Anyám és apám elé álltam ezzel a szöveggel: Nem akarok rocker lenni, rájöttem, hogy a sátán műve. Szeretnék új ruhákat venni, hogy a szomszédok is lássák, milyen fess fiatok van. Szeretném, ha büszkék lennétek rám. Adjatok pénzt!
Bevették, mert orbitális baromság, összenéztek, láttam a tekintetükben egy kis elgondolkodást, vajon hihetnek-e nekem, de megígértem, megmutatom, mi mindent vásároltam össze. Adtak pénzt, hogy a szomszédok a legjobb ruhákban lássanak jönni menni és ők elmondhassák mindent megadnak nekem, támogatnak, öltöztetnek, s hogy ez milyen fontos is lesz, ha megnyitom a galériámat. Eddig se voltam szakadt, egypár farmer, egyszerű fekete nadrág, sötét ing és valami vicces feliratú póló alkotta mindennapi megjelenésem. Felixnél (másodszor) talán kissé kevésbé gagyi, egyszínű póló. De tény, hogy ruhatárban nem vagyok felkészülve a szeretőjének lenni...hisz nem tudtam nem észrevenni, mennyire imádja a luxust. Valahogy úgy akarok kinézni, mint Sebastian, ugyanakkor, elsősorban Felixnek tetszeni, fel is hívtam hát, hogy jöjjön el velem. Kaptam egy "kis" pénzt, jöjjön már el velem ruhát választani, én tökhülye vagyok a divathoz, csak annyit tudok, amit a suliban belém vertek, de az túl extrém és gondolom nem akarja hogy buggyos bigyóban lássanak vele.
Szóval elhívtam, egyébként is látni akartam már, megbeszéltük, hogy elmegyek érte kocsival. Az utat már kívülről fújom, hamar lefékezem a házuk előtt, neki csak csörgetek, hogy ne kelljen bemennem érte. Majd visszafelé, ha behív...
A kocsi elé állok, most egy fehér ing van rajtam, amit hanyagul félig kitűrök farmeremből, ajkaim közt cigiszál hengeredik érzéki lassúsággal. Megfordul a fejemben, hogy a kocsinak támaszkodó szépfiú képe nyálas, ciki, úgyhogy magamra rángatom a bőrkabátom, amíg várok, mert így még klisésebb. Kocsijának támaszkodó, bőrkabátos fazon, cigivel a szájában, hetykén arcába omló hajjal. Poéééén, mi?
Belül nem vagyok ilyen menő: aligváromvárom!!!

+16
//nem tehetek róla, majd lejjebb megy! XD//


Csak lazán, nem pillantok fel, csak néha, mintha nem folyamatosan lesném, mikor ér hozzám a háztól, pedig nagyon is tudom, mikor nyitja az ajtót. Remegést érzek a gyomromban a gondolattól, közeledik…bukfencet vet, mint valami nyughatatlan kisgyerek. Jön! Jön! Már mindjárt itt van és olyan csókkal üdvözöl, hogy egyből késztetésem lesz lekapni a kabátomat, úgy elönt a forró kéj. Fél kézzel belékapaszkodom, remegő szenvedéllyel viszonzom. Rögtön benyúl a nadrágomba? Ejh, öltöztet, meglepett félvigyorral tűröm, a lélegzetem elakad, mikor a fenekem, s pláne, amikor elöl érint.
- Ezt hívják…hanyag eleganciának
Nyögöm rekedtesen, ettől az üdvözléstől elment a hangom, idő kell neki, míg visszatér rendesen.
Beharapom ajkát ha már idetartja, hergelőn, foggal. Letüdőzi aztán a dohányom, bámészan elnézem, ahogy a füstfújást is idegtépően szexin ejti meg. Esküszöm ilyenkor…azt sem tudom melyik bolygón vagyok.
El is felejtem tovább szívni a saját szálam.
- Őhm…
Torkot köszörülök, indul az anyós ülés felé, én mögé lopakodom.
- Arra gondoltam egy plázába. Azokban rengeteg üzlet van és ha megszomjazol…vagy bármi kell, kéznél van minden.
Préselődöm, neki hátulról, merevedésem neki tolva (igen, ennyiről is már, nekem ez éppen elég volt ahhoz, hogy megkívánjam), előre nyúlva kinyitni neki a kocsit. Persze ehhez matatnom kell kicsit, súrolva érinteni elől is. Épphogycsak…
Ha ez megvan, kinyitom az ajtót és engedem beszállni, aztán átszaladok a kormányhoz, saját térfelemre. Bepattanok mellé vigyorogva, közelebb húzódom és halkan dúdolni kezdem:

Lassú csókok nyújtóznak
köldökudvarodban, köldökudvarodban
Kale…
Ízed fészket rak a számban,
s ajkad szomját oltja
férfi büszkeségem,
Kale…
Egymáson heverünk,
Bátor kísérleteink vakmerő
mozgásokat szülnek…
Leheleted forró sivatag.
Én, mint aki folyó homokba lépett,
minden mozdulattal mélyebben
süllyedek beléd.
Áramként sercen a perc…

Inak feszülnek, sóhajtás lobban,
s párzó szépségünk olvadó acélként
árad szét az éjben…

- Még csak ennyi van kész, deh szóval…érdekeltek a dalszövegeim a múltkor
Vigyorgom rá fülig elpirultam és olyan hirtelen adok gázt neki, mint egy formaegyes pilóta.

Összehúzott szemmel nézek rá.
-Ne szívass már, tudod, hogy sosem leszek az a pedáns selyemfiú típus, aki mindig gondosan betűri az ingét
Remélem tudja, gonoszkás mosolyom elárulja, hogy barátkozzon meg a gondolattal.
Miközben keményedést okoz odalenn, rögtön elkalandoznak gondolatai. Merrefelé is? Sejthetném.
-Ki tudja? Talán a kedvedért nyitottak egyet. Megérezték, hogy ma odamegyünk
Tódítom, azt hiszem csak húzni akar. Közel vagyok hozzá, kitolja a fenekét, megéreztetem vele, micsoda hatása tud lenni, aztán úgy nyitom ki az ajtót őkelmének, hogy érintsem ott is. Mielőtt beszállna rácsapok a fenekére, úgy kitolta, muszáj. Alaposan rá is markolnék, de hacsak nem tolja a tenyerembe, akkor szerintem folytatni fogja a beszállást.
Mielőtt elindulnánk hirtelen elsuttogok neki (halkan énekel) néhány sort egyik új szerzeményemből…hozzá. Haját túrom lágyan, arcbőrére suttogom a hangokat, betűket, szavakat… A végére elvörösödöm és túl gyorsan adok gázt a kocsinak.
- Bocs…nem halunk meg, nyugi. Nem szoktam…nem szoktam mutogatni másnak, vagy elmondani, ez személyes.
Közlöm összepréselt ajkakkal. Kicsit lassítok, lássa, nem akarom megölni.
- Nocsak, mégis ennyire bízol bennem? Hogy tudok a vezetésre koncentrálni, ha ilyeneket csinálsz?
Nyögöm elhalóan, amikor végigsimít rajtam. Kockáztat…
- Ezt te váltottad ki belőlem a múltkori után. Különben…nem rosszak. De nehéz műfaj, nehéz jót írni. Az se jó, ha vulgáris, az sem, ha elcsépelt, olyan kell, ami felizgat… Ha tovább folytatod, mindjárt költök még egyet
Nevetek fel, beállva a sorba szépen, vagyis nem előzöm, mert nem lehet, nem akarok minden áron gyorsabb lenni mindenki másnál. Most jobban koncentrálok, mert ő... képes elvenni az eszem.

Ez tetszik, beszívom az alsó ajkát.
-Megyezetünk
Nevetek az ötletén, egyébként eltom képzelni abban a szerepben is.
-Végülis… Te biztos érdekes játékszereket szereznél be, egzotikus szex bolt lenne. És…minden vevője meg akarna dugni.
Nyelem a kesernyét, ami megcsap és próbálok arra koncentrálni micsoda mázli, hogy ilyen szeretőm van!
A fenekére rácsapok, máskor, ha nem vezetni készülök, majd behatóbban tanulmányozom formailag, kézzel, hosszasan. El kell férnem a kormánynál a ….omtól.
Beülünk, mielőtt indulnánk, valami szépet akarok mondani neki és ez jön ki. Érzem arcomba szökni a rengeteg vért.
-Tudod hogy értem…
Szórakozik…hát igen, nem véletlen nem mutogatom őket és engedtem megzenésíteni tök keveset a bandának, ahhoz képest, amennyit valójában írtam.
- Ez igaz. Te is gyorsan tanulsz. Bár csak hogy beléd kössek, véletlen attól még csinálhatnék hirtelen mozdulatokat, ha túlságosan zavarba hoznál. Az megesik… Erre is kéne egy agyi deficit és akkor azt sem lehetne.
Ú mekkora szupermacsó lennék! Semmi nem hatna rám!
- Ah senki! Ami ennyire személyes, hogy még egy NÉV is van benne, nem látta senki. Te wc kefe kínzó! Fuj…ezzel lehet felvennének a pokolba sokadik kisördögnek
Nevetek, ha arra gondolok az eleve nedves, meg szaros, wááhááá
- Ühüm. Mi? Dehogy hiszem! Jól esik…tudom és ez izgat, néha elgondolkodom meddig lennél képes visszafogni magad.
Vetek rá egy gyors, ajkamba harapós oldalpillantást. Közben benyomom a gps-t és megkérdem xy pláza jó lesz-e neki.

