Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Sebastian McBridge
 
Kőrösi Noel
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 What we gonna do? - IzZin a folyosón?

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Szer. Jún. 12 2013, 13:47


Everytime I walk out the door I see him die a little more inside

Nem törődik azzal, amit mondok. Szándékosan nem törődik azzal, amit mondok. Inkább válaszol másra, én pedig szkeptikus arccal nézek rá.
-Úgy látom, nem csak én vesztettem el a humorérzékemet egy év alatt...-
Gúnyolódok, és arra jutok, hogy ez végül is jó. A gúny az már a gyógyulás jele lehet, nem? Elvégre jobb, mint a semmi, az üresség. Persze őt se kell a szomszédba szalajtani érte. Látom, hogy rohadtul nem érti meg, hogy nem akarok erről beszélni - mármint persze, felfogja, de leszarja. Nekem ez jön le a tekintetéből, a viselkedéséből, és már nem érzem azt, hogy eléggé ismerném minden reakcióját, hogy még átlátok az álarcon.
Kiveszem a sajtot, és majonézt, ő pedig közben bemegy a szobába. Én megtorpanok néhány pillanatra. Muszáj most kipróbálnom, milyen... tudnom kell, milyen lesz. És ahogy telnek a másodpercek, és feltételezem távolodik, úgy érzem folyamatosan, ahogy a balzsam kihűl, nem mintha rám fagyna, hanem mintha lefolyna rólam, és már behatol a fájdalom, behatol minden. Megriadok, nem merek még szembe nézni mindennel, nem vagyok kész erre, inkább gyors léptekkel utánamegyek, a majonézt a mellkasomnak szorítom, mintha ezzel ugyan bent tarthatnám testem böntönében a szívemet, jó helyen, ahol kell.
Így lépek be, látszólag indokolatlanul ölelve a tubust, és leülök az ágyamra, de azért a döbbenet ott bujkál bennem. Aztán csak egyszerűen megvonom a vállam.

-Végül is, nem a te ágyad...-
Visszhangozom gondolatait, anélkül, hogy megszólalt volna. Jobb, ha tudja, akarom, hogy tudja, hogy attól, hogy egy éve már, sőt, több is annak, hogy nem vagyunk együtt, még mindig ismerem. Nagyon jól ismerem őt.
Fura ez az egész... ismét beborít a balzsam, és ismét arra jutok, hogy ez mennyire jó érzés. Majonézt nyomok a krumplira, és sajtot teszek rá, már le volt reszelve, aztán a tálat és a flakont az ágyam mellé teszem a kis asztalra, és lábaimat felhúzva ülök az ágyra, kettő között a tányérral, térdeimet behajlítva támaszkodom a talpammal az ágyon, és szemközt ülök Zinnel, így mögöttem nincs fal, kicsit görnyedek is, de így akarok most.

-Köszönöm.-
Mondom az udvariasságra, és egy krumplit a számba teszek, hümmögve elrágcsálom sajtostól majonézestől. Pont olyanra sütötte, ahogy szeretem, szóval kisvártatva még egy, és még egy falat tűnik el a számban.
Ránézek, a szemei csukva, és azonnal elkap a kísértés. Fogok egy szemet, és arrébb helyezve a tányért, ahol talán nem borítjuk az ágyra, odamászok hozzá (sejtem, hogy érzi az ágy mozgásából és hangjaiból, de nem érdekel) majd az arca elé lógatom.

-Kérsz?-
Kérdezem, és huncut mosoly játszik az ajkaimon, de nem érik el a szemeimet, amit látnék is, ha lenne előttem egy tükör, de szerencsére nem látom, különben tuti ettől is megrettennék.
-Nagyon fincsi. Egy ekkora szervezetnek kell a zsír és a szénhidrát!-
Győzködöm, és a hasára teszem a kezemet, jelezve, hogy mire gondolok. Kifejezetten jól esik ez a könnyed évődés. Azt meg már csak az agyam egy hátsó szegletében regisztrálom, hogy a vibrálás, zizegés meg van ruhán keresztül is, amit a bőrömön érzek.

