ZACHARY DANVERS

Neme: férfi
Kor: 24 év
Kar és Szakirány: Műsorgyártás, Operatőr és vágó
Évfolyam: 2. évfolyam

Előtörténet:
- A Danvers família régi, tehetős zenészcsalád, nevük a zenevilág számára ismert és elismert. Már az ük-ük-ük-ük-üknagyszüleim is zenészek voltak nagyapa szerint. Apám, Gerard Danvers karmester és komponista, édesanyámat, Priscilla Martinezt az átütő sikereinek idején ismerte meg. Ő hegedűvirtuóz.
Velük élek, de rengeteg rokonom van szerte Amerikában és a világban. Első unokatestvérem hat darab van, második, sokadik… na azt meg se merem számolni. A nagyapa szokta mondani, ha együtt a család, hogy kész szimfonikus zenekar…
- Zenészcsaládba születni azt hiszem, minden csak nem átlagos, nem igaz? Ha zenészek gyereke vagy, konvencionális elvárás, hogy legalább két hangszeren elfogadható módon játssz és lehetőleg te legyél Mozart reinkarnációja, avagy előbb ülj zongoránál, mint, hogy járni megtanulj. És ennek én eleget is tettem. Többnyire. Tudok játszani zongorán, gitáron és ukulelén, bár ez utóbbit nagyapa nem tekinti igazán komoly hangszernek.
- Az összetartás és a zene szeretete mellett van még valami, amit már idejekorán belenevelnek Danversék a csemetéikbe: a családi hierarchiát és annak tiszteletét. Szokásokat, attitűdöket, melyeket aztán az unokatesóimmal előszeretettel hágunk át, megbotránkoztatva vele a „Nagycsaládot”.
- Érettségi után zeneművészeti egyetem következett, majd a nagybetűs ÉLET helyett a sarkamra állva megvívtam a magam kisebbfajta csatáját a szüleimmel, majd a nagyapával is. Nem zenészként akartam ugyanis tengetni az életem. A műsorgyártás, filmkészítés sokkal jobban vonzott, ezért elhatároztam, hogy jelentkezek a Frances-re. A szüleim nem helyeselték, de nem is ellenkeztek – mondván, az én életem. A nagyapától örökségre mondjuk nem nagyon számíthatok. Na nem mintha érdekelne.
- A felvételi simán megvolt, de valahogy senkit se lepett ez meg. Az lett volna furcsa, ha nem kerülök be, de így, mondhatni elvárt dolog volt, hogy bejussak.
A beilleszkedés egyébként egész döcögősen ment, szerintem mai napig is tart. Sosem jártam közösségbe, iskolába, így a különféle klikkes szabályokat, meg egyéb normákat tökre nem vágtam. Néha ma se megyek el egyes embereken. Ők meg elkönyvelek furának, csak mert állandóan kamerával mászkálok és végre önmagam lehetek. Mert ez erről is szól… távol a családi fegyelemtől és rendtől, önmagammá válhatok.

A karakter megjelenése, jelleme:
Külsőre egy ereje teljében levő fiatal férfi. Vonásai markánsak, haja sötétbarna, akárcsak tekintete, arcát pedig enyhe borosta borítja többnyire. Megesik, hogy elfelejt borotválkozni.

Egy közvetlen, kedves és biztos pont az egyetem életében, pedig lehet, hogy csak a nevét tudják és az arcát ismerik. Ez az embereknek tökéletesen elég, hogy a barátjuknak tudhatják, és ő sem igyekszik elmélyíteni eme kapcsolatokat.
Fiatalos lendületű, nyitott és problémamegoldásban felettébb élen jár. Számára a filmezés nem szakma, hanem életforma.

