do you remember? R&J

Tárgy: do you remember? R&J Csüt. Jan. 05 2012, 17:39

[McAdam "rezidencia"]

*Az ágyamban fekszem, hanyatt vetve magam. Mellettem a telefonom, köröttem pedig a kicsomagolásra váró dobozok. Emlékszem, mikor először költöztem el New York-ból, Rena milyen lelkesen segített kipakolni...
Most is csábít a pakolás lehetősége, de van itt valami, ami fontosabb: a tényező, aki hiányzik a múltbéli emlék képletéből, így hát a lányt tárcsázom - természetesen az időközben lett új számomról, nehogy már könnyű legyen nekem, vagy épp neki.*

Tárgy: Re: do you remember? R&J Csüt. Jan. 05 2012, 18:15

[Valahol...]

Fáj a fejem. De nem szimplán, hanem olyan igazán dobhártyaszaggatóan, sőt, ez képes lenne a fejemet a nyakamról elválasztani. Biztos vagyok benne, hogy csak az eszközt nem találta még meg hozzá, amivel megtehetné.
Megdörzsölöm a szemeimet, miközben felülök, és körbenézek a romokon. Üvegek, emberek, még anyag is van itt-ott, aztán magam mellé pillantok, ahol Nate fekszik, hála az égnek. Nem, mintha az utóbbi időben nem vállaltam be volna sok mást is, elvégre így könnyebb felejteni, és elfogadni a tényt, hogy szingli vagyok. Plusz legalább nem az figyel minden újságoldalról, hogy a jókislány szívét összetörték. Sokkal inkább az, hogy hol, és kikkel bukkantam fel, hogy aztán bulizzak.
Az tűnik fel, hogy ami felébresztett, ami zavar, az nem a fény, hanem a telefonom csörgése. Kutatni kezdek a halmok között, hogy hol lehet, aztán végre megtalálom az egyik párna alatt, és felveszem, de mielőtt én megszólalhatnék, Nate gyorsabb.
-Mondd meg neki, hogy megölöm, amiért ilyen korán telefonál.-
Rácsapok a halomra, amit neki tulajdonítok be.
-Kuss már, Nate! Igen?-
Az utolsó szót már természetesen a telefonba mondom, kíváncsian, ki az az ismeretlen, aki meg mer zavarni.

Tárgy: Re: do you remember? R&J Csüt. Jan. 05 2012, 19:09

[McAdam "rezidencia"]

*Mikor beleszól, hangja hallatán akaratlanul is nagyot nyelek. Ádámcsutkám ideges táncot jár, majd szusszanok.*
- Hol vagy most? *Csak ennyit, a magam kellemesen nyugodtnak tetsző, mély és eltéveszthetetlen hangján. Otthon már kerestem, ott indítottam, akkor kaptam meg a bátyjától, hogy nem véletlen rángatott vissza, tényleg elég gázos a helyzet, és különben is hogy lehetek ekkora balf*sz. Még jó, hogy nem volt otthon az apja éppen akkor... Nehéz felhúzni, de nem lehetetlen. És még én sem szeretnék a magam útjába állni olyankor, ha a bennem pumpáló erő elszabadul.*

Tárgy: Re: do you remember? R&J Csüt. Jan. 05 2012, 19:19

[Valahol...]

Ezt a hangot, EZT ezer közül is megismerném. Egy pillanatra, vagy inkább többre totálisan lefagyok. Ülök, mint egy szerencsétlenség, a pillantásom a távolba mered, a telefon a fülemnél, és olyan képet vághatok, mint aki szellemet látott. Inkább hallottam. Érzem, hogy belül bennem minden szervem szinte remegni kezd idegességében. Csak az töri meg ezt a pillanatot, amikor Nate már megint megszólal.
-Ki az? Tedd már le, van egy sokkal jobb ötletem telefonálás helyett.-
A telefonomért kap, én pedig ránézek úgy, mint aki ölni készül. Őt nem lehet megijeszteni, de ismer már annyira, hogy tudja, mikor érdemes komolyan vennie. Most. Az ajkaim elé teszem az ujjam, jelezve, hogy maradjon már csendben.
-Semmi közöd hozzá.-
Válaszolom jeges hidegséggel, még ha akarnám, se tudnám megmondani, de még ha tudnám is, akkor se akarnám.
-Miért érdekel?-
Kérdezek vissza, és nem is tudom, milyen választ várok erre. Előbb átjár egy kis melegség, ha arra gondolok, hogy ismerem már annyira, hogy úgysem azt mondja, amire számítok. Aztán a jeges rémület jár át, mert visszatérek a valóságba, és rájövök, hogy nem ismerem őt, ezért nem tudhatom, mire számítsak.

