Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kelly Evans
 
Sebastian McBridge
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Délutáni semmit tevés- Zin&Nick

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Nicholas Hill
Városlakó
Életkor : 25
Foglalkozás : újságíró
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Délutáni semmit tevés- Zin&Nick   Pént. Jún. 28 2013, 15:33

Tegnap érdekes este volt ez tény, de legalább meg van a legközelebbi cikkem témája na meg valaki, akit idegesítek és ezt ha akarja ha nem piszkosul ki fogom használni. A főszerkesztőm büszke lehet rám, mert reggel elkezdtem boncolgatni Amerika hibáit. Előre látom, ahogy vörösödve fej csóválva fogja visszadobni. ' Nick, az ég szerelmére...finomabban!' Ő fél a kritikától én nem. Ő azt írja, amit elvárnak én meg azt, amit akarok. Lényegben kilenc óra óta a gép előtt ültem és kíméletlen sebességgel csapkodtam a klaviatúrát szóval úgy érzem rászolgálok már egy kávéra, de nem a Starbucksban. Mindenki oda jár és el vannak ájulva tőle, de csak mert világhírű. Máshol sokkal jobb koffeinbombákat adnak csak ott nem írják rá zöld filccel nevedet egy szívecskével megspékelve és mégis ennyi épp elég ahhoz, hogy ne legyen körülrajongva a hely. Mondjon bárki bármit ez a kis noname kávézó a legjobb egész LA-ben. Ma is ide jövök. Sötétebb farmer fehér ing és a szokásos laza fekete nyakkendő. Adjunk egy kicsit az eleganciára, ha már újságírók vagyunk, nem? De. Kicsit poros, kicsit dohos de jó hely. Nyugis. Este majd pörgök most még rákészülök arra pedig ez tökéletes.
- A szokásosat drágám. Igazán köszönöm! - elég gyakran megfordulok itt és mindig ugyan azt kérem. Sima presszót, kevés tejjel, cukor nélkül. A húgom négy édesítő pöttyel issza...nem is értem, hogy bírja lenyelni. A szokott helyemre vánszorgok, egy kis box az ablak mellett lehető legmesszebb a klímától. Fogalmam sincs mikor szerelték ide a légkondit, de az már csak inkább a port kavarja és idegesítően berreg. Iszom egy kortyot aztán a pincér csajra nézek. Amióta ide járok, senki mást nem láttam a pult mögött csak őt. Ugyan olyan elnyűtt darabja ennek a helynek mint ez a pohárfoltos asztal.
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Délutáni semmit tevés- Zin&Nick   Pént. Jún. 28 2013, 16:49

Vizsgaidőszak pipa. Nyár előtti adminisztratív hülyeségek pipa... Már csak dolgozni kéne, de idén nyáron nincs kedvem. Persze, fogok de úgy döntöttem a nyár első heteiben "szabadságon" leszek, és majd inkább akkor dolgozom, amikor So Ra visszamegy Koreába, akkor úgyis kell majd valami, ami eltereli a figyelmem a hiányáról.
Gondoltam rá, hogy náluk iszom egy csésze kávét, de mióta ott láttam Andersont nem szívesen teszem be a lábam. Inkább megvárom őt a kocsiba. Egyébként is, van nekem törzs helyem, sokkal nyugisabb, csendesebb, kevesebben járnak ide, és a kávé is egész jó. Fura, hogy régen azt hittem a legjobb, erre jött egy lány, aki szinte mindent felborított. Na nem panaszkodom, örülök én neki. Csak furcsa. Sosem hittem volna, és főleg nem azt, hogy ő lesz az. Mégis csak halálra idegesített fél éven keresztül. Nem is igazán értem, mi változott azóta, de mindegy.
A jó időre való tekintettel fehér nadrág, és rövid ujjú kockás (szintén világos) ing van rajtam, hozzáillő cipővel. A kezemen ott a So Ra-tól kapott karórám. Szemeimet napszemüveg takarja, a kezemben az iPadem - tokban.
Szóval Anderson óta, visszaszoktam a régi helyemre. Először megjegyezték, hogy régen láttak, de miután egyszerűen kijelentettem, hogy másfelé volt dolgom, nem faggattak többet és ez így pont jó.
Most is kell egy rendes kávé, mert a semmit tevés kiidegel, és kell a feketém, hogy megnyugodjak. Belépve meglepetten tapasztalom, hogy az asztalnál, ahol mindig ülni szoktam - az én kellemes, csendes kis boxomban - már ül valaki.
Vetek egy kérdő pillantást a pultos lány felé, aki az arcomról rögtön leolvassa, hogy baj van, mégis inkább ijedtnek látszik, és nem intézkedni kezd, ahogy kellene. Így csak sóhajtok egyet, és magamhoz véve egy "foglalt" táblácslát lépek oda az asztalhoz.
- Lejárt az időd ennél az asztalnál - jelentem ki könnyedén és leteszem a kezemben lévő táblát, aztán megállapítom, hogy már megint nem törölték le, így a pult felé fordulok, intek, és már vesz is elő egy tiszta rongyot, és szalad. Helyes. Takarítsa csak le az asztalom. Addig ennek az akárkinek is van ideje arrébb mászni.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Nicholas Hill
Városlakó
Életkor : 25
Foglalkozás : újságíró
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Délutáni semmit tevés- Zin&Nick   Pént. Jún. 28 2013, 21:25