Hamiskásan somolygok, elhiszem, sok pénzbe kerülne egy menet az üzletvezetővel.
- Ne is, legyél megfizethetetlenül drága! Amúgy…különben mennyi vagy?
Puszta kíváncsiság. Vajon mennyit szórakozom én el teljesen ingyen?
Éneklek neki, teljesen elment az eszem! Zavarba is jövök, szóval az indulás enyhén szólva rázós lesz.
- Akkor jó, cseppet sem izgulok, bár nem írtam le és a te elméd elég éles, talán már meg is jegyezted az egészet
Hunyorítok rá, játékos élt adva a dolognak, nem, ennyire nem veszem komolyan. Szóval élvezi…ha lenne hozzá hangszer nagyobbat szólna, de mindent csak szép sorjában.
-Veled aztán nehéz kötekedni. Igen, figyelek, hogyne, ha a becses életünk a tét. Meg aztán sok elég kretén vezető van.
Akkor inkább figyelek én, nem bízom magunk másokra, alulról szagolnánk az ibolyát már, főleg, hogy nem mindig érzem, ha túllépem a sebességhatárt. Csoda, hogy eddig megúsztam a zsarukat.
Röhögök Ravernon kisördögön, aki nem elégszik meg ezzel az alacsony ranggal. Még gondolatban sem!
-Te biztos hamar felküzdenéd magad a csúcsra! Amennyire beleéled magad, mennyire gonosz vagy…
Csóválom a fejem vigyorogva, mint egy gyermeki szeszélyen. Nekem még mindig nem bizonyította, addig nem is hiszem el, hogy tényleg ő a sötét nagy úr. Dart Veader, Voldemort, Szauron, akármelyik.
- Az tényleg nem jó, tök hűvös, de szó szerint. Én már voltam rongálásért, de csak egy-két napot, hamar kiengedtek, mikor előkerültek a papírjaim
Vigyorgok, nem, nem jó. A pláza közepén csak még szélesebben, ajhaj, eltom képzelni a jelenetet.
- Az durva lenne, de izgalmasabb olyan helyeken, ahol el, vagy rajtakaphatnak. Ah tényleg, a fényképezésről jut eszembe, hogy még jössz nekem néhány pózzal
Nedvesítem meg alsó ajkam jelzésértékűen neki, aztán kérdez, én pedig mesélek.
-Az iskola jól megy, elég könnyű még mindig, főleg ez a félév, hogy leadtam a franciát
Kis mosoly.
-De az is lehet, jövőre megint felveszem…. A galéria halad, igazából úgy döntöttem hagyok benne egy hálószobát, sosem lehet tudni… Viszont elhatároztam, hogy törleszteni fogok érte az unokanővéremnek. Kicsit összevesztünk. Mondjuk nem ezen és nem is rajtad. Hanem…igazából beszélgettem az élettársával és elrontottál mert…
Oldalpillantást vetek rá
-Nekiestem. Persze nem volt minden. Rohadt szép férfi egyébként, de neked tabu, én önző vagyok, nem osztozom. Különben is… elég érdekes a kapcsolatuk… Kicsit beleástam magam, hát nem kellett volna. Szembesültem egy-két dologgal, amit már azelőtt is tudtam, de hajlamos vagyok elfelejteni. Amúgy Sebastian meghívott vacsorára minket. Vagy ebédre? Tök mindegy.
Rápillantok.
-Veled mi történt azóta?
Közben megérkezünk, hamar a sötét parkolóban találjuk magukat és mire felé fordulnék, kikapcsolja az öveinket (bekapcsolta)
és mire észbekapok már a nyakamat nyalintja, odalenn érint, én simulok, merülök az érintéseibe, a kézibe és az orálisba, nem spórolok a hanggal, visszhangzik a parkoló mikor elnyújtott „ahhom” erősen spriccelő orgazmusom kíséretében betölti. S száll is már ki, Ravernon megérkezett. A pláza ásza. Kiszállok én is, kissé remegve, az autót egy klikkenéssel bezárom, ujjaim belesimítom a buja ördögöm tenyerébe.
-Akkor…menjünk fel a liften. Először az áruházba, mit szólsz? Nem kérsz valamit? Például....jégkrémet?
Találgatok, mit szerethet.

Hogy csak vágyjanak utána, de ennyi, milliók alatt ne kaphassák meg. Nem éti, nem érti miért lenne olyan jó ez.
- Egyszerre kapnál több pénzt. Sikk lennél a gazdagok körében
Rántok vállat, érdeklődöm mennyit ér így árban, bele is élem magam, hogy majd elmondja, érdeklődve meredek szép szemeibe.
- Ohh…titok
Ez meglep, kicsit hátrahajolok, vágok egy wtf fejet.
- Tudom, hogy nem, csak érdeklődtem, de ha titok, akkor titok
Majd lesznek titkaim! Nagy titkaim! Csinálok…
Egyáltalán nem agyalnék rajta… Minek? Maximum húznám kicsit az agyát – dohogok magamban vagy fél percig.
Nevetősen felhorkantok, hogy lemaradt neki a dalom eleje. Azt hiszem túl hirtelen voltam.
- Tudod, hogy bármikor szívesen megismételem Súgom lassan végigkarcolva álla vonalán. Szívesen csókolgatnám, de épp el vagyok foglalva a vezetéssel. Az anyján vigyorgok.
- Jól teszed, egyetértek anyáddal,  a motorosok elég sok balesetet szenvednek
Elfojtok egy vigyort, mit fog erre a diplomatikus, komoly válaszra reagálni.
Megint jön jelezni, hogy ő nagyon gonosz ám és cseppet sem kisördög lenne odalenn.
- Biztos nagyon törtetnél. Amúgy törtetőnek vallod magad? Tudom Ravernon, van ez a híres, sötét oldalad, amit majd megtapasztalok, ha a kis, törékeny lelkem fel lesz készülve egy démonra
Somolygom, már mondta. Kezdem azt hinni embereket gyilkol és a vérükben fürdik szabadidejében, hát annak tényleg nem örülnék.  Tetszik, hogy a keze jó helyen van, elégedett bizsergés bugyog bennem egész úton. Nem engedne vissza a sittre, szarrá k*nák a seggem.
- De az biztos, hogy tapasztalt ribanc lennék. nyugi, józanon tuti nem buknék le semmivel, okos vagyok
Beszívva is csak napokat ültem, ne már, akkor józanon mire lennék képes? Viszont túl jó arc vagyok főgonosz lenni, szóval a „csínyeim” végülis vállalható kategóriák lennének, csak a rosszak intézményeit gyújtom fel… Izgalomba? Nemtom, lehet…
- Veled minden élményem új Ravernon, de majd meglátjuk.
Másképp éltem meg a szexet az exnőimmel,  másképp élek meg vele minden pillanatot.
A pózoláson vigyorgok, tudom megbeszéltük már…
Látom szíven vágja, hogy most nem tanulok nyelvet.
- Még nem és ott sem a nyelvet tanultam, hanem az etikettről. Nem, de tervezek magyarul tanulni
Vetek rá oldalpillantást, ha ez megnyugtatja… Az nehezebb, mint a francia! Nekem való! És a származás ugye…
Biccentek, hogy kell egy hely.
- Van három szoba, szóval szerintem nem baj, ha az egyik megmarad és persze a konyha. A másik kettő elég nagy.
Mosolyintok rá.
- Téged foglak oda elvinni először
Pillantok rá hosszasan, aztán szóbakerül éppen Sebastian. Hamar megérti, hogy tabu, nem kell neki magyarázni!
- Nem, dehogy, nem feküdtünk le
Érzem pír árnya suhan át arcomon.
- Csak történtek dolgok… A kettőjük dolgába, segíteni akartam, hogy oldják meg aa gondjaikat. Öm…mert igazad van abban, hogy az embert olyannak kell szeretni, amilyen. Lia szeret titkolózni, előtte is, előttem is, próbáltam rávenni, hogy ne tegye, mert nem olyan dolgokról van szó, hogy úúúúh nem vallja be, hogy nem húzta le a wc-t egyszer maga után.
Deh elcsesztem, kár volt pofázni.
- Hát persze, be akarlak mutatni
Nem is gondolkodtam, Feli híres lett köreinkben, csak még nem tudja.
Közben én is kérdezek róla, Mira lenne a lány.
- Hm, milyen kár
Eggyel kevesebb. Mondjuk pont tőle tartottam a legkevésbé mehetett volna Seth. Nem ragaszkodik… Ezen nevetek, na ez az… Mira nem volt komoly ellenfél. Miért nem tudja Ericket elkapni a maffia?
Bezzeg Sethttel találkozott. Ajjj neee, új? De csak modell, ugye? Kifejező személyiség? Elhúzom a számat.
-Nahát…új felfedezett Mira helyére?
Érzem megremeg a gyomrom, biztos férfi! Megtartja, de várjunk csak? Nem szexel vele?
- Miért kéne fizetned? Nem neki jó, ha lefested?
A modelleknek szoktak, tudom, deh nem kell mindent viszonozni.
 A kocsiban semmiből semmi lecuppant, erre nem számítok, imádok így meglepődni, még mindig elkábít a tudat mennyire hihetetlen ez a férfi. Ahh…nem marad el a viszonzás, de majd, ha nem számít rá, nem akarok túl nyilvánvaló lenni.
Mikor kiszállunk, nyúlok a kezéért, valahogy fel sem tűnik, csak amikor beszállunk a liftbe.  Hagyom, hogy átkaroljon.
De hülye, vihogok egy sort, hogy a jégkrémet is a szexhez hasonlítja.
-Nem mindig ez jár a fejemben, de most, hogy mondod olyan vastag, hosszú jégkrémet elszopogathatnál.
Megjegyzem az üdítőt, felsóhajtok, mikor belecsókol a nyakamba és harapdálja a fülem, én belemarkolok a fenekébe megint, ízesebben, amíg a lifthez érünk. Beszállunk, itt tudatosodik bennem, hogy még mindig Ravernon kezét fogom, s hogy nem vagyunk egyedül. Rajtunk kívül szállnak még be néhányan. Rálesek, vajon hogyan reagál, de hacsak nem látom, hogy elhúzódna, közelebb bújok, másik kezemmel átkarolom a derekát, miközben szemem sarkából látom, minket néznek. Két tizenöt év körüli kislány pl tátott szájjal, egy bácsi fejcsóválva. Hmm öregek, a kedvenceim! A banya a Jancsi és Juliskában gyerekeket evett, én ezt a korosztályt. beharapom az ajkam, vetek rá egy kihívó pillantást, az azt se tudja hova szarjon, a kiscsajok kuncogni kezdenek. Csókolgatni kezdem Felix arcát, puhán, becsókolva ízletes bőrét, megállapodva ajkainál. Érzem, hogy a kiscsajok majdnem bepisilnek izgalmukban, az öreg meg mindjárt méhet növeszt, lassan csókolgatni kezdem ajka szegletét.

