A new begin of a...? - David&Zin a HÖKben

Tárgy: A new begin of a...? - David&Zin a HÖKben Vas. Dec. 30 2012, 16:32

Utálom a hétfőt. Világ életemben utáltam, és ezen semmi sem változtat. Pedig ma már ittam négy kávét, elszívtam egy szál cigit, és már órám sincs. Oh, tényleg. Pont ezért utálom. Mert ügyelni kell. Mert igyekszem úgy megoldani, hogy Izzievel együtt ügyeljek, de ő vagy lelép mindig, vagy elcseréli. Persze a tudtom nélkül, és nem tudom hogy csinálja, mert velem senki sem akar ügyelni. Soha.
Úgy látszik mára nem is sikerült lefizetnie senkit sem, így egyedül vagyok. Ami akár kellemes is lehetne, csakhogy halálra unom magam. Ráadásul most pont nem zárkózhatok be az irodámba, ahogy egyébként tenném, mert itt kell ülnöm, a mindenkik számára látható, elérhető helyen, egy gagyi számítógép előtt, amint Windows 7 van. Könyörgöm, már a 8-nál tartunk. Érintőképernyős gépeket akarok, a legújabb szoftverrel. Miért olyan nagy kérés ez?! Jah tudom. Gazdasági válság. Na jó, akkor youtube... és Sungha Jung. Mert az olyan kellemes zene, és be lehet állítani, a lejátszási listát nem kell nekem mindig visszanézni, hogy beíndítsam.
Amúgy a legutóbbi HÖK-ös buli képeit nézem, van egy csomó kép Isabelláról. Annyira szép volt. én meg nem mentem oda hozzá. Reméltem, hogy majd ő jön. Hát nem jött. Lelépett valaki mással. Oh igen! Ezzel itt! Megpöckölöm a képernyőt.
- Rohadj meg, geccci!
Nem vagyok hülye, de ez most jól esett. Elégedett mosollyal megyek a következő képre. Hmm. Ez én vagyok. Melyik barom vette a bátorságot, hogy lefotózzon? Bár ez jó kép... Még egy kép Izzieről meg erről a szemétről, akivel táncolt. Nem bírom a csávót. Ez biztos. Breeről miért nincs kép? Ja, de itt van egy. Hmm... egész jó csaj ő is. Elsőben tetszett. Vajon tudott róla? Nem hiszem. Sosem mondtam. De attól még így van. Ideális lánynak tűnt, nagyon sok szempontból. De aztán lelépett New Yorkba, és mire visszajött, valahogy elmúlt ez az érzés. És nem csak azért, mert tudom, hogy van valami pasija. Hanem alapból is. Aztán meg jött Izzie. És... És azóta is ő kell.
Szét nézek. Sehol senki. Akkor rágyújtok. Igaz, a napi egy szálon már túl vagyok, de pont ma reggel vettem egy dobozzal, van még nálam. Már be is teszem a számba a cigit, és épp felállok, hogy megkeressem a gyújtót, amikor nyílik az ajtó.
- Oh a francba.
Állapítom meg szomorúan, és kiveszem a számból a cigarettát, majd visszateszem a dobozba, miközben már be is lép egy srác, akinek nyílván szüksége van valamire.
- Szia! Mi kéne?
Kérdezem, nem túl lelkesen, de talán elnézi, ha rájön, hogy épp cigiszünetre készültem. Habár, tökre nem érdekel az sem, ha nem.

Tárgy: Re: A new begin of a...? - David&Zin a HÖKben Vas. Dec. 30 2012, 16:54

Nem szeretem a szélviharokat, mert ha belépek egy fedett helyre, úgy nézek ki, mint aki most kelt. A kapucnit felkapom a fejemre, de nem sokáig marad rajta, mert mindig belekap a szellő és lefújja rólam. Ráadásul hideg, csípős, így az arcomat is pillanatok alatt kikezdi és tiszta vörös lesz. A szemeimről nem is beszélve, most alig bírom nyitva tartani, ráadásul úgy érzem, hogy hamarosan elhagyja a lábaim a talajt. Kezeimmel a fejemen tartom a kapucnit és lefelé nézek, néha-néha felpillantok, hogy ne menjek neki semminek, de ebben az ítéletidőben nem lehet normálisan közlekedni. Amint elérem az egyetem területét, hálát adok az égben lévőknek, hogy túléltem az idefelé vezető utat. Az ajtóhoz most kifejezetten nagy erő kell, hogy kinyissam, majd ha ez megvan, szinte belök a szél, befújva a port és a leveleket. Alig bírom visszacsukni az ajtót, már neki feszülök, mikor végre enged. Becsukva, hallom a szél visítását, azokon a kis réseken, ahol még be tud jönni. Kifújom a levegőt és leveszem a kapucnim, hiába a reggeli szépítkezés a fürdőszobában, pillanatok alatt tönkre tette a frizurámat az idő. Amennyire csak tudom, valami normálisra beállítom, hogy mégse nézzenek egy szökött őrültnek, majd elindulok a Hök-be. Remélem, hogy Izzie van bent, mert tudom, hogy ő vajszívű és szinte mindent engedélyez, amire nekem szükségem van. A Hök ajtót elérve, kopogok, majd belépek, nagy pechemre nem a lány van bent, hanem Zin. Érzem a hangján, hogy rosszkor jöttem, a kezére pillantva pedig rájövök, hogy miért.
- Szia. Bocs, nem akartam zavarni. Cigi mellett is megbeszélhetjük, ha gondolod. – Rántom meg a vállaimat, bár ennyi idő alatt simán kinyöghettem volna, hogy mit akarok, de nem akarok semmi elrontója lenni, így nekem még ez is belefér. Közelebb megyek mindenesetre, és megvárom, hogy valamit szóljon vagy menjünk. Ha mégis úgy dönt, hogy nem akar cigizni – aminek örülnék, mert nem akarok megint kimenni, elég lesz, majd hazafelé -, akkor helyet foglalok az asztallal szemben, hogy aztán elé tárhassam az ötletet, amiért idejöttem.

