Nagyon izgult ettől az első találkozás Felixszel témától - és mindjárt kiderül, nem is véletlenül
Nem csípte ki jobban magát, mint egyébként, egy halványkék póló, sötétkék kabát és fekete farmerdnadrág van rajta, mondhatni teljesen átlagos. Persze tiszta és illatos, mint mindig, de ez is elég alap nála. Eric kezét szorongatja és barátja érezheti is rajta, hogy izgul, bármennyire is próbálja palástolni.
És erre nem számít, ahogy meglátja a világ legmenőbb pasiját, a világ legkirályabb pózában és öltözetében, mintha isten arcát pillantaná meg //utóbbi kellet, bocs, te szemét dög XD//
Az arcrára is kiül mindez, a legmélyebb megdöbbenés, miközben nagyjából a feje bújáig elvörösödik. Igen, ez az alak határozottan a világ legszebb és legkívánatosabb férfija, aki biztosan megkap bárkit, akit akar, akinek senki nem bír ellentmondani, akit azonnal akarsz, mert Ő az, akire titokban mindig is vágytál. Becsukja a száját, bár úgy érzi képtelen lenne sziát nyögni ennek az istennek. Eltelik így jónéhány másodperc, amikor megrezzen Eric kezében az övé és Felix határozott ujjai rákulcsolódódnak az ő hideg és nedves kis kacsójára.
- Jó napot...Fe...Fe
Hebegni kezd, remeg a hangja is, nem bírja kimondani a férfi nevét és a lixet olyan halkan teszi hozzá, hogy csak ő hallja. A Kaleolenit egyáltalán meg sem hallja.
- Sam
Ez automatikus nála, mert a Samuelt nem szereti és nem is Samueles, mindenki becézte mindig is. A következő pillanatban sóbálvánnyá változik és nem hiszi el, hogy amit lát az megtörténik. Mert Felix csak úgy lesmárolja az Ő barátját! És nem bánja, Eric sem bánja! Úgy csinálnak, mintha ez normális lenne, mintha mindig így szokták volna! Ha a talaj eddig nem volt a lába alatt, most végképp kiszalad alóla. Nem is emlékszik hogyan veti le a kabátját és a cipőjét, csak hogy a következő pillanatban már egy poharat szorongat. Szinte repül vele a szoba. fel sem fogja, hogy Felix megsérti, egyetlen menetnek titulálva őt, de azt sem, hogy dicséri. Eric is érezheti a kezén, hogy egyre hidegebb.
- Köszönöm az italt.
Mondja automatikusan és az egészet megissza húzóra. Hát igaz, csak álom volt...hogy is képzelhette, hogy Eric szerelmes belé, hisz itt ez az isten, aki csókolgatja. Fontolgatja, hogy leejti a poharat és elszalad és valamelyik barátjához rohan és hónapokig nem eszik majd, de annyira sokkos állapotban van, hogy nem bír megmozdulni.

Leforrázva áll, miközben Felix kikéri magának a nevét. Olyan...furcsán kedvesen beszél, ami valahogy nem illik a kisugárzáshoz. Vagy mégis? Ez az ember már most legenda. Nyel egyet, mert nehéz megszólalnia, eljut odáig, hogy bólintson a Felixre, aztán kimondja halkan azt, amit mindig ki szokott mondani az ilyen helyzetekben. Törékenyen és elveszetten.
- Bocsánat. Felix, igen Felix
Még a neve is...még a neve is...
De aztán szinte se kép se hang, elcsattan egy csók és Eric nem reagál rá különösebben, ő pedig ott áll az itallal sokkos állapotban.
- Tessék? Köszönöm, kérek
Motyogja, mi a legjobb amit most tehet? Vagy ellöki Ericet és jelenetet rendez, sírva és elrohan, de a nagy drámák sosem voltak az eszközei ilyen...kényelmetlenül hülye szitukban. Vagy? Fogalma sincs mihez kezdjen most zavargó gondolataival és a gyilkos féltékenységgel, amihez foghatót még soha, soha nem érzett. Összerezzen, amikor Eric hozzáér és úgy csinál, mintha semmi sem történt volna. Hogy megcsókolja Ő...Ő!
Nyel egyet, aztán csak néz, mintha pofon ütötték volna, hogy Eric úgy beszél róla, mint valami elesett kis sebesült állatról, mintha ott sem lenne. Aztán rájön, hogy ő pontosan ez, a sebesült kis szar, akit valószínűleg sosem tartott semmire, mert ha ismer...ilyen pasit? És akkor még nem is látta Reevent. Tényleg, Reeven vajon mit szólna?
- Ő nem jön? Reeven
Nyel, hiába iszik száraz a torka. Igen, galériában vannak, ezt homályosan, de felfogja. Aztán Felix bejelentést tesz, hogy nem kurva többé. Érzi, hogy elvörösödik, ja igen kurva volt. Dehát minek? Láthatóan gazdag is... Egy ilyen férfi, aki azt kap meg és akkor, amikor akar. Hirtelen azt se tudja mi az a host. Ha feleltetnék megbukna. 
Aztán összerándul, mert Felix azt  kifejezést használja "kapd be a farkam" de nem olyan értelemben, mint Leo és hirtelen meg is jelenik lelki szemei előtt. Biztos benne, hogy bekapta és begkapja még ma is... Az a csóktól már nincs messze.
Beszélgetnek, ő nem érti. Ott van Reeven, ez valamiért megnyugtatja. A negyedik tag, akit szintén felszarvaztak... Vagy nem bánja? Csak ő bánja? Vagy ugyan olyan álompasi, mint Felix? Hirtelen Felix nagyon közel kerül hozzá és ő ijedten és automatikusan hátrébb húzódik. Akármekkora isten - és talán pont ezért is, de idegen entitás.
