Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kelly Evans
 
Sebastian McBridge
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Louis és a "nagyhal" (d'Abo)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Phoenix d'Abo
Városlakó
Életkor : 40
Foglalkozás : mecénás, mentor, szabadúszó műkedvelő
Hozzászólások száma : 311

TémanyitásTéma: Re: Louis és a "nagyhal" (d'Abo)   Pént. Nov. 29 2013, 21:14


Megvannak a maga indokai és gondolatai.
Persze, emellett jó adag természetes gonoszság és rosszindulat vezérli a tetteit, de általában ennek nem enged teret, a természetes ösztönöket elfojtja, így lehet sikeres ember. De ahhoz az is kell, hogy jól kezeljék a hajlamait, és igazából a hölgy viselkedése szemlátomást egyáltalán nincs a férfi kedvére. Nem titokzatoskodik, megjelenik az arcán, hogy minden egyes visszafogott, lepattintott dologgal Mrs. Tagliavini mélyebbre ássa magát a szemében.
Hiszen mi a beszélgetés legnagyobb halála, ha nem a közöny? Úgy tolja félre a problémáit a fiával kapcsolatban, mintha azok nem is léteznének. Phoenix határozottan nem szereti, hogyha a véleményét és állásfoglalását félretolják. Sőt. Kifejezetten utálja. Ilyenkor kedve támad tönkretenni egynémely emberi életeket, és bár ez a hajlam önmagát is undorral tölti el, nem lehet a végtelenségig küzdeni ellene.
A nő mától elveszett ember, ez csillan meg a szürkévé fakuló szemek mélyén, kajánul. Legfeljebb a fia válthatja ki, de hát egy ilyen naiv fiatalember aligha fogja tudni megváltani. Nyomorult emberek. Nyomorult, szerencsétlen emberek.
- Igen, most már tudjuk - biccent. - Kérem, egy órára... nem, fél kettőre készítsen javaslatot, hogy kit tudnék az ön helyében alkalmazni, aki következetességben jobban megfelel az elvárásaimnak - komoly és hivatalos, a nőnek mondja, de a fiúra tekint.
Mindig szereti az emberi arcokat tanulmányozni kritikus helyzetben. Elveszi a mappát ugyan, de ezt a pillanatot ki kell élveznie, ezért még nem pillant bele.
A csoda nem csak a rajzasztalon terem, bürokratikus út vezet a kibontakozásáig. Ami a művész, az csak a bimbó, de a bimbókat néha lemetszik bürokratikus, magasabb célok érdekében, amik gyakran gyarlók, emberiek. A világ gonosz, de élvezi.

_________________
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: Louis és a "nagyhal" (d'Abo)   Kedd. Dec. 03 2013, 10:46

