Egész estés franciázáshoz elég komoly nyelvtudás kéne, de max tényleg elviszem Párizsba, vagy…kap csigát!
-Igaz, hogy úgy lenne nekem a kegmegterhelőbb, igen
Közlöm ironikus mosollyal, mert tudom ez csak izgatja őt, minél nagyobb az áldozat, annál édesebb.
Ebbe a Sebastian megrontásába nagyon beleélem magam, tök kínos, de felszökik a pulzusom és akkora impulzust kapok, mintha a nobel-díjamról lenne szó. Koncentrálva figyelek a nagy ász minden szavára, határozott, igen, igen, azzal Felix is megfogott és észrevétlen, hm az nehéz lesz, de üsse kavics, csak annál édesebb.
-Oké, szuper, majd beszámolok a fejleményekről, bár elég lassú folyamat lesz
Nem fogom elkapkodni, ha ennyire biztos a sikerben…én miért ne legyek? Elvégre senki nincs, aki elvehetné tőlem ezt a szerepet, nincsenek vetélytársak legalább nála nem, Liát nem tekintem annak, hiszen nem fiúmnak akarok elcsábítani, csak mutatni neki valami újat, Josh hetero teljesen, Phoenix a múlté, szabad a pálya! Irány Sebastian nyílása!
Bólogatok amint összefoglal egy „hétköznapi gaztettet”
-Persze! Amit Lia csinál, hogy jótékonykodik és mondjuk vért ad. Én sosem voltam képes ilyesmire. Szerinted ez gonoszság?
Kérdezem, nem hiszem, hogy Felix felháborodna, hogy sosem önkénteskedtem a szegénykonyhán.
-Igen, tudom a lányoknak fontos a romantika, bár…ha vesszük a mai fiatal generációt, akik a vámpírokra, vagy arra a szenvedéses szarra izgulnak! Szerinted rossz lenne nekik, ha fájna kicsit az első? Ezeknek? Hogy te vagy a szexi, kísértő, veszélyes vámpírfiú, vagy a perverz szadista állat, akiért mégis odavannak és beteljesíted a rejtett kis vágyaikat? Megkapják, amit akartak. Lehet menet közbe leesik, hogy hoppá, nem egészen olyan ez, mint álomországban, de csak jót teszel, mert nem fognak minden agyament gyilkosnak bedőlni, aki a szerveiket adná el, sőt ha élvezik, márpedig élvezik valahol, csak kifejezetten jót teszel velük. Ez egyáltalán nem gonosz. Oké, ha eladod őket, mint egy strici az már neccesebb, jah, azt nevezhetjük gonoszságnak, mert ostobák és te kihasználod a manipulálhatóságukat
Biccentek elgondolkodva, de szerintem ez csak akkor áll, ha valaki konkrétan kurváknak ad valakit az utcára, ahol bánthatják.
-De ha luxusnak adod, akkor megint nem az, mert akkor tiltakozhatna, akkor lenne esze nemet mondani.
Rámosolygom.
-Szerintem már most jóban vagyunk
Értem mire gondol egyébként, legalábbis sejtem.
-Hát…azért a jótékonykodás erős, bár akkor nem, ha valami szar életet veszel el, valami nagyon pocsékat, mondjuk egy bevizelős, lecsúszott alkeszét, aki csak rontja a levegőt, de sosem fog talpra állni, vagy ha tényleg annyira megőrült, hogy csak a halál jelentene feloldozást, de én azt mondom az életről nem áll jogomban dönteni. Legalábbis…nem állna
Pusmogom, neccesebb téma, mert én már vettem el valakikét ugye és ezt tényleg elég durva dolognak látom még mindig.

