Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Felix Kaleolani
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Leopold K. Lindhardt
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kőrösi Noel
 
Dominic Tveit
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 véletlen találkozás - Giselle és David

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: véletlen találkozás - Giselle és David   Szomb. Jún. 22 2013, 14:04

Furcsa érzés megint a városban lenni. Már fél éve annak, hogy egy ösztöndíjnak köszönhetően bejárhattam az ország legnagyobb médiaközpontjait. Épp tegnap értem haza és nem igazán tudok mit kezdeni magammal, hiszen az év időközben véget ért, így eljött a megérdemelt nyári szünet. Gondoltam,hogy hazalátogatok a szüleimhez, de még nem gyűjtöttem hozzá kellő bátorságot, inkább úgy döntöttem, egy kicsit még maradok a városban. Mivel kellemes idő van kint, és épp a kanadai határ mellől jövök, jól esne egy kis sütkérezés, ezért elindulok a Rodeo Drive irányába.
Megérkezve beugrom az első kávézóba, és egy jegeskávéval a kezemben hagyom el pár perc múlva az épületet, majd kényelmes tempóban sétálva a kirakatokat nézem. Igyekeztem kényelmes ruhát választani, így hát pillanatnyilag nem egyensúlyozok tűsarkakon, bár újabban előszeretettel hordok csinosabb ruhákat. Néha-néha megállok egy-egy kirakat előtt, de kávéval mégsem akarok berontani, ezért inkább a kirakatoknál maradok, majd később beugrok. 
Mikor aztán elfogy a hűsítő italom, be is nézek néhány boltba, majd hamarosan pár szatyorral a karomon jövök ki. Újabban a vásárlás az egyik mániámmá vált, pont, mint a sminkelés, melynek minden technikáját elleshettem utam során, bár azért ilyen melegben nem vagyok kivakolva, épp csak egy leheletnyi festék van a szememen. Tovább sétálgatok az utcán, miközben a kirakatokat bámulom.
Vissza az elejére Go down
David White
Műsorgyártás
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 545

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Szomb. Jún. 22 2013, 14:15

Dög meleg van, de azért úgy érzem, hogy muszáj kimennem az utcára. Meg is bántam, de már nem fordulok vissza. Épp ezért vettem fel könnyű ruhákat, hogy ne izzadjak bele, de ezt úgy sem fogom megúszni. Rövid nadrág és egy ing van rajtam. Megpróbáltam olyat magamra húzni, amin nem látszik, ha megizzadok, de ilyet nem találni. Az utcán látok pár standot, ahol lehet jégkását venni. Nem is habozok, egyből kérek is egyet, hiszen imádom. Azt szürtyölgetve, hagyom, hogy az agyam lefagyjon tőle. Pont azt hiszem ebben az állapotban van, amikor meglátom Gisellet, legalábbis valakit, aki hozzá hasonlít. Megrázom a fejemet, jó rég nem láttam már, de biztos vagyok benne, hogy nem ő az, hiszen akkor szólt volna. Azt hiszem, legalábbis nagyon remélem, bár az elválásunk sem volt fényes. Hiányzott nekem, amíg nem kezdtem el komolyabban érdeklődni Elaine után. Beleiszok újra a jégkásámba, és ahogy közeledek felé, muszáj észrevennem, hogy valóban ő az és valóban nem szólt, hogy visszajött. Oda is megyek hozzá.
- Szia Giselle. Nem is mondtad, hogy itt vagy. - Köszönök neki és már is egy apró éllel a hangomban kérdőre vonom. Azt hiszem, hogy most már nem érzek iránta semmit, egyfolytában Elainere gondolok, ami kezd az őrületbe kergetni. Amíg várok a válaszra, addig belekortyolok a jégkásámba és végig nézek rajta. Nagyon is megváltozott, azóta, hogy elment.
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Szomb. Jún. 22 2013, 14:26

Békésen sétálgatok és mosollyal az arcomon veszem észre, hogy alig van pár lélek a boltokban, hiszen az emberek egy része dolgozik, a maradék pedig valószínűleg a parton próbál enyhülést találni ebben a hőségben. Nem is gond, így legalább nem kell sehol sorba állnom. Egyszer csak egy ismerős hang üti meg a fülemet, hamar a hang irányába fordulok.
-Szia David. Tegnap értem haza. Nem szóltam senkinek. -Válaszolom hűvösen, hiszen nem épp a legjobb üdvözlőbeszédet sikerült összehoznia a fiúnak, de nem is vártam tőle mást. Igazából már párszor elgondolkoztam, mi lesz, ha újra összefutunk, de azt hittem simán elmegy mellettem és észre se vesz. Ez tűnt logikusnak és végül is az lett volna a legkönnyebb is, így megúsztuk volna a kínos csevejt, bár különösebben nem izgat, hiszen már nem érzek semmit a fiú iránt. Azért úgy érzem, illene beszélnem vele pár szót, meg nem is vagyunk rosszban, hiszen, amikor elmentem megbeszéltük,hogy barátok maradunk, így hát igyekszek beszélgetést kezdeményezni.
-Miújság veled? Hogyhogy nem a parton vagy? -érdeklődök, miközben odalépek én is egy közeli jégkásás standhoz és be is ruházok egy málnásra, mialatt várom a fiú válaszát.
Vissza az elejére Go down
David White
Műsorgyártás
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 545

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Szomb. Jún. 22 2013, 18:11

A jégkása elvette az eszemet, ahogy arra gondolok, hogy Gisellet látom az utcán, épp a kirakatokat nézve. Először azt hiszem, hogy káprázik a szemem és csak a jégkása fagyasztott le valamit, ami az emlékezetemben felhozta azt a lányt, akivel tovább együtt bírtam maradni 2 hónapig. Igaz, hogy közben Elainenel dugtam, de az megint más, mintha mellette 3-4 lány is lett volna. De még erről az egyről sem tudott, én titokban tartottam, Elaine meg nem olyan, hogy mindenkinek elhíreszteli, a karrierje tönkre is menne. A gondolataimba merülve indulnak el a lábaim és állnak meg Giselle előtt. Nem bírok magammal és kérdőre vonom, hogy miért nem szólt, hogy itt van. Azt hittem, hogy barátokként váltunk el, de lehet, hogy tévedtem.
- Miért nem? - Veszem vissza a stílusomat, most amolyan kíváncsi a hangom, mert valóban érdekel, hogy miért nem szólt senkinek, de legfőképp nekem nem. Azért még én is élveztem azt a 2 hónapot, amíg együtt voltunk, még ha nem is hinné senki. És ez, hogy nem szólt legalább nekem, egy kicsit fáj. Érzem, hogy most már távolságtartóbb, bár nem értem miért. Abban biztos vagyok, hogy szexen kívül több már nem lehet köztünk, de lehet, hogy már az sem működne, mivel reménytelenül bele zúgtam a tanáromba.
- Semmi kedvem nem volt lemenni. Igazából azt sem tartottam jó ötletnek, hogy eljöttem otthonról, de valami késztetett rá. - Rántom meg a vállaimat, ahogy elmondom. Dög meleg van és még a jégkása sem igazán akar segíteni a lehűlésben. Megvárom, míg vesz egyet magának, de közben azért ott vagyok mellette.
- Milyen volt ez a fél év? Mit csináltál, merre jártál? Jól utaztál? - Teszem fel sorban a kérdéseimet, valóban érdekel a válasza minderre, még ha nem is hiszi el. Remélem azért velem tart egy sétára, hiszen szép napunk van, ebből is gondolom, hogy talán rá tudom venni, hogy lemenjünk a strandra.
- Mi lenne ha kimennénk a partra fürödni? - Teszem fel a kérdésemet, hátha beleegyezik. Azért szeretném, hogyha igent mondana.
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Szomb. Jún. 22 2013, 18:39

