Vigyorom roppant gonosz lesz, ahogy látom a felismerést kiteljesedni az arcán: az a pasi lehet titkos szívecskékkel kipingelt képalbumot rejteget az ágy alatt.
-Édes tudatlanság... - Vigyorgok tovább, remélem nem haragszik meg érte, de jó szívni most kicsit a vérét ezzel.
-Jaj, de ha már isteni éjszaka volt, naaa! - Vigyorgok, de már nem gonoszan, én remélem összefutnak még azok ketten. Lehet ez kicsit Josh ellen van, de Eleenek is a legjobbat szeretném és... nem tudom, neki Josh-e a legjobb. Bár tény és való, szerintem Josh-sal jól járna, nagyon is. Josht nem lehet nem szeretni szerintem.
-A mi a csuda jön meg? - Röhögök, hát természetes dolgokról beszél, minek ide bizalom? Aztán nevetek megint. -Várj, várj! - Kezdek bele teljesen komoly fejjel, már amennyire komoly tudok maradni. -Én teljesen azt hittem, hogy szivárványt a a nyan-cat fingik sugármeghajtással, extracsilisbabbal. De most egy világ omlott bennem össze, hát meg hol marad a rózsaillat a lányoknál?! Hát mindjárt felhívom anyukámat, hogy ezt most azonnal magyarázza ki, hát miazúristen! - Tettetek rettentő nagy felháborodást, kissé brites sznobizmussal fűszerezni kiejtésben és magatartásban, csak hogy még undorítóbb legyen. De aztán röhögök, de nagyon mert elképzeltem az anyámmal való beszélgetést. Biztos megkapnál, hogy már két drogos fiúk van és hogy többet ne keressem... de gyönyörű lenne!
-Amúgy igen... - Mondom vigyorogva komolyan, hogy megnyugodtam, nem szedi le a fejem Joshért. Aztán elmosolyodom lágyan, visszafogottan, mert tudom bizony mennyire oda meg vissza van Elee-ért és még csak csodálkozni sem tudok rajta. -Tudom. - Teszem azért hozzá, bár leolvashatja az arcomról.
-Igen, szerencsés vagyok. Te meg a legjobb lánybarátom. - Simogatom meg a kezét, mert tényleg így érzem. Callievel kissé elhidegült újra a kapcsolatunk, Amelia meg a barátom is de... Elee sokkal inkább a barátom, közelebb érzem magamhoz ha csak a barátságot veszem.
-Megijesszelek? Ma veled alszom és full levakarhatatlan leszek, szerintem simogatni és puszilgatni is foglak és cukiságokat rebegek majd a füledbe, milyen édes aranybogár vagy! - Suttogom a fülébe mint egy titkot, lehet tényleg megijed, de max röhög egyet velem.
A mosolyán elmosolyodom, kis kíváncsi. No lássuk, mi az a mi publikus.
-Nos, azt tudtam, hogy nagyon szexi lovasoktatóval ismerkedett meg egy koncerten, meg azt hogy Santa Barbarában csúfosan ott hagytad. Már nem emlékszem miért, akkor pont nekem is bajom volt Aubrey miatt, de erősen sejtem, hogy másképp fogtátok fel a randi fogalmát. És közben az is leesett, hogy én vagyok a párizsi pasid, ő meg az a férfi aki miatt velem nem volt semmi, mert vele fogsz randizni! - Vigyorgok, hogy de rég volt, de szerintem ez vicces. -Öhm, na de... hogy válaszoljak... semmi olyat nem tudok Joshtól, amit én már előtte ne tudtam volna. Maximum azt, hogy szereted a Piano Guyst! Na meg hogy olyan szinten el tudod csavarni a pasik fejét, hogy még Joshét is sikerült, aki eléggé... hogy is mondjam... nem a kalandok híve, de te neked nem lehet ellenállni, engem is rávettél olyanra, ami nem a "profilom". - Vigyorgok rá, magam alatt a vad szexet értem, igaz, volt bennem pia is.
-Tudom, én pontosan tudom. - Mosolygok rá, főleg hogy játszik a hajammal. Lehet már ez alkohol mennyiség is megártott neki? Vagy tényleg elrontottam olálá! -De azért látod... én is ezt csináltam aztán... - Ha nem is tökéletes a párkapcsolatom, és nem is indult úgy, de... szép dolgokat tapasztalok meg, nem bánok semmit. Nem akarok bánni semmit.