Tárgy: Re: A new begin of a...? - David&Zin a HÖKben Vas. Dec. 30 2012, 17:22

Nincs jó kedvem, de kinek lenne, ha élete szerelmét látná egy csomó fotón valaki mással enyelegni? Hát ugye, hogy senkinek. Szóval tökre érthető, hogy jó érzéssel tölt el a fejét pöckölni, meg azt képzelni, hogy ezzel valóban elrepül a feje valahova nagyon messzire, amit nem neveznék meg, mert nem nyomdafestéket tűrő a kifejezés. De ezzel alapvetően elég jól elszórakoztatom magam, csak közben kicsit ideges is leszek, és egy cigaretta megfelelőnek tűnik, hogy levezessem ezt a fajta feszültséget. Hamár a valóságban nem verhetek be a csávónak... Ugye, Izzie is haragudna, agresszívnak is nyílvánítanának... csupa hátránya van. Még akkor is, ha engem nagyon jó érzéssel töltene el a dolog. Szóval ott tartottam, hogy cigi, csak vonz ennek a görénynek a képe a képernyőn. De már a számban a cucc, csak az öngyújtó kell, és ekkor nyílik az ajtó.
Végignézek a srácon, nem irigylem, tuti kint volt ebben az ítélet időben, ami odakint van. Még jó, hogy én kocsival vagyok. Még akkor is, ha amúgy pont amiatt az autó miatt vagyok most leégve. Szóval nem tudom ki ő, és mit akar, és ha nem azzal kezdené, amivel, akkor tuti kilökném a fenébe, de így megnyugszom, intek neki, hogy dobja le magát, az erre a célra fenntartott kényelmes székek egyikébe, majd kinyitom az ablakot.
- Hallgatlak.
Mondom egyszerűen, és csak elhúzom a szám, ahogy az ablakon bejövő szél összekócolja a hajam. Ezt még megbánja a köcsög... De előbb rágyújtok. A cigit visszateszem a számba. Elsétálok az ajtóhoz, amin az előbb bejött, és belülről ráfordítom a kulcsot. Nem akarom, hogy bárki bejöjjön, amíg cigizek. Ezt a srácot majd szépen megkérem, hogy ne köpjön be. Kitámasztom az ablakot, hogy épp csak résnyire legyen nyitva, hogy a füstöt kifújhassam rajta, meg a hamut kintre pöckölhessem. Meggyújtöm a cigit, aztán pillantok az érkezőre, jelezve, hogy most már tényleg figyelek.

Tárgy: Re: A new begin of a...? - David&Zin a HÖKben Vas. Dec. 30 2012, 17:42

Örülök, hogy kintről végre bejöttem, így már megyek is az iroda felé, amit célul tűztem ki magamnak. Összeszedem minden gondolataimat, amivel elő akarok állni, majd már kopogás után be is nyitok. Látom, hogy a srác nem igazán örül a jelenlétemnek, de ebben az esetben nem érdekel, mert nagyon is fontos, amit szeretnék mondani, legalábbis nekem az. Azért én sem vagyok kegyetlen és, hogy lássa velem lehet beszélni, „megengedem”, hogy közben dohányozzon. Legalább ettől egy kicsit lenyugszik és jobb kedve lesz, talán. Az nem igazán jó ötlet, hogy kinyitja az ablakot, mert már is befúj rajta a szél, nem is kis erősségben. Sóhajtok egyet, hogy már mindegy, az én hajamat is újból összekócoltam. Hallom, ahogy a hátam mögött kattan a zár, majd amint engedélyt ad, már el is kezdem.
- Engedélyt szeretnék kérni egy projekthez. A lényege, hogy egy kisebb stábot állítanánk fel és egyetemen híradásokat csinálnák. Ez részben gyakorlat nekünk. – Foglalom össze röviden, bár nem így akartam megfogalmazni, de úgy hiszem, hogy most bőven elég ennyi is. Hogyha valamit nem ért vagy kell még instrukció, akkor úgy is kérdezni fog. Az arcára pillantok, figyelve, hogy vajon milyen reakciót váltok ki ezzel. Úgy hiszem, hogy elég illedelmesen tértem rá minderre, így ez miatt nem lehet kifogása. Hátradőlök a székben, majd várom az ítéletet. Tudom, hogyha Zin nemet mond, Elaine úgy is elintézi, csak ha már a diákokról van szó, akkor kell a formaiság miatt a Hök beleegyezése.
- 4-5 ember lenne benne. Csinálnánk interjút, fényképeznénk és tudósítanánk az egész iskolát a napi eseményekről, péntekenként pedig egy heti összefoglalót tartanánk. Természetesen mindezt órák helyett. Az adások pedig egy-egy órán mennének le, amikor a diákok és a tanárok figyelnek. – Bővítem ki még egy pár információval az előbbi rövid összefoglalásomat. Úgy hiszem, hogy egész jól csináltam, ha már műsorvezetőnek készülök, akkor a tömör lényegre kell koncentrálni a felesleges köröket, pedig kerülni.