Mosolygom ezen a kijelentésén, annyira bírom!
- Persze, hogy az vagy
Nehogy bedurcizzon itt nekem, bár behúznám egy sötétebb sarokba cumizni, nem hiszem, hogy sokáig mogorva lenne, hamar kisimulna a tökéletes kis pofája.
Ott én morgolódom kicsit, hogy nem vall az áráról, de megértem, amikor jobban is kifejti miért. Ravernon lelkének tényleg necces, hogy kurva? Ahogy Sebastian utalt erre a dologra?
- Jó, értem, nincs ez a fejemben, csak tudod…az emberi természet eme egyik elfajzott aspektusával én is bírok. A kíváncsiság, nézd el nekem, nem kérdezlek erről többet.
Komolyítom a hangom a végére, lássa nem vagyok ostoba, értek a nemből és a gyerekség is csak néha jön elő, de néha nála is, pedig idősebb.
//azért suttog, mert azt hiszi – user is azt hitte – ettől izgatóbb lesz//
- Igen és írok majd még egy párat, nem úszod meg ennyivel
Vetek rá gyors oldalpillantást, mert eszembe jut, hogy nekem ő tízes skálán tizenkettes. Szerelem…micsoda baromság…
Felnevetek, mikor az anyja álláspontját osztom, pedig felőlem aztán motorozhatna, sok idióta van, de ő nem az, megoldaná. Csak kell a sisak!
- Tudom
Az egyik kanyar után fél kézzel én is végigsimítok a combján, ha nem is hosszasan, érintem nemesebbik szervét is. Abszolút egyben van, de szívatni jó volt és talán nem is baj, ha óvatosságból nem töri össze magát nekem.
Kiderül, törtető, hm…beleillik a képbe persze. Az én ártatlan lelkem! Talán jobb nem vallani erről, láthatólag elvezi, hogy annak hiszi.
- Igen tudom, ma még csak macskákat csonkítunk
Darálom engedelmesen, hülyéskedve. Úgyis érti. Ezen felnevetek, tetszik, hogy nem hagyna akárkinek csak úgy megd*gni.
- Tudom, csak egy bizonyos IQ szint felett engednél
A legtöbb bűnöző pitiáner ahhoz, hogy megüsse a mércét. Egyébként nem, nem hinném, hogy elkapnának és ennek semmi köze az ügyvéd apámhoz, vagy az irataimhoz, inkább ahhoz, hogy meg merek tenni bármit…így gyakran úgy érzem, nincsenek előttem akadályok. Hiába fogom fel, hogy halandó vagyok és logikusan vannak, mivel nem érzem, néha elragadtatom magam és olyankor jó becsapva lenni.
Nevetek, hogy szeret újdonság lenni, de mivel egy külön személyiség, bármi történjen, mindig az marad.
- Végülis a divat fővárosa, de azt gondolom, aki akar valamit, úgyis beszél angolul, ma már a francia modellek és ügynökök is. Persze hasznos volt abból a szempontból, hogyan lehet manipulálni őket, de arra elég is volt, ahhoz nem kell tudni a nyelvet, nem tetszik, nem szeretem, csigás és hörgős
Ezt nehéz leküzdeni, hiába szerettem meg Sebastiant. Minimalista.
- A kevesebb lehet néha több, nem lehet mindenki Amerika, de te törttető vagy, logikus, hogy így gondolod.
Mosolygom rá. Én nem…feltétlenül.
- Tizennégy, tizenöt millióan. Érdekel, mert szépen hangzik és Lia mutatott pár lefordított könyvet, érdekel, hogy azok a dolgok milyenek eredetiben és azért is vonz, mert nagyon nehéz
Vallom be vigyorogva, más kérdés lesz-e nekem erőm és energiám megtanulni, lehet hagyom a francba, a gyökereim…igazából szívesen kigyomlálnám, bármennyire is próbálkozom beilleszkedni abba a családba, nem megy. És most már van remény, hogy legyen egy igazi.
Elviszem és valószínűleg ő lesz az első, Liának csak aztán mutatom meg, szeretném felavatni egy jó szexszel.
Nem érti, hogy én és Sebastian miért nem… Nyelek, au, sejthettem volna, hogy ezt nem lesz egyszerű elmagyarázni.
- Sebastian fontos nekem…elfogadnak családtagnak és nekem ez…
Érzésekről beszélni… összepréselem a szám.
- Fontos. Nem fogom elrontani, csak mert nem bírok parancsolni a farkamnak, Lia megcsalásnak venné és ha szakítanának minden elveszne! Együtt kell maradniuk és Seb…még nem csinálta, így is elég messzire mentem, éppen eléggé sokkoltam.
De hogy az élettársa és a saját rokona vegye el a „szüzességét” arra még én is azt mondom meredek.
-Nem függ össze. Ezt arra mondtam, hogy mibe, miért nem kellett volna belemásznom. Az, hogy leszoptam…ahh nemtom, magától jött. Nem hiszem, hogy ez bármit is segített volna neki, bár úgy csinált, mintha Lia kb sosem csinálná neki, kicsit prűd
Vallom meg, ezt a veszekedés óta gondolom, amiatt, hogy másoknak meg lesz róla a véleménye, amiért új fiúja van már… Simogatja a combom, szerintem csípte a történetet, mert szart kavartam vele. Deh…megbeszéltük, hogy ez csak…rokoni tetszéskinyilvánítás.
-Nem kell csinálnod semmi különöset, mindenképp fogok tudni
Mondom arra, hogy majd összeszedi magát. Felix magától is lehengerlő személyiség, erőltetés nélkül, természetesen.
Szóbakerül a modelle, az új, merthogy a csaj lelépett. Megrontani… de az emberek rákapnak Ravernon ízére…ha megrontja, ráakaszkodik, ráadásul a modellek melegek, még a naiv modellek is, főleg.
-Hm milyen rendes vagy
Nevetek fel.
-Ha érdemes rá, adj neki egy évtizedet. Fura, hogy meg kell fizetnie, de ahogy mondja, logikusnak tűnik.
- Kiszúrod a szemét valami apróval, ha nem befutott színész, annak is örülni fog. De ha nincs, adok.
Pislantok el felé. Aztán spontán rámmászik, igazából kettőt gondolni sincs időm, csak elsodródni egy hangos ahhval, valami mámoros felé. Természetesen jön, hogy hozzábújva menjünk a liften, csak akkor esik le, hogy jaa, ő fiú, hát még én, a körülöttünk ácsorgóknak ez biztos kiveri a biztosítékot. Akkor meg már kapjon az az agy rövidzárlatot rendesen!
Átkarolom, félmosolygom, nem lenne rossz, ha mindenki megveszne, látnák nekem mi jut, amiről ők csak álmodhatnak.
-Nem bánnám, szinte érdekes kutatási anyag lenne, ki mindenkit hatsz meg és hogyan.
A kiscsajok szerintem kész vannak, a vének nemkülönben, de míg én csak játszom, húzom Felix agyát, őt megcsókol rendesen, onnantól kezdve pedig már eltűnnek az emberek, a lift, csak a heves, átszellemült, édes viszonzás van, ahogy nyelvem forró üzelmekkel kapcsolja magát az övéhez, karolom át, feszül neki lüktető testem. Mire észbekapok már az épület tetején vagyunk. Egyébként ki mondta, hogy járok plázába? Nem voltam még, mióta idejöttem, csak New Yorkban csöveztem egy párban, onnan tudom, hogy kb hogy épülnek fel.
- Hm…valami cuccot nézzél nekem, amiben jól nézek ki szerinted. A legtöbb ruhám a vérmes, lázadó korszakomból elég kamaszos
Csókolok száján, közben elindulunk megint lefelé, az öregek kimenekültek, de a két lány még kuncog és beszédes pillantásokat vált egy liftben velünk. Közben mások is kiszállnak, megint lefelé megyünk, hacsak Rav ki nem rángatott valahol. Én az első szintre pályázom, szóval ha menni akar jelzem, hogy várjunk még, a csók miatt túlhaladtunk…
Megnyomom, ami kell, s mikor nyílik az ajtó, kaján vigyorral végignézek a kiscsajokon, mielőtt elhagynánk a liftet Ravernonnal.
- Fontos pillanat az életekben, ne feledjétek!
Lépek hirtelen az egyikhez, olyan egyformák, csak random választok, hogy könnyed szájrapuszit (félcsók)leheljek az arcára, hagy legyen jó napja. Az ajtó aztán bezáródik mögöttünk, s én belefűzöm ujjaim az övébe.
- Na most jó helyen vagyunk, gyere, lopjunk kocsit.
Fene se fog cipekedni, a bevásárló kocsik felé vezetem.

