Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Yesterday at 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Quentin Collins
 
Dominic Tveit
 
Louis Tagliavini
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Nyitott pozíció - Mona & Edward

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég

TémanyitásTéma: Nyitott pozíció - Mona & Edward   Hétf. Jún. 23 2014, 23:31

Mindig azon tűnődöm, miért is hagytam el ezt a várost olyan elképesztően gyorsan, olyan pánikszerűen. Még csak tervem sem volt. Csak elmentem a reptérre, váltottam egy jegyet, majd ott még egyet, és még egyet, így kerültem New Yorkba, onnan Madridba, onnan pedig Kongóba, ahonnan végül vonattal és busszal utaztam tovább, miután megkaptam néhány kötelező oltást és a vízumomat. Aztán a dolgok történtek maguktól, követtem a fényképezőgépem és néhány rég elfelejtett ösztönt.
Azt várná az ember, hogy felszabadító volt, pedig valójában egy ismeretlen, teljesen idegen helyen lenni egyáltalán nem az. Szorongató, frusztráló, elveszett érzés, főleg, ha még a nyelvet sem beszéled, és mindenkitől olyan átkozottul különbözöl. Megtanulod, milyen fehérnek lenni a feketék közt, és hogy milyen kiszolgáltatott is vagy a komfortzónádon kívül, mindentől ennyire messze. De kellett. Nagyon kellett, hogy valami egész más vegyen körül, mint az a Los Angelesi langyos posvány, amiben unalmamban henyéltem évekig. Bár ez is bizonyára amolyan úri passzió volt, mondhatnák egyesek, én viszont nem fogok bizonygatni semmit senkinek. Más lettem. Nyersebb. A képeimen is észrevettem. Nem érdekelnek már a játszmák. célorientáltabb vagyok, sok dologban szarok mások véleményére, mert az a legtanulságosabb, ha elköveted a saját hibáidat, mielőtt a másokéból tanulsz. Néhány dolog feleslegesnek tűnik, amiel régebben foglalkoztam. Mások viszont sokkal sürgetőbben toporognak a küszöbömön, mint korábban.
Felöltöm e világ démonűző amulettjeit, az inget, a nyakkendőt, és beballagok szépen a B épületbe, a stúdióközpontba, ami egy kicsit pang, de hát mit vártam? Hiszen elutaztam, és nem foglalkoztam a hely felvirágoztatásával. Nagyon sok mindent kell rendbe szedni most, hogy visszatértem...
És mindezt nem csinálhatom egyedül, mert az képtelenség. Az alapítvány megy magától, ahhoz hozzányúlnom sem kell, de az nem egy olyan dolog, amivel pénzt lehet keresni, sőt. Márpedig egy dolgot megtanultam a nagy utazásom alatt: pénz nélkül az ember semmit nem tud megtenni, amit akar. A legtöbben bizonyára úgy tértek volna megy egy ilyen hosszú afrikai útról, hogy a pénz a modern világ mocskos istene, és eladnak mindent, ami gonosz földi vagyon, hogy aztán visszaköltözhessenek a sötét kontinensre és egész hátralévő életükben elefántokkal lubickoljanak a sárban. Bevallom, ez is nagyon csábító, de ezt önzőbb dolognak tartom, mint azt, hogy szisztematikusan és hatékonyan építs fel egy olyan infrastruktúrát, ami talán tényleg javít az ottani körülményeken. Ehhez azonban tőke kell, és olyasmi, aminek a nyereségét át lehet forgatni abba, hogy ott is elkezdjen az ember valamit építeni.
Egyelőre itt azonban a régi játszóterem romjain tékozlok, de ennek mától vége. A dolgok meg fognak változni.
Feladtam egy álláshirdetést. Biztos vannak profibb emberek, akik jobban értenek ehhez, mint én, de magam akarom kiválasztani a legmegfelelőbb embert a pozícióra. Volt egy régi álláshirdetésem, aminek a tartalmát kicsit átszerkesztettem. Most már nem fotós mellé keresek asszisztenst, hanem valakit, aki tudja, mit akar, és képes, hajlandó küzdeni a céljaiért, amik igazából az én céljaim lesznek.
Elballagok az irodáig, ami közvetlen a bejárattal szemben van, egy folyosó végén. Kinyitom az ablakokat, hogy szellőzzön a helyiség. Van odalent egy csapat, akik épp dolgoznak egy fotózáson, kicsit zajosak, de tőlük eltekintve a hely üres.
Mona Rodriguezt 11 órára hívtam be.
Vissza az elejére Go down
Mona Rodriguez
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 25
Hozzászólások száma : 43

