a kórusnak jövök szerződést ajánlani - mosolyodom el.
Végtére is, ha sikert aratnak, miért ne? Eleinte minden bizonnyal nehezebben menne, de később ugyanúgy jönnének a koncertfelkérések, mint bárki másnak. Már ha sikerül helyre tenni a kíséretet. Az, hogy azt lecseréléssel, vagy fejlesztéssel érik el, mindegy.
- Ha engem kérdez, nem egyszerű pusztán szöveg alapján kiválasztani a legjobb képeket. Az egész filmezés bonyodalmas, sok mechanizmussal, viszont a részünkről felkínált tét sem kicsi. Sok embernek biztosíthat kiugrási lehetőséget, vagy jó kezdetet.
Mivel hellyel kínál, helyet foglalok. Órámra pillantva ellenőrzöm az időt, így rájövök, hogy még mindig bőséggel van időnk. Hamarabb ideértünk, mint gondoltam, bár tény, hogy ha az ember biztos az irányban, gyorsabban közlekedik. A beszélgetéssel pedig észre sem vettem, milyen tempóban haladtunk. A következő kérdés újra megmosolyogtat, egészen addig, míg a nevem felől nem kérdez, ami azért elgondolkodtat.
- Nem izgulok, már hozzászoktam a szerepléshez. Ha hallott a cégről, hallhatott rólam is, vagy... - elhallgatok, de rájövök, hogy ha már belekezdtem, ki kell nyögnöm.
Az előbb annyira ráálltam a széleskörű tájékoztatásra, hogy egy pillanatra megfeledkeztem magamról és többet mondtam a kelleténél.
- A nővérem zongoraművész. Talán róla hallott már és azért ismerős. Brooke Brightmore - ejtem ki nevét, kierőszakolva összeszorult torkomon - Máshonnan nem hiszem, hogy hallhatott volna rólunk, hiszen még Angliában sem egy helyről jöttünk. Mi liverpooliak vagyunk - árulom el végül, hogy ezzel is erősíthessem érvelésemet.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Sebastian McBridgeAdmin
Életkor : 37
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3369

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyVas. Jan. 22 2017, 18:53

-igen, meglehet, de mégis a tanár akkor jó tanár ha ad valami pluszt szerintem. Ezen a plusszon múlik minden. De érdekes munka lehet a maguké, olyan... egyedi. - Nem találok rá jobb szót, mert nehéz leírni. De változatosnak tűnik.
-Szerintem biztos elfogadják. Ez elég csábító lesz a diákoknak szerintem, többen jelölik majd első helyen a Francest. - Nekem sincs kétségem, annyira tetszik amit hallok, hogy szerintem nincs semmi hátulütője. Bár nem tudom a Rectornak mit kell ezért fizetni vagy hasonló, de talán lesz rá keret.
-Tényleg? Biztos örülnének. Azt hiszem nyertek már meg valami állami versenyt egyszer. De nem tudom mikor, csak hallottam. - Lehet tíz éve, lehet fél. Épp csak elcsíptem a beszélgetésfoszlányt.
-Na igen, szerintem így is le kell forgatniuk a film harmadát, hogy legyen vágási anyaguk. De nem értek hozzá, lehet csak azokat kell addig venni, míg jó nem lesz, ha jól beleválasztanak, nem? - Gondolom, de mosolygok, ez teljesen más mint mondjuk a rádióba megvágni egy riportot.
Közben megérkezünk, helyet foglalunk, lassan már én is kezdek izgulni érte, vicces.
-Az a legjobb. Én is, csak nem tudom, mindig más ott állni. - Vigyorgok, majd ingatom a fejem, hogy valószínű akkor onnan ismerős, lehet, majd belekezd valamibe, de félbehagyja. Érdeklődve nézek rá, hogy mire gondol, mi jár a fejében, honnan lehet még ismerős a neve?
Kimond egy másik nevet, kell kicsit gondolkodnom, majd felvilágosodom.
-Áh, akkor lehet valóban onnan! Együtt dolgoztam a rádiónál Brooke-kal, bár csak egyszer beszélgettünk, mert én akkor már beadtam a felmondásom. Mármint imádtam ott dolgozni, tudja, de az egyetem mellett és a párom mellett sok volt, annyira nem kell a pénz, az együtt töltött idő fontosabb. Szóval Liverpool! Én londoni vagyok. De ezt már mondtam azt hiszem... Csak tudja a testvérének más neve volt a munkahelyemen, persze elírták, azt mondta, nem faggattam, de az jobban megmaradt. De milyen szép, hogy maga tehetségeket gondoz, ezek szerint a nővére ezért ilyen sikeres, mert Ön mögötte állt! Én se mentem volna semmire, ha nincs az öcsém. - Na igen, velem ez a baj, én nem veszem észre az apró jeleket, ráadásul a testvér téma mindig elragadtat, mert én imádom az öcsém. De a vidám mosolyomon látszik, fogalmam sincs az ő családi hátteréről, emiatt talán nem küld el Kenyába.
Vissza az elejére Go down
Samantha Brightmore
Samantha BrightmoreVároslakó
Hozzászólások száma : 23