Hiába húzza a száját, ez van. Bevallom, mert miért ne, ő tanított meg rá, hogy önmagam legyek, így nem hiszem, hogy kendőznöm kéne ezt. Persze elfogadom, hogy nem akarja megmondani, ezt elég egyszerűen ki is jelentem, erre közli.
-Húúú…aha.
Elkerekednek szemeim kissé, nincs tabu. Mit csinálhatnak vele? Bántják? Vajon mit csinálnék az illetővel, aki bántaná? Maradnának belei? Nem hiszem…
// oké, de ő próbál az lenni, mert ugye te alapból az vagy XD//
Felnevetek, hogy írjak egy albumnyit, biccentek, ha így folytatódik, fogok.
Állatok kínzása nem, de kis rendes, embereké igen. Nemtom mennyire vegyem ezt komolyan, van kínzókamrája? Bár nem hiszem, hogy fizikailag gondolja…
-A következő szint, mi? Hát jó, majd ha úgy ítéled meg, felkészült a szűzies valóm, megosztod velem a terveid.
Aztán ki tudja osztom-e majd őket, mik lesznek azok, sok mindentől függ. Ha komolyan gondolja és nem csak baromkodik.
-Egy okos börtöntöltelék, aki ad magára, micsoda elvárások. Inkább maradok nálad és szabadlábon, valahogy kevésbé elrugaszkodott
Nevetek, az is, hogy nem bírja a hülyéket, imádom, ahogy ezt mondani tudja.
Félszegen mosolygom a gyönyörűn is, még mindig szokatlan, belepirulok kissé.
-Tudom, igen persze, kivéve, ha nem vágod a nyelvet perfekt, mert amilyen hiúk az lesz a baj, hogy ezt a fantasztikus nyelvet miért nem beszéled tökéletesen. Jobb az angol és max. bevágsz fellengzősen egy-két francia szót, kibújva azzal a dolog alól, hogy ahh nem olyan jó a kiejtésed, merthát ez a nyelv olyan különleges, blabla. Nyolc nyelven? Mi az a nyolc nyelv?
Nézek rá nagy szemekkel, azta! Mik ki nem derülnek! Elvárt… Hol elvárt? Kurvaként?
- Például…  Ferme les yeux et le monde devient celui que tu veux, „Csukd be a szemed és a világ olyanná válik, amilyenné akarod. „Nem olyan, mintha zakatolna a csiga? Húzza a nyálát, vonaglik, megy előre, szenved. Pontosan! Nagyon puha, ez még nem is lenne baj, de nyálkás...és csiga, mert vannak benne ezek a hörgések. Hörgés nélkül, ha nyálkás és puha, lehetne olyan, mint egy punci, vagy egy csók, de azok a ch, h hangok…
Kifejtem én neki, látom szórakoztatja.


-Nem, erről nem szabad tudnia. Hm…de de én szeretem Liát és valahol érzem, hogy ez nem esne jól neki, nagyon nem… bár mi nem úgy fogjuk fel. Igen, persze, a kedvére. Azzal, hogy leszoptam. Ő még nem jutott idáig férfival. Igazából…nem tudom bánni, tudom, hogy kéne, de nem tudom.
Vallom meg, megtörtént és minden percét élveztem és szívesen bevezetném, csak…nem akarok rontani, így sem vagyok biztos benne Sebastian mit gondol erről, nem akarom kockáztatni, hogy ne férjen bele ez egy rokoni dologba, vagy egy barátságra, mégiscsak szexről van szó.
-Lia kicsit másképp gondolkodik erről. Az egész család másképp gondolkodik, én nem illek bele.
Vonok vállat, nem is értem Lia miért érezte rosszul magát otthon. Mondjuk az apja elég szabadelvű…
-Bogarad
Nevetgélek
-Segíteni akartam nekik előrébb lendíteni a kapcsolatukat, de rohadtul nem az én dolgom és csak összevesztem Liával. Nem értette, illetve nagyon nehezen, hogy nem, nem kurvának nézem, nem nem akarom én is lefektetni, áh hagyjuk!
Dörmögöm, csak feszült leszek tőle, a csókom sem fogadta, mert nem elég mély neki a kapcsolatunk és ha nem elég mély nincs is jogom beleszólni, tanács szintjén se… igaza van.
Édes, ahogy simogat és biztat, halványan rámosolygok megremegek mindig, elég ránéznem.
-Izém! Várj már nekem ez nehezebb. Ő… múzsám! Azok nők. Várj, várj, menni fog.  Incubusom!
Ez jó lesz, kap egy csálé vigyort. Szóval aranyos, hogy ennyire jó benyomást akar tenni.
-Szuper vagy! Az vagyok. Magamra is, tényleg. Egyik legjobb döntésem volt letarolni a postaládádat.  
Kacsintok rá.
Az új modellje kevésbé tetszik. Szóóóval kreatív, játékos, tüüüzes? Csak mimóza…
-Aha…és ha azt kineveled belőle?
Kérdezem összepréselt szemmel, gonoszan meredve magam elé. Francba! Hülye színészek!
-Hahhh értem…
Vonom fel a szemöldököm, oké…akkor mégiscsak van egy spéci módja. De ő akkor sem előz meg! Nem előzhet…
Nevetek a kutatáson, beszívom az alsó ajkát.
-A legjobb anyag lennék… Még szakdolgoznék is belőled.
Max a képeiből ugye. A csókja meg is zavar, össze-vissza liftezünk. Kifújok egy kis hajat a szememből, hogy sok dolgunk lesz… Mikor véglegesen kiszállunk, még elmélyítem emlékünket a kislányokban, látok egy-két felháborodott pillantást, ahogy ráver a seggemre és fogjuk egymás kezét.
-Majd a végén kelleni fog.  
Az egyik legjobb dolog a plázában.
-Oké. Az tetszik neked? Hm?
Kérdem, közben követem megyünk arrafelé kézenfogva, valami fiatal srácféle szembejövet az orra alatt „buzikat” füstölög. Véletlenül elétolom a lábam, gyakorlottan, lendületből, lehetőleg úgy, hogy orra essen és konkrétan orra,hacsak nem nagyon ügyes. Na egen, nekem nem focitudásom van, de sokat gáncsoltam.
- Járni se tudsz, lúzer? És ne motyogj, beszélj hangosan, érthetően.
Nézek rá lenézően, továbbmenve, nem foglalkozva vele, igazából, ha lett volna elég tökös, vagy mondjuk nekiütközik Ravnak rosszabbul jár, így csak ennyire érdemes. Bemegyünk a boltba, nem hiszem, hogy lenne folytatása az incidensnek. Egy luxusboltban meg már nem akkora poén, hogy egymás kezét fogjuk, főleg férfiosztályon. Van mindenféle színben, az elég kicsi mértekhez megyünk (nem vagyok nagy)

