Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Michaël Ayres - KÉSZ

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Michaël Ayres
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 28
Foglalkozás : Cukrász
Hozzászólások száma : 20

TémanyitásTéma: Michaël Ayres - KÉSZ   Kedd. Jún. 10 2014, 16:20


Michaël Ayres


férfi; 26 év; város(le)lakó



Mr. Pâtissier

People cry not because they’re weak, it’s because they’ve been strong for too long


This is me



Ezt most elég kínosnak érzem. Mármint azt, hogy le kell írnom egy lapra az életemet. És ezt csak azért írom le mellé, ugyan nem volt a feladatban, mert szeretném, ha tudná, kedves Doktornő, hogy ez nekem mennyire nagyon kellemetlen.

1988. Június 5-én születtem Avignon városában, amiről nem várom el, hogy tudja, merre van, megértem, hogy a turisták csak Párizsig látnak el, sőt, egész Franciaország nekik egyetlen nagy Párizs, hozzá képest minden " valami város messze Párizstól". Az apám egy hihetetlenül gazdag ügyvéd, az  anyám pedig mesterszakács. Most nyugodtan gondolhatja, hogy anyám eléggé le van maradva az apámtól,  de ha ez megfordul a fejében, akkor valószínűleg nem tudja, hogy Maga egy évben keres annyit, amennyit ő egy hónap alatt... na nem bántásból. Ezek csupán a tények. Anyám egyedül nevelt fel, és mindig elmondta, hogy mennyire nagy féreg is az apám, továbbá, hogy mekkora szerencse, hogy nem hasonlítok rá, mert akkor egészen biztos, hogy nehezen lenne velem ilyen jóban. Mindig szerettem a növényeket, főleg a rágcsálókat, hörcsögök, nyulak, tengerimalacok, sünök, vadászgörények, tele volt velük a szobám, és mindegyikkel nagyon törődtem. Az iskolában hihetetlenül jó tanuló voltam, igyekeztem tökéletesnek lenni, ezzel is bebizonyítva anyámnak, hogy mennyire jó is, hogy végül is a gyereke vagyok, annak ellenére is, hogy néha apám egyik fotóját használja darts táblának... komolyan így volt, nem tudom, hogy volt képes ilyen hosszú ideig gyűlölni valakit.
A gimnázium alatt kicsit más irányba fordultam és elkezdtem besegíteni anyámnak. Otthon tanított sütni-főzni, még tálalni is, de közösen rájöttünk, hogy nekem inkább a sütemények valók, abban viszont a gimnazista éveim alatt tökélyre fejlesztettem magam. Utána elmentem megtanulni normális keretek közt, amit már úgyis tudtam. Ez csak azért volt jó, mert mellette dolgozhattam is, és egy kis nevet szerezve a csodálatos tortáim által már sokkal könnyebben találtam munkát úgy is, hogy közben folytattam a tanulmányaimat. Mikor végeztem anya felvett maga mellé, és én mindent megtettem, hogy ne hasonlítson az apámhoz dühében. Komolyan mondom, soha nem láttam élőben, nem is nagyon néztem utána, de ezek után leginkább Voldemortnak, vagy Lucius Malfoynak tudnám elképzelni, és anyám pedig a "sötét oldalra" való átállástól félt engem ennyire.
Bevallom, szerelem terén azért a sikereim elhanyagolható mértékűek voltak... mondjuk ki kereken, a nullát söpörték felülről, egészen, míg meg nem jött Shayne. Egészen elképesztő volt. Csak jött és levett a lábamról, aztán mire feleszméltem már jártunk. Egy évet. Most biztosan nagyon nagyon taszítónak talál, de ha látná őt, nem így gondolná. Shayne már a jelenlétével levesz mindenkit a lábáról, úgy tökéletes, ahogy van. Szerettem, mindent megadtam neki, amire vágyott és képes voltam rá. Mellette magabiztosabb voltam, talán ez volt az oka annak is, hogy ebben az időben utánanéztem apámnak, így tudtam meg, hogy van egy féltestvérem, Edward, akit végül is nem akartam felzaklatni. Egészen addig, míg ki nem derült, hogy Shayne megcsalt. Nem is egyszer. Mentségemre szóljon, szerintem piszok jól kezeltem a helyzetet, nyugodtan visszakérdeztem, hogy tényleg így volt-e, és mikor megerősítette összeszedtem a cuccaimat teljesen szótlanul és elköszönve, szívből jövő jókívánságaimmal, komolyan, minden gúny nélkül, elmentem. Haza értem és elkezdtem összepakolni a dolgaimat, rendeltem egy szállító kocsit, ami elviszi a cuccaimat, albérletet kerestem. A dobozok még megvoltak, ezért a legtöbb dolgot hamar behánytam, költöztetőket is hívtam. Úgyhogy két nap múlva indulásra készen álltam. Anyámnak is elmondtam, hogy elég volt a viszálykodásból, nem apámhoz megyek, de a féltestvéremmel beszélni fogok. A repülőn ezen gondolkodtam. Hogy tulajdon képpen ez elég fontos nekem. Hogy találjak egy épelméjű családtagot.