Tárgy: Re: do you remember? R&J Csüt. Jan. 05 2012, 20:15

[McAdam "rezidencia"]

*Már épp szólnék, hogy dehogy nincs közöm, mikor eljut az agyamig, hogy kihez is tartozik az az ismerős hang. Oké, Rena bátyja megsúgott ezt-azt, ami nem tesz feltétlen boldoggá, de így, hogy hallom annak a taplónak is a hangját... mondanom sem kell, kissé megugrik a pulzusom és nem ijedtemben.*
- Koptasd le Sparksot, érted megyek. *nem utasítok, de nem is könyörgök neki. Beszélnünk kell, és tudom nagyon jól, hogy elsősorban magyarázattal tartozok neki, de ezt nem így fogom lerendezni... mert egyszerűen robbanni tudnék a tudattól, hogy pont Sparks van ott vele a vonal másik oldalán.*

Tárgy: Re: do you remember? R&J Csüt. Jan. 05 2012, 21:08

[Valahol...]

Hallom a hangjában, hogy ideges, és ez mosolyt csal az arcomra. Eszembe jut egy jó ötlet, de aztán úgy döntök, hogy nem leszek annyira kispályás, hogy elhitessem Jamievel, hogy Nate épp próbál megdönteni. Épp ezért csak kérdezek:
-Tényleg, Jamie? És hova?-
Hangomban az élt leplezni se tudnám. Gőze nincs, hogy hol vagyok, Nate viszont erre már felkapja a fejét. És kérdezgetni kezd, hogy tényleg McAdam az? Sőt, még azt is a telefonba kiabálja, hogy megint ki fogja ütni, mint egy boxzsákot, és engem ebből csak a megint szó érdekelne. Szóval van itt valami Nate részéről, amit nem tudok, és amit még számon fogok rajta kérni.
Nem hagy telefonálni, úgyhogy feltápászkodok az ágyról, de megszédülök, meg kell támaszkodnom a falban. Azért nagy nehezen átlépkedek minden akadályon (közben realizálom, hogy tűsarkúban vagyok, és még mindig nem józanul) és kisétálok a szobából, bevágva magam mögött az ajtót.
-Nem vagy már abban a szerepkörben, hogy megmondhasd, mit csináljak. Azt nagyjából fél éve eldobtad magadtól, emlékszel?-

Tárgy: Re: do you remember? R&J Csüt. Jan. 05 2012, 22:38

[McAdam "rezidencia"]

*Aprót nyelek a kérdésére, de nem kell sokat agyalnom a válaszon, mely bármily meglepő, még mindig nem tűnik könyörgésnek, vagy megalázkodásnak. Az egyszerűen nem az én stílusom, noha Renáért talán még térdre is ereszkednék, ha azon múlna a dolog...*
- Bárhova. Csak mondd meg, hol vagy. *súgom fojtott idegességgel, melyet igyekszem leplezni. Erre jön Sparks beszólása.*
- Közöld vele, hogy jobban tenné, ha befogná, mikor semmit se tud! *morranok fel immáron, de aztán újabb szusszanás... nyugi Jamie.*
- Okkal tettem. *szűrődik ki a fogaim közül a dolog.* Hülyeség volt, belátom. Sajnos utólag, de legalább hagyd, hogy megmagyarázzam.

Tárgy: Re: do you remember? R&J Csüt. Jan. 05 2012, 22:51

[Valahol...]

