Ma ma van! A kedvenc napom! Most én parancsolok, én mondom meg mit csinálunk, csupa olyan frenetikus baromságot, ami ezt a szent napot a kedvencemmé varázsolja. Kurva nehéz volt megszervezni, mert túl sok mindent szeretek, de mégsem fizethettem be Felixet egy tűzhányó-túrára, vagy egy hetes adrenalin programokra, ki is készülne, ha egyik nap itt, máskor ott ugranánk ki veszettül száguldó járművekből. Meg akarom neki mutatni én is, ahogy ő tette, milyen vagyok, de valamennyire le is akarom nyűgözni, annak ellenére, hogy én a múltkor szembesültem vele, milyen is valójában a férfi, akibe...
Próbálok nem gondolni az érzelmekre, nem engedhetek meg magamnak ilyesmit és a szervezés jó ok volt rá, hogy ne tudjak ezen túl sokat agyalni. De ma végre ma van, az én kedvenc napon, neki pedig az egyezségünk szerint bele kell mennie...mindenbe!
Annyira izgatott vagyok, hogy kb hajnali fél hatig bírom a szunyálást, eleve hamarabb terveztem kelni nála, de mintha speedelnék eskü, pörög az agyam, elvégzi az utolsó simításokat, rengeteg vad adrenalin akar belőlem kitörni.
Óvatosan felkelek mellőle, becsukom a hálóajtót és magamba döntök legalább egy liter koffeint. Halkan előkészítem a reggelit, aztán papírt, ollót, ragasztót, tollat veszek elő. Alkotok, rengeteg időm van még, minden kis cetlire egy frappáns idézetet írok, aztán összehajtogatom őket rózsa alakúra. Nyálas meg minden, de jobb növény nem jutott az eszembe. Ugyanis...lesznek programok, amik kötelezőek, s lesznek, amiket ő választhat, persze a szirmokat úgy hajtom be, hogy ne láthassa miket írtam rájuk, de csupa olyasmit, amit szívesen csinálnék vele. Ha majd letép párat, úgyis meglátja.
Eltökölök vele, de rohan az idő így, hogy beleélem magam gondolatban, ez vagy az a program hogyan sülne el. Végre eljön a reggel nyolc óra, előtte pár perccel benyomakszom a hálóba, a reggelis tálcát a hajtogatott virággal az éjjeliszekrényre teszem. Toast kenyeret csináltam, neki nagyobb adagot, italnak narancslevet, neki kávét is hoztam be. Rámászom, finoman megcsókolom és kb miközben ébredezik előveszem a laptopom. Még egy futó csók, közben beállítom a megfelelő rádiócsatornát, Sebastianéké, leszerveztem vele, hogy az ismerősein keresztül tegyünk szert egy kis előnyre a kívánságműsorban.

És most, szóljon egy dal Reeventől Felixnek, hogy egy közös alkotással induljon ez a csodálatos nap

S már játsszák is az Immortalst

Olyan, mint valami macska bazzeg, nem befekszik az ölembe? Szerintem fel sem fogja mi van és félig még alszik... Beletúrok a hajába, csókolgatni kezdem a hajvonala mentén, ha füléhez érek, óvatosan beharapom és belesuttogok:
- Ébredj, ma van a kedvenc napom és a dalunk megy a rádióban.
Megcsókolom, ezúttal hevesebben. Valami furcsa kitekert pózban, de elérem, hogy maximumra toljam a hangerőt a laptopomon.
- Hahó, a rádióban szól! Üzentem neked!

-- 18+--
Főztem neki kávét, de bakker! Hihetetlen ez az alak! Összecsókolgatom, de ha úgysem megy, hát jó... lebukom a takaró után és bekapom a nemesebbik szervét, a szex legalább annyira felébreszti, hogy eljusson a kávéjáig. Ha ez kell, hát kap egy kis reggeli ébresztést....

-- 18+--

Zihálva kászálódok le róla.
- Csináltam...reggelit, itt a kávé, ülj fel rendesen, ez ágyba reggeli.
Ha megvan, szépen az ölébe pakolom a tálcát. A számunknak már rég vége. A rózsát remélem felfedezi.
- Lesznek állandó programok, de lesznek, amiket te fogsz húzni, ez esetben letépni, mert sok mindent szeretek... Minden sziromra írtam valamit.
Közlöm, kutyafuttában bekapok egy falat toast kenyeret és a fényképezőgépemért nyúlok. Két rágás közt még kinyögöm:
- Ja és egész nap fotózni foglak
Máris fókuszálok, csak lazán, vaku nélkül, ahogy eszik, ahogy rág, minden mozzanatáról akarok képet.

// felírok kb 12 tevékenységet, ha Felix már a következő hszedben húz, kérlek dobj kockával. Köszi //