-Éééés? Te meg az egyik legdögösebb modell éééés versenyző. Szaladjon utánad, úgy lenne illő! De elég ha csak feltűnsz ott, ahol vásárol vagy bandázik vagy mittom én, hogy emlékeztesd, milyen jó dolga volt, ha elég férfi majd úgy is lép, neked nem kell tenni semmit. A többi csajt pedig ezzel el is felejti! Ha van ízlése válogat, ha nincs... akkor persze ne fektess bele értékes energiát. - Játszom tovább a hajával, nekem jól esik. Széles a mosolyom, hát mióta felejtette el, hogy úgy is megszerzi amit és akit akar, hm? Kérdés akarja-e, ennyi. Ha akarná, megszerezné a srácot, erre fogadnék is.

-Ne, persze, ki tudja hova kalandoznál még gondolatban... - nevetek vele, rejtett póló a szekrényben Elee fényképével rányomtatva, napló, benne a "ma is vele álmodtam" fejezet... úh, vajon milyen borult durvaságok lehetnének még? Ehehee.
-Hát de hát megesik! Ez olyan hogy elkerülhetetlen, ahogy a böfögés vagy a hányás is, ha sokat iszol... mondjuk. Hát együtt élünk, max átgondolod mit eszel, de ennyi! - Röhögök, lehet meglepő még mindig ha becsúsznak ezek az esetek, de ez engem sosem botránkoztatott meg, mindig röhögtem rajta. Igazából bele sem gondoltam hogy kínos lehet. Na jó, a rám nyit a wc-n, az necces, nekem úgy a vizelés se megy, mai napig nem értem mi a fenéért... valami pszichoman azt mondaná gyermekkori trauma, de én nekem ez sincs meg. Szóval...
-Hát bazzz... ezt 29 éves fejjel kell megtudnom... vajon milyen hazugságok vannak még amik tisztázásra várnak?! - Hüledezem, de furán ráng az arcom, hogy röhögnék, de próbálok komoly maradni és elkeseredett.
-Titokzatoskodniiiii? Nem titokzatoskodom én! Hát most mit mondjak? Nem tudom mi érdekel! - Vonok vállat, nem tudom mire kíváncsi igazság szerint, kiérződik tök tanácstalan vagyok.
Az ijesztgetésem csúfos kudarcot vall, csak nevet és csuklik a másik tovább, de kap egy puszit az arcára, amolyan "bocsi, megpróbáltam" majd beszélgetünk tovább, remélve elmúlik neki.
Aztán kicsit mégis mesélek neki, ami eszembe jut.
-Miiiiii? Felgyújtottad? Na hát igen, Josh se mondott el mindent! - Kerekednek ki a szemeim, hogy na most ő meséljen, mi ez a kigyulladás?
-Nem, hát azt tapasztaltam, csak onnantól tudom, nem csak én vagyok gyenge hanem te vagy túl erős! - Öltök rá nyelvet, nevetek.
-Hah, veled mit nem élvezek, de komolyan? Még a kórházat is túléltem! - Nevetek, de tényleg, amúgy az a szex tényleg jó volt. Nem mondanám, hogy napi rutint akarok belőle, de... Amelia miatt amúgy is vágyok néha valami extrémebb menetre, akármire, mert úgy vigyázok rá, hogy elmondani nem lehet. Na meg mikor bepróbálkoztam is kiderült, nem tetszett neki... valamit valamiért. Kicsit fel is parázslik bennem a vágy valami keményebb menetért, de gyorsan lehűtöm magam. Majd egy magányos éjszakán megoldom magamnak... vagy ilyesmi.
-Dehogy sötét ne butáskodj! És nem, nem fog kényszeríteni senki egyszer csak... találsz valakit, akivel jól fogod érezni magad akkor is, ha minden nap látod és csak vele vagy. Vagy szinte csak vele na, ha így kevésbé ijesztő! - Mosolygom meg, még a végén most áll el a csuklása.
Nevetek a tűsarkon, majd csóválom a fejem.
-Jaj mááár! Hát nem ő plakátolt ki téged a falára? Ki is a rajongó? És naná hogy nem vagy tini érett csini felnőtt nő vagy, messze nem tini. - Jó, néha vannak tinis baromságaink, de annyi kell.