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyKedd Jan. 24 2017, 11:48

Meg kell hagyni, a mi munkánk tényleg érdekes. Olyasmibe láthatunk bele, amibe sokaknak nem sikerül. Reklámforgatások, fotózások, interjúk... Vagy esetleg egy filmforgatás. Bemehetünk a színfalak mögé, végignézhetjük a folyamatokat, ami szerintem rendkívül érdekes. Magam is szeretek ilyenekre eljárni, még ha nincs is ott dolgom.
- Az attól függ, rendszeresíteni tudjuk-e a dolgot - jegyzem meg, jelezve, hogy nem biztos, hogy akkora sikere lesz a projektnek.
Persze sok esetben már egy ilyen lehetőség reménye is döntő lehet. A "Volt már egyszer, tehát lehet még az én időmben is" jelenség egyeseknek elég csábító ahhoz, hogy megerősítsenek egy választást. A kórust azért annyira komolyan nem gondoltam, így a lelkesedéséért kénytelen vagyok megereszteni egy elnéző mosolyt. Az ember ilyenkor mindenféle gondolattal eljátszik, ez a banda azonban nem elég jó nekem ahhoz, hogy szerződést ajánljak. Mindössze egyetlen emberen múlna, elvégre tényleg sokra vihetnék, ha állna mögöttük valaki, meg tudnánk, hogy kitartanak és fennmarad a mostani tagszám, egyfajta minimumnak. Egyetlen verseny megnyerése nem számít állandó teljesítménynek. Az egyszeri és kiugró, amire minden bizonnyal nem került sor újra, a megnyert versenyek számából ítélve.
- Rájuk bízom, hogy hogy csinálják. Mivel a fél év érinti a szünetüket is, gondolom akkor több idejük lesz, ráadásul ha a vizsgáikkal időben végeznek, a vizsgaidőszak java is a rendelkezésükre áll - állapítom meg.
Most már nincs más dolgom, mint megvárni, hogy a rektor, vagy annak ügyintézője kiszóljon értem. Gondolom a megfelelő időben keresni fognak, legalábbis én úgy szoktam. Amikor eljön a megbeszélt idő, megérdeklődöm a titkárnőmnél, hogy megérkezett-e már a várt fél. Ha nem, hát várok rá néhány percet. Úgy ötöt, mielőtt lemondanám a megbeszélést, már ha nem kivételes személyről van szó. Néhány esetben megvárom, míg megérkezik, legfeljebb néhány percben lezavarjuk a társalgást.
- Szerintem nincs túl nagy különbség kettő között, ha eltekintünk attól, miről kell beszélni.
A lényeg az, hogy meggyőzzünk másokat valamiről. Arról, hogy a mi ötletünk a megfelelő, arról, hogy képesek vagyunk elvégezni a kívánt dolgokat, vagy éppen arról, hogy jobbak vagyunk másoknál. Ennyire egyszerű az egész. Ha ez megvan, az kialakít minden mást. Kiket kell meggyőzni? Milyen eszközzel kell a célt végrehajtani? Mik a megengedett áldozatok? Ilyen szempontból mások. Végeredményben pedig egyetlen kimenetel van, ami megengedett, az pedig a siker. Még egy állítólagos bukásból is lehet siker.
- A nővéremnek nincs szüksége támogatásra. Mindent képes elintézni egy mosollyal - közlöm az általam megismert tényt.
Nem áll szándékomban belemélyedni ebbe a kellemetlennek ígérkező társalgásba. Elküldeni nem küldhetem el Sebastiant, csupán ezért, de tömör közlésemmel talán eléggé egyértelművé tettem számára a téma nemtetszését. Tisztában vagyok azzal, miféle neve lehetett a rádiós időszakában. Hamar megpróbált tőle megszabadulni. Az alig néhány évig tartó baklövésének maradványától, s talán pont ez az, amiért a céget rám bízta. Nem akart szembesülni a lényegében már megismerkedésükkor halott férjének ezen örökségével. Neki mindegy, amíg a vagyonából úgy adakozhat, ahogy akar.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Sebastian McBridgeAdmin
Életkor : 37
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3369