Ez váratlanul ér, eleve nem volt egyszerű előre leszervezni, hogy nem ikszmillió telefonálgatás után talán sorra kerüljek, hanem előre és biztosan, erre bazdmeg azt mondja, minek? Lehet, hogy csak viccel, de akkor is!
- Azért cseszd meg, mert az, hogy bemondják ez a "mi" dalunk, hivatalosan is és egy rádióban nem egy mindennapi itt vagyok veled.
Igenis romantikus! Vagy...nyálas lennék?
- Igenis különlegesebb te seggfej!
Morranok rá, értékelje már bazdmeg! Különben is, ma mindenhez jó képet kell vágnia. Persze azért beizzítom magam egy menetre, az terveken kívül is csak a legjobb lehet! Igen, fel vagyok pörögve és ezt nehéz titkolni...
- Ja, az is az egyik kedvenc hobbim, nem azért élvezem, mert visszakapom, jó dolog, ennyi
Rántok vállat, nem kell túlgondolni, lehet ő érdekből csinál dolgokat, én nem, csak mert jó, mert...élvezem.
Megcsókolom, mikor hajol, néha hosszabban, édesebben, dehm...haladni kell, az sem hátrány, ha felfedezi a virágot.
- Nem jutott eszembe jobb forma, amit tépkedni lehet, ez van, ne a segged töröld ki vele, azzal várd meg a nap végét
Kötekszik. Elcsesztem volna? Túl nyálas? De papírcsákóról hogy válassza ki azt a rengeteg dolgot, amit át KELL élnie velem? Ez tűnt a legpraktikusabbnak... Nem vagyok nagy virágkedvelő, de fotózni például szeretem őket, az esztétikumot elismerem. Rondán nézek rá, mikor ezzel szívózik, nem kéne.
- Ez nem olyan virág Ravernon, úgyhogy ebből nem fog kiderülni.
Megint megkapom és tudtam, sőt lefogadom, hogy egész nap a fejemhez fogja vágni, sietek, kapkodok, hirtelen és szeles vagyok, blabla. Pedig csak a fényképezőgépért nyúlok, még csak nem is rohanom körbe a szobát.
- Vagy abból hogy folyton cseszegetsz, ne siessünk öreg vagyok a tempóhoz, nem bírja a csípőm?
Szúrok vissza, aztán megcsókolom, nem zavar, ha mondjuk rág közben (persze nem nyelves csókot adok, csak az ajkait csókolom meg, nem vagyunk madarak vagy tehenek)
- Az is lesz még, nyugi, de várd ki, az én napom nem csak abból fog állni és az egyezség úgy szólt, velem tartasz és a végén meglátod, elfogadsz-e így. Én elfogadtalak, annak ellenére, hogy egy gonosz, perverz állat vagy
Mondom neki vigyorogva, viszont érezni, szeretettel, meg is puszilom az ajkait megint.
- Előfordul
Vigyorgok rejtelmesen, látom húz.
// kilencet csináltam, akkor majd 1-9-ig írj, a 6-os kiesett//
Átlesek hozzá, mit kapott.

A deszka deszkás nélkül is deszka, de a deszkás deszka nélkül csak egy ember.
Nevetésben török ki.
- Szóval, megesszük a reggelit, megisszuk a kávét, én egyébként már ittam, nem, nem tizenegyig, hiszen van még 8 szirma a virágnak. Félre ne értsd, nem fogjuk mind a 8-at megcsinálni, de nem is arra megyünk, hogy estig, ami a fix program, ne csináljunk meg csak egyet. Pont van két deszkám, a védőfelszerelést majd rád rakjuk és ne félj, segítek! Kurva jó lesz, annyit fogok röhögni!
Hátradőlök nevetve, már elképzelni is vicces őt egy gördeszkán. Bár nem ez a legjobb a listán, sebaj.
- Csak ide a ház elé megyünk, nem fogunk nagy hepajt csinálni, hisz te még...sosem próbáltad. Viszont, akkor egyelőre ne öltönyben gyere.
Mondom fülig érő szájjal. Húúú de baszott jó lesz!

Ja, hogy megint ez a filozófia?! Megütődöm ettől, mert igaza van, látszik is rajtam elvesztem a fonál végét, hogy pír színezi arcom és megint keresem a szavakat.
- Igen, tudom, ez a lényeg, nekem is, csak valami különlegesebbet akartam neked, azt hittem ez így extrásabb
Rápislogok, érti-e, aztán szemezek a homlokával, közelebb hajolok, csókot lehelek rá, finoman nyalogatni kezdem.
- Nincs ezzel problémám.
Ismét pírcunami dübörög végig a képemen, közelebb fészkelődöm hozzá, belebugyolálva magunk egy ölelésbe.
- Kösz...Te is nekem, de mindig le akarlak nyűgözni
Pislogom kelletlen téve hozzá ez utóbbi információt.
A szex megoldja, de hamarabb is elfedjük már a röpke nézeteltérést.
- Hogyne, visszakapom! Ha nem kapnám, olyan lennél mint egy léc és csak hancúrra lehetne téged használni nem lennék veled, de te mindig gondoskodsz róla, hogy...
Elvörösödök, ezt ma valahogy feltűnően gyakran csinálom.
- Visszakapjam
Nézek félre, keresgetem a kajás tálcát magunknak. Ezen röhögök egy kicsit.
- A szar semmilyen formában nem fétisem. Nem szeretem, csak fotózni, nem jutott más eszembe, ne cikizz már
harapom meg a fülét játékosan.
Közel lenni hozzá jó, el sem hajolok, ha egy mód van rá, addig is csókokkal tudom elhalmozni a nyakát.
- Lustaaa, a számból vetted ki a szót, nézd felőlem aztán fent lehetnénk reggelig, de nem tervezlek kicsinálni, tudom, hogy te csak halandó ember vagy
Piszkálom az egoját ravasz félvigyorral
- De majd meglátod Felix, meglepetés lesz minden, lehet szereztem egy transzi szambatáncosnőt és vele foglak megdugatni
Ez kész, elröhögöm. Engedelmesen tátom a szám, mert ő adja az ételt, de lassan rágom meg.
- Benne vagyok! Egy másik nap lehetne ilyen, különféle kreatív elemeket is bele lehetne csempészni, pl kérhetsz tőlem valamit, vagy megengedhetek neked valamit, aztán én tőled
Nézek rá elcsábulva, készségesen bekapom az újabb falatkát.
- Megígérted és te is megkaptál mindent, amit akartál.
Persze el tudom képzelni, hogy visszakozik, de akkor rohadt dühös lennék rá, felbontaná az egyezséget, pedig még nem tudja mi vár rá.
Kidőlök mellőle röhögni, egyszerűen olyan képet vág, hogy neki deszkáznia kell. Bár öhm, nem ez a célom, csak vigyorgok rá.
- Kihúztad az egyik kedvenc tevékenységem, csak erről van szó.
Úgyis rá fogom erőltetni
- Elhiszem, de legalább a térd és könyökvédőt, ha béna leszel és elesel, nem akarom, hogy bajod legyen, de tudod mit? Majd rohanok utánad és elkaplak
Megcsókolom az arcát, megvárom, amíg rendesen magához tér.
- Tudom, nem lesz bajod, vigyázok rád, nem kell sokat, csak egy kicsit megyünk, ha akarod, csak annyi lesz, hogy kapaszkodsz a vállamba és én szaladok előre, vagy csak...sietek, húzlak majd.
Én végeztem is a kajálással, de megvárom, ha összeszedte magát előkeresem a deszkát és a cuccokat, kettő is van, az egyik ócska, ezen megyek majd én. Egy szürke csíkos térdig érő nadrágot veszek fel, hozzá kissé kamaszos pólóval, vicces feliratot tartalmaz filmes utalással. Ha megvan, részemről indulnék, persze nem lóhalálában, de nem hagyom magam visszacsábítani az ágyba.