-Attól függ mennyire erősen csinálod, de nem lenne jó
Fűzöm hozzá, elegem volt a nyomorékságból. Igen, sok emberrel leálltam már bunyózni, deh…elhúzom a szám.
-Nem, nem egészen csak fizikairól. Te mindenben olyan kifinomult vagy!
Nevetek fel, hajolok felé csókért, kifinomult megbántás, ááááh de megnézném mit hogyan csinál!
A nyakcsókjától odavagyok, felhergel minden pillanatban, szex közben már nem is figyelek lényegtelen dolgokra
(rendbontás XD)
Kifelé menet indítványozom a frissítőket, arrafelé megyünk, közben megjegyzést tesz, hogy én le vagyok maradva egy körrel, amit ígérem, pótolok, de ha nem akar beleszédülést várnia kell egy kicsit. Egyetértően bólintok, ő is szomjas, be kell mennünk, de a bevásárlókocsit nem bírom kihagyni. Össze sem futnánk a szüleimmel, ha nem lennék megrögzött? Lehet. De a dolog úgy esik, éppen beléjük botlunk és reagálnom kell valamit…fejben megörökíteni ezt az eszményi pillanatot.
Felix a maga úrias és elbűvölő módján bemutatkozna, ha apám nem lenne teljesen lesokkolva és mondjuk nem vágnám a pofájába, hogy a szexpartnerem is. Merthogy eszébe sem jut elfogadni a kezét, mintha nem is látná, viszolygással vegyes félelemmel pillant rá, mint az ördög egyik eszközére. Felix édesen tűri a polgárpukkasztásom megint, apám nem annyira, tényleg elég mélyen bemutatkozom a bevásárlókocsiknak. Nem vagyok valami erős alkat, most, szex és élvezet után szerintem kétszer akkorát repülök és megfordul a fejemben, hogy uh, most eltört az állkapcsom. Persze nem, de azért fáj, ahhoz képest is ugye, hogy nekem nehezen. A lényeg, hogy újra lábra álljak, nem hagyhatom ott Felixet velük. Az első pár pillanat nem a legkellemesebb, bár szeretem a csillagokat nézni az elémúszó univerzumködök még engem is elbizonytalanítanak, mennyire leszek magamnál ebben a „beszélgetésben”
- Úriember? Te beszélsz? Miközben…ti?
Apámon látszik - amennyire meg tudom ítélni, Felixnek is szívesen lekeverne egyet, de ott vagyok én, hogy pofátlanul útban legyek, na meg anyám, aki rettegve, nyöszörögve bámulja, hogy mindenki minket néz.
- Te engem ne fenyegess!
Dorgálja mutatóujjal, aztán kissé kijózanodik, mikor Felix folytatja és hirtelen rájön, kire mérges igazából. De azt még látom, sokkban van, nem kicsit. Én is ott vagyok már, nekem mondja a lényeget.
- Nem vagy a gyerekem többet! Elég volt! Te istentelen, haza ne gyere!
Sziszegi, anyám belekapaszkodik
- Mindenki minket néz
Rebegi, őt csak ez érdekli, de tényleg.
- Összepakolsz Reeven és elhúzod a csíkot, de úgy, hogy soha a büdös életbe haza nem keveredsz, levesszük rólad a kezünk, megéretted? Felfogtad azzal a fogyatékos agyaddal? Holnap után kidobunk mindent, mindent, érted te hülye? Te…nyomorult….
Anyám rácsimpaszkodik, szóval ultimátum? Gondolom mindent felégetnének, habár nem, félnek a tűztől, túl jól emlékszem.
-Szuper, vettem, még a nyomorék agyam is felfogta, mindent elviszek, apa, apuci
Vetem oda gúnyosan, hagy fájjon neki, bár a szemem zölden villan fel, ebből még ő is tudja, nyomot hagyott és most nem a vérző ajkamról beszélek. Szóval még ez is, az agyam gyorsan, kapkodva igyekszik felfogni, hogy ez most mit jelent. A legnagyobb gond persze az, hogy nem kapok több pénzt, szinte csalódottan vetek rájuk gyilkos pillantást, amikor elmennek, anyám elrángatja, nem akarnak cirkuszt, Felix jól mondta, ez már előadás volt. Utánuk lesek, szívesen hozzájuk vágnék valamit, de csak a kezem szorul remegő ökölbe és a tekintetem lesz nagyon más. Mondták már…zöld szemmel tök más vagyok, tudom mert ők ezt is az ördög egyik megnyilvánulásának hitték, a zöld szem a gonoszak jele…Ah. Megtörlöm a szám, hát ez be fog lilulni, legalábbis körülötte, most határozottan vérzik, persze nem annyira, hogy meg kellene állítani, vagy ilyesmi.
-Bocs…Ne is törődj vele.
Fordulok Felix felé feszülten, hol is tartottunk, ja igen.
-Gyere, próbáld ki azt a kocsit, isteni lesz!
Megyek oda, mintha semmi nem történt volna, kicibálni egyet.

Aaaw megőrjít, fancsali képet vágok, aztán látványosan sóhajtok egyet.
- Tudod, hogy szeretem… Tudod, hogy megadom, amit szeretnél
Fonom össze a karom durcásan, hogy legyőztek. A félmosoly ajkamra settenkedik, mikor kijelenti, megőrjítem, hamiskás pillantás vetek rá, helyes. Nemtom hogy csinálom, de helyes.
Biccentek, kap majd élménybeszámolót, somolygom azon, hogy szerinte nem gonoszság, valahogy sejtettem…
- De erre vágynak, legalább nem fognak butaságokat gondolni, elvégre ez olyasmi, hogy nem mindig jó, ha teljesülnek a kívánságaink, leghatékonyabb akkor lesz, ha tapasztalják. Szerintem nem, nem meggyilkolod őket, vagy balzsamot csinálsz a bőrükből. Szóval ez a hobbid, az egyik merész és gonosz hobbid. Szűzvadász vagy!
Nézek rá „most lelepleztelek” tekintettel, aztán nevetek kissé. Dart Felix kielégíti a kislányok igényeit? De majd ő megerősít, vagy megcáfol, ha nem igaz. Mintha izgatott lenne ettől.
- Ha élvezed csinálhatunk majd közös szűzrontó programot is. Vagy azt a kedvenc napodra tartogatod?
Igazából ilyesmiben szívesebben részt vennék, minthogy Eric seggét simogassam… Ez új, hogy senki sem kezdi luxusként? Ezek szerint egykor ő is kiállt a sarokra?
- Ahhh, persze, sejtettem, hogy nem könnyű, de ha valaki nem akarja, nem bírja, nem szereti, ne csinálja, nem?
Gondolom ő odavan érte…bár hm, örülnék, ha csak a festésből meg tudna élni, a szexet máshogy is lehetne számára biztosítani, kevésbé lenne kiszolgáltatott. Felsóhajtok, mikor a lábam közé simít, látszik, mennyire felizgat ezzel, szinte remegve parkolok.
- Ennek örülök! Akkor nem is tartok a sötét oldaladtól Lord Ravernon
Ha nem gyerekek testrészeit adja el szabadidejében, ha kijózanít egy pár kis hülyét álomországból nincs is sötét oldal, amiről beszélnünk kell, de persze úgy fogok csinálni, mintha ő lenne a sátán, ha aztán, aztán aaaahhh, ilyeneket csinál.
- Tudom…nekem semmi bajom a halállal úgy egyébként, sőt szerintem valahol még vonzó is.
Nyögöm átadva magam neki és az élvezetnek.