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyKedd Jan. 24 2017, 18:23

-Ugyan, biztos megoldják! - Én nagyon lelkes vagyok az ilyen fejlesztések tekintetében, végtére is Erasmussal mentem ki anno Párizsba is, megpályáztam, kimehettem. Volt lehetőség amit meg lehetett ragadni, szerintem ezen a lényeg. Valamint ha ez működni fog, lehet kiterjesztik másra is.
-És csak a filmekben gondolkodnak? Vagy egyelőre csak ezt próbálják ki, mert erre van a legnagyobb kereslet. - Reevennel biztos megpályáztatnék valami fotósat, gyönyörű képeket csinál, izgalmasakat.
A zenei tehetségekhez nem értek, örülök, hogy nem vagyok hamis és elpengetek a gitáron, de ennél jobban nem értek hozzá, nem tudom milyen szempontoknak kell megfelelni, bátran rámondom, kipróbálnák magukat a diákok.
-A szünet nem olyan hosszú és be kell osztani a vizsgákat is. De ha valaki nagyon akarja ezt úgy is megoldja! - Mosolygok, én is megoldottam anno mindent, a kötelező nyaralásokat és teleléseket is, mindent le kellett tennem elsőre, első időpontban. Mivel nem volt más opció, megoldottam.
Helyet foglalunk várakozva, majd úgy is szólnak, ha idő van, mást nem bekopog, nem aggódom, inkább kíváncsiskodom. Pedig alapjáraton elég aggodalmas alkat vagyok, de elég kíváncsi is, most jobban jártunk.
-Meglehet... más a tétje mondjuk. - Ingatom a fejem, hogy végül is, de azért ha én elrontom vagy megakadok, nem történik semmi, maximum összesúgnak a diákok, de ilyen szituációban ez eléggé megbélyegző. Minden esetre érezhetően drukkolok neki, akkor is ha lazán veszi az akadályokat, egy kis drukk mindig jól jön!
Szóba jön a nővére, de nem igen értem hogyan érti, emlékszem rá ha haloványan is, csinos nő, de nem olyan karizmatikus mint mondjuk Allegra vagy akár a velem szemben ülő Samantha, hanem inkább olyan csöndes, meghúzódó egyén, mint Lia.
-Ezt nem igazán értem... beszéltem vele, nagyon kedves, de... a mosolygás nem elég, oda kell a támogatás, főleg mert olyan... nos... nem olyan mint Ön ahogy emlékszem, olyan halk szavúnak tűnt a nővére. Szerintem rengeteget jelent, hogy egy olyan határozott és karizmatikus személy állt mögötte, mint Ön... - Csodálkozom rá. Nem akarok pofátlan lenni, főleg mert nem érzékelem jól a finom jelzéseket, nem veszem észre, hogy tilosban járok. Pedig volt idő, mikor én se szívesen beszéltem az öcsémről, de mivel nálam ez elmúlt, el is felejtem, hogy nem minden olyan egyszerű mint amilyennek tűnik. Persze ha nem válaszol vagy hasonló akkor azért veszem a lapot és zavartabban szöszmötölök a naplómmal, ha viszont válaszol rendületlen figyelem őt.
Vissza az elejére Go down
Samantha Brightmore
Samantha BrightmoreVároslakó
Hozzászólások száma : 23

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptySzer. Jan. 25 2017, 21:05

