Muszáj felnevetnem az reakción, amit a Twilight váltott ki belőle.
- Nem önszántamból. Fogadást veszítettem és csak az első részt.De az is bőven sok volt. De komolyan...a csillogásnál jobbat nem tudtak kitalálni? A Vámpír naplókba legalább elégnek. Inkább kétszer a Titanicot mint annak a förtelemnek bármelyik részét még egyszer. És mielőtt rákérdeznél. Igen. Az teljes első évadot láttam a Salvatore testvérekből. Jó tanács. Sose legyen húgod, aki addig nyaggat míg le nem ülsz és tesó program címen meg nem nézeti veled  szív szeretetből. Még az emlékük is fáj. Hosszú és fájdalmas órák voltak azok. Smithékben nem kellett most sem csalódnom. Sűrű elnézés kérés közepette vágtatnak végig a termen.
- Percre pontosan. Hihetetlenek. Én is neki állok a popcornnak és várom, hogy elkezdődjön a film. Eléggé megtelt a terem. szóval nem lehet rossz. Bár a Twilightnál is telt ház volt szóval ez nem jelent semmit manapság.

Ahogy kifejti bővebben,miért és hogyan látta a Twilightot, szélesebbre húzódik a mosoly az arcomon. Így már valamivel érthetőbb a dolog azért.
-Mindjárt más. Miért? A csillogás menő? Tudod hány embernek volt utána csillogós testpermete? Én is kaptam egyet..el is ajándékoztam. -mondom mosolyogva. De most tényleg, egy csomó ember akart akkoriban Edwardra meg Jacobra hasonlítani. Még Team Jacob és Team Edward is volt és pólókat is lehetett hozzá kapni. Jesszusom, az volt még csak egy elvetemült korszak.
-Nincs húgom. És különben is. Én végignézném vele a vámpírnaplókat. De nincs, így erről nem is kell beszélni... te meg nézess meg a húgoddal valami pasisat cserébe. -mosolyodok el, majd visszahelyezkedek a székembe és nekiállok szép lassan a popcornnak, bár nem fogom sokáig bírni és hamarosan marokkal tömöm majd be. De igyekszem jól viselkedni, ahogy egy lánynak illik.
-Szuper jók. Nem lehet, hogy ők a mozi egy külön szolgáltatása? -érdeklődök, mert elég bizarr, hogy egy egész család beverekszi magát mindig ugyanakkor. Ez már több, mint fura.

- Ezen nincs mit mosolyogni. Tragikus volt. Megrázódom az emléktől is.
- Pedig megnéztelek volna csillogós testpermettel. Vigyorodok el. Elképesztő, hogy egy-egy film vagy videó milyen vírusszerűen hatol végig a világon. Nagyjából fél éve írtam egy ezzel foglalkozó cikket. Gyűrűk Urától a Harlem Shakeig. Érdekes és ugyanakkor elkeserítő volt látni, hogyan züllött le a mainstream mind filmes  vagy épp zenei téren. Nem akarok begyöpösödött, görnyedt hátú morgós vénembernek tűnni, aki folyton a ' bezzeg az én időben' közhelyt kántálja, de valahol tényleg szomorú. Ott van például a Star Wars régi és új szériája. Ott szépen végig lehet követni, hogyan öl meg egy zseniális elgondolást a pénz.  
- A jegy ára egy a késő családok produkcióját tartalmazza.Jó szórakozást. Hivatalos hangon mondom, mint, ahogy az a munkájába belefásult bemondó szokta. Kezdődik a film. A szereplő gárda elég ígéretes. Nincs benne Kristen Stewart így akkora baj már nem lehet. Szépen lassan beindul a susmos. 'Jaaj ez melyik izébe is játszott?' és ehhez hasonlók de perc múlva elhallgatnak ők is. Kíváncsi vagyok mi sül ki ebből a filmből.

-Bocsi. -mosolygok továbbra is, egyszerűen nevetnem kell, ha csak rágondolok, ahogy végignézte a Twilightot és a Vámpírnaplókat.
-Ó, biztos szuperül állt volna ... de szerintem ez inkább hozzád való lenne. -nevetem el magam, majd fészkelődni kezdek a székemben. Mindig azt mondják, hogy a mozikban tök kényelmesek a székek, vagyis már-már fotelek, de valahogy én ezt nem érzékelem. Nem tudom, biztos velem van a baj, de én a film felénél már elülöm a fenekem és a végén úgy kell kioperálni magam a székből. Úgy tűnik, nem nekem gyártották ezeket. Hosszas gondolkodásomból a fiú, hangosbemondóhoz hasonlító hangja billent ki. Elnevetem magam, majd lassan kezdődik is a film. Hmm, a szereplőgárda egész jó, most már kíváncsi vagyok, mit is választottam. Mert persze, hogy megint csak a plakát alapján böktem rá, így fogalmam sincs, lényegében miről is szól a film. De az eleje már jó.. autósüldözés. Tipikus akciófilmes jelenet, de mindig belecsempésznek valami újat, kíváncsian várom. Időközben végre megtaláltam a kényelmes pozíciót, így hát figyelve a filmre, szinte már-már gépiesen teszem be a számba a kukoricadarabokat.