Tárgy: Re: A new begin of a...? - David&Zin a HÖKben Vas. Dec. 30 2012, 17:59

A napom szokás szerint nem úgy alakul, ahogy elterveztem, és nem is értem, miért nem szoktam még hozzá ehhez. Nagyot sóhajtok, ahogy nyílik az ajtó, és kész lennék eltenni a cigimet. Még jó, hogy nem kell. Mert bár fogalmam sincs ki ez, azt állítja őt nem zavarja. Nos akkor apró rendezkedés - mert az, hogy őt nem zavarja, nem jelenit, hogy másokat sem zavarna, azt pedig nem szeretném - és rá is gyújtathok. Ő meg mondhatja, amit akar. Szerencsére nem beszél mellé, rögtön a lényegre tér. Vajon a többi ember miért nem ilyen? Miért kell mindig hosszú körítést találniuk a mondanivalójuk mellé, és elmesélni a fél életüket, ami az ég egy adta világon, senkit sem érdekel? Na de ez a srác nem ilyen, és ezért hálás vagyok neki.
- Ki az a nektek?
Vetem fel, csak mert még azt sem tudom, ki ő, mit csinál, hanyad éves, melyik tanárral... De majd mondogatja. A legtöbb dolgot szerencsére magától is. Bár helyenként sántít a dolog, azért időnként bólintok, jelezve, hogy felfogtam, amit mondd. Beleszívok a cigimbe, és a füstöt kifújom az ablakon, csak aztán nézek rá, és teszem fel a további kérdéseimet.
- Az órák helyett dolgot, hogy gondoltad? Az egész egyetemnek, vagy csak a ti karotokon belül?
Mert egész egyetemen teljesen elképzelhetetlen. Mellesleg az órák helyett az amúgy is sántít. De ha jól elmagyarázza, csinálhatunk belőle szabadon-választható, vagy kötelezően-választható tárgyat. Még nem tudom melyiket, ahhoz jobban el kell még magyaráznia ezt az egészet. Kell ugye egy tanár is, aki az egészet levezeti, stb. stb. De nem zárkózom el a dologtól. Kivételesen olyasmivel zaklat valaki, aminek tényleg van értelme. Amíg beszél, addig meg talán a cigimet is elszívhatom.

Tárgy: Re: A new begin of a...? - David&Zin a HÖKben Vas. Dec. 30 2012, 18:53

Egyből gondoltam, hogy egy apró részletet elfelejtettem, amint visszakérdez. Sóhajtok egyet, hogy ennyire feledékeny vagyok, pedig azt hittem, hogy itt a Hök-ben nagyjából ismernek. Igazából úgy készültem, hogy Izzie van itt és ezért nem mutatkoztam be, ami ki is ment a fejemből. Egy halvány bocsánatkérő mosoly jelenik meg az arcomon, bár nem hinném, hogy a fiút nagyon érdekelné.
- Na igen a körítés. David White vagyok, műsorvezetői szakon első éves. Elaine tanárnő ötlete volt, ez az egyetemi híradás, hogy valami kis gyakorlatunk legyen, mielőtt valóban szakmai gyakorlatra mennénk a tv-hez. – Mondom el röviden a bemutatkozást, és hogy igazából hogyan lett ez az ötlet. Kicsit szétszórtnak érzem magam, amíg álltam az ajtó előtt, addig nagyon szépen elmondtam magamban, és vázlatra felépítettem a részleteket, erre tessék, itt beszélek össze-vissza, nem csodálkoznék, ha nem adna rá engedélyt. Tovább beszélve újabb kérdéseket kapok, ami csak nekem jó, mert így tudok sorban haladni mindennel, amit el akartam mondani, csak épp nem jutottam el odáig, így biztos, hogy nem hagyok ki semmit.
- Az a 4-5 ember, aki benne lenne a projektben az a műsorvezetői óra helyett a stúdióban lenne és forgatnánk. Egyelőre csak kezdeti stádiumban van, így arra gondoltunk, hogy csak a mi karunknak vetítenénk egy híradót, megnézve, hogy mekkora sikere van. És ha ez jól megy, akár az egész egyetemnek mehetne, órák előtt. Ha van iskolai rádió, akkor akár lehetne egyetemi tv is. Később mehetne internetre, online adások. Ezek még nagyon távoliak, most csak egy próba hetet akarunk. – Próbálom minél jobban elmondani, hogy értse ő is, bár kezdtem a végére belezavarodni, így nem zárkózok el a további kérdésektől. Tudom, hogy ez most nem ment túl jól, ilyenkor nem is szeretnék állás interjú lenni, mert tuti, hogy kidobnak.

