Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Kensington L. Lockwood
 
Suzanna Crystal
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Míg a halál el nem választ

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Alan Washington
Oktató
Életkor : 41
Foglalkozás : Filmkészítés és operatőri ismeretek gyakvezető
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTéma: Re: Míg a halál el nem választ   Szomb. Ápr. 26 2014, 10:00

Fogalmam sincs, pici fiam mivel üti el az időt, míg rám vár. Remélem, nem azzal, hogy újabb és újabb drogokat töm magába a kupacból. Ez a gondolat sietségre késztet, de hát az ember csak nem léphet le olyan könnyen a saját esküvőjéről, akkor se, ha már minden lényeges dolgon túlestek. Nagyon szomjas kezdek lenni és a heves szívdobogás is arról árulkodik, hogy kezd hatni a szer, sőt nem csak kezd, hanem ez már maga a hatás. A lépcsőn kuncogva sietek fel, és a kopogás ritmusa is valami bohó gyerekdalt idéz, vagy lehet, hogy csak a porntube reklámzenéjének hangjait kopácsoltam végig az ajtón. Várnom kell egy kicsit, mire kinyitja, mert ezek szerint bezárta, ügyes fiú. Meg fogom dicsérni. Annyira jó fiam van. Annyira okos és drága! És ezt nem csupán a drog miatt gondolom így! Ez így igaz!
Végre beenged szerelmem a nászutas lakosztályba, vagyis a gyerekszobába, hallom, hogy mögöttem kattan a zár, szóval mostantól bármit megtehetek, amit csak akarok. Még a függönyt kell elhúzni mert a végén még valaki beles az udvarról, és aztán jaj nekünk! De előbb megcsókolom a drágámat, aki lelkesen ölel át és úgy dorombol, mint egy kismacska, én meg ettől elolvadok. Vagy kandúr leszek és majd jól meg... dögönyözöm a kis fenekét.
Mintha minden korábbi veszekedés egyszerűen csak tovaszállna. Mintha minden, amit egymás fejéhez vágtunk húsz perccel ezelőtt, már meg se történt volna. A világ egy csodás hely, hiszen itt van benne Damian, akit ölelhetek és csókolhatok kedvemre.
Lenézek, ahogy a karjaimban tartom. Látom, mekkorára nőttek a szembogarai, biztos az enyém is hasonló. Biztos akkora, hogy csoda, hogy nem esek ki rajta.
- Én is. Borzalmasan nagyon szeretlek. El sem hiszed, hogy mennyire! - fokozom tovább a ragozást, hiszen épp elmondani nem vagyok képes, mit is érzek e percben iránta. A drogok miatt van. A drogoktól csodás a világ. Mégis miért képzeltem, hogy ez rossz? Ki hitette el velem tíz évig? Persze az agyam egy hátsó zugában... blablabla. Nem érdekel!
Felkapom őt az ölembe, nem érdekel, ha tiltakozik. Odalépek vele a falhoz az ablak mellett, elbújtunk.
- Sötétíts el! - suttogom és kicsit közelebb tolom az ablakhoz de úgy hogy lentről senki se lásson minket.
Aztán ha ez megvan akkor megpördülök vele és ledobom az ágyra. Végiggyalogolok közben egy táskán, majdnem felbukok benne.
- Ez meg mit keres itt? Csomagolsz? Nem mehetsz sehová!
Ledobom a zakómat és rávetem magam. A gyerekágy panaszosan nyekken alattunk.
Vissza az elejére Go down
Damian Sylvestris
Filmművészet
Életkor : 25
Foglalkozás : apuka jelölt
Hozzászólások száma : 128

TémanyitásTéma: Re: Míg a halál el nem választ   Vas. Máj. 25 2014, 20:05

Lábaim a dereka körül, kezeim pedig a vállai körül, így olyan csodás minden, már nem történhet semmi rossz sem. Mindennek csodásnak kell lennie, mert csak, mert a drogok dolgoznak bennünk, és általuk minden szép és jó. Nekem pillanatnyilag csak annyira van eszem, hogy ha már kinyitottam az ajtót akkor be is zárjam, de az ablakra nem gondolok, de Ő igen. Olyan okos apukám van! Mindenre gondol, mindig mindenre, ha mindig rá hallgatok akkor nem lett volna köztünk soha semmilyen gubanc sem, de ez mostantól így lesz, az lesz amit mond, legalább is addig, amíg be vagyunk drogozva, hogy mi lesz az után, hogy vissza nyertem a józan eszemet fogalmam sincs, talán a térdére fektet és jól elver, azért amilyen hülye voltam, de nem érdekel, jelen pillanatban nagyon is csábító ez a gondolat. Minden csábító ami vele kapcsolatos. Oldalra nyúlok, és meghúzom a redőny zsinórját, hogy leereszkedjen a műanyag az ablak elé. Sötétség borul ránk, de azért még lehet látni, csak kintről egy kíváncsiskodó sem fog rajtakapni minket semmin sem.
Karjaim és lábaim szétvetve érkezem az ágyra, és várom, hogy apu rám másszon, hogy testével beborítson, és elrejtsen a külvilág elől.
Mond valamit, valami csomagolást... igen, rémlik valami ilyen, hogy mindenfélét össze pakoltam a szobából, de nem én akarok elmenni, de... valamit elfelejtettem. Apu elvette az eszemet, hisz nem tudom mit akartam akkor amikor bejött a szobába.
Rám veti magát, és nem csak az ágy nyekken hanem én magam is.
- Ahh nehéz vagy. - nyávogom, és köré fonom a végtagjaimat, nehogy el akarjon húzódni tőlem a panaszkodásom miatt, és a fejemet emelgetem, próbálok minél közelebb húzódni hozzá, hogy egy csókot lophassak tőle, hisz már vagy két perce nem értem hozzá. Lassan elfelejtem hogy milyen érzés is őt megcsókolni, azt pedig nem szabad. Ha meghatja őt kétségbeesett tátogásom akkor megcsókolom, de nem sokáig, mert eszembe jut hamar, hogy mit is akartam össze csomagolni.
- Be kell fejeznem a pakolást, kérlek szállj le rólam és segíts! Kidobom a drogokat, csak még össze kell szedni őket, az előbb volt egy az orromon azt hiszem az begurult a szekrény alá. Segíts kidobni őkeeet! - Mondom el neki a terveimet, már ha hagyja, hogy megszólaljak.