Hm…valahol rácsodálkozom az árra és hogy elmondta, de nem firtatom a dolgot, hálás vagyok és feldobott, hogy megosztotta velem. Nevetek, hogy annyira szűziesnek nem gondol.
Hidd el nagyon jó esélyeim vannak és nem úszod meg, ízig-vérig meg foglak!
Pusmogom gonoszkás hangéllel, egyébként idő ide, vagy oda, úgysem fogom hagyni sokáig nyugton ezzel.
Tényleg elég meggyőző vagy
Szerintem ezt már mondtam és annyira tényszerű, de most is kibukik belőlem egy sóhajjal, ahogy a nyakam kényezteti.
- De szerencsére téged is meg lehet győzni… Wooow, hát ez nem semmi Ravernon, elég széles ügyfélköröd lehet. Van olyan nemzetiség, amit különösen kedvelsz?
Kérdezem, ki tudja, lehet a kis sárgákra bukik…
Előadom neki, szerintem miért röhejes a francia, csigás és nyálas, nevetek vele, szerintem tetszik neki, ha hülye vagyok. Fogja is még tapasztalni párszor.
Tompítani… Azon sokat kellene dolgoznom, de talán Sebastian majd segít
Nevetek, az utált franciatanárból mi lett! Vértestvér!
Megrázom a fejem, hogy Liának erről…nem fogok beszélni, röhög, hogy elrontottam Sebastiant, mármint pont úgy röhög, mint aki erre gondol és nem tehetek róla, megjelenik szám szegletében egy önelégült félmosoly.
Eléggé élvezte, úgy tűnt rég nem csinálták már neki
Folytok el kaján vigyorokat sikertelenül.
Nem, nem bánom, igazad van, ez tényleg lúzerül hangozna. De a lefekvést…áh nemtom, az lehet túl sok lenne, megcsalás, még ha…szerintem nem is az.
Vállat vonok.
Tőle is függ, nézd, én elhatározom, hogy nem, de ha felhúz és nemtok leállni?!
Vonok vállat „ártatlanul”
Én értem Liát, ő azért gondolja rossznak, mert neki rosszul esne… De egyszerűen más a nézőpontunk Sebastiannal, megbeszéltük, hogy ez csak amolyan rokoni szimpátiakinyilvánítás, mert mindkettőnknek fontosak az érintések
Nézek rá megerősítést várva, egyetért-e, nagy hülyeség-e. Rámosolygom, hogy ő örül a kilógásnak, meg is szorítja a combom és bogárnak nevez! Azta, tényleg örül… még ha a szüleim szerint túlságosan lázadó vagyok is.
Dehogyis! Csak volt két rossz választása, de Sebastian szereti, és mondtam neki, ha nem lenne a rokonom és járnék vele, nekem se csak arra kellene, de igazából ezt is félreértette, szóval valami elcseszett főgonosz szerepében tetszeleghettem, amikor csak őszinte voltam
Morranom, ebben pl mi rossz van? Ha jót mondtam, az is rosszul sült el.
Igazából…tudja, mert…öhm, azt akartam kinyögni, hogy férfi vagy, amikor meséltem rólad, de valahogy zavaromban úgy sikerült, kurva vagy, vagyis bocs, luxuskurva
Vigyorgom rá „remélem nem baj” képpel.  Aranyos tőle, hogy ennyire noszogat, beszéljek róla, ha közvetlen utána hívom fel, lehet jobban kidől belőlem az egész és akkor megállapíthatja: elkeseredett vagyok, igen. De szerencsére nem így történt, nem akarom, hogy gyengének lásson, vállat vonva, megemelem a fejem.
Nincs baj, csak emlékeztetett rá, hol a helyem.  Azt akartam, hogy legyenek egymáshoz őszinték, akármit is jelentsen ez. Szerintem ez fontos, azóta jöttem rá, hogy veled beszéltem, miszerint te ugye Engem akarsz megismerni, olyannak, amilyen valójában vagyok. Lia olyan rejtelmes, hogy nem hagyja teljesen megismerni magát és én próbáltam elmagyarázni, hogy ezt azért akarjuk tudni, a negatív dolgairól is, mert szeretjük. Végülis hetedszerre megértette, de ki számolta?
Ciccenek fel ironikusan. Egen, gonosz vagyok, naés? Szeretem Liát, de féktelen ugrált az idegeimen. Kifújok egy kis levegőt, mikor kijön belőlem az elégedetlen dörrögés, ebből is láthatja…fontos nekem, számít az, amit mond és a gyakorlati életben is alkalmazom. Igaza volt, meg akarom ismerni Liát mindenestül, ha ehhez el kell fogadnom, hogy Lionellel dugott, hát istenem! Bizonyos szempontból biztos…megérte! Ez a legkevesebb, bármi is van, csak mondja el, máskülönben csukott ajtóknak fogok ütközni.
Remélem idővel majd Te is megnyílsz nekem.
Pillantok rá oldalt jelentőségteljesen, a kitalált sötét oldala is érdekel. Ha lenne macis, kiskutyás és szívecskés az is…de tudom, hogy nincs hálaistennek.
A kéjdémonon vigyorgom, kár, hogy vezetés közben a kormányt kell fogdosnom, nem őt.
Nem tetszik, hogy a színészkéje kinevelhető, mert…örültem, hogy a flúgos p*csa lelépett, erre tessék, máris talált pótlékot. Természetes kellem… Inkább befogom a számat és csak hümmögök.
Féltékeny?
Kérdezem röhejesen magas hangon. Előrenézek, pislogok.
Ugyan… Dehogy, biztos jó a kép, majd megmutatod? Hogy lennék féltékeny, röhejes lenne…
Forgatok szemet, bár a masszírozásnál beharapom az alsó ajkam. Ahááá! Hát hogyne, Felix szédítő, biztos beájult az ágyába, még akkor is, ha heteroszexuális.
Na és mit szólt? Nyögött?
Kérdezem csevegő hangon, észrevétlen erősebben szorítva a kormányt.
Végre megérkezünk és az újdonság varázsának hat, hogy egyáltalán fogom valakinek a kezét, az csak plusz, hogy ez az illető férfi.
Mélyen, szenvedéllyel kapom be az alsó ajkát.
A te aktjaiddal…kéne nyitni a kiállítást
Suhan át agyamon hirtelen az ötlet, lehetne egy ilyen szoba egy….uhm…az emberek és tervek kipotyognak az agyamból csókja közben. Azt hiszi sokat fogunk vásárolni, vigyorgom.
Kényelmesebb lesz, meglátod, de ráérünk vele
Úgyis nekem lesz igazam.
A meztelen testem… Beleborzongok, átkarolom a derekát több mélyebb, csókba merülő puszit nyomva az ajkára.
Sajna néha fel kell öltöznöm.
A boltba menet valaki belénk köt, ezzel számolni kell, ha valaki kézen fogva járkál egy férfival. De ez is új és nem tetszik, fogalma sincs, menjen a p*ába és még örülhet, hogy ennyivel megúszta. Mivel harcképtelen, nem csesztetem tovább, hiába lenne kedvem alaposan megrugdosni. Nem kéne kidobatni magunkat, kereshetnénk új boltokat és Felix is rám szól, tudom, hogy nem szereti az erőszakot, de azért az ejnyéjén felnevetek.
Milyen szint? Nincs ő szinten, csak pofája van. Ha szinten lenne, kiállna ellenem, de nem mer, úgyhogy minden fog a helyén marad
Tárom szét a karom ártatlan mosollyal. Bent a boltban már nem csesztetnek, csak furán mosolyognak. A világosabb farmereket nézegetjük, az jó, mert olyanom nincs, csak sötét.
- Oké.
Veszem kézbe, amit Rav adott, hogy aztán beoldalazzak egy fülkébe, gyorsan kioldjam a nadrágom, felvegyem a cuccokat (jók) és kinyúljak érte, hogy berántsam.
- Na? És neked nem tetszik semmi?
Kibújtatom én a mostani könnyű kis vászonzsákjából…

Ha elvárja, az biztos azt jelenti, meg fogom, szóval nyugodt vagyok, én most is késznek érzem magam, de ki tudja milyen rítusokon kell még átesnem szerinte.
Biccentek, hogy meggyőző, de nem csökönyös.
- Ahá! Akkor te vagy a kifogástalan alibipartner
Ezen eddig nem gondolkodtam, új. Spanyol… csak ámulok, mert én az angolon kívül nem tudok semmi jót. Egy keveset németül és egy pár mondatot azon az utált francián és ennyi.
- A spanyol nőket jobban szereted, mint a spanyol férfiakat?
Akadok fenn ezen vigyorogva, említette, hogy a férfiakat jobban szereti, a spanyolok kivételek? Hm…mondjuk nekem is bejönnek, jó nagy a seggük! Férfiban az északi, nem nagyon vallom magam annak, de a kéknél megütődöm és lágyultabban mosolygom Felixre. Bár nem valami markáns kék, azért kékes.
- Nekem a barna szem tetszik. Mélyebb, kifejezőbb
A kék nem annyira jön be, egyedül Liának áll ki*ott jól! Olyan rideg tud lenni, felületes, a sötét sokat rejt.
Elkerekednek szemeim. Feltüzeli, ha én franciául?
- Tudod ez elég nagy kérés
Somolyom. Nem az, hogy én kérjem meg Sebyt, hanem, hogy megszólaljak úgy. Mint Gandalfnak a mordori… hisz az előbb szidtam.
Biccentek, egen, eszerint a felfogás szerint jót csináltam, mert Sebastian legalább rajtam éli ki magát, nem máson. Kell neki a fiú is, azt hiszem… Nője már van és inkább én, mint az a Phoenix, vagy Josh, aki nem is biszex.
-Nemtom Lia milyen az ágyban, lehet ott nem az, csak másképp csinálja, felfogásában az egy kicsit. Mondjuk nem csoda, amilyen családban nőtt föl. Titkos vágyak? Fogalmam sincs…fiúkkal nincs sok tapasztalata
Ebbe kissé belepirulok, Sebastian titkos vágyai… Lennének? Velem kapcsolatban is? Teljesítenem kéne? Végülis…vágyakról van szó, ha rajtam éli ki magát, eszébe sem jut, hogy megcsalja Liát valaha is, családban marad. Felix mond valamit…
- Hm…meglátjuk, talán a szex a titkos vágya
Mondott olyasmit, hogy át akarja élni, amit a nők is, erre majd visszatérek vele, addig marad a hamiskás összekacsintás Ravernonnal.
A jó a szexre hevesen bólogatok, aztán megtorpanok kicsit. Szóval…ha csak én lennék, unná velem.
-Ez nem feltétlenül van így. Ha az a másik kreatív, nem kell megunnod. Nem hiszem, hogy ők pl megunták csak…elcsábult, de normális esetben, ideális esetben létezik olyasmi, hogy egyetlen ember is meg tudjon adni mindent, még a szex terén is.
Jelentem ki magabiztosan. Ezt nem hasonlítanám a kajához, különben is szexelni sokkal jobb, mint enni.
- Én nem nevezném kikezdésnek, nem vetkőztetni akartam, csak megcsókolni, Gondoltam legyenek kvittek, legyen nekünk is olyan a kapcsolatunk, hisz vonzódom hozzá is. Igen, csak unokatestvér. Sebastian nem lenne féltékeny, ő biztatja Liát, hogy ha úgy gondolja, feküdjön le másokkal is. Lia ezen ki van akadva. Szimpatikus mi?
Nézek rá csalén, tuti odalennének egymásért és kiszorulnék a fenébe. Elvetem a gondolatot, ahogy közelebb hajol és csábít a főgonoszsággal.
- Akkor vegyük úgy, hogy a legfőbb gonosz vagyok ebben a városban
Csillan fel a szemem, kérem azokat a pózokat! Meglep, hogy kiakad.
- Nem, nem ezzel…
Hagyjuk mivel, túl sokat áradoztam, tudom.
- Egyáltalán nem! Főleg Sebastiannal rengeteget beszélgettünk rólad, Lia meg szerintem meg se emésztette, az, hogy férfi vagy szerintem minden mást sztornózott a fejében. Nem Felix, nem, ők nem olyanok! Sosem csinálnának ilyet mindketten a megtestesült oltári szentségek. Najó Sebastian nem egészen, ott a bujaság bejátszik, de hidd el náluk jámborabb kis édespofákat sehol ne találsz. Ők az igazi családom, a másik nem számít.
Remélem nem rágott be nagyon. De simogatja az arcom, talán nem… Különben is Liának véletlenül nyögtem, be hogy kurva.
- Nem, nem érdekelte és kicsit sem volt logikus. Néha még önmagának is képes ellentmondani. Ááááh, áh
Nézek rá megvilágosodottan.
- Ez így egész érthetővé teszi… Szóval így működnek?! Baszus…
Meredek magam elé kiguvadt szemekkel, Rav a nőkhöz is jól ért, igyekszem nem meglepődni.
Kicsit elsötétedem, hogy hol a helyem…hogy Lia nem gondol mélyen rám… aztán Felix ezt oldja, azt mondja mellette, ezen mosolygom, megsimítom a combját, igen…mellette.
Um… vágyik rá, hát még én! Hevesen dobogó szívvel mondom, halkabban, de határozottan:
- Én is!
Elsápadok. Több kép? Mégis mennyi kép? Mégis milyen fontos lett neki ez a színész? Rólam…mért nem csinál ennyi képet? Úgy mint róla, hogy mondjuk egész nap fessen! Összepréselem a szám.
- Bőven?
Nyelek, muszáj mélyíteni hangomon.
- Nem, egyáltalán nem.
Jelentem ki makacsul, rondán meredve szerencsétlen úttestre. Eltátom a szám, mit csinált? Hirtelen beveszek egy éles kanyart, de ha bekötötte a biztonsági övet, nem fog repülni.
- Bocs, fekete macska volt
Morranom, érzem, hogy a szívem úgy kalapál, mintha… félék? Elég hülye érzés, de nem vagyok biztos benne, hogy ez félelem-e, vagy valami más. Még mindig hadilábon állok az érzésekkel. Tetszik neki ez a színész…nagyon tetszik. Nagyon hálás… Szépen behajtunk a bevásárlóközpontba és én próbálom kiverni a fejemből a tagot, elég nehezen. Rohadjon meg! Ki ez így hirtelen? Nem volt elég Eric meg az a raszta bohóc? Legalább annyi előnyöm volt, hogy újdonság vagyok, különleges, sejtelmes, várj, várjunk ezt a nők csinálják, én nem akarok rejtelmesebbnek mutatkozni, mint amilyen vagyok. Kihúzom magam. Nekem van önbizalmam és rengeteg dolog létezik, amiért Felix jobban kedvelhet! És mit számít a mérték, alapból lenyűgözöm. Kinevetem, hogy irritálja a bevásárlókocsi.
- Nem mondod? Velem megszereted
Vágom rá könnyedén, de nem hallottam még ilyet! Tetszik! Felixben minden olyan különleges!
Somolygom, hogy szeret vetkőztetni, egyetértünk, izgató, ahogy a csókunk, érintéseink is a liftben annak ellenére, hogy kiguvadt szemmel néznek minket, sőt az egyik boltba menet be is szólnak.
- Rav, de verekedni egyébként jó. Főleg, ha jó az ellenfeled. Tele van adrenalinnal, maga a provokálás is doppingol, ha látod az ellenfél liluló fejét, ahogy mit sem hat rád az anyázás
Áradozok rövid csókot nyomva halántékára menet közben is.
- Jó persze, de ezzel téged is bántanak, tudod? Azt meg nem hagyom! Másrészt élvezet nézni, ahogy elesnek, pórul járnak, nekem ez szórakozás.
Vallom be, szeret belekötni az emberekbe, persze már nem csinálom olyan nagyban, mint régen.
- Deh…valahol igazad van…igyekszem visszafogni, hidd el, marhááára dolgozok rajta, régen nem úszta volna meg vér nélkül.
De most nem törtem be az orrát. Áh, nem csoda, hogy féltek tőlem, magam sem értem, hogy éltem túl. Beleborzongom csókjába és érintésébe, ujjaim összefonódnak az övével, csak akkor engedem el, mikor megfogom a cuccok anyagát, a válogatáshoz néha kell a másik kezem is.
Felveszek egy kiválasztottat, kiemeli a szemem és nem vagyok sápadt, vigyorgom. Akkor marad. A nadrágja kioldója után nyúlok, nem is én akarok elszopogatva lenni, viszont Ravernon leállít.
- Jah, nem is a sajátommal akartam foglalkozni
Hirtelen lesmárol, átkarolom szenvedélyesen, ennyit a nem izgalmi állapotról, ujjaim beleficánkolják maguk a nadrágjába hátul, úgyis le tudom én róla fejteni, ha nem oldja ki, bár akkor szakad és kapni fog egy újat. Elrántja magát viszont, asszem nagyon a vásárlásra akar koncentrálni. Hát jó.
- Oké.
Fizetek, bemegyünk máshová is, van, ami nekem is tetszik, de többször választok világosabb fazont,sötétből több van. Tényleg rám tukmál pár darabot, de én is veszek el magamnak, a harmadik ilyen boltban már neki is.
[color=#006600]- Ezeket együtt próbáljuk fel! /color]
Közlöm és behúzom a fülkébe, ez nagyobb és nem csak rongyból áll, hanem szilárd falai vannak. Felakasztom a kiszemelt ruhákat, lássa ő is, egy inget, egy tök menő sálat és egy világosabb zakót választottam neki. Hol is tartottunk? Ja igen…oldogatni kezdem a nadrágját.