- Te...tessék? Nem, nem köszönöm, én már voltam. Mármint...vele.
Mutat Ericre és az ajtót keresi tekintetével. Talán...ki tud jutni, de valahol összezuhan, ez biztos.
- Nem...pont annyi idős vagy, mint ő.
Nem bírja kimondani a nevét. Kb annyi, nem? De fiatalabbnak néz ki... Otthagyja őket, elindul a képek felé. Érzi, hogy fog sírni, mint vihar előtti csend olyan most ez, csak abban nem biztos mikor. Nem is látja a képeket. Csak azt a csókot látja maga előtt semmi mást. A pohara vele van. Felix...megcsókolta. Megcsókolta...és Eric leszopta biztos benne, hogy leszopta.

Hülledezve hallgatja a kommunikációjukat. Fefe, kutyanév, Reeven segge... Alig bírja felfogni.
Az italt aztán majdnem elejti, ahogy elképedve mered Fefére, a tökéletes férfira. Elmondta neki a napsugarat? A napsugarat is? És mint legjobb barátnak nem lenne probléma, sőt imponálna is neki, de Neki?
Fogalma sincs ki az az idióta Bastian, de azt felfogja, hogy Reeven nem lesz segítség, nincs az országban. Aztán a reményei végképp szerte foszlanak. Egyszerre elég egyikőjük is, tehát Reeven is olyan, mint ő. Tökéletes, elsöprő, minden mozdulatába bele lehet szeretni.
Megrebbenek szemei, amikor Felix közli, hogy tud az aktusukról. Ez nem lepi meg...Összeszorítja a száját, aztán vállat von.
Idősebb? Sokkal fiatalabbnak tűnik? Örökké fiatalnak és örökké gyönyörűnek...
Összerezzen, amikor Eric közelebb hajol. Nem akarja megismerni, minek gázoljon valami olyan, mint Felix létezése elemi erővel a lelkébe?
- Ahha...
Ennyit sikerül magából erőlködve kipréselnie. Menekülnie kell előlük, de Felix követi és átkarolja és...borzasztó érzés, bizsereg és gyűlöli egyszerre és fél és sírna, sőt sikítva sírna.
- Hogy...a? Öhm...nagyon. Mi, micsoda?
Igen, hallja. Kicsapja a...farkát és? Undorító és mégis gyönyörű és lehengerlő ez a buja, durva nyelv Tőle. Tőle...
Rémülten néz Ercire, hogy ő fontos? Hisz nem fontos...és a telefont is felveszi ő pedig magára marad a legizgatóbb és legborzasztóbb szörnyeteggel a világon.
- Ó, az anyja hívja? Honnan tudod?
Ő lemaradt, le van maradva és kicsi ehhez. Kevés... Sosem érezte még magát kevesebbnek.

Persze Felix azt is tudja mi az anyja csengőhangja...
- Értem....
Bitos benne, hogy Eric bekapta. Azt ott lent, ami kidudorodik ki nem kapná? Azt nem veszi észre, hogy Felix lesajnálóan nézne rá, teljesen ki van akadva...
Azt is csak tompán fogja fel, hogy Eric öleli, ő nem viszonozza. Olyan, mint valami hideg báb és a legrosszabb, hogy Eric nem veszi észre, hogy baj van.
- Jajj ne
Nyögi, amikor Felix elhúzza, mintha a kárhozatba vinné. Már éppen rászólna, hogy szépen megkérje engedje el, de ott terem Eric. Egyedül fogja hagyni...Vele.
A monológjába több ponton belekötne, de egyelőre nincs abban az állapotban, hogy meg bírjon szólalni.
Ő kissé összeszorítja ajkát, amikor a csókokat kapja. Azokat a csókokat, amiket Felix is elvett tőle és végig a földet nézi égő torokkal. Bágyadt sziát rebeg utána, szinte várja, hogy elmenjen. Nem lesz itt semmiféle ebéd...Eric elmegy és ő érzi, hogy magával tépi a lelkét.
- Igen...mert beszélni szeretnék majd veled
Mondja valahová a távolba, de Eric talán már nem is hallja. Fogalma sincs, mert egyedül marad. Illetve pont, hogy...a világ legveszélyesebb alakjával. Hogy hagyhatja Eric egyáltalán kettesben vele?
Elfordul Felixtől és nézi Reeven lassan homályosodó képeit. Szemei kb vezényszóra telnek meg könnyekkel, ahogy csukódik az ajtó Eric után.
- Nem tudtam, hogy ti...nem mondta
Érzi, hogy könnyei végigszánkáznak az arcán és borzasztó üres fájdalmat érez a gyomrában.
- Mi van köztetek? Miért...miért csókoltad meg? Nem csak...nem csak barátok vagytok. Hazudott... ki választana engem, ha ott vagy te?
Igen, ez az igazság, hogy végig esélytelen volt és a csókjaik közt is lehet különbség. Eric hagyta...nem mondott semmit, ők csókolóznak. És itt van Ő... hogy lehet ilyen gyönyörű valaki?

- Nem veled, ezt neki mondtam...
Gombócot nyeldekel vissza, próbálja összeszedni széthullott darabkáit.
- De el tudok menni....
Bizonygatja mintegy önmagának is. Mert el fog menni, ez biztos. Menekülni akar már akkor, amikor Eric még itt téblábol.
Ez a magyarázat megdöbbenti - mert jól esett. Igen, Felix ilyen típusú ember, ezt Eric előre megmondta, de csókot akkor sem így ad-kap az ember...főleg nem egy ilyen férfitól...
- Elég nagy szám volt és nem tiltakozott. Mindig ezt csináljátok? Mást is csináltok?