Megforgatom a szemem, de igazából szeretettel, hisz nem mond hülyeséget, sőt...extrás vagyok neki csak úgy simán, ha jól értem. A mosolyt már nem gyűröm le.
- Nem mindent, de ezt szándékosan
Szívózom, ha tehetem, viszont megtörlöm a homlokát, ne legyen nyálas, átfut az arcomon némi pír, hogy le szoktam nyűgözni, kap egy bónuszcsókot érte, tényleg...szívesen csüngnék egész nap a különféle testrészein...
- Ugye? Már azt is feldolgoztam, hogy igen, valóságos vagy, létezel.
Röhögünk egy sort, ki ezen, ki azon. Úgy tűnik szarban közös az ízlésünk, egyikünk se szereti.
Nevetek, kiegyezünk abban, hogy szívja a vérem
- ja, most hogy mondod, emlékeztetsz a szúnyogra
Visszaszívatom, de remélem a  nyak és fülharapdálás megpuhítja valamennyire.
- Naa nem is, tudnék ennél sokkal jobban pörögni, elhiszed? Ez fontos nap számomra, értsd meg, fel vagyok spannolva.
Magyarázom, de ahhoz képest még nem is annyira, ha meg kihúzzuk a füvet egyenesen lassú leszek.
- Most hogy mondod írtak fel gyógyszert gyerekkoromban a hiperaktivitásomra
Jut eszembe, dehát mire nem?
Áááá, megütődöm, elkerekednek a szemeim kicsit. Merthááát ok, volt egy teóriám, hogy volt már ilyenekkel, de így konkrétan tudomást szerezni róla bizarr
- Mennyire volt fura? Hogy nézett ki? Felül nő, alul férfi?
Én nemtom elképzelni, hogy ne zavarjon össze az ilyesmi, bár ha a másik oldalról nézem, annak lenne melle, elméletileg
Remélem nem találja ki, hogy a legközelebbi hármas egy ilyennel legyen. Hirtelen meg is bánom, hogy megkérdeztem. Ja...igaza van, jobban át kellene gondolnom mit mondok ki.
Most komolyan azt nézi, ahogy eszem? Ránézek rágás közben, aztán lenyelem.
- Tök jó lesz! Remélem nem fog csillapodni ez köztünk
Öcsém, néha azt hiszem nyulak vagyunk és ahhoz képest úgy érzem egészen belejöttem.
- Én se szabom meg, ha nem akarsz, nem kell, akkor csak nézd meg milyen ügyes vagyok. De különben a ráállástól még nem lesz semmi bajod, nem érdekel milyen érzés kerekeken gurulni?
Mert nem hiszem, hogy a görkorcsolyát már próbálta volna. Nem rám csap? Sebaj, örülök, amikor ilyeneket csinál...
- Őőő hát szeretek, hiszen ez volt az egyetlen extrémebb-sport féle amihez hozzájuthattam tiniként, persze ha nem számítjuk a hülyeségeket, amiket magamnak találtam ki.
Nem volt sok lehetőségem... az ejtőernyős ugrást és társait is csak nemrég próbáltam ki, de utcakölyökként...fura lett volna drága extrém sportoknak hódolni.
//megfontoltan gurulni//
Viaskodom arcizmaimmal, hogy ne röhögjek, de bólintok.
- Értem, akkor csak sétálunk, nem lesz gond meglátod, egy kis izgalom
Harapom be alsó ajkát csábítóan.
//bohócot XD kösz//
- Tökéletes vagy
Nézek rajta végig, bár a kontyot megmosolygom, ez rajta fura egy kicsit.
- Nem, elkerüljük a tömeget, van, de huligánok közé nem vinnélek, a hátsó parkos részhez megyünk, csak a ház mögé.
Nem akarom messzire vinni, se longboardozásra rávenni, vagy hasonlók. Ó pedig az milyen jó!
//ahol laknak, ahhoz közel van egy kisebb park és keresztülvezet rajta egy normális járda.//
Megigazítom rajta a könyök és térdvédőt, aztán büszkén tekintek rajta végig
- Kurva jól nézel neki
Nagyon bejön ez a rosszfiús, deszkás imidzs. Átkarol, viszem a saját kis ócskaságom, szabad kezemmel én is átkarolom. Ezt már másodszor kérdezi.
- Ehhez jutottam hozzá, tényleg csak ennyi, de pl a parkourozés is tetszik, aztán van ennek egy jobb változata, a longboard, amikor szélsebesen száguldasz lejtős szakaszokon, de motorozni is szeretek például. Meg is akartam csinálni a jogsit motorra és tervbe is van véve
Nincs kifejezetten kedvencem. Leérkezünk, elsétálunk a parkig és ott rá is állok a saját kis deszkámra, körbegurulom Felixet, majd egy ügyes mozdulattal leugrok róla. Majd mutatok neki trükköt is.
- Na, akkor először tedd rá a lábad, az egyiket, a másik legyen a földön és utasítgasd előre-hátra egy kicsit, majd próbáld meg ráhelyezni a súlyod és meghajtani magad, előre, aztán felhelyezni a másik lábad is.
// elég csak 1:49-ig megnézni//

Megmutatom a gyakorlatban is, csak én csinálok a végére egy olliet //1:48 //
- Gyere, fogom közben a kezed, ha akarod
Bár így nem fog megtanulni, de most nem is az a cél, hanem a feeling.

