Vincent meg az esküvő… Ugyan már! Előbb vonulna önkéntes száműzetésbe egy kolostorba, mint hogy oltár elé vezessen bármilyen nőt is. De a kis szukának jó húzni az agyát. A karma ilyen; szopattál, hát most szopsz te is.
- Mázlid akkor lenne, ha azt a tüzes kiscsajt vinnéd el egy újabb körre, abban a dögös piros ruciban… - vigyorodom el. Tuti, hogy ettől agyfaszt kap a kis hülye.
Végigfut az agyamon a lista, hogy kire gondolhat Bonnie, de valahogy nem hiszem, hogy Vincent ilyen nőre akár csak egy menetnél is többet áldozna, nem hogy a hátralévő egész életét. De hát szinte már röhejes, ahogy vörös fejjel pattog. Röhögnék is, ha nem tudnám, hogy halálosan komolyan gondolja. Ezek a bolondok már csak ilyenek. Rájuk kell hagyni, azzal nem nagyon tudnak vitatkozni… Ahogy rám néz… Jézus szent fasza, meg kéne ijednem? Ne már! Figyelem, ahogy változik az arca, ahogy visszaveszi a maszkot, mintha félne tőlem. Egy kis gyakorlással jó színésznő lenne belőle, az tuti!
- Akadj már le a témáról! Ha nem akarod magad megkúratni, akkor minek öltözöl így és minek jössz ide? De most komolyan! Hagyjuk már ezt az álszent kislányos dumát, hidegen hagy a fantáziavilágod. – érzem, hogy kezd megint elpattanni bennem valami. Mintha éles szikével nyiszálná az idegeimet, egyre vékonyabbak lesznek a szálak és egyre jobban feszülnek – Rendőröket akarsz? Menj csak, köpjél be, apucinak is köpjél be, leszarom, csinálj, amit akarsz! – csak azt ne gondolja, hogy az őrsön nem kapna néhány kedves megjegyzést a kulturált kollegáktól…
Ha jól figyel, talán látja, ahogy hideg, dacos fény villan a szememben. Ismerem magamat, tudom, hogy most ez az állapot van. Idegesít, öklömnyi a gyomrom, mert persze a fasznak hiányzik egy kihallgatás, egy eljárás, egy per… De nem láthatja meg újra, hogy zavar az éles nyelve. Nem engedhetem meg!
- Értékelem a fantáziádat, de nem ütöttelek meg, csak felkaptalak. – muszáj kijavítanom. Gyűlölöm a hazugságokat, volt belőle elég az életemben. Nem kell több, sosem vezetnek jóra. De azért kurva bátor, hogy Vincent mögül ugat. Mint egy kis csivava; addig hergeli a pitbullt, amíg van köztük kerítés, utána visítva menekül.
Lelépek, mert Vincent lehetőséget ad rá, meg arra is, hogy kicsikét megleckéztessem ezt a tyúkot. Ki nem hagynám! A VIP-ben a csajok boldogan mennek szünetre, és noha a vendégek morognak, extra finom husit ígérek nekik, ha egy kicsit türelmesek lesznek. Jill segítségét kérem, mert neki vannak jó cuccai, meg alkatilag hasonlít is Bonnire, tuti jó lesz rá valamelyik rucija. Vigyorogva indulok vissza a kihallgatóba, bár fogalmam sincs, hogy fognak reagálni az ötletemre. Bízom Vincent kifacsart humorában, azt meg magasról nagyívben szarom le, hogy a kiscsaj mennyire lesz boldog tőle.
Az ajtó előtt kicsit megtorpanok, bevillan a gondolat, hogy talán kopognom kéne, ki tudja, lehet Vincent épp szopatja a csajt, de aztán csak benyitok.
- Bocs, megzavartam valamit? – hátam mögé rejtem a ruhát, de úgy látom a csajnak nem lesz gondja a vetkőzéssel.

Kevésen múlik, hogy nem nevetek fel a leendő asszonyom jellemzésén. Kiforgat a vagyonomból? Aztaszentfasz. Ez milyen kibaszottul hülye. Azt hiszei, hogy van az a csaj, aki engem ki tudna ennyire használni? Ahhoz nem az kell, hogy legyek elvakultan szerelmes? Szerelem? Azt vajon hogy kell írni?
- Nyugi Zsizsik, én a testét használom ki. - leendő asszonypajtásnak, aki szemmel láthatólag nagyon zavarja a kiscsajt, főleg, hogy nem fogja most megtudni, hogy a sztori nem igaz. Nincs az a hatalom, előbb meg kéne tudom, honnan vette ezt a hajmeresztő poént. A hátamon feláll a szőr tőle.