Kezd egyre melegebb lenni, talán még sem a Rodeo Drive volt a legjobb célpont. De még nem akartam lemenni a partra, mert mindenki megtámadna és a kérdéseikkel bombáznának, nekem meg nincs kedvem elmondani mindenkinek egyesével, hogy merre jártam, mit csináltam és milyen volt. Amikor David hangját meghallom, először azt hiszem képzelődök, de azért annyi ideje még nem vagyok napon, hogy napszúrást kapjak. Megfordulok és valóban David áll előttem, teljes életnagyságban. 
Nehezen váltam el tőle, az elején hiányzott is pokolian. De úgy voltam vele, nem várna meg. Ezért nem is írtam neki. Néha láttam fent Facebookon, de semmi különös. Aztán ahogy utazgattam, egyre könnyebb lett és sikerült elfelejtenem. Csak ritkán jutott eszembe, akkor is csak, mint barát. Néha elgondolkoztam, milyen lesz, ha visszajövök, de mindig megállapítottam,hogy csak én reagálom túl a dolgot, amúgy sima ügy lesz. És így is lett. Teljesen hétköznapi csevejbe kezdtünk, így hát válaszolok is a kérdésére.
-Nem tudom. Nem tartottam fontos eseménynek. Gondoltam úgyis összefutunk.. annyira azért nem nagy ez a város. -mosolyodom el, majd elindulok a jégkásás stand felé, hogy beszerezzek én is egy hűsítő italt. Közben figyelem a válaszát és egy bólintással jelzem, felfogtam, amit mondott.
-Nagyon jól éreztem magam. Bejártam az egész országot, megismertem egy csomó embert és lett jópár új barátom is. -mesélem továbbra is egy mosollyal az arcomon, de nem megyek bele a részletekbe, hiszen annyira azért már nem érdekelné a fiút. Az ötlete hallatán elgondolkozom, miközben nagyot kortyolok a hűsítő italból, ezzel is időt nyerve a válaszra. Végül úgy döntök, miért is ne, hiszen barátok vagyunk, simán lemehetünk a partra, nem lesz holnap tele ms Scandalous blogja azzal, hogy újra összejövünk-e.
-Végül is, mehetünk. Úgyis vettem most egy új fürdőrucit, ideje kipróbálni. -mosolyodom el.
-Mivel jöttél? - teszek fel egy lényeges kérdést, és ha ő sem saját járművel jött, fogok gyorsan egy taxit, majd ott kezdek kérdezősködni.
-És te mi mindent csináltál ezalatt a fél év alatt? Mesélj. -nézek rá kíváncsian és láthatja, tényleg érdekel a dolog, nem csak udvariasságból tettem fel a kérdést.
Vissza az elejére Go down
David White
Műsorgyártás
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 545

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Szomb. Jún. 22 2013, 19:28

Alig hiszek a szememnek, hogy valóban őt látom. Tudom, hogy valahogy mostanában kellett volna megérkeznie, de azt hittem, hogy legalább vagyok neki annyira fontos, hogy engem értesít, de tévedtem. Kicsit azért fáj, hogy nem szólt nekem, de azt hiszem, hogy túl fogom élni.
- Igen, tudom, de azt hittem, hogy fontos vagyok neked, hogy szólj. És mi van ha nem futunk össze? Mástól kell megtudnom, hogy itt vagy? - Vonom fel a szemöldökömet kérdőn, természetesen csak a kíváncsiság hajt, hogy mikor akart nekem szólni erről. Tudom, hogy mivel már nem járunk, nem tartozik nekem elszámolással, de akkor is rosszul esik. Nekem azért nagyon is hiányzott és még most is alig hiszem el, hogy itt van. Már nem több a vonzalmam iránta, mint barátság, mégis úgy érzem, hogy jogom lett volna tudni. Aztán egy gyors beszámolót kértem tőle, amit érdeklődve hallgatok végig.
- És találtál egy új pasit is? - Kérdezek rá, bár nem tudom, hogy miért érdekel ennyire, talán azért, mert velem volt elsőnek és nem akarom, hogy rossz hírem menjen, hogy velem milyen rossz is a szex, bár aligha érdekelne, mert már nem fekszek le nagyon senkivel. Ezt azért pár lány nagyon nem tud megérteni. Felteszek egy másik kérdést, hogy eltereljem erről a gondolataimat. Nem tudom, miért vált ki belőlem még mindig féltékenységet, hiszen egyszerűen csak tovább kéne lépnem, mert már nem vagyunk együtt. Azt hiszem Giselle tanított meg a tudta nélkül arra, hogy hogyan kell szeretni és hogyan kell szerelmesnek lenni.
- Szuper. Gyalog. - Örülök neki, hogy beleegyezett és nem kerülget. Bár fura lesz megint kevesebb ruhával látni, mint régen. Igaz akkor még meztelenül is láttuk egymást, most pedig a fürdőruha fog elválasztani minket, de nem lenne szabad erre gondolnom, mert már nem járunk. Beülök mellé a taxiba, majd felé fordulok. Azt mégsem mondhatom, hogy dugom a tanáromat, szóval valami mást kell kitalálnom, ami közel is van az igazsághoz, de nem kell róla nagyon beszélnem.
- Csak a szokásos unalmas dolgok. Egész végig tanultam, hogy meglegyenek a vizsgáim Sikerültek is már az egyik tanár meg akart húzni, de nem sikerült neki. Lássuk mi volt még... Sok lány rám tapadt, amint elmentél és híre ment, hogy szabad vagyok megint. De nem törődtem velük, akár hiszed, akár nem. Ott hagytam a focit, helyette megyek rajzszakkörre. - Mesélek el mindent, ami érdekelheti. Közben meg is érkezünk a partra. Elég sokan vannak, de én nem szeretem a tömeget.
- Tudok egy jó helyet. - Kacsintok rá, miközben kifizetem a taxit, majd már el is indulunk az én eldugott, titkos helyemre, ahol kettesben lehetünk, de ezt Gisellenek nem kell tudnia.
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Szomb. Jún. 22 2013, 19:57

Nem tudom, mégis mit vár el tőlem David, hiszen nem járunk, nem kötelező első dolgomként értesíteni, hogy helló, megjöttem. Mégis úgy von kérdőre, mintha ez számára teljesen természetesen következne, így hát szóvá is teszem.
-Nem értem mi bajod van. Megtudtad. Különben meg akartam szólni, de még nem értem el odáig. -magyarázom meg, bár nem is tudom, minek magyarázkodok, hiszen nem tartozom neki elszámolni valókkal. A következő kérdése hallatán ha épp kortyoltam volna, tuti félrenyelem, de így csak a szemeim kerekednek ki. De hát Davidről van szó, hozzászokhattam volna a szokatlan kérdéseihez, így hát válaszolok is.
-Igen. De már szakítottunk. -azt hiszem, ennyit elég tudnia. Persze ha nagyon kíváncsi, és még vannak kérdései, válaszolok, de nem fogom az egészet az orrára kötni. Úgyis tudom, ha még akar valamit tudni, mert nem hagy békén addig.
-És te barátnőt? Bár ha a válaszod most nem, úgysem hiszem el. -mosolyodom el, hiszen ismerem. Első dolga lehetett új barátnőt keresni és meg se lepődnék rajta. Miután megfejtettük, hogy egyikünk sem kocsival jött, be is pattanunk egy taxiba. Útbaesik pont a lakásom, így hát ki is pattanok, majd becsengetek és beadom gyorsan a szatyrokat Julietnek, majd már sietek is vissza, az egész nem tart tovább két percnél, így David nem unja halálra magát a kocsiban. Ezután hallgatom beszámolóját a napjairól, de túl átlagos hozzá. Legalábbis az eleje.
-Rajzszakkör?? Te tudsz rajzolni? -kerekednek ki a szemeim, hiszen én erre nem is gondoltam, azt hittem az ilyen dolgokhoz tehetségtelen, bár van más, amiben igenis tehetséges. Amint megérkezünk, látjuk,hogy elég zsúfolt, még szerencse, hogy a fiú már őslakosnak számít és így tud jó helyeket, melyeket tényleg csak a helybeliek tudnak és ahol nincsenek ilyen rengetegen, bár amilyen meleg van, ott is tuti, hogy jó sokan lesznek.
-Okés. Vezess, csak legyünk már ott. -mosolyodom el, majd battyogok a fiú után, közben kíváncsian szemlélődve, hátha sikerül annyira megjegyeznem az utat, hogy legközelebb egyedül is idetalálok. Közben azon agyalok, vajon tényleg nincs barátnője, vagy csak nekem nem akarja elmondani. Bár nem tudom, egyáltalán miért érdekel.
Vissza az elejére Go down
David White
Műsorgyártás
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 545