+17



Mivel nem jár a kuncsaftokkal, gondolom nekik „csak” az, kivéve a két másikat. Északi pasik…pff… én meg a nagymellű nőket!
Futó pillantást vetek rá, aztán előrenézek, kicsit sem hasonlítok az északiakra… kibaszott Thor!
Csókolgat, hogy nekem mi tetszik, minek titkolnám. Az övé és Sebastiané, esetleg a mélykék. Elég nagy kérés lenne franciául suttogni neki, felfújok egy tincset az arcomból.
- Nem azért csinálnám, mert viszonzást várok.
A mondat végét mégis elnyögöm, mert a combomra simít, kirajzol. Felix mond valamit, talán majd újra előszedhetjük a témát.
- Nem rossz ötlet. Azt hiszem ezek miatt kötött ki az én karjaimban.
Biccentek egyetértően a vágyakra. Túlságosan tapasztalatlan, könnyű volt becsalni a málnásba. Megszólal Mr Tapasztalat, kicsit harapok az ajkamon, de most nem fájón, érzékin, ahogy elképzelem magunkat egy olyan szituációban. Kedvem lenne magam alá gyűrni Sebastiant és sokáig gyötörni belőle a vallomásokat.
- Nem árt odafigyelni rád Felix. Az is jó, amit mondasz, de a stratégiád is. Én sem fogok ajtóstul rontani a házba Sebastiannál.
Sőt asszem én túl könnyen megadtam magam Felixnek. Erősebbnek kellett volna lennem és tudatosabbnak, de hagytam, hogy az öszönei vezéreljenek. Sebastiannál…az a gond nem tudom kockára tegyem-e, ami köztünk van, ami nyilván nagyon fontos, sokkal lényegesebb, minthogy mi történik köztünk úgy. Túl értékes lett nekem, nem akarom elszúrni.
-Tudom melyik érdekelné. A többi partered olyan, mint én, mármint változatos, vagy jobban szeret alárendelt lenni? (lehet már kérdeztem, akkor bocs )
Kíváncsiskodom, azt tudom, vagy gondolom, hogy nem őt dudják mindig meg, nem hagyná, nem lennének ilyen megbecsült helyen.
Azt gondolom ellenkezni fog az egy mindenek fölött elve ellen, de elgondolkodik, kicsit megrezzenek, hogy az eddigiek mind elbuktak valamilyen szinten. Senki sem volt elég jó neki…még az a két szerencsétlen se…sőt, eddig én se vagyok. Erősebben harapok rá az ajkamra, persze ezt sejtettem és annyira nem is ismer még, sőt Lia óta tisztában vagyok vele, hogy én nem is lehetnék kivételes, engem nem lehet igazán szeretni. Kedvelni talán, amíg az ember el nem ér a mélyére, ott feladja. Mindenki feladja. Biccentek, hogy értem és nem fűzök hozzá kommentárt.
- Nem a belső vívódástól esz valaki prűd, hanem, ha nem mer túllépni a saját korlátain. Liával ez a gond, kacagva lerohanhatná az összes felvett baromságot, sokkal könnyedebb, szabadabb lenne. De az ember fél elhagyni a szabályokat, megszegni a hagyományokat, egészen egyszerűen kényelemből. Mert megszokta. Ráadásul az agy sok ostobaságot kreál, asszem a nőké még kombinál is, nem lehet egyszerű.
Lélegzetet veszek és igyekszem nyugodt tempóban a plázába vezetni.
-Majd megkérdezem még erről. Azt tudom, hogy nem bánná, ha kiélné magát, szerintem ő ettől tart, Liának két rossz kapcsolata volt, Sebastian rengeteg nővel volt már, deh nemtom hogy viselné, ha mondjuk…óóó van egy férfi, Lionel, egy bunkó szar egyébként, rosszfiú, Lia odavan érte, volt, mert a csávó ejtette és eltűnt, szóval, ha ő visszatérne és Lia vele is kavarna Sebastian tutira hülyét kapna. Merthogy Lia szereti. Úgyhogy nehéz kérdés Felix. Mit jelent a nyitott kapcsolat, ha csak dugsz és mit jelent akkor, ha érzelmeket viszel a játékba.
Mesélem, úgy sejtem itt a különbség, de beszélnem kell még erről Sebastiannal, csak úgy fogom rendesen érteni.
Nevetek a főgonosz címen, hááát mit kell még csinálnom?
-Azt jelentené még téged is túl kell szárnyalnom. Egy sima darabolós gyilkosság nem lenne elég, mi?
Hülyéskedek.
-És ha beöltöznék Télapónak és drogot osztogatnék az oviban?
Sunnyogok, oké befejeztem.
-Egyszer tüzet okoztam egy kórházban… tűzoltók kellettek, és az nem véletlenül volt. Nah…ez már ér vagy 3 pontot nem? Ha azt vesszük csupa nyomorék, magatehetetlen embert nyírtam volna ki a saját önző céljaim miatt
Viccet csinálok belőle, mert nem lett baj, nem tudom komolyan venni, nem érzem, valahogy nincs súlya, nem olyan, mint a másik, ahol tényleg meghaltak. Simogat, ahh…jóh ez, nagyon felhúz, csak így jobban kell koncentrálnom, meg ne haljunk. Kiakad, hogy elkotyogtam a foglalkozását, viszont nem félek attól, hogy őt bántanák, vagy emiatt nem szorgalmaznák a kapcsolatunk.
-Nem fogok
Mondom magabiztosan, pedig Lia elég kiszámíthatatlan. Igazából…azt hittem mélyen érez irántam. A nőkről szóló értekezései megállják a helyüket. Liával kapcsolatnam biztosan. Nem egyszerű lények az százas!