- Mivel a filmezés egy olyan dolog, ami számos munkakört megmozgat, így csak arra gondoltunk. Egyelőre biztosan, aztán majd kiderül, mire lesznek ötletek. Nekünk is oda kell figyelnünk, mire költjük a pénzünket - felelem.
Nem költhetem a vállalat egész bevételét adakozásra azok után, hogy leperkáltam minden részvényesnek az osztalékát, kezdve a nővéremmel. Ha előttem állna egy ilyen lehetőség, én először keresnék egy forgatókönyvírót. Vele szánnék néhány napot az alapötletre, majd hagynám őt dolgozni úgy... egy hónapig. Addigra az eleje minden bizonnyal összeállna. Az egy hónap alatt megkeresném azokat, akikre szükségem lehet ahhoz, hogy leforgassak egy filmet. Rendezőt, operatőrt, hangmérnököt... Akár még a sminkest és a fodrászt is. Az idő rövidsége miatt olyan lehetőségekben gondolkodnék, amit szabadtéren le lehet forgatni. Ha nem, hát irány a zöld vászon, akkor viszont kell olyan is, aki vágja az animációkat. Valójában a legtöbb filmhez már kell, úgyhogy akár az alapvetően szükséges emberek közé is bevehetők. Aztán jöhet a szereplőválogatás. Az eltelt idő alatt már lehetne látogatni a képzéseket és megfigyelni az embereket, hogy ha készen van a forgatókönyv, csak meg kelljen keresni azokat, akikről tudjuk, hogy el tudják játszani a szerepeket. És így tovább. Szűkösen, de ha mindent beleadnak, meg lehet csinálni. Arról nem is beszélve, hogy ez egy csapatmunka, lényegében.
- Én az egyetem utolsó éveiben átvettem egy vállalat vezetését és azt irányítom mai napig a vizsgáim mellett. Még a diplomámat is képes voltam megszerezni közben. Aki akarja és eléggé elhivatott, az megcsinálja.
Nem tudok vitába szállni azzal, hogy más a tétje annak, ha egy tanár tart előadást, mint annak, hogy én. Nálam komoly összegekről van szó olyankor, egy esetleges befektetésről, vagy épp munkamegbízásról. Aztán át is térünk a kellemetlenebb témára, a családra. Pontosabban a nővéremre, akiről ha azt mondanám, hogy imádom, alighanem rám szakadna az egész épület. Nem csak rám, mindenkire. Talán az egész intézmény megsínylené. Az rám vonatkozó jelzők viszont tetszenek. Nincs ellenemre, ha karizmatikusnak és határozottnak vélnek, sőt, nagyon kedvemre van. Egészen májhizlaló hatása van rám nézve.
- Csak ültesse egy zongora mögé. Az majd beszél helyette.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Sebastian McBridgeAdmin
Életkor : 37
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3369

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptySzer. Jan. 25 2017, 23:14

-Így már értem. Mondjuk ha magazinban vagy valamilyen műsorban gondolkodnak, akkor arra is lenne itt kereslet szerintem, mert oda is sok fajta szakos tanulógárda kell. Persze azok inkább folyamatos produktumok, nem egyszeriek mint egy film... - Ingatom a fejem, hogy valószínű az sokkal nehezebben kivitelezhető lenne. Minden esetre szerintem nagyon ösztönző lenne egy ilyen pályázat, imádnák a hallgatók.
-Magácskában valahogy nem is tudnék kételkedni, elég karizmatikus minden tekintetben. De gondolom támogatást is kap, azért egy vállalat nem kis falat lehet. És élvezi? - Sok felelősséggel járhat, talán többel is mint amit az ember huszon-párhány évesen szeretne. Mondjuk ha tippelnem kéne azt mondanám imádja, mert lelkes és impulzív, de lehet csak épp most ilyen, összességében már nem ennyire élvezetes.
Számomra a család... szűk körben nem problémás terület, így bátor vagyok. No meg attól, hogy az én szüleim milyenek, nem kell ebből kiindulnom és rémeket látnom - hiába lenne most bölcsebb mégis. Egy szó mint száz, bátran kérdezgetem. A válasza viszont megint meglep, át kell gondolnom mire érti, mivel a nővérével egyszer váltottam szót, az se volt sok, csak megmutattam egy programot a műsor-összeállításnál még anno a rádióban. Az vajmi kevés, így nem csoda hát, ha nem teljesen értem.
-Áh, szóval a tehetsége önmagáért beszél. Ettől függetlenül szerintem kellenek emberek, akik ott vannak mellette, mert biztos bele lehet fásulni. No nem azért mert annyira tudnám, nincs tehetség kiemelkedően semmihez, csak olyanokat hallani, hogy aki komolyan sportol vagy zenél az napi 8-10 órákat is elvan a gyakorlással, ami... rengeteg. - Persze gondolom kijavít ha tévedek, ő mégiscsak ebben mozog, ezt látja, velem ellentétben.
Vissza az elejére Go down
Samantha Brightmore
Samantha BrightmoreVároslakó
Hozzászólások száma : 23

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptySzomb. Jan. 28 2017, 10:14