- Ümmm! - Gerard felé fordulok és nagyot sóhajtok.
- Apukám, hogy az a csaj milyen szabad szellemű, és milyen hangos. Beszarás. - mégis úgy vigyorgok, mint aki most élvezett el a csajban két perce. Nem semmi. Fog ő még erre jönni, ha más nem egy újabb menetért. Kínzón vágyom utána. Bírom, hogy pont leszarta, mi történik a mellettünk lévő boxban... Grrr.
- Ráhajtottál? - nekem aztán mindegy, hogy az este folyamán berángatta-e az irodájába és meghágta ő is. Annyira nem hat meg, hogy mit csinál a ribanc. Közöm semmi hozzá, és mellé minél több tapasztalata van, nekem annál jobb.
Most viszont lenne kedvem a fejem az asztalba csapkodni. Mert mindenki tudja, hogy Judith nem fog a rendőrségre menni, kibelezem, és mellé felmerül a kérdés, hogy került a szórakozóhely tiltott részére. Most komolyan ő is megint sittre akar menni? Most vajon kihoznám? Fasztudja, de nem is számít. Ebbe a körbe nem lépek most be, hagyom, hogy óvódás módra vitatkozzanak. Amikor szemmel láthatólag mindketten hibáztak. Nagyot. Gerard meg fogja fizetni az árát és Judit is. Így van ez rendjén.
Gerard dumája a ne öltözz így, ha nem akarod, hogy megerőszakoljanak, pont annyira szar, mint Judithnak a meg akartál erőszakolni. Olyan retkesül kispályások, hogy kezd fájni a fejem. Nah, emiatt nincs gyerekem. Mint két testvér a fagyis doboz felett úgy marakodnak, amikor anya már elrakta és megmondta, hogy senki sem ehet belőle, de nem tudnak túl lendülni. Kurva unalmas. Azistenbasszameg!
A férfi közben lelép és remélem valami nagyon komolyat talál ki büntetésnek, én meg agyalhatok, hogy őt hogyan büntessem majd meg ugyanebben a szituban. A lány közben felém sétál, látom, hogy tart tőlem, de nem baj, jól teszi. Sikerült beparáztatnom, pedig csak megfojtogattam. Annyira vicces manus vagyok én is... faszkivan az egésszel. Hogy lehet az, hogy minden egyes szituban összefutunk? Minek lóg rajtam? Nem látja, hogy kibaszott szar party vagyok még neki is? Akar, hogy rajongva vizslat tekintetével. Odakint felcsendül Lennytől a The Chamber, kár, hogy alig hallatszik, mert hangja felkúszik a gerincemen. Tekintetem leszalad a mutatott testrészre, elhiszem, hogy Gerard felkapta, azt azonban nem, hogy meg akarta erőszakolni. Tudom, hogy nem tenné. Nem képes rá. Megijeszti, durva vele, de nem hiszem, hogy szexért tépkedte meg. Dühében, haragjában, tehetetlenségében, azt elhiszem, mert azt néha én is megtenném vele. Engem jobban lekötnek a lila, sárga foltok, amiket vélhetőleg én hagytam a testén, a kézlenyomatom a derekán, ami így elég jól látható. Meg sem kérdezem, hogy én tettem-e mert tudom, hogy igen. Azt is látom, ami most kékül, ajkam keskeny vonallá préselődik.
Milyen furák az emberek, a sérülések csak sérülések, én sokkal jobban bántottam, mint Gerard, sokkal durvább ember vagyok, kegyetlenebb, kiszámíthatatlanabb, mégis itt ez a lány, aki most tőlem várja, hogy kimentsem szorult helyzetéből. A jókedvem azonnal elillan. A játékosság megszűnik a tüdőmben présel levegő hatása alatt. Ha elmegy a rendőrségre engem, is simán felnyomhat, a nyakán felsejlő nyomokat is én hagytam, mégis egy kis nyomás a csípőjén... azt fájlalja. Megbabonázva nézem a nyomaimat és menten eldöntöm, hogy többet hozzá sem érek. A durva ebben az, hogy hagytam már nőkön sokkal vadabb nyomokat is, fognyomokat, harapást, szívást, tépést, karmolást..... de közben adtam élvezetet is.
Felpillantok, hogy Gerard vissza érkezik, azt sem tudom mennyi idő telt el, hogy azóta a csaj mondott valamit?
- Nem sikerült, túl korán jöttél. - igyekszem elmosolyodni, amolyan cinkos mód, hogy lássa mindenki, uralom a helyzetet, közben hangyafasznyit sem.