Kibukik belőle nem bírja magában tartani, törölgeti a kibuggyanó könnyeit, aztán megrázza a fejét.
- Én akartam kapni...tőle
Nyökögi, nem is érti mire gondol Felix, hogy neki is kellett volna adnia?
- Nem úgy tűnik, mintha csak azok lennétek....
Itatja kézfejével könnyeit és kétségbeesetten keresi az ajtót, amin kimenekülhet egyszer, valahogy.
Aztán abbahagyja a sírást. Mert annyira meglepődik, hogy még könnyei is elapadnak. Behálózni? Nem hiszi, hogy ő behálózta volna, ráadásul ez elég pejoratív értelemben hangzik. Döbbenten, kissé nyílt ajkakkal néz a férfira. A legszebbre, akit valaha is látott.
- De...igyekszem megismerni, minden nappal, perccel egyre jobban. Hooogy...hogy érted? Mert szeretem...miért lennék? Hiszen nagyon...nagyon szeretem. Én? De én nem akarok mást, még akkor sem, ha ő inkább, ha tudom, hogy inkább választana téged!
Néz rá egy percre tüzesen, mintha elfelejtené hol a helye. Igaz, hogy könnyes a szeme, de tüzesen néz, mint amikor Quentin,Leo, vagy Noel kérdőjelezték meg ezt. Hiszen ha egyvalamiben elszánt, akkor az az, hogy szereti Ericet.
- Mutogatni? Én...nem szeretem a társaságot, nem akarom mutogatni, nem értem miért mondod ezeket, nem is ismersz... Lecserélni? Nekem nem kell senki más, még te sem, akármilyen....égi jelenség is vagy! Az egyetlen! Azt hiszed hazudtam volna neki? Nem, főleg neki nem.
Az más kérés, hogy úgy érzi Eric hazudott.
- Hagyj békén...
Húzódzkodik el tőle, mert nagyon nyomul ez a férfi, de ő ellöki ha kell. Ellöki és elmenekül és még egyszer megbánja, hogy megszületett. És miért mondja, hogy helyes? Hogy lenne ő helyes Hozzá képest?

- Igen, tudom
Bizony kell, meg kell kérdeznie mi van köztük, mi volt ez a csók. Bár látszik rajta a határtalan rémület is, nem bírja annyira elnyomni, mint szeretné.
- A másodikig is!
Aztán elvörösödik, bár a talaj rég nincs már a lába alatt, most olyan bizonytalanul áll, hogy konkrétan inog. Ez is nagy teljesítmény tőle, hogy úgy érzi "visszaszól" Felixnek. Aztán persze elsírja magát és a merevedésnek pont az ellenkezője történik vele, hiába annyira ellenállhatatlan és perverzül érdekes ez a pasi.
- Nem
Mondja kissé durcásan, de nagyon zavarba jön attól, hogy megnézi az ölét, hátrál és a pólóját húzogatja lefelé zavarba ejtően bordó arcszínnel.
Aztán úgy érzi ez az idegen isten teljesen összetöri és a tenyerébe zokog.
- Nem tudom....téged látva biztosan. Nem, amióta velem van nem...de előtte? Soha nem történt ilyesmi? Mert azt kétlem...és ezt nem mondta nekem Eric, sem azt, hogy ez nem teljesen barátság, mert nem az.
Neki a csók nem férne bele, az olyan intim és belsőséges, Felix úgy érinti, ahogy férfit szokás.
- De szokott...csak azt nem tudtam, hogy mást is. Reevennel is ezt csinálja?
Már nem lepődne meg. Aztán a kurvától megrezzen és zokog tovább.
- Nem, Ericet nem érdekli és engem sem, szerintem inkább...vonzódik hozzád
Nyögi hüppögve, aztán viszont hisztis-ordítós lesz a hangja, pedig még Q-val sem mert kiabálni.
- Igen, szeretem! És 23 és hagyjál békén ezzel! Quentin is ezt mondta, de nem tudtok semmit, Semmit! Nem tart ki, sosem akarom, hogy ő fizessen mindent és mindig megpróbálok mindenbe beleadni! Én akarom kiszolgálni őt. Igen...sejtettem, hogy akart, akar...
Elhalkul is egészen megtört lesz a hangja. Fel sem fogja ezt a járás dolgot, Eric járni akar Felixszel és őt is lecserélte az anyjára, itthagyta...ezzel.
- Nem...soha nem csalnám meg és elhagyni is csak azért...ha mást szeret, vagy ha még...mindig téged akar. Nem használom ki és ha...ha így gondolja elmegyek, én hazamegyek. Már mondtam, hogy nem szoktam hazudni, az egyik legrosszabb tulajdonságom. Rólad nem mondott el mindent. Nem mesélte el, hogy akart téged, mintha mindig is csupán a barátod lett volna. És nem tudom...nem ismerek kezdő melegeket.
A legrosszabb, hogy ez a Felix, az igazi rosszfiú, akihez képest az ő személyes rosszfiúja Leo is csak babapiskóta nem engedi, de ő hisztisen próbál mégis menekülni.
- Igen! Már mondtam, hogy igen és ó ez fog megölni
Néz a szemébe egy pillanatra, aztán elhomályosul a kép, mert sír, de rosszul is van. Ez az ember nagyon felzaklatja, utoljára Q balesetekor volt ilyen állapotban és még ki sem heverte az akkori gyötrelmeket. Forró a lehelete, mintha szó szerint melegedne be. De el kell menekülnie mindenképpen.

- Utaztam már tömegközlekedéssel...