TémanyitásTéma: Re: Nyitott pozíció - Mona & Edward   Szer. Jún. 25 2014, 21:54

Ha azt mondanám, nem izgulok a mai meghallgatás miatt, akkor hazudnék. Meg is teszem; gondolattal, szóval, mulasztással és cselekedettel egyaránt burkolom a bennem rejlő feszültséget a világ elől.
Határozott mozdulattal simítok végig a piros ruhán, melynek egyszerű szabásához egyfajta könnyed eleganciát csempész nőies alakom. Nem terveztem nagyon hivatalosra venni a formát, de azt sem szeretném, ha Ayres azt hinné, nem veszem komolyan a dolgot. A piros egyébként is határozottan az én színem...
Könnyed léptekkel, magas sarkakon érkezem, melyek mintha visszhangot is vernének kicsit az üres helyiségben.
Pontos vagyok (hellyel-közzel) , Edward pedig már vár rám. Nyilván előbb érkezett, talán dolga is volt. Nem semmi a kóceráj, de hát mit is vártam? Van mit a kajájába aprítania a srácnak...

Kopogok az irodát elérve, ha pedig kiszólnak, be is nyitok. Ajkaimon finom a finom mosoly negédesnek hathat, ahogy elkapom a srác pillantását, de ismerhet már annyira, hogy tudja: alapjáraton ilyen az ajkaim szegletében meghúzódó görbület.
- Mr. Ayres! - Búgom szórakozottan az üdvözlő megnevezést, ahogy beljebb lépek. - Remélem nem várakoztattalak meg. - Váltok is tegezésbe, a szavaim azonban ugyan úgy pusztán formaiságok. Tudom, hogy nem késtem el.
Vissza az elejére Go down
Vendég

TémanyitásTéma: Re: Nyitott pozíció - Mona & Edward   Hétf. Jún. 30 2014, 09:43

Miután sikeresen lehelek életet a nyomtatóba (ez körülbelül tízperces meló - miért is nem mentem inkább IT-snek), átfutom még egyszer a jelentkezési lapot alias CV-t. Elidőzik pillantásom a kivételesen előnyös fényképen, és kicsit aljasul elvigyorodok, de ezt az apró gonoszságot letörlöm az arcomról, amint meghallom a magassarkú cipők kopogását a folyosóról.
- Igen? - szólok ki a kopogásra, ezzel jelezve, hogy akárki is van ott, helyezze át magát szaporán a küszöb innenső oldalára.
Az asztal mögött állok, mikor benyit, és épp visszalapozom a CV-jére a borítólapot. A piros ruha látványa letaglóz, hiszen az elém táruló kép annyira tipikusan... monás, hogy azt el se tudom mondani. A kis mosoly, amitől legszívesebben letépném az arcát. A hosszú lábak és a rafinált szabású ruha, mely konzervatívan és ügyesen emeli ki a vonalait. Na meg a ruha színe, ami remekül illik napsütötte bőréhez. Ha kamaszfiú volnék, most az lenne a legnagyobb problémám, hogy mivel takarjam el a merevedésem, de már mindketten kinőttünk ebből a korból.
- Üdv Monácska! - köszöntöm, és rájövök, a "Mr. Ayres"-nek alighanem ez a lehető legnagyobb stílusbeli ellentétpárja. Felhúzom az ajkam én is egy félmosolyra, rájátszva a szórakozottságra, mellyel ő is érkezett.
- Pont jókor érkeztél, ne aggódj. Csinos vagy ma reggel - jegyzem meg, bár avatott szemek már az elismerő és hosszasan mustráló pillantásomból is leszűrhették a lényeget.
- Foglalj helyet! - mutatok a kezemben lévő papírral a széles asztal előtt álló 2 székre. Én meg leülök az innenső oldalra.
- Rég láttalak, mi van veled? - teszem fel a kérdést, ami annyira szar, hogy még interjúszituációban sem illik feltenni, ahol direkt szívatni akarja az ember a jelöltet. Bár ez egyébként is amolyan formalitás. Tökéletesen vissza lehet passzolni azzal, hogy "semmi, és veled?", és már kezdődhet is az igazi társalgás.
Vissza az elejére Go down
Mona Rodriguez
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 25
Hozzászólások száma : 43