Anyám olyan, mint máskor. Talán még inkább visszafogottabb, de a viselkedése semmiféleképpen sem szokatlan. Mindig is türelmes volt, apám mellett meg kellett tanulnia, hiszen ő pedig éppen a heves természetéről híres. Én sosem értettem, hogy két - ennyire eltérő- jellem hogyan tudja megérteni, megszokni és megszeretni egymást, de nálunk működik a dolog. Ami meglep, hogy a főnökének ez a tudálékos akadékoskodása nem akasztja ki. Bár sok baromságot hallhatott életében, hogyhogy ez nem csapta ki a biztosítékot?
A magam részéről úgy érzem, nagyon udvarias volt, ahhoz képest, én mit mondtam volna az ő helyében ennek az alaknak. Ezért becsülöm és tisztelem ennyire őt. Sokkal bölcsebb, mint amilyen én vagyok, és abban igazat adok d'Abonak, hogy bőven van még mit tanulnom a szüleimtől. Leforrázva érzem magam, amikor megértem, mit kér anyámtól (és most nem a mappára gondolok).
- Már megbocsásson- szegezem neki a kérdést, és nem félek farkasszemet nézni vele, ha kell- azért akar neki felmondani, mert -maga szerint- rosszul nevelt engem?- csak a meglepődés van a hangomban. Egyenlőre a harag még nem borította el az agyamat, így nem érhet az a vád, hogy letámadtam.
Az anyámra pillantok, de őróla most sem tudok leolvasni semmit. Csak egy halvány rezdülés suhan át rajta, mintha némán nemet intene, nekem. Rezignáltnak tűnik, és most nem tudom, máris beletörődött a sorsába, vagy csak egyszerűen túl nagy a nyugalma? Soha nem bocsájtanám meg magamnak, ha miattam veszítené el az állását. Ez az alak számomra már egyáltalán nem szimpatikus, minden valószínűség szerint istenkomplexusa van, de mégiscsak ő az anyám munkaadója.
Hogy anyám fejében mi jár, nem tudom. Én még mindig d'Abo szavain agyalok. Következetesebb? Anyámnál következetesebb embert nem nagyon talál. Emellett tudom róla, milyen maximalista. És ráadásul szereti is a munkáját. A fiatalokkal is könnyedén szót ért. Ha ő nem alkalmas erre a munkára, ki lehetne az? Nem tudom kitörölni az emlékeimből az örömét, amikor megkapta ezt az állást. Ez igazán neki való, ezt mondta. Nem hagyhatom, hogy elveszítse!
d'Abora pillantok megint, aki még mindig a mappát tartja a kezében, bár még nem nyitotta ki. Várom a válaszát a kérdésemre. Olyan érzés van, mintha órák teltek volna el azóta, hogy kicsúsztak a számon azok a szavak. Persze, ez lehetetlen. Csak éppen túlságosan fontos számomra, hogy mit mond.
Vissza az elejére Go down
Phoenix d'Abo
Városlakó
Életkor : 40
Foglalkozás : mecénás, mentor, szabadúszó műkedvelő
Hozzászólások száma : 311

TémanyitásTéma: Re: Louis és a "nagyhal" (d'Abo)   Szomb. Dec. 14 2013, 13:48


Kaján derű villan a szemében, ahogy Louis kérdez. Önként igazolja az állítását, miszerint nem tudja, hogy mikor kell hallgatni, sőt, úgy általánosságban távolról sem ismeri ki magát abban, hogyan kell a hatalmaskodó és önkényes rendszerben mozogni, ami pedig a „felnőttek” egyáltalán nem felnőtt, inkább kisded, gyerekes játszmákon alapuló, de szépen csomagolt világát jellemzi.
Bár beteges az az elme is, aki ebben tobzódva leli az örömét, ha szemrehányást tehetnek is neki, igazán nincs ahhoz emberi és társadalmi hatalom, hogy ezt számon is kérjék rajta.
- Nyilvánvalóan nem - a válasza arrogáns, mid hangban, mind megfogalmazásban.
- De mire valóak az otthoni beszélgetések, hogyha nem arra, hogy ezt megtudd tőle. Az én verzióm alighanem felesleges volna ecsetelni, miután minden éretlenséged ellenére úgy hallom, mintha felülbírálnád eleve a számodra ismeretlen okok alapján hozott döntést - nem felel igazán, de mégis hosszan válaszol, a szavak bosszantóan könnyed ritmusa alátámasztja mindazt, amit benne láthat a fiú, az istenkomplexust vonzza a hatalom, a lehetőség, a vagyon, ami kihasználható.
Persze, mindig mindennek megvan a maga oka, de ez általában senkit nem érdekel, hiszen nem képezhetik a mentség részét erre a nyilvánvaló játszadozásra.
Mert ez játszadozás.
Mindazonáltal a mappát finoman fogja a nem leborított kezébe, a fiú mellé lép, kissé lehajol hozzá, halkan, neki címezve a szavakat, „súg”.
- Tekintsd bosszúnak, és vedd tanulságul, nem kell igazságosnak lennie egy döntésnek.
Kis, könnyű mosoly
- Esetleg könyörögd ki a megváltoztatását. Majd. Ha felkészültél rá.

