Egy mangós smoothie-val és a forgató könyvel sétálok parkban. Meg kéne tanulnom a szöveget, hisz párnap múlva forgatás és még csak a felét tudom. Amúgy nem lenne baj, ha a rendező nem egy nap akarna felvenni egy teljes részt, de őt nem lehetett róla meggyőzi, hogy ez rossz ötlet, mert senki se úgy fog teljesíteni mint ahogy kéne neki.Szóval most itt bóklászok a parkban, egy kellemes nyugodt helyet keresve, ahol megtanulhatnám a szöveget.
Elégé hűvös van, így jól fel vagyok öltözve. Ami nálam azt jelenti, hogy egy fekete kapucnis pulcsi és egy kék rövid farmernadrág. Ezerszer inkább eltűröm azt, hogy a lábam fagyjon le, de most az se fog. Mert a cirka 20°C ellenére süt a nap, így nem érzem olyan hidegnek. Meg hát nem is tudom mit panaszkodok,hogy hideg van, pedig Londonból jöttem, hozzá lehetnék szokva. Meg persze ügyesen én is ilyen időben hideg italt veszek. Gratulálok Lana! Néha tényleg nem értem magam.
Végre találok egy padot, amire ráadásul oda süt a Nap. Szépen törökülésben leülök és elkezdem olvasni a szöveget. Csak az a baj, hogy ha nagyon beleélem magam, hangosan dramatizálva olvasom. És most pont ez történt.

-Ugyan már, ezt nem teheted velem. - Mondom dramatizálva, miközben a fák közé bámulok.
Próbálom memorizálni a szöveget, de egyszer csak hozzám szólnak. Picit megrázom a fejem és felnézek a nálam valamivel idősebb fiúra.
-Ne haragudj nem hozzád szóltam. Egyszerűen csak próbálnám tanulni a szöveget. És felemel a forgató könyvet.
Ránézek a kezében lévő cigire. Egy sor rossz emléket hozz elő a nem is olyan távoli múltamból. És belegondolva egy cigivel kezdődött az az egész káosz. Jó mondjuk nem sima cigi volt, de akkor is.
A fiú egy viszonylag régi képregényt tart a kezében, soha nem voltam egy nagy képregény olvasó, de egy barátom szerette őket. Így én is tudok róluk pár dolgot, bár nem is akartam megjegyezni ezeket a dolgokat, de sikerült.
Persze a "haszontalan" dolgokat megjegyzem, de a számomra fontosabbakat valahogy sosem sikerül. Valószínűleg és fordítva vagyok bekötve ilyen téren.

Elmosolyodok a kérdésére.
-Nem tudom, talán...mert szeretem a természetet és nem izgat ha mások hülyének néznek. Persze ezt most nem rád értettem.
Mindig szeretem a természetet. Meg aztán ott valahogy jobban fog az agyam is. És tényleg nem zavar, ha hülyének néznek. Ha nem értik meg, hogy valószínűleg ez nekem a munkám, akkor csak nézzenek bolondnak, ez van.
Arrébb csúszok a padon.
-Ne ülsz le?
Kérdem meg tőle tapasztalatból. Utálok állva beszélgetni vagy ha én úgy is ha én álok. Vannak furcsa fóbiáim, de kinek nincsenek.

-Tudom. Az biztos, hogy sok idő, de egész könnyen megtanulható szöveg.
Majdnem száz oldal, de persze nem az összes szöveg az enyém. És tényleg könnyű megtanulni pár mondatott.
Igazából csak a mozdulatokkal kell egy kicsit jobban foglalkozni.
Ahogy arrébb csúszok leül mellém. Pont ez volt a célom.
Nem bírom azt se ha le kell néznem, meg azt se a fel.
-Könnyebb lenne, de épp az ország másik felén van az akivel tudnám normálisan gyakorolni. És igazából ez vegyes szöveg, mert a szerepem szerint még fel is kell konferálnom egy műsort.
Túl messze van most a másik főszereplő, épp nyaral. Jó neki, hogy van ilyenekre ideje, és van pénze ide-oda járkálni.
-Én meg Lana.
Nyújtom a kezemet.