TémanyitásTéma: Re: Nyitott pozíció - Mona & Edward   Szer. Júl. 02 2014, 18:22

Monácska… fantasztikus kezdés, mondhatom. Hát mi vagyok én, az ölebe? Haha… kígyó a keblén esetleg.
Mindezek ellenére a könnyednek tetsző stílus, amivel idegességem leplezem – egyelőre remekül – maradósnak bizonyul, ahogy beljebb lépdelek és helyet foglalok az egyik felkínált széken.
- Köszönöm. Igyekszik az ember lánya. – Suta mosolyt vetek a srác felé, mintha semmiség lenne az egész. Engem látva még el is hinné az ember, hogy amint kikelek az ágyból, így festek, pedig…
Lábaimat keresztbe helyezem, a ruha szegélyén finoman igazítok, mielőtt az udvarias kérdésre hasonlóképp felelnék.
- Megvagyok, kösz. Túl a vizsgákon. Te letudtad már őket? – kérdésem pontosan megfeleltethető az Edward fejében létező mondatnak hangsúly alapján. Udvariassági körök ezek, melyeken szívesen lépnék túl egyetlen határozott lépéssel.

// Elnézést a hosszért, ez tényleg kis tiszteletkörös reagocska lett! :$ XD //

_________________
"Never call a bitch a bitch. Us bitches hate that."
Vissza az elejére Go down
Vendég

TémanyitásTéma: Re: Nyitott pozíció - Mona & Edward   Kedd. Júl. 08 2014, 10:22

- Nem igazán, Francesen félévet halasztottam - felelem, ha már visszakérdez, biztos érdekli, de ha nem, akkor is majd tetteti, elvégre interjúzik.
- De következőben elvégzem az összes maradék tárgyamat aztán nem nyalókáztatom magam az oktatással tovább egyelőre.
Nagyon, nagyon sarkalatos véleményem van az egyetem intézményéről úgy általánosságban, és nem feltétlenül pozitív. Sőt, azon kívül, hogy a megfelelő kapcsolatokat kiépítettem, rohadtul feleslegesnek tartom az egészet, de a magamfajta a biztonság kedvéért mindig kicsit túlteljesít, ezért lesz egy helyett két diplomám, és a másik egy kicsit nevesebb intézménytől.
- Neked mi is a fő szakod? - kérdezem, és belepillantok a CV-be, amit kinyomva magam elé teszek, és persze megpillantom a választ, de azért ez egy kiváló indítás részemről. - HÖK-ös vagy még? - kérdezem inkább, ez sokkal jobban érdekel.
- Áruld már el, mit keresel itt - nézek rá hátradőlve a székemben, amint rájövök, hogy ez a szerep, főleg Mona Rodriguezzel szemben, rohadtul nem áll jól nekem és nincs is kedvem hozzá. - Nem volt több szabad fesztiválszervezői vagy ilyesmi tudósítói állás a helyi sztárhíreknél?
Vissza az elejére Go down
Mona Rodriguez
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 25
Hozzászólások száma : 43

