Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Vendég

TémanyitásTéma: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Pént. Szept. 20 2013, 22:14


hyun shin && so ra

Azzal váltam el anyától, hogy mihelyst leszálltam telefonálok, és a következő évben legalább háromszor hazamegyek. Most hogy nagyi beteg lett, talán vissza se jöhetek majd, úgy pedig nem akarok hazamenni. Ez az egy hónap is olyan lassan telt, azt hittem soha nem lesz vége. Tegnap egész este nem aludtam, nem lett volna értelme, korai gépre foglaltam jegyet, hogy minél hamarabb mehessek. Bármennyire is imádom a családom, elszoktam tőlük, és ez az egy hónap folyamatos nyakamon lógás és önállótlanság kikészített. Azt hitték, jót tesz, ha mindenről be kell számolnom, hova megyek, mit csinálok, mikor beszéltem Oppa-val és miről, és mennyit.

Oh, igaz is, Oppa.. Hiszen ő az egyik oka, hogy ennyire vágyom vissza. Csak keveset tudtuk beszélni, bármennyire is akartam hívni, mindig vagy a nyakamban voltak, vagy pedig nem volt időm.
Szükségem van egy kávéra, az egész repülőutat végigaludtam, ami lássuk nem kis teljesítmény, előtte pedig egy teljes napot végig ébren voltam. Pedig nekem fontos az alvás, csak már sajtkukac volt a popsimban, hogy végre visszamehetek, és láthatom Oppa-t, megölelhetem, érezhetem az illatát.
Próbáltam én csinosan öltözködni, de az a hosszú út, meg a forgolódás álmomban kicsit tönkretette a kinézetem. Egy egészen kicsit. Amennyire tudtam, korrigáltam én a kis kézi tükröm segítségével, de még így is gyűröttnek látszik a ruhám. De úgysem azt fogja nézni, ugye?
Késtünk, egy órát... És ez egyszerűen felháborító, biztos, hogy így senki nem fog várni, és tuti, hogy egyedül kell bepakolnom mindent a taxiba, pedig most több cuccom van, mint mikor elmentem.
Hősiesen, és kicsit durcásan, egyre nagyobb gyomorgörccsel húzom magam után minden csomagom, mint a málhás szamár. Mi van, ha elfelejtette, hogy ma jövök? Ha épp.. Ha már talált magának valaki mást, csak nem akart telefonon szakítani?
Sóhajtok egyet, igyekszem nem elhagyni a csomagjaimat, és körbepislogok, hátha mégis... És igen... Ott áll, kávéval a kezébe, irtó menőn, nekem meg akkora görcs keletkezik a gyomromba, mint az öklöm. Veszek egy mély levegőt, és elindulok felé, majd mikor odaérek, megtorpanok előtte, és ránézek. Azt hiszem, összementem.


Zin | ruci | remélem tetszik ♥


A hozzászólást Kim So Ra összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Okt. 19 2013, 23:13-kor.
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Szomb. Szept. 21 2013, 00:35

3 óra. Ennyi idő az, amit öltözködéssel töltöttem. Egyszerűen nem tudtam eldönteni, hogy mi lenne a jó. Egy olyan ing, ami tetszett korábban So Ra-nak? Vagy az túl egyértelmű? Esetleg valami új? De akkor meg lehet nem tetszik neki. Szóval ilyen gondolatokkal nem túl jól haladtam. De végül sikerült választani, valamit, ami azt hiszem semlegesnek mondható, póló, rajta inggel, lazán, nem gombolom be, az ujját kissé felhajtom. Nyár van vagy mi, szóval világos színű nadrág, hozzáillő cipővel. Na meg persze szemüveg... Az elmúlt egy hónapban amúgy, megnőtt a hajam, és igazán nem bánom. Andersonnak volt pár megjegyzése, hogy buzis, és ezt nem bírtam tovább hallgatni. Igaz, neki mindegy, mindenhogy annak tart. Pedig, ha tudná... Na mindegy. Rá akarok a legkevésbé gondolni. Ruha, és haj beállítás után, egy kis-állatkereskedést vettem célba, és vettem egy cicakosarat. Elég drága volt, de az eladó szerint Horinak ez a legjobb, én meg kivételesen hittem neki. Az ilyen üzletekben dolgozók többnyire rajonganak az állatokért, nem akarnának rosszat nekik.
Valerievel eléggé megszenvedtünk, mire a macskát beleimádkoztuk, de végül ez is sikerült, s miután sikerült elérném a fekete lánynál, hogy ne kérjen lehetetlenül drága cuccokat a segítségéért, kijöttem a reptérre.
Útközben Hori bepisilt, de az autópályán nem állhattam meg, az ablak lehúzása pedig nem sikertelennek bizonyult, kint ugyanis meg a kipufogók bűzölögtek. A reptér parkolójában aztán megpróbáltam kitakarítani, de ez sem nagy élvezet, főleg, hogy Horit próbáltam tartani félkézzel, hogy el ne szökjön. Kellett volna vennem pórázt és nyakörvet is neki, de ez persze nem jutott eszembe. Természetesen megkarmolt, és egyáltalán nem látszott hálásnak, amiért kitakarítottam az átmeneti lakhelyét. Feltételezem, hogy az sem értette, amikor elmagyaráztam neki, miért van erre szükség, miközben kitisztítottam a sebem, és tettem rá ragtapaszt. Még jó, hogy jól akartam kinézni, erre most egy ragtapasz van a kezemen. Erről ennyit. Büntetésből kint hagytam a kocsiban, de beérve azzal szembesültem, hogy késik a gép. Szóval, vettem magamnak egy kávét, és visszamentem Horihoz. Elpanaszoltam neki, hogy So Ra gépe késik, és ez mennyire kegyetlenség. Ebben egyébként biztosan egyet értene velem ha tudna beszélni, de örülök, hogy nem tud.
Végül visszajöttem, hátha mégis megjön előbb az a repülő. Most már Horit is behoztam, már csak azért is, mert nem vagyok biztos benne, hogy nem minősül állatkínzásnak az autóban hagyni...

Amíg még várok, veszek egy újabb adag kávét. Pontosabban kettőt. Egyet magamnak, egyet pedig So Ra-nak. Szerencsére van mini termoszuk, ami megtartja a hőt, így akármikor is érkezik meleg lesz a kávéja. Horinak nem tetszik a tömeg, fúj mindenre és mindenkire. De nem foglalkozom vele. Főleg, mert leginkább rám fúj. Csak a lábam közé teszem, úgy várok az érkező kapuknál, kávéval a kezemben, fél percenként nézve az órámat. Aztán egy örökké valóság után, megváltozik a kijelzőn a kiírás, és megjelenik a "leszállt" felirat. Én meg mint valami idióta guggolok le Horihoz.
- Leszállt! Már csak össze kell szednie a csomagjait és jön. Max két óra... - nézek nagy komolyan a macskára, az meg furán néz vissza rám - vicceltem. Bár legalább 30 perc... De annyit már egy lábon is kibírunk - rákacsintok, aztán kiegyenesedek, és ekkor veszem észre hogy pár méterrel odébb figyelnek. Khm... zavartan megvakarom a tarkóm és a továbbiakban mellőzöm Horit. Csak az ajtót figyelem, hogy mikor bukkan fel So Ra, és minden egyes pillanattal izgatottabb leszek. Mi van, ha egy hónap túl sok volt? Ha a szülei találtak neki valakit? Vagy ha már nem tetszem neki? Megrázom a fejem. Az nem lehet! Az ajtó nyílik... de nem ő az. Sóhajtok. Ez eljátszódik még nagyon-nagyon sokszor. Mi van ha nem is jött vissza? Ismét az órámra pillantok. Az órámra, amit tőle kaptam, lassan letelik a fél óra, amit Horinak mondtam... aztán amikor újra felpillantok, egy kisebb tömeg közepette meglátom őt is.
Fáradtnak látszik, talán megviselte az út, de csinos, és a léptei is kecsesek. Nem tudom, mit kéne csinálnom. Várom, hogy közelebb jöjjön, és szerencsém van, mert észrevesz. Mosolyra húzódik a szám, ahogy végre elém ér.
- 잘왔어! - mondom halkan, és teszek egy lépést felé, hogy megcsókoljam. Kedvem lenne hosszasan csókolni, de valahogy a hely és az idő, nem tűnik alkalmasnak. Így marad egy rövid csók és egy ölelés. - 잘왔어! - ismétlem, mert tények jó, hogy itt van, és nagyon örülök is neki. Egy nyávogás térít magamhoz, rögtön el is engedem, és felemelem Hori kosarát, és mindkét kezem előre nyújtom.
- Tessék! - tartom elé a kávét és a macskát, kosarastul, aztán a bőröndjeit szedem össze. - Végleg ideköltözöl? - kérdezem, s a hangomban remény csendül. - Van még valami? Mehetünk? - Kérdezem, és ha igen a válasz, akkor megindulok a parkoló felé. Szerezhettem volna kocsit a csomagjainak, de túl sok macera, és gondolom elég fáradt, jobban örülne, ha végre bedőlhetne az ágyba...
Szóval csak húzom, viszem - mindent, ahogy lehet - és szépen bepakolok az autóba. Hori a hátsó ülésre kerül, So Ra mellém. Aztán mehetünk is.
- Hogy vagy? - kérdezem, miután beindítom a motort és gurulni kezdünk. Az automatánál még megállok fizetni, utána viszont meg sem állunk hazáig. Hazáig... Na igen, mert én most otthonról jöttem, Ontarióból, és oda is tervezek visszamenni. Van még pár nap, mielőtt elindul az egyetem, és az szeretném kihasználni. Bár nem mondtam neki, remélem, nem fog érte haragudni.
Ha mesél hallgatom, ha nem, akkor bekapcsolom a rádiót. Kicsit feszült vagyok. Jó újra látni, mégsem vagyok biztos benne, hogy mit és hogyan kéne... Jó tízperc után azonban mikor az autópályán haladunk, a combjára teszem a kezem, úgy vezetek tovább. 45 perc... ennyi az út házamig.