Most van egy állásom, pontosabban egy nagyobb üzletben majdnem én vagyok a vezető, tortákat csinálunk hihetetlenül sok pénzért, és még nem sikerült rávennem magam, hogy megkeressem Edwardot. Mert az nagy lépés lenne, és nem tudom, hogyan kezdjem el. Ehhez ne adjon tanácsot, kérem.




Shine on me



Ő a világ legbékésebb lénye, legalábbis az egyik biztosan. Nem szeret beleszólni mások dolgába, általában nála ez úgy megy, hogy van az, amit a másik csinál, arról eldönti, hogy az illető tudja-e, hogy jó-e vagy rossz, és az esetben, ha képben van vele a másik, hogy amit tesz, az bántja Michat és fáj neki, szó nélkül elmegy. Nem jó a konfliktus helyzetekben, bizonytalan, könnyen meggyőzhető. Jószívű, szívesen osztozkodik a dolgain másokkal, nem vár érte semmit cserébe. Közvetlen, barátkozó, rosszindulatot hírből sem ismeri, ha valakit megbánt, az abszolút nem szándékos, és igyekszik hamar kijavítani.
Nagyon kreatív, imád rajzolni, festeni. A tortáknál is ő van képben teljesen, hogy hogy fog kinézni, megállni. Soha nem hazudik senkinek, és nem árulja el mások titkait. Ha mégis hazugságra vetemedne elkezd csuklani, ami elég hamar leleplezi őt. Hiszékeny típus, a legvégsőkig bízik az emberekben és elhiszi, amit mondanak neki. Gyermeki rajongással szereti a szuperhősöket, könnyen beszél a kisgyerekekkel, talán azért, mert sok dologban megegyezik a látásmódjuk. A lehetetlen szó nem szerepel a szótárában, de nem azért, mert bátor, sokkal inkább mert fél lábbal még Meseországban van, ahonnan semmiképp sem szeretne kijönni.



Show a little more



"Ki nagyvízre indul,
annak dönteni kell:
melyik hullám a jó,
melyik sodorja el.
Legyen bármilyen vonzó
egy új állomás.
Az egyszerű út, az naivitás! "