Úgy érzi teljesen hülyének nézi. Persze nem meglepő, de akkor is! Halványodik egyre csak, megrázza a fejét. Tisztában van vele, hogy Eric minden porcikáját többen és alaposabban felfedezték már, mint ő. Fogalma sincs mitől indul be, de csak gyűlölködő szemei telnek meg könnyen és az ajka lesz vörösebb.
- Lehet, hogy te így csinálod, de egy csók bizalmas, a szerelem záloga, nem egy könnyelmű flörté, vagy a múlté, ha már csak barátok vagytok...
Ráadásul Eric élvezte, látta!
- Nem mondta... Tudom!
De az más, mert Felix nem fog eltűnni, kettőt kapott és egy nagyon durva, veszélyes játékot kapott, ami most árt neki. Lehet, hogy védeni akarja Ericet, de neki túl sok, az egész férfi túl sok, annyira szexi és olyan ijesztő, hogy az már őrület.
- De el sem mondta hogy együtt voltatok, hogy kívánt téged! Megcsókoltad és hagyta és természetesnek vette, akkor mit vehet még annak? Miért titkolta?
Hogyan bízzon így? Ő sem szent, igenis fáj neki. Megrázza a fejét, ő nem tudná megcsalni, aztán lázas szemekkel pislant fel Felixre. Ki nem vonzódik hozzá? Hideg borzongás szalad rajta végig ajka megnyalintásától és amit mond. Egy perce elnyílnak ajkai, aztán hirtelenkedve megrázza a fejét. Szereti Ericet, bármit is súgjanak az ösztönei, még ha végig is fut gerincén valami furcsa késztetés megfogni azt a dudort. Lehűti magát Eric levendulamosolyával, égszemivel, ujjai lágy érintésének képzetével. De fogja-e még érezni? Felix most tönkreteszi.
- Igaz, nem vagyok tapasztalt és...megvetsz érte? Te mindig az voltál, Eric is az volt világ életében? Semmit, féltékeny vagyok
Makogja döbbent felismerését. Bár alaptalan lenne.
- Csak bohóckodik? Igenis engem is érint, hogy együtt voltatok...és akart. Én azt hittem, hogy a legjobb barátjával találkozom és nem az exével.
Aztán elhallgat és csak hagyni folyni a könnyeit, már le sem töröli. Igaza van, Ericnek támasz kellene, egy férfi aki megvédi, egy aktív, határozott erős ember, amilyen a bátyja (valamelyik) amilyen Felix is, míg ő maga hozzájuk képest csak egy elveszett, szerencsétlen kölyök. Lassan, kínlódva bólint. Tudta, tudta, hogy kevés hozzá.
- Nem akarok életművész lenni...

Félbehagyott
Versek szegény, halkuló rebegése,
Félbehagyott
Sírás halkuló, békélt szepegése,
Félbehagyott
Küszködés békélt, mindegy-legyintése,
Csak ennyi, lásd,
Halkuló, békélt, mindegy-éltem vége.
Lassacskán, szépen végit várnom,
Csak ennyi, lásd,
Hajnali csendes elhalálozásom.
Csak sose sírj,
Nem volt az élet énhozzám kegyetlen,
Csak sose sírj,
Én voltam lusta, gyáva és ügyetlen,
Csak sose sírj,
Nem illet engem itten joggal semmi,
Csak ennyi, lásd,
Köszönni illedelmesen és menni.
Motyogja, mert nem bírja rendes szavakban kifejezni magát. De most mintha Felix nem lenne vele, csak a bántat és az igaza maradt vele rebegő könnyeivel, melyek lassan elhagyják. Aztán azon kapja magát, hogy a padlót tapogatva szépen leül a földre és felszökött a láza. Kicsit ijedt, hogy Felix, mintha megpróbálna kedves lenni vele.
- Nem kérek köszönöm. Olyan férfi kell neki, aki gondoskodni tud róla...és én Ericnek a legjobbat akarom. Én kevés vagyok, igazad van. Kérlek hagy menjek el, aztán csináljatok, amit akartok.
Ő most nem számít, Eric majd talál valakit, aki elég férfi hozzá. Nem nagyon bírja Felix elmozdítani onnan, maximum, ha felemeli, vagy az italt hozza neki. Tüzel a homloka, ahogy hozzáér, de elhúzódik gyorsan.
- Legalább tudom, hogy szeretik, hogy te vigyázol rá. Igen tudom, azt hiszem mindig meleg voltam. Szeretném felhívni a bátyámat, Stant. Ő orvos és eljön értem, ha megkérem.
Quentint nem meri... Quen lehet, hogy megölné Felixet...és azt nem akarja, ki vigyázna Ericre?

Fájdalmas képet vág, igen...kétségkívül a legmenőbb emberi teremtmény és egy seggfej.
- Azt hittem belém az...ostoba vagyok.
Néz aztán elképedve a férfira, az anyját? Felfújná a dolgot? Elvörösödik a fenék és pénisz markolászáson és igazgatni kezdi szemébe lógó haját.
- Nekem! Én őt akarom, olyannak amilyen. És buzi vagyok én is! Az én szüleim is tudnak hülyék lenni a kurva pedig...egy foglalkozás, megbeszéltük Erickel. Különben sem vagy már az, a hosztok nem...
Levörösödik, ő nem bírja kimondani, főleg nem pejoratív értelemben a nemi aktust.
- Én nem vádolom...um...ne, nem
Nyünnyög fel, úgy néz Felixre, mintha orrba vágta volna. Mi van ha képes rá? Mi van ha megerőszakolja? Lehajtja a fejét és motyogni kezd.