//amikor biciklizés közben kitaláltam, sokkal jobban hangzott -.- nem tudom úgy leírni, és ez nagyon zavaró... remélem azért tudsz vele mit kezdeni!//

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Szomb. Szept. 21 2013, 23:48


hyun shin && so ra

Nem igazán tudom, mit kéne mondanom, vagy csinálnom, de szerencsére ő tudja, és úgy üdvözöl, ahogy nekem is tennem kellett volna. De csak nem örült volna, ha a nyakába ugrok, és ráborítom a kávét, ugye? Ugye! De így, hogy ő hajol le megcsókolni meg megölelni, már büntetlenül szoríthatom magamhoz, és szívhatom be az illatát. Mert akárhogy is nézem, akármennyire is elterelték a figyelmem, nagyon hiányzott.. Elmosolyodom, és sóhajtok egy nagyot.

- Jó újra itt lenni. - Nézek fel rá, hosszú volt ez az egy hónap.
De aztán valami nyávog. Bennem meg megáll az ütő. Nem lehet...nem hozhatta el Horit, utál utazni, meg bezárva lenni se szeret, amúgy is, Zin nem lehet vele hosszabb ideig összezárva, mert allergiás.. És mégis, elém tart egy kosárszerű valamit, amiben benne nyávog az én kis kincsem, és legszívesebben kivenném azonnal, hogy megszorongassam, de félek, hogy elszökik, azt pedig nagyon nem akarom. Így csak elveszem a hordozót, meg a kávét is, hálásan mosolyogva, és megrázom a fejem.
- Jó lenne, de nem lehet. - Az hogy miért, egyelőre mellékes, még itt vagyok, nem megyek sehova legalább egy fél évig. Na meg nem is akarom letörni a hangulatom már az elején, ráérek filozofálni, ha majd egyedül leszek. Ami remélem nem most lesz.
Bólintok, és magamhoz szorítva Hori hordozóját, kortyolva egyet a kávémból indulok utána, igyekezve nem elesni a saját lábamban, mert emiatt a nagy valami miatt a földet nem igazán látom. Miért nem szerzett tilitolikocsit?
Közel parkolt, és ez megnyugtató, mert kezd elfáradni a karom. Ameddig ő bepakolja a csomagjaimat, én beteszem Hori kosarát a hátsó ülésre, és óvatosan kibányászom belőle a macskát. Rögtön boldoga dorombolni kezd és dörgölőzik a nyakamhoz.
-  Hiányoztam? Valerie nem viselte jól gondodat, ugye? De most már itt van Unnie, nem kell többé nélkülöznöd, hoztam ám ajándékot is neked. - Vakarom meg a füle tövét, és vele együtt ülök be az első ülésre. Ha Oppa el tudta hozni, akkor azt is kibírja, hogy az ölemben fog aludni. Mármint Hori. Nem Oppa.
Bekötöm magam, Hori befészkeli magát a karom alá, és már mehetünk is.
- Fáradtan. Végig aludtam a repülőutat, úgy érzem magam, mint akin átment egy vonat. Neked is hoztam ám ajándékot, és közben új telefonom lett, szóval Tokkit ott kellett hagynom a húgomnak. Aki megkomolyodott, teljesen normálisan öltözködik, viselkedik, és szerintem szerelmes. - Nézek rá nagy komolyan, mert ez igenis fontos dolog. Mármint nekem, mert neki nem biztos. - És te hogy vagy? Neked is hiányoztam? - Nyújtom ki a nyelvem egy pillanatra, majd kilesek az ablakon.
Ahogy a combomra kerül a keze elmosolyodom, és végigsimítok rajta. Tényleg hiányzott, hogy hozzám érjen, hogy rám mosolyogjon, minden.
- Ne haragudj, hogy olyan kevésszer tudtunk beszélni, de olyan napirendem volt, amit szerintem egy idol simán megirigyelhetne. - Sóhajtok, és fészkelődve egy kicsit, megfogva a kezét lehunyom a szemem. - Ne engedd, hogy elaludjak!
Zin | ruci | mondtam
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Vas. Szept. 22 2013, 09:23

Hozzám bújik, és hiába a hosszú út jó az illata. Én meg örülök, hogy újra érezhetem, hogy a karjaimban tarthatom. Csak a macska nem örül neki, pedig tudhatná, hogy elsőbbséget élvezek. De ezek szerint nem tudja. Vagy ha tudja, úgy gondolja - rosszul -, hogy nekem ennyi elég volt mos. De nincs mit tenni. Ha már nyávog, hát kap némi figyelmet, és So Ra felé nyújtom őt is, meg a kávét is. Elvégre, ezt a kettőt neki hoztam.
Amíg ők egymásnak örülnek, én felmérem a terepet csomagok terén, és mivel remélhetőleg minden megvan elindulok a parkolóban hagyott kocsimhoz. Közben pedig kérdezgetek, mert egészen biztos vagyok benne, hogy kevesebb csomaggal ment el, és elképzelni nem tudom, hogy egy ilyen pici lány, mi mindent hozhatott magával, amikor állítása szerint a fél szekrénye amúgy is itt maradt. De nem baj. Én csak örülök. Ahol több cucca van, ott tovább marad, nem?
- Értem - és bár nem azt mondta, hogy költözik, azért mégis örülök, mert a jó lenne, az sejtet valamit. Persze nem mutatom. Egyszerűen csak bepakolok, és vetek rá egy gyilkos pillantást, amiért Horit kivette a kosárból. Az a dög, engem megkarmolt... Bár So Ra szerintem még nem vette észre a ragtapaszt a kezemen. De a lényeg, hogy nem szeretném a karmait a közelemben tudni, miközben vezetek, így kénytelen vagyok szóvá tenni.
- Tedd vissza! - nem kérem, parancsolom. Vagyis, sokkal lágyabb a hangom, mint mondjuk a HÖK-ben, de talán nem így kéne beszélnem a barátnőmmel, akit nem láttam egy hónapja. De én ilyen vagyok. Ezzel meg ő is tisztában van. - Ha hirtelen kell fékezni és megijed, nem szeretném, ha össze-vissza szaladgálna. A kosárban meg biztonságban van.
Persze abban is megütheti magát, de az engem kevésbé zavar. Amíg Hori nem kerül vissza a kosárba addig úgysem indulok el, szóval ez el van döntve. Aztán ha végre elindulhatok, akkor So Ra-t is megkérdezem, hogy van, és csak hallgatom, ahogy beszél. Igazság szerint, azt hiszem kevesebbel is beértem volna. Elszoktam én ettől, hogy valaki ennyi mindent mond egyszerre, ha csak Kiliant nem számítom... De az utóbbi napokban őt is kerültem. Főleg, hogy nem vagyok a koliban.
- Ennek most örülünk, vagy jobb szeretnéd, ha olyan lenne mint régen? - érdeklődöm a húgával kapcsolatban, mert őt azt hiszem egyszer láttam, hallottam, amikor beszélgetni próbáltunk. És igen, engem nagyon zavart, hogy már megint megzavarnak, annak ellenére is, hogy fel lettem rá készítve.
A kérdésére bólintok.
- Ühm... Nagyon... - hiányzott, ha tudná mennyire! A hogy vagyok? Nem tudom erre mit mondhatnék. Mert jól vagyok, de arról, hogy mennyire részeg voltam egy hétig, vagy hogy Kilian szerint szép a farkam, vagy hogy anyám nyaralás címsó alatt elköltötte, a szemműtétemre szánt pénzt inkább nem szeretnék beszélni. Márpedig az elmúlt egy hónapban kb ennyi történt. Ja meg a legfontosabb! - Felvettem a HÖK-be egy lányt asszisztensnek, és a világ legjobb kávéját hozza nekem reggelente! - igen, ez fontos. Mert az a kávé, az tényleg... wow... szóval jól vagyok. Főleg most, hogy So Ra is itt van, és a kezem a combján pihen, ő meg simogatja.
- Majd később mesélsz. Ha pedig fáradt vagy, aludj nyugodtan. Még legalább fél óra... -Pillantok rá egy kicsit, s a kezem felemelem a combjáról, hogy az arcán is végig simíthassak. Aztán visszateszem a combjára és ismét a útnak szentelem a figyelmem. Közben meg azon gondolkozom, nem kellene-e felvilágosítanom, hogy nem a koliba megyünk. Mert az az érzésem, hogy nem vette észre, hogy teljesen más irányba haladunk. De szerintem tetszeni fog neki. Remélem, hogy tetszeni fog neki.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Szer. Szept. 25 2013, 20:19


hyun shin && so ra

A tény, hogy végre itt vagyok, és megölelhetem, meg csak simán láthatom, jobb mint bármi. Az meg hogy Horit is kihozta, és még kávét is vett nekem, amit mellesleg kettő perc alatt megittam, és már nincs is belőle, azzal meg egyenesen levett a lábamról, de ezt neki nem kell tudni. Mert akkor túlságosan elbízza magát, azt meg nem akarom.

