Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Leopold K. Lindhardt
 
Suzanna Crystal
 
Quentin Collins
 
Kőrösi Noel
 
Dominic Tveit
 
Louis Tagliavini
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Saturday night (Annabelle és Joshua)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Csüt. Okt. 17 2013, 21:06

Végre szombat van, és a nap nagy részét átaludtam, hogy aztán bevethessem magam az éjszaka örömeibe. Mindig is volt némi dugipénzem, amit saját szórakozásomra fordítottam. Volt, hogy csak néhány dollár, de megesett, hogy több száz. Minden annak függvénye volt, mennyi és milyen munkát kaptam.
Viszont, mivel bármit képes vagyok eljátszani, a pókerarcom is kiváló, így rendre meg tudtam többszörözni a zsebpénzemet. Most is ez a cél, keresni egy játékbarlangot, és játszani, nem csak az élvezetért, hanem a kereseti lehetőségért. Az újsághordás nem fizet túl jól, de egyenlőre nem találtam mást.
Találok egy helyet, ami kedvemre való, mert kellően sokan vannak, hogy ne keltsek feltűnést, váltogathatom az asztalokat, és ha minden igaz, privát játékokat is lehet a háttérben játszani. Csak meg kell találnom a megfelelő személyeket hozzá. Addig viszont játszani kell. Ismerkedni. Nézelődni. (Csalizni.) Nos, igen. Csalizni. Kérek egy italt, és leülök az egyik asztalhoz. Póker. Remek. Az asztaltársaimat veszem szemügyre.
Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Szer. Okt. 23 2013, 18:33

Ha szombat este, akkor casinó. Így megy ez, amióta felvettek ide, szóval szépen, időre besétálok, felveszem az egyenruhát, amit nem kifejezetten szeretek: fehér ing, mélyen dekoltált, fölötte egy ezt kiemelő mellény, és az én ízlésemnek túl rövid fekete szoknya. Combközépig ér csak, jobban díjaznék egy térdig érőt, de nem én vagyok a főnök, és a főnököt meg nem lehet erről meggyőzni - még azzal az érvvel sem, hogy az asztal mögött nem látják igazán. A cipőm sem lehet elég lapos, 10 centis fekete tűsarkú... ebben sétálok oda az asztalhoz, hogy aztán mosolyogva végezzem a munkámat.
-Kérem a kis vakot, és a nagy vakot!-
Mondom, majd leosztom a lapokat, és megvárom, hogy betegyék az induló téteket, meg leosztom az első flopot is, és így tovább, és így tovább.
Félelmetes belegondolni, mekkora összegek fordulnak itt meg embereknél zsetonok formájában. Igazi nagy halak is akadnak itt, meg szerencsejátékosok, akiknek tényleg nagyon számít, mennyit nyernek, vagy veszítenek. És ahogy az lenni szokott, pár óra múlva átküldenek egy másik asztalhoz (ezért kell felvennem mindezt a hacukát elsősorban: amíg átsétálok, mindenki megnézhet magának, aki akar!)
-Jó estét!-
Köszönök a férfinek, aki nagyon ismerősnek tűnik, de hirtelen nem tudnám megmondani, honnan. Kedvesen mosolygok a natúr sminkemben, és azon gondolkozom, milyen beszélgetést kezdeményezhetnék vele, amíg nem jön több játékos. Alig merek rápillantani, mert olyan szép szeme van, és kicsit zavarba hoz, mit gondolhat rólam, hogy ilyen helyen dolgozom - igen, nem hagy nyugodni, honnan ismerhetem! Ez a munka pőedig túl jól fizet, hogy ne csináljam, hisz a ruhán kívül egy nagyon korrekt munka ez. Mégis olyan furcsa érzést kelt bennem, ahogy rám néz.
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Szer. Okt. 23 2013, 22:35

Belemerülök egy játékba, az asztaltársaim nem túl gyakorlottak, egy-egy gesztus hamar elárulja őket, blöffölnek-e vagy sem, így viszonylag gyorsan keresek sok pénzt. Mielőtt nagyon megnéznének (és nagyon megutálnának, hagyom magam megverni), és arra hivatkozva, elhagyott a szerencsém, átmegyek egy másik asztalhoz (még így is tekintélyes haszonnal a zsebemben).
Nincs szerencsém, asztaltársaim éppen most határozták el, hogy isznak valamit, így egyedül maradok, és a krupié is magamra hagy. Az órámra nézek, bőven van még időm, holnap amúgy sem kell postázni, aludhatok tíz óráig, ha ahhoz tartja kedvem. vagy tovább. Ki a kutyát érdekli, ha akár délben kelek fel?
Nézelődöm, mert éppen nincs jobb dolgom. A szomszéd asztalnál van egy ürge, aki nagy tételben játszik, és nem is rosszul, gyorsan növeli az elébe tolt zsetontornyokat. Igazi pókerarc, egyenlőre nem találok rajta fogást. Aztán egy hang csendül a közvetlen közelembe, és én felé fordulok.
-Jó estét!- köszönök udvariasan, majd megakad a szemem a lányon. Furcsa, de nem igazán illik ide. Bár minden krupié csinos (a fiúk is), belőle egyfajta ártatlanság sugárzik. Mintha egy másik bolygó szülötte volna. A ruha... a ruhája elég nyitott, és az a mellény, amit felette visel, mintha egy számmal kisebb volna... Tudják ezek, mitől döglik a légy, hogyan lehet az ártatlan játékosok figyelmét elterelni! Hűha...
Nem tudom nem észrevenni, hogy enyhén elpirult. Talán túl feltűnően néztem volna meg? Hozzászokhatott volna, nem én vagyok az egyetlen férfi a casinóban. Aztán ahogy jobban megvilágítja az asztal fölé lógatott lámpa, ahogy elrendezi a játék kellékeit, az az érzésem támad, hogy ezt a lányt már láttam valahol. Nem ebben a ruhában, az biztos, de a szőke haja... Majdnem tejföl szőke. Ilyet csak egyszer láttam az utóbbi időben.