- De...annak kell lennie. Fagyott kő voltam előtte, megfojtott halott, minden érintése, apró gesztusa forrásokat fakaszt bennem és kivirágzik a föld. Tisztás terem amerre gondolatban jár, amilyen és amiket ahogy mond. Nem szeretném? Akkor mi ez? Miért akarok vigyázni rá, letörölni könnyeit ha sír és megcsókolni a kacagását? Miért féltem, hogy vegetáriánus és nem kap elég fehérjét a szervezete, vagy beleszaladnak egy jéghegybe a hajóval? Bolondság lenne, mert semmit nem tudok? 23 éve vártam rá... az első volt és akármi is lesz most belém éget mint a fémbe a savak, ott van kitörölhetetlenül.
Mondja reménytelenkedve maga elé.
- Hát...te egy lehengerlő férfi vagy Felix, amilyen és sosem leszek és talán a csókom se olyan. Kíván, láttam és nem tudok versenyezni veled ezt te is tudod. Miért? Szerintem szeretett...az pedig nem múlik csak úgy el. Máskülönben nem akart volna
Próbál Ericből kiindulni legalábbis. Meglepődik, hogy Felix egy verssel válaszol, Blake-vel. Tudja, hogy Eric szereti és borzasztóan zavarja, hogy Felix ennyire ismeri...
- Itt leszel te hogy megvigasztald és én csak egy taknyos gyerek vagyok, aki nem tudja megadni neki.
Elveszi az üdítőt, de nem kóstol bele.
- Ő a másik bátyám és ő nem verne meg. Hogy...Stan? Hát...nemtom, Quentin nem, lefogyott a sok munka miatt. Nem szeretném neked bizonygatni... Hát szerintem ez butaság, így megragadni a végletekben, de én még nem értem annyira a melegeket...
Felszipog, Felix feje az ölében van, ettől megijed, nagyon zavarba jön és valóban akkorát ugrik, hogy a képébe önti a folyadékot.
- Jajj ne, ne haragudj, ez csak...én csak.... szeretem Ericet, legalábbis mindazon érzés, ami ordít bennem, folyton ezt dübörögteti.
Próbál menekülni, leteszi a poharat, ez a fickó meg fogja ölni. Vagy hagynia kéne? Ér Eric nélkül valamit az élete?

- De...láttam, csak
Felix kizökkentette nem is kicsit. A dugnakra vöröslő fejjel bólint, az ajkát bekapja. Összegörnyed, hogy Felix a fejére olvassa mi mindent nem tud Ericről... Megint el is pityeredik, ez annyira rosszul esik neki.
- Azt tudom, hogy nem fogadják el...és ennek ellenére ő keresi őket, pedig te mindig mondod neki mekkora hülye, hogy bedől nekik és hogy nem fognak megváltozni, de amikor firtattam nem akart erről beszélni
Szepegi a zsebkendőjébe. A vallomása után aztán bólogat.
- Szörnyű vagyok...de elfogad igen
Hunyja be a szemét egy pillanatra, eléggé szédül.
- Te mondtad hogy csak egy szaros hülye vagyok és nem erre van szüksége. Tényleg nem, jobb járna neki. Amiatt lenne inkább velem, mert engem még csak ő csókolt meg rendesen? Nem hiszem, hogy ez számít, azt mondják nem a mennyiség a lényeg, hanem a plusz dolgok és te olyasmit adsz neki, amitől nem tud teljesen megválni.
Mondja keserű epét érezve a szájában. Forog vele a világ, ahogy valósággá válik Eric tényleg szerelmes (volt) belé
- De sosem felejted el...talán elhalványult, de beléégetted a jeled, mint Zorro
Elvörösödik mekkora baromságot mondott megint. Behunyja a szemét.
- Igen, ezt meg fogom kérdezni tőle.
Mert ezekre a kérésekre csak Eric tud válaszolni és ő is nagyon kíváncsi. Megreszket, rázza a hideg.
- Biztosan így lesz...de nem dobom csak jobbat érdemel, ezért... én nem akarom, hogy rossz legyen neki és...pelenkázzon, ahogy te mondtad. 
Felix győzött, mikor nem nyer és ki nem kívánja? Ez bizonyára végzetszerű nála.
- Nem, ezt nem hiszem, hanem tudom. Persze Quentin kiverné belőled az ürüléket...a kakit
Felnyög, hogy milyen szánalmas is, ha vulgáris akar lenni.
- Azt nem értem, amit te mondtál a melegekről. Én nem ismerek sokat...de lehet, hogy akkor én a nyálas és romantikus kategóriádba tartozom, de akkor ki lesz jó Ericnek? Valaki, aki folyton csalja majd?
Ránéz, mint ő? Mert biztos benne, hogy Felix az alatt a 3 hónap alatt se volt hűséges.
- Nem...de nem tudom megmutatni neked csak neki. Igen, talán...mert nem versenyezhetek veled és mert mégis valaki olyan kellene neki, mint te.
Mondja zavarodottan, bár a gondolattól hogy szakítani fog...egészen felkavarodik a gyomra. Aztán megint sír, amikor leönti Felixet és nagyon zavarban érzi magát, takarja az arcát remegő kezével. Feszélyezi, hogy itt a férfi feje az ölében.
- Mert én vagyok a senki...hozzád képest... de az igaz, hogy nagyon hülye vagy! Nem éltél a lehetőséggel és talán nem is tudod mit hagytál ki. Nem érdekel kije volt csak te...más vagy, azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, ami te vagy és hogy nem mondta el.
- De...
Kap a mellkasához szaggatottan zihálva, úgy érzi beledöglik, ha szakít, hogy kitépkedik majd a lelkét és előre retteg attól a beszélgetésből. Összeszorítja a szemét, száját, csak annyi nyikkan belőle, még azt se veszi észre, hogy benne törölköznek
- Nagyon fáj
Igazából nem akar lemondani róla, hát persze, de...mi van ha még mindig Felixet szereti? Akkor muszáj lesz.