Ő viszi a csomagjaimat, és kicsit azért sajnálom, mert tényleg sokkal több cuccal jöttem haza, mint elmentem. De hát a lelkemre lett kötve, hogy hozzak ajándékokat, na meg persze új ruhák, hogy csinos legyek, és tetszedjek Oppának.
Egy kicsit összerezzenek, de nem teszem vissza az időközben kihalászott Horit a dobozába, mert szegény klausztrofóbiás, mi van ha taruma éri. Amúgy meg, nem vagyok én hozzászokva a parancsolgatáshoz, legfeljebb a kéréshez! Felhúzom a szemöldököm, és megrázom a fejem.
- Nem teszem! Utálja a zárt helyeket, nem akarom, hogy trauma érje, az ölemben nem lesz semmi baja, ott meg megütheti magát, kötve hiszem, hogy kipárnáztad. - Felelem határozottam, és akkor is beülök a kocsiba, ha nem indulunk el addig. Én ráérek, tudok a kocsiban is aludni, tőlem nem függ, mikor indulunk, úgyis ő fizeti a parkolást.
Keze a combomon, sebtapasz a másik kezén, gondolom, Hori megkarmolta, a gyógypuszi meg nálam. Majd ha megállunk, akkor majd átadom neki, és meg is fog gyógyulni pillanatok alatt. Közben mesélek, majd bólintok.
- Ennek örülök. Szóval te is örülj. - Kulcsolom össze a kezünket, és úgy simogatom tovább. Hallgatom amit mesél, és kicsit megbánt. Egy egészen kicsit. Azt hittem, a legjobb kávé, az az enyém. De ezek szerint nem. Talán kicsit féltékeny is vagyok. Még akkor is ha hiányoztam neki.
- Akkor soha többé nem viszek neked kávét, és nem látogatlak meg, majd a kis asszisztensed ellát kávéval. - Közlöm vele, majd inkább kinézek az ablakom, és a kezem is elhúzom a kezéről. Sokszor viszek neki kávét, szeretek kávét vinni neki, mert legalább van okom, hogy bemenjek hozzá, erre most valami asszisztensre lecserél. Már csak azt kell hogy szép is legyen, pont az esete, és majd szépen lecserél rá, aztán meg majd leshetek, mint pocok a lisztben.
Az ott.. Az ott a  mi leágazásunk lett volna. És elhagytuk. És akkor mi most mégis merre megyünk?
- Hova viszel? - Húzom fel a szemöldököm, és kissé gyanakvóan nézek rá. Haza akarok menni, és aludni, minek visz bárhova is, ha úgyis le fog cserélni.
- Nem akarok sehova se menni, úgyis dobni fogsz, akkor vigyél haza. - Motyogom, és elfordulok. Nem akarok beszélgetni, már álmos se vagyok.
Zin | ruci | mondtam
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Szer. Szept. 25 2013, 20:59

Nem hiszem el, hogy a macska lelkivilága jobban érdekli, mint az enyém. Én allergiás vagyok arra dögre, és tudja, hogy nem szeretem. Mégis elhoztam, csakis miatta, és most azt várja tőlem, hogy hagyjam, hogy csak úgy szabadon üljön a kocsimban? Na nem! Ki. Van. Csukva.
- Kim So Ra... tedd vissza szépen. Most - egyelőre próbálok nyugodt lenni, és ha nem lenne egyértelmű a "most" a varázsszó.  - Egyébként is, az nem zavar, hogy engem milyen traumák érnek miatta? - fakad ki belőlem a kérdés, mert ahogy nézek rá, egyértelmű, hogy nem akarja még mindig visszarakni. Pedig igazán nem sokat kéne kibírnia. Túl fogja élni. Igen ez az! - Idáig is kibírta, az a kicsi már nem fog megártani neki, utána meg kedvére rohangálhat!
Vetek be egy újabb érvet, és remélem ez megteszi a hatását, ha nem, maradnak. Itt. A reptéren. Mert én nem vezetek egy szabadon kószáló macskával az biztos. Akkor sem, ha So Ra állítja, hogy nem lesz baj. Én többet láttam Horit az elmúlt egy hónapban mint ő, szerintem jobban tudom, hogy kiszámíthatatlan.
- Amúgy... - felkapom a kosarat a hátsóülésről - betehetjük ide a lábad közé, itt a tetején van egy kis ajtó...
Amin kifér a macska is, ha akar, de ne akarjon. So Ra meg bedughatja a kezét, vagy tudom is én. A lényeg, hogy a macska legyen a kosárban, és ne frusztráljon engem. Tudom, hogy előbb utóbb hisz nekem, és visszateszi. Azt mégsem akarhatja hogy itt hagyjam. Főleg, hogy nálam van az összes csomagja, mert kipakolni meg már nem fogok... És a címet sem tudja. Előnyben vagyok.
Szóval, elindulunk, és így, hogy már nincs útban a macska, nyugodtan tehetem a kezem a combjára, miközben hallgatom, mit mesél. Mivel nem minden világos, kérdezek, és bólogatok. Oké. A húga megváltozott és ez jó. Világos. Megjegyeztem.
- Örülök - ha ezen múlik... bár valószínűleg ismernem kéne a húgát, hogy tényleg örülni tudjak. De nekem elég, hogy So Ra örül. Még ha nem is látszik rajtam, boldoggá tesz.
Én is mesélek neki, de valahogy nem úgy reagál, mint kéne. Elvégre most jönne az, hogy neki miért nem hoztam, abból a kávéból? Vagy, hogy majd megkóstolhatja-e? De nem. Nem értem, amit mond. Mármint értem, csak mégsem. Mi köze a kávénak a látogatásomhoz és egyébként is!
- He? - nézek rá kérdőn, de persze nem látja, mert elfordul, még a kezemet is elengedi, pedig az előbb már összefűzte az ujjainkat és... én tényleg nem értem mi történt. Visszateszem én is a kezem a kormányra, és az utat figyelem. Talán csak fáradt, és nyűgös... az elég valószínű, és ha aludt, minden jobb lesz. De úgy látszik nem akar aludni, ráadásul azt is észrevette, hogy nem a koliba megyünk.
- Hogy-hogy hova? Haza - válaszolom teljesen természetesen. Igaz nekem természetes is. Bár most belegondolva, szerintem még soha nem is meséltem neki erről. Persze meséltem volna, amint odaérünk, de így kénytelen vagyok előbb. Lennék, ha nem mondana valami olyat, amitől még levegőt venni is elfelejtek.
Gondolkozás nélkül húzok ki a leállósávba, és hirtelen állok meg, a biztonsági öv be is vág rendesen a vállamba, egy pillanatra, de nem érdekel.
- Hogy miiii??? - fordulok felé, mert ezt tényleg nem értem. Dobni fogom? Én? Őt? Ezt most miért mondja? Mivel tömték tele a fejét az elmúlt egy hónapban? Vele kellett volna mennem!

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Szer. Szept. 25 2013, 22:02


hyun shin && so ra

ASzóval... Szóval akkor ha beteszem a dobozba, akkor kijöhet a tetején. Hát jó. Megvárom míg előre rakja a dobozt, majd beleteszem Horit, de direkt nyitva hagyom a tetejét, hogy kijöhessen, ha akar, miközben magyarázok.

- Nem fontosabb mint te, de te okos vagy, és tudok segíteni átvészelni a traumát, mert meghallgatlak, ha ki akarod beszélni, de Hori nem tud beszélni. - Remélem hiányzott neki a bonyolult megmagyarázás-módom, mert ha nem... Nos, hát akkor kénytelen lesz megszokni megint. Mert csak még furább lettem ez alatt az egy hónap alatt. Szóval fel kéne készülnie.
- De így rendben, ha bármikor kimászhat, mert így talán nem lesz olyan traumás. Ha meg te leszel az, majd elterelem a figyelmed róla. - Vonom meg kicsit a vállam.
Ő örül, én is örülök, és ez jó, egészen addig míg el nem meséli, hogy új asszisztense van, és kávét kap tőle. Ne kapjon tőle semmit, dolgozzon húsz méterrel arrébb, ne is beszéljenek, csak e-mailen keresztül, és hagyja békén, és amúgy is. Ő az enyém, és csak én vihetek neki kávét, vagy a én küldöm valakivel, az jó. Nem nézek rá, inkább kifelé bámulok, és kicsit ugyan zavar, hogy elveszi a kezét, és nem próbálkozik jobban, hogy mégis fogjam, de nem kapok utána. Sőt, inkább csak haza akarok menni. De erre hülyeségeket beszél.
- A haza az arra volt, de elhagytad a lejárót, szóval, pontosan hova is rabolsz el? - Hangom számon kérő, pedig nem akarom annak szánni, most valahogy nem tudok rendesen beszélni. Féltékeny vagyok, mert el fogják csábítani tőlem, mit tudok én adni neki, amit más nem?
Az ajtóba kapaszkodom, hogy essek ki előre, bár be vagyok kötve, és fel is horzsolja a nyakam, de nem érdekel. Mert ez most fontosabb.
- Mi az hogy mi? Biztos nagyon szép, és csinos, és majd szépen levesz a lábadról a finom kávéjával, én meg majd szépen el leszek küldve, mert fele annyi se vagyok, mint ő. Nem igaz? - Fordulok felé, miközben hadarok, és a kezemet tördelem, mert igen.
- Sőt lehet, már el csábított, csak nem akartál telefonon keresztül szakítani. - Halkulok el, mert igen, egy hónap hosszú idő, koránt sem biztos, hogy vár rám...
Zin | ruci | mondtam
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Pént. Szept. 27 2013, 17:55