A hozzászólást Joshua McBridge összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Nov. 04 2013, 11:04-kor.
Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Szomb. Nov. 02 2013, 20:35

Idegesen toporgok egyik lábamról a másikra, miközben próbálok elbújni (de nem tehetem) a vizslató tekintete elől. Nagyon áthatóan mér végig, meztelennek érzem magam tőle, pedig én még soha nem voltam meztelen egy férfi társaságában. Oké, mióta az eszemet tudom, nem...
-Kis türelmét kérem, bizonyára mindjárt érkeznek még játékosok.-
Kedvesen rámosolygok megint, de még nem esett le, miért olyan ismerős, és ez nagyon zavar. Nézelődök a casinóban, csak ne kelljen találkoznom a pillantásával, mert bosszant, és ez fura, mert nem nagyon szoktam így bosszankodni, ilyen miatt meg pláne nem, amikor aztán végre leesik, és még magamat is meglepve az asztalra csapok.
-Te hozod a postát!-
Fakadok ki felé mutatva Heuréka! tekintettel, de aztán azonnal el is sápadok-vörösödök egyszerre szerintem, amikor rájövök, hogy mit tettem: munkaidőben a munkahelyemen letegeztem egy vendéget, sőt, mi több, bárdolatlanul rákiabáltam. Azonnal szabadkozni kezdek, és remélem, nem csinál belőle ügyet, mert ezért bizony ki is rúghatnának.
-Bocsásson meg, biztos összetévesztettem valakivel!-
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Hétf. Nov. 04 2013, 11:03

A casino új számomra, és új minden játékos, minden arc. Az első asztalnál nagy szerencsém van, a játékostársaim nem túl gyakorlottak, valószínűleg kedvtelésből játszanak, mert komolyabb megerőltetés nélkül kerekedek fölébük. Azért viszont, hogy ne utáljanak nagyon, néha őket is hagyom nyerni, én is vesztek némi pénzt. Tulajdonképpen jó hangulatban hagyom őket ott. Vagy nem számít nekik a veszteség, vagy túlságosan szeretnek játszani, nem tudom, de én tovább állok.
Másik asztal, más arcok. Alig ülök le, máris egyedül maradok. Hamarosan új krupié érkezik, és bámészkodásom véget is ér. Őt nézem, mert kifejezetten csinos, ráadásul valahonnan ismerős is. Nem forgolódom nők társaságában, mégsem tudom hova tenni. A szöszi haja ég az agyamban, mint egy felkiáltójel, én azt már láttam valahol.
A titokra ő jön rá, és meg is lep, mert valószínűleg ő is rólam gondolkodott. Szinte felkiált, ráadásul le is tegez, mintha legalábbis ismerősök lennénk, és ez rögtön zavarba is hozza. Az arca gyorsan vált színeket.
- Az újságot hordom ki, nem tévedsz...- visszategezem, lássa, hogy a dolog nem zavar. Magamban nevetgélek, miért vagyok ilyen hatással a lányokra. Csak egy egyszerű srác vagyok, miért van mindenki zavarban tőlem?
És eközben be is ugrik, hol láttam. Valamelyik nap, már éppen a meló vége felé láttam őt egy kislánnyal, a kertvárosban, a körzetemben. Rögtön az a csaj jutott eszembe, aki azért hagyta ott a gimit, mert teherbe esett. Ez a lány is nagyon fiatal, mégis egy kislánnyal volt. Elsőre az ugrott be, az ő gyereke, és éppen oviba, vagy iskolába viszi. Őszintén megmondom, nem is foglalkoztam a dologgal. Mostanáig. Tűnődöm. Ha az ő gyereke az a kislány, vajon ki vigyáz most rá? A nagyszülők?
Senki magánéletébe nem akarok vájkálni, hiszen az én életem sem volt éppen felhőtlen. Nem tudhatom, ez a lány egyszerűen csak könnyelmű volt, vagy erőszak áldozata. Ahogy most kinéz... Nos, összezavarja az érzékeimet. Ez az állás nem éppen olyan lányoknak való, akik már egy fürkésző tekintettől is zavarba jönnek. Biztos ő is tisztában vele, mennyire csinos, és hogy ebben a szerkóban megbámulják a férfiak. Ráadásul már tapasztalata is lehet velük kapcsolatban. Rájátszana az ártatlanságára? Pokoli jól csinálja.
- Szabad beszélgetnünk, míg nem jön valaki? Vagy játszhatunk kettesben is valamit? 21? - kérdezem, és körbekémlelek. Tudom, hogy a casinókban vannak szabályok, és nem akarom veszélyeztetni az állását. Ha valaki, én pontosan tudom, mit jelent egy jó állás. Ez annak tűnik. És neki ugyanúgy kell a pénz, ahogy nekem, hiszen leányanya. Nem hiszem, hogy férjnél van, az ujján nincs jegygyűrű. Igen, azt is megnéztem.
Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Kedd. Nov. 19 2013, 17:27