- Nehéz elhinni
Susmogja.
- Igen, elmondta...de nem túl részletesen. Hát...viszont neked ott a tíz év előny.
Nem hiszi, hogy Felix az elején túlságosan empatikus lett volna Erickel. De a dolgok megváltoztak, mert most nagyon vigyáz rá.
- De...kivéve Ericet. Ő...ő nagyon, minden szempontból
Ajkára harap és fogai közt vacogja: fantasztikus
- Ezt...csak ő tudja megmondani. Szeretném, ha önmaga lenne. Remélem az, remélem nem feszélyezem, ez csak természetes...az igazi Ericet szeretném szeretni.
Zavarba jön, húzogatja nyaka közepéig érő hosszú, szőke haját oldalt.
- Nem hiszem, hogy ez attól függ hányan csókoltak már meg, ha az Ő csókja az, ami elküldi a lelkem a végtelen óceánokon is túlra Csodaországba, ha miatta ugrál a gyomrom.
Vörösen rázza a fejét. Nem is akar megcsókolni senki mást. Meg sem fordult a fejében ilyesmi, amióta találkozott Ercikel, noha a férfi nagy valószínűséggel nem osztja ezt a lelkesedést.
- Dehát meleg vagy nem? És miért lett volna szegény Zorro meleg? Az igaz...
Megrázza a fejét, miközben megsemmisülten mered maga elé. Nem szakított még és széteszi agyát a fájdalom, ha arra gondol Erickkel megtörténhet.
- Nem...de igenis mindig elmegyek mielőtt nagyon kellene, hogy ne kerüljek kellemetlen helyzetbe! Tudom, hogy tenni kell, de...én soha nem voltam olyan. Mindig túl lágy voltam és nem tagadnám meg magam akkor? Mert én alapvetően...ilyen vagyok.
Q-ra bólint, túlságosan is őszinte...
- Nem fogalmaztál világosan, nem tetted hozzá, hogy hetero vélemény és nem érdekel, a világ nem csak heterókból és melegekből áll.
Ő szélesebb perspektívában gondolkodik azért. Eric nem csalná? Összerezzen, el tudja képzelni, hogy Felix megveri.
- De akkor megérdemelném
Suttogja.
- Mert te nem szeretted... Valaki férfias, vagány és menő
Sorolja suttogva. Valaki olyan, mint Felix, de távolról sem akkora lúzer, mint amilyen ő.
- Igen, nagyon durva vagy... Én nem is akarok!
Mondja gyorsan, de azért kíváncsi milyen ez a Reeven
- Ő biztosan olyan, mint te...
Nagy levegőt vesz, forrónak érzi magát és szédül.
- Miért gondolod, hogy nem a valódi Ericet ismerem? Akkor megjátssza magát nekem? Téged?
Mert együtt járnak, mert Felix is jár hozzá díszdobozban? Aztán összerezzen és mérhetetlenül zavarba jön, elszörnyedve mered rá. Kiverni rá? Ráadásul az ötlet beleég a fejébe. Válaszolna épp, amikor hirtelen, egyszer csak megcsókolja! Nagyon gyorsan történik és erőszakos, csak késve döbben rá mi történik, Felix követelőző ajkai és nyelve durván megsértik a magánszféráját és mégis reszket a csóktól és vágyak kavarognak benne, mert ez a férfi...ennél sosem látott még kívánatosabbat. Így tovább tart, mert Sammy lassú, de aztán Eric gondolata kiszorítja és lassan eltaszítja Felixet is. Vörös, ég a szája és nagyon kiakadt fejet vág.
- Milyen....szörnyű vagy! Hogy tehetted? Rákényszerítettél. Nem akarok tőle eltitkolni semmit... Én nem, én nem
Kapkodja a levegőt kétségbeesetten és dühödt könnyek gyűlnek a szemében, de nem csordulnak ki, visszaszívja. Egyrészt feladta, mert nem elég jó Erickhez, de másrészt lénye egy része tovább harcol. Az amelyik mindennél jobban szereti, az férfi akar lenni.
Közben fáj a mellkasa, egyre forróbb is, felszökött a láza és így néz kábult-elszántan és zavarodottan és félve is Felixre. Ez a férfi annyit durva, felkavaró érzelmet vált ki belőle, hogy úgy érzi meggebed. Nem akarja, hogy az ellensége legyen... de nem érti most miért támogatja.
- Én nem akarom elszedni a pénzét...a legjobbat akarom neki, de a legjobb nem én vagyok. Ezt...el kell mondanom neki. Aztán meglátjuk, lehet, hogy ő szakít. Nem, olyan erőszakos és kevés az a szó, hogy akarom, annyira más, mint amit érzek. A vágy, az eltéphetetlen ragaszkodás...belegondolok és összeroppanok ha el kell válnunk, de még akkor is fontosabb, hogy neki jó legyen.
És vele nem jó, mert férfi kell neki nem egy szaros, életképtelen idióta. Ebben igaza van... Szorítja a pólóját a mellkasán és azt képzelni eleredt a szíve vére. Talán megtölti a szobát és ő beledöglik. Az mindig olyan egyszerű volna.

Csak kimerülten nyög erre valamit, úgy érzi elveszti a fonalat. Szerinte arra céloz Felix, neki Erickel nincs olyan különleges kapcsolata, mint neki Reevennel, de dacosan kinyökögi:
- Számomra is olyan, mintha ezer éve ismerném és nem hiszem, hogy bármi komoly baj lett volna vele fiatalon.
Kicsit bizonytalanabb és önbizalom hiányosabb volt hát istenem. Látta már ezt az oldalát, egyáltalán nem vészes.
- Nem gondolom nyálasnak, az én vagyok... amit Eric mond az mindig szép és mindig meleg.