Nem szeretem a magyarázatát. Ez egy hülye magyarázat. Ha macska nem tud beszélni, honnan vette alapból, hogy traumája van? Megkérdezném, de nem teszem. Elég, hogy a macska a kosárban van, és ha ott is marad, akkor minden szuper. Márpedig ott marad, mert ha kimászik mérges leszek, ebben biztos lehet. Viszont kifejezetten teszik, amit mond. Eltereli a figyelmem... hmm... felhúzom a szemöldököm.
- És azt hogy csinálod? - kérdezek vissza, mert nekem mondjuk lenne elképzelésem, de az én elképzeléseim ritkán egyeznek az övéivel, szóval nem árt tisztázni, pontosan mire gondol. Ha pedig ez is megvan, akkor indulhatunk, és beszélgethetünk nyugodtan, egymás kezét fogva. Apróság, mégis örülök neki. Tényleg hiányzott. Talán még ez a macskás közjáték is. Azonban valami elromlik, ahogy a kávét említem, és elfordul, én meg a vezetésre koncentrálok, abban bízva, hogy csak a fáradtság miatt nyűgös, de aztán számon kéri, hova viszem, aztán azt mondja elrabolom... ez azért rosszul esik...
- Hozzám, haza... - mondom újra, és mielőtt kiakadna, vagy tudom is én, magyarázni kezdek - Ontarióban van egy házam... A nyarakat ott töltöm... gondoltam te is jobban örülnél, egy kényelmes ágynak, egy forrófürdőnek, egy finom vacsorának, minthogy a koliban nyomorogj!
Igazán értékelhetné, de ehelyett még rátesz egy lapáttal, és ezzel kiveri a biztosítékot. Meg kell állnom. Hirtelen sorolok ki és állok meg. Ki teszem az elakadásjelzőt, úgy fordulok felé, nem értem. Tényleg nem. És muszáj rá is kérdeznem, hogy mi van, hiszen eszemben sem volt semmiféle szakítás, talán neki igen?
- MIIII? - kérdezem meg újra, most már sokkal idegesebben. Az egésznek semmi értelme, amit mond. - Kim So Ra! Szerinted kimennék érted? Vinnék kávét? Szórakoznék a macskáddal? Cipelném a  csomagjaidat, és érdekelne egyáltalán, hogy mit csinálsz, ha szakítani akartam volna? - Komolyan csalódtam benne. Ennyire nem ismer? Mintha nekem gondot jelentene telefonon szakítani... jó, vele nem tenném meg, ahhoz túl régen vagyunk együtt, de akkor is!
A kormányra hajtom a fejem, és úgy próbálom végiggondolni, mégis mi a teendő ilyenkor? Arról... arról nem tudhat... és különben is, én azóta nagyon jól viselkedem. Szerintem. És már mindent elterveztem, hogy ebben a pár napban, ne legyen gondja visszazökkenni, hogy az időeltolódás se zavarja nagyon össze. Erre alig fél órára rá, hogy leszállt, szakításról beszél...
Behunyt szemekkel gondolkozom, és nagyot sóhajtok. Aztán leesik, vagyis már leesett korábban is, de csak most tudatosul igazán. És ismét meggyőzöm magam, hogy arról nem tudhat. Tehát "alaptalan" a dolog...
- Te féltékeny vagy - jelentem ki, ahogy felegyenesedem és fura mód, egyáltalán nem zavar ez most. Talán meg is érdemlem, mégis kifejezetten szórakoztat a dolog. Kikapcsolom a biztonsági övemet, majd a jobb kezem a combjára teszem, a ballal magam felé fordítom a fejét, és megcsókolom.  Hosszan, nem úgy, mint a reptéren. Szenvedélyesebben, mint korábban. Egyrészt, mert egy hónapig nem láttam. Másrészt, mert engem megnyugtat - közben persze izgat is, de azt könnyebb kezelni, mint az idegességet - és azt hiszem erre van most szükségünk. Hogy legalább az egyikünk nyugodt legyen. Azt nem tudom, hogy az ő fejében mi játszódik le most, viszont azt biztosan érzem, hogy az elválásunk előtti szavait, viszonoznom kell.
- 사랑해요 - mondom a szemeibe nézve, és remélem hisz nekem, mert komolyan gondolom. Most pedig, hogy ezt tisztáztuk, talán tovább mehetünk. Visszaülök rendesen, és becsatolom az övem, és szépen megindulok, hacsak meg nem állít...

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Pént. Okt. 04 2013, 22:47


hyun shin && so ra

- Az titok. - Nyújtom ki rá játékosan a nyelvem, ezzel le is zárva a témát, hagyom hogy vezessen, meg meséljen miután én kimeséltem magam, de rögtön meg is bánom. Mindig féltem hogy majd talál valaki jobbat, valaki okosabbat, valakit, aki sokkal jobban illik hozzá mint én. És tetszik, potencionális barátnőjelölt, még kávétis visz neki helyettem, ráadásul még el is rabol.. Jó, nem szó szerint, de lényegében nincs tudomásom róla, hogy mi az úticél, így simán elrabolhatna. Nem tenné, tudom én, de azért mégis.

Hallgatom a válaszát, és egy kicsit megijedek. Egy egészen kicsit. De aztán bólintok. Majd meglátom, busszal még mindig eljöhetek, ha nem tetszik, nem igaz? De
- Rendben. - Fűzöm azért még hozzá, mert ha nem mondok semmit, még a végém megsértődik nekem, azt meg végképp nem szeretném.
Bár nem tudom... Lehet már megsértődött. Sőt, abból következtetve, hogy már le is fékezett, és nem érti miről hadoválok - pedig szerintem teljesen érthető a kiakadásom, a kávémániás barátomnak más ne vigyen kávét, az az én feladatom, vagy főz magának! - és fékez, nekem meg horzsolódik a nyakam, és magyarázok, de ő meg erre kiakad, és dühös, pedig nem veszekedni akartam, és kezdek kétségbeesni, és remeg a kezem. Ez nem jó.
Figyelem, ahogy a kormányra hajtja a fejét, és lelkiismeret-furdalásom támad, mert hát azért mégis csak én készítettem ki... Megint. Pedig még csak most jöttem. Mi van ha ezek után kidob? Mert nem bírja a féltékenykedésemet. Akkor tuti nem maradok egy percig se tovább itt, nem bírnám ki, hogy mással lássam...
Csak pislogok rá nagy szemekkel, ahogy megvilágosul, és bólintok.
- Egy egészen kicsit talán. - Suttogom, de ő már hajol is közelebb, én meg csak egy egészen picit húzódom el, hogy belesüppedjek az ülésbe. Mert csak. Mert nem és ilyen alantas módszerekkel elfeledtetni velem, hogy haragszom. Csak pár másodperc múlva csókolok vissza, tenyerem az arcára simítva. Mert hiányzott, és lehet tényleg jobban jártam volna, ha a nyakába ugrok a reptéren. Nem kellett volna összevesznünk. És én ezzel meg is lennék elégedve, de nem, neki tetéznie is kell, mert kimondja azt, amire már azóta várok, mióta először beszéltem vele hosszabban. Elmosolyodom, és visszahúzom még egy csókra, egy kis rövidre, mert úgyis menni akar, én meg megértem, lesz még időnk. El is engedem, de a combomon lévő kezét elkapom, hogy újra összekulcsolhassam az ujjainkat, és lehajtom a fejem.
- Ne haragudj, hogy kiakadtam. Csak nagyon félek, hogy nem leszek elég neked, és elveszítelek. - Suttogom, és nem merek ránézni.
Zin | ruci | mondtam
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Vas. Okt. 06 2013, 10:38

