-Tudom, de úgy érzem, ha bármit kihagyok, olyan mintha nem foglalkoznék vele... - Mondom feszengve, mert hát én mindenféléről kérdezem, az más kérdés hogy semmire nem válaszol normálisan egy ideje...
-Hm, hát akkor valóban, de ez igazán sajnálatos. Mert vannak szép nők külalakra, de nem jelenti hogy nem olyanok mint egy szép váza... kívül ékes, díszes, formás, de belül üres és haszontalan... és ha üres, akkor vidámnak nem nevezném, hacsak nem mulatságos hogy kong a belső tartalom hiányától, de ez már inkább káröröm. - Ecsetelem, sajnálom hogy ő már nem hisz a valódi vidámság erejében. Remélem én soha nem leszek ennyire cinikus és kiábrándult, belefásulnék szerintem.
-Pajzán felhang? - Vigyorgok, hirtelen nem tudom követni a pesszimizmusban mi pajzán él húzódik meg, de nagyon jól elvan, ha mást nem az mulattat hogy ő mulatozik.
-Ó, ez igazán könyvszagú volt valóban, de értékelem! - Nevetek. - Szóval nem csoki vagyok hanem hmmm... mangó. Jól van! - Nevetek jóízűen. Azért a mangó jutott eszembe, mert noha én szeretem, körülöttem kábé senki sem rajong érte. Esetleg megeszi, de magától nem kérne belőle, választaná azt. - Ez esetben teljesen találó a sajátos megnevezés, igazad van. - Mosolygok.
Jaj ez a megnevezés, hát nagyon kacagok, váratlan volt, de tetszett.
-A te szíved szottya Európához van szokva, tavaly télen meg ki sem mozdult, így felőle hóvihar is lehetett volna, lehet fel sem fogja, ahogy a negyven fokos meleget sem! - Nevetek, hát tavaly még elég depresszív voltam, fásult és feszült.
-Ehm, már majdnem megkérdeztem szexológushoz is jársz-e... meglepődtem volna... - Vigyorgok, Phoenixet valahogy nem félteném ha nőkről van szó. De nem is kell, szóval szerintem nem tévedek.
-Óóó, beléd bújt valami csintalan manó, hmmm? Amúgy tény, remek vízi szörny effekt tudok lenni, bár ha baywatchosan nyomom, akkor még szexi is tud lenni, ahogy hátrafésülöm, szóval vigyázz, nehogy elraboljon mellőled valami nőszemély! - Nevetek, kétlem, főleg azt hogy félne ettől.
-Áh, alattomos vagy! Akkor máshogy állok bosszút, óvatosan velem! - Nevetek, kitalálnék valamit, ettől nem tartok. Bízok a saját kreativitásomban. - Mi nem áll jól neked? Mindenből kihoznád hogy jól áll, nem tévedek? - Vigyorgok és csóválom a fejem, de őőőő... én ezt nem tudom elrakni, pattintani kéne falról, de annyira még nem jöttem bele. Azért megpróbálom, de nem jön össze, elvétem a szöget. Sebaj, Phoenix hamar elteszi, fel is fújom kósza fürtjeim.
-Hááát... szerintem meg sem kell számolnunk. Egyáltalán a végén a számolósban maradtunk vagy a feketében? Mert biz' én nem néztem... de a számolósban sicher hogy te nyertél. De így is dobogós lettem, légy büszke! - Nevetek, csak pozitívan!
-Ahm, vámpírkodjunk még, vagy kimenjünk a mesterséges fényre? - Vigyorgok, nekem mindegy, én teljesen jól elvagyok vele bárhol.

-Ch... - Hát én nem is akarom meg úgy érzem nem is csinálom, de véletlen mégis igaza van Phoenixnek, akkor... Ah. ne menjünk bele.
-Le bizony. Csunyááán! - Röhögök, főleg hogy nem látom ugyan, de elképzelem a fejét, és irtó szórakoztató!
-Ne mááár! - Röhögök, most arra utal, hogy kb prűd vagyok?! - Nem vagyok olyan ártatlan mint hiszed, prűd sem vagyok, szóval ne gyere azzal, hogy velem olyan beszélgetni a szexről mintha egy tinédzserrel tennéd! - Hüledezem és hápogok. Mások szerint már kéjenc vagyok szerinte meg tapasztalatlan zöldfülű? Hát hol az igazság? Valószínű én csinálom teljesen egészségesen, hah!
-Nem bírtam kihagyni, mélységes bocsánat, mélységes! - Nevetek, hagyjuk a fügéket is.