TémanyitásTéma: Re: Nyitott pozíció - Mona & Edward   Vas. Aug. 03 2014, 10:52

- Oh... ez új. Gondolom az okát tisztes és jól nevelt leendő asszisztensedként inkább ne is firtassam... - Szélesedik ki újfent ismerős "ragadozó" mosolyom. Nem tehetek róla, hogy ilyen az arcberendezésem, hé! Az mellékes, hogy nem ok nélkül lehet mindenféle nagymacskát, kígyót és ki tudja még milyen veszélyes állatokat belelátni ebbe az apró gesztusba.
Az pedig nem is kérdés, hogy az asszisztense leszek. Nálam jobbat úgysem talál, legfeljebb tapasztaltabbat egy kiélt ötvenes mamika képében. Arra, hogy nem szenvedne a fősulin tovább, aprót biccentek. Ha befejezem, én se jelentkezem majd mesterre, az fix. Csak tartanék már ott!
- Online újságírás. Ez tűnt a legegyszerűbbnek, mikor anno jelentkeztem. - Felelem kertelés nélkül. Manapság a marketing felé kacsintgatok, de ahhoz túlságosan is lusta lennék, hogy újrakezdjem elsőtől az egészet. Minek? A kellő kapcsolatokat így is ki tudom építeni, nevet szerezhetek egy kis kitartással és alapvető marketinges óráink nekünk is vannak! A legtöbb sztár sem színészetből doktorált, mikor először színpadra, kamera elé lépett...
- Mindenkinek kell egy hobbi. Felmondjak? - Tárom szét karjaimat nevetősen az előbbi megjegyzés kapcsán, ugyanakkor a kérdésem igen is komoly. Ha úgy érzi, hátráltatna a HÖK-össég, akkor simán képes lennék otthagyni a bagázs és lemondani a srácok szerény személyem bájával való kínzásról, de nekem _kell_ ez a meló. Nem vagyok hülye, Ayresnek neve van bizonyos szák körben, nekem pedig jó referencia kell már elsőre is. Kis ugródeszka, de annak kiemelkedően jó.
Kérdésére apró sóhajjal húzom ki magamat és tekintek Ed arcára.
- Nézd Ayres... tisztában vagyok vele, hogy sokszor egy lotyó vagyok, de ennek ellenére, vagy éppen ezért ha akarok valamit, akkor azt meg is szerzem magamnak. Márpedig nekem ez az állás kell, pontosan azért, amit mondasz! Elegem van abból, hogy a suli keretei közé szorulva ténykedjek, tele van ilyennel a CV-m és egyik se kamu, de ezt te pontosan tudod! Fogalmazzunk úgy, hogy... magasabb szintre lépnék. - Vonok vállat könnyedén, majd fekete tincseimet rutinos mozdulattal ejtve hátra vállaimról, fűzöm tovább a gondolatmenetet:
- Három nyelven beszélek, ebből kettőt anyanyelvi szinten. Számos profilba vágó dolgot csináltam már és volt, hogy hatot egyszerre. Pontosan tudod, hogy jó lennék a munkára! - Hangomat, ahogy eddig, úgy most sem emeltem meg, mégis sugárzik valami tűz egész lényemből. Fojtott hevesség, mely származásom sajátja. Kezeimmel is gesztikulálok a mondandóm közepette, noha nekem ez már fel se tűnik.
- Ha csupán valami egyetemi szarság miatt visszakozol, mert valamikor dög voltam veled a múltban... - ha jól rémlik, beképzelt kékvérű pöcsnek neveztem egy felindult pillanatomban, de lehet, az nem ő volt, hanem valaki más - Akkor inkább hagyjuk a fenébe az egészet. - Nemhogy előre nem haladnék általa, hanem még hátrább vinne és valóban azzá válna a szememben a srác, aminek anno tartottam első blikk után. Nem lenne több, csak egy gyerek, aki felnőttet játszik.