Titok. Nem szeretem a titkokat. Inkább csak megforgatom a szemem, és elindulok hozzám, mert biztos vagyok benne, hogy jobb lesz neki ott, mint a koliban lenne. Ha a koliba megy, rögtön letámadják, és faggatni kezdik, meg mit tudom én. Szóval biztos hálás lesz, hogy megkímélem ettől. Vagy nem. Mert igazából nem látszik, hogy lelkesedne az elképzeléseimért, pedig csak a jó szándék vezérelt. Magyarázkodom, hátha az segít valamit, és talán igen, mert bólint, és szavakkal is megerősíti, hogy ez így rendben. Tudtam én. Nem is értem mire volt a kiakadás, de persze kiakad megint, pedig csak azt mondtam, hogy finom volt a kávé, amit Annabelle hozott. S bár általában a vezetés megnyugtat, a szavaira muszáj lehúzódnom és megállnom, mert semmi értelme annak, amit mond.
Nem éppen kedvesen, de a tudtára hozom, hogy nem normális. Bár remélhetőleg nem ez jön le belőle, csak annyi, hogy - eddig - nem volt tervben a szakítás. Csak amikor ilyeneket mond valaki, elbizonytalanodom. De persze rájövök, hogy mire fel ez az egész, csak pár másodperc nyugalom kell a kormányra feküdve. Aztán így, hogy már értem mi baja, egészen szórakoztató a dolog. Úgy döntök meggyőzöm, kicsatolom az övem és közelebb hajolok hozzá, ő meg közben mentegetőzik.
- Egy egészen kicsit... Nagyon? - kérdezem, mikor már alig van köztünk pár centiméter, és nem is hagyom, hogy válaszoljon. Megcsókolom. Szerintem ezzel elég jól bizonyítom, hogy - bár, tényleg félreléptem - nem akarom elveszíteni. Szeretem, és szükségem van rá. Fura, hogy ezt ő nem tudja. Pedig ezt is szeretem, hogy kell neki pár másodperc, míg kapcsol, meg amikor csók közben az arcomra simítja a kezét. Pont ezért, fél év után először ki is mondom azt a bizonyos szót.
Elfordulnék és mennék, de visszahúz még egy csókra, ami kissé meglepő, de nincs ellenemre, talán csak a rövidsége. Úgy is maradok még egy másodpercig hátha van tovább is, de nincs... a szám sarka viszont ennek ellenére is felfelé görbül, miközben becsatolom magam, kissé nehezítve, mert elkapja a kezem, de nem bánom ezt sem. Csak sebességet váltani nem fogok tudni...
- 바보! - engedem el a kezét, és összeborzolom a haját. Ilyeneken aggódni! Szörnyű! Majd szólok, ha valami nem elég... Igazából most nem elég, hogy itt van, de ha majd nálam leszünk... Nem is agyalok tovább. Sebességbe teszem az autót, és elindulok. Amikor már elég gyorsan megyünk besorolok, aztán visszateszem a kezem a combjára. Szeretnék már én is hazaérni, így ha nem ragaszkodik hozzá, akkor az út hátralevő részében inkább nem beszélek.
Csak akkor veszem el a kezem a lábáról, mikor le kell hajtanunk az autópályáról. Innen már tényleg csak 5 perc.
- Mindjárt ott vagyunk - mondom, és visszateszem a kezem a combjára, hogy kicsit megszorítsam. Kanyargunk egy kicsit az utcák között, aztán befordulok a garázsunk elé.
Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Hétf. Okt. 07 2013, 23:04


hyun shin && so ra

Oké.. Talán kicsit tőlreagálom. De ő is, túl hirtelen fékez le, nekem meg kihorzsolódik a nyakam, de remélem, hogy nem látja. Ő is kiakad, amitől kicsit megijedek ugyan, és nem szeretem ha a teljes nevemen hív, az olyan veszélyes.

De aztán rájön mi a baj, én meg muszáj vagyok bevallani. Mi mást tehetnék, nyílván észrevette, hogy zavar a dolog. De nem hagy válaszolni, megcsókol. Kell pár másodperc, de aztán boldogan csókolom, mert ez azért mutatja, hogy szeret. Ráadásul még ki is mondja, és ezért muszáj még egyszer megcsókolnom, hogy nem csak élmodtam, nem ülök még minidig a gépen, félig lelógva a az ülésről, miközben alszom, hanem tényleg itt vagyok, és mióta együt vagyunk először kimondta, hogy szeret. Hogy tényleg szeret.
Szorongatom a kezét, közben meg igyekszem lenyelni a mosolygásom, hogy ne nézzek ki úgy, mint akinek vállfát dugtak a szájába. Bár hosszú távon nem foghatom a kezét, mert nem fog tudni vezetni, azt meg nem akarom, hogy balesetünk legyen, vagy valami.
Ösztönösen húzódom összébb, ahogy összeborzolja a hajam, és morgok egyet.
- Nem vagy vicces. - Motyogom a hajamat igazgatva, majd inkább csak beletúrok, és letudom annyival, képes és megint összeborzol.
Nekidőlök az ablaknak, látom, hogy nem akar tovább beszélgetni, sietne haza ő is, meg nekem se ártana már egy jó meleg fürdő, meg valami finom vacsora. Lehunyom a szemem, miközben a kezét birizgálom, csak annyira, hogy bármikor el tudja húzni, amikor kell. És el is alszom. Vagy legalábbis elszundítok. A hangjára nyitom csak ki a szemem, és felülök rendesen, hogy, igazán felébredjek, és tényleg. Pár percen belül bekanyarodik, egy garázs elé, nekem meg görcsbe rándul a gyomrom. Gyorsan elkapom a karját, mielőtt kiszállhatna, és riadtan nézek rá.
- Anyukád nincs itthon, ugye? Nem mutatkozhatok előtte ilyen gyűrötten, még megutál... - Pislogok rá rémülten, és egyre erősebben szorítom a karját.
Zin | ruci | mondtam
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Kedd. Okt. 08 2013, 09:48

Tetszik, hogy féltékeny. Fogalmam sincs, hogy ez normális-e, de nekem akkor is tetszik. Kicsit talán zavar, de inkább azért, mert rosszul esik, hogy azt feltételezi ilyen könnyedén megszabadulhat tőlem. Ha nem is látszik, azért eléggé ragaszkodó típus vagyok. De majd rájön, csak idő kérdése. Remélem.
Megcsókolom, és nagyon élvezem, ahogy az arcomra simítja a kezét közben. Ez olyasmi, amitől az én kezem is felfelé indul a combján, de azért nem megyek túl messzire, épp csak besimítok a ruhája alá, aztán visszafordulok, a kocsiban azért tudom magam moderálni. Inkább elmondom, amit érzek, és élvezem, hogy még egy csókot kapok érte, aztán becsatolom magam, és még összeborzolom a haját, amiért butaságokat beszél.
- Nem? Kár... - tényleg az. Mert én jól szórakozom. Bár azt már észrevettem, hogy a többség nem szórakozik azon, amit én viccesnek tartok. De nem vagyunk egyformák. Inkább a vezetésre koncentrálok, és így So Ra-nak is van lehetősége pihenni. Lehet el is alszik, mert mikor oldalra pillantok, a szemei csukva vannak. Ilyenkor is gyönyörű, de nekem továbbra is az útra kell koncentrálnom. Csak amikor letérek az autópályáról, szorítom meg kissé a combját és szólok, hogy mindjárt ott vagyunk. Ő kinyitja a szemeit, és szépen felül, mire megérkezünk, már teljesen ébernek látszik. Felé fordulok, ő meg elkapja a karom, és megszorítja.
- Nyaral. Egyébként gyönyörű vagy - Válaszolom, és végig simítok az arcán, aztán a kezén, és szépen le is fejtem magamról, hogy kiszállhassak - Csak négy nap múlva jön haza - fűzöm még hozzá, ha már kíváncsi, aztán kiszállok a kocsiból, és átsietek a túloldalra, hogy neki is kinyissam az ajtót. Ha szükséges elveszem Hori kosarát, ha ő száll ki előbb, akkor neki segítek. Aztán kinyitom a csomagtartót, és kiveszem a csomagjait, hogy ne kelljen olyan sokszor ki be mászkálnunk. Magammal viszek mindent, a bejárati ajtó előtt lepakolok, kinyitom az ajtót, és kitárom, majd előre engedem So Ra-t.
- Csak utánad - intek neki színpadiasan. Ha belép, akkor az előszobába érkezik, ahol neki is ki van készítve egy pár papucs. Utána belépek én is, bepakolva a bőröndjeit. Becsukom magam mögött az ajtót, kibújok a cipőimből, közben megkérdezem.
- Mit szeretnél előbb? Enni-inni valamit? Fürdeni? Vezesselek körbe? Vagy alszol? - a lehetőségek tárháza óriási. Csak mondja meg, mit szeretne. Azt sem bánom, ha most rögtön lefekszik. Vagyis egy kicsit igen, de tekintve, mennyit repült... Teljesen normálisnak tartom, ha fáradt, és nem gátolom meg semmiben sem.
Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Szer. Okt. 09 2013, 19:39


hyun shin && so ra

OHa minden féltékenységi jelenetért ilyen csókot kapok, meg vallomást, hát... Többet leszek féltékeny. Vagyis nem, mert amúgy rossz érzés, és amúgy is. Viszont viccesnek akkor se vicces, még ha ez neki kár is..