- Minden remek odakint? - most a másik férfinak is akad kis ideje, hogy szemrevételezze a csaj szétmarcangol bőrét, királyságosság, a végén egyedül engem csuknak be valami kibaszott gumiszobába. Kínzón vágyom egy italra, most nem akar Judith leitatni?

Nem bírom tovább ezt a hisztit, muszáj lelépnem, és szerencsére Vincent elenged. Mintha bent tudna tartani… Na, mindegy. Végül is, ha ragaszkodna hozzá, maradnék, de tényleg el kell intézem néhány dolgot, ha cigire nem is lesz időm. Pedig őrületesen kéne a nikotin…
A kis rucival a hátam mögött nyitok be. A csaj Vincent előtt áll, de nem tudom eldönteni, hogy vetkőzik, vagy öltözik. Mindenesetre rohadtul kiakad, hogy megzavartam a nagy semmit, mert hogy Vincent szerint semmi sem történt.
- Bonnie, fogd vissza magad, annyira szánalmas, amit csinálsz. – hogy én kopogjak? Talán Ő van itthon? Meg integet nekem, hogy menjek ki? Mi a faszom vagyok én, valami ócska pincér? Pohárszedő? Vagy mi az isten fasza? Ha tudná, hogy majdnem kopogtam, kiszívná a vérem, hát mélyen kussolok róla.
- Persze, minden király, főleg, hogy elintézted a nagyját. Tartozom Neked. – mondom Vincentnek, mert tényleg lógok neki, most rendesen szívnék, ha nem esett volna be.
A kis szuka felé fordulok, itt az ideje, hogy vázoljam neki a helyzetet.
- Van egy olyan érzésem, hogy megesz a fene, hogy a VIP-be is belógj, csak hogy a véremet szívd. Hát bejuttatlak. – szentül meg vagyok róla győződve, hogy az lett volna a következő célpontja, csakhogy most már résen leszek. Ez a csaj többet ide be nem teszi úgy a lábát, hogy nem tudok róla, az hétszentség!
- Ezt vedd fel, lebetegedett a táncos lány, aki ma műszakban lenne, beugrasz helyette. – nyújtom felé a ruhát, nem akarom hozzávágni, pedig legszívesebben azt tenném, de akkor újabb ütőkártyát adnék a kezébe. – A harisnya maradhat. – teszem még hozzá, és várom, hogy elvegye. Külön jó lesz, hogy megtépte magát, illik majd a melóhoz. Pohárszedőnek terveztem beküldeni, de annyira felkúrta az agyamat, hogy teljes munkakör lesz.
- Bemész szépen, eltipegsz az üres poharakkal a bárpultig, viszel a vendégeknek új piát, amit kérnek, letörlöd az üres asztalokat, ha a vendég kéri, táncolsz neki. Tudod, a vendégnek mindent, szóval smúzolj velük. És az Isten szerelmére, mosolyogj! - ismertetem vele a feladatát, még ha agyvérzést is kap, helyettesítenie kell Jillt. A vendégek hozzá vannak szokva, hogy szép lányok mosolyogva lesik minden kívánságukat, és leszarom, ha ez a kis tyúk belül majd felrobban, a vendégnek mindig igaza van, ahogy Ő mondta korábban.
Fogalmam sincs, Vincent mit fog ehhez szólni, de ennél szarabb napom már úgysem lehet, úgyhogy leszarom. Jöjjön, aminek jönnie kell, majd holnap új nap kezdődik, ezt a szart meg elfelejtem, csak a tanulságok maradnak meg belőle. Mindenkinek így lesz a legjobb.

Az egész helyzet kurvára abszurd, nem nagyon tudom hova tenni. Főleg, hogy az egész egy olyan infon alapszik, aminek semmi köze a valósághoz. Részemről nem hiszem, hogy bárki házasodna, aki a családom tagja. Ha csak apám el nem válik attól a forróvérű szukától és vesz el egy másik ribancot. Aki remélhetőleg nem fogja megrontani a család többi tagját, na nem mintha fél percig is bánnám, hogy így történt. Jó arra hazamenni, hogy egy meleg muff is vár rám. Csap apuka meg ne tudja. Kibaszottul vicces, de nem szórakozom túl jól. A csaj is csak felkúr a hülyeségeivel, annyit és azzal kurvázom, akivel nem szégyellek, arról nem is beszélve, hogy rohadtul jól esik, tőlem akár be is kaphatja. Vagy inkább ne, mert a végén elharapja. Faszkivan.