Megforgatom a szemem, bekaphatja, kap rá egy biccentést. Birom, hogy mindent szó szerint vesz, vigyorgok, nem, neki nem idegesítő a hangja, nahááát biológiai jártasságom megint nincs, nem tudtam, hogy csak a nők ilyen "vérmesek" de erre most nem hívom fel a figyelmét, csak sunnyogva pillantok rá a denevéren, az illene neki.
- Embernek jobb vagy, de megtartanálak, ha valaha is háziállatunk lesz, majd szólj, hogy mindenképp denevért vegyek
Szívózom, de ja, ha annyira elmennek nekem otthonról, hogy ilyesmire vetemedjek, valami beszerezhetetlen, durva faj kell.
Nagy a kísértés, hogy maradjak és harapdáljam még, de nehezen csak elszakadok tőle, bár egy-egy csókra, vissza-visszakérődzöm az ajkaira.
- Tök normális vagyok, ne csináld, nem rohanunk, hát tök nyugodtan felkeltünk, deszkázunk egyet, még csak nem is csináltam annyira kötött programot, csak majd este megyünk valahová.
Ennyit elárulhatok neki. De nem ér, hogy mindig a képembe vágja, hogy sietek.
- Ó, nekem mindig kurva fárasztó hobbijaim voltak
Röhögök, de ja, gyerekkoromban különféle kéretlen módszerekkel próbáltak leszedálni.Lecsókolja ajkamról a vigyorom, hevesebben viszonozom, ahh istenem...legszívesebben rögtön visszahúznám az ágyba, de nem és ez is a terv része, hogy hergelőn hátralépek.
Megemelem a szemöldököm, ezek az ő tapasztalatos sztorijai, őőő, néha még nekem is meredek, megsimítom az állát, hogy mást akartak tőle.
- Kényeztetted a rohadt ribancot, mi?
Mindenki rohadt és ribanc, aki rajtam kívül vele hál.
Belekuncogok a nyakhajlatába, hogy még nem döntötte el.
- Gondolod ez döntés kérdése? Te nimfomán állat vagy kedvesem, kár ezen lamentálnod
Harapom be alsó ajkait, kisül minden sejtem a közelében.
Itt az idő, hogy kipróbálja, nem sejtem, hogy az indokommal nem győztem meg, de magyaráztam már neki, elég szegényes a tapasztalati-táram.
- Attól függ, messze még a nap vége, majd akkor nyilatkozhatsz melyik volt a legizgalmasabb része
Nézek rá incselkedve, szerintem beszaratom, de baszki, annyira élvezem húzni az agyát.
- A long bordot látnád! Tudod, amiről leestem múltkor. Persze arra téged nem engednélek el, de az aztán sport! Szinte művészet, hogy ne sérülj meg.
Merthát ja, a lonboard kicsit arról is szól.
- Elég új, hogy így nézel ki. Hát a könyökvédő és tartozékai nélkül ja, olyan rosszfiús vagy így
Tetszik... Ó, nem vagyok neki elég extrém?
- Figyelj, ezt is lehet cifrázni, a multkor, amikor long boardozni mentem, tudod, fel akartam mászni a fára deszkával és kipróbálni mennyire tudok egyensúlyozni az ágakon, hiszen mindent túl lehet cifrázni, ha túl extrának állítom be magam és nem vagyok az, elnézésedet kérem, a legextrémebb sportokhoz, mint sportokhoz nem jutottam hozzá, hisz az utcán éltem. De lángoló deszkán már hasítottam, ha ez érdekel, viszont úgy döntöttem ettől az élménytől megkíméllek.
Na ki a jó fej?
- Fordítva, motorra csak akartam, rendes vagy, de majd ha rendbe jöttünk anyagilag. Tudok várni, nem vagyok olyan türelmetlen, mint hiszed
Cöccentek. Lent aztán marhára elszórakozom rajta, hogy ilyen...beszari. Beharapom az ajkam, hogy legyűrjem a vigyorgási kényszerem.
- Nem szivatlak, nehéz lesz, de becsszó
De kis béna! Olyan lassú, ááááh, baszarok! Milyen kibaszott cuki már! Megfogom a kezét, szinte totyog vele! A deszkázás megcsúfolása, de mindegy...
- Ügyes vagy, jól van. Most próbáljuk ki úgy, hogy ráállsz és húzlak. Mehet?
Megvárom, amíg elhelyezkedik, s akkor először lassan elindulok vele. Persze a kerekek így is elindulnak, érezheti a jellegzetes gurulós érzést és talán gyors is lesz neki, dehát fogom a kezét és húzom, abszolúte biztonságban van.
- A feelinget akarom átadni neked, nem megtanítani, amikor gurulsz, ugye jó?
Kérdezem vigyorodva, majd kicsit gyorsítok a sétatempón.