_________________
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: Louis és a "nagyhal" (d'Abo)   Csüt. Dec. 26 2013, 21:36

Megdöbbent, hogy anyámat arra kéri, a saját helyére javasoljon valakit. Nem tudom magamban tartani az érzéseimet. Anyám állásáról van szó, nem veszítheti el miattam. De a pasas megint hosszú választ ad, amit követni nem lehet, felfogni pedig lehetetlen. Ő legalább érti, hogy miről beszél? Bevallom, fogalmam sincs, mit mondott. Nem értem. Csak azt érzem, hogy mennyire lenéz engem... , bennünket.
Ahogy közelebb lép hozzám, feláll a hátamon a szőr, és a szavai nyomán a kezeim is jéghideggé válnak. Gyűlölöm ezt a pasast, undorodom tőle, és az ajánlatától felfordul a gyomrom. Nagyon gyorsan cselekszem. El innen, de gyorsan! Kikapom a kezéből a mappát, és az ajtó felé iszkolok.
- Szervusz, anya!- köszönök kurtán, és már kint is vagyok az ajtón, hogy a lehető leggyorsabban kikerüljek ebből az épületből. Soha, de soha nem kívánok ide visszajönni, ezzel a pasassal szembekerülni, és ha egy mód van rá, azt is megakadályozom, hogy bárki ismerősöm kapcsolatba kerüljön ezzel a ...
Féltőn szorítom magamhoz a mappát, ami Nanaia rajzait rejti. Mekkora barom voltam! Milyen veszélynek tettem volna ki a lányt, akit szeretek, ha sikerül a tervem! Ez az ember életveszélyes! Őrült! Egy bosszúálló, beképzelt.... &@˛°!#&@! Beszélnem kell anyával. Fel kell hívnom, csak higgadjak le egy kicsit...
Vissza az elejére Go down
Phoenix d'Abo
Városlakó
Életkor : 40
Foglalkozás : mecénás, mentor, szabadúszó műkedvelő
Hozzászólások száma : 311

TémanyitásTéma: Re: Louis és a "nagyhal" (d'Abo)   Szomb. Jan. 04 2014, 17:39


A mappát keményen fogja, nem lehet azt csak úgy kikapni a kezéből, amúgy sem biztos, hogy jó lenne, ha a fiú erőltetné ezt. Még a végén néhány biztonság ember menne utána és szedné vissza, közel sem olyan kedvesen és könnyedén.
Ha mégis kirántja a kezéből, némi gyors döbbenet után, és az inger leküzdése közben, hogy baromira szájon vágja, ami sajnos nem lehetséges bizonyos társadalmi szint felett. Ha tényleg kettesben marad az anyjával, komoly, szelíd, tiszta tekintettel pillant a nőre, egy kicsit sajnálkozva is.
- Nos Mrs. Tagliavini, ha a fia délután négyig nem ér vissza a mappával az irodámba, akkor csak azt tudom javasolni, hogy a művészlánnyal együtt nagyon gyorsan költözzenek el az országból. Most menjen, és hozza helyre, amit a nevelésnél elszúrt. És ne feleseljen, mint a fia tenné.


_________________
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: Louis és a "nagyhal" (d'Abo)   Vas. Jan. 05 2014, 09:12