Visszategez, és láthatóan nem készül jelenetet csinálni, ami megnyugtat. Azt hiszem, minden szín kiment belőlem, mert nem erre a reakcióra számítottam. Láttam itt már más lányokat is, akik ráismertek egy-egy vendégre, pechükre ő is rájuk, és kirúgatták a lányokat a befolyásukkal, mert, teszem azt, nem a feleségükkel érkeztek a férfiak. Szóval hálásan pillogok rá néhányat mosolyogva, aztán a kártyákat az asztalról felszedve kezdem el keverni ideges mozdulatokkal, de nagyon hatékonyan, ahogy csak egy ilyen helyen lehet igazán megtanulni. Imádom a kártyákat!
Látom, hogy végig mér párszor, már amennyit lát belőlem, de nem adom jelét, hogy feltűnt. Talán ő is megismert? Hiszen nyilván látott már, ahogy én is láttam, köszönni is szoktunk egymásnak.
Megmenti a szorult helyzetet ismét, a kérdésével. Kedvesen mosolygok rá továbbra is, majd bólogatok a szavaira.
-Természetesen szabad, itt a vendég szórakoztatása a fő profil, bár általában megoldják a játékokkal.-
Elvörösödöm, és nem értem, hogyan, de akaratlanul is egészen más féle szórakoztatás jut eszembe a saját szófordulatomról - még szerencse, hogy hozzátettem a végét is a mondathoz.
-Ha szeretnél, játszhatunk.-
Szégyenlősen sütöm le a szemeimet, és kavarom tovább a lapokat. Ismét letegezem, hiszen ő is letegezett, és látszólag nem zavarta, hogy az imént is azt tettem. Huszonegyet említ, én pedig csupa hatékonyságként leosztom neki is, magamnak is a lapokat, majd várakozva nézek rá.
-Kérsz még?-
Kérdezem kíváncsian, de nem túl hosszan fürkészve azokat a gyönyörű, vesébe látó szemeket.
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Vas. Nov. 24 2013, 04:56

Gyorsan vonok le következtetéseket arra vonatkozóan, miféle lehet ez a lány. Mama mindig arra tanított, hogy a nőkkel kapcsolatban elővigyázatos legyek. Véleménye szerint vannak olyan lányok, nők, akik csak apát akarnak csinálni majd belőlem. Hogy én általam, vagy már a meglévő gyereküknek, egykutya. Bár amikor erről beszélgettünk, előhozta a megfelelő védekezési módszereket is, hiszen azt észrevette, hogy egészséges fiú vagyok, és érdekelnek a lányok. Abban biztos volt, hogy nem vagyok kész az apaszerepre. És milyen igaza volt! Idősebb vagyok már néhány évvel, de még most sem vagyok kész. Sőt, még olyan lánnyal sem hozott össze a sorsom, akit el tudtam volna képzelni, hogy a közös gyerekünk anyja legyen. Szóval, csak sorjában...
A lány nagyon csinos, és félénknek tűnik, annak ellenére, amit sejteni vélek róla. Valami nagyon zavar, de nem tudok rájönni, hogy micsoda. Vajon hány éves? És az a kislány? Számolgatok. Zavarba hoz, mennyire fiatal lehetett, amikor...
Inkább játszanék. Ez eltereli a figyelmem róla, legalábbis nem agyalok. Megint elpirul, és gondolkodnom kell, vajon éppen most miért. Szórakoztatás. Én rögtön elsőre a játékra gondoltam, de meglehet, hogy ez is olyan fajta hely, ahol a színfalak mögött szexuális szolgáltatásokkal is kedveskednek az azt megfizető vendégeknek? Nem érdekel a dolog különösebben, sosem akartam ilyen lehetőséggel élni.
- Általában?- kérdezek vissza, de inkább csak azért, hogy lássam, ismét színt tud-e váltani. Bájos a zavara. Elmosolyodom, hogy lássa, csak ugratom, aztán bocsánatot kérek tőle.- Ne haragudj. Ez elég udvariatlan kérdés volt.
Figyelem, ahogy keveri a lapokat. Szeretem a friss lapok illatát, és ahogy összepörgeti a paklit, megcsap a szele. Új pakli lehet, mert pattognak a lapok. Ez az én szempontomból nagyon jó, hiszen kevesebb az esélye, hogy cinkezve lennének a lapok, tehát tiszta a játék. Két-két lapot oszt le elénk. Nálam egy 9-es és egy 7-es van.
- Kérek.- Mielőtt azonban megnézném a lapomat, megkérdezem- Mekkora alappal szokás itt játszani? - Azaz mennyi a kezdő tét? Egyes helyeken 50 cent, de ez a hely nem egy kis lebuj, lehet, hogy itt magasabb a tét. Nem bánom. A lány csinos, és annak ellenére, hogy bizonyos belső hangok óvni akarnak tőle, a társaságában akarok maradni.
Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Kedd. Dec. 03 2013, 18:33