Még mindig a pultos lányt nézem. Nem stírölöm csak szimplán figyelem. Közel három éve, hogy először betévedtem ide és azóta mindig ő szolgált ki, de én a nevét sem tudom. Általában drágámnak vagy édesemnek szólítom. Ez neki is jó és nekem is. Ő boldog, mert valaki kedvesen becézi nekem pedig egy női névvel kevesebbet kell megjegyeznem. De valamikor majd meg fogom kérdezni tőle, hogy is hívják pontosan és akkor majd a történtét is elmondja nekem én pedig megírom. Hogy öli meg az álmokat Amerika? Ez lesz a cikk címe. Mert nyilván való, hogy régebben neki is égbeszökő tervei voltak. Talán kislányos lelkesedéssel álmodozott arról, hogy a szőke herceg eljön érte és fehér lovon vágtatnak el a végtelen naplementében vagy inkább legyünk modernek, egy fehér BMW-n viszi el innen. Minden esetre kétlem, hogy a babaház mellett arról ábrándozott, hogy egy ilyen porfészek befásult kelléke lesz. Legközelebb kifaggatom. Komolyan érdekel, hogy keveredett ide. Nyílik az ajtó és belép a Frances ferde szemű hercege. Hurrá. Nem kifejezetten tetszik az a lekicsinylő viselkedés, ahogy a jövőbeli cikkem főhősnőnejével bánik. Meg eleve sosem volt szimpatikus. Felém indul. Tényleg pontosan erre volt szükségem. Őfelsége az asztalomat akarja. Viccesen szánalmas.
- Micsoda megtiszteltetés. Maga a nagy Hyun Zin Woo szólt hozzám? Értékelem, hogy így foglalkozol az időmmel, de köszönöm nem érzem úgy, hogy mennem kéne. Nem tudom ti Koreában hogy szoktátok, de mi faragatlan, amerikaiak előbb köszönünk és megkérdezzük zavarunk-e. Nem baj...majd talán ragad rád valami a jó modorból. Addig max ferde szemmel nézed az ilyen viselkedés vagy besárgulsz a méregtől. Itt hidd el, bármi megeshet. Többen mondták, már, hogy Zin egy nagyképű tapló, de attól tartok, most emberére akadt. Nem tervezem hagyni, hogy ilyen csicskáztató hangnemben beszéljen velem. Nem vagyok rasszista. Tényleg nem. Egyszerűen az ilyen kiállhatatlan arcokat, mit ez itt nem viselem el.  
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Délutáni semmit tevés- Zin&Nick   Pént. Jún. 28 2013, 21:59