-Őőő... három éve lassan. De olyan mintha mindig is ismertem volna, már az elején nagyon egy hullámhosszon voltunk. Mint mi, egyszerűen adta magát minden. De ti most akkor végül is hogy álltok? Ez nekem nem tiszta. - De lehet ahogy Josh sem tudja, ő sem fog tudni válaszolni.. de valahol az is egy válasz nem?

-az első randin nem is biztos felmegyek a lakására! És neeeeem, nem, de mi most az együtt élésről beszélünk! Hát hol van az már az első randitól, mon dieu! - Röhögök, hogy hol és mikor maradtam le, de komolyan!
-Sőt... a nem csilisről is! - Röhögök tovább, úristen, ez már nagyon kellett nekem, Elee, a maga bolond valójában! Persze akkor is szeretem ha nem bolond, de most rettenetesen jót tesz a lelkemnek egy kis bolondozás!
-Hát hogy mind hoz nekem szép és jó dolgokat ha ügyes, okos és tehetséges kisfiú vagyok! - Adom elő kisfiúsan, mint egy iskolás gyerek, de már repedne az arcom ha tudna a sok vigyorgástól. Képtelen vagyok elnyomni, azt a nüansznyi időt bírtam ki, tovább nem.
-Tudod... ha meg akarod ismerni vele is lehet ám beszélgetni. - Szívom a vérét, de sejtem hogy nem kell életrajzot mesélnem Joshról, csak azok a részek érdeklik, amiket róla mesélt. De... én ezeket nem vágtam be mint a matekleckét, szóval kell némi idő mire összekaparom az emlékeim értelmes mondatokká. És ezen a pia sem segít, pedig elvárom tőle!
A leégésen nevetek, de várom, hogy kifejtse mit bénázott/bénáztak el.
-Au... na az szép... jó ezt megjegyzem, na nem azért mert az enyém is beleérne és huss, hanem hogy neked ez horror lenne ezután! - Nevetek, a huss közben mutatom oda a hajam, de nevetek. Biztos megijedt, én lehet hülyét kapok, hogy égek.
-A vonzerőd, te buta! A női csábod és a khm... adottságaid. - Fogalmazok így mert ha sorolnám, hogy a kerek mellei meg a feszes feneke, amit markolni kell, nem csak lehet, hogy a dús ajkai és... hát na, Elee szexi nő, tüzes, tudja mit akar, kinek ne tetszene? Szóval remélem már nem hiszi hogy a fizikai erejére értettem, mert már ne is haragudjon, erősebb vagyok, ha hiszi ha nem. És nem csak mert férfi vagyok, hanem mert jó kondíciójú férfi vagyok. Jó nem vagyok egy kétajtós állat, de na. Ennyi férfiúi büszkeség dukál nekem.
-Élveztem, hogy nem ájultam el és nem lettem rosszul. - Nevetek, sad but true... enek tényleg örültem. És ezt a részét élvezeti dologként fogtam fel, sikerélménynek. Azóta persze volt pár igencsak rossz élményem, tehát nem javult a helyzet csak romlott de... ezt Eleenek pont nem kell tudnia. Szeretnék férfinak megmaradni a szemében.
Nevetek, hogy azt hiszi valami ufó vagyok. Szelíden mosolygok rá. Én mindig is erre vágytam, ezt kerestem. Azaz azt hiszem ezt kerestem. Csak mondjuk úgy... lazábban kerestem mint ami az elvárt...
-Neeem, nem maradtál. - Nyugtatom meg, ami fiús kalandjaim akadnak, azok nos... nem érzem megcsalásnak, mert nincs mögöttük családalapítós szándék vagy ilyesmi. Meg amúgy is csak a kíváncsiság hajt, de... ezt nem fogom kifejteni, mert közli beteg állat vagyok. Néha elgondolkodom az vagyok-e de.... nem, azt hiszem nem. -Csak arra értem, hogy amikor Ameliával kezdtem összejönni még Callievel is randizgattam. Csak aztán Callie magánélete a családjára összpontosult, Liával minden klappolt... egyszer csak azon kaptam magam, hogy mindig vele vagyok, csak vele és nem zavar. Hogy ez jó. Bár nem akartam rögtön összeköltözni ez igaz de... hirtelen minden olyan gyorsan történt és úgy éreztem vagy totál belevágok vele vagy hagyom az egészet a fenébe... - Mondom kínosabban, mert erre nem vagyok büszke. De Lionelbe volt szerelmes, nem belém, én csak tetszettem neki, meg nem tom, féltem hazaköltözik. Meg ha nincs velem egyfolytában sosem tudjuk meg, mert nem léptünk volna tovább. Nem bánom, szó se róla csak... ez nem a díszfalra kiteszem sztori.
