Valerie Hunt
Életkor : 30
Hozzászólások száma : 98
| Tárgy: Hello Newbie-Roomie! - Archie && Val Hétf. Feb. 23 2015, 21:30 | |
| - Oh, Darius, te barom! Szeretlek de nagyon! - kiáltom a folyosón az ajtajának csöpögő szarkazmussal. Pedig tényleg bírom a csávót, csak nem hiszem el, hogy komolyan vette a múltkori sopánkodásom, hogy folyton bomba nőkkel vagyok egy szobába és egyiket sem nézhetem feltűnően, mert aztán kiakadnak. Mármint nem mindig mondják ki, de érezhetően megváltozik a légkör, ha kiderül, hogy nem a melltartója márkájára voltam kíváncsi... Pedig igazán visszafogom magam és ha tudom, hogy zavarja őket, akkor nem csinálom, de néhány lopott pillantás, azért akkor is van. Elvégre nem vagyok kőből és nagyon-nagyon rég volt barátnőm. Szóval így jött az, hogy egy gyenge pillanatomban, amikor a koli-újrabeosztást csináltuk és már amúgy a sokadik valamit ittam, azt mertem mondani, hogy nekem egy pasival kéne egy szobába lennem, mert 1. az nem hoz lázba. 2. nem zavar ha ő bámul. 3. kidumálhatjuk a csajokat... és ez a lista legalább 20-ig ment ha hihetek Dariusnak, én nem igazán emlékszem. Tehát ez a kedves drága "társam" fogta magát és mámoros pillanatomban tett kérésemnek elget téve a második félvére átcsoportosított a koli koedukált részébe, így kénytelen voltam összepakolni a cuccaimat - nem, nem fogok ide-oda rohangálni - és most két bőrönddel, fotóstákával, álvánnyal, kézitáskával és hátizsákkal baktatok az új szobám felé. A folyosón kopognak a cipőim sarkai, mert ugye voltam olyan ügyes, hogy bepakoltam a lapos cipőket a bőrönd legalájára. Tudom-tudom. Előbb gondolkodj, aztán pakolj. Késő. Lepakolok az ajtó előtt, benyitok. Zárva. Yesss! Én értem ide előbb, én választok térfelet! Gyorsan kutatni kezdek a kézitáskámban a kulcs iránt aztán beengedem magam az új szobcsákámba. Az előtérben előkelően elhagyom a csomagjaimat csak a fotós dolgaimat meg a kézitáskám viszem be az ágyakhoz, majd gyors mérelegelés után a jobb oldai mellett döntök, az emellett levőre pakolom le a táskámat is. Az álványt az ágy végénél a falnak támasztom, aztán elfekszem az ágyon. Picit rúgózom, majd felpattanok és a másik ágyat is kipróbálom. Pár másodperc után átcuccolok erre az oldalra, mert az ágy valahogy jobbnak tűnik. Épp csak átteszem az állványt, amikor kattan a zár, hátrálok pár lépést az ajtóig, majdnem el is botlok, mivel még mindig 14 centis sarkakon topogok. - Oh, helló! - intek, miközben igyekszem talpon maradni. Szerencsére sikerül, így megigazítom a ruhámat és a virág sem esik ki a hajamból. Így veszem a bátorságot, hogy közelebb lépjek hozzá. Elsőre jó fejnek látszik, talán mégsem olyan hülye ez a Darius - Izé, bocsi, mindjárt arrébb pakolok... ööö. Valerie! - kezdem nem túl ügyesen, aztán a bőröndjeim felett átnyújtom a kezem, hogy a bemutatkozásom teljes legyen. - Mielőtt kérded, Hófehérke a látszat ellenére én vagyok és a tied a rosszabb ágy - fűzöm hozzá csak úgy mellesleg nevetve, hiszen a fehértől elég messze vagyok, már ami a bőrszínt illeti, bár az is igaz, hogy feketének sem nagyon vagyok jó. Én mondjuk szeretem a bőrszínem. Szóval nyugodtan viccelődöm vele. - Remélem nem baj. Igazából lehet, neked alapból is az lenne a jobb, tudod ízlések és pofonok. Ja, igen, pakoljak már odébb, ugye?Lelövöm magam tényleg. Megragadom az egyik bőröndöt és szépen behúzom a szobába, aztán a másikat is. És ööö... nem, nem akarok pakolni. Róla akarok mindent tudni. De nem kéne letámadni rögtön, igaz? |
|