Az asztalomnál ülnek. Az asztalnál, ahol mindig ülök, ül valaki. Tudom rengeteg a szabad hely, és nem kéne hogy problémát jelentsen. De az. Nem akarok másik asztalhoz ülni, nem érzem úgy, hogy meg kéne változtatnom egy régi jól bevált szokást, csak azért mert ma, egy idétlen kis ... Még jelzőt használni is felesleges rá! Szóval, mert ő úgy döntött, hogy rossz asztalhoz ül. Az pedig, hogy távoznia kell, és ez most rögtön kell megtennie, teljesen természetes. Az, ahogy beszól már kevésbé.
Nem kéne meglepődnöm, hogy tudja ki vagyok. Nyilván ő is az egyetemen tanul. Az elnökség hátránya, a nevem mindenki tudja. Bár igazából csak azt hiszi, hogy tudja, mert kiejteni senkinek sem sikerül, úgy ahogy kéne. Lényegtelen. Ami meglepő, hogy tudja koreai vagyok. Vagyis nem vagyok, de legalább nem kínaiz le, mint egyes Taknyok a koleszban. Megjegyzem az a Takony, legalább viselkedni tud, és arrébb megy ha kérem. Ez itt előttem, csak a száját járatja.
- Nos, kedves... igazából tök mindegy ki vagy... Koreában az első, hogy felállsz, köszönsz, bemutatkozol, meghajolsz és elhúzol nagyon messzire, kifejezve a tiszteletedet. Az a szerencséd, hogy valójában egy faragatlan amerikai vagyok, így eltekintek az első négy lépéstől és beérem azzal, hogy az ötödiket végrehajtod.
Közlöm kedvesen - vagy inkább úgy, ahogy általában beszélni szoktam kb mindenkivel, akivel úgy gondolom nem érdemli meg, hogy hozzászóljak. A szememre tett megjegyzéséről nem veszek tudomást. Nekem szép szemem van, dupla szemhéjam, és amúgy sem látja, mert nem vettem le a napszemüvegem. Ami egyébként azért van, mert dioptriás, és nem látnék nélküle. Lényegtelen apróság...
A pincér lányka is ideér, kezében a törlőronggyal, és csudaügyesen törölgetni kezdi az asztalt, a baj csak az, hogy mivel nem én ülök itt, ez teljesen feleslegesnek tűnik.
- Margriet - szólítom meg a pincér lányt, aki egyébként egy angyal, és a második kávém után egészen tudom kedvelni. Azt hiszem, a harmadik után ő is kedvel engem, mert a negyedikről mindig megpróbál lebeszélni - megmutatnád... neki - majdnem "ennek"-et mondtam - hogy melyik az ő asztala?
Nem vagyok ingerült. Egészen nyugodt vagyok. Aki nem ismer az meglenne győződve erről, aki ismer, az most kezdene el félni. Vagy visszabeszélni. Nekem végül is, mindegy. Csak az asztalomat akarom, meg a kávémat. Most.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Nicholas Hill
Városlakó
Életkor : 25
Foglalkozás : újságíró
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Délutáni semmit tevés- Zin&Nick   Szomb. Jún. 29 2013, 13:49

Őfelségének úgy tűnik nem tetszik, hogy elfoglaltam a királyi székhelyét. Nos sajnos így járt. Talál magának másik asztalt. Örülök, hogy nem tudja ki vagyok. Így azzal sincs tisztában, hogy egy a csalódottság hangján elejtett félmondat a rovatomban, miszerint Zin milyen durván rombolta le bennem a koreai nép iránt táplált tisztelemet több emberhez eljut mint amennyit ez kinéz belőlem. De nem vagyok ilyen kisstílű. Nyugodt, nemtörődöm arccal iszok a kávémból, kielvezve minden cseppjét. Nem szentelek nagy figyelmet ennek a felfuvalkodott hólyagnak egészen addig, míg a pincért lányt...az én pincér lányomat hívja. Margriet! Na már ezt is tudom.
- Drága barátom mutasd meg nekem hova van írva az, hogy ez a nagyságos Woo asztala? Mert én akárhogy is keresem nem találom. Szóval, ha nem haragszol én itt maradok. Te meg ülj ahova akarsz. Tőlem ácsoroghatsz is, engem nem zavarsz különösebben.
Oh igazán köszönöm, hogy letörölted, de miattam maradhatott így is volna édesem.  
Hálás, sármos mosoly mint most már tudom, Margrietnek. Nem zavartatom magam Zin miatt, lazán előveszem a mobilom és tárcsázni kezdek.
- Hello Judy, most nagyon szeretni fogsz. Kész a jövőheti anyag is. Este átlinkelem. Igen eltaláltad, most sem fogalmaztam finomabban. Nem mondom el, majd elolvasod, de úgyis vissza dobod. Nem érdekel. Akkor miért nem rúgsz ki? Na erről van szó. Este küldöm. Judy az én drága, egyetlen főszerkesztőm. Fiatalos ötvenes, aki még elhiszi, hogy a konzervatív, bájolgó, seggnyalós sajtónak van jövője. Tudja, hogy betörhetetlen egyetemista vagyok és azt is, hogy nélkülem sok női olvasótól kellene megválnia. Fél mert ez nekem csak mellék állás és bármikor leléphetek, de amíg nyomtatásba adja, amit írok addig maradok. Ezzel is tisztában van, de próbálkozik. Mindig is tiszteltem benne a kitartását, bár mind ketten egyetértünk abban, sosem változtatok a modorom, akkor nem lennék Nick Hill és ez előbb utóbb Zinnek is lefog esni el elhúz az asztalomtól  a francba. Vagy leül velem szembe. Nekem végül is teljesen mindegy, csak had igyam meg békében a kávémat.
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Délutáni semmit tevés- Zin&Nick   Szomb. Jún. 29 2013, 18:18