- Ahogy mondja, azok folyamatos befektetést igényelnek és rendszeres munkát.
Én pedig nem vagyok biztos abban, hogy ilyesmibe belevágnék. Más a modellekkel foglalkozni és kiközvetíteni, vagy épp elkísérni őket egy-egy munkára és más a fotósokkal bíbelődni. Azok lényegében olyanok, mint a munkaadóink. Ami meg a nyomtatott sajtót illeti... Manapság közel sincs akkora divatja, mint az online felületnek.
- Nem hiszem, hogy megoldható lenne, a nyertes film plakátjához viszont kiírhatunk egy pályázatot - jut eszembe.
Nem biztos, hogy jó lesz ez így. Elindultunk egy alapötleten, ami nekünk nem kis befektetésbe kerül, lényegében minimálisnak ítélt visszatérítési kalkulációval, ami a film bevételét illeti. Azóta pedig csak bővült, pedig csupán beszélgetek. Persze tény, hogy a jó ötletek ilyenkor születnek, a projekt pedig az én dolgom. Az is igaz, hogy egy újabb pályázat kiírása nem tartana sokáig, ahogy az eredmény értékelése sem, elvégre csak plakátokról van szó. Vagy tetszik egy, vagy nem, miként az összehasonlítása is hasonló módon működne. Az ember észreveszi, ha valami jobban tetszik neki.
- Az asszisztensem és a titkárnőm nagy segítségek - emelem ki őket, végtére is, ha valakik támogatnak, hát ők azok.
Valószínűleg az egyedüli lények a földön, akik lelki világom miatt is aggódnak alkalomadtán. És persze ott van a lovászom, aki vigyáz a paripáimra. Megkönnyebbülés, hogy tudom, jó kezekben vannak akkor is, ha én a vállalatban éjszakázom.
- A munka változatos. Sok emberrel találkozom és sok minden mögé betekintést nyerek. Igen, élvezem. Másként ezt nem is lehetne csinálni, úgy vélem - felelek kérdésére is, nem hagyva őt válasz nélkül.
Mégiscsak a munkámról van szó. A nővérem hallhatóan sokakban más benyomást kelt, mint bennem. Én nem sokszor láttam belőle többet a szüleim tökéletesnek kikiáltott hercegnőjénél. A zseni zongoristánál, aki mindent megkapott, velem ellentétben, onnantól fogva, hogy kiderült, a kiképzése sikerrel járt. Na meg persze onnantól kezdve, hogy fellázadtam a hasonmásteremtő kísérlet ellen.
- A szüleink mellette álltak. És állnak is a mai napig. Neki ők jutottak, nekem az alkalmazottaim - szólom el magam, hála a bennem kialakuló epés indulatoknak.
Nyelek egyet, mintha attól javulna a helyzet, majd a téma azon felére koncentrálok, ami érdekes kérdéseket vethet fel. A gyakorlásra. Kinek mennyire van szüksége? Mennyi az a minimum, ami elvárt egy élsportolónál, vagy művésznél?
- Úgy vélem, ez emberfüggő. Ezeknek a tehetségeknek a sport, zene, vagy akármi más, az életük részét képzi. Sokan kikapcsolódásnak vélik, vagy szükségét érzik annak, hogy fussanak egy kört, esetleg eljátszanak egy darabot. Számomra mindegy, mennyi időt szánnak rá, amíg hozzák az eredményeket és ésszel csinálják. Többnyire. Néha azért rájuk kell szólni, hogy álljanak le. Előfordult már, hogy azt láttuk egy zenésznél, hogy kezd alábbhagyni a teljesítménye. Akkor néhány napra eltiltottuk a zenétől. Akinek az az élete, az nehezen válik meg tőle. A vérében van. Ha eleinte nem is, a többedik nap végére már dúdol, a kezei és lábai ütik a ritmust, vagy egy kanállal csattogtat a pulton, alig várva, hogy hangszert adjanak a kezébe.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Sebastian McBridgeAdmin
Életkor : 37
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3369

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptySzomb. Jan. 28 2017, 19:39