_________________
"Never call a bitch a bitch. Us bitches hate that."
Vissza az elejére Go down
Vendég

TémanyitásTéma: Re: Nyitott pozíció - Mona & Edward   Vas. Aug. 17 2014, 11:35

Megvonom a vállam, mert én aztán nem ijedek meg a ragadozók mosolyától. Az enyém is tud ilyen lenni, sőt, általában ilyen, mert a kedves srácot, aki voltam, nos mondjuk úgy, hogy megették a nagy vadak.
- Azt firtatsz, amit csak akarsz. Legfeljebb a válaszok nem olyan izgalmasak, mint várod. Azért mentem el, mert belebuktam pár dologba, amibe belefogtam, és jobbnak láttam, ha elhúzok egy kis időre. Hivatalosan mondjuk egy projekten dolgoztam Afrikában.
Több eszem is lehetne annál, hogy bizalmaskodjam itt az egyik munkatársjelölt-iskolatársammal, de rég kinőttük már azt a kort, amikor a gimi viperájától kellett volna rettegnem, mert mondjuk esetleg elterjeszt egy pletykát arról, hogy kicsi a farkam és nyuszijelmezben szeretek dugni.
Biccentek. Az online újságírás semmivel sem rosszabb, mint bármi, amit a Francesen tanítanak. Az egész olyan, mint egy nagy kamuképzéseket nyújtó gyorsbüfé, pont arra jó, hogy az embernek legyen egy papírja, amit aztán úgy ad el a munkáltatóknál, ahogy nem szégyelli. Elvégre se az újságírást, se a marketinget nem az iskolában tanítják.
Mindenesetre örülök, hogy ő se veszi annyira komolyan a HÖK-höz való elkötelezettségét, mint egyes szektatagok. Ezért a kérdésre csak egy kis féloldalas nevetés a válaszom, meg ez:
- Én a helyedben be se léptem volna.
Hiszen a HÖK egy karrier-zsákutca, sok hűhó semmiért, és más egyebet nem mond el az emberről, mint azt, hogy egy fontoskodó, munkamániás idióta.
- Egyébként melyik nyelveket beszéled?
Nagyon vissza kell fojtanom a vigyoromat. Annyira! Hiszen tökéletesen jellemzi magát., bár a "néha egy lotyó" szókapcsolatot lehet, lecserélném valami másra. De legalább tisztában van a kvalitásaival, és nemcsak azzal, hogy hogy néz ki. Szóval kap egy kis szemét-gennyláda vigyort, ami alig látszik, mivel nagyjából lenyelem, meg egy bólintást, ami sokkal elismerőbb, mintha azt mondanám, "oké Monácska, ügyes vagy, elvégre titkárnőknek amúgy se kell lelkészi ajánlás". Ezen már akkor túl léptem, mikor behívtam őt ide. És pont azért hívtam őt is, amiért lecseréltem az ügyvédemet is. Mert van egy olyan hozzáállása a munkához, ami nem feltétlenül a "tisztességes" jelzővel illethető. És nekem erre van most szükségem.
Az utolsó kirohanásán annyira meglepődöm, hogy fel is nevetek.
- Arra gondolsz, amikor sznob pöcsnek neveztél a fél iskola előtt? - kérdezek vissza. - Nap mint nap titulálnak ilyesminek, egyáltalán nem haragszom, bár nem hiszem, hogy ezt bocsánatkérésnek kellett volna most vennem - adom elő a sznob pöcsöt a kedvéért egy pillanatig, aztán abbahagyom a székben való heverészést, és felkelek az asztal mögül.
- Ami a munkát illeti, nem egészen egy puszta asszisztensi feladatkörről van szó.
Megkerülöm az asztalt, és mintha lenne mögöttem egy képzeletbeli csodás prezentáció kivetítve, magyarázni kezdek.
- Be foglak mutatni néhány újságírónak, akikkel ajánlott több mint jóban lenned. Sajtós is leszel, marketinges, PR-os, rendezvényszervező. Reprezentálni fogsz mellettem, pazar vacsorákon szórakoztatni azokat, akiktől akarunk valamit. Mindamellett, hogy általános asszisztensi tevékenységeket is végzel. Mert én is "magasabb szintre lépnék", de vannak ajtók, amelyeken egy nőnek sokkal könnyebb bejutnia. A tradicionális cégimázs bullshittől most megkíméllek, úgyis biztos elvégezted a kis leckéd, és rákerestél a neten, miről is van szó.
Nem mintha szexista lennék, csak praktikusan gondolkodom.
Vissza az elejére Go down
Mona Rodriguez
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 25
Hozzászólások száma : 43