-Amerikára is igaz, nem? - Mosolygok a klímát illetően, bár nem látja. Mindig kicsit elszomorodom, ha eszembe jut olyan mint egy kelepcébe esett szárnyaszegett madár. De bizonyára okkal van itt tartva, csak... nem is tudom.
-Azt sejtettem, hogy felháborít. - Fojtom el a nevetésem, hogy mennyire kikéri magának neki igenis semmi baja szexuálisan. De ki az aki erre nem harap? Erre még én is morognék.
-Óóó bocsánat, azt hittem a napbarnított testen csillanó víz erotikája és a szexi életmentő mozdulatok! - Nevetek, tényleg mindenki kigyúrt volt abban a sorozatban? Természetesen nem néztem, szóval nem tudom érdemben cáfolni Phoenix meglátásait. Bár ha ő nézte annak is van egy pikantériája, elvégre ki nem nézném belőle.
-Oh... - Egyik jobb mint a másik de csak nevetek. - Utóbbi, bár előbbit is teljesen elfogadnám. De olyan jó érzés lenne hogy nem adsz senkinek! - Kacagok, fura lenne, de én a nem éppen pótolhatatlan társaságom miatt hinném hogy akar, szóval az meg olyan lélekmelengető.
-Óóóó, mikor már vagy egy tucat eseten túl vagyunk? Merész ámbár botor kijelentés drága Phoenixem, sajnos simán felbosszantalak, ha akarlak. Eddig teljesen véletlen tettem, de már akarva is menne. - Vigyorgok, hát elég beadnom a hattyú halálát arról, hogy mennyire kedvelhetetlen vagyok és egy marék hajjal kevesebbel feszít a mi drága exmodellünk.
-Ó értem, értem, csak ugye azt beszéltük büntetés jár érte, hmmmmmmm? - Nevetek kicsit, ó, bűnhődjünk együtt feszélyezőn és kínosan! Bár ez mást takar majd szerintem mindkettőnknél, de ez nem probléma.
De már megyek is a dicséretemért, ki nem hagynám. Nevetek kicsit, mert továbbra is vicces hogy kapok. Hogy ez csak az ital vagy maga a tudat, hogy a nagy komoly Phoenix d'Abo ilyen is tud lenni, azt nem tudom.
-Jól van na, elvetted az eszem, oh. - Mondom megtörten, de elröhögöm magam, elmebajnok még nem voltam. Amúgy ki figyelte? Más kötött le.
-Olyan édes vagy mikor aggódsz, egészen meghatsz vele. - Vigyorgok rá telibe.
-Hmm, menjünk a levegőre. A kertbe, az olyan jó. A friss levegő mindig jó, közben kis zene, hmm. Közben találd ki a büntetésem, mert ha elmegyünk elavul! - Mert olyat nem játszunk hogy három hét múlva közli na most. Ki tudja egyáltalán emlékezni fogok-e? Bár nem ittam annyit még, szóval fogok, ha kimegyünk a levegőre kicsit ki is tisztul a fejem is.

-Vagy kamion... - Röhögök, szegény kutyák. Bár én macskás vagyok, a kutyákkal sincs bajom, de az hogy itt dünnyög a másik, teljesen szórakozottá tesz.
Aztán elképedek, számon tartja a csajaim? Van akit én sem tartok számon, akkor ő minek? Áh, megint csak ugrat.
-A kiállásom? Miért, szerinted tizenötnek tűnök? Huszonhét vagyok ember! - Röhögök, ez kész, igazából nem értem mire utalgat, ehhez túl tompa vagyok jelenleg, meg amúgy is... ennyire nincs kölyök képem és nem kell óvni a nem létező erényem, ahogy ő fogalmazott.
-Nem a méret a lényeg, és szerintem attól hogy az USA nagy, még jó itt lenni. Én szeretek itt lenni, élni. Pedig nekem szerelmem Párizs. Na meg legalább nem unsz túl gyorsan rá az emberekre, hát itt aztán rengetegen élnek. - Mosolygok rá.
-Jaj mááár, hát egy nő is lehet szép noha nincs a 90 60 90 közelében sem! - Legyintek, ezek a sztereotípiák, komolyan, nem minden az izom és az idomok.
-Óóóó, Irigykedni emberi dolog, létezik olyan ember, aki nem irigykedik soha? Ilyennel terhelheted, elbírja. - Utalok a lelkemre, ez nem visel meg.