Ezt nem abban az értelemben gondolja, hogy "buzis" hanem hogy melengeti a lelkét.
- Én ebben teljesen biztos vagyok, nem szeretnék megcsókolni más férfit...és ha szakítanánk egy jó ideig akkor sem. Talán...talán soha többé
Hebegi. Nem hiszi, hogy pusztán hónapok kérdése lenne, hogy ő túl tudna lépni ilyesmin, talán nem is éveké. Van olyasmi, hogy örökké szeretsz valakit, mert ő Az.
- Parádézni én sem lennék és...volt komolyabb barátnőd is?
Ezt a biszex dolgot még nem teljesen érti, elég végletesen gondolkodik a témát illetően.
- Szegény.... Igenis férfias. Határozott lelki erő árad belőle, energia. Azt mondta nem vagyok elég önálló?
Nem az, de szeretné tudni Eric mit gondol erről. kevésnek gondolja, mert a szüleinél lakott és nincs munkája? HOgy ez az egész elszakadási folyamat és beindulóban van nála? nem is veszi észre mennyire összefügg ez a melegségével? Hogy előtte, amíg nem tudta mennyire meg volt zavarodva, elveszve?
- Buta vagyok
Sutyorogja gondolkodás nélkül. De csak belekötött Felixbe igazából. Nem is érti honnan van bátorsága.
- És ő szerelemmel szeretett téged?
Érzi, hogy görcsbe rándul a gyomra. Tudnia kell. El is sápad, a szíve is kihagy, egy percre úgy érzi elájul, aztán nagyon koncentrálnia kell, hogy ne sírjon megint. Valaki vagány és menő, az ő tökéletes ellentéte. Igen, Erichez, aki érzékeny és passzív egy ilyen férfi kellene ő semmilyen módon nem illik hozzá, hiszen még azt sem tudják aktív, vagy passzív-e valójában, még szűz ebből a szempontból. Ő minden kétséget kizáróan olyan valaki, aki nem tud gondoskodni egy másik férfiról, aki nem lesz támasza...
- Nem illek hozzá... Neki valaki erős kellene...igen
Motyogja megtörten. Kicsit meglepi, hogy Reeven fiatalabb, de minden információ róluk másodlagos most neki, bár ha törtető, akkor biztos szörnyű lehet ő is, legalább olyan félisten tulajdonságokkal, mint amilyenekkel Felix rendelkezik. A hangtónusra sem figyel, hogy megismeri-e vállat von. Nem biztos benne.
- De mi van ha nekem tetszik így? Hogy néha önbizalomhiányos vagy elesett?
Ezzel nincs probléma, ő örömmel gondoskodott róla, amikor éppen emiatt a természetfeletti lény miatt volt kiakadva. Most már érti és lehet hogy most még szinte barátságos...
- Nem tudom miért mondod, utálsz engem...
Nyögi és lekapják, lekapjááák! Zihál és kiakad, égő ajkára emeli kezét és igenis bekönnyezik, mert hogy képzelte?
- Ez nem igaz, meglepett és én...lassú vagyok. Miért?
Nyögi zaklatottan, mert a csóktudását nem tudta most kamatoztatni az is biztos.
- Biztos megtalálja...és ha már ennyire megszűröd kivel állhat szóba és kivel nem, akkor kereshetsz neki.
Meglepődik, amikor a férfi sorolja a mik ezek? Érdemek? Amiket Eric mondott róla? Rázza a fejét rögtön az izmosra.
- Nem vagyok, csak úszok, de ez se...semmi és a hiperszenzitívség egy betegség az orvos bátyám is mondta. Én...túl elvont vagyok. Nem tudom miért visel el, semmi értelme. Napsütés...
Nem bírja tovább, meghatódik, könnyei végiggördülnek ajkán pedig szemmel láthatólag élethalál harcot vív érzelmeivel. Eric Napsütésnek hívta... Ha megvakarja, akkor bizony könnyes lesz a keze tőle. Persze szipogva megtörölgeti aztán.
- Tudom, hogy nem vagyok aranyos...
Megrázza a fejét nem, nem bírja.
- Azt fogod neki mondani, keresnie kell vagányt és menőt. Ha azt akarnék bizonyára...beléd szeretnék, de Eric kitöltött minden kis zugot és tudd meg akármit csinálsz neked már nem maradt hely bármennyire is...hogy ilyen vagy, akiről mindenki fantáziál. De miért...törtél? Úgy fájt...és nem nem vagyok normális. Én...engem nem érdekelt, hogy a bátyám se támogatta. Ki tudok állni azért, akit szeretek, de amiket mondtál az igaz. Nem vagyok méltó hozzá. Csak egy pisis vagyok, lemaradtam a fejlődésben...hogy hogy hová?
Szorongatja a pólóját a mellkasán, ahol szorítja a fájdalom, hogy összetörték. Az ágyba biztos nem megy vele!
- Köszönöm, én inkább maradok. Jóéjtszakát. Sajnálom...
Nyögi, ahogy Felix feltápászkodott róla, álla alá húzza térdeit és átkarolja. Ég az arca, a láz kiült rá gonosz kis ördögként. Érzi, hogy szívesebben feküdne, de ha Felix elment majd összegömbölyödik a padlón.
- Bocsánat....nem mehetek.
Összeszorítja a szemét, hogy ne is lássa ahogy vetkőzik, még a fogát is összeszorítja, hogy ne érezze a végtagjait szinte lerohasztó lázfájdalmat. Valami energia kellene neki elmenni, ezt még mindig nem adta fel, viszont azzal tisztában van, hogy az erő elhagyta.

Elhúzza a száját, kicsit fejet csóvál, de nem tud visszamenni a múltba.