-Igaz, igaz... - Nincsen baj a rendszeres munkával, de az nem olyan. Maximum úgy lehetne ha segítenek egy külön újság megalapításában esetleg, de az meg olyan ingoványos.
-Az is jó, a vizuális kommunikációs hallgatók biztos örülnének. - Végtére is vannak ilyen grafikus óráik, bár hogy pontosan milyenek azt nem tudom. Suzy biztos tudná, de még mindig van egy kis furcsa diszharmónia köztünk Joshua miatt, szóval nem szoktam erőltetni a beszélgetést.
-Na igen, szerencsésen kell választani, de örülök, hogy kitartanak Ön mellett. Én is ezt élvezem a saját munkámban, hogy sokakkal beszélgethetek, cserélhetek eszmét, láthatom miként bontakoznak ki, nincs is ennél jobb! Egy időben tudja fordítottam, mert nem tudtam mást dolgozni, akkor annyira be tud szűkülni az ember élettere, ijesztő. Persze szerettem, mert fordítani is tud élvezetes lenni, ha mondjuk műfordítás vagy regény, esetleg valami érdekesebb szövegezés, de a legtöbb eléggé egyhangú. - Ingatom a fejem, hogy én teljesen megértem miért szereti a munkáját, ez lehet nekem is tetszene, de kétlem menne, én mindenkinek akarnék segíteni, annak is, aki nem kér belőle meg annak is akinek nem érné meg... jobb nekem a tanítás.
Hallgatom a családjáról is, majd sajnálkozó tekintetem lesz. Át tudom érezni valahol.
-Hát... az én szüleim se mintadarabok, ők egyik gyereküknek se akarnak segíteni már, hogy nem azt csináltuk amit mondtak. Főleg akkor voltak elutasítóak, amikor a leginkább kellett volna a segítségük és a szülei szeretet. De ha az ember talál olyan személyeket, akik törődőek, akkor könnyebb. - Mert Joshua elől is titkolni igyekszem, nagyon fáj, hogy ki lettem tagadva, ha nem is szó szerint, mert nem mondták ki, de minden kapcsolatot végérvényesen megszakítottak velem. Henry persze folyton azt mondja, nem volt mit, mert eddig sem foglalkoztak velünk, ami valahol igaz is, de mégsem vigasztal. Akkor sem ha végre saját családom lett és tudom, az apósom és a sógorom is elfogadnak és kedvelnek, szinte családtagjuk lettem én magam is. Szóval én is örömmel kapok a gyakorlás témán, mert a család nálam sem egyszerű dolog és meg tudom Samanthát érteni.
-A futás más, az függőség. Én nem vagyok sportoló, de muszáj heti háromszor legalább egy órát futnom, mert... érzem, hogy kell. -Nevetek kicsit, mert azt hiszem kicsit függő vagyok, nem tudom hogy megy ez. -Eltiltani? Hú, nehezen dolgozhatták fel! És segített? Vissza tudtak rázódni? Én azt hallottam, hogy ha nem zongorázik az ember például pár napig, akkor már az is meglátszódik a teljesítményén. Nem is tudom melyik zongorista mondta... hallottam a rádióban anno. Ön is játszik valamin? Vagy sportol valamit? Már ha belefér az idejébe, gondolom, mert ez elég sok munka lehet, ez a cég. - Egészítgetem ki magam, hogy jobban értsen, közben fészkelődöm kicsit a székben, mert érdekel a válasza, mennyi mindenre juthat még szabadidő vajon egy ilyen beosztás esetén.
Vissza az elejére Go down
Samantha Brightmore
Samantha BrightmoreVároslakó
Hozzászólások száma : 23