Visszakérdez, amitől ismét vörös színben pompázok. Susie következő farsangján öltözhetnék ráknak, azt hiszem... ha más nem, legalább jó ötletet adott ez a kérdés, pontosabban, ez a férfi.
-Úgy értettem, szimplán a játék, nem az, hogy a krupiével játszanak.-
Kerülöm a tekintetét, mert csak most jövök rá, hogy ezzel a mondattal többet feltételezek a helyzetről, mint ami van. Hiszen csak nincs játékostársa, de amit mondtam, ismét félreérthető volt. Viszont bocsánatot kér, úgyhogy félénken ráemelem válaszul a tekintetem, és bólintok.
Megkeverem a paklit, leosztom a lapokat előbb neki, azután magamnak. Megkérdezem, szeretne-e még több lapot, mire azt mondja, igen, úgyhogy kap még egyet. egy király, és egy ász van nálam, amit el se nagyon akarok hinni, nem szokott nekem ilyen szerencsém lenni.
-Ha velem játszol, akkor nem kell tétet betenned. Mármint itt, ez pókerasztal. De egyébként akármekkora alapot használhatsz, nem szabjuk meg.-
Becsületkassza elven működünk, és szép nyereséget is hoz a dolog. A játékosok többsége egyszerűen szégyell túl keveset beadni, mindig egymáshoz szoktak igazodni. Tény, hogy szépen kihasználjuk ezzel az emberi természetet.
-Kérsz még lapot?-
Kérdezem ismét csupa hatékonyságként, miközben azt is várom, hogy dönt az alap kapcsán, mert nem muszáj neki, de lehet.



//Véletlenszám generátorral adta ki a 10-est és az 1-est, nem én találtam ki! Very Happy//
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Szer. Dec. 04 2013, 01:33

Nem tagadás, tetszik a lány. Talán éppen a pirulásai, vagy hogy kedvesen magyarázkodik és nem háborodik fel. Viszont nem szeretném, ha ő rosszul érezné magát a társaságomban, ezért visszafogom magam. De előtte bocsánatot kérek. Nem szoktam szemtelen lenni, mama nem erre nevelt. Azt mondta, ha valaha el akarom érni egy asszony (lány) feltétlen szeretetét,  tisztelettel kell bánnom vele. Persze, időnként bohóckodom én is, hülyülök és flörtölök, de sosem hazudok szerelmet. Nem lenne tisztességes.
Örülök, hogy hajlandó velem játszani. Figyelem a profizmusát, ahogy kever. Nekem úgy tűnik, szereti ezt csinálni, a mozdulatai kecsesek és könnyedségről árulkodnak. Biztos vagyok benne, hogy szereti a kártyát. Lássuk csak, játszani is szeret-e?
- Legyen 5 dollár- mondom lazán, bár nem szoktam ekkora tétben 21-et játszani. Nem túl ígéretes a lapom. 16 kevés ahhoz, hogy bármit kezdjek vele, de sok ahhoz, hogy bátran kérjek rá. Mégis kockáztatok. Kikérem a lapot, de még mindig nem nézem meg. Az arcát figyelem. Nagyon nyugodt, majdhogynem boldog kifejezés ül az arcán. Nem ismerem még, de az a tippem, jó lapja van. Magának nem oszt. Legalább 19-e van. Felemelem a lapot, amid harmadikként osztott nekem, és vissza is dobom.
-Sok.
Visszaadom a lapjaim, és ismét egy ötöst teszek az asztalra. Egyértelmű, hogy szeretnék még játszani. Örülök, hogy kettesben vagyunk. Néha nem is kell beszélgetni ahhoz, hogy valakit megismerjünk. Már maga a játék stílus árulkodó. Hiszek az ösztöneimben, hiszek a megérzéseimben, és nem hiszek a hangnak, ami azt mondja, ezt ne folytassam. Nem a pénzem féltem (az a belső hang sem a vagyonomat védi).
- Hogyan szabad téged szólítani? - kérdezem, ahogy leteszi elém az újabb két lapot. Nem nézem meg addig, amíg nem látom, ő megnézte a sajátjait.
Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Csüt. Dec. 12 2013, 20:53