Apám túlságosan ideges, hogy érdemben vitatkozni tudjon Kaleval, pedig megtenné, noha nem lennének olyan nyomós ellenérvei, mint neki.
- Ne célozgass és sértegess, elhallgass! Semmi közöd hozzá!
Rivall rá, láthatólag ki akarja zárni. Kényelmetlen neki.
- Párod? Akkor vegyél neki kocsit, ruhákat te, etesd te, kezeltesd az elmebajait, hajrá srácok. A buzi életet választod? Nem vagy a fiam!
Adja tudomásomra elég egyértelműen és érzem már az egész anyagi rámfordítás mekkora szívfájdalmat okozott neki, legalábbis nem azt kapta, amit várt ezek után. Mikor odatámolygom ezért az örökítésért már szívesen nekimenne Felixnek, de egyrészt meglát engem, másrészt anyám miatt leesik neki, hogy nyilvánul cirkuszt rendezni egy bevásárlóközpont kellős közepén nem az ő műfaja, kiadta a parancsot, eldöntetett, hagyja magát elvonultatni anyámmal. Kapok egy zsebkendőt tőle, óvatosan a számra helyezem, felszisszenek, ahogy mosolygom.
- Igazad volt.
Talán úgy is ez lett volna, ha nem provokálom, ha meglát minket, akkor is kidob, max. nem kapok még a pofámra is, de ez annyira lényegtelen. A fontos inkább, hogy tényleg nem számíthatok ezentúl a pénzre tőlük. A tekintetem vadul zöldell, de nem esik le, hogy azt nézi, vagy észrevette, én ott akarom folytatni a dolgainkat, ahol abbamaradt, de nem tudom, ő nem akarja és lekurvázza a kocsit, amitől kicsit megbántottan sütöm le a szemem. Megyek utána, próbálok úgy tenni, mintha ez az egész nem számítana. Nála alhatok… Hűűű, többször is kirúghatnának.
- Rendben. Egyébként tudom, mi lesz. Amit mondott, elviszem a cuccaim. Nincs sok, de a könyveim nem hagyom ott nekik.
Azokat nem hoztam el, mivel már úgyis olvastam őket Lizzyhez, pláne Lia lakásába nem vittem, csak keveset. A mojitos pult felé invitálom, ahhoz adnak jeget és egy kis alkoholt.
- Szereted? Én iszom valamit, elvégre ezt meg kell ünnepelni.
Sóhajtom, miközben beállok a sorba, de ez nem „proli” ital, szerintem az ízlésének is elég jó lesz. Feltűnően sokat nézem a földet közben.
- Ahm…Felix, ezt már akartam kérdezni. Nem csak a szeretőm vagy mert nem csak szexelünk. A fiúm vagy… ugye?
Húúú ha azt mondaná nem lehet nekimennék fejjel a jegesbödönnek.

Chá, milyen magabiztos! Próbálok dorgálónak tűnni, de valahogy nem tartom akkora gonoszságnak. Bele kéne gondolni, mi?
- Én is rontottam meg őket, ha így vesszük, annyi, hogy te tudatosan csináltad. Hogyne...
Kapom el a fejem vörösödve, veszek egy kis levegőt.
- És nem élvezik? Veled biztos...más kérdés, hogy utána rájönnek attól, hogy beléd zúgnak még nem leszel az övék, elég kellemetlen lehet őket később lekoptatni.
Sandítok rá, elvégre ki nem szerelmes belé? Mármint, ha azt veszem a nők milyen szentimentálisak! Gonosznak kéne éreznem, dehát ez csak szex...nem megveri őket, ők is akarják, az erőszak nem hozza lázba, jó Felix nem egy Sebastian, aki a légynek se tudna, de egyáltalán nem akkora dolog, mint ahogy ő beállította. Életben maradnak, nem? Akkor meg?
-Persze!
Ezt túl lelkesen mondtam. Elrontani egy kislányt sokkal kisebb falat lesz, mint találkozni Erickkel... Ráadásul a kedvére tennék vele.
-Felszedjük valahol, aztán mehet a menet! Jó lesz!
Vigyorgom, különben is vágyom a nőkre. Szóval csak a pénz, mi? Bólintok. Valahogy el fogom intézni, hogy ne legyen rá gondja. Többre most nem bírok gondolni, túl meredek területen járnak az ujjai.
Ahhh megossza, érzem ossza, vigyorgom és szó szerint élvezem.

Kihez megyek? Apám furán néz, talán Felixhez mehetnék? Bár nem övé a lakás... Nekem van, nekem igazán nem kell sehová menni, de nem akarok közbeszólni, belekapaszkodom a gondolatba, hogy kiáll mellettem.
Férfi vagyok, és hogyne, igazából már 16 évesen megvoltam. Igazából van elmebajom... kipirul az arcom, hogy azt mondja sikeres leszek. Hisz bennem... Sokkal kevésbé érdekel az apám, vagy az anyám, az egész helyzet.
Elmennek végre, megforgatom a szemem, kicsit fújtatok, de mosolygom. Idősebbre... Kitippelek egy mojitos pultot, úgy tűnik neki is megfelel, van egy kis sor, de ebből lehet alkoholosat is inni és van jég, jobb lesz egy sima ásványvíznél.
- Az biztos. Ami ott marad az örökre elveszik
Teszem hozzá halkabban a cipőm fixírozva, aztán felkapom a fejem.
- Nem, nem foglalkozom. Látod, hogyhogy látod? Egyébként én soha nem hagytam, hogy bármibe is beleszóljanak, mindennek pont az ellenkezőjét csináltam.
Húzom ki magam, lássa, erős vagyok, nem fog letörni csak mert kidobtak... sem megváltoztatni nem lehet, nem tudtak és nem hagytam, már gyerekként sem, most főleg. A csókom... hozzábújok, most kell, neki kell dőlnöm.
- Akkor is, ha éreznéd a vérem?
Most hogy sebes, esélyes. Ahhh igazából nem ez volt a kérdés, de hogyan fogalmazzam meg normálisan?
- Oké, értem, csak...nem beszéltünk még arról konkrétan, mi vagyok neked. Mármint...
Ráharapok a számra, de ez nem jó ötlet, érzem a szúrásból. A fiúja, oké, nem mondta, hogy nem. Vajon a többiekre is ez a státusz érvényes? Vajon a párt komolyan mondta?
-Eric?
Ez kizökkent.
-Kitagadták, mert meleg?
Találgatok, a nyakamba csókol, fejem a mellkasára biccen.
-Már átgondoltam. Azt is tudom hová.Á, dehogy, jól jártam. Történt már ilyesmi, amikor utcára kerültem, de most nem lesz ez és akkor is megoldottam. Nem tettem... rohadék voltam, mert mindent kiköveteltem, amiért kidobtak. Én se voltam soha kedves, jó, hálás gyerek és nem színészkedtem... sajnos ismernek, nem véletlenül látnak olyannak... Persze! Úgyis kitalálok valamit, csak hirtelen jött, ennyi. A kocsit meg nem adom vissza, csesszék meg! Ha? Milyen pénzem? Majd csak lesz pénzem, esetleg, de meg sem fordult a fejemben ilyesmi
Nézek rá homlokráncolva, hogy ezt honnan szedte?