-A szintét azért mondtam, hogy ne ijedj meg hogy az elején fixen van valakid így nyitottba és mondjuk mellette még randizgatsz néha. - Csak hogy értse mit akartam.
Josh miatt már később nevetek, ő tényleg ilyen. Azon kapod magad, hogy jah, ismerlek, pedig lehet csak két órája ismered a valóságban.
-Az túlzás. Téged mint téma egy ideje kerül és nem, nem azért mert ismerlek, még előtte kezdte ezt. - Mielőtt azt hinné, hú de képbe vagyok. Akkor nem kérdeznék. -De azt tudom, hogy te különleges vagy neki. Melletted elengedi magát, odavan érted. De azt is tudom, hogy nagyon makacs és mondhatni magának akarna, mert a nyitott kapcsolat nem az ő világa. Pedig sokszor kérdeztem, ha nem tartod jónak, hogy viseled el, hogy a legjobb barátod évekig csinálta? Vagy amíg nem volt Amelia, hogy ő maga ilyen? De... nem tom, elfogad minket, nem ítél el, de mégsem tudna "utánozni". Így... gőzöm sincs hogyan álltok. Ha azt mondanád, randizol vele, szerintem az összes csaját elfelejtené, akire azt mondta csinos, tetszik neki. Legalábbis szerintem. Szerintem örülne, ha legalább megpróbálnád. De én azt is tudom, ez nem így működik, mert kva ijesztő és olyan mintha elvárások lennének feléd és kötelező lenne elmondani pár alkalom után működik-e vagy sem. De honnan tudd? Ameliával is azért mertem összeköltözni, mert fél éve nyitott kapcsolatban voltunk már. De nálunk nem is volt szó semmilyen csak te vagy nekem dologról, noha a végén magától kialakult. - Nálam. Nála pont hogy az ellenkezője lett, de... ott én voltam a naiv, belátom. Tudom, hogy én voltam a hülye. És irigy, ha féltékeny nem is.
-Szerintem te értesz, szerintem ő is ért, de... annnnnnyira másképp gondolkodik. - Ez már abból is kitűnt ami köztünk volt. Na mindegy... Szóval közben megjön az Elee által kikért újabb kör, a felessel koccintok vele, ha engedi és lehúzom egybe, mert ez kell. Huh... durvaság, de jóóó.

Nagyon röhögök, hogy kiakad, hogy nem ehet babot. Na jó, ez sarkítás, de ebből indultunk ki és rém vicces!
-Egyetértek amúgy, én sosem néztem mit főzök, max annyira Amelia vagy a vendégem szereti-e de ennyi... - Törlöm a könnyeim, az lenne még durva, kisírnám a röhögéstől a kontaktlencsém és vakoskodnék. Mint egy kattant vak hülye. Talán még ijesztő is lenne, elmúlna Elee csuklása!
Josh miatt vigyorgok, látom undok kisasszony lesz belőle, ha nem mondok valamit, de fogok, csak összeszedem a gondolataim. Pedig alig ittam még, mi lesz ha többet iszom?
-Téged mikor nem akarlak romantikus vacsorára hívni? Még főzni is tudok! Úgy sem eszel elég meleg kaját, legalábbis ha neked kell megcsinálni, tuti nem eszel eleget! - Töröm meg némi gonoszkodással a hangulatot, buja mosolyom is túl hamar vált megint vigyorba. Basszus! Edzenem kéne az arcizmaim! Vajon létezik erre valami gyakorlat? Tuti borzasztóan hülyén néz ki.
Fogom a fejem, úgy nevetek, hogy végre leesik neki nem mint álmaim vikingnője lebeg a szemem előtt, hanem inkább a csáberejét dicsértem. Ha hagyja el is veszem a kezét és hintek rá egy csókot, lökött ez a nő, de ezért imádom.
-Najah, ennyi kell. - Ha már nagyok ritkán vannak, legalább legyen sok kicsi! Az örömforrásokból sosem elég.
Hirtelen nem értem mire érti amit mond, így inkább kifejtem én mire értettem, hogy majdnem legyen komoly kapcsolata. Valamiféle átmenetet vázolok neki, amiből később simán lehet zárt kapcsolat, de addig sem ráng a szeme, hogy muszáj.