Öt dollárt ajánl tétnek, ami kicsit sok 21-nél, bár ez játékosfüggő. Nem hivalkodóan sok, mint sok üzletembernél, akik csak azért is meg akarják mutatni, mennyire sok pénzük van és mennyire nem érdekli őket, mennyit veszítenek, de azért nem is olyan kevés. Természetesen az arcom nem árulkodik róla, hogy nagy valószínűséggel veszíteni fog, hiszen ha árulkodna, akkor nem is dolgoznék már itt. Nem az a munkám, hogy megkíméljem a pénztárcáját, pedig kedves srác, érdemes lenne talán. Ha bátrabb lennék, biztos megtenném, de így inkább nem. Odaadom neki a következő lapot, és bízom benne, hogy a sajátomról se árulkodik az arcom - nem kellene neki, aztán nem tudhatom pontosan. Annyira biztos nem árulkodó, hogy ne feleljek meg itt dolgozni, hiszen akkor már kirúgtak volna.
Túl sok lett a lapok összege, én egy szimpla mozdulattal megfordítom a sajátjaimat - a 21-et, és már mosolygok. Nem diadalmasan, őt megalázva, csak egyszerű munkahelyi mosollyal, mint mindig.
Még egy ötöst az asztalra tesz, én összeszedem a lapokat, és keverni kezdem oda sem nézve. Körbenézek a teremben egy gyors pillantással, szívesen játszom vele, de azért fura, hogy nem jött még más.
Felpillantok rá a kérdésére, majd állammal a névtáblám felé bökök, amin rajta az Annabelle feliratra.
-Annanak szoktak.-
Mondom a rövidítést, habár itt a kaszínóban mindenki a teljes nevemen szólít, mert a főnök szerint ez jobban cseng és hivatalosabb is. Nekem meg mindegy, nem ez alapján fizetnek ki, és egyébként is szeretem a nevemet. Leosztom neki a lapokat, majd magamnak is osztok, egy 9-est és egy 6-ost.
-Kérsz még lapot...?-
Kérdezem kíváncsian, várva, hogy ha akarja, befejezze a mondatot a nevével.
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Pént. Dec. 13 2013, 01:01

Az első kör nem kedvez nekem, de mint tudjuk, a remény hal meg utoljára, én szeretek játszani, és nem mellesleg a lány társaságát is élvezem (különben kerestem volna már magamnak egy másik asztalt, játékostársakra hivatkozva).
Figyelem az arcát, ahogy a lapjait megfordítja (21), apró mosoly suhan át rajta. Tetszik, hogy kimutatja az érzelmeit. Jó lap, az jó lap, és két lapból 21 a legjobb! Az lenne furcsa, ha hidegen hagyná. Ebből megint következtetéseket vonok le: nem elfásult. Szuper! Bármit tett is vele az élet, ebben a lányban még van optimizmus, önbizalom, nyitottságra való hajlandóság. Ezért is merem megkérdezni a nevét (bár a névtábla árulkodó, az mégis olyan hivatalos). Mielőtt válaszolna, gyors pillantással méri fel a terepet. Tart valamitől? Vagy csak untatom? Megmaradok abban az optimizmusomban, hogy ő is élvezi a társaságomat.
- Anna...- Édes Anna, teszem hozzá gondolatban, és egy novella jut eszembe.  Hogy is volt? Egy gazdag ficsúr elcsavarja a szolgálólány fejét? Nem emlékszem pontosan, de valami ilyesmi volt.
Közben új kört kérek, és a kérdése nyitott marad. Jól értem? Biztosan. Ha valóban a nevem érdekli, talán nem vagyok reménytelen eset. Ennyivel tartozom is neki. Az ő stílusában válaszolok, bár nekem nincs névtáblám.
- Joshua. De csak Joshnak szoktak szólítani- apró mosolyra húzom a szám, és megnézem a lapjaim. Egy 7-es és egy 8-as. - Igen, kérek még egy lapot. - Hogy a játékról meg ne feledkezzünk!
Figyelem, ahogy oszt magának, és azt gondolom, kevesebbje van, mint 17. Ad lapot  nekem is.
- Innál velem valamit? Gondolom, alkoholt nem lehet, de egy üdítőt...?- kisímitok egy rakoncátlan tincset a homlokomból, aztán kezem a lefordított lapom felé teszem, és erősen koncentrálok. Csak annyit érzek, hogy kör lapom van, és nem túl erős. akár szerencsém is lehet.

//Te játsszd ki, hogy milyen lapom legyen, kérlek! <3//
Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Szer. Dec. 25 2013, 18:14

A Joshua szép név, és a rövidítése is tetszik. Ha tudná, hogy a nevem valóban Édes Anna, bizonyára hátast dobna! De mivel nem vagyok gondolatolvasó, így nem tudom, hogy épp ezen tanakodik, csak mosolygok rá kedvesen.
Újabb ötös, újabb kör, és megint megkérdezem, kér-e még lapot, amire azt mondja, igen. Sikerült is leosztanom neki egy 2-est. Várakozóan nézek rá, hogy mit szól ehhez, aztán némileg ismét elpirulok a kérdésére. Természetesen meg szoktak minket hívni erre-arra, bár inkább a pultosokat, és ezt nekünk kötelező elfogadni, de sosem olyanok szoktak lenni ezek az emberek, akikkel civilben is találkozhatok, ő pedig olyan, hiszen a postánkat hozza.
-Bármit szívesen iszom veled.-
Válaszolom egy édes mosollyal, mert mégsem mondhatom, hogy kötelezően benne van a munkaköri leírásomban! Inkább csak lesütöm a szemeimet, azután megköszörülöm a torkomat, és amikor ránézek, ismét arra vagyok kíváncsi, kér-e még lapot.
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Csüt. Dec. 26 2013, 04:04