-Tényleg nem volt rossz, valahogy mindenki elvárta tőlem a rosszfiú szerepet, az ágyban is
Rándítok vállat könnyedén, meg sem fordult a fejemben, hogy túl gyengéd legyek a lányokkal. Talán csak Tessel voltam lágyabb, mert őt jobban kedveltem.
Félmosollyal, fejcsóválva hallgatom, ahogy élvezkedve ecseteli a szűzrontást.
-Ahááá, egen ez az érzés ismerős, azt leszámítva, hogy engem nem annyira hatott meg a fájdalom és nagyon is akartam. Deh nem bántod őket, nem vered korbáccsal és nyalod le a vérüket, vagy halnak bele gondolom, vagy nyomorodnak meg, akkor meg
Vonok vállat, nem nevezném rossz tettnek, csábító, hogy kiakadnak ezen a meleg dolgon, felnevetek.
-Fotót nem csináltál az arcukról? Mekkora pofáraesés
Micsoda hobbi! Tényleg szűzvadász, hát igen, Felix nagyon különleges, egészen különös hobbikkal.
Ez sokkal jobban vonz, mint Erickkel lenni, úgyhogy vigyorogva megyek bele, sőt már várom. Kiscsajokat mindig szívesen piszkálok!
-Szuper! Alig várom a napod. Legyen a tiéd előbb
Indítványozom, az ő hobbija, tartozzon csak hozzá ez a kedvtelés, habár úgy érzem Ericket sem fogom megúszni.
-Jah, mert ha nem, erőszak lenne és az már nem jó, meg különben is ki élvezi a szexet olyannak, aki utálkozik közben?
Költői kérdés, el kell csavarni a fejét, nem is kérdés.

-Megszabják? Most? Ez fura, már elég idős ahhoz, hogy beleszóljanak, nem? Ahá! Szerintem most ők sem találgattak hány százalékban vagyok az, bőven elég volt engem boldognak látni. Jah, nem, ez nem miattuk van. Én magam jöttem rá, hogy nem jó, amiben a kóma előtt éltem, csak kihasználtam az anyagi támogatásuk és...megzsaroltam őket. Persze csak finoman. Úgy gondoltam sok évi szenvedés után jár nekem a kárpótlás, fizessenek egy Egyetemet, lakást és kocsit, különben elmegyek a rokonokhoz pénzt kérni rá. Nem élték volna túl és igen, mivel jól ment minden nem lázadtak, azt hitték megtértem, de sosem voltam velük feleslegesen nyájas.
Magyarázom, hogy nem, én sosem táncoltam úgy, ahogy nekik tetszett volna, egyszerűen kihasználtam a helyzetet és valahol...igen, örültem, hogy végre büszkék lehetnek rám, de most hagyjuk ezt.
Különösen? Ahháám, akkor kaphat belőlem, de előbb nekidőlök, azt hiszem érzi, hogy mindannak ellenére, hogy volt már ilyen, nem új, nem is első, valahol mélyen... Sóhajtok, mélyen beszívom az illatát.
-Hát...hogy ez kapcsolat-e. Nem mondtuk ki, de én annak...gondolom
Nyögöm felpillantva rá. Nem határoztuk meg konkrétan a státuszt.
-Mondhatom azt, hogy kapcsolatban vagyok valakivel?
Kérdezem meg konkrétan, vörösödve.
-Áh, de nem is kapta meg az örökséget, nem? Vagy azóta megpróbálja eljátszani a heterot? Vagy szoktattad már nőkhöz? Ha meleg miért nem tud velük a hajról beszélni? Minden lány szeret a hajról beszélni, bár Lia nem hiszem...
Gondolkodom el komolyan.
Biccentek, úgy van, sosem vettek fel, nem volt elég jó bármit csináltam... Bár most elégedettek voltak velem, minden olyan könnyedén ment, elsőre megszereztem a jogsit, jól tanultam, összeköltöztem egy kedves lánnyal, még Tessel is találkoztam, mintha rendbe akartam volna hozni az életem. Magam elé meredek, aztán gyorsan felnézek rá.
-Köszönöm.
Közben sorra kerülünk, én alkoholosat kérek és fizetek. Mikor félrevonulunk rövid hezitálás után (lányos, nem lányos?) helyet foglalok az ölében, de szembe vele.
-Édes vagy, de ne, nem vinnélek oda. Nem akarok felesleges konfliktust neked se. Majd megkérem Liát, vagy Sebastiant, őket csak nem szekálják. Kale...
Nyögöm sóhajtva.
-Köszönöm, hogy kiálltál mellettem
Simulunk törékeny csókba, bár a vérem most oly könnyen kiserken, hogy amint hevesebbé válik, márpedig engem hajlamos elragadni a közelsége bódulata, megízlelhet fémesen is, természetesen engem nem zavar. Egy jégdarabot halászok is az italunkból, bár ahelyett, hogy a saját ajkamra szorítanám, bódultan körberajzolom vele az övét, végül a nyelvemre teszem, hogy egy újabb csókban összeolvadjon velünk.