Apró részletet hagy ki, de emiatt kissé zavaros nekem a dolog. Lehet azt gondolja, hogy ő valami nagy ember itt? Ismernem kéne? Hát benézte. Elsős. Cöh. Na jó, elnézem neki, hogy nem tudja mi a dörgés. Az, hogy engem mindenki ismer, természetes. Én képviselem az érdekeiket. És én szívok a legtöbbet. De ezt neki nem kell tudni. Mondjuk, a neve pont nem érdekelt, és elég lett volna, ha annyit mond, műsorvezetősök, de végülis így sem rossz. Ráadásul, most már azt is értem, miért ő jött, és miért nem formanyomtatványokat kitöltve. Jah, mert ennek amúgy ez a módja, csak mivel érdekes, amit mondd, na meg mert, ahogy így hallgatom sok macera lesz vele, muszáj kérdezgetnem.
- Elaine meg az ötletei...
Motyogom, miközben a cigimbe szívok, majd kifújom a füstöt. Van, ami nem változik. Az a nő pont ilyen. Gyönyörű, céltudatos, és szabad. Tulajdonképpen hasonlít Izziere. Vagyis Izzie rá. De ez mindegy. A lényegen nem változtat. Az elképzelései neki is nagyon jók, kissé elszálltak, és megvalósíthatatlanok, és természetesen tőlem vár rá megoldást. A különbség az, hogy Izzie maga vezeti fel a lehetetlen elképzeléseit, Elaine, meg egy ilyen kis suhancot küldd. Viszont David - mert megjegyeztem ám, hogy így hívják - elég jól előadja az igényeiket. Elaine jól választ. Ezt persze tudtam, de na...
Szóval azokat az információkat, amikre szükségem van, nagyjából megkapom, és közben a cigimet is elszívom. Oké, akkor most már csak fogat kell mosnom és minden zsír lesz.
- Ez elég sok papír munka, és persze Elainetől is kell majd pár aláírás, mert máshogy nem megy. Aztán felküldjük a dékáni hivatalba, és ha ők jóváhagyták, akkor semmi akadálya a dolognak. De ahhoz nagyon jól kell mindent megfogalmazni, hogy semmibe se tudjanak belekötni.
Mondom miközben elnyomom a csikkem, és kipöckölöm az ablakon, majd becsukom azt. Megkeresem a táskámban a fogkefém, meg a fogkrémem, aztán felpillantok Davidre.
- Nekikezdjünk most, vagy egyelőre csak elviszed a megfelelő lapokat?
Nekem végülis mindegy. Vagyis az utóbbinak örülnék, mert akkor előbb nyugtom lenne, az előbbi viszont a későbbi munkától kímélne meg. A hivogatástól, a javítások és egyéb hiányzó papírok miatt. Mert tudom, hogy megy ez. Még ha nagyon ellenőrzik, akkor is mindig kimarad valami.

A gyors bemutatkozás és az egyéb illedelmi körökön túl jutva, már magyarázom is neki tovább a dolgokat, hogy tulajdonképpen miért is vagyok itt. Elaine szavait egyszerűen iszom, és úgy érzem, hogy muszáj ezt a részét elintéznem, hogy lássa az igyekezetemet és levegyem a lábáról. Zin motyogását nem tisztán ugyan, de hallom és kicsit úgy jön le, mintha a nőt szidná. Egyáltalán nem tetszik nekem ez a hozzáállás, mert nagyon jó ötletnek tartom ezt az egyetemi híradót, igaz, hogy az én szavaim elég kuszák, de a kezdeti izgalom miatt.
- Elainenek jó ötletei vannak! – Csattanok fel hirtelen megvédve a nevét, bár nem tudom, hogy mi ütött belém, egyszerűen többet jelent nekem, mint más. Az biztos, hogy a vele töltött estétől kezdtem el ilyen furán viselkedni és a kedvében járni. Nem lehet, hogy belé szerettem. Kétségbeesetten kutatok a gondolataim közt, hogy mikor is történhetett, hogy többet érzek iránta, mint egyszerű tanár vagy nő iránt. Le is hajtom a fejemet, hogy Zin ne tudjon semmit se kiolvasni a szemeimből, bár ahogy az előbb felszólaltam, már biztos, hogy sejt valamit. Egy esélyem van arra, hogy eltereljem a figyelmét méghozzá az, hogy tovább mondom az ötletem, illetve erre kanyarodok rá.
- Elaine aláír minden papírt, ami szükséges. Ha nem kell ő, akkor odaadhatod a papírokat és majd az aláírásával visszahozom őket. Én úgy vagyok vele, hogy amibe bele akarnak úgy is bele fognak. Viszont egy jó megfogalmazott szöveg nem árt. – Gondolkozok hangosan, ami az utolsó mondatot illeti. Tudom, hogy egy olyannal kell összeállni, aki jól fogalmaz, de ehhez is előbb össze kell szedni vázlatosan az összes igényünket, hogy valaki össze tudja rakni. Ez pedig nem kis munka, bár ami most jelenleg a fejemben van és papírra vetem, még abba is lehet hibát vagy kiegészítést találni.
- Ha nincs semmi dolgod, akár neki is kezdhetünk most. Csak, hogy haladjunk vele. – Ajánlom fel, persze nem rajtam múlik, viszont örülök annak, hogy becsukja az ablakot, mert már kezdtem fázni. Hiába van rajtam a pulcsi és a kabát, érzem libabőrös vagyok a ruhák alatt. Még egy kicsit rajtam marad a kabát, de csak addig, amíg meg nem tudom, hogy Zin segít-e most, vagy később akar a papírok és dokumentumok után engem hajkurászni.