Autós üldözés, lövöldözés és a többi akció film kellék. Egy olyan átlag, kissé sablonos filmnek néz ki, de aztán kitudja. Gis elég sokat fészkelődök azt hittem már sosem hagyja abba. Már javában beindult a cselekmény, kissé Szállító feelingű, de nem rossz. Olyan középszerű. Halál laza bőrdzsekis rossz fiúk, akik szét oltanak mindenkit, maguk körül. Nincs benne túl sok csavar, de végül is nem érzem azt, hogy bealszok rajta. Közben aktívan tömöm a fejem kukoricával meg kólával.
- Egész jót sikerült választani. Jegyzem meg közel a vége felé. A legtöbb esetben folyton dumálok és le se lehet lőni, de ha mozizok akkor síri csend. Én is utálom ha valaki a hátam mögött végig beszéli az egészet, meg ha már egyszer jegyet vettem, akkor normálisan megnézem, kivéve persze ha nem olyan unalmas, hogy a harmadik percben halk horkolásba kezdek. És a világ újra megmenekült hála a főhősünknek. Meg a Pindúr pandúroknak.
- Nekem tetszett. Nem volt benne túl sok meglepetés, de alapjában nem volt rossz. Te hogy vagy vele? Érdeklődöm mikor már a nagy finish és a vége főcím megy, de még ülünk. A kukoricámat és a kólámat is kivégeztem. Pont mint mindig.
- Készülsz még valamerre vagy hazavigyelek? Kocsival vagyok. Mivel udvarias lovag felajánlom magam taxisnak is. Bár kétlek, hogy elfogadja mert akkor megtudnám hol lakik, de vannak még csodák.

Tipikus amerikai film, de nem rossz. Olyan fajta, amit nem akarok többször megnézni, de egyszer nem untam halálra magam rajta, és tudtam követni a cselekményt. Mikor a fiú is megjegyzi, hogy jó filmet sikerült választani, büszkén kihúzom magam, bár még tart a film, így igyekszem odafigyelni.
-Örülök. -mosolyodok el, de nem veszem le a szemem a filmről, miközben már a kukorica végét pusztítom. A kólából azért még maradt egy kevés, azt lehet nem sikerül elpusztítani.
-Szerintem is jó volt. Nem valószínű, hogy még egyszer megnézem, de így jól elvoltam vele. -válaszolok, majd végül is sikerül kiinnom a kólám végét, és így mindenképp pozitívan zárom a filmet. Annak is örülök, hogy a fiú nem pofázta végig a filmet, mert akkor tuti lecsaptam volna, vagy legalábbis elköltöztem volna egy másik sorba, még ha bunkóság is film alatt mászkálni.
-Szerintem még nézelődök egy kicsit, meg lehet, hogy vásárolok is. -persze, még csak az hiányozna, hogy hazavigyen. Aztán ha legközelebb kedve támadna, csak úgy becsöngetne, hiszen tudná hol lakom. Na nem, inkább mennék gyalog, minthogy hazafuvarozzon.
-De azért köszi. -tartsuk be az udvariassági formákat. Most már tényleg nem tudom, mit gondolok a fiúról, mert ma ugyan nem volt hólyag, de attól függetlenül még mindig nem vagyok meggyőződve róla, hogy alapjáraton is jó fej és nem csak most játszotta meg magát.

- Ja, tényleg ilyen egyszer nézős. Feltápászkodom a székből és elindulunk a kijárat fele. Nem lep meg túlzottan a válasza, egyértelmű volt, hogy fél, hogy ha megtudom hol lakik csak úgy beugrom hozzá hébe-hóba. Mondjuk nem alaptalan a félelme.
- Akkor jó vásárlást én minél előbb elhúzok erről a helyről. Bevágom a popcornos és a colás dobozt is a szemetesbe.
- Ha bármikor megmentésre szorulnál csak gondolj erősen rám és majd odarepülök. Biztatóan rákacsintok és a ruhás zacskókkal megpakolva elindulok a kocsim felé. Pontosan úgy érzem magam mint egy málhás szamár. Beszállok az autóba, klíma be, de rádió ki. Nincs hangulat egy újabb nyálas szakítós számot hallgatni szóval csendben nyomom a gázt. Ez volt a harmadik alkalom, hogy találkoztam Gisellel és teljes nevét se tudom, se telefonszámát. Nem mintha annyira hiányoznának ezek az adatok, de akkor is. Különösebb tervem nem volt vele, és nincs is. Nick Hill nem köti le magát illetve nem akarja lekötni magát. Minden esetre egy darabig most nem kéne összefutnom vele vagy mégis. A franc tudja mit akarok. Lényegtelen. Elég nagy ez a város, ahhoz, hogy elkerüljük egymást, eddig is véletlenül futottunk össze mindig. Ha össze kell futnunk akkor össze is futunk. Jézusom, mikor lettem ilyen szentimentális?