-Mi? Nem! Nem... szeretem Ameliát. Ha nem éreztem volna úgy, el tudnánk egymást viselni hosszútávon, mert nem jövünk ki jól, akkor nem akartam volna tőle semmit! Ennyire szerencsétlen én sem vagyok. Más csajok is akartak már velem járni, de... velük nem éreztem azt, hogy menne... - Vonok vállat. Elég meredek elgondolás, hogy kapuzárási pánik vagy tudom is én mi miatt költöztem vele össze.
Aztán kifejtem a teóriám róla és Joshról, lehet már a pia is kezd hatni, de egye fene. Max Elee befogja a szám, hogy elég volt, innentől csak viccet mesélhetek, vagy kussoljak.
-Tudom, az nem jó. Meg akkor jön a féltékenykedés... de Josh nem tűnik féltékeny alkatnak, hamarabb kezd el aggódni, mint mérges lenni. - Általában legalábbis, én így vettem észre. -De szerintem nem kordában akar tartani, csak folyton veled lenne, amikor csak teheti, hogy megismerjen, meg veled nagyon jól érzi magát. Szerintem ezt érzed, Josh néha kicsit mohó, azt hiszi hatvan fele is tud szakadni ha akar de... nem tud, ő is csak ember. Szerintem itt értitek félre egymást. Te azt hiszed magához akar kötni ő meg hogy nem akarod jobban megismerni, mert az neked nem fér bele. Pedig egyik állítás sem igaz rátok. - Nem tudom, Elee hogy érzi, mennyire lehet igazam vagy mennyire nem, de remélem elmondja ő mit gondol.
-Szerintem nem. Én egyformán elfogult vagyok veletek, de pont ezért pártatlan is. Azt nem mondom, totál értelek titeket de... azért alapkérdésekre tudok válaszolni, ami titeket érint. Talán nem alapokra is! - Levettem a szerénységből szőtt mellényem, annyira csak ismerem már őket, hogy tudjak bonyolultabb kérdésekre is válaszolni, ha az segít nekik. Na meg tudják, ha azt mondják, maradjon köztünk, köztünk marad. Számomra a bizalom alapvető kérdés, ha egyszer meginog benne valami, sosem találom meg már a szilárd talajt hozzá és megette a fene. Félnék megint csalódok, nem nekem való.
Közben a sörbe is belekezdek, egyre melegebb van, kigombolok egy gombot a nyakamnál, ne gyulladjak ki. Ezért nem járnak ide papok, kigyulladnának abban a galléros hülye ruhában, nem azért mert olyan szentek! Hah...

-Iiiiiigen, örökre el akarom rabolni a szíved és a lelked, hű szolgád maradva! - Vigyorgok, édes ahogy beharapja az ajkát, mintha illetlenség lenne igent mondania, az illem nem hagyná.
A durciján nevetek, semmilyen konyha kajája nem olyan mint amit valaki otthon készít el, tudom, sokáig éltem félkész és rendelt kaján.
Aztán félreértem, vagy ő fogalmaz rosszul, de félek azt hiszi amolyan kényszerből költöztem össze Liával, hogy jobb nem volt vagy hasonló, ami nagyon igaz, tagadom is.
-Értem, nem gond, én néha fogalmazni sem tudok. - Mosolygok rá, ha nem úgy értette el is felejtem.
Áttérünk inkább rájuk Josh-sal, próbálok tanácsot adni, hol siklanak ők ketten félre folyton. Ez nem készpénz, csak az én személyes véleményem őket elhallgatva.
-Na mi Édes? - Hallgatom az okfejtését. -Már abból hogy nincs szex? Abból a feszültség? Mert szerintem neki nem lenne gond. Vagy hiába érzitek jól magatok együtt van valami kellemetlen érzés bennetek? - Ezt követve kicsit jobban belemegy. -Nem vagy hülye drágám, kicsit sem. Én is így voltam. Nem ígértem semmit, az elején mindig kikötöttem, ez nyitott kapcsolat, nem járós-randi és nem ígérek semmit. Csak azt, hogy igyekszem a kedvére tenni a partnernek, de ennyi. Teljesen megértelek, hogy óvatos vagy, nehogy megbántsd. De szerintem neki nem ezzel a baja. Ő is igyekszik nagyon, hogy ne szegje a kedved. Bár lehet ügyetlenebb, mert kissé túlbuzgó, de tényleg fontos neki, hogy komfortosan érezd magad és... szeretne megismerni. - Tudom, pontosan tudom hogy neki Elee egy misztikum, egy izgalmas személyiség, nem is csodálkozom rajta, én is imádom őt.