-Hmmm... hát mi sem egyszerűbb, csak adnom kell magam minden kontroll nélkül. Hú ez... rosszabbul hangzik mint ahogy fejemben csengett... - Vonom össze a szemöldököm. De tény, némiképp rózsaszínen akarom látni a világot mert feketén és szürkén nem tetszett. De az hogyha elengedem magam úgy igazán valakit a sírba kerget... hát... nem épp vidám dolog. De inkább mosolygok megint, nem akarok ilyeneken gondolkodni, no meg, Phoenix elfogad ilyennek, azt hiszem. Ami jó!
-De az még játék közben volt, hát épp eltetted az utolsó golyót, annak a maradéka volt hogy eltevődött az is. - Vigyorgok míg összeborzol.
-Nem is a kezedbe szökött az eszem, ott kucorog a lelkedben az a kevés! - Mondom álmodozó hangon, de bele-bele nevetek kicsit, fel sem veszem hogy lehülyézett.
-Miii, nem, bár csak elkapnál hmm? De nem, nem, nem vagy ennyire szédítő, csak jól esne a levegő ennyi. - Mosolygok, nincs bajom, maximum fáradt vagyok kissé.
Kinn már nevetek hogy szid. Azért veszek egy mély levegőt, élvezem hogy elárasztja a tüdőm, valahogy most jól esik, úgy igazán.
-Igen, csak nekem, mivel azt egész más jellegű dologért kaptam és egész más jellegű kérés párosul hozzá. A játék és a buli ma van, szóval mikor szeretnéd, hogy kicsit bosszanthass? Hmmmmmm? Igazságtalannak érzed, hogy míg én kérhetek mikor kedvem szottyan te nem? Ó, kissé elkényeztetett hozzáállás, nem gondolod? Hmmm? - Vigyorgok és közelebb hajolok míg a kezeim zsebre vágom, úgy sétálok mellette. Kissé kárörvendő ez a vigyor, élvezem hogy szigorkodik, nem tudja hogy engem könnyű kenyérre kenni. Szóval kicsit szívom azt a kék vérét.

A nyomozónak volt dolga, ha a csajaim után kajtatott. Bár ha csak Los Angelest nézi, akkor nem kellett sokat keresgélnie, az elmúlt időben lendültem bele újra, hogy aktívabb legyen a szexuális életem, előtte nem volt sok szexpartnerem, vagy inkább úgy mondom, inkább egy-egy éjszakára találtam valakit, akiknek a javát én magam nem is tartom számon. (A következő hetekben azonban már lesznek fix barátnőim olálá, gondoltam szólok, ne maradj infó nélkül kedves utánam kutakodó! XD)
-De én huszonnégynek érzem magam, nem tizennégynek! Meg egy tizennégy éves hol néz ki úgy mint én?! Ne hülyülj már, ezt te sem gondolhatod komolyan, vagy talán feltámadt benned az apai ösztön? Mert ha annyinak nézel, akkor bizony ez már annak nevezhető... - Nézek rá de elvigyorodom, nem, nem, csak szívat. Bár elég jól csinálja, azért nem hagyom magam.
-Jaj már! Én inkább az elitre értem, arra a körre amiben mozogsz. Már... gondolom hogy főleg abban mozogsz. - Na jó, ebben én magam sem vagyok biztos, tekintve... én jómódúnak számítok, de... messze vagyok az elittől. Attól hogy apám bankár, anyámnak utazási iroda-hálózata van, még nem leszek az elit tagja. Főleg hogy ha meg is öröklöm, az odébb lesz.
Aztán nyávog, nem is így beszélek! Ugye nem... ahh, persze hogy nem, gonosz a másik!
-Hát te mondtad hogy csak a küllem számít vagy tévednék mr. Ki vagyok ábrándulva a belső szépségből uraság. Én csak erre utaltam, hogy valószínű erre utalsz a fantasztikus vizes jelenetem kapcsán is. - Mosolygok, ó én tudom miről beszélek és miért. Bár sokszor úgy tűnhet nem, mert némileg szétszórt vagyok de ez a szemfényvesztés része, kac-kac.
-Öhm... hát... nem is tudom, de elhiszem neked. - Attól hogy poénból ma elutasítunk mindenkit és csak egymás társaságát próbáljuk élvezni más miért bélyegezne meg minket? Max azt hinnék valami húú de fontos ügyünk van. Pedig csak ismerkedünk... ahh, kész komikum ez az ismertség mizéria.
-Úúú, na mifene! - Nevetek, mert ha másért nem, ezért megérte hangosan is kimondani a "szörnyű valóságot" magam kapcsán. Általában ugyanis, nem értünk egyet.