Csak megforgatom a szemeimet, és mosolyogva bámulok ki az ablakon. Vagyis inkább alszok ki az ablakon, nem tudom meddig, arra riadok, hogy megérkeztünk, és hogy az igazi otthonánál vagyunk. És én így nem találkozhatok az anyukájával, kócos vagyok, meg gyűrött, meg amúgy is, ki tudja hány órát repültem, nem állhatok így elé! De szerencsére... vagy nem tudom mennyire szerencsére, nincs itthon, és ez egy kicsit megnyugtat. Egy kicsit, mert az meg még idegesebbé tesz, hogy kettesben leszünk. Nála. A házában. Csak mi. Meg Hori, de ő nem számít, le fog feküdni valahova aludni. Ésamúgy meg a gyönyörűtől messze állok, de még ezt átgondolom, ő szépen lefejti a kezem a karjáról, és kiszáll, én meg ott maradok, birizgálva a ruhám. Négy nap hosszú idő.
Kiszállok a kocsiból, megigazítom magam, kicsit megmozgatom a lábam, mert magasarkúban annyira nem kényelmes a kocsiban ülni hosszú időn át. Nem tudod hogy pakolni a lábad. Na mindegy.
Belépek előtte, és elmosolyodom a papucsot látva. Kicsit nagy lesz, de nem baj, belenövök, gyorsan le is veszem a cipőm, és belebújok. Legalább tizenkét centival vagyok így alacsonyabb, ami azt jelenti, hogy Oppa minimum két fejjel magasabb.
- Hmm.. Mondjuk így ebben a sorrendben minden jöhet. - Mosolygok rá, és ha elindul, megyek utána, útközben kibányászva a táskémból a kis dobozt, amit neki hoztam.
Ahogy a konyhába érünk lenyomom egy székre, leülök vele szemben, és elé tolom a dobozkát. Igyekeztem szépen becsomagolni, meg azért nem is olyan lányosan, remélem sikerült.
- Neked hoztam. Igazából nem tudom, mennyire fogsz neki örülni, de én is kaptam egy ilyet, és gondoltam, mivel te szereted az ilyeneket, biztos nem haragudnál, ha vennék egy ilyet. - Motyogom, és az arcát figyelem, hogy mi a reakciója, mikor kibontja a dobozt.
Zin | ruci | mondtam
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Csüt. Okt. 10 2013, 16:58

Örülök, hogy sikerül tisztáznunk ezt a félreértés szerűséget, és remélem, hogy a jövőben nem hallok majd tőle ilyen butaságokat. Hagyom, hogy pihenjen, hosszú út áll mögötte, biztos el is fáradt. Csak amikor már lefordulok az autópályáról szólok neki, egy kis időt adva, hogy összeszedje magát. A ház elé érve aztán anyám miatt kezd aggódni, de efelől megnyugtatom. Ha itthon lenne, valószínűleg nem jöhettünk volna ide, persze erről ő nem tud.
Kiszállok, és neki is ajtót nyitok, ha kell segítek. Kiveszem Horit, majd hátulról a csomagjait. Bezárom a kocsit, aztán a bejárathoz megyek, és ott is előre engedem. Papucsot még reggel tettem ki, remélem, azért majd valamennyire sikerül otthon éreznie magát. Bepakolok, és megkérdezem mihez lenne kedve, közben én is leveszem a cipőmet. Hori kosarát is kinyitom, a konyhába már neki is bekészítettem egy-egy tálkát, meg van ott macskaalom is, remélem tudja majd használni...
So Ra válaszán elmosolyodom, bólintok, aztán a nappalin át, a konyha felé veszem az irányt. Én mennék rögtön a hűtőhöz, hogy megmondhassam mi a választék, de ő lehúz egy székre és egy dobozt tesz elém. Nagyot pislogok. Úgy hallgatom, hogy mit mond, aztán kissé megilletődve kinyitom a dobozt. Nem igazán tudom mire számítsak, de ahogy meglátom a legújabb iPhone-t csak még nagyobbra nyílnak a szemeim.
- Ez tényleg... ? - nem tudom elmondani, kiveszem, és bár látom, hogy van rajta egy tok, az érdekel most a legkevésbé. - De... Köszönöm! - közelebb hajolok hozzá, és ahelyett, hogy arról faggatnám, honnan van neki ennyi pénze, egy csókot adok neki. Igaz, ehhez vennem kell még egy sim-et. De nem baj.
Óvatosan visszateszem a dobozba, aztán a hűtőhöz megyek. Kinyitom, és szét nézek. Nem tudom mit enne most szívesen.
- Van narancslé, almalé, ásványvíz, tej, fehérbor, csinálhatunk málnaszörpöt... vagy kávét...- felpillantok rá, és amit kér, azt készítek/töltök, aztán az evéssel kapcsolatban is érdeklődöm - Mit ennél?
Mondhat bármit, legfeljebb rendelünk, ha nincs itthon hozzávaló. Ez igazán nem bonyolult. Könnyedén megoldható.
Ha ezeket tisztáztuk, akkor körbevezetem, nagy vonalakban. Anyám szobájának ajtajára csak rábökök, ott én sem jártam évek óta, nem is vagyok biztos benne, hogy szeretném tudni mi van odabent. Megmutatom hol a földszinten a mosdó, aztán az emeletre vezetem. Ott csak a szobám, meg a fürdőszobát mutatom meg, a másik két szoba, amúgy is üresen áll, sosem jutottam el oda, hogy berendezzem. Majd... egyszer...
- A fürdőben a baloldali szekrényben találsz tiszta törölközőt és köntöst, a jobb oldaliban meg fürdősót meg ilyeneket. Addig én felhozom a cuccaid, és elintézem a vacsit - mondom végül és adok egy puszit a homlokára, ha neki is jó így akkor pedig neki is kezdek, hogy felhozzam a bőröndjeit, aztán még ki találom, hogy mi legyen.
Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Kedd. Okt. 15 2013, 20:39


hyun shin && so ra

Azért egy picit megijedtem, mit picit, nagyon, de szerencsére megnyugtatott, és amíg ő kiszedi a csomagjaimat, addig én szépen körbenézhetek. Igazából kicsit hideg házikó, és ijesztő is, de nem szólalok meg, csak engedelmesen bemegyek, és egy pillanatra eltátom a szám. Aztán inkább, hogy ne legyen feltűnő leveszem a cipőm, belebújok a mamuszba, és követem Oppát a konyhába.


Már most érzem, hogy imádni fogom ezt a konyhát, és majd csinálok neki reggelit, meg ebédet meg vacsorát, de előtte oda kell adnom az ajándékát, mert el fogom felejteni, és az nem lenne jó. Le is ültetem, elé tolom a dobozt, miközben magyarázok, és figyelem a reakcióját.
Boldogan elmosolyodom, mikor látom, hogy örül neki, bár a tokot nem vette észre, ezért észrevétlenül kirakom én is az enyémet, mikor a hűtőhöz megy, fejjel lefelé, hogy észrevegye, neki is van a hátulján mikiegér, és igenis szeresse. Mert ez jelzi, hogy az enyém, és nem adom senkinek.
- Málnaszörpöt, ásványvízzel. - Mosolyodom el, miközben mögé lépek, és egy pillanatra szorosan átölelem, puszit nyomva a vállára. De el is engedem, mert fordulna, és amúgy is, szomjas vagyok, szóval csinálja a málnaszörpöm.
- Enni? Hmm.. Csinálj nekem palacsintát. - Vigyorodom el, és leugrom a pultról,hogy a körsétát megtegyük.
Az anyukája szobájának még utána fogok kérdezni, zavar, hogy csak így letudta, de biztos oka van, amit tudni akarok. És ki fogom belőle szedni, de előtte, zuhanyzás. A szobáját majd később felfedezzük.
Miután mindent elmondott, amit tudnom kell a fürdőszobáról, szembe fordulok vele, és a homlokpuszi után lábujjhegyre állva, megcsókolom, röviden, majd mosolyogva nézek rá. Nem vagyok normális.
- Akarsz velem fürödni? - Suttogom, nem is tudom miért, csak mi vagyunk itt, de így valahogy bátrabban ki merem mondani. Azt hiszem, tényleg megőrültem, de az a palacsinta várhat.
Zin | ruci | mondtam
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Szer. Okt. 16 2013, 18:17

Örülök a telefonnak. Nem érdemlem meg, és szerintem túl drága ajándék, de örülök neki, és nem kötök bele, nem adom vissza, meg ehhez hasonlók, amit valószínűleg tennem kéne. Örülök, és megcsókolom, hogy lássa tényleg tetszik, aztán vissza teszem a dobozba, hogy biztonságban legyen, majd a hűtőhöz megyek.
- Málnaszörp-ásványvízzel rendel - kiveszem mindkettőt, aztán poharakat veszek elő, és töltök mindkettőbe előbb a málnaszörpből, aztán az ásványvízből. Majd visszapakolok a hűtőbe és az egyik poharat felé nyújtom. - Tessék.
Miközben beleiszom a sajátomba veszem észre a telefont az asztalon, és egy pillanatra meglepődöm, aztán rájövök, hogy ez az övé lesz, hiszen mondta, hogy ő is kapott...
- Aranyos - mondom a Mickey egérre aztán bólintok. - Palacsintát... Rendben.
Palacsinta sütésben profi vagyok. Bármikor lehet rám számítani. Bár, nem tudom, milyen palacsintára gondolt, de olyat kap, amilyet tudok. Előbb azonban körbe vezetem, és szépen megmutogatok mindent. Mindent, ami fontos. A fürdőszobában aztán magára hagynám, de a puszim után, kapok egy csókot, és a mosolya, meg a szavai megállítanak. Nem tudom jól hallottam-e? Azt kérdezte, fürdünk-e együtt? Tényleg? Pislogok, és nem tudom, mit csináljak. Mert persze, hogy akarom! Őrülten akarom, mindent, mindenét, de... de... valami visszatart.
- Te... te szeretnéd, hogy maradjak? - kérdezek végül vissza, elég bizonytalanul. Ez meg tőlem lehet szokatlan, de még tisztán emlékszem, legutóbb mi volt, amikor azt gondoltam, jutunk valahova, és nem szeretnék megint "felsülni". Ha igent mond, maradok és megcsókolom. Ha nemet, akkor sem sértődök meg és elmegyek, hogy az eredeti terv szerint felhozzam a cuccait és készítsek palacsintát.
Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Szer. Okt. 16 2013, 22:33


hyun shin && so ra

A málnaszörp bubisan a legfinomabb, ez bizonyított tény, csak épp senki nem hiszi el nekem. De ő szerencsére megcsinálja, és iideadja, én meg gyorsan iszom is belőle egy kortyot, mielőtt kitalálom mit akarok enni. Igazából bármi jó lenne, ami nem hazai, mióta itt vagyok, elszoktam a fűszeres ételektől, és volt pár kellemetlen éjszakám az elmúlt hónapokban.
 