Mindig is tudtam, hogy a legszebb öröm a káröröm. És tényleg. Egy aprócska megjegyzés, és ahogy reagál rá. Mosolyogni támad kedvem. Mondjuk, Elaine mindig elérte, hogy mosolyogjak, a fene tudja hogy csinálta. Sosem akartam tőle semmit, és ő sem tőlem. Mégis jó volt, hogy van... Davidnek pedig bejön. És ahogy Elainet ismerem, neki is bejön ez a srác.
- Tudok róla. Bár a szőke haj, elég rossz ötlet volt...
Vagy csak én vagyok túlságosan oda a vörösért? Mindegy. Nem számít. Nekem vörösen tetszett. Amikor ezt megmondtam neki, kaptam egy pofont. És valamiért most ez is vicces, David meg totál idiótának nézhet, amiért magamban vigyorgok. Inkább ráfigyelek az idő többi részében, és közben lassan elfogy a cigim is.
Amúgy tetszik, ahogy reagál. Egyre biztosabb vagyok benne, hogy oda van Elaineért pedig én tök hülye vagyok az ilyenekhez. De abból indulok ki, hogy én is védeném Izziet, ha más mondana róla rosszat, vagy olyat, ami szeritem rosszul hangzik. Tehát mondhatni átérzem a helyzetét. De végülis mindegy. Neki valószínűleg több esélye van Elainenél, mint nekem Izzienél.
- Ha az ő ötlete volt akkor biztosan. Ez csak formalitás. Szerintem remélte, hogy megússza...
Sóhajtok egyet, és becsukom az ablakot. Elaine valahogy szereti kihúzni magát a komoly munka alól, sosem értettem, hogy vitte olyan sokra, mert pusztán a tehetsége egész biztos nem volt elég. Ha az elég lenne, már én is valami menő helyen dolgoznék, és nem a suli padot koptatnám. De mindegy.
- Rossz a hozzáállásod. Ha valami jó, abba nem tudnak belekötni, ha akarnak sem.
Én maximalista vagyok, sosem érem be kevesebbel, és ha valamibe beletudnak kötni az régen rossz. Én persze bármibe belekötök, de neki szerencséje van, mert ha segítek neki, akkor az olyan lesz, hogy nem köthet bele még az Atyarúristen sem.
Gyorsan vázolom a helyzeteet, és ő a most mellett dönt. Bólintok, eléteszek egy tollat meg egy papírt.
- Elmegyek fogat mosni, addig nagyjából írd le, mi a projekt lényege, miért kell, és hogy milyen felszerelésekre lenne szükségetek. illetve ha bármi még eszedbe jut azt. Ha visszajöttem megkeresem a megfelelő dokumentumokat.
Mondom és meg is mutatom neki a kezemben lévő fogkefét, aztán ha rábólint ha nem, már itt sem vagyok. Vagyis, először kinyitom az ajtót, aztán elmegyek a fiú mosdóba fogat mosni. 3 perc, plusz amíg visszamegyek. Öt perc alatt elég sok mindent összeírhatott.
Kár, hogy a gépet nem kapcsoltam ki... De adtam neki feladatot szóval remélem nem a bulis képeket nézegeti.

Tárgy: Re: A new begin of a...? - David&Zin a HÖKben Kedd Jan. 01 2013, 00:00

Túlságosan is többet érzek Elaine iránt és ez csak most jutott el az agyamig. Nem szeretek róla rosszmájú megjegyzéseket hallani, bár tudom, hogy a nő számára én csak egy srác vagyok, akivel eltölti unalmas perceit. Ez pedig elszomorít, sőt nagyon is rosszul esik, de fogalmam sincs, hogy mondjam meg neki, hogy talán többet érzek iránta. Igazából magam sem tudom, hogy mit érzek, mert ilyen érzésem még nem igazán volt, de be tudom annak, hogy fáradt vagyok és kedvelem.
- De jól áll neki! – Meg vagyok róla győződve, hogy ez a szőke is jól áll neki, bár más színnel még nem láttam. Zin már biztos, hogy régebb óta ismeri, sőt biztos vagyok ebben, én csak tv képernyőn keresztül láttam őt, de már akkor is nagyon tetszett. Soha sem hittem volna, hogy egyszer a tanítványa leszek és, hogy akar tőlem valamit. Hogy lenyugodjak és féken tartsam az indulataimat, témát váltok és visszatérek a hivatalos ügyre, amiért most itt vagyok.
- Nem olyan, aki meg akarja úszni a dolgokat. Mindössze csak időt spórol. – Rántom meg a vállaimat, nem tudom, hogy Elainenek mi jár a fejében, de most nem ez a lényeg. Nem is kell nekünk erről beszélni, mert előbb-utóbb Zinnek támadok, az meg egyikünknek sem lenne jó. Főleg nekem, az biztos, hogy fegyelmit kapnék, legrosszabb esetben meg kirúgnak. Sóhajtok egyet, ahogy lenyugszom, majd hallgatom, hogy mit mond a fiú. Így elsőre egyáltalán nem lett szimpatikus, de talán túl elfogult vagyok vele szemben, Elaine miatt.
- Pedig szerintem, ha valaki nagyon akar még a Jó Istenbe is beleköt, ha akar. – Osztom meg a véleményemet, itt nem azon múlik, hogy mennyire jó anyagot állítunk össze, hanem azon, hogy a dékánnak tetszik az ötlet és kivitelezhető, minél kevesebb költséggel. Szerintem itt minden a pénzről szól, ahogy az egész világban. Miért az egyetem lenne különb ettől? Bólintok egyet, ahogy elmegy, majd megfogom a tollat és elkezdem leírni, ami eddig a fejemben összejött.
„Stúdió mindennap 1óra lefoglalása, vágóterem, minimum 2 kamera. 4-5 önkéntes ember. Fényképező, mikrofon.” Írom fel a legfontosabbakat, ami egy forgatáshoz kell, majd tovább gondolkozok. Egyelőre szerintem ennyi elég, ha valami még az eszembe jut azt leírom. Egyszerűen most csak a kellékekre figyelek és ha már ez beugrott, akkor felvésem a papírra.
„Kellékek.” Itt nem csak a háttérre és a díszletre gondolok, de még a ruhára is, bár azt meg lehet oldani. Egyelőre mindent leírtam, majd hátradőlök a széken és megvárom, hogy Zin visszatérjen, ha visszajött a kezébe adom a papírt.