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Szomb. Jún. 22 2013, 20:18

Túlságosan is bánt, hogy nem szólt nekem, amikor hazajött. Nem tudom miért, de valahogy bántja a csőrömet és ezt nem is tudom jól kifejezni. Az egész arcomon és a szemeimen is látni, hogy mennyire bánt a dolog. Fogalmam sincs, hogy mi ütött belém, de nagyon is hiányzott már és most, hogy itt van, csak nem bírok magammal.
- Sajnálom, csak hiányoztál nagyon. És azt hittem, hogy vagyok olyan fontos neked, hogy engem legalább értesítesz, ha már itt vagy. - Elhúzom a számat, nem szokásom bocsánatot kérnem, de teljesen megváltoztatott Gisellel az a pár hónap együtt lét. Valahogy máshogy látom már a világot, megtanított egy-két dologra. Szeretném, ha valóban barátok maradnánk és úgy is viselkednénk egymással, de a szavaiból még mindig érzem azt a távolságtartást, amit a találkozásunk óta fenn tart. A kérdésem szimplán viccnek szántam, de úgy tűnik, hogy komolyan vette. Szemeim kikerekednek, ahogy megtudom, hogy volt valakije.
- És... Le is... Feküdtetek? - Alig bírom kinyögni, fogalmam sincs, hogy miért érdekel ennyire és miért bánt a dolog. Kicsit mintha féltékeny lennék, de nem olyan "területvédőszerű". Szimplán, hogy az egyik barátomat elveszik tőlem. A kérdése nem lep meg, bár tudom, hogy nem hisz nekem, hiszen ki is jelentette.
- Pedig, amióta elmentél nem volt barátnőm. És nem is feküdtem le senkivel... Na jó ez így nem igaz. Kétszer vagy háromszor feküdtem le mással, de az sem volt túl jó. Mindössze a szükséglet miatt. - Rántom meg a vállaimat, nem tudom, hogy mennyire hiszi el, de valóban nem esett jól a szex a lányokkal. A szemeimből kiszűrheti, hogy igazat mondok neki. Eléggé ledöbbent, hogy nem hiszi el azt sem, hogy tudok rajzolni.
- Igen. Eddig nem igazán értem rá, de lejártam egy párszor rajzolni. De most már van időm, szóval rendszeresen is fogok járni. - Mondom el a terveimet, hogyha már itt tartunk. Nagy változáson mentem át én is, és ahogy látom Giselle is. Amikor megérkezünk, fizetek és megyünk is végig a parton. Elég sokat gyalogolunk, de szerintem megéri. Egy sziklás részhez érünk, ami mögött egy kivájt homokos rész található. A tenger csodaszép itt is, és az a legjobb, hogy ketten vagyunk.
- Itt vagyunk. - Állok fel a sziklára, majd leugrok. Tartom a kezemet, hogy segítek neki lejönni, és ha elfogadja, akkor le is szedem. Ezt a részt senki se ismeri, mert a sziklák körbe veszik, így mindenki hiheti azt, hogy erre már nincs part. Le is dobom a pólómat, így állok előtte félmeztelenül. A zsebeimből kiveszem a cuccaimat, majd a cipőmtől és a zoknimtől is megszabadulok.
- Egy csobbanás? - Teszem csípőre a kezem és megvárom, míg levetkőzik, talán még futhatunk versenyt is.
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Szomb. Jún. 22 2013, 20:44

Tényleg nem értem, mit tud ennyit rugózni azon, hogy nem szóltam neki. Komolyan, ha hamarabb tudom ezt, még ott szóltam volna, hogy egy hét múlva jövök és akkor talán megúszom ezt a felelősségre vonást, aminek amúgy az alapját még mindig nem értem.
-Bocsi. Ha tudtam volna, hogy ennyire fog bántani, szóltam volna. De azt hittem, már rég túlléptél rajtam és pont nem érdekel, hogy visszajövök. -vallom be őszintén és ezt a szememben is láthatja, bár azért nem fogok könnyekben kitörni, de hirtelen furcsa érzésem lesz, hiszen ezek szerint lehet, hogy tényleg hiányoztam neki. A kérdése hallatán egy mosoly ül ki az arcomra. Lehet, hogy sok mindenben változott, de ugyanolyan kíváncsi maradt, mint régen volt.
-Miért vagy rá ilyen kíváncsi? -támadok vissza egy kérdéssel, nem akarok válaszolni, na nem mintha akkora titok lenne, de azért mégsem vele akarom ezt megvitatni.
-Neeem. Ez nem vall rád. Nyugodtan megmondhatod, ha volt, nem fogok hisztirohamban kitörni, nekem is volt. Ez így normális. Sőt a te esetedben szinte kötelező.... nem vagy te beteg. -nyúlok a homloka felé egy huncut mosollyal az arcomon és remélem nem sértődik meg, de ha igen, akkor is képtelen lennék elhinni, hogy nem volt senkije.
-Dejóó. Én sose tudtam rajzolni, ezért mindig irigyeltem azokat, akik tehetségesek. -mosolyodom el őszintén, hiszen tényleg szerettem volna jól rajzolni, de teljesen tehetségtelennek bizonyultam. Követem a fiút a parton, de abban már teljesen biztos vagyok, hogy mégegyszer nem találnék ide, főleg nem önállóan. A szikla tetejéről még körülnézek, majd engedem, hogy leszedjen, mert tuti orraesnék, ha önállóan próbálnám meg. Amikor leveszi a pólóját, egy pillanatra a csupasz felsőtestére téved a szemem. Még mindig nem túl izmos, pont aranyos.. de mi a fenét fantáziálgatok, hiszen nem érdekel. Inkább odalépek hozzá, majd hátat fordítok neki.
-Segítenél lehúzni a ruhám cipzárját? -kérem meg, hiszen amikor beszaladtam, hipergyorsan felvettem egy pánt nélküli kétrészes fürdőruhát. Amint lehúzta a cipzárt, leveszem a ruhám, majd látom,hogy a fiú is elkészült.
-Naná. Ki ér oda hamarabb? -kacsintok a fiúra, majd el is kezdek a víz irányába futni, remélve, hogy én leszek az első, aki a vízhez ér.
Vissza az elejére Go down
David White
Műsorgyártás
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 545