A palacsinta tökéletes lesz, az meg még inkább, hogy a tokom is észreveszi. Elmosolyodom, és a doboz felé bökök.
- A tieden is van. - Közlöm vele, mert szerintem még nem vette észre, pedig ez fontos. Még meg is puszilják egymást, ha egymás mellett vannak, szóval tényleg egy szava se lehet. Pedig lesz. Ennyire már ismerem. És ez szerintem még vitatéma lesz, de akkor is kell valami ami jelzi másoknak, hogy igenis hozzám tartozik, és nem adom senkinek!
A ház tényleg csodaszép, és ahogy megállunk a fürdőnél, érzem, hogy tényleg le kéne zuhanyoznom. Vagy vennem egy jó fürdőt, de azt akkor semmiképp se egyedül.
Megcsókolom, kérdezek, ő meg ledöbben, és ez valamiért jó érzéssel tölt el.
Aprót bólintok, most még teljesen biztos vagyok benne, hogy ameddig nem kell minden levennem magamról, addig van önbizalmam. Addig, utána már nem biztos, és nem akarom én felültetni, csak jó lenne egy kicsit vele lenni. Újra lábujjhegyre állok, és most már hosszabban, és kicsit szenvedélyesebben csókolom meg.
Zin | ruci | mondtam
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Csüt. Okt. 17 2013, 00:36

Nagyokat pislogok, ahogy azt mondja az enyémen is van. Leteszem a poharamat és ismét kiveszem a telefont a dobozból, aztán megfordítom, és megint pislogok, aztán So Ra-ra pillantok, majd vissza a telefonra.
- Ez... egy vicc, ugye? - nézek rá vissza kérdőn. Az ő telefonján ok. De az enyémen? Én nem vagyok aranyos, és kedves, és nem tudom mi, mint ő. Ez így annyira komolytalan... Aztán lepillantok az ő telefonjára és rájövök mi a helyzet, de biztos, ami biztos, odateszem mellé az enyém, és tényleg csókolóznak! Megrázom a fejem, és visszateszem a dobozba. - Ezt nem gondoltad komolyan.
Nézek rá, nagyon is komolyan. Nem óhajtok vitatkozni vele, így nem is firtatom tovább a dolgot, ha megitta a málnaszörpöt, inkább körbevezetem. A telefon problémára meg majd később visszatérünk. Addig átgondolok kétszer, talán lehet kapni olyan huzatod, ami eltakarja azt az egeret is. Mondom, nem gondolok rá...
Gyorsan végzünk, hiszen nem nagyon van mit mutogatni. A lényeg pedig, jelenleg, azt hiszem a fürdőszoba, hiszen a hosszú út után, biztos hogy erre van szüksége. El is magyarázom, mit hol talál, és magára hagynám. Magára hagynám, de megállít, s miután visszakérdezek is bólint, aztán mint egy megerősítésként megcsókol.
Lehunyom a szemem, és nem foglalkozom azzal, hogy hevesebben ver a szívem, ahogy azzal sem, ami a nadrágomban történik. Hiszen, még nem is történik semmi. Csak... Fog. Érzem. Már a gondolat is olyan... És mivel fürdeni készül(ünk). Nem is fogom vissza magam. Csók közben, lehúzom a ruhája cipzárját, és le is simogatom róla, ha csak meg nem állít. De nem állíthat meg. Elvégre... nem szokás ruhában fürdeni. Vagy Koreában igen?
Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Vas. Okt. 20 2013, 00:10


hyun shin && so ra


 
Nem tudom, miért van így kiakadva, semmi rosszat nem tettem. Csendben kortyolgatom a málnaszörpöm, míg ő megnézi a telefont, majd elmosolyodom, és megrázom a fejem.
- Igazából.. Nagyon is komolyan gondoltam, így majd mindenki tudni fogja, hogy az én barátom vagy, és nem akar majd senki kávét vinni neked, mert az az én feladatom. - Magyarázom neki, miközben körbevezet, és igazából nem mutogat meg mindent, de nem is baj, most a fürdő a legfontosabb, több szempontból is. Egyrészt mert valóban jól esne egy fürdő, másrészt meg mert tudnom kell, hogy az enyém, és hogy tényleg szeret, bár nyilván nem mondta volna, ha nem így lenne, ez engem nem tántorít el.
Kérdezek, megcsókolom, és valahol mélyen örülök, hogy visszakérdez, mert így legalább át tudom gondolni. De tényleg akarom, nagyon, és most semmi nem tántoríthat el. Még nőgyógyásznál is voltam, tényleg komolyan gondolom.
Ahogy lecsúszik rólam a ruha, rögtön, egyszerre húzom le róla az inget és a pólót, majd jó messzire elhajítva, élvezettel simítok végig mellkasán, fel egész a nyakáig, hogy aztán kilépve a ruhámból induljak meg hátrafelé. Nem akarok a fürdőajtóban ácsorogni, attól olyan fura érzésem lesz.
Egyre hevesebben csókolom, simogatva ahol érem, bár kicsit már kezd kiállni a nyakam, és most nem áldom, amiért ilyen magas, még ha le is hajol kicsit. De nem zavar, szeretem és kell nekem!
Zin | ruci | mondtam
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Vas. Okt. 20 2013, 12:10

16?

Nem hiszem, hogy komolyan gondolta, erre azt mondja, nagyon is komolyan gondoltam, én meg csak nézek rá, majd közlöm vele a véleményemet.
- Szerintem LA-ben senki nem nézi a másik telefonját... - ezzel persze az a gond, most hogy kimondtam, hogy így semmi okom arra, hogy ne akarjam azt a Mickey egeres mintát. Lehunyom a szemem, aztán bólintok - Legyen... De... nekem mindenki hoz kávét... Azzal próbálnak megvesztegetni - fordulok hozzá, és avatom be a nagy titokba. Inkább nyílt titok. Kevés olyan alkalomról tudok, amikor valaki nem lepett volna meg kávéval. Főleg, ha valami számára fontosat akar elérni. De ennek ellenére, örülök, hogy ő így ragaszkodik. Édes, az pedig, hogy nem akarja, hogy magára hagyjam fürdés közben csak még édesebb. Be is indít bennem valamit, és az apró bólintása és a csókja után, már képtelen lennék elmenni. A szobából. Mert egyébként nem okoz gondot. Khm.
Nem gondolkozom, csak visszacsókolok, közben lehúzom a ruhája cipzárját, és le is simogatom róla a ruhát. Ő meg - egészen meglep, - engem szabadít meg némi felesleges ruhaneműtől. Segítek neki, hiszen magasabb vagyok, sosem tudná csak úgy lehúzni, de kibújok belőle. Máskor biztosan zavarna, hogy csak úgy hajigáljuk a ruháinkat, de jelenleg az zavar, hogy még mindig van rajtunk valami, mégsem akarom elkapkodni. Bár fogalmam sincs mikor fog leállítani... Egyelőre nagyon heves, követni is alig bírom. Mikor lett ilyen? Fura, de nem rossz, csak meglepő. A nyakam viszont kezd fájni, így egyszerűen felkapom, és belépek vele a zuhanyzóba. Igaz fürdésről volt szó, de változott a program, amikor arra kért, maradjak.
A zuhanyfülkében azonban muszáj leraknom, mert rájövök, hogy rajtam még mindig van nadrág is, meg zokni is. A papucsomból sikeresen kibújtam út közben de ez így még sem az igazi. Mégsem vetkőzni kezdek. So Ra-t nézem, ahogy itt áll előttem, fehérneműben. Gyönyörű, és sokáig tudnám nézegetni még. Le kéne venni a szemüvegem is, de nem teszem. Helyette bal kézzel megtámaszkodom a feje mellett, a jobbal az oldalát kezdem simogatni, és megcsókolom újra. Közben felsiklik a kezem az oldalán, a hátára, és kikapcsolom a melltartóját.
A nyakát kezdem csókolgatni, a kezeim pedig a melleire vándorolnak, azokat kezdik el masszírozni.
Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Kedd. Okt. 22 2013, 00:59


hyun shin && so ra

15 és fél : P



 
- Vigyázz, tényleg nem fogok kávét vinni! - fenyegetem meg játékosan, és le is zárom a telefon témát, fontosabb hogy vele maradjon, és csókoljon. Meg minden mást is csináljon. Na igen, ez talán még a palacsintánál is jobb. Sőt, egészen biztos, hogy jobb.
Segít eltüntetni magáról a felsőt, amiért hálás vagyok, mert különben kisszékre kellett volna állnom. Az már kevésbé tetszik, hogy felemel, de jelen pillanatban még ez sem zavar annyira, mint az, hogy sokkal több ruha van rajta, mint rajtam.
Ijesztő vagyok, a magam számára, neki talán csak egy kicsit fura, de magamnak igenis ijesztő. Tényleg komolyan gondolom.
Ahogy a lábam földet ér a fülkében, a falnak dőlök, és az arcát nézem, amíg végigmér. Elégedettséggel tölt el, határozottan tetszik neki amit lát, és ez jól esik. Pláne, hogy én nem vagyok megelégedve magammal. Lehet sűrűbben kéne látnom ezt a pillantást.
Ahogy közelebb lép, nyúlok a nadrágjához, és kezdem el kibontani, hogy minél hamarabb eltűnjön róla az is, miközben kissé oldalra billentem a fejem, hogy jobban hozzáérjen a nyakamhoz, és felsóhajtok. A szülinapom óta nem nagyon voltunk ilyen helyzetben, sőt, semennyire se voltunk ilyen helyzetben, és nem akarom, hogy most is miattam menjen tönkre a hangulat.
Elhúzom a kezem a nadrágjától, már úgyis ki van bontva, és finoman a hajába túrva kényszerítem, hogy a szemembe nézzen, és elmosolyodom. Közelebb hajolok, és megcsókolom, szenvedélyesen, lassan, benne minden érzésemmel, az utolsó k betűig, és remélem, hogy érzi. Mert ez nekem fontos.
Zin | ruci | mondtam
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Kedd. Okt. 22 2013, 16:17

16?