Kupleráj? De mekkora? Az egyik legzüllöttebb hely, amit valaki még fel tud vállalni, mert közben nem egy lebuj, ahol senki sem tudja mi történik, mi itt pontosan vágjuk. Illetve én magasról leszarom, engem nem érdekel, és nem is érint. Mehet a gecibe. Fáradtan sóhajtozok a sok szép szóra, nem is nagyon érdekel, kezd fájni a fejem. Unottan felmorranok, amint Gerard vissza zökken közénk, így nem kell attól félnem, hogy a csaj rám fog ugrani.
Csak biccentek, ne aggódjon meg fogja fizetni az árát annak, hogy én rendezkedtem odakint. Tiszta sor.
Besírok azon, ahogy integet a lelépést elősegítve, csak nem tudom, hogy mi a faszt akar tőlem? Amikor be van szarva, de mégis leteperne és meglovagolna, ebben biztos vagyok, csak mire eljutna oda, kiöregednék a derbyből.
Hallgatom a főintéző szavait és figyelem a csajt, hogy mire mit dob. A ruhát pontosan ismerem láttam már ezerszer a szőkén, de igazából nem hozott lázba. Engem ezek a tekergőző ribancok nem korbácsolnak fel. Illetve pont annyira, hogy másvalakivel akarjak kefélni.
Ih, bazedmeg! Beküldeni a csajt egy ilyen szerkóban és mellé teli vagy éppen üres poharakkal? Ebből mi lesz? Halomnyi öntögetés, törés, zúzás, lezuhanás, pofánrúgás, sikoltozás, és mindenkik italban fog úszni, mellé csak félig véletlen. Amilyen béna hasra fog esni, eltöri a rudat, leesik az asztalról és összetör pár farkat, drága lesz ez a buli. A sok pohár... ajjaj. A takarítás ami utána következik be...
Judith reakcióját figyelem. Leszűrhető belőle mennyire bevállalós. Sejtem, hogy nem nagyon, de meg fogja csinálni, ha csak nem áll le fenyegetőzni és a jogait hajtogatni.
Azonban sajnos retkesül kiskorú, szóval ha valaki egyetlen ujjal is hozzá ér, kibaszott nagy szarban vagyunk. A teljes körbe bele tartozik, hogy akár le is tapizhatják, nah most ha kiderül, hogy beküldünk egy kiskorút.... levágják a farkunkat. Gerardra pillantok, hogy kell majd váltanunk pér szót privátban, de nem most. Most végig akarom nézni, ha levetkőzik. Mázli, hogy a ruha nem teljesen hagyja látni a testét, a csípője, dereka nem lesz szabad, a kézlenyomataim rejtve maradnak, a nyaka meg... hát a VIP-ben elég nagy a félhomály, ebből nem lesz baj. A baj abból lesz, mai a csaj maga....

Ha nem nyugodtam volna le egy kicsit, amíg odakint voltam, most kiakasztana a kis tyúk. Így csak megmosolyogtat, és szánom, ahogy vergődik, hogy újra nyeregben érezze magát. Csakhogy most nem tud meghatni, elég időm volt, hogy rendbe tegyem magam, visszatért az erőm, amivel kordában tudom tartani az érzelmeimet. Még akkor is, ha kissé szorul a gyomrom, hogy mit kapok majd Vincenttől a mai estéért.
Hogy én odavagyok a VIP-ért? Nem, nekem ez a munkahelyem, és tudom, hogy mindenki be akar jutni oda, ahova tilos. Neki sikerült is, bár igaz, hogy a STAFF felirat nem ütötte ki a szemét, de biztos szelektív vak.
- Cica, nekem ez a munkahelyem… - és ezzel elmondok mindent. Hogy az olyan lányok, mint Ő, általában bármit megtennének, hogy valaki által bejussanak a zárt ajtók mögé. Engem ugyan hidegen hagy a csajok vonaglása, mert tisztában vagyok vele, hogy ez nekik meló. Nem azért rázzák a seggüket a vén pöcsöknek, mert bejön nekik az illető, hanem mert ezért kapják a fizetésüket.
Elengedem a fülem mellett a megjegyzését. Semmi baja nincs a ruhának, Jill a legrendesebb, nem véletlenül tőle kértem ruhát. Tisztán tartja a cuccait, meg saját magát is.
- Kurvára leszarom, hogy levetkőzöl-e előttem vagy nem. Semmi sem kötelező, tőlem haza is mehetsz, ha aláírsz egy papírt, hogy önhibád miatt kerültél ebbe a helyzetbe és nem fogsz ránk szabadítani se sajtót, se rendőrt, se ügyvédet, se apukát. – pontosan tudom, hogy nem akar kussolni, hogy nem akar meghunyászkodva hazakullogni, és hogy fel fogja venni a ruhát. Na meg persze nincs is ilyen formanyomtatványom, szóval kurvára ajánlom neki, hogy ne behúzott farokkal meneküljön! – Ha meg ennyire szemérmes vagy, akkor hagyjuk az egészet a picsába. Hidd el, én lennék a legboldogabb, ha nem rabolnád tovább az időmet.
