Tárgy: David és Trish - nővér riadó! Hétf. Ápr. 21 2014, 22:37
Fárasztó ez a hét, így alig várom, hogy vége legyen. Már szinte csukódnak le a szemeim, úgy mászkálok a folyosón. Néha köszön meg mosolyog egy-két lány, de ügyet sem veszek róluk, hiszen járva el tudnék aludni. Nem bírom ezt a kiképzést, amióta előre hozottan akarom lerakni a diplomámat, még sűrűbb lett az órarendem, mint volt. Még hétvégén sincs nyugtom, akkor is a hülye beadandókat kell csinálnom és a házikat, a tanulásról nem is beszélve. Minden időmet elveszi ez az egész, így a szerelmemmel is kevesebb időt tudok tölteni. Hiába alszunk együtt szinte mindennap, akkor sem elég ez nekem. Remélem, hogy ebben a félévben kicsit lazábbak lesznek az órák. Annyira bámulok magam elé, hogy elnézem a falat és szépen lefejelem. - Áú! - Szisszenek fel, dörzsölve az ütközés helyét. Körbe pillantok rögtön, hogy senki se látott-e és amint erről megbizonyosodtam, már megyek is a szekrényem irányába. Vagy háromszor újra kellett a kódot csavargatnom, mert elnéztem a számokat. Már kezdek ideges lenni, de mikor végre kinyitom, már pakolhatok is be, aztán ki, ami kell a következő órára.
Tárgy: Re: David és Trish - nővér riadó! Hétf. Ápr. 21 2014, 22:54
David & Trish
Nyugodt, komfortos lépésekkel megyek végig a folyosón, élvezem a szabadságot, mely oly annyi megkönnyebbülést okoz, hogy szinte már a fellegek között járok. A vizsgák még hátra vannak számomra, úgy hogy kiélvezem az utolsó csepp szabadidőt is, így hát az egyetlen lyukas órámban egyszerűen el megyek shoppingolni. Ez a gondolat annyira boldogító, hogy egy nagyot nyújtózva,- reggeli torna ide vagy oda, ez most jól esett - egy hatalmas ásítással megyek a mosdó felé, amikor valamibe beleütközök. Nem foglalkozok vele, majd amikor gyanút fogok, hogy ez a valami nem valami hanem valaki, hirtelen fordulok meg, és egy csontropoktatással, illetve egy köhintéssel hívom fel magamra figyelmet, hátha fölébred abból a méla, hatalmas kobakja rejtelmeiből. Egy kinyíló suliboxhoz megyek, és tesztelem ezt a valakit, hogy mennyire fáradékony, vagy éppen figyelmetlen, ugyanis egy jó darab ideig nem vesz észre az ajtó mögül. Miután becsukja, és menne tovább, elcsodálkozok, majd egy hatalmas köhögő rohammal hívom föl magamra a figyelmet.
Tárgy: Re: David és Trish - nővér riadó! Hétf. Ápr. 21 2014, 23:44
Őszintén szólva alig vártam, hogy vége legyen az órának. Már mindenkinek feltűnt, hogy nem jegyzetelek, hanem csak támasztom a fejem, miközben csukódnak le a szemeim. Ha most valaki megkérdezné, hogy milyen órán voltam, nem tudnék rá válaszolni. Hiába nyújtózkodok a folyosón, sehogy sem lesz jobb. Kell valakit találnom, hogy megmasszírozzon, vagy csak valaki, akinek van autója, hogy hazavigyen, mert félő, hogy a buszon is elalszok. Amikor neki megyek a falnak, akkor jövök rá, hogy muszáj lesz kávét innom, mert ez már nem állapot. Túlhajszoltam magam és ezt most nagyon is érzem, így a szekrényemnél állva már pakolom is be a cuccaimat. Annyira nagy a folyosói zaj, hogy észre se veszem, hogy imádott nővérkém ott leselkedik az ajtóm mögött. Egy ásítást elnyomva, csukom be az ajtóm és fordulok oldalra, mire megijedek. A szívemhez teszem a kezemet, és a szekrényeknek támaszkodok. - Uh Trish! Meg akarsz ölni? – Szívem kalimpál veszettül, mert nem számítottam arra, hogy majd valaki itt lesz. Azért szólhatott volna az előbb is, hogy itt van és ne ijedjek meg. Komolyan mondom szerintem szánt szándékkal csinálta. Ha már itt van, akkor szerintem együtt is tölthetünk egy kis időt, feltéve, ha nem kezd el megint anyáskodni. Azt utálom, pedig tudom, hogy mennyire aggódik értem, de már nem élek kicsapongó életet, bár ezt neki nem kell tudnia. A kérdésem magamban ragad, mert megzavarnak. - Szia David! - Hangzik kórusban és még mosolyognak is. - Annyira helyes. - Az egyik lány kicsit hangosabban súgja a mellette lévő lánynak, majd már el is tűnnek. Én pedig végig rájuk néztem, bár nem köszöntem nekik, egyáltalán nem jutottam el odáig, hogy kinyissam a számat. Viszont most már Trishre nézek, így az előző kérdésemet fel tudom már rakni. - Mit szólnál ahhoz, ha innánk egy teát? – Teszem fel az ajánlatom, egyáltalán nem voltam régen teás, inkább kávét ittam, de Elaine rászoktatott erre. Igaz nem nagyon érzem a hatását, de hosszabb távon, jobb a tea. Legalább a szívemet sem dolgoztatom meg annyira. Szerencsére mostanára lenyugodott, így ismét a normál ütemben dobog. - Végeztél vagy van még órád? – Vonom fel kérdőn az egyik szemöldökömet, mert szívesen hazamegyek vele, legalább addig sem alszok el, mert van, aki ébren tartson. Talán még azt is megengedi, hogy vele aludjak. Mindig is imádtam, hogy simogatja a hajamat, és ez most is így van. Féltett titkom, de szeretek a nővéremmel aludni.