Ezen nagyon röhögök, az arc és ahogy előadja.
- Nyugi, nem vagyok állatparti
Tényleg nem, valahogy sosem éreztem rá...motivációt. Ezzel kicsit befagyaszt, vágok egy na jó izé fejet, félrenézek, megforgatom a szemem, értékelhetné, hogy izgatott vagyok miatta
- Hogy minden fasza legyen...
Fotózni is fogom, nyugodt lehet, egész nap, megörökítve a pillanatok értékes elillanó mozzanatait. Megcsókolom és kap a képébe csók után egy kattintást. Fel sem tűnik, mert nem vakuzom. De elhajolok, mert ki akarom éheztetni, csak felhúzom, aztán elhúzom majd mindig a következő, meredek programra. Ha olyat húz. Ez egyelőre még elég békés. Ezen a transzi volt a legszebb nő a földön dolgon hangosan felkacagok.
- Képzelem!
Minél hamarabb meg kell szabadítanom ettől a hülye munkától.
- Hm...figyelj, ha lesz elég pénzem, eljössz velem szexmentes nászútra? Olyan helyre, ahol a frigidek is dugnának, el sem mehetnél...úgy nagyjából hat napig. Egy nyaralás...amin nem dughatnánk. Kíváncsi vagyok mit csinálnál velem utána. Na..nem akarod tesztelni a határaidat?
Ezt most rohadt jó ötletnek érzem, nézek rá, mit szól, kibírná-e. Az nem kérdés, hogy én igen de vajon nem érne magához? Kurvára fel lenne spannolva, iszonyat jó lenne, égne...minden porcikánk egymásra, bár tény, hogy szenvedés lenne, aztán átdughatnánk egy teljes napot, lefogadunk, hogy 24 órába gyötörne minket az orgazmus.
- Igen, attól tartok, de utána majd sokat pihenünk, holnap vasárnap, nem megyünk sehová
Nézek rá mámorítón (legyen ennek a napnak szombat a neve) Nevetek azon, hogy ha megsérülnék még el is agyabugyálna.
- Ésszel csinálom én, long boradba nem nagyon lehet belehalni, csak ha kocsinak mész neki, vagy telibe kap. Na olyan volt már, hogy a kisgyereket szétszedte, de nekem jobbak a reflexeim mint az átlagnak, mert nem tudok beparázni.
Az emberek legtöbbször a para miatt szúrják el, de én nagyon szorult helyzetekben is tudok logikus döntéseket hozni, tulajdonképpen ezért nem lett bajom soha. Le is fotózom ebben a szerelésben.
- Az, vagány, a védőszarok nélkül. Hm...nézz vadul
Még egy-két kattintás.
- Igen, jól áll a póló, rosszifiús, még a heteroknak is példakép, tudom, talán épp mert ritkán látlak így, azért ilyen izgalmas
Csillognak a szemeim, egyértelmű, bejön és nagy önuralom kell, hogy ne húzzam az ágyba.
Csak nevetek, hogy kiakad a fás ötleten, megtúrom a hajam hátul.
- Egen az hülye ötlet volt.
Meglepő, hogy a motort nem gondolja akkora eszement baromságnak.
- Komoly? Remek, akkor azon leszek, hogy szerezzek motort és megtanuljak rendesen.
Az Ő életét félteném, nem manővereznék, csak akkor vennék motort, ha rendesen megtanulnék, mert most elvezetem, de nem feltétlenül biztonságosan.
- Anyukád? Úúúú
Most komolyan ezzel fenyeget? Nem róhajta fel, ha kiröhögöm érte.
- Vigyázok rád, mintha anyád lennék
Adok ajkaira forró csókot. Nem kell aggódnia.
- Majd megyek előre és húzlak
Magyarázom, húzom magam után.
- Tudom, ne félj, fogom a kezed és bármi van, elkaplak.
Közben gyorsítok és nevetek, észreveszem, hogy élvezi, lassan szaladni kezdek, a deszka neki-nekiütődik a sarkamnak, ami kényelmetlen, de...csak ösztönöz, hogy gyorsabban menjek. Persze ha elérek az út végééig, mindenhol van egy vég, lassítani kezdek és ha csak nem ficánkolt, hagyta magát húzni, nem lesz semmi baj. Ha elértünk az út végéről, lekapom, szó szerint és egy szenvedélyes csókra is.

Nevetek ezen, ha rajtam múlik nem lesz állatunk, különben is elfelejtetném etetni... Hülye! Kicsit elakad a lélegzetem, megpróbálok rondán nézni rá, de elröhögöm. Remélem masszírozgatni nem kezdi, mert járkálhatok álló farokkal.
-De...minden
Nyögöm, hirtelen, meglepő, Felixes megmozdulás, imádom érte. Próbálom magunk egyelőre távol tartani a szextől és ennek is megvan a maga szerepe, viszont támad egy érdekes ötletem, mivel dugunk egyfolytában, azt vajon hogy bírnánk, ha nem lehetne, Felix lenne elég erős ellenállni?
- Nem, nem nyúlhatnál magadhoz és én sem nyúlhatnék hozzád deréktól lefelé mondjuk 5-6 napig. Mit gondolsz bírnád?
Nekem meg sem fordul a fejemben, hogy nem tudnánk egymással mit kezdeni, hiszen a kapcsolatunk nem elsősorban szexuális jellegű. Szerintem...
Elgondolkodom, mi a tervem hétfőn, de vizsgaidőszak van, vállat rántok és megrázom a fejem.
- Maradhatunk.
Jelentem ki, aztán elgondolkodom van-e egyáltalán életösztönöm. Elképzelem magam, amint unottan zuhanok egy száz emeletes felhőkarcolóról, zuhanás közben előveszek egy csésze teát, mint a régi, angol rajzfilmekben.
- És mivel az ember stresszel nagyon eséllyel hibázik a nehéz helyzetekben. Szükséged van neked erre a farokra.
Nézek rá szemtelen-kihívóan, elkapom a kezét és most én vezetem oda a lényegre, markoljon rá, s élvezze, hogy van. Nos a képek nevetősek lesznek, de sebaj, imádom a mosolyát, futó csókot is kap hamiskás ajkaira, imádom azt a kis gödröcskét közben...és pont most kellene megállni, mielőtt szétolvad az agyam a saját érzelmeimtől.
- Kemény vagy, macsós, van kiállásod, szerinted hány rosszfiú hetero büszkélkedhet ezzel? A legtöbben röhejesek. Illik, jól nézel ki ingekben, de ez most pont azért érdekes, mert szokatlan.
Tudom, hogy ing párti és szeretem, hogy az. Viszont így kidomborodnak az izmai, feszül rajta, többet mutat... Elkattintok néhány képet, közelebbit, távolabbit is.
- Ezt megbeszéltük, beszerzek egyet.
Illene, igaza van, egyszer beállítok abban és elviszem egy körre. Szerintem megállnák dugni az első bokorban.
Ahh, vágok egy megrezzent fejet, hogy anyja kiverné neki. Tudom, mondta, hogy izé, de ahh. vizuális típus vagyok.
- Azt ki tudom én is Feferónim
Húzom az agyát kicsit a hülye beceneveivel. Rárakom a deszkára és elég béna így, mégis közel van hozzám...romantikus és tetszik. Főleg, hogy a végére, hogy felgyorsulunk és ő is élvezni kezdi. Annyira aranyos, úgy feldob, hogy egyszerűen lerántom a deszkáról, nem számít rá, nekem esik, de én szilárdan megvetem az egyik lábam, hogy el ne dőljünk. Tényleg úgy kell vigyázni rá, mint valami porcelán-díszmacskára, nehogy megkarcolódjon. Valamiért...úgy néz rám, mintha aggódna, nem nagyon értem, talán csak megijedt. Átkarolom a derekát, nem kell félnie, tényleg vigyázok rá, elakadó lélegzettel keresem az ajkait.
- Ezzel nemtok vitatkozni
Csókolom hevesen, a szexuális étvágynak is jót tesz, ha felszökik az adrenalin. Ha nem az utca közepén lennénk asszem a dolog folytatódna is, így csak nyelvtáncunk heves, ajkaink lassú-szenvedélyes összecsapása.
- Szeretnél még valamit a deszkán, mutassak pár trükköt, vagy húzol virágszirmot?
Ellépek tőle és a belső zsebemből előveszem a papírvirágját