Karjaimat összefonom a mellkasom előtt és figyelem, ahogy kezd átöltözni. Rohadtul nem érdekel, hogy hogy néz ki ruha nélkül, egyáltalán nem mozgat meg. Ha egy olyan nyolc évvel idősebb lenne, meg nem lenne ilyen fogpiszkáló alkata, talán még meg is mozdítana bennem valamit. Elrendezi magát, és ahogy az ajtó felé indul, az asztalra dobom a zakómat. Most egy kicsit nem hivatalos melót csinálok, így nem leszek annyira feltűnő. Talán. A fiúk kezdenének összezárni az ajtóban, de intek, hogy engedjék, én küldtem. Bemegy, körbe se néz, azonnal munkához lát. Úgy mozog, mintha mindig is ezt csinálta volna, igaz, kicsit néha meg-megbicsaklik. Semmi gond nincs vele, amíg föl nem kúszik egy asztalra, és le nem rúg két poharat. Elkomorul az arcom, mert ezt most én fogom kifizetni, érzem.
- Szólhattál volna, hogy ennyire béna. – mondom Vincentnek, bár gondolhattam volna, hogy nem lesz sima ügy. Ezzel a csajjal semmi nem az. A pasi felé mászik, és látom, hogy a fickó már nyúlna a lány után. Megrázom a fejem, és látom, hogy felfogta a jelzést. A csaj tabu. Büntiből van itt, nem azért, hogy megdugassam. De látom ám, hogy a fickónak el is veszi a kedvét, ahogy az ölébe esik, a torzuló fejéből látom, hogy kényes területekre sikerül rátapintania az „öltánccal”.
Elkomorul az arcom, ahogy kikapja egy vendég kezéből az italt, még bele is iszik. A hülye picsája! Megbillen, biztos nincs hozzászokva az alkoholhoz. Felénk tart, látom az elszántságot csillogni a szemében.
- Tőled nem kell öltánc, még a végén kiherélsz. – pókerarccal válaszolok neki, nem hagyom, hogy kihozzon a sodromból. Elmosolyodom, hogy milyen rohadt bátor lett egy korty piától. Még az undor is nevetséges a bájos kis pofiján.
Látom, ahogy mozdul remegő keze, és tudom, mi fog történni. Villámgyorsan átszalad a fejemen néhány lehetőség: kiüthetem a kezéből a poharat, de akkor még egy pohár törik össze. Kiléphetek előle, és akkor eldönthetem, hogy merre; Vincent mögé nem fogok, nem vagyok olyan kedvemben, hogy hallgassam, mennyire vagyok gyáva féreg. Pedig megnézném a fejét, amikor esetleg eltalálja a fröccsenő pia a „pasiját”. Kiléphetek a másik irányba, és léphetek hátra. Az utolsó lehetőséget választom, így az arcomat nem éri a pia, csak az ingemet áztatja el mellkas tájékon. Elmosolyodom, lassan gombolni kezdem az inget. Amúgy is kihajítottam volna a picsába, miután összevéreztem a gallért.
- Remélem, most boldog vagy. – mondom, ahogy kibújok az ingből, és a lába elé dobom. Szánalmas, infantilis megoldás, de nem is számítottam volna többre tőle.
- Bocs, főnök, de fel kell öltöznöm. – nézek Vincentre, és kilépek az ajtón, hogy összeszedjem magam. Új inget húzzak az irodában, újra zakóba bújjak és ellássam a feladataimat.

Sejtettem, hogy nem fog elfordulni, míg a rüfke átöltözik én sem tettem. Simán végig nézzük, ahogy kibújik az egyik öltözékből, hogy felvegyen egy másikat. Láttam már ennél kevesebb ruhában is, túl nagy meglepetéssel nem hiszem, hogy szolgálni fog. Az egész nekem kurva magas, a csajt sem értem és azt sem, hogy baszhatta így fel Gerard agyát. Nincs hozzászokva a buta libákhoz, ez leszűrhető belőle.
Ahogy kilépünk az ajtón, egy pillanatra Gerard mellé sodródom egy pillanatra, hogy három szóban megbeszéljük, hogy kurvára kiskorú és senki sem nyúlhat hozzá.