Meglepődök a válaszán, hiszen én csak arra gondoltam, hogy nem tudna jönni, hiszen azt se tudja, hol vagyok. Erre azt mondja, bárhová jönne. Hát ha most eljönne értem, meglepődne, nagyon is. Már van annyi lélekjelenlétem, hogy végigpillantsak magamon, így feltűnik hogy egy szál fűzőben, és bugyiban, harisnyatartóban vagyok, amihez nyilván harisnya is párosulhat valahol. Megint egy fergeteges buli volt, vad éjszaka, tükörbe egyelőre nem merek nézni, annyi szent.
Semmit se tud. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem mond olyanokat, amik felkeltik a kíváncsiságom, hiszen Nate mindent tud. Mindent elmondtam neki a kettőnk dolgáról. Már ami ahhoz vezethetett, hogy elmenjen.
-Persze. Kifogásgyártásban mindig nagyon jó voltál. És elég hülyén is venné ki magát, ha minden ok nélkül mentél volna el, csak úgy gondolva egyet, egy szó nélkül.-
Gúnyolódom, naná, hogy azt teszem. A szabad kezem a hajamba túr, mert ideges vagyok, hogy is ne lennék? De aztán úgy döntök, hogy a legjobb lesz, ha így lát. Hogy tudja, hogy az a Rena, aki vele volt, már nincs többé. És soha nem is lesz. Ez pedig az ő hibája.
-Tudod mit? Gyere. Nate-nél vagyok. A lakásán. Három utcára van a Heavenly Helltől. 20 perced van, utána engem már nem találsz itt.-
Közben felismertem a helyet, még szerencse.

Tárgy: Re: do you remember? R&J Csüt. Jan. 12 2012, 09:41

[McAdam rezidencia]

*A gúnyt fel se venném, ha nem tőle jönne. Nem esik jól, annyi szent és azzal, hogy ugráltatna, mint valami kutyát a láncon, felteszi a pontot az i-re. Nem szólok bele a telefonba, hosszú vészterhes pillanatokig, noha én perceknek érzem.*
- Akarod egyáltalán, hogy odamenjek? *kérdezem meglepően őszintén és legalább ilyen választ várnék. Fenyegetőzni én is tudnék, ha akarnék, de gyerekes lenne. Ha azt mondja nem, oké. Tudok várni... rá akár örökké is, ha úgy tetszik. *

Tárgy: Re: do you remember? R&J Csüt. Jan. 12 2012, 10:18

Még amikor együtt voltunk, is sok fejtörést okozott a büszkeségünk egymásnak: ki csókolja meg először a másikat, ki mondja először, hogy szeretlek, ki mikor keresi a másikat, ki milyen programokat mond le, és miért, és hányszor... meg kellett találnunk az egyensúlyt, és hogy megtaláltuk-e? Minden bizonnyal nem, épp ezért volt könnyebb lelépnie.
-Igen. NEM!-
Vágom rá a kérdésére az első őszinte választ, amit a szívem súg, majd korrigálom is rögtön az eszemmel. Nem lehetek ilyen hülye... és próbálom magam meggyőzni, hogy a szívem is valójában a másodikra voksol. Csak nem akar hallgatni rám, ezért próbál még mindig kiszökni a bordáimon keresztül. Nyilván hozzá rohanna.
-Mióta számít, hogy én mit akarok egyáltalán?!-
Kérdezem meg élesen, próbálva tompítani azt az őszinte választ, nyilván ő is észrevette, hogy mit, és hogyan mondtam. És ellentétben velem, ő ismer már.
Úgy döntök, hogy pont ezért, és hogy bebizonyítsam, hogy már nem az vagyok, aki voltam, megrántom a vállam, és hozzáfűzök még valamit.
-20 percig leszek még itt, mert dolgom van. Ha nem jössz, jó, ha jössz, úgy is.-
Mondom lazán, félvállról, legalábbis úgy szánom, és ha minden igaz, akkor a színészi tehetségem még nem hagyott cserben. Ezután kinyomom a telefont, és körülnézek, hogy hol találhatnám meg a ruhámat.

karakterinformáció

» do you remember? (part 2) R&J

do you remember? R&J

do you remember? R&J

Similar topics

Similar topics