d'Abo viselkedése, ami egyértelműen jelzi, hogy felsőbbrendűnek érzi magát (holmi istenségnek, aki mindenki fölött uralkodhat), riaszt és taszít. Undort kelt. A tisztelet, amit legelőször éreztem vele kapcsolatban a patináns megjelenése miatt már rég a múlt ködébe veszett. Apám mindig is azt mondta, a külső nem minden. Hát emögött a vonzó külső mögött is csupán egy nagy rakás faeces bűzölög.
A meglepetés erejével támadok, és sikerrel kapom ki a mappát a kezéből, tépek ki az irodából, és menekülök el tőle. Undorodom tőle, és undorodom, hogy anyámnak el kell viselnie ezt az alakot. Bármennyire is jó munka, ebben a percben azt gondolom, anyámnak sem szabadna itt dolgoznia, ennek az embernek az alkalmazásában, és - azzal ellentétben, hogy néhány perce még meg akartam volna tenni mindent, hogy ne veszítse el az állását-, kifejezetten örülök, hogy d'Abo az előbb tulajdonképpen felmondásra kényszerítette.
Zaklatott vagyok, és kell néhány perc, amíg kiszabadulok az épületből. Megfordult a fejemben, hogy az az őrült esetleg valamiképpen megakadályozza a távozásomat, de szerencsére senki nem tartóztatott fel. Igaz, én is kapkodtam a lábamat. Még az egyetemi épület előtt is hátrapislogok, aztán felpattanok a deszkámra, és úgy húzok el, mintha sosem lettem volna ott. 3 sarokkal odébb dobom le magam egy padra, és tárcsázom fel anyámat.
- Hogyan?- kérdezem lehűlve, amikor elmeséli, a távozásom után mi zajlott le kettőjük között- Fenyegetőzik?
Csak hallgatom anyámat, aki igyekszik nyugodtan beszélni, bár én már túl jól ismerem ahhoz, hogy ne érezzem meg a hangjában a feszültséget.
- Mit javasolsz, mit csináljak? Szerinted van bármi alapja annak, amivel vagdalkozik? - Tipikusan olasz vérre vall, ahogy az az ember viselkedett. Lehetséges, apámat kellene rászabadítanom (bevonva ezzel már a felmenőim mindkét ágát egy olyan ügybe, ami egy ártatlan összekoccanásnak köszönhető), de aztán elvetem az ötletet. Még mindig anyám megvédése az első, no meg Nanaiáé. Hogyan volt képes azt a lányt is megfenyegetni? Idióta, kretén, megalomán... grrrrr...
Meghallgattam anyám javaslatát, de azért még megkérdezek valakit. Van még időm. 4-ig kell visszaérnem, ezt mondta. Nos, remélem, van még választásom.

Vissza az elejére Go down
Phoenix d'Abo
Városlakó
Életkor : 40
Foglalkozás : mecénás, mentor, szabadúszó műkedvelő
Hozzászólások száma : 311

TémanyitásTéma: Re: Louis és a "nagyhal" (d'Abo)   Hétf. Jan. 20 2014, 17:17


Nemcsak fenyegetőzött. Tiszta hangon ígért, javaslatot tett, fenyegető, sötét javaslatot. Szabályokat írt elő önkényesen, amiket aztán vasakarattal fog betartatni.
Pompás móka, de egy kissé már unalmas. Igaz, mostanában minden untatja, nem egyszerű saját magát szórakoztatnia, holott minden elérhető, mindent szabad, és minden behódol azoknak az egyszerű szabályoknak, amiket a vagyon és a hatalom diktál.
Efféléken mélázni azonban megrontja a délutáni hangulatot, a várakozás édesét, bosszússá teszi. Inkább eljátszik egy nyugilabdával, miközben a székében üldögél kényelmesen az asztal mögött három ötventől négyig. Előtte még elfoglalta magát mással, de se a konferencia nem érdekelte igazán, sem a privát tanácskozás, pedig az egyik kis ügyintéző igen szolgálatkész és ügybuzgó. Kedveli ezt az embertípus, kiszámítható, megbízható, és előremozdítják a dolgokat. Általában ezek hasznos tulajdonságok, de persze néha kell a változatosság. Egy-két konok, akaratos, semmire se jó makacs és önfejű fiú vagy férfi mindig feldobja az ember napját.
Feltéve, ha feldobja.
Feltéve, hogy eljön.
Ha nem jön el, az egy másfajta izgalom, büntető jellegű. Úgyis elválik hamarosan, előre-hátra gurul a székkel kényelmesen.