Tényleg hála könnyen tanulok szöveget legyen az bármilyen hosszú.
-Egyáltalán nem titkos, és nincs más aki feltudná olvasni. Vagy legalább is nem találtam arra megfelelő embert még.
Nincsen sok színész barátom és nincsen olyan barátom a közelbe aki bármikor jönne és segítene nekem szöveget tanulni. A szöveghez meg annyit, hogy hála a jó istennek nem titkos, mert én nem tudok a barátaim előtt titkot tartani és nem is akarok. Bár tény és való, hogy nem kéne miden egyes kis részletet elmondani ha kérdezik.
Kezet fogunk, nem szorítja meg nagyon a kezem, ezért az én kézfogásom se túl határozott.
Az előbb kínált cigit, de én figyelmen kívül hagytam, mert nem cigizek és nem is szeretnék. Túl sok rossz emlékem köt a cigizéshez.
-Egy új sorozat forgató könyve.
Imádok sorozatokba szerepelni, de filmekbe még jobban. Ezeknél sokkal részletesebb a forgató könyv, mint egy videó klipnél. Viszont sokkal jobban szabadjára engedik az embereket, mint a színháznál.

-Azért mert a közelben nincs olyan ember aki szívesen olvasna hangosan.
Nagyon sok olyan ember van aki képtelen hagosan olvasni. Vagy mert nem tud, vagy mert zavarja ha másik is hallják.Szerencsére engem soha semmi ilyesmi nem zavart. Az jobban szokott zavarni ha olvasás közben meg mondjuk a TV vagy a zene. Olyankor nem tudok úgy figyelni.
-A főszereplő csaj. Aki nagy dilemmában van. Amúgy hála tudok azonosulni vele. Amúgy rendes tőle, hogy megkérdezi, hogy milyen szerep is ez.

Látszik a csodálkozás az arcán a válaszomra.
-Egy barátnőm se tartózkodik épp ide haza. Munkatársaknak meg elég a saját bajuk is.
Van olyan színész társam aki épp a gyerekével küszködik, a másik meg nincsen itthon, ő sem. Mostanság olyan sokan utaznak el ide-oda. Nekem is el kéne már menni nyaralni. Nem is tudom mi lenne a jobb úti cél, Párizs vagy esetleg London. Bár biztos, hogy elfognának az érzelmek, csak ott nőttem fel.
-Beleszeretett egy portás fiúba, viszont egy gazdag fiú is bejön neki. Bár az ő családja se átlag pénz mennyiséggel rendelkezik. Még is jobban vonzódik a portáshoz. De nem tudja, hogy mitévő legyen. Tudod csak a szokásos pasi gondok.
Igazából szegényt nem csak a fiúk hozzák dilemmába, igazából az is, hogy a családja kihasználja, hogy sok pénzük van. És úgy van vele, hogy inkább kiszállna már a családból, csak végre segíthetne olyanokon akiken így nem tud.

-Lehet, hogy megkérdezem őket. És egyébként, ha nem titok, honnan jöttél?
Mindig élmény egy nem idevalósival beszélni, hisz én sem itt születem. Egyébként igaza van egy kérdést megérdemel.
Felkacagok, nem is gondoltam, hogy a fiúk érdeklik, de biztos halott már ilyen tipikus csajos gondokról. Hisz a csapból is ez folyik.
-Igazából ő kiakar lépni ebből gazdagabb életből. De nem tud. Így igen ennyit számít neki.
Sajnálom szegény csajt, hisz nap mint nap szenved. Ő nem akarja azt tovább csinálni, és mindenképpen a "normális" emberek életét akarja élni.
-Igazából semelyiket, egy mosogató fiút fog választani.
Büszke vagyok, hogy én játszhatom ezt a szerepet, mert tényleg szívből választott és úgy néz ki, hogy megtalálta az igazit. Akit nem a pénze miatt szeret és nem amiatt mert látja benne a "szabadulási" lehetőséget.