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyVas. Jan. 29 2017, 11:12

- A hallgatók rengeteg mindennek örülnének.
Én pedig ha csupán azt tartanám számon, akár a vállalat is rá mehetne. Egy dolog jót tenni és más dolog felelőtlenül szétszórni a pénzt. A filmet azért ítéltük jó ötletnek, mert valamennyi visszajön. Az ötletért nem kell fizetni, hiszen az a verseny alapvető feltétele. A diákok örülnek, ha kipróbálhatják magukat. A film bevétele a céget illeti meg, a gyártási költségek kifizetése miatt. A keret ugyan fix, de láttunk már jó filmeket kisebb költségvetésből. A kezdő színészek örülhetnek, ha megmutatják magukat a világnak, éppen ezért nem számítok arról a részről nagy kiadásra. Ami ténylegesen pénzbe kerül, vagy ahol pénzről beszélhetünk, az a filmstúdió bérlése, a felszerelés és a stáb profi részének fizetése. Mivel mi egy menedzsment cég vagyunk, nem rendelkezünk tényleges forgatási területtel. Egy-két stúdió akad az épületben, jobban mondva tíz, de azok kisebb műsorokhoz vannak.
- Milyen nyelven fordít? Tolmácsol is? - érdeklődöm, mert ez akár még hasznos is lehet.
Sosem lehet tudni, mikor lesz szükségem egyre, bár ez attól is függ, milyen nyelveken beszél. Minél több, annál jobb. Fogalmam sincs milyen az, ha valakit szeretnek a szülei. Saját bőrömön sosem tapasztaltam, így csupán abból dolgozhatok ezen a téren, amit láttam. Abból, ahogyan a nővéremmel bántak, ahogy babusgatták és megadták neki azt, amire szüksége volt. Vagy amiről azt hitték, hogy szüksége van rá. Valószínűleg csak azért taníttattak engem, vagy foglalkoztak velem minimális szinten, mert mégiscsak a kölykükként jöttem a világra. Hogy nézett volna ki, ha szakadt göncökben járok, vagy a középiskola után abbahagyom a tanulmányaimat? Nem mintha nagy gondjuk lett volna, hiszen a főiskolás éveimet az iskola fizette, hála nekem és az elnyert ösztöndíjnak. Törődő személyekben sem bővelkedem. Vélhetően azért számíthatok az alkalmazottaimra, mert jó fizetést kapnak és tartanak attól, hogy egy tollvonással elbocsáthatok akárkit, ha rossz kedvem van. Nem tagadom, néha kísért a gondolat. A legtöbb szeretetet a lovaimtól kapom. Azok meghálálják a törődést.
- Gondoljon bele, ha ön nem futhatna egy héten át, majd újra megengednék, mit tenne? Amint lehetősége van rá, futna. Így működnek az emberek. A többi már egyénfüggő. Van, aki ugyanonnan képes folytatni és van, akinek kell egy kis idő, hogy visszarázódjon a normális kerékvágásba. Addig viszont pihennek egyet, ami ebben a világban szintén nem hátrány - közlöm észrevételeimet.
Eddig ez a kis csel bevált, ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy akadnak idővel olyanok is, akik esetében nem használ. Van, aki egyszerűen nem bírja tovább, akkor pedig... Nincs értelme folytatni. Egyetlen munkába sem éri meg belerokkanni, mikor az ember van olyan leleményes, hogy másban is megtalálja a helyét, ha az egyikből elege van. Én például elmehetnék... talán díjugratónak. Vagy díjlovaglónak, az elvégre mégiscsak szebb. Az alapok megvannak, lovam is van hozzá, akkor meg csak fejlődni kell. Vagy elvégeznék egy másik egyetemet.
- Játszottam, de idővel megelégeltem és váltottam. Most a lovaimmal foglalkozom, ha van rá időm, de néha nem árt más sportokat űzni. Attól függ, mihez van kedvem a lovaglás mellett.
Ugyan ez nem titok, mégis furcsa, hogy egy egyszerű tanárral beszélgetek ilyesmiről. Nem szoktam ennyire kitárulkozni, mert ez már annak nevezhető egy közvetlen társalgásban, legalábbis részemről. Sehol egy kamera, egy rögzítő, vagy jegyzetfüzet, amibe a mondataimat szóról-szóra levésik. Ugye tényleg nincs? Akárhogy is, amilyen kellemetlen volt, amint szóba jött a család, jó érzés valakivel ezekről beszélgetni. Egy idegennel. Meglehet, hogy pont ez az egész varázsa. Vagy egyszerűen csak jó úton közelített meg.
Vissza az elejére Go down
Sebastian McBridge
Sebastian McBridgeAdmin
Életkor : 37
Foglalkozás : Fordító, oktató, tolmács
Hozzászólások száma : 3369

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyVas. Jan. 29 2017, 22:37

-Jó, akkor úgy mondom, ezt igénybe is vennék... - Mondom másképp, hogy értse mire gondolok.
-Anyanyelvem a francia is. Szoktam tolmácskodni, igen. Miért? - Azt csak úgy mondtam, kétlem kellene neki egy francia tudású ember, de ha mégis, nem vagyok semminek sem az elrontója. De általában egy jó tolmács legalább négy nyelven beszél folyékonyan, nekem csak annyi az előnyöm, hogy kétnyelvű vagyok, semmi több. Ez akkor előny, ha finomhangolású szövegről van szó vagy gyorsan kell dolgozni. Márpedig én nagyon gyorsan tudok fordítani, például szakdolgozatot is, ha nem gyógyszerész vagy villamosmérnök dolgozat tele mindenféle szakzsargonnal, mert akkor nyilván nekem is több idő kell.
A család téma aztán némi borongós őszi hangulatot kölcsönöz, a tél előhírnökeként, ha belemennénk, bizony megfagyna a levegő. De nem tudhattuk egymásról, hogy bizony ez necces téma. Azt hittem a nővérével jóban van, inspirálják egymást, ilyesmi. Témát is váltunk, a futás nagyon jó.
-Valószínű, hacsak nem találnék valami jobbat. Bár a futásnál kevés jobb dolog van... - Motyogom elmerengve, nem tudom mi ez a pajzán vonzódás nálam, talán az, hogy ahhoz nem kell semmi extra, mehetek egyedül és kitombolhatom magam, akár túl is hajthatom magam, de mégsem lesz eget verően komoly bajom. -Pihenni nagyon fontos, sokan el is felejtik hogy élni is kell néha, nem csak hajszolni a mindennapokat. Mert ha nem figyel az ember, észre sem veszi, hogy mennyire kimerült. Szerintem legalább is. - Én is Amelia mellett hajlamos voltam túlvállalni magam, de mivel Amelia is ezt csinálta... nem tűnt fel akkor már, hiába próbáltam pont én lebeszélni erről hónapokkal előtte.
Aztán faggatom arról, hogy ő hogyan áll ehhez a tehetség témához, van e valami komoly hobbija mégis mivel tölti a szabadideje javát.
-A lovaglás nagyon kellemes sport. Jó érezni az állatot, ahogy szabadon vágtat velünk. Legalább is azt szeretem benne a legjobban. Mostanában persze alig jutottam el, legutóbb a születésnapomon, de mindig élmény. De ezek szerint vannak saját lovai? Csodálkozom, hogy nem költözött ki egy tanyára, nyitott lovardát és fedeztetne pár jó vérvonalú lovat. Sokan imádják ezt az életet, békés, de változatos. Vagy túl csendes lenne? Nekem az lenne azt hiszem, én csak városban bírok meglenni. A párom bezzeg imádna valami vidéki házat, kettecskén, sok gyerekkel, de én el nem bírom képzelni hosszútávon, hogy ne lüktessen körülöttem egy nagyváros. - Nevetek halkan, mert nincs mit tenni, megszoktam a mozgalmat. Nem tudom miért, Samantha is inkább olyannak tűnik, aki szereti a nyüzsgést, de legfeljebb megcáfol.
Vissza az elejére Go down
Samantha Brightmore
Samantha BrightmoreVároslakó
Hozzászólások száma : 23