Az első kör után túl esünk a bemutatkozáson. A második alatt megtudakolom, ihat-e velem valamit (vagy akar-e). Bár az eddigi tapasztalataim szerint a játékbarlangok nagy része arra hajt, minél több pénzt húzhassanak ki a vendég zsebéből, ebből a lányból nem nézem ki, hogy ezzel visszaélne. Naív vagyok? Ha igen, megszívom...
Hiába bűvölöm a lapot, nem érzem az erejét, így csak abban lehetek biztos, hogy kicsi. Csalódott vagyok a kettest látva. Mekkora esélyem van, hogy kis lap jön, tekintve, hogy viszonylag kicsiket kaptam eddig is?
- Kérek még egy lapot- mondom, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog, három lapra kérni még.... A játékosok 98 %-a ilyenkor már nem kockáztat. Figyelem a kezét, ahogy kecsesen a lapért nyúl, ahogy elhelyezi elém. Ismét fölé csúsztatom a kezem, bűvölet beindul, de közben már a lányra nézek.
- Mit rendelhetek neked? - Nagy valószínűséggel vesztek, de nem adom fel a reményt. Elvégre úgy is nyerhetek, ha neki többje lesz 21-nél... Vajon ő milyen lapot húzott magának? Arcának finom vonalait követem. Esküszöm, csodálkozom, hogy vállalhat ilyen munkát! Hiszen olyan fiatalnak látszik, mint a legtöbb középiskolás.
Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Pént. Feb. 21 2014, 12:55

2-est osztok magamnak is, amit nem hinnék el, mármint, ha tudnám, hogy az övé is 2-es volt. Mekkora az esélye ennek?! Mégis így van.
-Rendben.-
Kér még egy lapot, hát osztok is neki még egy lapot, és próbálom nem jelét adni annak, hogy ez furcsa, hogy a háromra kér még egyet. Nem feladatom ítélkezni, még akkor sem, hogyha együtt játszunk.
Megkérdezi, mit kérek, én pedig bajba kerülök ezzel, mert bár ismerem az italokat, de nem ismerem az ízüket igazán, nem vagyok nagy iszogatós, sőt, ha lehetne azt mondanám, nem szeretem az ízüket, nem nagyon van olyan, amelyik tetszik.
-Amit magadnak.-
Mosolyogva válaszolok, ez a legegyszerűbb, és közben osztok neki egy ászt, magamnak pedig semmit, inkább abban reménykedem, látva, hogy ő kért még egy lapot, hogy több van neki, mint 21. Kíváncsian várom, mit mond, mi történik, a lapjaimmal játszva, de közben őt figyelve.
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Vas. Feb. 23 2014, 09:51

Immár négy lap van a kezemben, egy 7-es, egy 8-as, egy 2-es és az ász, ami együttesen 18. Annának három lapja van. Mielőtt idáig eljutottunk, sikerült kiderítenem, hogy szívesen inna valamit (amit én).
- Ha szoktál sörözni, akkor légyszíves, mondd meg, milyet innál a legszívesebben, ha nem... kólázzunk- mondom neki, kis mosolyba rejtve válaszom. Nem tudom elképzelni, hogy esténként sörözne, de ha bevállalja, állok elébe. Viszont, ha csak üdítőt választ, én is azt iszok.
Leterítem a lapjaim, mert úgy számolom, kevés az esélye, hogy ismét ászt, kettest vagy hármast kapjak, és várakozva nézek rá. Míg ő is kiteríti a lapjait, szememmel máris egy pincér után kutatok, hogy mielőtt elkezdhetnénk játszani a következő kört, akár le is adhassam a rendelésem.
Úgy érzem, ennek a lánynak nem itt a helye. Fogalmam sincs, ki vagy mi vehette rá, hogy egy játékbarlangban kelljen dolgoznia (és leginkább még mindig a ruházatán vagyok fennakadva), de azzal próbálom magyarázni magamnak, hogy napközben talán a gyermekével van elfoglalva és közben talán suliba jár... Egyszerűen nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ő még tulajdonképpen "iskolás".
Újabb ötöst tolok az asztalra, új játékot kezdeményezve.
- Anna- nézek rá, miközben leosztja nekem a két lapot- volna kedved találkozni velem... valamikor?
Nem érdekel, ha leányanya. A válaszából úgyis ki fog derülni, én bejövök-e neki, egyáltalán van-e értelme, hogy ábrándozgassak róla vagy vele kapcsolatban, vagy maradok csak a postás, vagy mint jelenleg, csak egy játékos a sok közül a számára. Ki tudja, miért, de én nem csak ilyen szinten akarom ismerni.

Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Szomb. Márc. 22 2014, 20:40

-Kóla.-
Mondom szégyellősen, ha már én választhatok. Nyilván sokkal izgalmasabb lett volna a sört választani, de én nem szeretem azt se, így persze, hogy nem akarok azt inni. Felőlem ő végül is ihatna azt, de gondolom, miután azt mondtam, ugyanazt kérem, így nem fog.
Leteríti a lapjait, és őszintén felkacagok, amikor meglátom, hogy négy kártyával is csak egyel több a lapjainak az értéke. Ez vicces! Meg az is, hogy még így is milyen messze van a 21-től. Ritka ilyet látni, de aztán egy nagyon zavarba ejtő kérdést tesz fel, amire rettentően elpirulok, a szemeim is kikerekednek. Megköszörülöm a torkomat, és gondolkozok, hogyan is fogalmazzam ezt meg, de ezt nem lehet jól...
-Nem találkozhatom a vendégekkel a munkahelyen kívül.-
Mondom, és nem tudok a szemébe nézni, de milyen szerencse, hogy itt vannak a kártyalapok, így nézhetem azokat, elvégre újabb ötös került az asztalra, ami újabb kört jelent. Egy 4-est, és egy ászt osztok neki, magamnak pedig egy 2-est, és egy dámát. Csak rakosgatom egyik lapot a másik mögé, és várom, hogyan fog erre reagálni, mert nyilván, feltételezem, nem fog neki tetszeni... nagyon nem szeretem az ilyen helyzeteket.
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Szomb. Márc. 22 2014, 21:31

Míg azon agyalok, fiatal kora ellenére hogyan vállalhat ilyen munkát, eszembe jut az is, hogy talán rá van kényszerülve. Egy kisgyerekkel láttam, feltételezhetően az övé. Lehet, hogy napközben suliba jár, és biztos, hogy ehhez a munkához nagykorúnak kell lennie, bár fiatalabbnak néz ki, mint 21...
Sikerül megbeszélnünk, hogy hogyan szólítsuk egymást, és azt is, mit igyunk (kólát), de letöri a kísérletem, hogy találkozzunk valamikor. Arra hivatkozik, hogy mivel a vendége vagyok, nem találkozhatunk munkaidőn kívül.
- És mi lesz, ha kiderül, én vagyok a postásotok?- súgom oda nevetve- Eltiltanak az asztalodtól?
Ez az egész egy vicc.
Aztán megpróbálom másképp értelmezni a dolgot. Mi van, ha ez egy finom módja a lerázásnak? Veszem én a lapot! Elvagyunk, itt az asztal mellett, de eddig, ne tovább. Inkább betartom a szabályokat, leszek jó fiú, kedves idegen, elhallgatva, hogy ismerjük egymást (igazából nem), és csak játszunk, mert játszani jó, és mert kedvelem a társaságát, akkor is, ha nem túl beszédes (én sem vagyok az).
Nem erőltetem túlságosan ezt a "találkozzunk" témát; a lehetőséget úgyis meg tudom találni, ha nagyon akarom. Ezek után azonban kétszer is átgondolom, akarom-e, mert miért is szaladnék olyan szekér után, ami nem akar felvenni? Inkább játszunk. 15-re kérek lapot, és a közben kiérkezett kólát kortyolgatom.
Megjegyzem, kevés olyan lány van, aki elnyerhetné a bizalmam, Annának valahogy sikerült, bár felszínes a kapcsolatunk. Olyanfajta báj és szelídség árad belőle, ami a mai lányokra abszolút nem jellemző. Nos, egy csata elvesztése még nem jelenti azt, hogy elvesztettem a háborút. És van egy hatalmas adu a kezemben... Meg tudom találni...
Vissza az elejére Go down
Annabelle Sweet
Városlakó
Életkor : 23
Foglalkozás : könyvesbolti eladó, krupié
Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Szomb. Máj. 10 2014, 11:08