_________________
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: Louis és a "nagyhal" (d'Abo)   Szomb. Feb. 01 2014, 16:12

Kiérve az épületből, először csak megkönnyebbülést érzek. De annyira piszkálja a tudatomat valami, mintha kínoznának. Leülök egy padra, és próbálom a gondolataimat összerendezni. Valami ne stimmel. Nem tudom, hogy micsoda, de egyre nyugtalanabb vagyok, és felhívom anyát, akinek a beszámolója letaglózó.
Anyám szerint, bármivel is fenyegetőzik d'Abo, nem szabadna visszamennem hozzá. Lehet, a dologban van valami, de azt mégsem hagyhatom, hogy anyám ne csak a munkáját veszítse el, hanem az otthonát is. Nem tudom, az az érzésem, hogy hatalmában megtenni mindazt, amivel fenyegetőzött. Vajon milyen kapcsolatai lehetnek? Elég csak a pénze ahhoz, hogy mindezeket megtegye? Olyan piti ügynek ekkora feneket keríteni!
Nanaiát keresem. Ezerrel. Hiszen ő is érintett, az ő véleményét is meg akarom hallgatni, de a szobájában nincs, a mobilját nem veszi fel, engem pedig egyre jobban szorít az idő.  Szívesebben hagynám az egészet a fenébe, és ha csak magamról lenne szó, el is felejteném d'Abo-t. De ez nem ilyen egyszerű. Engem büntethet, még akkor is, ha még most sem értem teljesen, min húzta fel magát, mielőtt még bementünk volna a mosdóba. Valami ott romlott el. Vagy már előbb?
Valami kapaszkodót keresek. Bármit, ami segíthet... És eszembe jut valami. Négy óra előtt 5 perccel érek az irodaház elé. Előszedem a mobilom, aztán felhívom az irodaházat. Tudom, hogy a portás veszi fel, itt még nem automatát használnak, jobban szeretik a személyes ügyintézést. Figyelem a portást, ahogy beszélek vele. Az üzenetem egyértelmű: d'Abo-t várják az épület előtti parkban. Jöttem is, meg nem is. Babrálok még egy egy kicsit a telefonomon, lenémítom, aztán elrakom.
Látom, hogy a portás habozik egy kicsit. Vajon telefonáljon? Fontos ez a hívás vagy sem? Kifelé tekinget, de ennél rutinosabb vagyok. Olyan helyen állok, ahonnan én látom őt és a kijáratot, engem viszont nem lehet észrevenni. Megtörölgeti a homlokát, aztán csak felemeli a telefont. Persze, azt nem tudhatom, újabb hívása van-e vagy ő telefonál. Remélem, az utóbbi. Nincs más dolgom, csak várni.
Vissza az elejére Go down
Phoenix d'Abo
Városlakó
Életkor : 40
Foglalkozás : mecénás, mentor, szabadúszó műkedvelő
Hozzászólások száma : 311