TémanyitásTéma: Re: Nyitott pozíció - Mona & Edward   Csüt. Szept. 25 2014, 07:48

Belebukott pár dologba. Hmm... ez igazán izgalmasnak hangzik. Talán ha a szerencse mellém áll, idővel többet is megtudhatok a dologról, hiszen abból, hogy ilyen hányaveti módon fejti csak ki, azzal takarózva, hogy egyáltalán nem izgalmas a dolog, azt szűröm le, hogy nem szándékozik több szót fecsérelni a témára.
- Mily nemes! - Ciccenek hát inkább Afrikát illetően. Amúgy valahol tényleg az, de magamat hazudtolnám meg, ha kitörő lelkesedéssel fogadnám Ayres jótékonykodós(nak tetsző?) vénáját.
Csak megingatom kissé a fejemet arra, hogy ő be se lépett volna a helyemben a HÖK körei közé. Ugyan-ugyan... lehet, hogy neked nem kell ilyen ajánlólevél az önéletrajzodba a neved miatt, drága barátom, de ha csak feleannyira élveznéd a tűz körül való lebzselést és az ingyen információk tömegét, mint én, máris megértenéd, mit keresek én a sok magát komolyan venni akaró retardált között.
- Hogy milyen nyelveket? - Fojtott vigyorát észlelve tekintetem pofátlan lassúsággal siklik le tekintetem szemeiről ajkai felé, s ezzel együtt kígyó mosolyom kiszélesedik. Majd hirtelen váltásként kihúzom kissé magamat ültemben.
- Spanyolt és amerikai angolt anyanyelvi szinten, franciául eltársalgok, de még nincsen róla papírom. - Könnyed vállvonás, tekintetem újra megtalálja Edwardét. Még ott ül az előbbi játékosság a sötét pillantásban. Érezhetően jobban fekszik ez a burkolt húzás számomra, mint a pedáns kis irodatöltelék szerep.
- Hja, meg amikor látens homárnak. - Egészítem ki nevetős ciccenéssel a hiányos felsorolást. Halkan szúrom csak közbe, s csak akkor emelkedik meg hangom, mikor a bocsánatkérést emlegeti.
- Nem is annak szántam. - Csak azért, mert kell tőle valami, a véleményemen még nem fogok változtatni - sem a múltbélin, sem a jelenre vonatkozóan, hacsak okot nem ad rá. - Kivéve talán a homárságot, akkor is, ha esetleg igazam van. Nincs abban semmi, én is voltam már csajjal is. - Vonok vállat flegma könnyedséggel és talán először a mai nap folyamán - azon az idegességen kívül, amikor ide indultam - sikerül elérnie Ednek, hogy tartsak kicsit a rám váró szavaktól, mikor beszélni kezd.
Nem asszisztensiről? Akkor? - Még azt a gyenge poént sincs kedvem elsütni, hogy kit szeretne elföldeltetni velem. Csak fordulok székestől vele, ahogy ellépdel az asztaltól és ez által tőlem is kissé. Szemöldökömet kissé felvonom az ajtók említésénél... Ezt remekül látod, drága, de...
- Egy valamit tisztázz nekem és holnapra kiürítem a naptáramból az egyetemi elfoglaltságokat, hogy helyet csináljak neked és mindennek! Mik a határok? - Hangom kiismerhetetlen éllel csendült, a saját nagyanyám se mondaná meg hangomból, hogy én magam meddig mennék el és mi az a szint, amit már nem lépnék át. Talán mert ezt így négy fal között, egy irodából lehetetlenség is volna megmondani. Helyzete válogatja főként ugyanis, de egy valamit jól lát Ayres: a tisztességes nem épp a középső nevem.

_________________
"Never call a bitch a bitch. Us bitches hate that."
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Nyitott pozíció - Mona & Edward   Today at 07:50

Vissza az elejére Go down
 

Nyitott pozíció - Mona & Edward

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Nem várt meglepetés... (Lucien és Lucy- NYITOTT JÁTÉK!)

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: Hogy mire vagy jó... :: Munkahelyek :: Archívum-