Feli elköltözött. Úgy döntött, jó lesz nekünk egy kis távolság... és nem okolhatom ezért. Tényleg eléggé eltávolodtunk egymástól, és az, hogy együtt éltünk, csak rontott jelenleg a helyzeten. Szeretném hinni, hogy jobb lesz így mindkettőnknek.
Viszont ha már ő elment, jöttek a helyére újak. Új szobatársak, és ezt pedig meg kell ünnepelni. Szóval a lányok behurcolták a cuccokat, én persze közben jó alaposan felmértem őket, habár kétlem, hogy lennének annyira bevállalósak, hogy nyomassunk egy igazán görbe estét (if you know what I mean) na meg együtt is fogunk lakni, ez csak bonyodalmat szülne, de azért lehet, az egyiket majd kipróbálom. Előbb fel kell mérni a terepet, melyik lenne eléggé bevállalós.
Azt hiszem elmentek még valami ügyeket intézni, én meg beszereztem a szükséges hozzávalókat a partyhoz. Szeszt, szeszt, egy kis szeszt, meg némi rágcsát, hogy teljes legyen a hangulat.
-Welcome on board!- köszöntöm őket, ahogy belépnek az ajtón, azonnal ott teremve a felespoharakkal, és az orruk alá nyomva kinek-kinek a magáét. Remélem nem gondolták, hogy enélkül beléphetnek, na jó, igazából azt remélem, vannak annyira partyarcok, hogy nem ellenkeznek.
-Ez a belépő, különben sajnos nem jöhettek be, és sosem látjátok viszont a kedvenc plüssmacitokat.- szándékosan túlelszontyolítóm az arcomat, lebiggyesztve ajkaimat, bár nem viccelek egészen. A plüssmacikat cikkezni fogom, ha vannak elég érdekesek, meg persze minden mást is... szóval csajok, csak okosan! Na persze fogalmatok sincs róla, hogy Miss S én is vagyok. Ez az én mázlim.
-Mondom a menetrendet: iszunk, vedelünk, bekészülünk, kikészülünk, elkészülünk, aztán elhúzunk partyzni!- pörgök, mert van miből, én már alapoztam. A "házigazdának" felkészültnek kell lennie!

Igaz-igaz, már ideje volt mindennek a végére járni, az utolsó papírstócot irattam alá a titkárságon, és bizony nincs más hátra, mint kényelmesen hátradőlni és popcornt enni a szobatársakkal. Azám! Berakunk talán valami jó kis filmet, akár ilyen régi, némafilmet. Biztos vevő lesz rá mindenki, mert hát, ki ne szeretné ezeket? Persze a szép kis álom, hogy ez így lesz, közbeszól némi felespohár bemutatásával, amire először csak pislogok. A házirendben nem úgy van, hogy nem szabad? Bátortalanul elveszem, és csak nézem. Beleszagolok, ahogy Nina tette és elhúzom a szám. Ennek nincs valami jó szaga.
- Még jó, hogy nincs plüss... macim. -Felelem nem túl kedélyesen, nem vagyok én ekkora partiarc, még nagyon sose buliztam, meg egyébként is... muszáj ezt most meginnom? Odakoccintják a sajátjukat az enyémhez is, és bár nem várnak vele sokat, biztos vagyok benne, hogy mindjárt mind a ketten rámmerednek, hogy ugyan húzzam már le.
Nem akarok én lenni a buli elrontója, főleg, hogy Alicia már biztos beelőzött bennünket egy-két körrel. Ha rákérdeznénk se tagadná le van egy olyan sejtésem. Nem tudom, hogy mégis miként kéne finoman közölnöm, hogy... én még nem ittam, én még nem jártam el úgy igazán... sehova?! Ha nem ismerném magam eléggé, még azt hinném, hogy nincs a homlokomra írva nagy betűkkel... márpedig tudom, hogy ott van.
Amíg Nina beljebb somfordál, és talán Alicia is rá figyel, egy lazának ugyan nem mondható mozdulattal löttyintem ki az ajtón túlra azt a valamit, aminek olyan büdös szaga volt, és vágok mellé olyan arcot, amit Ninán láttam pár pillanattal korábban. Színésznőnek készülök, csak nem lehet nehéz kamu fancsali arcot vágni.
- Mmmm! A mindenit... -Teszem hozzá kevésbé lelkes, ám annál ércelősebbre sikeredett hangon, mintha fájdalmat éreznék a pia legurítása után, és reménykedem benne, hogy Aliciában van annyi már, hogy ne vegye észre, Nina pedig ne épp ezzel foglalkozzon, és bemasírozok utánuk.
- Ez ilyen rendszeres lesz? -Mert akkor a zavartalanság érdekében lehet átkérem magam egy másik szobába. Persze nem a lányokkal van a baj, de én tényleg nem vagyok ez a nagy partizós. Bár... ami késik az sosem múlik el olyan hamar, és ki tudja, ha rájönnek a csajok, hogy én még parti-szűz vagyok (meg úgy egyébként is) akkor ki akarnak majd kupálni, és belevinni a "rosszba".
Arra, hogy mi lenne a kedvencem leginkább a narancslevet mondanám, de azt hiszem nem ezt a választ várják.

Az egyik csaj, asszem Rita, azonnal kap is az alkalmon meg a kezemben lévő pohárkán, és lehúzza.
-Ez az kislány, woop woop!- kiáltok fel a szabad kezemet a magasba emelve, aztán ahogy elhalad mellettem kénytelen vagyok utánanézni, hogy megszemléljem hátulról is. Dögös!
A másik lány meg ezt az alkalmat válassza, hogy megszabadítson a pohártól. Nagyon helyes, mindenki iszik, ennek már jó vége nem lehet, bár a másik csaj, (Minnie?) elég ártatlan arcot vág, meg olyan megilletődöttnek tűnik összességében, na de majd kineveljük, nem lesz itt gond. Oda is lépek a hifimhez és feltekerem rajta a Nirvanát. Hey girls, shake it shake it!
-Van tömény, többféle, kísérőnek meg egy kis szesz még.- kacsintok a kérdezőre, de maga is láthatja, ha az asztalomra néz. Látványosan elgondolkozom a kérdésén, mi a kedvencem? Hmm...
-Minden, ami A betűs jöhet. A sör, a bor, a vodka, a...- nem folytatom, csak vigyorgok egyet, aztán az asztalomhoz lépve újratöltöm a poharamat egy kis vodkával.
-Á, dehogy, nem rendszeres, csak különleges alkalmakkor iszom.- mondom halál komoly képet vágva, amiből sejtheti a másik lány (basszus a neveket meg kell tanulnom!) hogy messze járok az igazságtól. Felé fordulok, és ál-szigorú tekintettel meredek rá.
-Miért? Nem szeretsz bulizni?- kérdezem, majd karjaimat keresztbe fonva magam előtt, szigorú fintorba rántva az arcomat közelebb lépek hozzá egy nagy, határozott lépéssel, mintha én lennék a rossz zsaru.