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Szomb. Jún. 22 2013, 22:41

A bocsánatkérésre sóhajtok egyet. Valóban magamon sem tudok kiigazodni. Nem tudom, hogy miért visel meg ennyire, talán még mindig éreznék iránta valamit legbelül, ami most a felszínre törik? Annyira tanácstalan és bizonytalan vagyok, régen egyáltalán nem volt ilyen gondom és néha visszasírom azokat a napokat.
- Barátok vagyunk, nem? Érdekel, hogy mi van veled. - Halvány mosoly bukkan elő az egyik ajkam sarkában, majd azért tovább érdeklődök. Egyszerűen nem bírok leállni muszáj, hogy mindent tudjak, mert kíváncsi vagyok. A visszakérdezésből már arra következtetek, hogy lefeküdtek, amitől valami a mellkasomba nyillal.
- Mert... A barátom vagy. Szóval? - Túl gyorsan kezdem a válaszadást, még át sem gondoltam, hogy mit kéne mondanom. De gyorsan korrigálok, mielőtt valami olyat mondanék, amitől régi sebek szakadnának fel, de ahogy elnézem már biztos, hogy túl van rajtam, ha össze is jött mással és ne talán tán le is feküdt vele.
- Őszintén nem volt senkim. Mid volt neked is? - Hagyom, hogy hozzá érjen a homlokomhoz, nem vagyok beteg, tudom, hogy ezt az én múltammal nagyon nehéz elhinni, de megváltoztam és talán jó irányba. Azt viszont én sem értem, hogy neki mije is volt, ami nekem. Remélem, nem a szexről beszél, mert eléggé elszomorítana, főleg a tudat, hogy talán mással jobban élvezte, mint velem. Talán csak a férfi becsületemet féltem vagy ki tudja.
- Pedig ez az egyetlen, amit meg lehet tanulni sok gyakorlással. Nem egy nehéz, mindössze fantázia kell, hogy a papírra is tudd vetni. - Mondok egy kis instrukciót, nem tudom, hogy mennyire lenne benne, de szívesen megmutatnék egy-két trükköt, amivel egy nagyon alap rajzot el tudna készíteni. Nem is kell hozzá tehetség, de mégis jól mutat, és bárki meg tudja rajzolni.
Már a parton sétálunk arra, ahol van a jó kis eldugott helyem. A szikláról leugrok, majd lesegítem Gisellet, de túl közel kerül hozzám, mikor leszedem. A szemeibe nézek, de mielőtt bármi is történne elengedem, és már vetkőzni is kezdek. Feltűnik, hogy megnéz, bár nem zavar, mégis büszkeség tölt el. Nem igazán értem, hogy mit szeretne, de a kérdéséből egyből rájövök. Készségesen le is húzom a cipzárat, majd megnézem, ahogy kibújik a ruhából és feltűnik a fürdőruha. Mielőtt fantáziálni kezdenék felteszek egy kérdést, mire Giselle benne is van a kihívásban. Mivel fociztam, ezért alap volt a test edzés és a kondim is még a helyén van, így simán leelőzöm. Futva megyek be a vízbe, bár mikor már nehéz futni egyszerűen csak eldőlök, hogy a testem a víz alatt legyen, majd feljövök. A hajamba túrok és odamegyek Gisellehez.
- Azt hiszem, én nyertem. - Öltöm ki a nyelvemet, mert ez egyértelmű, hogy karhosszal nyertem, de ha igyekeztem volna, akkor csak a kondenz csíkot látja utánam.
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Szomb. Jún. 22 2013, 22:59

Kezd egyre furább lenni a fiú, örülnék, ha túl lendülne már ezen a miért nem szóltál, hogy visszajöttél témán, de úgy tűnik nem akar leakadni róla.
-De igen. És örülök, ha érdekel. Engem is, hogy veled mi van. -mosolyodom el, remélve,hogy ezzel végre lezártam a témát, na nem mintha a következő jobb lenne. Kicsit úgy tűnik, sietve válaszolt, így szemöldökrácolva figyelem a korrigálását, mely nem sikerült épp művészire.
-Értem. De nincs szóval... najó tudom,hogy addig nem hagysz békén, amíg meg nem tudod, szóval igen. Lefeküdtünk. -mondom minden érzelem nélkül a hangomban, pedig belül csak úgy kavarognak bennem az érzelmek, bár ez butaság, de így van. Viszont aki kívülről figyel, teljesen normálisnak láthat.
-Úúúú, akkor tényleg baj van veled. Mimi?? Új pár. -mosolyodom el, és még mindig nehezemre esik felfogni,hogy nem pótolt már másnap valakivel. Pedig épp erre számítottam, ezért is nem kerestem többet, miután elmentem. Nem tudom, vajon ő most mire gondolhat. Ilyenkor úgy lennék gondolatolvasó, hogy tudhassam mi jár a másik fejében... sokkal könnyebb lenne az élet. Közben hallgatom az előadását a rajzolásról.
-Na hát ez az. Belém nem sok fantázia szorult.. mondhatni reménytelen eset vagyok. Nem baj, biztos jó vagyok azért valamiben. -mosolyodom el, hiszen úgy tartja a mondás, hogy mindenki tehetséges valamiben. Ezek szerint én is, csak még nem jöttem rá, mi a fene az. Azt hiszem, rossz ötlet volt elfogadni a szikláról való lesegítést, hiszen túlzottan is közel került hozzám, és egyenesen a szemembe néz. Nem tudom nem viszonozni a tekintetét, viszont amint letesz, matatni kezdek, majd meg is kérem,hogy segítsen megszabadítani a ruhámtól, mert abban mégsem lenne túl előnyös fürdeni. Mikor elkészültem, versenyt is futunk a vízpartig, de természetesen lehagy rendesen.
-Chh, igen. Most az egyszer. De azért ne szállj el. -kacsintok rá, majd belemerülök egy kicsit a hűsítő vízbe, ami meg kell hagyni, nagyon jól esik.
-Gyakran szoktál idejárni? -nézek körbe, hiszen nagyon szép hely, és eléggé eldugott ahhoz, hogy ne találjanak rá illetéktelen emberek.
Vissza az elejére Go down
David White
Műsorgyártás
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 545

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Vas. Jún. 23 2013, 10:37

Egy mosollyal zárom, hogy legalább nem küld el a fenébe és érdekli, hogy mi van velem. Azért tényleg szeretném, hogyha barátok maradnánk, és nem csak megtűrjük egymást. Szerintem nincs abban semmi, ha egy kapcsolat után a két fél jóban van egymással. A heves felindultságomból következően, nem sikerült meggondolnom azt, amit mondani akartam. Azért bízok benne, hogy elmondja, és mintha valami összedőlt volna bennem, amikor megtudtam.
- És... Jobb volt, mint velem? - Nézek a szemeibe, nem tudom miért érdekel, talán még mindig a hírnevemet tartom fontosabbnak. Mivel semmi olyat nem érzékelek a hangjában, amitől jobb lett volna a másik, mint én, ezért kicsit megnyugszok, de mindezt csak addig, amíg mást nem tudok meg. Tudom, hogy nem fog egyértelműen adni és ezzel fog rákényszeríteni arra, hogy további kérdéseket tegyek fel.
- Ennyire hihetetlen, hogy lenyugodtam a szex terén? - Értetlen arckifejezéssel nézek rá. Tudom, hogy hihetetlen, de azért ennyire mégsem kéne, hogy az legyen. Már egy hozzám közelebb álló témánál tartunk, a rajzolásnál. Szeretek erről beszélni, mert akkor úgy érzem, hogy igazán magam lehetek.
- Fantázia nélkül is lehet rajzolni, csak úgy nem adja át a kép az érzéseket. Például, ha betanulsz egy-két figurát. De szerintem, ha sokat rajzolsz vagy olvasol, akkor fejleszted a fantáziád és akkor olyanokat is el tudsz képzelni, amiket eddig nem. - Így vélekedek erről, mert szerintem ezzel lehet fejleszteni, magunkat. Nekem nem volt ilyenre példa, hogy nem lett volna fantáziám. Szerintem mindenkinek van, csak mindenki máshogy bírja kifejezni magát.
"Levetkőztetem", majd versenyt futunk a vízbe. Tekintettel a focis múltamra ez gyerek játék.
- Oh igen? Bármiben legyőzlek. - Szűkítem össze a szemeimet, ahogy mélyen a szemeibe nézek. Mindössze játékról van szó az én esetemben, nem kell komolyan venni. A kérdésére megrántom a vállaimat és kicsit távolabb megyek tőle, hogy ne legyünk roppant közel egymáshoz.
- Ha nyár van, akkor igen. Ha ilyen idő van, akkor általában a szobámban vagyok, de azt hiszem minden nap kijövök, ha nem is egész napra, de pár órára, hogy lehűljek. - Adom meg a választ, majd lebukok a víz alá. Mikor újból feljövök, megint beletúrok a hajamba, hogy ne legyen a szememben. Már kezdek kócos lenni, de most ebben a pillanatban nem érdekel.
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Vas. Jún. 23 2013, 10:56