Asszem nem hiszi el, hogy nem vagyok fétékeny a srácra, akit újonnan fedezett fel, b*meg! Pedig nem vagyok, nem vagyok, a macskára lettem dühös! Ez el is illan, mikor kielégülten nyögök fel ama bizonyos első ülésen. Ez a kocsi sem szűz már.
Kiakad a bevásárlókocsin, én pedig nagyon vigyorgom, hogy nem szereti, annyira ééérdekes az egész lénye. Közel hajolok mélyen letüdőzni illatát, átkarolom, megcsókolom, közben nyakán simítva végig a hajába túrok. Hiába, elragad a hév, ha ilyeneket mond, mindez annyira Ő lesz!
(mit csináljak vele? Szerelmes XD)
-Hagyd magad meglepni nekem, Kale. Minidg meg foglak
Közlöm ezt tényként, nem ígéretként, hisz magamat is meg szoktam.
-Az már a kielégülés, az orgazmus. De az előjáték is fontos, fokozza az izgalmat. Téged bosszant, engem feltüzel, bár attól függ… nem állok le mindenkivel verekedni én sem. Most sem álltam, csak bántottam, megérdemelte.
Ne b*zizza le senki őt! Közelebb húz, derekára simul a kezem, ahogy kiprultan a közelében lélegzem.
-Tudom én.
Adrenalint, édes adrenalint! Annyira vágyom, legalább annyira betegesen, mint őt, testestül lelkestül. Kicsit nevetek, ahogy rangján alulinak érzi a reakciót, pont ő ne érezné? Szájon csókolom (puszicsók) szenvedélyesen, nem zavar, ha ez most csattan.
-Az, hogyne, ezért kapott csak ennyit, ez nem verekedés volt, szinte csak rászóltam. Tudom, téged nehéz bántani. Egyáltalán lehet téged bántani?
Nézek rá szkeptikusan, megemelt szemöldökkel. Neeem hiszeeem. De azért aki megpróbálja halál fia, csak úgy csak mert és kész. Égne!
-Az ilyenekében mindig.
Ez tetszik neki? Pedig nem kéne, tudom nem kéne, de… ezek idióták! Tanuljanak, hol a helyük! Viselkedjenek!
-Azoktól? Ha kötekednek maximum őket. Tudok egy pár trükköt.
Kacsintok rám, nem, aki belém köt, tényleg nem ússza meg és általában nálam az előny, főleg most, hogy már a drog sem zsibbaszt. A trükkök miatt, de azokat muszáj volt nagyon gyorsan és hatékonyan megtanulnom a túlélés érdekében.
A boltban incselkedem vele, de nem hagyja, nemtom miféle megfontolásból, de hogy kikészítem, tetszik, látszik a perverz kis félmosolyomon, ahogy óvatosan, de célzottan megmarkolom bent a péniszét.
EZ már a többedik bolt és gyűlik a táska, szerintem lassan szükség lesz arra a kocsira… Itt viszont már az ő igényeit is nézem és a fülkébe is rántom magammal, hogy ezeket és azokat okvetlen fel kell vennie! Ami persze nem megy úgy, hogy ne vetkőzzön le előtte. Még ha nincs is itt nadrág.
A tűzzel? Miért mond ilyen csábító dolgokat? Bűvölöm a szemét kacérkodva, játsszva a tűzzel, vad elánnal, hisz ez a kedvenc szórakzásom…
Kibontom, hát persze, letérdelek előtte.
-Akkor ezért van olyan meleg…
Pillantok rá fel, előveszem, elkészítem, de nem is kell, hogy nagyon felálljon, a szám majd gondoskodik róla…

Felix nem bír túllépni az önös érdekeken, hümmögve ráncolom a szemöldököm.
- A legtöbb cselekedet önző, de most tényleg csak arra gondoltam, ha neked ez akkora plusz lenne, megtenném, nem gondoltam hozzá semmi többet. Hidd el, elmondom, ha gondolok.
Remélem megemészti. Szóval szerinte jó parti vagyok? Élénken pislogok erre, vigyort is engedek magamnak. K*vára nem könnyű, de most az egyszer hiszek neki és elpilledem ennek mámorában. Megint jókat mond, tudom, felfogom, hogy valahol szemétségeket, ugyanakkor…megborzongok. Én lennék az, aki mindig újat mutatna, egy kicsivel többet, hogy aztán vágyjon rá és függjön tőle, ahm, a vértestvérem nem ezzel fogom magamhoz kötni, de…elragad a csábító gondolat, hogy ezzel is lehetne? Mert amit mond, ahogy mondja, egy percig megbabonázva nézem, aztán pislogok kipirultan az őrült vágyakozástól, hogy ilyet tegyek. Franc, pedig úgy volt, jó fiú leszek, kezdtem is magam egész rendesnek érezni, volt pár olyan pillanatom, amikor tökre bebeszéltem, nahát: megváltoztam! Mégis akkora lázba hoz ez, hogy valami hihetetlen. Fészkelődhenékem támad az ülésen.
-Elrontasz barátom, de… tudod az olyan izgalmas lenne, amit mondasz, ahogy mondod, fokozatosan és csak tőlem…
Ennyit az önzetlenségről, mi? Tetszik a gondolat, hogy valamit csak tőlem kaphatna meg!
-Nem, igazad van, az a csúcs lenne és a végletekig húznám, azt akarom…hogy ő kívánja, hogy szinte neki jusson eszébe, könnyebb lenne, ha én is
Futó pillantást vetek rá
-Olyan erotikus lennék, mint te.
Félek, én nem vagyok. De ha tudatosan próbálok kicsit többet adni neki, mintha bedrogoznám magammal. Á feneee, neeem, én szeretem Sebastiant!
-Jól van, végülis amíg nem érzem gáznak, miért ne? Szükségem van rá, hogy megérintsem.
Harapok ajkamba mélyen, oh basszus!
(én úgy emlékszem azt mesélte… o.o)
-Maga a szex, persze, egy férfival
Tudom, hogy kíváncsi! Seth és Eric ahha…félreteszem most az ő létezésüknek súlyos problémáját.
-Jól van, tényleg sokat agyal. Sokszor el kéne engedni, de tudom, hogy ez nem egyszerű
Vonok vállat, a nőknek gondolom nehezebb és asszem Felix járatosabb az ilyes témákban nálam.
-Ez a mások véleménye akkora baromság! Kit érdekel? Pont azt szarom le a világon a legjobban, az emberek eleve idióták
Felix rossz hatása, hm…édes bűűűn, imádom, wáááh! Koncentrálj Reeven, vezetsz! Különben is, nem lehetsz kicsapongó, az olyan lenne, mintha ostoba, szerelmes kamasz lennél, márpedig nem léphetek rá a tizenhármasra!
- Húúú az jó lenne! De Lia sosem menne bele.
Rázom meg a fejem gyorsan, mielőtt beleélném magam a gondolatba. Nevetek, hogy a darabolós gyilkosság, de még a drogosztás piciknek se lenne elég „gonosz” neki.
-Ezek klasszikus gonoszságfelfogások, úgy látszik, neked másmilyen van. Az én képem ezzel kapcsolatban elég ferde, szóval világosíts fel, mi neked egy átlagos gaztett?
Esküszöm nem tudom, valami manipuláció-féle?
A nyomorultak vesszenek, hát…
-Nem, azért az gonoszság volt, mert akit pl katétereznek mert veseköve van, még felépülhet, szóval a kórház gyújtogatás valóban rossz és szemét ötlet volt.
Bólogatok, a szenvedés megszabadítására csak a fejem csóválom.
-Ugyan… sosem lennék mártír
Erseztek meg felé gonoszkás félvigyort.