_________________
Save me from the darkest places
 Save me from myself
Vissza az elejére Go down
Alan Washington
Oktató
Életkor : 41
Foglalkozás : Filmkészítés és operatőri ismeretek gyakvezető
Hozzászólások száma : 86

TémanyitásTéma: Re: Míg a halál el nem választ   Csüt. Jún. 12 2014, 10:50

Szédülten, bódultan hajolok Damian fölé az ágyban. Miközben négykézláb támaszkodom felette, egyik kezem felszabadítom, hogy meg tudjam lazítani a nyakkendőmet, de persze olyan fifikás csomó lett rákötve, hogy csoda, hogy nem beszél. Szóval rángatom egy darabig, persze az is lehet, hogy csak a kezem ügyetlenedett el a tablettától, de végül úgy döntök, a nyakkendő marad, és az ingem vetem le inkább. Legalább Damiannak lesz mivel magához húznia. Kuncogok ettől a gondolattól. A vidámságom viszont csak addig tart, míg fiam el nem kezd alattam kapálózni. Először megpróbálom elnémítani egy hosszú csókkal, de csak mondja tovább, szóval végül is engedem neki és meghallgatom.
- Micsoda? - kérdezek vissza értetlenül, mert a szavai elmosódnak, legalábbis a monológja eleje valahol elveszik a hangkibocsátás és a befogadás közti útvonalon.
- Nem gurult be az orrod a szekrény alá, itt van a helyén - harapok rá formás, hegyes nózijára, ami annyira nem is kicsi, de én imádom.
Valahogy utólag azonban az agyam feldolgozza az információkat, és abbahagyva az orra puszilgatását, ránézek.
- Hiszen ez nagyszerű! - terül el egy széles mosoly az arcomon. Felkelek, és bár kicsit megbillenek, és először belerúgok véletlenül a táskába, de aztán felveszem a földről és beledugom a fejem. Megvizsgálom a tartalmát.
- Hm, jó, jó. Ezt mind lehúzzuk akkor a klotyón, mert az a legjobb hely az ilyesmi eltüntetésére. Gyere! - adom ki a parancsot, mintha más dolgunk se volna, csak a fürdőszoba felé masírozni. Szerencsére van egy, ami a szobájából nyílik, így nem kell kimenni a vendégekkel teli házba. Fogom, és mindent egyesével kicsomagolok az alufóliából és a zacskójából, és belehintek a budiba. Adok Damian kezébe is, hogy érezze az élményt. Majd megnyomom a gombot és az egész szépen eltűnik az örvényben, én pedig magamhoz ölelem drágámat, egyetlenemet, és a nyakába csókolva és morogva közlöm vele, hogy büszke vagyok rá, meg hogy ő a világ legcsodálatosabb fia, és azt is, hogy én most nagyon meg fogom őt dugni, mert nagyon szeretem. Elmagyarázom neki érzelmektől túlfűtött hangon, hogy én sokkal szívesebben vettem volna őt feleségül, de így is jó mert így legalább szintén egy családhoz tartozunk, de... itt elvesztem a fonalat, és inkább arra koncentrálok, hogy minél kevesebb ruha legyen rajta is és rajtam is, meg hogy minél előbb a lábai közt lehessek. Drogmámorban szeretkezünk, ami sokkal másabb, mint józanul, sokkal... jobb, sokkal felszabadítóbb és nagyobb is az élvezeti értéke.
Az éjszaka nagy részére nem emlékszem. Csak a hajnalra, mikor is olyan éhesen és szomjasan ébredek, hogy csak na. Mindketten anyaszült meztelenül heverünk a gyerekszoba padlóján. Damian hozzám bújva, összegömbölyödve hortyog, pokolian édes. Én inkább csak nyögök egy nagyot és visszaalszom. Fáj a fejem...


Köszönöm a játékot *-*
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Míg a halál el nem választ   Today at 22:17

Vissza az elejére Go down
 

Míg a halál el nem választ

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: This is Hollywood! :: Archívum-