Ha srác vagy, akkor ő lehet a haver, aki kihúz a bajból. A csöndes, a pótkocsi. A tökéletes hátvéd. Ha pedig csaj lennél és valami oknál fogva észre veszed nála ezerszer menőbb haverjai között, akkor megmászásra váró hegy csúcsa... Mr. Elérhetetlen.
A társas kapcsolatok terén egyébként nem nagyon szokott különbséget tenni a srácok és a lányok között. Nem, nem biszex! Egyszerűen nem ő az a srác, aki csapni fogja neked a szelet, mihelyst belépsz a klubba péntek este. De talán épp ezért kedveli a társaságát annyi lány. Tipikus „fiú haver”-nak való.
Persze, a pasikkal is jól kijön, bármilyen őrült ötletre kapható.
A homlokára bélyegzett „haver”- felirat ellenére nem egyszer akadt már, hogy próbálkozott a „járok valakivel”- intézményével. De ezek nem tartottak tovább két-három napnál, mert mindegyik versenyző kikészült tőle rövidtávon. Mondjuk a csajok sem voltak kevésbé furák nálam, ami azt illeti... Veroniquet például azért hagyta el, mert folyton öngyilkossággal fenyegette, ha szakítani mer vele. Sandy látszólag egy tüzes kis menyecske volt, de nyáltermelési és orrfolyási gondokkal küzdött, Moira világszemlélete pedig egyenest irreális volt: úgy tartotta egy ufó anya szülte.

Szerepjátékos példa:

Idézet :

Már egy ideje a templomban lézengek, noha ez a lézengés erős kifejezés arra, hogy a hátsó hajóban, egy félreesőbb, émelyítően romantikus félhomályba burkolt zugban állok, figyelve az érkezőket és a távozókat - na meg a jelen levőket.
Nem túl nagy a felhozatal farkas téren, ami azt illeti és ez kissé kedvem szegi. Mondjuk az meglep és nem kissé szórakoztat, hogy errefelé a fajtánknak saját papja is van. Micsoda burzsuj népek!
Azért talán hajlandó szóba állni Isten egyik nem olyan jó szolgájával is. Próba szerencse, könnyeden, szinte nesztelenül mozdulok, mikor elsuhan mellettem egy vörös kobak annak tulajdonosával egyenest a tisztelet felé. Hééé, én láttam meg előbb!
Minden esetre megtorpanok, eszem ágában sincs harmadiknak odapofátlankodni. Helyette a másik farkas elméjébe pofázok bele.
~ Ami azt illeti, nekem is lenne pár kérdésem, nem csak a kis vöröskének, atyám. ~ - hangom kellemesen lágy, szinte már angyali is lehetne, ha nem érezhetné magán kék tekintetemet a tiszteletes. Tudjátok, van az a hülye érzés, mikor az ember szinte ráérez arra, hogy valaki nézi és ennek hatására futkos a hideg a hátán, borzolva a pihéket.
No, valami ilyesmi foghatja el Sepherd atyát is, ahogy fejében a hangom megszólal én meg a bejárat egyik oszlopa mellett -immár rejtekemből előkerülve - állok és felé tekintek.
Fehér inget viselek, feszülős csőfarmerrel és magasított szárú csizmával. Szőke hajam kiengedve. A glóriámat eltörtem már évszázadokkal ezelőtt.
(from NorthStar)

elkészültem, azt hiszem.

Nos, Drága Haverom!

Hívhatlak így ugye? Amúgy nem vagy az, nekem nincsenek haverjaim meg semmi ilyesmi, mert ahhoz túl antiszoc vagyok, de sebaj. Azt akartam csak mondani, hogy mindezek ellenére, egészen szimpatikus csávó vagy, így nem kell attól rettegned, hogy kirúgatlak - bár ilyet, amúgy sem csinálhatok, de a többieknek ne szólj - max akkor, ha a kis kamerádat a kezedben felém fordítod. Természetesen: Elfogadva.


Íratkozz fel ahova szeretnél, van hely a HÖK-ben és az egyéb szakkörökön is bőven. Ha kolis akarsz lenni, annak sincs semmi akadálya, ja és ne feldkezz el a nyílvántartási rendszerről sem. ^^