Tárgy: Re: David és Trish - nővér riadó! Hétf. Ápr. 28 2014, 18:14
David & Trish
Elmosolyodok David megijedt arcán - ritka, és egy úttal örömteli pillanat ez -majd egy gonosz vigyorral az arcomon válaszolok neki. - Jelen pillanatban még nem - felelem szeszélyesen, majd utca sarki nagy lánycsapat derűs arcát látva, mely most inkább David felé hajlik, rájövök, szemöldök húzással jelzem, hogy a bizonyos még nemen hatalmas hangsúly van. Én sosem láttam bele az öcsém lelkivilágába már ha van ilyen, de azt nem tudom megérteni, mért kell minden lánynak tenni a szépet... Majd rosszalló tekintetemet eltüntetve, Davre nézek, és egy nyugodt mosollyal bólogatok, hogy igen, ez jó ötlet lenne. - Jó rendben, menjünk...- Mondom, majd egy forró, meleg kávéra gondolva össze fut a nyál a számban. Akár fáradt vagy éber vagyok, ez az egyetlen ital amit bármikor megtudnék inni, s nem is az íze miatt hanem a benne lakozó erőről, arról a fekete energiáról, mely mindig talpra állít fizikailag, és lelkileg is. Naponta reggel, és délben szoktam inni, főleg ilyenkor kettő és három óra között. Nem mindig, de általában ilyenkor van egy lyukas órácskám, melyben vagy tanulok, vagy egy kávézóban üldögélek, szóval David most igazán nem zavar. - Majd még vissza kell jönnöm, még lesz egy órám .- Teszem hozzá mellékesen - És te? Most végzel nem? - Ránézek, és közben azt próbálom kitalálni, vajon most mire gondolhat - hiába, nem vagyok egy igazi "emberismerő" - mert míg az én arcomra rá van írva min jár az eszem, az övét teljesen kiismerhetetlennek érzem. De talán néha ez jobb is így, nem kell mindenről tudnom... Bár szeretnék. Főleg, ha ezt a sok lányt nézem, akik még mindig lassú léptekkel haladnak mögöttünk, és Davidről beszélgetnek.
Tárgy: Re: David és Trish - nővér riadó! Hétf. Május 12 2014, 20:25
Kérdőn felvonom a szemöldökömet, szerintem nem tettem a mai nap még semmit, hogy tervezze a halálomat. Persze eléggé fáradt vagyok a nem alvás végett és nagyon nem tett jót ez a szívemnek. - Ahh, miért? Mit csináltam? - Megforgatom a szemeimet és hiába van a nemen hangsúly, akkor is tervezheti. A lány csapat felé nézek, bár abból csak ketten szakadnak le, akik hozzám is szólnak. Néha kicsit kellemetlen, mert azt hiszem, hogy most már a suli "ribanca" is lehetnék. Hiába most a szerelem úgy is elveszi az eszemet, így más lányra nem tudok gondolni. Mivel szabályosan érzem, hogy szemeim csukódnak le, ezért felajánlok drága nővérkémnek egy teázási lehetőséget. - De ne itt! Menjünk el a sarki kávézóba, ott finom teát adnak. - Igazából van egy rejtett üzenete is a kérésemnek, mert hiába finom a tea, a sarki kávézóban csak a fogyasztó vendégek tartózkodhatnak, így lerázhatom magamról kivételesen a lányokat. Amúgy is szeretnék a nővéremmel most kettesben lenni, mert akarom bosszantani az előbbi halálra rémisztés miatt. - Ugyan már, ne legyél stréber! Vagy nem szeretnél az öcséddel egy kis időt eltölteni? - Vonom kérdőre, bár néha idegesítő, de imádom döntésre kényszeríteni, mert tudom, hogy szívesebben van a nyakamon, hogy mindent kiderítsen rólam. - Elvileg nem, de haza megyek aludni. Mert így is zokninak érzem magam, nem látom értelmét, hogy aludjak az órán. Akkor már inkább otthon a kényelmes ágyikómban. - Rántom meg a vállaimat nem törődve semmivel. Amúgy sem fontos tárgy, csak a plusz creditek miatt vettem fel, de már megbántam. Viszont előadás, így nem muszáj bent lennem. Ahogy sétálunk és mögöttünk sutyorognak a lányok, hátra pillantok, majd a nővéremre. - Van srác a láthatáron vagy még mindig én vagyok a Nagy Ő számodra? - Gonosz vigyor jelenik meg az ajkaimon, imádom ezzel szivatni, de hát tényleg többet foglalkozik velem, mint bárki mással, így okkal feltételezhetem, hogy belém zúgott. De persze ezt nem gondolom komolyan, mert tudom, hogy köztünk csak testvéri szeretet van, de hát azért a nővérem, hogy ilyenekkel szívjam a vérét.