// ha Felix úgy dönt, kérnék még egy számot, a 6-os kiesett//

Elveszi a kezét, megborzongok, kissé közelebb hajolok, pimaszul az arcába, orrom végighúzom az övén, lassan, simogatón.
- Ezért mondtam, hogy vajon milyen lenne az ez utáni menet, vagy egy átdugott nap
Túrok hajába finoman, ujjammal körkörösen simogatom a nyaka és haja közi átmeneti részt. Engem érdekelne...és az is, mennyire bírná, hogy ne érjen hozzám. Ki is kötném, felbasznám az agyát, úúúúúúh....
- Mindenesetre hátrány nagyon beparázni, én is féltem már...bizonyos emberek elvesztésétől és nem volt jó érzés.
Ezt végiggondolva örülök is, hogy nem működik az a rész.
- Ja, az nagyon fontos és én szeretem a farkam és ajánlom Te is becsüld meg mert...uhm...nagy szolgálatokat tehet még neked
Nyögöm a végét, érzem, hogy megkeményedik a tapintásától, szinte automatikusan, reszketegen simítok végig a hátán, aztán tántorogva lépek el, arcom pirosával. Forró, reszketeg kis zihálásokat kell elnyomnom.
- Francot, a legtöbben csak menőzős barmok, könnyen befenyíthető korcsok. Oké, úgy öltözöl, ahogy akarsz, nem akarom befolyásolni, ez most vonzó és kész
Nem kell ezen tovább lovagolni, a képek önmagukért beszélnek... nehéz elindulni, de vár ránk egy kis gurulás. Ez le van zsírozva, veszek egy motort, hozzá cuccot és be fog szarni, garantálom! Macsós félvigyort kap, előétel.
Imádom, amikor így felháborodik a kamu becenevein
- Nem is tudtam, hogy állt. Azt hittem csak nekem
Vigyorgok rá és húzom, gurulunk, a végén már ő is élvezi, nem különben a csókot. A járókelő többség nem nagyon érdekel, nem sietem el, ízlelgetem ajkait, nehezen válva le róla.
Megkér, mutassak néhány trükköt, az ugrásokban vagyok a legjobb, az ollie különféle variánsaiban, de elkérem az ő deszkáját, mert az jobb. Meghajtom magam ügyesen, aztán kétszer felugrok //lásd: videó//
És csinálok egy látványosabb X-es produkciót is.//0:45 perc// majd két másik olyat, ahol a deszkát kell forgatni, először forgatom magammal, kicsit félremegy a lábam, de nem esek le róla, aztán egyenesen tartom és úgy ugrok, ez látványosabb. //1:19-ig tart az egész produkciója, több trükköt nem csinál//

Visszagurulok aztán, válla fölött a cetlire pillantok és beleröhögök a nyakába
Tépjünk egyet kedvenc ex élvezetem virágjáról, mindig is vágytam...veled elszívni egy jointot
Bizony ám, van egy szálam, szereztem. Megfogom a kezét és egy kihaltabb hely felé terelem.
- Ne aggódj, egy szálat szívunk el ketten, nem fogok megdögleni, neked gondolom nincs ebben semmi különleges, de ez nekem régen olyan fontos volt, mint egy korty víz, szeretném megosztani Veled.
Se az anyjának, se Sebastiannak nem fogjuk részletezni a kedvenc napom.