-Áh...biztos
Úgy egen, az tényleg sokaknak bejött, rengeteg lánynak.
-Tényleg? Mármint...szoktál olyat?
Lepődöm meg a korbács és vérnyalogatáson, annyira elveri, hogy kiserken a vére és végül megissza? Megborzongok, az még nekem is fájna.
-Azt...kikkel?
Dobban meg a szívem. Ez neki jó? Talán nekem is hagynom kéne? Végülis...csak egy kis fájdalom, sosem érdekelt. Igazából valamilyen szint után nekem is kellemetlen, nem azt jelenti, hogy nincs fájdalomérzékem, csak magasabb a küszöb, mert megszoktam, de ezt az illúziót most nem rombolom be, kísértőn, rosszfiúsan vigyorgok, mert ez látom megmozgatja a fantáziáját.
Végigsimítok az állán.
Az elég.
Hogy kivel kezdünk, arra bólintok, mivel szűz, gondolom nem már most ismert, előre kiszemelt és a többi programjának is stimmelnie kell.
-Helyes, az nekem is kéne.
Ő kinek nem kell?

-Hm...körmönfontak, gondolom tönkrevágták a terveit, de nem lehet kijátszani őket? Hisz mindig vannak kiskapuk.
Új lehetőségek, igen...és egy jóval kényelmetlenebb élet. Most agyalhatok a meggazdagodáson, fantasztikus...
Azon viszont nevetek kicsit, hogy biztat, amiért lehúztam őket. Ez nagyon jellemző, hát perszehogy szerinte jól tettem.
Izgulok, mit mond majd, mert konkrétan nem beszéltük meg, ugyanakkor, mivel nekik azt mondta, már nem vonhatja vissza!
-Oké, csak kérdeztem...csak tudni akartam Te hogyan gondolsz erre az egészre. Ou, dehogy!
Facebook, persze bizonyos kapcsolattartási okok miatt fontos, hogy fent legyek, de nem osztok meg soha semmi lényegeset.
Nem nőies... Oké! Próbálok elképzelni egy nem nőies meleget.
-Ahá, hát biztos meg. Hem? Szép férfiak...
Igen, hív szépségemnek, meg gyönyörűségemnek, de nem érzem magam annak... Bár nincs baj az arcommal, szóval ronda se vagyok, azért engem érdekel tényleg tetszeni fogok-e neki... Felnevetek ezen, egen, Felix oda való, ahogy én is az övébe.
Az ölében aztán helyezkedem kicsit, szándékosan, hogy izgassam.
-Igen, kipakolni segíthetsz, szerencsére Liánál van hely, tudod a galériás lakás.
Úgyis meg akartam neki mutatni, bár úgy alakult Sebastian látta meg előbb. Bármikor kiállna? Érzem vérem veszi, tényleg nem zavarja, engem kissé irritálnak az emberek, de Felix...el tudja venni az eszem.
Én is kortyolok az italból, olyan édes és kívánatos lesz a csók az ízektől.
-Ahm...olyanom sok van, viszont menjünk el moziba! Mit szólsz?
Érdekes lehet vele, ahogy szarkasztikusan kritizál és szeretném, ha ő is szórakozna egy kicsit.

Miért nem lepődöm meg?! Seth! Máris felszökik a pulzusom!
- Velem is kipróbálhatod
Mondom, mielőtt átgondolnám.
-Bár én szeretek domináns lenni, érdekelne, mennyit bírok ki egy ilyenből
Egyébként tényleg... Biccentek, tényleg jó azt érezni, sőt folyamatosan és betegesen azt akarom érezni...asszem hajlamos vagyok rápörögni erre

Hallgatom Eric konfliktusát, az tényleg kizárja egymást.
-Kis ambvivalens, hát nem lehet könnyű neki, lényegében magának csinál problémát, mint a legtöbb ember.
Vágok olyan képet, mintha teljesen hétköznapinak találnám Ericket. Szóval helyesnek találna... Ebben nem vagyok biztos, de majd meglátjuk. Többet fogom tanulmányozni az arcvonásaim, eddig sokszor megkaptam: gyerekes, beesett, ez egy új, jobb szemszög, bár alapvetően sosem zártam ki, hogy helyes vagyok, nem vagyok vak, vagy idióta.
Helyezkedem az ölében, közben kitalálom a kb egyetlen lehetőséget, ami adott ebben a helyzetben. A galéria. Nemtom mihez kezdenék, ha az nem lenne, persze az utcánál akkor is messze lennék, mert van egy albérletem. De mi lesz így vele? Győzöm fizetni mindkét helyet?
-Hm, tudod a kettő nem zárja ki egymást, de erről mások most nem fognak tudni, valahová alulra kérd, közel a vászonhoz, oda kevesebben ülnek.
Nézek mélyen, kacéran a szemébe (ha szabad ezt a szót használnom fiú esetében) a mondat további részét viszont komolyan és könnyed logikával építem fel, nem akarunk mások közelében lenni, nem igaz? Megbeszéltük, hogy nem kedveljük a társadalmat.
Tudom, merre a mozi, általában fent, a mozgólépcsőhöz invitálom, miközben kihörpintem az utolsó adag italt is.
-Mindjárt megnézzük a kínálatot. A romantikusakat én se szeretem kb...egyet se ismerek. Milyen finnyás vagy ebben is, mindjárt gondoltam, hogy nem úgy reagálsz, mint bárki.
Csókolom meg finoman, rajongva, meglátszik csillanó szemeimen.
-Egy drámán megnéznélek. Na lássuk...
Vezetem az aktuális ajánlatokhoz, mielőtt beállnánk a sorba.
//megtaláltam az amcsi kínálatot XD
https://www.amctheatres.com/movie-theatres/los-angeles/amc-universal-citywalk-19-los-angeles

de nos... mit szólsz ehhez?
http://filmtrailer.hu/film/a-dan-lany-magyar-elozetessel/
Mi meg akarjuk nézni, de még...nem tudunk véleményt mondani Vagy legyen egy olyan, amit már láttunk? Hm? Várom a javaslataid kedves Felix //

Lepillantok a cipőmre, érzem némi pír megszínezi az arcomat, aztán mégis határozottan pillantok rá fel. Ez izgatja, igaz?
-Igen, miért ne? Nem hiszem, hogy pár ostorcsapástól sírva fakadok és én magam sem tudom mennyi lenne az, amire már nemet mondanék, hisz régebben is beszéltük, fel kéne fedezni a határaimat, egyrészt a saját érdekemben, másrészt...
Seth megengedi? Seth megengedi? Na ne mááár!
-Ha szeretnéd...
Sandítok rá, kicsit elmosolyodom, naná, hogy többet, mint ő! Elég elégedett képet vágok, sőt az én hangulatomtól teszi függővé, úgyhogy biccentek.