Beslisszolunk a félhomályba, és zavaróan végig nézzük a magán akciót, ami mindenkinek kicsit meglepő, nem szoktam én sem karba tett kézzel végig nézni. G. ugyan néha megteszi, de neki ez a dolga, nekem meg kurvára szórakoznom kéne inkább, mint a libát figyelni, ahogy direkt vagy magától bénázik. Az hamar kiderül, hogy erre a munkára is alkalmatlan, mint megannyi másra. Tetszik, hogy próbálja eladni magát, legalább tesz valamit a produkció színvonalának érdekében. Annak viszont nem örülök, hogy poharakat zúz. Faszkivan, levonom a béréből, ezt is, nem tudom elhinni, hogy nem bírja ki törés nélkül.
A riszálásban van tehetsége, még akár jól is csinálhatná, ha nem lenne olyan kurva esetlen, sok kecsesség nincs a mozdulatiban. A falnak dőlök, csak szúrós szemmel jelzem, hogy nincs nyulka piszka, de ezt teszi a főrektor is, így sok kéz nem jut a lány testére.
- Lesz jobb is. – nem, hogy béna a csaj, de mellé még direkt baszakodik is. Pedig sokkal több pontot kiosztottam volna, ha összekapja magát és lenyom egy szexis magán számot, akkor talán megnéztem volna vele az iroda asztalát közelebbről, de így…. Önkétlen felnyögök, hogy az ürge ölébe landol, és annak elszürkül a szája. Ez sem fizet ma több táncot. A kurvaistenbasszameg. Mellé a ribanc ezt a számot nekem már félig lenyomta, nem tud valami újat, mint az ölébe zuhangatni másoknak? Kezdem azt hinni ő így hódít, kurva szánalmas lenne. Szolidárisan felsajdulnak a golyóim. Basszemegafaszom. Mennyit fogják ezzel szívni a vérem, ha Gerard mindent elmesél Nate-nek… Faszkivan a béna ribanccal.
Mozdulatlanul figyelem, hogy felénk sétál, már akkor tudom mi a terve, amikor ő csak köhécsel az italtól. Sejtem, hogy nem azért hozza, hogy megkínáljon minket, vagyis de, csak nem jó értelemben. Ha egyetlen cseppet is kapok belőle tapéta lesz belőle a kurva falon. Reakció nélkül hagyom a párbeszédet, nem nekem szól. Gerard hátra lép és az ital jó része a mellkasán loccsan, jól megy az Avicci szám ritmusához. Meg sem lep, hogy a lába elé hajítja az ingat, jó, hogy nem viteti el kimosni vele.
A vendégek hökkenten bámulnak, majd úgy tesznek, mint akiknek fontos dolguk akad a cipőjükön, az asztalon, egymással, az italukkal és mindennel, ami nem mi vagyunk. Nem lep meg, hogy Gerard lelép és egyedül hagy a atombombával.
- Később! – majd felkeresem és beszélünk, mert lesz mit. Még mindig mozdulatlanul állok és tekintetem tüzében izzasztom a lányt.
Ahogy a másik férfi lelép a VIP-be visszacsordogálnak a lányok, elpöccintek két lusta tapsot, halkan, jelentőség nélkülit. Gúnyosan elhúzom a szám, arra sem veszek erőt, hogy Judith felé mozduljak.
- Zseniális. Pont, mint az oviban! – hangomból maró élc árad. A magán előadása nem jött be, rühellem, hogy megint lejárat. Most mi is van? Te, Vincent a csaj nem csak béna, de mellé kibaszottúl dedós is, te ezt alkalmazod? Jah basszamegakurvaélet.
- Tűnj innen el! – fejemmel a kijárat felé biccentek, a ruhát majd visszacseréljük, Jillnek nem fog hiányozni még pár napig. A buta picsa meg vágja magát taxiba és húzzon a büdös faszba el innen. Intek Melissának, hogy ma ne ragadjon le a fickónál, aki felé indult, mert kurvára unatkozom. A gyönyörű szőke lány, mosolyogva biccent, majd ellép a boxtól és csókot dobva az ügyfelének jelzi, hogy elszólítja egy felsőbb hatalom. Ma nekem fog dorombolni. Megjáratom rajta a tekintetem, majd újra a ribancra pislantok. Lelép heten már, csak rontja a levegőt. Ám számon fogom kérni minden egyes kis részeltéért a küldetésének.

Faszkivan az egésszel, olyan megalázó minden egyes pillanata a jelenetnek, hogy valójában menekülnék. A csaj geci béna és ezzel nem lehet vitába bonyolódni. Ahogy Gerardra löttyinti az italát, pillanatok alatt száll el az agyam. Azzal meg ahogy a férfit kezeli a kiscsaj csak magát alázza meg, az egész teljesen szánalmas. A vendégek csak nagyot pislognak, közben a csajok már szállingóznak vissza, hogy helyre álljon a rend.