-Ájh, mindig a kiskapuk, mindig a kiskapuk! - Nevetek tovább, ha nem kell eltenni ne tegye, mert bünti lesz, de egye fene, egyszer úgy is kiszedem belőle amit akarok. Valahogy... (új életcél xDD)
-Ki mondta hogy elszökdösöm mellőled? Kartávolságon belül maradok, megadom neked az esélyt a hősiességre, ne csak elütési célpont legyek, hanem amolyan megmenteni való is! - Kacarászok rajta, de nem terveztem elmocorogni, vele jöttem, hát vele maradok. Ez nem egy házibuli, hogy mindenkit meg tudjak ismerni vagy ilyesmi. Na meg ott érdekesek az emberek, mert a házigazdához köthetőek de itt... igazából csak Phoenix érdekel.
-Hahaha, nem vagyok részeg, de ha eliszom előled morcos leszel! - Vigyorgok rá, hogy kínálgat.
Aztán piszkálom, hogy később elavul a nyereménye, de jön nekem összevissza mindennel, vigyorgok pofátlan, szerintem minden fogam látszik. Na jó ez túlzás, de tényleg jól szórakozom.
-Hmmm, tudod ez az angolságom hagyatéka, a sápatag bőr, eleve keveset ér a perzselő napfény, és ha ér csak leégek, nem barnulok minő kárhozat! - De ahogy közli hogy ő megérdemli hogy elkényeztessék és duzzog, hát megenyhülök, nincs mit tenni.
-Na jó. De csak mert neked L'oreal. - Nem tudom emlékszik-e a szlogenjére a márkának, de nevetek. - És engem kényeztetni ki fog, hmm? Lökött vagy. De kedvellek. - Simogatom meg a hátát, amolyan engesztelésképp, aztán el kell fordulnom és a szám elé tennem a kezem, mert ásítanom kell. Régen keltem és elfáradtam, hogy kezdek kijózanodni érzem. Hamar szállt a fejembe a pia, hamar is illant el, ilyenkor mindig jócskán merül az elemem.
-Bocsánat, nem neked szól véletlen sem. Jól érzem magam a társaságodban. - Teszem hozzá gyorsan, félre ne értse.

((Mi az hogy fújci?! *nagyon röhög*))

Elképedek, hogy a beszédfordulatokat említi.
-Hát tudod, attól hogy nem beszélek sznob módra és a lezser szóhasználatot preferálom, még nem jelenti hogy gyerekes lennék. A gondolatvilágom pedig inkább reménykedően pozitív, mintsem gyerekes, mert egy gyerek nem mérlegel, neki minden feketén jó vagy rossz, mert tanulja a fogalmak közti különbséget. Én megtanultam, én tökéletesen tisztában vagyok ezekkel, ha nem is tűnik úgy néha. Szóval erős túlzás hogy gyermeki lenne a gondolatvilágom. - Mondom komolyabban, mert azért lehet engem gyerekesnek nevezni, de nem vagyok olyan mint egy gyerek. Az két külön dolog.
Közben pedig nem sejtem miken jár a feje rólam, meg mit lehetne velem kezdeni teszem azt a medencében, a biliárdasztalon vagy az ágyban, így csak ráncolom a szemöldököm, mert az előző szavaira reflektálok csak.
-Nem feltétlen. A gondoskodásnak több arca lehet... - De lehet csak én vesztettem el a fonalat, ki tudja.
-Most nem vicceltem. Hát gondolom hogy az időd java részét már csak kötelességből is a felsőbb körökbeliekkel vagy kénytelen tölteni, velük beszélgetsz. Akikből nincs annyira nagyon sok, főleg hogy nem minden ilyen személlyel van kapcsolatod. De ha nem csak Los Angelest nézzük, hanem Amerikát, akkor így is sokan vannak. Persze mivel rám is van időd ezért nem csak ilyen titulusú emberekkel vagy, de szerintem sok lehet a munkád és kevesebb a szabadidőd. - Nézek rá, nem bántásból mondtam, inkább csak mint egy tényt, hogy még így is változatosan tud ismerkedni, ha csak Amerikán belül mozoghat és egy szűkebb réteget veszünk. Ami jó, legalábbis engem vigasztal ez a tudat vele kapcsolatban. De én nem is bírnám elviselni azt a fajta kisvárosi miliőt, ahol mindenki ismer mindenkit...
-De abban a sorozatban is minden a küllemről szól és a küllem szexi eladásáról, a mozdulatsorokról, férfiről nőiről egyaránt. - Sóhajtok, szerintem igenis van összefüggés, szóval ha duzzogni akar a másik hagyom. Túl makacs valaki, én meg fáradt vagyok bizonygatni valamit amit ő nem akar átgondolni.