-Áh szóval okoskodó figura
Jézusom, de idegesítenek az ilyenek! Biccentek, nem kéne leírnom, bár Felix túl optimista. Miért kedvelném, amikor ő...sokkal régebbi és intenzívebb érzéseket vált ki belőle? Utálom! De persze biccentek és mosolygok hozzá, nem lehet észrevenni, hogy megismertetném egy mozsártörővel a mogyoróit.
Én az elülső sorokat javaslom, de ő jobbat mond, úgyhogy hümmögve biccentek.
-Igaz, mindenki előre néz, legyen akkor hátul egy olyan szar helyen, ahová úgysem ül senki.Nem hiszem, hogy van oszlop
Az inkább színházakban, de a mozikat már nélkülük tervezik. Kényeskedik, azt mondja rosszul felépítettek a mai filmek.
-A kasszasikerre mennek de hidd el, nem mind ilyen. Héba-hóba becsúszik egy-egy jobb is
Ami nem klisés, pl van ez a transzis, ez komolyan transzis?
-Oda vagyok érte...
Nyögöm a csókba, átkarolva.
(Jó lesz ez utólag meg szeretnék veled röhögni a moziban, hogy ááááá ezt látták! Meg fogjuk nézni Remélem januárban kijön valamikor, a star warson nem adták sajnos a trailert pedig megnéztem volna az arcát...)

-Nem tetszenek a mesék? Egy-egy manóka, meg dínóka, móóókusok
Nevetek, nagyon kész milyen fejet vág! Kitippeli a buzisat! Bocsánat, ez már kicsit több. Somolygok.
-Dráma
Közlöm vele leleplező mosollyal, aztán sóhajtok.
-Hát... igazából érdekel hogyan jut el valaki idáig és hogy akkor most bi? Tökre úgy néz ki jól megvan a csajjal, minek akar nő lenni? Szóval nézzük, max. jót röhögünk
Ha megvan, be is viszem a sorba, hogy kézen fogva bejelentsük, erre a filmre akarunk menni! Vicces lesz.

Ajnározik a dolog, nem is kell többet mondania, csinálja. Tudjuk, hogy nem vagyok normális, nem igaz? Egyáltalán nem meglepő, egy-egy hirtelen Reev-féle pillanatban még az is lehet önként az ostora alá feküdnék, hogy naaaa, vajon képes vagy nekem egyáltalán fájdalmat okozni? Megemelem az orrom kissé.
-Akkor meg kell dolgoznod Ravernon, erős és ellenálló leszek, le foglak izzasztani
Nézek rá villogó szemekkel, provokatívan és igen, garantáltan és bizonyítottan nem vagyok normális.

Pff, egyáltalán nem szimpatikus. Felnevetek Ravernon perverz megjegyzésére.
-Hát nem ott van mindig? Valami hasznát is vegyed
Gonoszkodom, ennyi belefér, nem? Nem hiszem, hogy pont Ericre lenne túlérzékeny, vagy...igen? Oszlop az nincs, én meg régi építésűben nem voltam.
-Jó ez így, bennünk találkozik a klasszikus és a modern
Kicsit elvonatkoztatok magától a moziterem képtől, hogy kitágítsam a metaforát és magunkra vonatkoztassam, úgy érzem ebben is kiegészítjük egymást. Látom mennyire böki a csőrét, hogy sok rossz flm van, megcsókolom az arcát, meg is simogatom incselkedő félmosollyal. Szeretem, amikor bosszankodik, marha jól áll neki.
-Sok a tucatember és azoknak kell a giccs. Tudod egy jó társadalommal a filmművészet is megváltozna, most ez van, válogatni kell.

Pl mi is választhatunk és hihetetlen morcos lesz, esküszöm nekem az a külön pikantéria, élvezet, hogy így bedurcázik, olyan elképesztően édes, ahogy rondán néz! Szórakoztat, rohadtul, mintha az oroszlán bajszát cibálnám, ou nem csoda, hogy ez a kedvenc játékszerem!
-Sosem sírtál még filmen, ugye? Mert nem láttad az Oroszlánkirályt! Az első percekben, mikor kiderül hogy hívják az apát, Mufasza sírva fakadnál a röhögéstől
Nevetek, de érdekel hatotta-e már meg valami?!
-Tudom, tudom, ezek levágatják az áááájjj, hogy lehet pénisz nélkül élni? Na gyerünk, tudjuk meg!
Nevetek, hogy mi visszük be, látom a mozissuhancok körében is kiakadásra adunk okot. Lazán rákönyökölök a pultra, kicsit behajolok az ijedős gyerekhez, nyami....ilyeneket eszem reggelire.
-Tippelj?! Amelyikben kasztrálják a fickót, vagy csajt, szóval Lilit. A Dán lányra.
Rákacsintok azokra, akik néznek, alsó ajkam benedvesítem a nyelvemmel, várom, hogy kiadják a jegyet, de azért érdekel (foghegyről) hogy fog a srác reagálni. Ha kiadta a jegyeket és nincs cirkusz, beállunk még a kajáshoz is, hátha szomjas, éhes a finnyás kis hercegem.

Uh ez a vigyor! Mázli, hogy képtelen vagyok megijedni és betegség, hogy felmegy a vérnyomásom és legszívesebben azonnal rá vetném magam: csináld, rohadt izgalmas, húúú élveznéd mi? Kész, nagyon kész, de egyszerűen...beleremegek ebbe a pillantásba.

Hahh! Elkapom róla a pillantásom, mert most nagyon ráncolnám a szemöldököm, tehetetlen felnevetek.
-Telhetetlen? Valahogy megfontoltnak és kielégítettnek képzeltem.
Nem képzeltem én sehogy, mert NEM ÉRDEKEL! Jaj már, miért beszélünk róla?
Inkább azokról a dolgokról kéne, amiket nem szeret, sokkal viccesebb.