Tárgy: Re: A new begin of a...? - David&Zin a HÖKben Szer. Jan. 02 2013, 10:17

Megmondom őszintén sosem gondoltam, hogy Elaineről beszélni ennyire szórakoztató. Épp csak megemlítem a véleményem róla, ez a kis takonypóc meg hogy felkapja a vizet. Egész biztos, hogy odáig van érte, és ezt Elaine is biztos észre vette már. Biztos ki is használja... Hmm. Na mindegy. Amikor azt mondja, a szőke jól áll neki, előveszem a telefonom, és megkeresem az egyetlen képet, amit Elaineről valaha csináltam.
- A vöröses-barna akkor is jobb volt. Te nem nézel tv-t?
Kérdezem épp csak felpillantva Davidre a telómból. Na nem... Nem mutogatom neki a képet. Max ha megkér. De egész nyár végéig ilyen színű volt a haja, biztos látta korábban is. Egyet kéne velem értenie. Persze nem biztos. Valószínű, hogy nem egyforma az ízlésünk. Sőt. Egész valószínű, hogy nekem is csak azért tetszett jobban úgy, mert hasonlít Izziere. A haja. Meg a természete is. Szerintem. De mindegy.
- Nézőpont kérdése...
Ráhagyom. Nem fogok ilyesmiken fent akadni. Amúgy is, úgy veszem észre bármit mondok, ő Elainet fogja védeni. Teljesen odáig van érte. Nagyszerű. Jobb is, hogy a projektről dumál tovább. Azzal legalább tudok mit kezdeni. Az egyik oktatója iránt érzett szerelme már kevésbé ilyen. De persze, meg tudom érteni. Csak nem akarom. És foglalkozni sem akarok most ezzel. Előbb a munka. Mellelseg... lehet mégis foglalkoznék vele. Szörnyű. A végén olyan leszek, mint a többi idióta. Mindezt egyetlen nő miatt.
Tehát a projekt. Épp azt magyarázom, hogy jól kell megírni és akkor nem lesz baj, erre nem kötekszik? Kap érte egy lesúlytó pillantást.
- Istenbe bárki beleköt, de mivel ő jóságos és szeret minket, ő nem köt bele, ha kicsit is elfogadható, amit alkotsz.
Mellesleg, honnan jött ez most neki? Oké, nekem átfutott az agyamon, de én igazából a rektorra gondoltam. Hozzá meg nem jut el az egész, ha mégis, majd bevetjük a titkos fegyvert: Natashát. De ezt amódszert nem szeretem alkalmazni. Igazából sosem alkalmaztam. Szóval most sem. Meg nekem nem is érdekem, hogy ez az egész beinduljon.
Vallással meg nem akarok most foglalkozni, a hangsúlyomból is érezheti David, hogy nem hiszek sem Istenben, sem az ő hű de nagy szeretetében. Ugyanis még nem tűnt fel, hogy szeretne. Na de ez most teljesen lényegtelen.
Elmegyek megmosom a fogam, addig David írogathat. Mikor visszajövök, rápillantok a lapra, és megállapítom, hogy nehéz dolgunk lesz. De sebaj. Leülök a gép elé, kilépek a képekből, és megnyitom a megfelelő kérvényező lapot.
- Ülj át ide, egyszerűbb...
Mondom Davidnek, aztán ha átült, akkor együtt végig megyünk a kérdéseken. Meg az egyéb kitöltendő adatokon.