Azt hiszem, ez az akárki, komolyan nem érzi át a probléma súlyosságát. Neki most azonnal el kéne ülnie innen. Egyszerűen azért, mert ez az az asztal, ahol én mindig ülök. Pontosan ott, ahol most ő ül. Mert onnan én láthatom az embereket, de ők kevésbé látnak engem. Egyszerűen tökéletes, egy magamfajta embernek. Az pedig, hogy ragaszkodom hozzá valójában egy pszichológiai defekt, de soha senkinek nem vallanám be, hogy vannak ilyenjeim.
- Nincs rá írva, mert ezt, errefelé mindenki tudja - közlöm nemes egyszerűséggel, de mivel továbbra sem óhajt felállni, és Margriettal is jó pofizik, kezdem úgy érezni, hogy gyerekes módszerekhez kell nyúlnom. Amíg ő telefonál, ő Margriethoz hajolok, és szépen megkérem, hogy törölje újra az asztalt, közben vegye magához ennek a gyökérnek a kávéját, és szépen vigye vissza magával a pulthoz.
Igen, tudom, hogy nem éppen szép megoldás. Nem is éppen felnőttes, de könyörgöm, az, amit ő csinál, hogy leáll telefonálni, csak azért, hogy engem idegesítsen, szintén az. Viszont, azt már tudom, hogy újságíró. Azt is, hogy egy Judy nevű nő a főnöke, aki teljesen odáig van érte, meg vissza.
De ez tök lényegtelen. Reménykedem, hogy a kávéja hiányában arrébb megy. Ha nem, akkor én fogom arrébb rakni, de abban nem lesz köszönet az is biztos.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Nicholas Hill
Városlakó
Életkor : 25
Foglalkozás : újságíró
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Délutáni semmit tevés- Zin&Nick   Szer. Júl. 03 2013, 18:52

'Erre felé mindenki tudja.' Már-már szánalomra méltó, mennyire félnek az emberek, egy olyantól, aki kicsit más és befolyásosabb. Számomra akár a Walesi herceg is lehetne, akkor sem adnám a helyem, ha ilyen hangnemben kéri mint ez itt. Amikor Margiret elveszi előlem a kávémat, kissé felhúzom a szemöldököm. Rendkívül érett viselkedés. Minden elismerésem.
- Köszönöm édesem. Úgyis kevesebb kávét kéne innom. Hálás mosolyt küldök a pincérnő felé. Ezzel nem fog felhúzni, viszont elérte, hogy még annyira se akarjak elmenni innen, mint ezelőtt.
- Egy pohár kólát légyszíves hozz nekem...ehhez az asztalhoz és nem kell többet törölgetni, bőven jó lesz ez már. A legkisebb esélyt sem látom arra, hogy bármilyen úton elültessen innen. A hely szinte kong az ürességtől vagy ha semmi nem jó neki akkor üljön le a földre.
- Igazán megtisztelő, hogy őrt állsz, de hidd el, megtudom védeni magam. Nyugodtan foglalj helyet valahol. Teljesen úgy strázsál az asztalom mellett, mintha személyi biztonsági őröm lenne. Lehetetlenül gyerekes. Elképzelni nem tudom, hogyan és mikor lett egy ilyen alak az egyetem egyik legmeghatározóbb személye. Margiret megérkezik az üdítővel. Látszik rajta, hogy nem érti mi ez az egész. Külső szemmel egy kisebb tragikomédia amatőr szereplőinek tűnhetünk. Két meglett férfi ember viaskodik egy asztalért egy szinte teljesen kihalt kávézóban. Én is átérzem a helyzet komikumát és kicsinyességét, de akkor sem fogok elmenni innét.   
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: Délutáni semmit tevés- Zin&Nick   Szer. Júl. 03 2013, 20:51