TémanyitásTéma: Re: Louis és a "nagyhal" (d'Abo)   Pént. Feb. 07 2014, 16:29



A portás meglepődik, de hát azért portás, hogy meglepettségében is el tudja végezni a feladatát, azaz a telefonálást, bár kis rosszallással adja tovább a hívást. D'Abonak véleménye szerint egyáltalán nem kellene foglalkoznia vásott hangú kölykökkel, mert bár nem láthatja, hogy ki az, sejti, hogy itt valami ízetlen tréfáról lesz szó, elvégre mégiscsak, egy parkban? Mit keresne egy ilyen elegáns és nagyvilági férfi a parkban egy fiúval ilyen titokzatosan, előzetes bejelentés nélkül.
Az üzenet igazából Phoenixet is meglepi, amikor megkapja, egy pillanatra hátradől a székében, a hasán összefűzi az ujjait, eltűnődik. Számára elég nyilvánvaló, hogy a hívás Louistól jött, próbál jelentést társítani mögé.
Talán nagyobb biztonságban érzi magát a kölyök, ha nem Phoenix természetes irodaközegében találkoznak. Vagy más terve van, bár egy zsúfolt belvárosban valami más terv, hm, több kérdőjelet szül, mint megfejtést.
Külön szórakoztatja az a hitelesnek tűnő elképzelés, hogy esetleg a deszkahuszár hallott már róla ezt-azt, és egyszerűen csak fél kettesben maradni vele az irodában. Szórakoztatja bár, némiképpen azért bosszús is emiatt.
Ámde mégis útnak indul, megigazítja a zakóját, a nyakkendőjét a fiókba teszi, lazít a megjelenésén, a mandzsettagombjait is elpakolja, biztos, ami biztos. Meghagyja a portásnak és valamelyik titkárnőnek, hogy egy óra múlva jön, ha valami nagyon fontos, akkor keressék mobilon, aztán kilépked az épületből.
Lazának tűnik, ha esetleg Louis még mindig leskelődne, égettes kezén nedvesen fénylik valami kenőcs, miközben türelmesen cigarettára gyújt, aztán átsétál a parkba.


_________________
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: Louis és a "nagyhal" (d'Abo)   Kedd. Feb. 25 2014, 11:26

A d'Aboval való találkozótól csaknem kiver a víz. Nem vagyok egy türelmetlen alkat, de ez az ember a legrosszabbat is ki tudná hozni belőlem. Amíg várok rá, van időm újra és újra végiggondolni, amit én mondtam, amit ő mondott, amit az anyám... Többféle érzelem dúl bennem, de elsősorban a szeretteim védelmezése az első. Lehet, hogy meg kell alázkodnom, de nem hagyhatom, hogy bármelyiknek is baja essen. Úgy gondolkodom, hogy megpróbálok tiszta lappal nyitni. Igyekszem előszedni a legudvariasabb énemet, és nem engedem, hogy bármivel felbosszantson. Ha hagyja, talán tisztázhatnánk a félreértést is, ami kettőnk között történt. Ha nem sikerülne; haragudjon csak rám, de ne az anyámra, ne Nanára!
Látom, ahogy kilép az épület ajtaján. Már nem úgy néz ki, mintha most húzták volna ki valamelyik katalógusból. Levette a nyakkendőjét, és az egész tartása lezserebb. Ahogy cigarettára gyújt, észreveszem azt is, hogy az egyik kezén fénylik valami. Biztos valami kenőcsféle. Az az égés ennyire komoly lenne? Ahogy megindul a park felé, még egyszer átfut rajtam, el kellene innen menni. Futni, szaladni, rohanni.... menekülni. Rossz érzés fog el. De gyáva lennék, ha nem mernék vele szembenézni. Vele, vagy magammal, már édesmindegy.
Ellenőrzöm a mobilom a zsebemben, aztán elé megyek.
- Jó napot kívánok! - mondom neki udvariasan. Gondolkodtam, hozzátegyem-e: "köszönöm, hogy eljött", de lényegében nem én hívtam, hanem ő utasított, hogy jöjjek. Csak éppen nem mentem fel hozzá. Nyílt terepet akartam. Embereket magam körül.
Próbálom felmérni, vajon számított-e rá, hogy én fogom itt várni. Biztos vagyok benne, hogy tudta. Az arcán sem meglepődés, sem más érzelem nem látszik egyenlőre, de ez nem jelent túl sok jót. Egy macskára emlékeztet, aki csak fekszik, látszólag lustán, csak a farka csapkod ide-oda, és ez az egyetlen jel, ami elárulja, haragszik, esetleg támadásra készül. Nem vagyok túl jó emberismerő, hiszen róla sem feltételeztem első pillantásra, hogy gonosz lehet, de a megérzéseink néha becsaphatnak. Jobb, ha óvatos leszek és sokkal jobban figyelek.
Úgy érzem, nem nekem kell beszélnem. Ő adott ultimátumot, neki kellene kiböknie, mit akar. Akármennyire érzem magam feszültnek, nyugalmat erőltetek magamra. Csak túl kell esni rajta, és kész. Remélem.
Vissza az elejére Go down
Phoenix d'Abo
Városlakó
Életkor : 40
Foglalkozás : mecénás, mentor, szabadúszó műkedvelő
Hozzászólások száma : 311