Aztakurva magabiztosságot nézd!
- Micsoda hasonlat... De a kövér úr csak zabál... Mi lenne, ha kiéheztetném, aztán kínálnám a legjobbal, sőt...
Közelebb hajolok, beharapom a fülcimpáját óvatosan, majd lágyan belesúgom, mégis némi sistergős borzongató éllel
- Azt kapná, amit csak akar...
Elhajolok, aztán teljesen közömbösen nézek rá.
- De ahogy akarod.
Ha nem akarja nem fogom ráerőltetni Most ő harapdos engem, belenyögök, szeretem, ha játszik valamimmel... Biccentek, nyögésem egyetértővé nem pedig kéjessé alakítva.
Hogyne tenne, baromság ez a kasztrálás, de nem nagyon szeretek elképzelni ilyet, még a fikció szintjén sem. Vigyorára semleges vállrándítást kap. Egyetlen vonzó, valamire való férfit rajta kívül, s az Sebastian. Ericken talán elgondolkodnék, ha nem lenne az ő 10 éve ünnepelt sztárja
- Nem is akarok, különben is kényes ízlésem van.
Ezzel nem hazudok és van egy olyan érzésem megünnepli majd a kijelentést, nem állja meg hozzáfűzni, húúú pedig neki is. Vagy az is lehet hízeleg majd neki, Felixnél nem tudom pontosan előre, érdeklődve várom a reakciót.
Szeretem nézni a reakcióözönéz, amiket a becézés okoz, persze igyekszem elsimítani a ráncait, nem hinném, hogy hamar öregedne... Visszapillantok rá hasonló vágyban égve, ahogy ő néz rám, tényleg nehéz egyáltalán elhagyni az ágyat...ha a közelemben van. Ahh...beharapom az ajkam és akaratlanul is odatéved a pillantásom, viszont tudom, ha leellenőrizném, soha nem jutnánk ki. Miután gurult kicsit, megpróbálom lenyűgözni, annyira nem vagyok ügyes, mint pl Lui, de odarakom magam, aztán kissé zihálva, várakozóan pillantok fel. Mosolyt dobok az ügyesért. Aháá, reménykedtem, hogy kihúzza ezt, bár bevallom, ilyen minőségi cuccot rég nem szívtam már. Baromság, amivel a doki ijesztgetett, ennyitől nem kómálok be, pláne, ha ketten szívjuk. Oldalra vonulunk kicsit és nem lesz gond. Felnevetek Felix aggodalmain.
- Egyetlen száltól nem leszek megint függő... Kábítasz te eleget, szép testvériesen osztozunk meg.
Hogyne, aztán majd egy szívást enged és kész.
Maga felé fordít és költőien előadja a múltam egy tárgya címzetű szonettet. Mosolygok kicsit, ahogy mélyen a szemébe nézve előveszem a feltekert kis drágát.
- Ez elég ambivalens, mert a fű nem az a heroin, LSD, vagy kokó, amit anno szúrtam, vagy szívtam, ez mindig kellett, minden napot elvontabbá, kevésbé valóságossá, szebbé tett. Ez csak csendes nosztalgia, nem tűt veszek elő, nyugi, és pár óra kimegy a hatása. Tudod mi a legjobb benne? Hogy ettől talán még én is megéhezek! Mindenesetre...ha bármi van, kérlek emlékeztess, hogy este 8-tól programunk van.
Teszem hozzá, hogy ez fontos, aztán a számba tolom az értékes szálat előkapom az öngyújtót, meggyújtom, szívom, mélyre tüdőzöm és
- Mammaíja
Fújom ki átszellemülten. Már ez az első slukk is beszédített. Persze átadom neki, hogy friss levegőhöz jussak, de rögtön szárba szökken a vigyorom.

Vállat rántok, ha ennyire nem akar önmegtartóztatást gyakorolni rajtam, nem erőltetem.
- Nem az lenne a lényeg, hogy szar, vagy nem szar, amit megeszik, hanem, hogy milyen hosszan tudna utána nyammogni, de mindegy, rossz ötlet volt.
Úgysem bírná ki.
- Egen, pont ezért lett volna az más, bár ha nem kapnád meg, amit akarnál, talán inkább csak hisztis lennél, még a végén egymás agyára mennénk.
Végigszántom orrom hegyét a nyakhajlatán, asszem ezt a fülbekapást szabadalmaztatni fogom.
- Csak hiszed!
Nézek rá dacosan, hiába vigyorog. Elnézek oldalra.
- Sőt...talán élveznéd is, ha nehezen adnám magam, ha küzdened kéne velem. Eljátszhatom neked a szüzet
Nézek rá kihívó-csúfondárosan, bár meg akartam beszélni vele, elvégre rá is vonatkozik, tulajdonképpen nem kell a véleménye. Bár a vége valószínűleg az lenne, hogy csúnyán meg lennék erőszakolva, hiszen rajta nem használhatnám a kis, önvédelmi trükkjeim.
Oké, ezen most nagyon röhögök.
- Baszki Felix, mi az, ami téged nem sértene?
Költői kérdés, nem várok választ, a fejem csóválom meg pösszegve a kibuggyanó nevetésrohamoktól. Valahogy azt hittem jobban el lesz ájulva a deszkatudásomtól. Mert milyen menő vagyok már baszki exutcakölyök létemre. Csak szórakoztat azzal, hogy rá lehetne szokni, rá lehetne, vissza-visszacsábít Maris, a fű a második kedvenc kurvám.
- Majd visszafogom magam miattad, te jobb drog vagy nekem.
Visszaidézem a vadító összenézésünk, nem érek hozzá, csak az ajkam harapom be, pillantásommal csábítom.
- Egy-két alkalom még nem szakadék, meglehetősen frenetikus érzés.
Persze nem az a 8 órási terv, hogy beszúratunk magunknak valamit. Ha jó az anyag hajlamos vagyok elveszíteni az időérzékem tőle, úgyhogy neki is szólok, terveim vannak. Biccentek, csak de, gondolhatta volna és elég jó terv szerintem. Hah, hogy beszól már! Kihúzom magam, peckesen igazítok a láthatatlan galléromon.
- Vannak kapcsolataim! Sokszor csak a szar jutott, egen, de mivel visszafogott rocksztár voltam akadt, hogy erre cseréltem a fizetésem. De amúgy ja, vettem anyagot lopott és szopott pénzből is.
Meg is szólalnak az apró harangok a fülemben, Felix annyira... Baszki, még a végén még buzisabb leszek ettől a szartól! Szóval elegánsan átveszem tőle a szálat, miközben megfordul körülöttem a világ 180 fokban. Mélyen beszívom, az ajkaira sóhajtom ki, mert a nyakam rögtön birtokba veszi. A fejem oldalra hajlik, testem beleremeg.
- A két legfinomabb drogom? Van benne valami
Vigyorgok rá aléltan, miért van olyan messze? Nem hagyom, mászom rá, hozzáérek mereven odalenn is. Ezek a játszó gatyák ráadásul elég célzatosan mutatják azt a 20 centit.
Lágyan beharapom ajkait, ujjaim feldobolnak a mellkasán, végigsimítják meztelen karját, kikarcolom az izmait, aztán ellopom a csikket és szédülve beleszívok, jó nagy kört fújok ki előre, hogy ő is lássa, aztán felé fordulok megint és visszatolom a szájába. A világ lágyan ringatózik, kicsit én is. Ujjaim belefonom az övébe, az egyik lábam lazán gurítgatom a deszkán.
- Tök jó veled pörögni!
De asszem kell egy szusszanásnyi idő, míg "feldolgozzuk" ezt a dolgot és még egy papírvirágot húzna.