Barátokként váltunk el és ezt meg is szeretném őrizni, hiszen mindig megértettük egymást, így hát miért is ne lehetnénk továbbra is jóban? A kérdése hallatán egy mosoly szökik fel az arcomra és egy pillanatig várok a válasszal.
-Túl kíváncsi vagy... -jegyzem meg, úgy döntöttem nem fogom vele a Rodeo Drive közepén megvitatni az elmúlt fél évben lévő szexuális életem. Inkább kortyolok még egyet a jégkásámból és a következő kérdése hallatán ismét elmosolyodom.
-Igen. De örülök neki. -válaszolok őszintén. Amennyire ismertem tényleg elég fura, hogy lenyugodott, nem gondoltam volna. De örülök neki, mert így talán képes lesz a jövőben normális kapcsolatokat kialakítani. Amikor áttérünk a rajzolásra, hallgatom, ahogy lelkesen mesél róla, miközben figyelem őt.
-Itt a nyár, majd most felfejlődök. -mosolyodom el, bár magam sem hiszem, hogy tényleg képes lennék rajzolni, de ha ő mondja.. Miután már csak a fürdőruhám van rajtam, versenyt futunk a vízig, de természetesen legyőz.
-Igen? Szeretném én azt látni. -állom a tekintetét, miközben keresztbe fonom a karjaim, egy megsértődést színlelve, majd témát váltva inkább más kérdést intézek hozzá.
-Gondoltam megjegyzem merre jöttünk, de nem sikerült. Úgyhogy nem fogok még egyszer idetalálni. -mondom, miközben kicsit beljebb sétálok és a víz alatt kötök ki, majd felbukva hátrarakom a hajam, hiszen a hátamnak nem kéne megégnie. Közben a fiúra pillantok. Megint kócos, ami meg kell hagyni, jól áll neki.
Vissza az elejére Go down
David White
Műsorgyártás
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 545

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Vas. Jún. 23 2013, 11:30

Gondoltam, hogy nem fog válaszolni nekem, pedig akkor megúszná a kérdezősködésemet. Most már bele kell törődnöm abba, hogy erről nem fog beszélni nekem. Pedig annyira érdekel, hogy a srác mit csinált, amitől Giselle jobban élvezte a szexet, mint velem, vagy épp az ellenkezőjét. Szeretek ezekkel tisztában lenni, de szimplán csak megforgatom a szemeimet és sóhajtok egyet. Ezzel is kifejezve, hogy mennyire nem tetszik.
- Valóban, és miért? - Gyanakodva nézek rá, mert az is érdekel, hogy miért örül annak, hogy már nem kívánom annyira a szexet másokkal, mint régen. Persze most sem utasítok el egy-két ajánlatot, de most már nagyon is rápörögtem arra, hogy Elainenel valaha is egy párt fogunk alkotni. Ez a célom, hogy elnyerjem őt. Bár az is megfordul a fejemben, hogy Giselle azért mondta ezt, mert a közeljövőben akar tőlem valamit és így nem kell félnie, hogy másokkal is flörtölök.
- Bizony. Bár most annyira meleg van, hogy inkább aludni kell egész nap. Nem is értem, hogy más hogy bírja. - Elhúzom a számat, mert még a vízben is olyan erős a nap, hogy szerintem simán le fogunk égni és az nem lesz kellemes. A versenyben én nyerek, ami nem meglepő, de látom Gisellet, hogy ez mennyire bántja. El is nevetem magam, hiszen a gyorsaságot már most tudjuk, hogy abban én vagyok a jobb és ha az előző beszélgetésünket is figyelembe vesszük, akkor rajzolni is jobban tudok.
- De kíváncsi valaki... De bármikor megmutatom, hogy mindenben jobb vagyok. - Öltöm ki a nyelvemet, közben széles mosoly jelenik meg az arcomon. Bírom, hogy ilyen laza tud maradni és lehet vele szórakozni. Ez hiányzott már a fél év alatt, de most, hogy itt van, ezt be is pótolhatjuk.
- Pedig nem olyan nehéz. Végig sétálsz a parton és nem állsz meg, mikor meglátod a sziklákat. Szerintem sokan azt hiszik, hogy itt csak sziklák vannak és azért nem jönnek tovább. De ha akarod egy párszor kijöhetünk együtt és akkor biztos, hogy megmarad az út. - Halványan mosolygok, majd a hátamra fekszek a víztetején. Lehunyom a szemeimet, annyira jó most ez a hűs víz, bár a nap még így is elég erős.
- Mit szólnál, ha egyszer elmennénk szörfözni? Biztos van olyan hely itt, ahol vannak hullámok. - Egyik szememet kinyitom és megpróbálok felé nézni. Nem akarok megmozdulni, mert akkor biztos, hogy elsüllyedek.
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Vas. Jún. 23 2013, 11:42

Talán végre leakadt a témáról és nem fog tovább kérdezősködni a másik srácról. Ez megnyugvással tölt el. A következő kérdésére rögtön és őszintén válaszolok, minden gondolkozás nélkül.
-Mert így talán lesz egy normális kapcsolatod. -válaszolom mosolyogva, bár lehet, most azt hitte, akarok tőle valamit, de nem. Én már teljesen túlléptem rajta, úgyhogy nem kell ettől tartania.
-Hát igen, én se nagyon bírom. Bár most jövök a kanadai határ mellől, ott azért nem volt ekkora hőség. -mosolyodom el, de egyre jobban kezd zavarni ez a napsütés, hiszen elég fehér bőröm van ahhoz, hogy pillanatok alatt szénné égjek.
-Na hajrá... bizonyítsd be. -nézek a fiúra, hiszen biztos van valami, amiben jobb vagyok nála, bár pillanatnyilag egy ilyen dolog se jut eszembe. De akkor is...kell lennie valaminek.
-Okés, benne vagyok. És igyekszem mihamarabb megtanulni. -válaszolom továbbra is egy mosollyal az arcomon. A fiú hanyatt dől a víz tetején, én addig inkább belemerülök és úgy hallgatom a következő kérdését.
-Nem tudok szörfözni, de megpróbálhatjuk... feltéve,ha most nem ég le az összes bőr rólam. -jegyzem meg, miközben fel is pattanok és a táskám felé indulok. Még szerencse, hogy napközben vettem egy naptejet és elfelejtettem még kivenni a táskámból. Bár biztosan felforrt, de még mindig jobb,mint a semmi. Behúzódok egy kicsit árnyékosabb helyre, majd nekiállok bekenni magam, miközben a fiú felé fordulok.
-Kérsz egy kicsit, hogy ne égj le, vagy ez csak a gyengéknek való? -kérdem nevetve, miközben bekenem a hasam és megpróbálom elérni a hátam minden pontját, bár ez már-már lehetetlen küldetésen bizonyul.
Vissza az elejére Go down
David White
Műsorgyártás
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 545