_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Szer. Jún. 12 2013, 14:12

- Nem vesztettem el, sosem volt - Közlöm egyszerűen, mert most ez tűnik jónak. Annak ellenére is, hogy ez az egész megint olyan ismerős. Ezt szerettem leginkább, amikor így civódtunk, a fene sem tudja miért. Persze ez már nem ugyanolyan. Sosem lesz ugyanolyan. Nem is kell hogy olyan legyen.
A kést elteszem, a krumpliját tányérra teszem, és elindulok befelé a szobába, nem jön utána rögtön, de nem igazán gondolom, hogy ez baj lenne. Fogalmam sincs, mi jár a fejében, és az én elképzeléseimben, az hogy itt vagyok, jelenleg elég kéne, hogy legyen. Végül hamar utolér, és leül ő is az ágyra. A szavaira felhúzom a szemöldököm és azon gondolkozom, mondanom kéne-e valamit.
- Zavar? - kérdezem végül, mert ki tudja, lehet ő lett háklisabb, bár nem tartom valószínűnek. Ezt bizonyítja az is, ahogy kényelembe helyezi magát, és majonézt meg sajtot tesz a krumplijára. Nekem ennyi bőven elég. Nem kell látnom, ahogy ezt meg is eszi, a végén én rohannék a mosdóba, és ahhoz jelenleg semmi kedvem.
- Nincs mit.
Inkább becsukom a szemem, és hallgatom, ahogy enni kezd. Nem jut sokáig, azt is hallom, ahogy megmozdul az ágy, de először nem tudatosul, hogy felém közeledik, csak amikor a hangját meghallom. Kinyitom a szemeim, úgy válaszolok.
- Nem - nem érdekli, a hasamra teszi a kezét, és tovább beszél. Nekem meg összerándul a gyomrom - De... - miért áll el a szavamtól egy ilyen apróságtól? - De a sajtot meg a majonézt szedd le róla. 
Kérem végül, aztán ha ez meg van, akkor kinyitom a számat, hogy beletegye a krumplit. Nem szívesen zsírozom össze a kezem. Persze csak ezt követően jut eszembe, hogy ez így, nem feltétlen baráti, hogy ez így túl közeli, hogy az ujjait nem kellett volna megnyalni. De ha egyszer azok is ott voltak?!

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Szer. Jún. 12 2013, 14:23


Everytime I walk out the door I see him die a little more inside

Megrázom a fejemet, kifejezve ezzel ellentmondásomat. Még, hogy sosem volt... hát jó, így is lehet játszani ezt a játékot. És egyébként meg játék! Hihetetlen, mennyire jó hatással van rám. Már most tudom, hogy nem tudom elengedni.
Aztán bemegyünk, elhelyezkedünk, és a krumlit elkezdem enni, meg próbálok adni neki is. Előbb elutasítja, aztán megkér, szedjem le. Elmosolyodok, nem hittem volna, hogy ez ilyen könnyen fog menni. Odacsúszok mellé, az ölembe veszem a tányért, és egyik kezem mutatóujjával letörlöm róla a sajtot és a majonézt, a másikkal meg a szájába adom. A mosoly szélesebb az arcomon, és ahogy a nylve az ujjhegyemhez ér, hát az olyan dolgokat művel velem, amit már nagyon rég éreztem. Kiráz a hideg, még meg is rándulok tőle. Inkább a krumplira nézek, mert félnék most attól, mit látok az arcán, és eszem pár falatot, hogy visszanyerjem a lélekjelenlétemet. Rápillantok, és ettől csak erősödik bennem a vágy. Mert ezt érzem... nagyon rég kívántam valakit ennyire, és mivel megnyalta az ujjamat, úgy döntök, hogy akkor én is egy fokozattal feljebb kapcsolok, lenyalom a krumpliról a sajtot és a majonézt (ez az a mozdulat, amin már az előbb is járt az eszem) és úgy adom a szájába, kihívó pillantással nézek rá, vajon elfogadja-e. Ha nem, akkor megeszem én, egy pillanatra sem tántorodva el. Azt hiszem, a libidómmal együtt működésbe léptek az ösztöneim, amik a csábítást irányítják bennem - ennyi év után nem csoda, ha már ez is árad belőlem olyan egyszerűen, mint a lélegzés! És most kivételesen még hálás is vagyok a sok "gyakorlásért" és alkalmazásért az elmúlt évek folyamán, mert enélkül tuti, hogy nem tudnék ilyen könnyedén incselkedni vele ilyen állapotban.