-Egyszerűen empatikus vagy, nem akarod, hogy úgy csalódjanak ahogy te, mert tudod milyen. Emiatt távolságtartóbb próbálsz lenni. De szerintem nem ez a kulcs hozzá. Egyszerűen légy mindig őszinte, jelezd ha valami nem fekszik vagy sok, de nyugodtan engedd el magad, nem kell ígéret se. Találkozz bátran egy fiúval többször, tedd hozzá nem randi és ennyi. Persze tudom, mondani könnyű de... szerintem ez működik. - Persze más mert én férfi vagyok ő meg nő, a nőknél hajlamosabbak azt hinni a férfiak, többet akarnak, míg egy nő inkább abban kételkedik, egy ilyen férfi valaha is akar-e bármit is. Érdekes nem?
Nevet hogy nem szerénykedek tovább, kijelentem ismerem őket, na.
-Óóóó hogyne, már az elején! Így alakulhatott, hogy a te Sebyd olyan kivételes pacák, hogy egyszerre van egy csinos felesége meg férjura! Ennyire imádlak titeket, telhetetlen vagyok, magamhoz láncollak titeket! - Nevetek és ábrándos fejet vágok, mert valóban hülyültem ezzel Josh-sal is, hogy elviszem Hollandiába és ott elveszem. Vagy ő engem, tudom is én hogy megy ez. Asszem Hollandiában engedett a melegházasság, ebben sem vagyok biztos.
De tény, mindkettejükkel sokat beszélgettem már, fontosak nekem, csábítás ide oda, szerintem Elee sem csak amiatt kedvel. Amiatt szerintem pont nem kedvel annyira, mert úgy sejtem nem én vagyok a zsánere, bárhogy is próbálkoznék. Persze nem csüggedek, inkább érdeklődőm én is.
-Van még valami ami nem világos Josh-sal kapcsolatban? Megspórolok neked egy kombinálós álmatlan éjszakát! - Kacsintok rá, majd iszok én is még pár öblös kortyot.

Rettentően kedvelem Eleet, a barátom, ha meg is bántana, akkor sem vesznék vele össze, vagy semmiképpen sem végleg, annál én ragaszkodóbb vagyok. Meg erősen kétlem, hogy ne tudnánk megbeszélni. Noha most olyat mondott, ami bántó valahol, harag nincs bennem. Valószínű rosszul fogalmaztam és mivel nem ismeri a teljes sztorit hibáztatni sem tudom. Inkább fátylat borítok rá, félretolom mosolyogva és Joshról faggatom.
Bólogatok, megértem amit mond, hasonlóan vagyunk, megmosolygom. Akkor nem a szex a gond náluk, vagy annak hiánya ha úgy tetszik.
-Nem lehet hogy megijeszt az, komolyan érdekled? - Csak egy tipp, az elején az engem is elijesztett általában, mondjuk Aubrey esetén.
Magyarázom neki, hogy szerintem semmi baj nincs vele, csak kicsit legyen merészebb abban a tekintetben is hogy egynél többször is merjen egy sráccal lenni. Mint mondjuk velem, nem láncoltam magamhoz, csak gyűrűt adtam neki, hehehe. De nem olyat, nincs vész.
-De miért nem beszéltek utána? Nekem ez olyan fura. - De ha nincs szex, és megőrülnek a hormonoktól, na azt is megértem. Hú Párizsban azt hittem én is megkergelök, nagyon ráizgultam Eleere, idő volt mire megreguláztam magam.
-Hát igen... Josh gondolom úgy van vele ő akarná megadni neked amire vágysz de... ez elég ellentmondó helyzet. És igen, megértelek ha túl zárt és hazudni nem kenyered. De megbeszélni sem igen tudjátok mi? - Nekem úgy jön le, egy komoly beszélgetés sem segítene, mert tök mást akarnak, azaz inkább alapjaiban mások. Vagy talán annyira mégsem?
Aztán megnevetettem, hogy micsoda "háremem" van, ártatlanul pislogok rá, vonok vállat, de kiszakad belőlem is a nevetés.
-Sosem mondtam, hogy nem vagyok mohóbb nála! Drágaszág! - Röhögök, jó dolgom lenne az biztos.