TémanyitásTéma: Re: Louis és a "nagyhal" (d'Abo)   Kedd. Márc. 04 2014, 17:23



Mily szép ellentmondás is a tiszta levegőjű parkba besétálni égő cigarettával. Megrontani a rohanó város betonszörnyének testébe ágyazott falatnyi édent. Költői, bár megírták és megénekelték már, a téma unhatatlan, Phoenix azonban csak a tettet reprodukálja, ő maga nem alkot, nem hoz létre kész dolgokat, hanem mások tehetségét táplálja vagy éppen... nos vagy éppen veszélyezteti.
És máris itt a gondolatban az állomás, a fiú, meg az ő barátnője, a minden tettnek az ára és a többi. Elmosolyodik magában, elvégre, miért is ne? Simán csak továbbléphetne a dolog felett, hazaküldené Louist, aki nem rosszabb, mint akárki más a korosztályából,és csak annyi a vétke, hogy nem is jobb náluk. Ennyi, pont, ő se lenne akkor semmiben más, mint a hozzá hasonló beosztásban és helyzetben levők. De valójában ő annyiban más, hogy egyszerűen csak élvezi a kínlódását. Látni, tapintani, hallani akarja a szavakat, látni a szemében, az arcán azt, hogyan próbálja magabiztosnak mutatni magát a kölyök, és már itt is van. Biccent.
- Jó napot ~ de valahogy még az egyszerű visszaköszönésnek is lehet valami gúnyos éle, mert közben olyan figyelmesen kutatják végig szürke szemei Louis egész lényét, mintha legalábbis testüregi motozásra is képes volna a puszta tekintetével.
Nem kapkod, ráérősen megtekinti magának a fiút, valóban nem látszik rajta meglepetés. Számított arra, hogy ő fogja itt várni, de hát tényleg nem olyan gyakori, hogy kihívják a parkba, valahogy mindenképpen ezzel az üggyel kellett a dolog összefüggésben legyen. A keze egyébként nem tűnik súlyosnak, már a bőrpír is elmúlt, de Phoenix hiú ember, a kenőcs azért van, hogy biztos, még véletlenül se kapja meg semmi a bőrét. Harminc felett már nem olyan fürge és makulátlan a regenerálódása, mint egy kölyöké, aki ragaszkodik a szépségéhez, az dolgokat ken magára. Bátory a vérre esküdött d'Abo egyelőre megelégszik egyéb varázsszerekkel.
- Nos? - kérdezi aztán olyan feddő hangon, hogy Louis biztos lehet abban, szerinte viszont egyáltalán nem neki kellene kezdeményeznie a csevejt, bárhogy alakuljon is a dolog. - Ha jól emlékszem, azt kértem, hogy a mappát, amivel elszaladtál, mint egy óvodás a pajtása uzsonnájával, hozd vissza - nyilván nagyon jól emlékszik, de ha nem is így lett volna, ez lenne az új szabály.


_________________
Vissza az elejére Go down
Louis Tagliavini
Filmművészet
Életkor : 23
Foglalkozás : egyetemista
Hozzászólások száma : 302

