Ashley Molly Thompson

Neme:nő
Kor: 21
Kar és Szakirány: Filmművészet - Filmszínész
Évfolyam: 1.évfolyam

Előtörténet: 1991 március 23. születtem Angliába, London-ban. Ott is éltünk. Csodálatos gyerekkorom volt ott.
7 éves voltam amikor a szüleim közölték velem, hogy elhagyjuk London-t sőt egész Angliát, költözünk Amerikába valami munka miatt. Nem volt más választásom megbarátkoztam a helyzettel. Hogy ne legyek annyit otthon és kimozduljak végre az anyukám 3 hét múlva beíratott egy balett tanfolyamra amit hamar megkedveltem. Lettek barátaim , beilleszkedtem kialakult szépen lassan a komfortos kis életterem. A balettanárom egy viszonylag idős hölgy volt. Igazi régimódi személyiség aki még francia nevelőnőtől tanult mindent, nagyvárosban élt, gazdag családban. 4 nyelven beszél és több hangszeren is játszik emellett az énekhangja is kifogástalan. A példaképemmé vált és Ő tanított meg zongorázni 10 éves koromban. Franciául beszélt hozzám nagyon sokszor. Nagyon megviselt amikor 12 éves koromban meghalt. 1 hétig nem beszéltem senkivel, ki sem jöttem a szobámból. A temetésére elmentünk és a végrendeletből kiderült, hogy a zongoráját rám hagyta. Örökké szeretni és tisztelni fogom azt a nőt. A zongora a szobám egyik ékkövévé vált, minden nap gyakoroltam.
13 éves voltam amikor először lettem szerelmes. Nathaniel Summers-nek hívták a fiút és nálam fél évvel volt idősebb. Gitározott és énekelt emellett még helyes is volt egyből bedőltem a két szép szemének. Valamennyire megtanított gitározni csak aztán talált egy olyan lányt aki idősebb volt mint én és szebb. Ejtve lettem.
Végül is folytattam a gitározást mert én kis naiv azt hittem hogy így még van esélyem arra , hogy visszaszerezzen Nate-et. A régi szerelmemet nem kaptam vissza viszont lett egy új. Imádtam gitározni illetve még most is imádok. A zenében újra magamra találtam , egy új útra , hogy megmutassam másoknak, hogy mit érzek. A zene mellett megmaradt a tánc. A balettot már csak otthon gyakorlom, viszont más táncokat tanároktól illetve különböző tanfolyamokon tanultam. Társastáncok, utcai táncok, mindent amihez éppen kedvem volt. Felvételiztem és felvételt nyertem a város iskolájába. 18 éves korom iga zene és tánc szakra jártam,majd miután elvégeztem kedvet kaptam a színészethez. Ezért jelentkeztem színművészeti szakra és most vagyok ott első éves.
21 éves vagyok és messze lakom a szüleimtől, a sulihoz viszont közel. A szerelem még nem talált meg, szóval aszt még keresem.

A karakter jelleme: Alapjában véve egy kedves ember vagyok mindenkihez. Segítek ahol csak tudok. De van amikor ki tudnak hozni a sodromból és olyankor eltörik a mécses és kijön belőlem minden. Ha eldöntök valamit, akkor azt általában végig csinálom. Cigarettázok, egyszer kipróbáltam majd azért folytattam, hogy menőnek érezzem magam, most pedig már késő van ahhoz , hogy letegyem.
Szerepjátékos példa:
//Hozott egy másik oldalról//
Ma szabadnapom van és elvileg itthon kellene lennem és pihennem. Anyu, apu dolgozik, a húgom iskolában, a bátyám majd délután megy dolgozni.
Nem szoktam sokáig aludni,de most kicsivel tovább aludtam. Olyan 10 óra körül, kimásztam az ágyból, felvettem a szemüvegemet, majd lementem a konyhába. A bátyám már főzőcskézett.
- Reggelt! - köszöntem neki, majd leültem az asztalhoz.
- Neked is húgi! - mondta mosolyogva, majd adott egy puszit a fejemre és lerakta elém a rántottámat. Mellé egy pohár narancslevet is kaptam.
Reggeli után, már épp készültem volna leülni a tv elé,de a bátyám szólt, hogy neki mindjárt mennie kell dolgozni és jó lenne, ha a kutyát elvinném sétáltatni. Unottan felmásztam a szobámba, felvettem egy farmer, egy pólót és egy tornacipőt. Hajamat megfésültem és egy kicsi csattal hátul összefogtam a szemembe lógó tincseket.
Lementem a nappaliba, levettem a fogasról a kutya pórázát, és felvettem a kabátomat is, mert kicsit hideg volt kint, majd kimentem és megkerestem a kutyát.
- Suzy! - kiáltottam a kutyus nevét.
Egy 2 perc múlva, szaladt hozzám. Megsimogattam, majd a nyakába akasztottam a pórázt.
- Én elmentem! Vigyelek el a parkba, vagy viszed gyalog? - kérdezte bátyám
- Menj csak! Viszem gyalog! - mondtam
Nyomott egy puszit az arcomra, majd megvártam míg elhajt kocsijával, aztán én is elindultam.
Nem volt messze a park tőlünk, csak olyan 20 percnyire. De meg kellett sétáltatnom a kutyát.
ahogy odaértünk, leültem egy padra, őt meg hagytam had szaladgáljon.
Én közben gondolkoztam és agyaltam az életemen. Mindenütt szerelmespárokat és családokat látok. Kikészít már nagyon. Itt vagyok már lassan 22 évesen és senkim nem volt. Jó ez az én hibám is, mert lett volna egy- két rendes férfi, de még mindig az a régi ügy van bennem. De remélem azért eljön hamarosan az igazi az életemben.
Ahogy így gondolkoztam, hirtelen elveszett a kutya a szemem elől. Felálltam a helyemről és keresni kezdtem.
- Suzy!- kiabáltam, de hiába.
Ezért útnak indultam egy irányba, hátha megtalálom. Egy 5 perc múlva, megtaláltam egy nagyon is ismerős srác ölében.
- Jaj, de jó,hogy meg vagy Suzy! - örültem a kutyának boldogan, közben kivettem a srác kezéből és az ölembe vettem.

Szia Rock Hercegnő!

Bár a helyesírásodban még vannak hibák... (pl. Londonban, Londont ->nem kell kőtőjel!, azt -> z-vel!) úgy gondolom nem sok mindenbe tudok belekötni. Tetszik az előtörténeted, bár szerintem, kicsit korán kezdtél pasizni, de amint látom, megviselt a "szakítás" és tanultál az esetből.

Amondó vagyok: ELFOGADVA! Ha meg valaki kötekszik, zavard hozzám!

Szaladj, írd be magad a nyílvántartásba (foglalj avatart!), nézz szét a HÖK-ben lévő üres póziciók között, a szabadon választható órákat se hagyd ki, és ha szeretnél koli szobát, oda is jelentkezz fel!

Jó szórakozást!

Z