-Természetesen nem ilyen jellegű találkozásra gondoltam.-
Nevetem el magam én is, mert van valami abban, amit mond, de azért persze nem erről van szó. Ilyen szinten más vendégekkel is szoktam találkozni, csak mondjuk náluk általában azt kell tettetnem, hogy nem ismerem őket, ami nem csoda... politikusok is megfordulnak itt időnként, akikre igencsak rossz fényt vetne, hogy amellett, hogy a feleségűket örömlányokkal csalják, még kártyáznak vagy ruletteznek is. Igen, csúnya dolgok szoktak időnként kiderülni egy egy vendéről az asztalnál, vagy a bárpultnál (néha ott kell segítenem). Ez a keresztem, a kedves arcom, és a megbízható tekintetem, persze nem bánom, csak néha nagyon nehéz ezekkel a titkokkal élni, amik tulajdonképpen másoké, mégis hatással vannak rám, elvégre itt élek, ezek az emberek meg a városunk, vagy az államunk vezetői.
Nem tudom, hogyan értékeli ezt a témát, én elmondtam, hogy ez a szabály, és ehhez tartom is magam. Valószínűleg más esetben nem ráznám le, bár azért nekem át kell ezeket a dolgokat jól gondolni, elvégre nem a felelőtlen gazdag húszévesek világát élem. Segítenem kell otthon a húgaimmal, főleg a kicsivel, és több munkahelyem is van: a könyvesbolt, ez, a HÖK az egyetemen. Ilyen időbeosztás mellé bezsúfolni egy randit könnyebb, mint mást.
Viszont azt is gondolom, hogy a nő az, akinek kéretnie kell magát. Hogy eleve sem ártana, ha nem vagyok könnyen kapható (márpedig nem vagyok) szóval ha valaki egy kosártól meghátrál, azzal csak én járok jobban: nem öltem bele felesleges időt és energiát, márpedig nekem egyikből sincs felesleges tartalékom. Persze nem azt mondom, hogy ha próbálkozna tovább, akkor találkoznék vele, de azt igen, hogy az első kérésre nyilvánvalóan nem fogom megadni magam. Akkor sem, ha tulajdonképpen semmit sem tud az okaimról.
A főnök messzebbről szólít, és int, hogy álljak be a pultba, mivel ott rengetegen vannak, nálam pedig csak egy vendég játszik.
-Sajnos meg kell kérjelek, hogy fáradj át egy másik asztalhoz, ha szeretnél tovább játszani, mert nekem be kell állnmom a pultba.-
Közlöm, és visszaadom a pénzét, majd összeszedem a lapokat, és mindent gyorsan visszaállítok az eredeti helyzetébe, ahogyan kell.
-További szép estét, és sok szerencsét!-
Köszönök el végül, majd elindulok a pult felé, de még egy pillanatra visszanézek és rámosolygok, azután viszont kapkodom a magassarkúba bújtatott virgácsaim, mert sok a dolog, és mert, mint említettem, nem szeretem, ha bámulnak, márpedig ebben a munkaruhában szinte mást sem csinálnak.

//Köszönöm a játékot! ^^//
Vissza az elejére Go down
Joshua McBridge
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : mikor mi
Hozzászólások száma : 1633

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Pént. Máj. 23 2014, 14:56

Bár a szavaival visszautasítja a találkozás lehetőségét, azzal, hogy elneveti magát, el is árulja, hogy igazából nem háborította fel az ötlet. Én úgy teszek, mintha vettem volna a lapot, és nem feszegetem tovább a kérdést, agyban ugyanis már tovább pókerezek. Mint mondtam, játszani nagyon szeretek, a kártyajátékok viszont arra is megtanítottak, hogyan fogjam vissza az érzelmeimet, hogyan puhatoljam ki az "ellenfelem" gyengeségeit, és legfőképpen azt, hogyan tudok rejtőzködni.
Anna is ezt teszi, és bár az okait nem ismerem, el tudom képzelni, hogy nem lenne jó, ha a magánélete összemosódna a munkájával. Ha akarva-akaratlanul az érzelmei befolyásolják, elveszítheti a munkáját, hiszen a vérbeli profik a legapróbb jelekre is ugranak. Főleg azok, akik nagyban játszanak. Egyszer én is tanúja voltam hasonlónak. A helyzetet ki kellett vizsgálni, mert azzal vádolták meg a krupiét, hogy részrehajló, aztán kiderült, valóban így volt.
Beletörődöm a helyzetbe, úgyis vannak lehetőségeim, hogy felvegyem a kapcsolatot vele, de váratlanul ér, amikor elbúcsúzik tőlem.
- Ó, értem... Hát, örültem...- mondom neki, aztán elmosolyodom, ahogy elhaladtában visszanéz rám. Mosolyog. Szívderítő kis mosoly, belelopja magát a szívembe, őszintének tűnik és melegnek. Elpakolom a pénzem, téblábolok az asztalok között, aztán kinézek magamnak egy kisebb társaságot, akik pókereznek, és amikor felszabadul egy hely, leülök oda. Éppen rálátok a pultra, ahova Anna beállt. Nem igazán megy jól a játék, gyakran dobok el jó lapokat, és egyszer belekeveredek egy alapjában reménytelen licitbe. Veszítek, de fel sem veszem, egyszerűen már nem a játékra gondolok.
Elveszítem a pénz felét, amit korábban nyertem, és azt gondolom, itt az idő megállni. Megköszönöm a játékot, és udvariasan elköszönök, majd Annát keresi a szemem, de ebben a pillanatban őt sem látom, és nem szeretném, ha feltűnő lenne, hogy sokat forgolódok. Jöhetek én még ide máskor is. És ott az én melóm is... A játszma még közel sem ért véget. Fogunk még mi találkozni. Remélem.

//Én is köszönöm.//
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Saturday night (Annabelle és Joshua)   Today at 00:56

Vissza az elejére Go down
 

Saturday night (Annabelle és Joshua)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Ha már a véletlen így hozta.... Eleonor és Joshua
» the night is dark and full of... - Lio & Gwen
» Ragyogás (Sebastian és Joshua)

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: M'ért ne léphetnél át? :: Lazíts! :: Archívum-