TémanyitásTéma: Re: Louis és a "nagyhal" (d'Abo)   Kedd. Márc. 18 2014, 11:39

Bár a hátamra sem kívánom púpnak a d'Aboval való találkozást, mégis vissza megyek, bár nem egészen az ő feltételei szerint. Nem megyek be az irodaházba, hanem a parkban várom, és amikor megjelenik, minden erőmet össze kell szednem, hogy ne szaladjak el (ismét).
Köszöntöm és ő fogadja, de egyértelművé teszi, nem jópofizni jött. Nem tehetek úgy, mintha semmi sem történt volna. Mégsem szeretnék mentegetőzéssel kezdeni. Ha alázkodni kell, annak is eljön az ideje, biztos megkapom majd, de ezt le kell nyelnem. Így jártam.
Pedig állítom, soha nem akartam rosszat. Ami a lépcsőházban történt, egyszerű baleset volt. És igaza van, én voltam figyelmetlen, meggondolatlan, de ki gondolta, hogy valaki éppen a forró kávéja társaságában sétál lefelé? Nem is hallottam semmit.... Bárcsak visszaforgathatnám az idő kerekét!
Ő máris a mappára terelné a szót, de engem jobban érdekel a keze. Mégiscsak megégett...
- Hogy van a keze?- kérdem őszinte érdeklődéssel, és próbálom jobban szemügyre venni- Nem akartam kárt tenni Önben. Kérem, bocsásson meg. Figyelmetlen és elővigyázatlan voltam, elismerem.
Tudom, hogy ezt a kört már eljártuk, de a tudtára akarom adni, annak ellenére, ami történt, és hogy azóta mennyire megváltozott róla a véleményem, a sérülését valóban bánom. És ez a dolognak az a része, amiért "joggal" követelheti a bocsánatkérésemet. Minden, ami ezután történt az irodaházban, kész káosz. Most sem értem, hogyan jutottunk el odáig, hogy felmondassa anyámat....
A mappa nálam, van, természetesen, de egyenlőre nincs szem előtt. Nyugodtabb lennék, ha úgy venné a kezébe, hogy némi enyhülést látok rajta, a viselkedésében, bármiben... Bár ez az ember kiszámíthatatlan reakciókra képes, igyekszem kedvező irányba terelni a dolgokat. Rajtam ne múljon...
Vissza az elejére Go down
Phoenix d'Abo
Városlakó
Életkor : 40
Foglalkozás : mecénás, mentor, szabadúszó műkedvelő
Hozzászólások száma : 311

TémanyitásTéma: Re: Louis és a "nagyhal" (d'Abo)   Vas. Márc. 30 2014, 18:45



Mélyet szív a cigarettából, energikus slukk, fényesen parázslik fel a bláz vége. A füst ellenére nem szűnik meg merev tekintettel a fiút figyelni. Szemrehányásban az ereje, haragban, indulatban, elegáns zakóba bújt rosszindulat, alig várja, hogy lecsaphasson egy tévesen megválasztott szóra, rosszul összerakott gondolatra.
Elfordul, a kuka oldalán elnyomja a csikket, aztán a helyére ejti, nem szennyezzük a környezetet hiábavalóan, a szükségesnél jobban.
- Nincs különösebb baja - karcosan felnevet, ahogy felemeli a kezét, megmozgatja az ujjait, kiszámíthatóan és kecsesen zongorázik a levegőben.
- Emiatt ne aggaszd magad, bocsánatot kértél, elfogadtam, véletlen volt - egészen meglepi, hogy a fiú még ezen lovagol, átmenetileg enyhül is a szigora. Persze, ez csak egy átmeneti jelenség, elmosolyodik ugyan, de valójában nem derül jókedvre.
- Egészen más miatt rendeltelek ide - löki vissza az elkalandozás után Louis figyelmét a főmederben, benne igazán nincs neheztelés a keze miatt. Bár voltaképpen dicséretes, hogy figyelembe veszi és aggódik, ha komolyabb sérülést szerzett volna, valószínűleg másképp értékelné a buzgalmát.
- Ugye tudod, hogy miért? - kérdezi azon az undok, kötözködő hangján, amit direkt ezekre az esetekre gyakorolt be.


_________________
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Louis és a "nagyhal" (d'Abo)   Today at 08:59

Vissza az elejére Go down
 

Louis és a "nagyhal" (d'Abo)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: Hogy mire vagy jó... :: Munkahelyek :: Archívum-