A Josh téma átrágva egyelőre, bár úgy sejtem előkerül még. Egyelőre bólintok, hogy ok, elég. Aztán elvigyorodom, hogy eleget ült. Én is így gondolom, fel is csillan a szemem.
-Egyre gondolunk, mozogjunk! mit szólnál egy tüzes tánchoz a tömegben? Mint Párizsban, hiányzik a pezsgés! - Hajolok szinte pofátlanul közel, majd felhajtom a maradék sört és ha hagyja húzom álljon fel, menjünk táncolni, tomboljunk kicsit, most is épp valami nagyon táncolós zene megy. Ha hagyja behúzom a tömegbe és fogva a derekát táncolok vele. Ha már egy ilyen helyen vagyunk, használjuk ki! Az őrültséget meg menet közben kitaláljuk, egyelőre melegítsünk be.

-Ééééértem, majd elmúlik. - Ha nálam elmúlt, Eleenél is el fog múlni, mert nem kell félni a komoly érdeklődéstől. Furcsa eleinte és nem mer az ember hinni benne, de ha enged, menni fog az!
-Nem kell mondanod semmit! Max azt mit csinál hétvégén, elmehetnétek bulizni. Vagy azt hiszed, akkor már rögtön azt hinné, megkérted a kezét? - Én simán hívtam a csajokat újabb találkára, ha jól éreztem magam. Mindig az elején közöltem, nyitott kapcsolatot keresek, aki mégis többet látott bele... azzal nem tudtam én sem mit kezdeni ez tény, de a többség értette és jó volt.
-Jah, az elég szívás, mikor begerjedsz, várod az ágyjelenetet és elmarad. - Mondom kínos mosollyal, olyan nálam is volt.
-Az a jó, nem gondolod? - Ki az egyszerű manapság? Szerintem Elee így jó ahogy van, ha most neki a tombolás kell, a függetlenedés, akkor csinálja azt, ha meg majd komolyat keres, talál majd olyat is. Ennyi.
-Csak a faternak nem árt, tudom, én sem voltam mindig őszinte a szüleimmel. De ők ezt nem értik... kár is magyarázni. Vagy épp bármi hasonló, az én szüleim egyáltalán nem értettek engem vagy az öcsém. De Josh szerintem megért téged. Bár tény, nem bírtam rávenni én sem, menjen bele akkor egy nyitott kapcsolatba, mert látja, én sem vagyok elvetemült, ő sem lesz az... - Vonok vállat, nem titok, erősen pedzegettem neki, mennyire sok előnye lenne, mert lenne nemi élete, gond nélkül együtt lehetne Eleevel de mellette ismerkedhetne is. De nem. Josh nem ilyen...
-Az kevés. - Sóhajtom, Callie esetén tudom, nem elég. Ugyan nem vesztünk össze végleg, de nem is értjük egymást a mai napig szerintem. Szóban nem. Bezzeg anno, amikor még nem beszéltünk közös nyelvet... de hol van az már!
-Vagy csak féltél észrevenni, mert nem adlak senkinek! - Markolom meg finoman a combját, hülyülök, pont nem vagyok egy birtokló valaki, csak épp ragaszkodó, de az más. Aztán mivel tombolni vágyik, behúzom a ritmusra lüktető tömegbe és már táncolok is vele, simulok, mert ez úgy jó. Főleg az új zene, szeretem a hegedűt, forgatom is őt, riszáltatom a csinos fenekét, ahogy a kezem a derekán, de én sem maradok szobor, ha máshogy is de mozgok vele. Persze helyet csinál a parketten, hát belejövök én magam is, eleget ittam, hogy ne zavarjon, ha önzőbbek vagyunk helykisajátítást illetően, kihasználom és forgatom, bedöntöm, letérdelek, élvezkedem abban ahogy táncol, nem bánva ha "küzdeni" kell érte (mert naná hogy más is akarna vele), élvezem a kihívásokat, a táncot, néha tapsolok is, ugrálok, elengedem magam. Még műsort is csinálok ha vevő rá, a jegyesemért sok mindent, főleg ha hódítani kell! Figurákat ugyan nem tudok mint sokan, amolyan hipp-hoppot, de hídba simán lemegyek és vissza, hogy magamhoz rántsam, ilyen akadály nincs. Szeretem ha tombol, na meg ha már lélekvájkálósdit játszattam vele, a minimum hogy kiengesztelem, nem?