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb EmptyPént. Feb. 24 2017, 09:37

Elmosolyodom helyesbítésén. Tudom jól, hogy hogy értette, mégsem bírtam megállni korábbi megjegyzésemet. A diákok sokszor túl sok mindent akarnak. Saját magamon tapasztaltam, ugyanakkor én a legtöbb dolgot véghezvittem. Azokat, amik főként rajtam múltak, nem másokon. Vannak azonban olyasmik, amikhez vajmi kevés a beleszólásom.
- Sose lehet tudni, mikor lehet szükség tolmácsra - felelek kérdésére.
Én éppenséggel nem vagyok túl jó franciából. Elmakogok ugyan, ha rá vagyok kényszerítve, s minden bizonnyal képes lennék komolyabb szinten elsajátítani a nyelvet, végtére is az alapok java megvan, de minek tenném? Így is bőven akad tanulnivalóm, a cég számlája pedig jó néhány tolmácsolást képes fizetni. Egyébként pedig ha körbekérdeznék, vagy szétnéznék újra cégen belül, biztosan találnék valakit, aki érti a nyelvet. Minden esetre, nem árt az efféléket megjegyezni. Ha mégis szükségem lenne francia nyelvű emberre, tudnám, hol keressem. Meglehet, olcsóbb is lenne, mint egy hivatalos tolmács.
- A futás ad egyfajta... szabadságérzetet, azt hiszem - gondolkodom el rajta.
Mivel a család témát félretettük, így fokozatosan visszanyerem nyugalmam. Szavaival nem tudok ellenkezni. A mai világ a rohanásról szól. Ha valamit képtelen vagy megcsinálni, időt veszítesz, amíg találsz egy alkalmas személyt. Akkor szintén, ha hirtelen keresned kell magad mellé valakit. Az egyén képességei és erősségei fontosak, ugyanakkor még hatékonyabb, ha olyan csapatban van, ami ezt képes kiemelni. Akár egy film esetében. A romantikus jelenetek sosem jöhetnének létre, ha az egyik színész fapofával állna a kamera előtt, mialatt a másik igyekszik megfelelően játszani, viszont arra is szükség van, hogy egyáltalán képesek legyenek az efféle játékra.
- Igen, vannak lovaim, viszont sosem gondolkodtam saját lovardán. Az az élet túlságosan nyugodt lenne, azt hiszem. Persze néha nem árt, így viszont a lovaglás a pihenés részéhez tartozik az életemnek.
A várt ajtó hamarosan kinyílik. A titkárnő lép ki, végigpillantva a kisorakoztatott ülőhelyeken, mígnem tekintete megállapodik rajtunk.
- A rektor várja önt! - intézi hozzám szavait.
Nem tudnám megmondani, hogy ennek most örülök, vagy sem. A végére egészen kellemes beszélgetésben volt részem, leszámítva a kellemetlenebb perceket, mik a családi háttér részletezésével teltek. Felkelek helyemről, megigazítom ruhám, majd visszatekintek eddigi társaságomra.
- Elnézést, de mennem kell! Örültem a találkozásnak! - engedek meg még egy illendő mosolyt, majd ott hagyom és bemegyek az irodába.
Végre eljött ez a pillanat is. A civil-teszten lényegében átment a projekt, úgyhogy most már csak a fő illetékest kell meggyőzni és kezdhetjük is.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty
TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb   Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb Empty

Vissza az elejére Go down
 

Ismeretlenné öregedve... - Sam és Seb

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Frances épületek :: Archívum-