- Nem úgy értettem, melengető. De igen, nagyon szeretem és én is szoktam.
Neki biztos nyálasak lennének, mert ilyenek a menők tudja ő. Nem hiszi neki a csókot illetően, de nem is firtatja. Női szerető, barátnő, összezavartan pislog.
- Mint Reeven, komolyabb.
De ezek szerint nem mert a szeretőt nem sorolja ebbe a kategóriába. Kicsit megkönnyebbül, hogy Eric nem gondolja egy kupac kakinak, ugyanakkor rosszul esik neki, hogy még ezt is megosztotta Felix-el. Nem kellene ennyi mindent tudnia róla...
- Tudom, nevezzük életképtelennek
Nyilall mellkasába fájdalom, bezsongja fejét is.
- Nem...nem csinálok ilyeneket.
Motyogja kissé zavartan, csak néha szó szerint vesz dolgokat, avagy hülyén értelmez. Furcsa a gondolkodásmódja, másképp működik.
- Kérlek...ne csinálj vele ilyet. Amikor összevesztetek, akkor nagyon sírt, kicsit haragudtam rád, hogy ennyire kiborítottad és szólni akartam, hogy vigyázz jobban a lelki világára.
Aztán leesik neki miről van szó. Hogy Eric szerette és még jobban összegörnyed ahogy zihálós lélegzetet vesz. Szerette... Összerezzen a vulgáris kifejezéstől, Felix szájából egészen más ilyesmit hallani, mint Leotól például. Szerette...
- Nem arról van szó, hogy nem változnék érte. Hanem, mert a legjobbat kellene kapnia és az nem én vagyok és...és te is ezt mondtad. Nem tudok egyszeriben vagány vagy menő lenni és igazán talán sosem leszek az. Ez nem arról szól, hogy megtanulok valamit, talán visszafojthatom a könnyeim és zokoghatok belül, vagy ha ő nem látja, de az csak titkolózás lenne és nem olyannak ismerne meg amilyen valójában vagyok. Kész vagyok érte változni...még munkát is keresek és nem mondtam neki, de nekem nagy trauma hogy elköltöztem a szüleitől, vagy hogy nem tudok neki főzni és...amikor megpróbálom kiderül, hogy nem eheti meg.
Sorolja zaklatottan, sok mindent még Ericnek sem mondott, kipirul és zihál, szédül is. Egyre rosszabbul van, mint a himlő úgy jön ki rajta Felix arroganciája.
- Igen, elég furcsa vagyok
Sóhajt szaggatottan. Kicsit meglepi, hogy nem utálja. Nem úgy viselkedik, bántja. Akkor ez egy kedves Felix? Nem reagál, jobb ha nem teszi. Viszont nagyon elvörösödik, amikor érzékinek és befogadónak lesz titulálva, döbbenten mered a másikra. Még az ajkát is elnyitja, mikor jobban kifejti a férfi, egy ilyen pasi így dicséri meg. Lehet, hogy nem szívrohamot, hanem agyvérzést kap tőle. Úgy mered rá, mintha csápokat növesztett volna és csak kis idő után csukja be a száját, aztán elkezd reszketni és megbámulja a földet.
- De az vagyok
Nyögi elkínzottan.
- Akkor nem vagyok az este. De te is jól nézel ki
Sandít oldalra vörösen. csak egy pillanat, éppenhogy odakapja a pillantását.
- Sokan...nem bírják követni. Eric is mondta, hogy furcsa vagyok, mindig nevet, amikor hülyeséget mondok. Előtte gyakran történik meg, mert zavarban vagyok...
Süti le szemeit.
- Nekem is ezt mondták. Hogy csak képzelem, valósnak hiszek valamit, ami nem az.
Rezzen össze, amikor Felix letörli a könnyeit, de nem bírja követni a váltást, hogy akkor most mégis hisz neki. Ebben az egyben biztos, hogy szereti. Nem ő a hozzá való férfi, de szereti. Reszket a férfi kezei alatt és fáradtan kókadó pillái teljes törésről vallanak.
- Én...nem hiszem
Szánalmas, az igen de aranyos?
- Mi? Nem...nem mondtam ilyet! Mi?...nem...nem
Rémül meg, húzódik el, de pillantása akaratlanul a nagy dudorra siklik. Teremtőm mekkora lehet neki? Felnyüsszen, amikor Felix az ajkára sóhajt, becsukja a szemét és reszketve hátrál.
- Mindenki
Nyögi és jó alaposan összepréseli a száját. Nem ért egyet, neki nem kellett ez a törés, ez a fájdalom, hogy sikít minden tagja a láztól megint, hogy szívesen vackolódna a sötét földbe.
- Szeretem...csak ennyi biztos, számomra az éppen annyira mint ahogy Samszemüvegen látom a világot és Samszájjal lélegzem. Jó...ügyes vagy. Próbálom...de nem olyan könnyű
Zihálja.
- Bocsánat...jó itt nekem, és majd elmegyek csak addig maradok amíg...ki nem lebegek valahogy
Megrázza a fejét, fáj és égnek a szemei.
- Nem...nem lehetne hogy leülök csak rá? És tényleg el kellene mennem nem vagyok túl jól.
Nem akar itt lenni, bár látni, hogy a rajz érdekli. Megnézi, aztán elmegy.
- Azt hiszem eleget kérdeztem... Nem, köszönöm jó így. Csak szeretnék hazamenni azt hiszem. Ne haragudj...kicsit sok voltál nekem. Kérlek...hagyjál. Bár...bár ha ennyire meg akarsz menteni, akkor van lázcsillapítód?
Felemelkedik, de csak hogy matasson a táskájában. Szédül és nem talál bele rendesen a cipzáras nyílásba. Talán hozott magával, de nem találja.