Somolygok a mesén, pofátlan bámulok az arcába, akkora élvezet fintorokat csalni az arcára!
-Hát persze, ki ne hallott volna? Soha nem szoktál? De tuti sírtál már, pl gyerekkorodban, vagy tiniként, mikor megjelentek az első pattanásaid
Húzom kicsit, nesze bosszú Erickért. Ránézek, ez az arc, amit Mufaszáért kapok, hosszasan és nagyon elkezdek nevetni, szó szerint kétrét görnyedek, rá Ravernon vállára. Többet mond minden helyeslő szónál, mennyire tetszik a reakciója.
-Jó persze, de ha egyszer már volt...érted?! Ráadásul a lányoknak tök szívás, igaz, hogy szép kerek melleik és fenekük van, ami nagyon hm... de ülve kell pisilniük! Mekkora szívás! A menstruációról nem is beszélve, akkor is folyik belőled valami, ha nem akarod és szerintem a transzikból is, hisz hormonokat kapnak
Fejtem ki mire gondolok. Közben sorra kerülünk, kérek jegyet a dán lányra, kicsit cukkolom a pénztáros figurát. Beállunk a kaját sorba is, mert biccentek, én kólát kérek, ő nem tudom. A kajára is bólogatok, a nachos nagyon hívogató, veszünk magunknak, magamnak csak kicsit, de ha ő kér nagyobbat, kaphat.
-Nachost, az finom, velem? Jó akkor veszek egy nagyobbat kettőnknek és két innivalót.
Neki azt, amit kér, gondolom így jó, ha nem, sikít, nagyfiú és elég öntörvényű hozzá.
Hááát nincsenek sokan, ez talán jót jelent, nem egy tömegfilm. Egy félreesőbb helyet választok, rá hallgatva, ő mondta jól. Amint leülök máris megérzem a combomon a kezét. Elhelyezem a kajákat és közelebb fészkelem magam hozzá, finoman beleharapok a fülébe, mintha az lenne a desszert.
-Hm, nekem jó, ha nálad vagyunk, de enni is elmehetünk, bár én ezek után már nem leszek nagyon éhes, mit szólnál egy kagylós étteremhez pl?
Kérdem, az olyan kifinomult, keveset is lehet kérni és...igazság szerint a közeljövőben nem nagyon fogom tudni meghívni, hacsak nem leszek egyszeriben hirtelen nagyon gazdag. Igen...ezen még gondolkodnom kell. Holnap...
Elsötétül a moziterem, az eleje úgyis reklám! Ujjaim a mellkasán dobolnak, aztán leszállingóznak az ölébe, hogy megkeressék a markolnivalóját

(és itt megint 18+ jön majd)

Egész testemmel mozdulok rá, a kaja biztonságban, de előételnek én kellek! Ez biztos. Először csak az öle és egy forró csók, hergelésképp képtelenül kukacos helyezkedéssel, mintha a nadrágon keresztül kéne eltalálnia az én nadrágon keresztüli fenekem.

+18

Miért is ne lenne? S neki ez miért ne tetszene. Lesütöm a pillantásom, elfelé nézek, egy bizonyos, távolabbi pontra, gonoszul.
-Hát persze...
Próbálok vidámabb témákra összpontosítani, pl őt hülyíteni pattanásokkal.
-Jól van, gondoltam. Mihhi? Hogy én? Lehet, hogy tizenhatnak nézek ki, de látsz rajtam pattanást? Egyébként soha nem is voltak, mázlim volt.
Hadarom felháborodottan, nem a pattanások miatt, hanem mi az, hogy én küzdök tinédzsergondokkal?? Mintha kamasz lennék! Egy nagy f*t!
Jó persze, vannak pillanatok, amikor röhögök, ő meg simogat, nemhiába szeretem az édes furcsaságaival piszkálni. Csak akkor nem édes, mikor ennyire babába néz engem, már...rég levedlettem a kamaszszerepet, hát nem látja?
A szar biosz tudásomon elvörösödöm mogorván, megköszörülöm a torkom és próbálom elvonatkoztatni az agyamban az átoperálást a hüvelyfolyástól
-Jó...tényleg, belegondolva igaz...
Bent a teremben egy jól eldugott helyet választok és a kagylóknál megont arcomra fagy a mosoly.
-Uh, nagyon rossz hatással vagy rám... Valami fennkölt, puccos ételt akartam mondani, ez jutott eszembe. Nem tudlak elképzelni sajtburgerrel a kezedben.
Hunyorítok pedig, mert megpróbálom, vagy csirkefalatkákkal a szájában. De ha neki az is jó...
Mikor elég sötét lesz megpróbálok rámászni és elég vékony vagyok még mindig, ez nagyjából sikerül is, viszont nem valami kényelmes és nem is az eredeti tervem. Ilyenkor mindig azt hiszem baromi nagy dolog leszopni valakit a moziba, de Felixről van szó... Anélkül is vonulnék, hogy nyomná, így szinte rásiklom a péniszére, miután kioldottam, hogy sikamlós, csavaros, szívós örömökben részesítsem, a hangeffektek hátha elnyomják, ha meg nem...nos... kapnak extra háttérzajt. Oké, annyira nem hangos, inkább szívom, mindenesetre nem sietem el és figyelek rá, addig nem állok meg, amíg tele nem pumpálja a szám.