A bevásárlókocsit megbeszéljük, eljön még az ideje, nem is tudja miféle lehetőségeket rejt! Én napokig laktam egy olyanban, csak az volt kellemetlen, mikor elgurítottak tök messzire és nem találtam vissza.
Csökkennék, óvatosan nyelek, nem akarok. De az adrenalinfüggésről nem beszélek, így is tudja már a veszélyérzetet, hogy ezt kívánom is, s hogy mennyire nyomom el, hogy normális legyek…
-Óvatos leszek. Óóó pedig el tudnám viselni, ha ápolnám. Nem értem mi lehet benne olyan rossz
Hajolok hozzá szemtelen megcsókolva az arcát, biztos kapnék gyógycsókokat. Puszink hamarosan csókká csendül, olyan hevesen lüktet bennem az elsöprő vágy, hogy szinte fáj elszakadni tőle.
Lehet őt bántani? Úh, de nem hagynám! De nem hagynám soha senkinek!
- Tudom, téged nem az
Simogatom meg a haját, érdekel mi lehet a gyengéje, de ez még korai, nem fog beszélni róla. Mintha Superman elárulná a kriptonitot.
Biccentek, aki megérdemli, megkapja, hátha javul tőle. Nem kell ezen sem agyalni, megkapják, örülés van.
Az én trükkjeim ő soha át nem éli az tuti, maximum megnézheti őket egy szorult helyzetben, de sejtem egészen más trükkökre gondol.
-Te más trükköket tudsz, azokat kíváncsian várom
Csillan fel a szemem, birkózásban, meg egyébben simán leverne.
A boltokban megpróbálom megkörnyékezni, de valaiért visszafogja magát, szóval kb a harmadik üzletben próbálkozom ismét, ezúttal szájba véve. Először csak lassna, erotikusan csinálom, őt nézve közben, a megjegyzésén aztán kikapom a számból, hogy röhögjek, a következő percben igazítom a dolgot, szűkebbre szabom és bőszen szopni kezdem, szívva, csavarva, nyelvelve vele. Hirtelen felránt, a falhoz nyom, érzem vadul dörümböl a szívem, hagyom, hogy kiszolgáltatott legyek neki és egyszerűen felhúzzon, mint egy nadrágot. Fáj, hát hogyne, elég nagy, még mindig elég kezdő vagyok és így mindne nélkül… Szisszenek röviden. A nyakam és az egyebek miatt egy élvezet-nyögés is elhagy.
- Au, ez olyan jó, hogy szinte fáj
Elnevetem a végét, csak szinte, kibírom…és rövidesen már pajzánul mozgok rajta, mintha semmit sem számítanának a fizikai korlátok, ha Ő velem van. Addig meg sem állok, míg el nem érjük a csúcsot és össze nem mocskoljuk a terepet. Mindenhová jut, a falakra, még a ruhákra is, ha megvesszük mosni kel.
Persze a választott ruhákat az ajtóba kenem, mielőtt kimegyünk. Gyengének érzem magam, mint a harmat és először elég érdekesen járok, csak a hülyéknek és az eladóknak nem jön le. Mindnesetre mindent megveszek és fizetek, számomra nem is kérdés, ha Felix akarna, morcosan elsöpröm az útból. Mikor kilépünk, még reszketnek kicsit a lábaim, én most nem annyira mennék be egy negyedik boltba.
-Említetted, hogy szomjas vagy, na most már én is. Igyunk valamit
Indítványozom, miközben ujjaim az övéibe kulcsolom, annak ellenére, hogy van szatyrunk bőven. Kéne az a kocsi…
Megcélzok egy élelmiszerrészleget, ott lehet kocsit is szerezni. Kihívóan ránézek, épp a zsebembe túrok érméért, mikor felpillantok és szembetalálkozom négy döbbent szempárral. Anyám! Apám!

-Egy egééész estét?
Nem arról volt szó, hogy megtanulok pár francia mondatot?  Egyszerűbb lenne, ha elvinném Párizsba.
-Dehogynem.  
Élvezte, élvezné, de csak nyugodtan, fokozatosan kell, egyrészt semmi pénzért nem rontanám el, vagy tenném kockára, másrészt nagyon zavarna, ha nem próbálnám meg, mint ahogy mindent mindig egy lapra teszek fel. De jól mondja, ezt most nem szabad elsietni, lassítanom kell, fékezni a buja vágyaim, ahogy képtelen voltam Felix jelenlétében.
Felnyögök, ahogy beharapja a fülcimpám, forró borzongás szalad át rajtam, ahogy a fülembe suttogja, most is oly jó tanácsát. Legyek érzéki úgy, hogy önmagam adom, semmi mást nem kell, csak elhinnem. Ez nála is így működik gondolom.
-Jó…elhiszem, sok múlik ezen, tudom.
Ha az ember elhisz valamit, a meggyőződésévé válik, akkor olyan lesz, szóval tulajdonképpen akárki lehetne alármilyen, hacsak ugye nem lehetetlenben gondolkodik, pl hogy analfabéta ellenére atomfizikus akar lenni. Remegek, ahogy megnyalja a nyakam, éppen úgy, kicsit fájón, ahogy Sebastian epedne. Felix képtelenül erotikus, megőrülnék, ha ma nem eshetnék neki.
Igényeljük az érintést, Kale természetesnek veszi, mintha csak azt mondanám, kivittem a szemetet. Biccentek, ezt kár tovább ragozni és sajnos bűntudatot sem érzek.
-Rendben, bár alapból engedném, bármit szeretne, nekem kell dominánsnak lennem. A csókot is én kezdeményeztem, ő csak húzta az agyam
Somolygom, végre a vágyott dominancia. Mármint nehezen tudom elképzelni, hogy Sebastian egyszer csak fogja magát, leteperjen és megd*jon, viszont fordított esetben… a múltkor sem voltam túl messze. Lia persze visszatart, deh…lényégében a szex is érintkezés csupán, Sebastian olyan érdeklődő, az életben mindent meg kell tapasztalni, kivel, ha nem velem?
Biccentek az önostozásra, aztán az álarcra, szerintem ő sokszor húzza.
-Igazad lehet. Talán rájön, hogy felesleges, mert az már kiderült, én hiába mondom neki.
Rántok vállat, beharapom ajkam a hármasra. Nos az túl szép lenne, de pláne én soha nem tudom azt mondani, hogy soha. Átlagos gaztett, nevetek, nemtom hogy lehet átlagos.
-Gondolom van olyan, amit már te is túlzásnak gondolsz.
Gaztettek terén. Ki tudja?
-Megrontani egy szüzet miért lenne gaztett? Szerintem jót csinálsz a szűzzel, mert nem bénázol, hová kell dugni. Nos…az sem feltétlen gaztett, ha bemutatod a valóságot egy ilyen embernek. Figyelj, az, hogy kigabalyítok valakit a kereszténységből egyenesen jó tett! Talán a karrier, bár ha törtető köcsög az illető, megitcsak igazságszolgáltatás.
Szóval tanácstalanul nézek rá, szerintem ezek elég enyhe „gaztettek” nem is sorolnám őket oda, de úgy vigyorog, mintha sokkolnia kéne, gondolom csinált már hasonlókat. Kap egy gyors csókot, hogy ügyes fiú, főleg a kereszténységgel, javítja a társadalmat.
-Mondjuk a zárt osztályon. Gondoljunk inkább másra.
-De ha már ilyesmi, akkor inkább egy börtönt. Szerintem a gyilkosság gaztett.
Mondom el, mire gondolok, úgy tűnik erről más a felfogásunk. Igazából nem gyújtanék fel egy börtönt tele rabokkal… de egy játszóteret simán, ha nincsenek ott a kölykök.

Dehogy szenvednék, imádnám.
-Attól függ mekkora. Ha eltörném a lábam és rajta ugrálnál, hidd el, én is megérezném
Csábítja ajkaim, megmarkolom a fenekét, néha…nekem ez kell, olyan jó fogásra is.
-Hogy hogy kell máskot megbántani? Arról szerintem van fogalmam
Sandítok rá, de azért megnézném Ő hogy csinálja.
-De te biztos ezt is egész egyedien teszed
Kíméletes? Bűvölöm egy kicsit szenvedélyes tekintettel, nem kell, csak csinálja, el akarok veszni abban, amit ő veszélyesnek, vagy fájdalmasnak gondol, mert izgalmas, mert adrenalin, mert
új, mert járatlan út. Kell!
A próbafülkében nekiesem, aztán mikor eljátsza a jelenetet megállok röhögni, hát nem hagyja, valahol tetszik, hogy kényszerít, csinálom is tovább, szűkre szabva, ahogy óhajtotta a Mr.
Mindent összekenünk, de nem érdekel, sok pénzt hagyok itt. Igaz, hogy nem a beosztottak kapják, de most ez sem hat meg, szóval nem takarítom el, amit hagytunk, max. ha cseppent valami az új cuccokra, elvégre ketten mentünk a menyországba.
Uh, kicsit megvisel a dolog, úgy lefáradok, hogy még azt is szívesen veszem, támogat és több cuccot hoz, asszem elejteném, vagy ilyesmi, össze kéne szednem magam, majd iszom egy energiaitalt. Somolyog, de én betudom annak, elégedett, mert jól meghágott.
-Valami nagyon cukrosat. Áh, így érzed? Tudod, hogy pótolom, csak adj néhány percet.
Mondjuk két energiaital simán helyrehoz. Meglátom a kocsikat, ejh, nagyon nem szeretné, pedig be akarom neki mutatni, mennyire… anyám és apám! Kezem a kezében ugye, a szüleim meg eltátják a szájukat. Szegény Felix megkérdezi mi az, hát ezt nem terveztem ilyen hamar, de ha így alakult, nem most fogom pofára ejteni.
-Nahát sziasztok! Hagy mutassam be, nos látjátok… a fiúm
Emelem meg a kezünk, aztán nézek csúfondárosan egyenesen a képükbe. Woááááh, olyan arcot vágnak, hogy erről fotót kéne csinálnom.
-Úristen…
Nyögi apám, mint aki nem hisz a szemének, s mintha ugyanakkor a legdurvább rémálma válna valóra. Rav felé fordulok, nyomok a szájára egy csókot.
-Ők a szüleim, mosoolyogj!
Elengedem a kezét, de csak hogy apám képéhez egészen közel hajoljak, és olyan gúnyosan jegyezzem meg, ahogyan Ravernonnak eddig esélye sem volt engem hallani:
-Ne vedd a szádra isten nevét apa, csúnya dolog! Úgy van, látom, eljut lassan, egy fiúval csinálom
Anyám olyan arcot vág, mint aki bármelyik pillanatvan összeeshet, vigyorogva nézem, elakalandozok, mert nem semmi látvány, nem figyelek, egyáltalán nem, ezért totál lemaradok arról, apám mire készül. Úgy pofán vág, hogy szó szerint repülök, nekiesem a sokat emlegetett bevásárlókocsiknak.

találtam apát: apám

anyám

//kinézetre egész normálisak számolni sose tudtam, de most lehetsz döbbent, édes //