Zinnel jó veszekedni, bár ha nem Elaineről lenne szó, akkor még élvezném is. Most viszont dühít, amit mond és nem akarom elfogadni, így szinte neki is támadok, bár fogalmam sincs, hogy mi ütött belém. Mielőtt még bármit is tennék, kifújom tüdőmből a levegőt és elszámolok magamban tízig.
- De nézek tévét. De akkor már szőke volt. - Rántom meg a vállaimat, úgy döntök, hogy hidegen hagyom a perverzióját a vöröses-barna hajszínről. Bár egy valakit ismerek, akinek ilyen a hajszíne, biztos, hogy odáig van érte, ha már ennyire ezt a színt kedveli. Azért gonosz nem leszek, hogy felhozzam neki Izziet. Témaváltásként rátérek a lényegre, amiért idejöttem, mert ő sem gondolhatja komolyan, hogy jó pofizni jöttem, hogy dumáljuk meg a ma esti focimeccset, kinél nézzük és hány üveg sört vegyünk. Mivel megint nem értek egyet vele, ezért kénytelen vagyok mindenbe belekötni, mert egyrészt ilyen a természetem, másrészt meg tudom, hogy akinek hatalma van és döntés joga, mindenáron beleköt az ötletbe. Megmosolyogtat az, amit mond, de mégsem szólok semmit, úgy hiszem, hogy ezzel jobb is, ha lezárjuk ezt, mielőtt még átmennénk valami hitgyűlési szektába. Amint elmegy fogat mosni, neki kezdek az ötletek felvázolásához, amit így utólag átolvasva irtó kevés, ami az én fejemben van ennek ellenére. Mégsem tudok többet leírni, pláne azért nem, mert nyomás alatt vagyok és Zin már vissza is ért.
- Igazából, miért is kellett ezt leírnom? - Nézek fel rá, most lehet, hogy csak direkt szivat, de azért átülök a géphez, ha már azt mondja. Valóban egyszerűbb lett volna, ha Elaine intézi, vagy ha már úgy jövök ide, hogy minden le van írva a papírra, mert így nekem elég gyatrának és kidolgozatlannak tűnik, amiről azt gondolom, hogy Zin is így vélekedik. A kérdéseken sikeresen végig megyünk, bár van ahol muszáj kérdeznem, mert nem egyértelmű, de a fiú ezért van itt.
- Ezeket kinyomtatod nekem? - Fogalmam sincs, hogy mi a szokás, kapok róla alapból egy másolatot vagy nem, de nekem szükségem lenne rájuk. Így kérdőn továbbra is a szemeit vizslatom.

Komolyan jól szórakozom. Kár, hogy megsértődne, ha hangosan is röhögni kezdenék. Nem mintha érdekelne, de mostanában kevés ember szórakoztat ennyire. Egy ilyen lehetőséget pedig kár lenne elszalasztani. Épp ezért nem is firtatom tovább az Elaine témát. Néz tv-t de már szőke volt. Ergó csak azóta követi Elaine műsorát, hogy elkezdett egyetemre járni. A hajszín váltás ugyanis a nyár végén volt. Ha előtte is nézte volna, tudná, hogy a vörös mennyivel jobb volt. De nem vitatkozom. Neki tetszik szőkén is. Ez a lényeg. Nekem nem. De nem is kell, hogy nekem is tetsszen. Szóval az egész teljesen felesleges.
- Értem.
Mondom végül, csakhogy ne érezze úgy, hogy nem figyeltem rá. Bár azt hiszem a hangsúlyomból kiérződik, hogy nem tartom elég jónak az érvjét. De mint mondtam. A téma ejtendő. Elszívtam a cigimet, és mennem kell fogatmosni. Addig meg adok neki feladatot. Nem egy lángész a srác az már biztos. Mire visszaérek csak a kellékeket írja össze, és ettől nem leszünk gyorsabbak.
Inkább magam mellé hívom, hogy együtt töltsük ki a papírokat. Amit persze nem ért. Mondom, hogy nem egy észlény. Na de sebaj. Rápillantok, sóhajtok egy nagyot. Aztán válaszolok csak neki.
- Reméletem, hogy összegyűjtesz elég sok mindent, és nem akkor kezdesz el agyalni, amikor a kérdéshez érünk.
A fejemmel a képernyő felé bökök, és innentől kezdve ezt is lezártnak tekintem. Csak a kérdésekre, meg a válaszaira koncentrálok. Időnként belekérdezek még jobban, máskor kicsit átfogalmazom, amit mond. Ilyenkor jó az online újságírás szak, kicsit jobban tudok fogalmazni. Mondjuk, alapból is, de ha valaki megkérdezi, akkor majd erre kenem, hogy ne érezzék magukat olyan rosszul. Csupaszív ember vagyok, nem?
Lassan a végére érünk, igaz pár kérdés megválaszolatlan marad, és szerintem az sem ártana, ha Elaine átnézné, hogy valóban így szeretné-e.
- Temészetesen. Kettő példányban. Szerintem mutasd meg Elainenek, beszéljétek át, aztán ha kell javítunk rajta.
Válaszolok neki, aztán rányomok a nyomtatás ikonra, és miután beállítom a két példányt, már hallom is a masina zúgását, ami jelzi, hogy valóban nyomtat. Felállok, és elhozom a kész lapokat, majd David kezébe adom őket.
- Tessék. Még valami?
Ha nem, akkor… Az órámra pillantok. Még 10 perc. Oké. Azt kibírom. És hála Davidnek, nem untam magam halálra a délután. Még ha nem is ez volt a legjobb program, amit el tudtam képzelni a semminél kifejezetten jobb volt.