Gorombán nézek rá.
-Képzeld, nem volt!
Most ő szívózik, kicsit elvörösödöm, a szememben is villan egy apró, zöld fény, aztán lesütöm a tekintetem és megcsóválom a fejem.
-Többet is kisajtolhattam volna belőlük, szar volt az időzítés, de most már nem öltözködöm kamaszosan.
Teszem hozzá dacosabban még. Belemarkol a fenekembe, megütődöm.
-Mih? Belegondolni sem fogok, szeretem a farkam!
Mondom hangosabban, mint kéne.
-Ki a franc akarna nő lenni, mondtam, hogy tök kényelmetlen! Meg olyan hülyén gondolkodnak és kicsit tutira leszbikus lennék, mert a testükről nem mondok le, akármilyen buggyantak is!
Nézek rá felháborodva, mégis mit gondol olyan hajlamaim vannak? Nagyooon nem!
A sajtburgerrel bezzeg betalálok, tényleg nem tudom elképzelni.
-A szusit szereted?
(Ha nem, akkor az egyik karácsonyi ajándék törölve)
Az legalább nem francia, japán étterembe is mehetünk, nem ma a napja, hogy hülyét kapjak érte.
-Tudod Kale, arról fényképet is fogok csinálni!
Nézek a szemébe elszántan somolyogva, s aztán nos...be leszek fogva, nem mintha nem ez lett volna a tervem.
Úúúristen, ennyit sosem dolgoztam még rajta, mint most, legalább fél óráig szopom keményen, nyelvvel, szívva, torkozva, csavarva, rásegítve kézzel, bólogatok, vadul kaptatok rajta, de gondolom elvonja a figyelmét a film, amiből én mellesleg nem fogok fel semmit, annyira rá koncentrálok. Milyen muris lenne, ha egy óvatlan pillanatban elsülne! De sajnos profi, túl profi, addig pedig nem adom fel, amíg meg nem érzem az eredményt, akkor is, ha beleszédülök és ájult számból fog kifelé lógni a kolbásza. Ohh Jesszus Ravernon, ne csináld már! Olyan mélyre nyomom egyszer, hogy komoly öklendezés rohamit kell elfojtanom, zihálok, keményen verem, szívom, ajakkal harapom, bekapom a golyóit, mire azt szopom ezerrel, miközben a szárát el sem engedem, mikor végre, nagy nehezen megtörténik.
Paprikavörösen, szédelegve, zihálva és kócosan bukkanok elő, első mozdulatom a kólám, hogy egy kis cukor helyre hozzon, míg ő...
-Utállak
Nyögöm, belesüllyedek a székbe, látom, valami buzi női ruhát vesz fel, szerintem semmiről nem maradtam le.
Engesztel a nyakam csókolgatja, morcosan nyomok a számba egy kis ételt.
-Aha, látom, szép balerína lesz a meleg kisfiú. Teh, ezek festők Ravernon!
Nézek rá gonoszan, most megérdemli, szerintem direkt szívatott, kényelmetlenül egy fülledt moziteremben térdepelve...
-Nehogy a te fejedben is gyökeret verjen egy Felicite
Nézek rá enyhébben, jobban esik így, visszaszólva és a kényeztetést is igazán folyathatja.

-Pff, a tinédzserkor java az utcán ért, örültem, ha tudtam fürödni egy-egy tisztább szökőkútban.
Nos voltak kemény napok, ha pattanásos lettem volna, nos nem volt pénzem krémekre, valószínűleg most heges és csúnya lenne az arcom, mert elkaparom mindet a fenébe.
Látom tetszik neki, hogy felbosszantott, rondán nézek rá, de csak egy percig, hisz csak szórakozik, ahogy én is szoktam vele. Amikor a fülembe búg már megenyhülök, mosolyszerűt csinál az ajkam, beledörgölöm az orrom (a füle melletti arcrészbe), megszaglászva.
Hm, szóval így tetszem, erre végképp megenyhülök, morranok és ajkait keresem egy csókra. Imponáló, hogy tényleg úgy tetszem neki, ahogy vagyok és még a fenekem is megfogja, hmpf, nem tudok rá sokáig orrolni.
A japán konyha úgy tűnik nem a kedvence, legalábbis nem lesz túl lelkes a nyers haltól, pedig igazi kuriózum. Talán mégsem kéne megvennem a sushi gépet...
-Najó, ez a nyers dolgok nem volt túl meggyőző
Vonom le a saját következtetésem, hacsak rá nem cáfol.
A pajzánja, félvigyorral nézek rá.
-Helyes, helyes, majd nyomok a szádba krumplit is és annak a végére is teszünk
Finom, fincsi kis utalás lenne, én sajna szeretem a gyorskaját, bár a gyomrom újabban ugye nem annyira bírja, max, ha nagyon lassan eszem, nem egyszerre és csak egy adagot, bezzeg régen, az emlegetett kamaszkorban... Nos, olcsó volt.
A szemétje eléggé megnehezíti a dolgom és még irányítgat is, ha úgy érzi eltértem a tárgytól, de nem adom fel, amíg tele nem fröcsköl, bár hallom felül is jól elszórakozik. Én kissé ziláltan bukkanok fel, mikor nagy nehezen elértem a kívánt eredményt, makrancosan ráncolom a szemöldököm, hogy hamar elmúlik-e. Tudom, hogy igen, kis rohadék...
(mindkettő festő XD a srác híresebb ám)
Látom a kis fiúval rám akar célozni, felvonom a szemöldököm.
-De ő is fest, mint te, különben is, ronda kacsaszája van, nem hasonlít rám, ha el akarod venni a poénom, miszerint festő.
Összehúzott szemöldökkel nézem, számba tolt szívószállal, fújok a kólámba buborékokat.
-Hm, az igaz, ő kifejezetten lányos például.
A férfiasakat? Kicsit megrebben a szemem, engem nem tart annak?
-Mint például Sethtet, aki férfiasan körbeveteti magát testes fogdmegekkel?
Kérdem gúnyosan, mert hirtelen azt hiszem engem nem tart annak, hisz nos külsőre...tudom nem vagyok az és ez valahol, amellett, hogy másképp gondolom, cseszi az agyam. Levegőt veszek és úgy teszek, mintha nagyon érdekelne a film, ahogy a srác nőnek öltözik, bár szerintem látszik rajta, elég trampli.
A férfiasság belülről fakad... attól, hogy nem vagyok egy Thor... - ezen elrágódom egy darabig.