- Akkor hozatok mással - válaszolom könnyedén és megvonom a vállam. Amilyen féltékeny lett az autóban, szerintem úgysem bírná ki, szóval nem aggódom. Aztán meg már pláne nem, mert a fürdőszobában, szokatlanul nyugodtan viselkedik, ezt pedig ki kell használni.
Nem is tétovázom, lesimogatom róla a ruhát, aztán a saját felsőmet is lehúzom, majd felkapom és beviszem a zuhanyzóba. Nem, nem gondoltam végig, hogy mit csinálok. De nem is kifejezetten érdekel most semmi. Leköt a látvány, és az a határozottság is, amivel a nadrágomat kezdi kibontani. Én a nyakát csókolom, az oldalát simogatom. Közben pedig a melltartójához is elérek, azt is ki szeretném kapcsolni. De nem jutok el odáig, mert a hajamba túr, és kénytelen vagyok a szemébe nézni. Van valami különös a pillantásában, amit nem tudok hova tenni, egészen addig, amíg meg nem csókol. Aztán rájövök, hogy ez valamiféle biztosítás akart lenni. Én legalábbis annak érzem. Hogy bízik bennem, hogy szeret, én is hasonló érzelmekkel csókolok vissza, s közben a hátára csúszik a kezem, hogy ezúttal tényleg kikapcsoljam a melltartóját, és leveszem róla. El is hajítom, de nem figyelem hova. Aztán közelebb húzom magamhoz, hogy érezzem a bőrét a bőrömhöz érni. A hajába túrok, szorosan ölelem magamhoz, és belemosolygok a csókba.
Talán pont azért, mert így reagál, újra képes vagyok gondolkodni. A zuhanyzóban vagyunk... Nem, ez így nem jó. Kevés a hely. Egy gyors menetre kellemes, de ezt most nem szabad... Furcsa de az jut eszembe, hogy annak idején Isabella engem is felrángatott a szobába, az ágyba, hogy ne a nappaliban az asztalon... És azt hiszem igaza volt. Az első az különleges. So Ra-nak is annak kell lennie, szeretném ha az lenne neki. Néhány apró puszit adok még a szájára, aztán elengedem, és a kezét fogva, kilépek a zuhanyzóból.
- Gyere... - hívom halkan, és ha nem ellenkezik átsétálunk a szobámba. Egy puha ágyban, kényelmesen fekve, mégis csak kellemesebb. Gondolom. Na meg, hely is több van. Leültetem, aztán ledöntöm az ágyra, és letolom magamról a nadrágot, hogy ne zavarjon tovább... A fürdés meg ráér utána is.
Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Szer. Okt. 30 2013, 09:59


hyun shin && so ra

16 és fél : P



 
Elegem van a kávés témából, nem bírna egyszer kicsit nekem kedvezni. Majd később még szépen kiosztom ezért, de most fontosabb dolgunk van. És most, míg van önbizalmam, nem kéne felesleges dolgokon pattogni. Még az sem zavar, hogy felemel, az már inkább, hogy a csempe hideg, de csak pár pillanatig, mert elvonja a figyelmem a csempéről, és tulajdonképpen mindenről. Halkan felsóhajtok, és inkább megcsókolom, hogy kicsit észhez térjek. Meg talán ő is. Teljesen hozzásimulok, mikor lekerül rólam a melltartó, egyszer meg kell kérdeznem tőle, mi baja van a melltartóimmal, hogy mindig dobálja őket.
Elhúzódik, kilép a zuhanyzóból, én meg egy pillanatra megremegek a hirtelen jött hidegtől. Engedelmesen követem, be a szobájába, és dőlök el az ágyon. A könyökömre támaszkodva figyelem, ahogy kibújik a nadrágjából, és hirtelen a gyomrom görcsbe rándul, mintha csak a zuhanyzóban maradt volna az önbizalmam. Nem tehetem ezt, nem teheti ezt velem, mindig akkor hagy cserben, mikor szükségem lenne rá!
Felülök, még mielőtt rám mászhatna, és gyorsan megölelem.
- Ne menjünk olyan messzire, jó? - Suttogom a fülébe, utálom leállítani, és hogy kiengeszteljem finom puszikat nyomok a nyakára meg a vállára. Remélem azért nem fog kitenni… nem tudnék az udvaron aludni.
Zin | ruci | mondtam
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Szer. Okt. 30 2013, 10:56

15 Very Happy

Cikáznak a fejemben a gondolatok, a testemben meg a vágyak és nem tudom melyikkel foglalkozzak. Ha a vágyakra hallgatok, itt maradunk, és... de a fejemben ez nem ilyen egyszerű. Ott a zuhany nem tökéletes, nem elég jó, So Ra ennél többet, jobbat érdemel. S talán mert szeretem, győznek az észérvek. Kilépek a zuhanyzóból, és őt is magammal hívom, megfogom a kezét és úgy sétálok át a szobámba. Leültetem az ágyra, aztán kibújok a nadrágomból, nehogy túl öltözött legyek hozzá... Közben meg őt nézem, ahogy könyökeire támaszkodva fekszik. A számat is megnyalom közbe, meg egy kicsit beharapom. Nem mindennapi látvány. Már csak azért sem, mert ebben az ágyban, még soha egy lány sem feküdt korábban. Az pedig, hogy most ő fekszik itt... Minden képzeletet felülmúl.
Aztán, ahogy rátérdelek az ágyra, felül és átölel. Kissé hirtelen, de a szavait hallva minden világos lesz. Eddig tartott a nagy önbizalom. Nem baj... Kibírom. Persze, hogy kibírom. Vagy nem, de hát az az én bajom, nem? De. Nagy levegőt veszek, lassan fújom ki, közben én is átölelem, a hátát kezdem simogatni.
- Jó... - súgom halkan, miközben a hajával kezdek játszani. Tetszenek az apró puszik, amiket kapok, de már nem vagyok biztos benne, hogy tudom, mit csinálhatok. S talán nem így szokás, de meg kell kérdeznem:
- Hol kezdődik az olyan messzire? - kicsit elhajolok, hogy a szemeibe nézzek. Persze még mindig körülötte vannak a kezeim, és nem, nem akarom itt hagyni. Csak tudni akarom, hol a határ. Valami biztosat, hogy ne kelljen minden percben azon rágódnom, mikor fog megállítani. Biztos van valami elképzelése. Pl. hogy a bugyi marad, vagy mit tudom én... Mondjon valami konkrétat.
Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Szer. Okt. 30 2013, 13:24


hyun shin && so ra

14 és fél : P



 
Igaza van, és ténleg nem a zuhanyzó a megfelelő hely, követem hát, be a szobájába, bár érzem, hogy nem jó ötlet. És ahogy figyelem, el is száll minden önbizalmam, még akkor is, ha iszonyat szexi, ahogy megnyalja az ajkát, sőt, még akkor is, ha tudom hogy szeret. Mert tudom, mondta, és nem mondta volna, ha nem lenne igaz. Lelkiismeret-furdalásom lesz, de muszáj neki is szólnom. Pedig utálom, mikor keresztül húzom a számításait, még ha szinte mindig azt csinálom is. Amúgy meg az ő hibája, minek kellett kihoznia a fürdőből, ha bent maradunk, lehet, hogy nem hagy cserben az önbizalmam, és… nem kéne rákennem, ugye? Nem, mert az szemétség lenne a részemről. Ez az egész az, hiszen én kezdtem de...
Nem vagyok biztos benne, hogy ezek után a puszik nyomkodása jó ötlet, de akkor is lelkiismeret-furdalásom van. Elmosolyodom, ahogy a hajammal kezd játszani, hátrébb húzódom, hogy ránézhessek, és a karját kezdem simogatni.
- Itt. Szeretném azt a palacsintát, ha lehet. - Nézek rá kicsit félve, most biztos le leszek teremtve, de nem baj, mert tényleg éhes vagyok. Megerősítésképp még a hasam is korog egyet, ellenem játszik, úgy néz ki. Mielőtt még elmehetne, gyorsan átkarolom a nyakát és megcsókolom, amolyan bocsánatkérésként, de röviden, hogy ne okozzak még több bajt...
Zin | ruci | mondtam
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra   Today at 11:34

Vissza az elejére Go down
 

The Town Gets Warm Again ~ Zin && So Ra

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: M'ért ne léphetnél át? :: Világjárás :: Archívum-