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Vas. Jún. 23 2013, 12:23

Elmosolyodok a feltételezésén. Nem biztos, hogy szeretnék normális kapcsolatot, hogyha a szívem választottja visszautasít. Nem mondok erre se semmit, inkább tovább lépek, hiszen mit is tudnék erre válaszolni? Most az egyszer csendben maradok, mert úgy hiszem, hogyha nem szeretném elszólni magam, akkor most ez a leghelyesebb, amit tehetek.
- Pont jó volt, nem? Vagy épp ellenkezőleg? - Kérdezem meg azt, ami érdekel. Nem tudom, hogy milyen idő van arra, talán hideg vagy jó, bár ez mindenkinek más. Lehet, hogy Giselle ott fázott, én meg el lennék. Ez emberfüggő. A vízben járunk, amikor bizonyítást kér tőlem. Most jelenleg nem jut eszembe semmi sem, hogy mivel is bizonyíthatnám be. Talán, ha versenyt úsznánk, de az meg ilyen időben nem kifizetődő.
- Kiakarsz jönni ide? De remélem, hogy a barátaidnak nem mutatod meg, nehogy a végén sokan ide szokjanak. - Tudom, hogy hülyeséget kérdezek, de szeretek érdeklődni. Lehet, hogy akkor egy párszor itt összefogunk futni. Azért valóban félek, hogy esetleg ha összejön valakivel a párjának megmutatja, ő meg az ő haverjainak, aztán ez a hely sem lesz ilyen nyugodt többé. Szeretek ide kijárni, mert nem kell attól félni, hogy esetleg lenyúlják a cuccom, hiszen erre tényleg nem jár senki.
- Én sem, de mindent meg lehet tanulni. Reméljük, hogy nem fog leégni a bőröd. - Kacsintok rá, mert én sem tudok, de régóta megszeretnék tanulni. Megyek én is utána, hogy a parton a szikla árnyékában meghúzódjunk. Elveszem tőle a naptejet, amint látom, hogy bénázik, majd nyomok egy kicsit a kezemre és bekenem a hátát, ha engedi.
- Soha sem mondtam olyat semmire se, hogy gyengéknek való. Na jó, a citromos sörre, mert az valóban limonádé pár csepp alkohollal, ami már röhejes. - Amint végeztem a hátával, még a melltartó alatt is bekentem, hogy még ott se égjen le. A maradékot az arcomra kenem, majd a többit szét az egész testemen.
- Kegyetlen meleg van. - Dőlök hátra, miközben megtámaszkodok az alkarjaimon. Behunyom a szemeimet és tudom, hogy nem vagyunk a napon közvetlen, de úgy teszek, mint aki napoztatja magát.
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Vas. Jún. 23 2013, 18:42

Nem válaszol a feltevésemre és ezt furcsának találom. Általában még többet szokott beszélni, mint várnám, nemhogy kevesebbet. Lehet, hogy valamire rátapintottam, de nem érdekel különösebben. Ha valamit el akar mondani, elmondhatja, de én nem fogok vájkálni a magánéletében.
-Kicsit talán már hűvös a nyárhoz képest, de azért elviselhető. Mindenesetre itt jóval melegebb van. -fejtem ki, talán kicsit túl részletesen is, de hát ő kérdezett én meg válaszoltam, ennyire egyszerű.
-Lakat a számon. -mosolyodom el, miközben a kezemmel is elvégzem az ilyenkor szokásos szájlezáró mozdulatot. Tényleg nem szeretném reklámozni, hiszen akkor már nem lenne ilyen hangulatos, ideszoknának az emberek és akkor itt sem férnénk el. Ez lesz a titkunk.
-Hát okés. Majd szerencsétlenkedünk egy sort, de utána királyak leszünk. -nevetek fel, hiszen elég hihetetlen számomra, hogy valaha is megtanulok szörfözni, de ha meg sem próbálom, akkor tuti nem fog menni. Ki is megyek a partra és nekiállok bekenni magam, de úgy tűnik a fiú megunta nézni a bénázásomat, így hát nekiáll bekenni a hátamat. Előrehúzom a hajam, hogy azt ne kenje be, majd a melltartóm alatt is bekeni, amit kissé furcsállok, de hát fő a biztonság, nincs semmi hátsószándéka vele.
-Köszönöm. -fejezem ki hálámat, majd elvágódok a fiú mellett én is az árnyékban, és lehunyom a szemem.
-Azért örülök,hogy összefutottunk. Már hiányoztál. -jegyzem meg egy mosollyal az arcomon, de nem nyitom ki a szemem.
Vissza az elejére Go down
David White
Műsorgyártás
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 545

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Hétf. Jún. 24 2013, 23:08

Sok minden érdekel, főleg az, hogy Giselle merre járt és ahol volt ott mi történt. Persze nagyon is kíváncsi vagyok arra, hogy mi volt a másik sráccal, akivel összejött. Furdalja az oldalamat a kíváncsiság, de úgy is ki fogom belőle húzni. Majd olyankor hozom elő, amikor nem számít rá és akkor biztos, hogy kicsúszik a száján. Kicsit azért félek a választól, mert nem szeretném, ha a másik jobb lenne nálam.
- Még nem voltam ott, szóval ezt nem tapasztaltam még. De hiszek neked. – Mondom apró mosollyal az arcomon, mert mindig is érdekelt, hogy milyenek az államok. Remélem, majd egyszer nekem is lesz arra lehetőségem, hogy megnézzem őket. Értékelem, hogy nem mondja el másnak, mert tényleg nem lenne értelme, ha többen járkálnának ide. Szintén egy mosollyal jutalmazom. Egy ötlet merül fel bennem, amit már régóta ki akartam próbálni. El is mondom Gisellenek, hogy mit szól hozzá, ha már barátok vagyunk, akkor viselkedjünk is úgy.
- Pontosan. A hullámok királyai. – Jelentem ki nevetve, nem hiszem, hogy olyan nehéz lehet, de majd kiderül. Megyek utána, hogy együtt maradjunk és segítek neki bekenni a hátát. Útban van a melltartó rész, így alatta is bekenem, attól nem lesz semmi baja, ha ott is naptejes lesz. Remélem, hogy ez nem feszélyezteti, bár ahogy elnézem nem is zavartatja magát. Elvégre nincs semmi hátsó szándékom, csak segíteni akarok.
- Szívesen. – Suttogom, ha már ott van mellettem, akkor felesleges lenne üvölteni. Gyorsan magamat is bekenem, ha már lehetőségem van rá és a flakont az árnyékba helyezem. Jó lesz ez itt, nem kell, hogy a naptól felrobbanjon vagy ki tudja mit csináljon. Hátradőlök az alkarjaimra és becsukott szemekkel élvezem, hogy itt vagyok a parton. Kiakartam már korábban is jönni, de eddig nem volt kedvem, főleg nem egyedül, de tudom, hogy ide mást nem hozhatok.
- Igen, nekem is. – Mondom lágy hangon, hiszen Giselle tanított meg szeretni és nagyon is jó volt, hogy együtt voltunk. Igaz vívódtam a két női egyed közt, de azzal, hogy ő lelépett, így Elaine került a középpontba.
- Azért jó volt veled. Elég sok mindenre megtanítottál… Hogy, hogy kell szerelmesnek lenni. – Ajkam szegletében apró mosoly jelenik meg, de nem nyitom ki a szemem. Azt hiszem most pont jó ez az alkalom az ilyen dolgok megbeszélésére.
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Kedd. Jún. 25 2013, 20:58