egy kicsit még + 18


Felvont szemöldökű hamiskás, sokértelmezésű mosoly. Ezt kap most tőlem.
- Gondoltam szívesen falnál fel
Rántok vállat, mint aki ezzel az egésszel csak jót akart.
- Hm, hát rendben, úgylátszik nem gerjedsz a megkaphatatlanságra, pedig joggal feltételezné az ember, szereted az ilyenfajta kihívásokat
Ismét vállrántás, majd akkor kitalálok jobbat. Nem féltem a fantáziám.
Rámosolygom, ő tudja...hát rendben, nem akarom letörni az önbizalmát. Isten ments!
- Oké, oké, csak folyamatos izgalomban akarlak tartani, semmi akadályos szándékom nincs vele, de más út kell neked, rendben.
Próbálgatok még, tudomásul veszem, ha valami nem jó.Óvatos szájbeharapást eszközölök ajkain, szusszanva simulok testemmel hozzá.
- Tudom, rengeteget teszel...te tartasz egyben
Simítok a hajába, aztán hagyok egy tincset előre szállni, annyira jól néz ki ilyenkor.
- Akkor csak úgy mellesleg megjegyzem, szépek a szemeid, sőt...a szép satnya kifejezés, de a gyönyörű sem elég, új szót kéne kitalálnom csak a te szemedre
Ajnározás elöljáróban, de azért a vigyorogva fejcsóválás befigyel.
Hagyjuk a deszkát, nem jártas benne, azért nem értékeli, nem tudja mennyi merészség kell hozzá, bár nekem az csuklóból megy ugye, inkább annak érdem, akinek jól működik az agya.
Aggódik, ebből a nézésből tök olyan, mintha számítana neki! húúú baszki de széles lehet a vigyorom!
- Cserkészbecsszó!
Ha már kis cserkész vagyok. Egy fű nem fű.
- Ennél erősebb fű nem is nagyon van, nem csinálok mást, oké... Nem akarom, hogy úgy láss, nem mindig vált előnyömre
Hülyéskedek, de megígérem neki, láthatja a csillogó szememen, ahogy nézem, hogy Ő megéri nekem feladni a nem létezést, az öntudatlan jótékony butulást, a sötét káoszt.
- Kapcsolatok? Hogyne lennének, bármikor fel lehet eleveníteni őket nem jönnének rosszul, nem csak a drogozást értem ez alatt.
Ha erre gondol, de pl a karrierépítésben jópárat használni fogok...
Beharapom az ajkam, reszketve szívok egy kis oxigént.
- Tudod, csak szófordulat volt...
Asszem elragad bennünket a ringató pörgés, csókolok a nyakába, rámarkolok odalenn, miközben egész testemben megremegek, látom ő is tud kis karikákat fújni, utánakapok, de lassú vagyok,elpárolognak a kezemből.
- Igen...
Összerezzenek, mit csinál, itt így, belekapaszkodok és valóban felpördül ajkamról egy nyögés, ujjaimmal a pólója alá tolakszom, körbesimítom a derekát, ajkát csókolom, uhm...le kell állni, még a végén...
Szív, aztán én is elkérem tőle megint, mélyen letüdőzöm, hű ettől már nagyon beszédülök, az utolsó slukk az övé lesz. Óvatosan ismét a szájába tolom, miközben tenyeremmel erősen végigsimítok azon a nadrágon, keresgélem a hozzáférkőzési lehetőségeket, mellkasa mentén haladok lefelé térdelő pozícióba, aztán úgy kezdem el bontogatni, mint etióp kisgyerek karácsonykor a szaloncukrot

+18


Jót eszünk egymásmól, már ami a tekinteteket illeti, felolvadok gyönyörű, mélybarna szemeiben, csábítón harapva ajkaimra.
- Értem, akkor majd máshogy doblak fel, te furán kivevő
Húúú de imádom, elemi erővel rám tör ez a gyilkos érzés, robbanásszerű, mintha tűzijátékok pattognának bennem.
- Dehogynem, tudok mindent!
Vágom rá szenvedélyesen, ja igen, hat a fű....
Megint túl őszinte vagyok és ő realistán áll ehhez, csak okot ad, józanabbul hangzik, mint kavargó gondolataim ezzel kapcsolatban.
Inkább belemerülök a csókba, közben megpróbálok talpon maradni.
- Hát persze
Mondom merészen az eredetire, aztán megbököm ujjammal a mellkasát
- Lenyűgöző a magabiztosságod, de tudod, éppen te papoltál nekem arról mennyire nem éri meg hazudni egy kapcsolatban
Némi fáziskéséssel torpanok meg
- Abban vagyunk, kapcsolatban?
Erőltetetten nevetek fel a szétcsúszott férfin, inkább megcsókolom
- Nem csúszom le, ne aggódj, még a xanaxot is dobtam miattad, gondolod ez nem jelent semmit? Nem mindenkinek van ilyen neves vetélytársa!
harapdálom ajkait lágyan.
- Ja, tudom, én is igyekszem kialakítani
Fűzöm hozzá, de nem tulajdonítok neki jelentőséget ebben a pillanatban. Csak ő van, és én meg a pörgés.
Elragad minket a vonzalom és az idő képlékennyé változik, minden simítás egy álom, lent vagyok, eszem szinte, aztán vadabbul szívom, azt képzelem ő a joint szára, elég jó lehet neki...
A következő pillanatban már egyéb helyen érzek csodát... nagyot kiáltok a kitörő orgazmuskor, szédelegve veszem elő a virágot.
- Nem pont így terveztem
Nyögöm, kihúzza az egyest, hátrahajtott fejjel nevetek, a földön fekszem, visszaráncigálom a nadrágom
A cetli szövege:
Szentségtelenítsd meg velem isten házát
- Teh...aztán ráérzel a dolgokra, ezzel éppen azt akartam, hogy dugjunk a templomban, vagy kapjunk el egy ministránsfiút. mennyire állnál készen egy másik menetre?
Ha már nem, annyi baj legyen, van még szirom, húzhat másikat //1, 2, 6 voltak//