Ma megint a " nem keresem meg Edwardot véletlenül sem" napom van. Tehát bemegyek dolgozni és úgy viselkedek, mint egy rendes heteroszexuális. Sokat gondolkodtam Shayne-en, de végül arra jutottam, hogy ami kettőnk közt történt az csak a nyomás volt. Hogy annyira meg akartam felelni az anyámnak, hogy teljesen elvesztettem magam. A stressz miatt volt, hiszen én nem lehetek meleg. A pszichológusom szerint ez nem így van, csak annyira összetörte a szívem, hogy az egészet elutasítom. Pedig ez tévedés. Semmi bajom a melegekkel, csupán én nem vagyok egy közülük. Így van a sötétbőrűekkel is, nem? Attól, hogy mi nem vagyunk azok, nem kell, hogy problémánk legyen vele, hát így vagyok én is. Szóval igyekszem jó hetero lenni, megnézni a lányokat és haverkodni a fiúkkal, és legfőbbképp kiűzni Shaynet a fejemből. A mosolyát, az illatát, érintését.
Inkább a munkámba temetkezem, tortákat díszitek olyanra, hogy az emberek hozzáérni se merjenek, nem hogy megenni, pedig belül is isteni. Mikor végzem átöltözöm, haza sétálok, útközben  zenét hallgatok. Már besötétedett, a házam pedig szerencsére a város szélén van, így nincs annyi fény, zavaró tényező. Lezuhanyozom, és eszem valamicskét, nem túl sokat. Étvágyam nem igen van. Majd felmegyek a háztetőre. Furcsa szokás, tudom. Kimászom az ablakon, fel a cserepekre és elfekszem, nézem a csillagokat, már amennyire látszanak.
Az éjszaka bársonyos, sötét, megnyugtat. A nappalt jóval kevésbé szeretem. Lehunyom a szemem, csak a finom zenét hallgatom, mely fejhallgatómból árad. Lehet, nem is fogom megkeresni Edwardot. Minek túrjam fel az életét? És mit várok, mit kezd az információval? Teljesen felesleges. A háza óriási, a kocsija csodálatos. Álom élete van, nem kellek én bele. Ez is egy megközelítés, a másik az anyámé, akivel kiabálva vesztem össze, mielőtt eljöttem.

Odamegyek hozzá, be a konyhába, megállok vele szemben, a konyhapultnak dőlve, mély levegőt veszek.
- Nem bírom tovább. Ezt a... harcot apával. Mikor nem is láttam, csak kötelességem utálni, mert te azt mondod.  Szeretném megismerni a féltestvéremet, ezért elköltözöm - Közlöm, nyugodt a hangom, pedig tudom, hogy üvölteni fog velem, de én mindig békés természetű voltam. Látom, hogy megremeg a kezében a szivacs, majd leteszi és szikrázó pillantással felém fordul.
- Azok után, hogy el se jött meglátogatni téged? Hogy soha nem törődött veled? Még pénzt sem küldött! Egyedül kellett eltartanom, felnevelnem téged! Ez az egész az ő...
- Anya engem már nem érdekel, hogy ez kinek volt a hibája. Felnőttem, hálás vagyok neked. Elég idős vagyok, hogy ne kelljen két utcával arrébb laknom, hogy ha kell valami, átjöjjek. Ez már az én életem, és én el fogok költözni. - Bevallom, a pofon egészen váratlanul ért. Még a liftben lefele is látszott az arcomon, az ujjai nyomát körül tudtam volna rajzolni tűfilccel.


Ujjaim a helyére simítom. Fölöttem már senki ne ítélkezzen, az életem az én kezemben van. És helyre fogok hozni mindent, saját magamat is. Nem lesz semmilyen összetört szív, nem, egy ilyen miatt. Ostoba voltam, de már elmúlt. Készen állok újraépíteni az életemet egyedül, a semmiből, nevet szerezni magamnak. Ismerni fognak!





TEMPLATE BY BEE at CAUTION 2.0

_________________


"I didn't come here to tell you that I can't live without you. Actually, I can. I just don't want to."
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Michaël Ayres - KÉSZ   Kedd. Jún. 10 2014, 19:35

Elfogadva

Isten hozott, meg mi egyéb! Remélem azért jó az angolod is Very Happy Sok sikert a tesód felderítéséhez, meg minden máshoz. Nem is tartalak fel, nehogy rám kend - tudom, hogy nem tennéd Wink - hogy nem volt rá időd. Jó játékot! Foglalózni azért ne felejts el!



Nyilvántartás és avatarfoglaló
Karaktertabló


_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
 

Michaël Ayres - KÉSZ

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Fóbiák, szorongások és más lelki betegségek - Skouris & Ayres

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: Meseszereplők karakterlapjai-