Örülök, hogy Davidnek végre sikerült leakadnia erről a pasi témáról. Én megértem, hogy kíváncsi, de nincs sok kedvem ezt vele megbeszélni, hiszen végül is az expasimról van szó. Minden esetre megkönnyebbülök és mosollyal az arcomon válaszolok neki a továbbiakban.
-Szeretem, ha hisznek nekem. -mosolyodom el, hiszen tényleg így gondolom. Ez azt jelenti, hogy őszintének tartanak. És az őszinteség nagyon fontos az életemben. Nem sok mindent tartottam meg a szüleim neveléséből mióta idejöttem, hiszen teljesen más értékrend szerint élnek, de abban a kevésben az őszinteség szeretete elsődleges helyet foglal el. A fiú ötletén fellelkesülök, bár kicsit  félek a szörfözéstől, de egyszer fiatal az ember, nem is találhat jobb időt,hogy minden őrültséget kipróbáljon. 
A fiú kijelentésére én is felnevetek, de nem ragozom már tovább, azt hiszem, eléggé kitárgyaltuk már, mekkora királyak leszünk, nem kell tovább szaporítani a szót. Kimegyek közben a partra, és nekiállok naptejezni magam, miközben a fiú is megjelenik mellettem és bekeni a hátam, ami rendes tőle, mert úgysem sikerült volna egyedül. Ezután el is helyezkedek mellette, és becsukom a szemem. Na nem mintha odasütne konkrétan a nap, de akkor is, ez valahogy alapkövetelmény ha az ember hanyatt fekszik a parton. A fiú mondatai hallatán egy mosoly szökik fel az arcomra ismét, majd egy rövid hallgatás után válaszolok csak.
-Tényleg? Előttem komolyan nem voltál rendesen szerelmes? -kérdezem csöppet sem követelőzően, sokkal inkább egy csöpp kíváncsisággal a hangomban, de nem akarok tolakodó lenni. -Én azt hittem, csak akkoriban hülyítettél ezzel. -vallom be az igazat, bár ezt nem a kapcsolatunk alatt, sokkal inkább az elutazásomat követően gondoltam, és ezzel győztem meg magam, nem akkora gond, hogy eljöttem.
-Amúgy nekem is te voltál az első normális pasim. -picit el is pirulok, de szerencsére ezt nem látja, vagyis gondolom, hogy ő nem épp engem bámul, és ha meg igen, akkor is a napra fogom. Lehet, hogy a fiú egy kicsit mást ért rendes pasi alatt, de számomra az számít annak, aki észrevesz engem is és nem csak én epekedek utána, ami valljuk be Franciaországban oly sokszor megtörtént velem. De azóta sokat változtam, ezért is félek egy kicsit a hazautazástól...
Vissza az elejére Go down
David White
Műsorgyártás
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 545

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Vas. Jún. 30 2013, 12:06

Sok mindent nem mondok neki, mert látom, hogy nem akar róla beszélni, ezért inkább hagyom is. Majd beszél róla, ha akar és addig is célozgatni fogok rá, hogy hátha elszólja magát. Kíváncsi vagyok és furdalja az oldalam, olyannyira, hogy már fáj. Viszonozom a kedves gesztust, én is erőltetek magamra egy mosolyt. Valahogy ez most nem jött szívből és talán látszik is rajtam, de most nem érdekel. Lehet, hogy ez miatt esik meg rajtam a szíve és mondja el azt, amire kíváncsi vagyok. Most ezt kimosom a fejemből, ahogy a víz alá bukok. Tetszik, hogy most itt vagyok a hűs vízben, mikor odakint a Nap égetően tűz. Még azt is sikerül megbeszélnünk, hogy közösen meg tanulunk szörfözni. Biztos vagyok benne, hogy nagyon is jók leszünk egy kis gyakorlás után. Mindig is érdekel ezt a fajta sportág, ha nem is űzés céljából, de hobbi szinten. Már kint a parton üldögélünk, amikor bekenem naptejjel, utána pedig magamat. Egyből megszáradok és érzem, hogy a hajam is már kezd száradni. Egy-egy csepp víz hullik a mellkasomra és csurog végig a felsőtestemen. Mire leér a hajszálamról a mellkasomra, már forró a víz. Csukott szemekkel vallok be mindent, mert azt hiszem, hogy ezt Giselle megérdemli, hogy mindezt tudja.
- Nem voltam. Csak a szex érdekelt. Őszintén nem izgatott semmilyen érzelem, hogy esetleg megbántok valakit. De jól éreztem magam úgy is, de még jobban mikor szerelmes voltam. Olyan más volt, jó érzés. – Ahogy visszagondolok, hogy miken mentünk keresztül, egy mosoly jelenik meg az arcomon. Azt hiszem most, hogy mindent bevallottam, már lényegtelen, hogy mi volt akkor mikor elment. Összeráncolom a homlokomat, amikor meghallom, hogy mit hitt. Ez kicsit fájt, mert udvaroltam is neki és vittem vacsorázni meg még egyéb helyekre is. Minek költöttem volna rá ennyit, ha nem szerettem volna.
- Pedig nem. Próbáltam mindig a kedvedben járni. Nem tudom mennyire vetted észre. – Fordítom felé a fejemet, tényleg nem hiszem el, hogy ezt mondta. Nem veszem le róla a tekintetem, ha már úgy is be van csukva a szeme, akkor nem látja, hogy végig nézek rajta. Elkezdek róla fantáziálni, hogy milyen lenne vele itt a tengerparton.
- És mi van az utánam lévővel? – Vonom fel kérdőn a szemöldökömet, talán most elárulja, hogy mi volt vele a gond. Azt hiszem ebből le tudom vonni a következtetést, hogy én jobb voltam, mint a másik srác. Egyik kezemmel meglököm finoman, hátha kiesik az egyensúlyából vagy legalább is rám néz. Közelebb is csúszok hozzá, már nagyon is megszáradtam.
- Azt hiszem megint bemehetünk a vízbe, mert már éget a Nap. Téged nem? – Nézek a szemeibe, és kíváncsi vagyok arra, hogy mit válaszol. Fülledt meleg a levegő és ezt itt nem lehet sokáig bírni. Bár még itt az árnyékban mindig biztonságosabban vagyunk, mint a vízben, de egyszerűen nagyon is csábít.
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Vas. Jún. 30 2013, 16:24

Furcsa érzés újra így elbeszélgetni Daviddel. Valahogy olyan, mintha el sem mentem volna, vagy legalábbis nem fél évre, hanem csak egy hétre. Miután bekente a hátamat, hanyatt dőlünk az árnyékban. Akár el is tudnék aludni, de az mégsem lenne egy díjnyertes ötlet, így hát inkább csak kényelembe helyezem magam és figyelem miket mond. Nem tudom, miért lett ennyire őszinte, de örülök neki és ezt egy az arcomon megjelenő mosoly is tükrözi.
-Érdekes. -gondolkozom el, miközben ez az egy szó elhagyja ajkaimat, nem igazán tudok mást mondani. Őszintén bevallom, én mit gondoltam, bár lehet, hogy ezzel megbántom, de hát ez van én tényleg ezt hittem. Vagyis akkor még nem, de így utólag visszagondolva mindig ezzel nyugtattam magam.
-Észrevettem, hogyne vettem volna. De akkor is.. amikor egyedül ültem egy szállodai szobában és azon gondolkoztam, felhívjalak-e és megkérdezzem miújság, mindig ezzel nyugtattam magam. -kár lenne tagadni, és különben is rámjött az őszinteségi roham, így hát bevallom, de nem merek ránézni a fiúra, inkább csukva tartom a szemem és élvezem a kellemes meleget, ami már-már inkább forróságnak mondható.
-Mi lenne vele? Ő visszament Washingtonba, én meg jöttem LA-be. Vége lett. -Nem tudom, mire gondolt ezzel a kérdésével, de én megpróbáltam úgy megválaszolni, ahogy én értettem, aztán ha másra is kíváncsi, úgyis kérdez. Nem az a fajta, aki magába fojtja a kérdéseit. A bökésének hála sikeresen kibillenek az egyensúlyomból és földet, akarom mondani homokot is érek, mire kinyitom a szemem.
-Hééé. -nézek a fiú szemébe nevetve, miközben érzem, hogy közelebb húzódik hozzám. Ezt itt és most kéne abbahagyni, de nincs energiám. Inkább csak maradok és reménykedek, hogy nem nyomul rám.
-Menj csak, én maradok. A nap kiszívta minden energiám, meg sem bírok mozdulni. -válaszolok és méginkább kényelembe helyezem magam a parton, a fiú pedig vagy megy, vagy marad.
Vissza az elejére Go down
David White
Műsorgyártás
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 545