(:-D Aham ;-) )
-Az is vagyok, de miattad jöttem el ma, nem másért. - Mondom mosolyogva a sértett sárkányomnak, kéne adni neki egy szűz leányt máris jobb lenne a kedve. Bár szerintem inkább megenné, mint bármi más és nem túl nemes dolog ebben a tudatban odalökni bárkit is a másik elé hmhm.
-Jól van. - Mosolygok, nem is olyan önző valaki. - Nem volt dolgod még olyannal, aki adott de közben olyan fejet vágott mintha a fogát húznák? - Vigyorgok hogy ittam egy kortyot a poharából.
-A lestrapáltságtól nem sápadok el, csak karikás lesz a szemem és ingerlékenyebb leszek. - Világosítom fel, de látom fárasztom, magam is fáradt vagyok. Lehet jobb lenne hazamennem aludni, ki tudja.
-Hát attól szívrohamot nem kapok, de ha langy vizet nem szívlelem. Csak a hideget. - Vonok vállat, a meleg vizes medencéket sem szeretem. - Amúgy sosem kár belém, hálás típus vagyok. De tényleg lehet rám férne az alvás, ne haragudj. - Vallom meg, mert kár tagadni, elfáradtam. Korán keltem és teljesen elszoktam a hajnalozástól. Legalábbis így hogy nem aludtam előtte ki magam, nem vagyok a toppon.
-De kösz hogy elhívtál, rendes volt tőled. Legközelebb majd én csinálok programot. - Már ha akar legközelebbet, elég rosszallóan méregetett. Meg amúgy is, sokszor akkor sem valósul meg a legközelebb ha valaki 100%ra mondja... legalábbis velem kapcsolatban.
Ha nem bánja akkor valóban hazamegyek, fogok egy taxit és ennyi. Ha jönne velem mondom neki hogy miattam nem kell, ő maradjon nyugodtan, hiszen még bőven lehet bulizni, csak én vagyok túl fáradt. Ha mégis jön velem akkor viszont nem bánom persze, én mindig szívesen veszem a társaságát, bár csendesebb leszek, mert a kocsi elálmosít.

//Zárósabbra írtam ha nem baj, de ellenben majd kezdek ha ennek vége, nem hagylak pihenni XDDD//

((Az nem fújci, örvendetes hogy van fix szexpartner xDDD))
-Márpedig akkor is túlzó elgondolás, hogy olyan lennék mint egy gyerek... annál kicsit világlátottabb vagyok és ne csak utazásra értsd. - Ráncolom a szemöldököm, mert nem tudom miért mondja, hogy gyerek vagyok de némileg bosszant. Ha arra céloz hogy kissé lökött és komolytalan vagyok, nem jelenti azt hogy nem tudnék komoly lenni. Éppen csak nem akarok.
-Nincs facebookom, tudhatnád. - Pislogok szépen, somolyogva, ejj ez alapinfó! Én nem létezem, csak éppen ideképzelt.
-Ez igaz... - Akinek ennyi vagyona vagy, megteheti hogy kihagy egy periódust a munkában, többet is, akkor is lesz miből élnie bőven. Lehet a munka maga csak unaloműzés szintén, hobbi.
-A feministák mit nem imádnak boncolgatni? - Teszem fel a költői kérdést.
-Jah, nem, nem vagyok részeg, akkor már sokkal felvállalhatatlanabb lennék. - Mosolygok, és igen, ennél is felvállalhatatlanabb.
-Nem vágtál, de van aki el bírja nyomni, mert jó színész. - Vigyorgok, de a kezemmel jelzem, hogy nem érettem úgy hogy ő is ilyen, ne féljen. Bár lehet ő jó színész, kinézem belőle.
-Nem vagyok vérszegény. Akkor már nem lennék itt. - Mosolygok örömtelenül egy darabig, akkor már elvéreztem volna réges rég.
Mosolygok hogy elnéző velem, aztán csak nevetek.
-Nem iiiis, tök jól mutatnál, na majd meglátod! - Nevetek, mit hisz milyen programra viszem, hogy szörnyen mutatna?
Aztán már majdnem szabadkozni kezdek, hogy de igazán nem kell a sofőr de inkább egy fáradt-hálás mosollyal elfogadom a kedvességét és figyelmességét. Bealszom a kocsiban, ez tény, de felkeltenek, megköszönöm a fuvart azért a sofőrnek is, aztán felvánszorgok a lakásomba és alszok.

//Nem hagylak ^^ //