Hallgatom a mentegetőzést, nem emlékszem arra, hogy kérte volna bárki, hogy öntse le. Szavai leperegnek rólam, mára geci elég a hülye ribancból. Itt is megcsinálja a fesztivált, kibaszott jó képet fest rólunk, a rohadék önző picsa, még azt sem tudta felfogni, hogy ez egy büntetést, benyelni kéne, majd magasra tartott fejjel kisétálni, meg tudta csinálni, nem itt kergetni a saját szarát. Szánalmas luzer.
- Én? -mutatok magamra hitetlenül. Én kértem bármire is? Én aztán biztos, hogy nem, meg sem szólaltam. nekem nem kell ez a szar duma, hogy nekem csinálta meg, mert semmi közöm nem volt hozzá. nem is én találtam ki, buta kurva. Annyi esze nincs, mint a piának, amit kiöntött. Fele annyit meg nem is ér.
Bassza meg a hülye picsa, egy kérést nem intéztem felé, fél mondatot nem beszélgettünk. De gecire benyelhette volna, hogy ezt most megcsinálja és beismeri, hogy fasz volt. Előtte meg nem fogok arról beszélgetni, hogy G. is meg lesz büntetve. Ellépnék, hogy egyeztessek Melissával, mit is szeretnék tőle. Ma csak arra vágyom, hogy szórakoztasson, a lány elég okos, mindenféle témában, nem szex kell. Nem vagyok nyitott rá, amúgy sem szeretem ezeket a csajokat a farkamra húzogatni. Jobban szeretek kicsit melózni érte.
Arról sem nyitok vitát, hogy ki ribanc és ki nem, mert ezeknek a csajoknak ez a melója, és kurva jól csinálják. Magára hagynám, amikor lendületből megpróbál vissza fordítani, de ehelyett mellkason borít a maradék piával. Egy pillanatra lefagyok a mozdulatsor közben, míg érzem, hogy át nedvesedik az ingem. Valamelyik muki felvihog az egyik boxban.
Aztakurvatetvesgecifaszomat!
A düh eltorzítja a vonásaimat. Véletlen, mi? Retek kurva. 5 olyan perc nincs az életében, amiben bírnám? Másodpercig nem hiszem el, hogy véletlen volt. Vicsorogva felé lépek, mivel ő lassan hátrál két lépessel utol érem, a feje mögé nyúlok, a hajába markolok. Meghúzom magam felé és elindulok kifelé a folyósra, jobban jár ha követ, mert a haját nem engedem el. Megcsavarom a csuklóm körül, hogy véletlen se tudja kirántani, elég közel fogom a fejbőréhez, így kitépni sem sikerül és nem is rángatom, mégis magammal húzom. A biztonságiak hökkenten pislognak, de eszükbe sem jut az utamba állni. Kilépek és húzom magam után a folyosón, nem érdekel, hogy kalimpál, sikoltozik, marcangol, fenyeget. Egészen addig a szobáig ahonnan ma indultunk.
Durván belököm a sikoltozó lányt, kiengedem ujjaim közül a haját és magam felé rántom, majd vele csukom be az ajtót, ahogy neki lököm.
- Mi a faszomat csinálsz, te beteg ribanc? - kurva elegem van belőle. Kibaszott megalázó, hogy egy 20 éves kis picsa két férfival is baszakszki, ki a kurva anyjának képzeli magát? Dühösen lerángatom magamról a pia szagú, nedves inget.
Ahogy közelebb lépek, teszek egy elnagyzolt mozdulatot, mintha azt tervezném, hogy kézháttal lekeverek neki egy pofont és megvallom őszintén lenne kedvem. De nem verek nőt, akkor sem ha gecire megérdemelné.
- Mi a faszt akarsz, mi? - ujjaim közé veszem az arcát, olyan düh tombol bennem, hogy alig bírom visszafogni magam. Legszívesebben tényleg megütném. Ajkam reszket a haragtól, hogy mert így megalázni a retkes kis ribanc? Közel hajolok, az ajkára köpöm a szavakat.
- Baszni akarsz? Arra vágysz? - neki préselem az ajtónak, kezem teketória nélkül csúszik a lábai közé, nem finomkodok, mert nincs kedvem. Rámarkolok a szemérmére, durván, fájón. Orrom megvonaglik a dühtől, ajkam vonallá préselődik, nem sok jóra számíthat tőlem, ez nem titok.