-Arra még nem jártam.
Sok helyen voltam, de mindig is inkább kelet felé mente mint északra. Északon már nekem túlságosan hideg van.
-Nem, ez tény, de végül is nem fog elszökni. Ha nem változtat az apja hozzáállásán.
Hopsz megint elárultam egy olyan dolgot amit nem kellet volna, na sebaj. Nem írtam alá semmilyen szerződét arról, hogy nem beszélhetek a sorozat részleteiről.
-Egyáltalán nem, hisz ő úgy érzi, hogy benne bízhat meg a legjobban a három fiú közül.
Lehet, hogy még én is így döntöttem volna. Bár hála a jó istennek én nem voltam, nem vagyok és remélem, hogy nem is leszek ilyen helyzetbe.
-Igen teljesen tudok vele azonosulni. Volt pár videó klipemben főszerepem. Néhány filmben kisebb nagyobb szerepem. De ez az első olyan igazi főszerepem.
A videó klipek azért annyira nem nyomnak a latba, a filmben játszott szerepeim sokkal inkább. Igazából én szerencsésnek érzem magam, hogy a koromhoz képest gy akkora szerepet kaptam.
-Ha nem veszed tolakodásnak, elárulod, hogy te mivel foglalkozol?
Kérdem, hisz az én szakmámról már elég sokat tud, de én még semmit az övéről.

Elmosolyodok.
-Minden képen meg lesz.
Bár régen utazgattam és nem is tervezem. De talán egy nyaraláson alkalmával oda is elmegyek. Jó lesz újra utazgatni, újra bejárni a világot. Minden kép betervezek egy utazgatást jövő nyárra.
Majd mesélek egy kicsit a szerepről, ahogy látom kicsit zavaros neki a sztori. Érthető még nekem se tiszta minden.
-Igen. Legalább szereti.
Legalább tényleg a szíve választott az esze helyett. Az ilyen esetben tényleg jó ha nem az eszére hallgat az ember.
-Nem, csak színészkedtem.
Olyan hangom van mint egy szamárnak. Senki se jár jól ha énekelek, pedig szeretek, vagy legalább is szeretnék. Aztán rákérdezek az ő szakmájára is.
-És miket szerelsz. Autót vagy technikai eszközöket?
Én magam csak az utóbbihoz értek csak. Azt sem tudnám megjavítani ha valami a gépházban történne.
-Pedig az is egy érdekes szakma. Ez tök jó, hogy így látod a dolgokat.
Nem szeretek semmit kidobni, de most már gyártanak minden gépet, hogy ha valami baja lesz akkor ki kell dobni mert javíthatatlan.

-Nem szoktam. Van bár a filmekre jobban.
Tanultam táncolni így nem lenne szokatlan ha táncolni kéne, de nem szívesen teszem. Annyira nem tartom magam profinak sőt. Rám férne még néhány tánclecke.
-De ez tök jó. Mindenhez értesz akkor és nincs olyan amit ne tudnál megcsinálni.
Nagyon sokk dolgot ha megtehettem volna én is tanulok ilyeneket, de engem máshogy nevelte. Meg hát lány vagyok így gondolhatták, hogy engem ez úgysem érdekel. Pedig de. Tökjó lehet mindent megjavítani.
-Én szívesen csinálná. Bár a matek nem izgat. Viszont jó lehet látni a végeredményt és nem csak számokban.
Bár tény, hogy soha nem voltam túl jó matekból de engem ez érdekel. Mondjuk engem mindig is érdekelt az informatika. Meg evvel jobban is kereshet mint a szereléssel.
Előveszem a telefonomat.
-Hát ezt az idén csak háromszor vittem szervizbe. Úgy, hogy nem. Vagy legalább is olyan dolgokat szívesebben javíttatok meg amiket szeretek.
Furcsa ember vagyok ha azt mondom, kötődök a tárgyakhoz. Nekem nagyon sok minden nagyok sokat jelent. Persze nem egy olyan tárgy van amit legszívesebben kidobnék mert nem tetszik, de nem teszem.

Bólintok. Szeretek mindenben játszani, bár jobb egy filmben, mert akkor több időd van összeszokni a szerepeddel. Mint ha egy rész elejéig bent lennél egy sorozatba.
Felnevetek, ez vicces. Pedig azt gondolná az ember, hogy azoknak a viszonylag kis gépeknek nem lehet javíthatatlan bajuk. Vagy legalább is nem olyan nehéz megjavítani őket.
-De legalább egy jó kereső szakmád lesz. Gondolom a szerelőként nem keresnél annyit.
Valahogy a mai világban a számítástechnika jobban szárnyal mint a szerelők szakmái. Persze evvel nem megbántani akartam, csak ez az én véleményem a dologról.
-De igaz. De általában az én hibámból kell a szervizbe vinnem. Ugyanis mindig leejtem.
Amellett tényleg nagyon szeretem. Bár mindig elejtem, de eddig csak betört a képernyője. Komolyabb baja soha nem lett.