Nem hiszem el, hogy ez történik velem. Komolyan nem. Annyira nagy kérés, hogy ahhoz az asztalhoz ülhessek, ahol mindig ülni szoktam? Legalább ha az asztal másik oldalán ülne... Azt talán még elviselném, hogy nem vagyok egyedül, de ez így, ebben a formában elfogadhatatlan. Az pedig, hogy ennyire megmakacsolja magát, legalább annyira gyerekes, mit az, ahogy én próbáltam őt felállítani.
- Szerintem kólát is kevesebbet kéne innod - fogalmam sincs mennyit iszik, de tök mindegy. Ne igyon semmit, és húzzon el. Elszámolok magamban tízig, de nem használ. Még akkor sem, amikor már harmadszorra számolok el. A kezem viszont ökölbe szorul. Csak egy francos kávét akarok, a kedvenc helyemen ücsörögöve, mit nem lehet ezen felfogni?
- A helyemen ülsz - közlöm egyszerűen, és azon gondolkozom, hogyan magyarázhatnám el a csökkentett értelmének, hogy ha nem kel fel onnan egy percen belül, annak komoly következményei lesznek. Egyébként sem vagyok túl szociális, sosem voltam az, de ilyenkor még kevésbé érzek rá affinitást. Mellesleg, ő sem akarhatja, hogy itt pánikoljak be. Még az is megfordul a fejemben, hogy felhívom Papot, hogy segítsen, de valószínűleg ő is azt javasolná, hogy próbáljak meg másik asztalhoz ülni. Szét is nézek, hogy van-e olyan, ami esetleg megfelelő lenne.
Ez a kis hülye örülhet, mert addig is magára, hagyom, míg megnézem, hogy a többi asztalon is, van-e olyan kávé folt, vagy karcolás, mint azon. Mert igen, azon az asztalon az összes karcolást ismerem, és megszoktam őket, és éppen ezért oda szeretnék ülni. Muszáj odaülnöm. Főleg, hogy a többi asztalon még csak nem is hasonlóak a karcok.
- Ide akarok ülni - jelentem ki végül visszaérve a sráchoz, aki mostanra remélhetőleg befejezte a kóláját is, mert én igazán megpróbáltam, de nem megy. Viszont ha nem fejezte be sincs semmi. Megfogom a kóláját átteszem egy másik asztalra, és hirtelen ötlettől vezérelve, felkapom az asztalt, és fordítok rajta 180 fokot, aztán visszateszem a kólás poharat elé, és leülök vele szemben, végigsimítva az egyik mélyebb karcoláson. Ez már akkor is itt volt, amikor először ültem le ehhez az asztalhoz. Némileg megnyugodva sóhajtok egyet, aztán felpillantok.
- Margriet! A kávém! - már itt kéne lennie. Ennyi szenvedés után, igazán ez a legkevesebb. De szerencsére nem totojázik, meghozza én meg megköszönöm, és ma ez az első kedves szavam. Felemelem a csészémet, beleszippantok, még a szemem is lecsukom közben, úgy élvezem ezt a pillanatot. Vagyis élvezném, ha nem érezném úgy, hogy valaki figyel...

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Délutáni semmit tevés- Zin&Nick   Today at 12:53

Vissza az elejére Go down
 

Délutáni semmit tevés- Zin&Nick

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Nem láttál semmit! ~ Christian és Sebastian

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: M'ért ne léphetnél át? :: Lazíts! :: Archívum-