Faszomér ilyen kurva dedeós. A tököm tele a hülyeségivel. Mit nyafog itt nekem, mint valami hülyegyerek az iskolában? mi vagyok én, az apja?  Nem véletlen nincs gyerekem, mert nem bírom, amikor valaki ilyen geci reménytelen. Kár, hogy ő már elmúlt 20, lehetne cseppnyi esze.
Az élet kurva igazságtalan, ezt meg jó lenne, ha tudná. Mondjuk anyuci kicsi lányának lehet minden pörög, amit arra kár, mert biztos nem sok csalódás érte, de basszamegakurvaélet. Miért ilyen kibaszott sügér valaki? Hogy lehet ennyire nagyon reménytelen eset?
Szívesen lelépnék, de erre telibelöttyint és pillanatok alatt szakad el a cérna nálam. Akurvaistenbasszameg! Rohadt, sötét, telibebaszott kurva. Kiontom a belét, a rohadék kis szukának.
A hajába marok, kedvem lenen itt helyben agyon verni. Mi a kurva anyját képzel magáról? Egy percig sem hiszem el, hogy véletlen volt.
Porig aláz a mozdulattal, azt üzeni, hogy velem ilyet lehet bárkinek, cserébe én azt üzenem, hogy lehet, csak akkor viseld el a következményeit. Jelenleg azt, hogy a haját tépve rángatom végig a visongató ribancot a folyosón. Csetlik, botlik mögötte, de ez engem jelenleg nem érdekel, pattog a düh az ereimben. Feszülnek az izmaim, ahogy húzom magam után. Körmei a bőrömbe vájnak, ezzel még jobban felhúz.
Belököm az ajtón, majd hozzá is csapom.
- Lófaszt volt véletlen, te hülye ócska kurva. - ledobom az ingem és eljátszom a gondolattól, hogy lekeverek neki egy akkora pofont, hogy az összes gyűrűm lenyomata megmarad a bőrében. Kibaszott ribanc, még mindig azt hiszi, hogy valaki haverja vagyok, akivel játszogathat.
Sajnálja? Garantálom, hogy még nem eléggé. Magam felé fordítom, ahogy ujjaimmal a bőrébe vájok, nem érdekel mennyire fáj neki, nem is igazán érzem. Tombol az adrenalin az ereimben. Most nem látom vonzónak, egy rohadék, kis hisztis picsának látom, akit legszívesebben megrugdosnék. Mi a faszomat képzel magáról? Ki Ő, hogy mindenkiivel úgy bánik, mint egy adag szarral? Mikor fogja fel, hogy arra nem méltó, hogy leköpjem?
Dühöm percről, percre fokozódik, főleg, hogy biztos vagyok benne, ide most senki be nem teszi a lábát, ha kiontom a vérét, a srácok annyit fognak kérdezni, hol ássuk el.
Sűrűn kapkodom a levegőt, ahogy próbálok higgadni, levegőhöz jutni, kitisztítani az agyam.
Durván nyúlok a lábai közé nem felhúzni tervezem, csakis bántani és abban elég jó vagyok, erősen megmarkolom, a combjai rám szorítanak, ezerrel tolja el a kezem. Pillanatok választják el tőle, hogy elbőgje magát a buta kurva.
- Büdös kurva, miért hiszed, hogy neked mindent lehet? - acsargom a szavakat, felső testemmel neki simulok, kirántom a kezem a lábai közül a csuklójára markolok, az ajtónak préselem a feje mellett a másik kezével nem foglalkozom, mert sok kárt nem tehet bennem.
- Ha még egyetlen egyszer....- fújom a szájára, leheletem tuti tűzforró a haragtól, dühtől, visszafojtott indulattól. Nem vágyom rá, hogy megbasszam, büntetni akarom és fogom is.
- Csak még egyszer szórakozol velem.....- elengedem az arcát, és nem bírom megállni, hogy ne üssem meg. Tenyerem épphogy csattan az arccsontján, szerintem meg sem érezte, de jelzés jellegűnek szántam, így annak is kapta.
Hirtelen lépek el tőle, mint a múltkor, elengedem, most veszem észre, hogy reszketek a dühtől, olyan ideges vagyok.
- Takarodj el innen, amíg nem kereslek, ne kerülj a szemem elé! - remélem pontosan értei, hogy mit kérek tőle és abban is biztos lehet, hogy a következő két hónapban nem hall felőlem. Rohadék, büdös, ócska ribanc. Szeretném, ha eltűnne innen, mert elegem van belőle, gecire unom a szaros kis faszságait. Hátat fordítok neki, látni sem bírom. Reszketnek az izmaim a visszafogott haragtól.