Kezd Zin az agyamra menni, ahogy rám akarja erőltetni a véleményét. Csak lenézek a kezeimre, amikkel játszok, és megpróbálom magam visszafogni, hogy ne támadjak rá, amiért Elainet kritizálja. De nagyon is örülök annak, hogy végre lezárjuk ezt a témát, mert neki semmi köze nincs ehhez. Nem is értem, hogy miért kezdtünk el róla beszélni és én miért húztam fel magam ennyire, mikor azt hallottam, hogy nem egyezik a véleményünk.
- Nem volt szándékomban most kitölteni ezt. Én csak egy kérdés miatt jöttem, nem gondoltam volna, hogy egyből meg is csináljuk. De így legalább nem kell kétszer jönni, hogy ugyanazt elmondjam. - Rántom meg a vállaimat, engem aztán nem érdekel, hogy mit gondol rólam. Fáradt vagyok és nyűgös, alig várom, hogy haza menjek és aludjak. Tudom, hogy úgy sem értené meg, de ez nem is az ő gondja. Arcomat a kezembe temetem, ahogy végig simítok rajta, hogy visszafogjam magam. Tényleg kezd felbosszantani, már csak a puszta jelenléte, így valamit ki kéne találnom, hogy minél előbb szabaduljak. Ha annyira nehéz elvégeznie a munkáját, hogy megmagyaráz egy-két bonyolultabb kérdést, akkor ideje állás váltani. Amint végzünk ezzel a sok felesleges kérdéssel, felállok és már állva várom meg, hogy végre megkapja a példányt. Bólintok egyet, örülök, hogy végre szabaduljatok. Mellkasom előtt összefonom a karjaimat, majd a nyomtatót kezdem el nézni, ahogy kijönnek szép lassan a papírok. Mennyi lehet, 6 oldal? Igazából nem számolom, lehet az több is, de most nem érdekel.
- Úgy is kell majd pár aláírás rá, így mindenképpen megfogja nézni, de lehet, hogy a javítást már ő végzi. - Rántom meg a vállaimat, mert az biztos, hogy én még egyszer nem jövök ide. Elveszem tőle a lapokat és gyorsan átfutom, miközben a kérdésre megrázom a fejemet. Összerakom, majd felpillantok Zinre.
- Nincs semmi. Köszi a segítséget. Esetleg kaphatok egy dossziét? Csak, mert még mindig szélvihar van kint. - Döntöm oldalra a fejemet és alig várom, hogy megkapjam. Ha ez megvan, belerakom, majd ha részéről nincs semmi, akkor elköszönök és már megyek is, mert az előbbi órára pillantós célzását vettem, hogy zavarom.

Szórakoztató figyelni, mennyire kiakasztja, amit mondok. Komolyan, mintha közdenie kéne, hogy ne üssön meg. De amúgy esélye sem lenne. És nem csak azért, mert vagy 10 centivel kisebb, hanem mert én én vagyok, ő meg egy kis pisis.
Még azt sem igazán tudja, hogy mit is akar, de azért intézkedik. Nem jó megoldás ez. Vagy csak szerintem fontos, hogy ha van egy ötletem akkor azt előbb magamban vezetem végig, és csak utána vezetem elő másoknak is? Úgy látszik. na mindegy. Azért csak elkezdjük kitölteni a papírokat, és viszonylag jól haladunk.
Nem is akaszt ki annyira, bár elég látványosan szenved, és neki nincs is rá oka. Nekem lenne, mert egy idióta és a szövegértésel is baj van, mert nem igaz, hogy egy egyszerűbb kérdést nem ért. Mégis csak jobb lett volna, ha hazaviszi. De persze most már nem mondhatom, hogy hagyjuk. Szóval inkább próbálom segíteni, remélve, hogyha kicsit türelmesebb és normálisabb vagyok vele, akkor előbb végzünk. Így is történik, az utolsó kérdés után már csak a nyomtatás, van hátra. Odaadom neki a papírokat, és hozzáfűzök még egy-két jó tanácsot, erre nem okoskodik? Na mindegy. Elengedem a fülem mellett, és csak egy sóhajt kap tőlem, amiből sejtheti, hogy nem tetszik a válasza.
- Rendben. Akkor majd ő elhozza, vagy te... vagy a következő kedvence....
Upsz. az utsó mondatot elhagyhattam volna. De nem tudom mit lát ebben a srácban Elaine. szerintem hamar le lesz cserélve. Persze, ez már nem az én dolgom. Mellesleg be kéne fognom. Elvégre ez titok, bár sosem ígértem meg Elainenek. Szerintem természetesnek vette, hogy nem beszélek semmiről.
Megkérdezem kell-e még neki valami, erre nem dossziét kér? Megforgatom a szemem. Annyira amatőr és felkészületlen.
- Nem vagyunk ellátó szolgálat... - de azért túrni kezdem a fiókot és végül csak találok pár darab üres irattartó fóliát, abból veszek egyet, és odanyújtom neki - Más nincs.
Persze lenne, de abból nem kap. Mert nem erre van. Kellett volna sejtenie, hogy valamilyen tájékoztatót kap... De miért is én szenvedjek ezzel? Elősre jó szórakozásnak tűnt, és viszonylag rendesnek, hisz megengedte, hogy rágyújtsak. De most úgy érzem, kéne még egy cigi. Brr. Nem lehet. Köszön, én is köszönök, aztán figyelem ahogy elmegy, és visszatérek a korábbi képek nézegetéséhez. Talán az lenyugtat valamennyire.

//Köszi^^//

karakterinformáció