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Vas. Jún. 30 2013, 19:21

Beszélek Gisellenek az érzéseimről, mert vele tudok ilyenekről, és egyáltalán nem félek attól, hogy valakinek elmondja, mert tudom, hogy ez köztünk fog maradni. Szeretek vele beszélgetni, de valahogy most lelombozza a kedvemet, mert nem úgy néz ki, mintha értékelné vagy érdekelné, hogy miket mondtam neki. Csak egy sóhaj hagyja el a számat, majd végig nézek a parton. Nagyon is égeti a szemeimet a homok, ahogy a Nap rá süt.
- Akkor nem értem miért hagytál itt. Pedig nagyon is hiányoztál és jól esett volna, hogyha felhívsz. – Elhúzom a számat, mert azt vártam tőle, hogy legalább felhív, mint a barátját, hogy mi van vele. Nem is akartam, hogy elmenjen, és mikor tényleg elment, akkor nagy ürességet éreztem. Pont jókor jött Elaine, de most már azt hiszem, hogy azokat a gyengéd érzelmeket, amiket eddig Giselle iránt éreztem, most a tanárom iránt érzem. Valahogy érzem, hogy nem tetszik neki az, hogy a volt barátjáról kell beszélnie, de engem akkor is érdekel.
- Valami csak történt. Megbántott vagy mi? – Vonom össze a homlokomat, mert kíváncsi vagyok, és egyszerűen nem bírom megállni, hogy ne kérdezzek rá. Mivel nem tudok mit csinálni, ezért megbököm, amitől elveszti az egyensúlyát. Muszáj kinevetnem, mert nem akartam ennyire meglökni, hogy így eldőljön, mégis jól sikerült. Csak, hogy még véletlenül se aludjon el.
- Bocsi. – Nézek rá nagy szemekkel, majd közelebb húzódok hozzá. Muszáj, hogy kicsit felpörgessük a beszélgetésünket, mert napozni egyedül is lehet. Most viszont nemrég jött haza és mg semmit sem mesélt.
- És ha elviszlek és beledoblak a tengerbe? – Összeszűkítem a szemeimet, ahogy mélyen belenézek az övéibe. Kíváncsi vagyok arra, hogy mit szólna hozzá, hogyha felkapnám és berohannék vele a tengerbe. Már biztos, hogy ez lesz a tervem, ha nem jön magától. Átfekszek a hasamra, majd oldalt a könyökénél rajzolgatni kezdem a köröket, amíg várom a választ.
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Vas. Jún. 30 2013, 20:10

Furcsa érzés, hogy újra ilyen jól elbeszélgetünk, sőt talán még jobban, mint mikor még együtt voltunk. Figyelem, amiket mond, de nem igazán tudok rá mit reagálni, vagyis nem tudom szavakba önteni. Azért remélem nem sértődik meg ilyen apróságon.
-Most már teljesen mindegy. De azért jó érzés tudni, hogy hiányoztam. -válaszolom egy halvány mosollyal az arcomon, mert még mindig eszembe jut, mennyire fájt elmenni és ettől picit össze is szorul a szívem. De a fiú kérdése hamar kizökkent ebből.
-David, hagyjuk ezt. Kérlek. -Továbbra se nyitom ki a szemem, de remélem azért leakad a témáról. Nem szeretnék vele az expasimról beszélgetni,nem szeretném elmesélni neki, mi történt, milyen volt vele az ágyban. Egyáltalán, nem szeretném ha szóba hozná. Amikor kibillent az egyensúlyomból, szúrós szemmel nézek rá, de ki is engesztel egy bocsánatkéréssel.  Az ötlete hallatán aztán ismét visszatér a szúrós szem.
-Meg ne próbáld. -nézek egyenesen a szemébe, szigorú tekintettel, miközben mutató ujjamat nekiszegezem, jelezve, tényleg ne akarjon bedobni, mert nagyon mérges leszek, vagy legalább is nem fogok túlzottan örülni.
Vissza az elejére Go down
David White
Műsorgyártás
Életkor : 23
Hozzászólások száma : 545

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Csüt. Júl. 04 2013, 17:41

Örülök, hogy ennyire jól elbeszélgetünk, bár ahogy elnézem nagyon nem szeretne beszélgetni. Kezd megváltozni a kedvem is, hogy ennyire nem gondolt rám, hogy mennyire fáj nekem. Mivel a kapcsolatunk alatt más lánnyal nem voltam és nem flörtöltem, mikor lehetőségem lett volna rá.
- Szenvedtem, mikor elmentél. Csodálom, hogy nem láttad rajtam. - Sóhajtok egyet, most már az a múlt, nem számít. Azt hiszem, tényleg túl kéne most már magamat tennem ezen. Mivel szóba kerül a volt barátja, úgy gondolom van annyi jogom arra, hogy megkérdezzem mi történt. De még ennyit sem válaszol. Nem tudom, hogy most minek, de azért kibillentem az egyensúlyából, de már közel sincs annyira jó kedvem, mint mikor találkoztunk. Azt hiszem azzal, hogy felajánlom, hogy bedobom a vízbe, jobb kedvem lesz, de nem igazán, mert ő sem úgy reagál rá, ahogy kéne. Megforgatom a szemeimet, tényleg úgy érzem, hogy távolságtartó lett és egy cseppet sem tett jót neki, hogy elment. Túlságosan is megváltozott és annyira tovább lépett rajtam, hogy még én sem érdeklem. Magam elé nézek, majd felállok, felkapom az ingem a cuccaim a zsebeimbe csúsztatom, miközben elhaladok mellette.
- Akkor ne beszélj semmiről, senkiről. Ne élvezd a nyarat, a tengerpartot... Na, szia. - Mondom sértődötten, majd el is megyek. Felmászok a sziklákra, majd sétálni indulok. Annyira lehangoló, hogy semmiről sem akar beszélni, hogy nem látom értelmét, hogy itt maradjak. Azt hiszem, ezentúl kerülnöm kéne őt, és elfelejtenem, hogy valaha is ismertem és volt hozzá közöm. Zsebre dugott kezekkel sétálok az út felé.
Vissza az elejére Go down
Giselle Veriott
Egyszer volt, hol nem volt...
Életkor : 22
Foglalkozás : The Photographer
Hozzászólások száma : 360

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Csüt. Júl. 04 2013, 18:18

Ahogy beszélgetünk, egyre jobban érzem a fiún, hogy megváltozik a hangulata, bár annyira nem szörnyű az eset. Nem igazán szeretnék beszélni az előző kapcsolatomról, mert nem egy kellemes emlék, ezért amikor rákérdez, igyekszem hárítani a dolgot, remélve, hogy nem kérdez többet. Mikor azonban hirtelen felpattan és elindul a szikla felé, felülök. Először fel sem fogom, mi a fene történik, de lassan kapcsolok és csapot-papot otthagyva indulok a fiú után. Átmászok a sziklán és szerencsére még nem sétált olyan messze, így elkezdek futni, hogy utolérjem.
-David, várj. -próbálom felhívni a figyelmét, majd ha sikerül utolérnem és hajlandó legalább kicsit lassítani, amíg veszek egy nagy levegőt, bele is kezdek a mondandómba.
-Sajnálom... megállnál egy pillanatra? -nézek rá, ha eddig nem állt volna meg.
-Figyelj, sajnálom. Tényleg. Lehet, hogy nem kellett volna elmennem, lehet, hogy sokat hibáztam. De régen sokat jelentettél nekem és fontos voltál. És nem szeretném, hogy most így legyen. Én tényleg szeretnék veled jóban maradni....kérlek. -nézek rá, és az utóbbi időben felgyülemlett feszültség miatt nem tudom visszatartani, egy könnycsepp is legördül az arcomon, de azért nem kapok hisztirohamot. A francba, sosem bírom a húzós helyzeteket... így pedig nem vesznek komolyan. Pedig én tényleg úgy gondolom, ahogy mondtam. Fontos nekem David és nem akarom elveszíteni.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: véletlen találkozás - Giselle és David   Today at 15:38

Vissza az elejére Go down
 

véletlen találkozás - Giselle és David

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next

 Similar topics

-
» Giselle és David ~ mindig összefutunk
» Ha már a véletlen így hozta.... Eleonor és Joshua
» Anne & David - Édeskettes rajzolás
» David Gandy

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: This is Hollywood! :: Archívum-