_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Szer. Jún. 12 2013, 14:47

Nem vágyom sült krumplira, főleg nem majonézzel és sajttal, de az olajos szag, ami terjeng a levegőben, azért hatással van rám, és persze valamelyest megéhezem tőle. És ha már felajánlja, akkor egy szem krumplit talán még megehetek. Csak egyet, nem többet. Azt is csak majonéz meg sajt nélkül. Figyelem, ahogy az ujjával leszedi róla, a nekem nem tetsző ízesítést, és aztán elveszem tőle, úgy, hogy közben az ujjait is megnyalom. Megjegyzem nem szándékosan, de valamit beindít bennem ez az egész. Emlékek, érzések... Olyan dolgok, amikre nem akarok foglalkozni. Talán ő is ezt érzi, mert nem néz rám, inkább tovább eszik. Ez jó. Legalábbis azt hiszem, hogy jó. Valamiért mégis tovább figyelem, és persze látom, ahogy lenyalja a krumpliról a majonézt. Érzéki? Azt hiszem igen. Nem kéne annak lennie, hiszen ő most rosszul van, de az a krumpli a szám felé közelít, és én automatikusan nyitom ki, nem is igazán arra figyelve. A szemeit nézem, az ahogy néz, teljesen megbabonáz. 
Hogyan képes egyetlen pillanat alatt felborítani mindent, amit eddig felállítottam? Hogyan?! Nem tudom, és nem is számít. Ezzel az egyszerű tettel megtette. Becsukom a szám, ismét megnyalva az ujjait, de ezúttal szándékosan teszem. Jól esik. Arra azonban nem vagyok felkészülve, hogy bármi többet tegyek. Visítozik egy hang távolról, hogy ne hagyjam magam, hogy most menjek el, de nem hallom tisztán, vagy csak nem akarom tisztán hallani? 
Egy biztos, a tekintete az, amitől nem tudok szabadulni. Próbálom megfejteni, mi van benne, mit is tervez, miért csinálja pont most ezt? De nem értem, és nem vagyok biztos benne, hogy meg fogom érteni. A szemeiben nincsenek válaszok a kérdéseimre. Azokban egy ismerős csillogás van, egy csillogás, amivel nem kéne foglalkoznom...

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Szer. Jún. 12 2013, 17:58


Everytime I walk out the door I see him die a little more inside

Nézem őt, és ő megbabonázva néz vissza rám - ebből pedig tudom, amit tudnom kell, és tudom, hogy számomra már nem lesz megállj. Ismét megnyalja az ujjamat, én pedig ezzel egy időben az ajkaimat, majd mielőtt elvenném a kezem, végigsimítok az ajkán, azután megint eszem néhány falat krumplit, és ugyanazzal a módszerrel, mint az előbb, lenyalom, amit nem kér róla, de most a szemeit nézem közben. Kell a kis szünet, szándékos a részemről, hogy jobban fellobbanjon az az ébredező lángocska. Nem tudom, meddig hagy ezzel elmenni, de egyre sűrűbben kap ő is a krumpliból, és egyre közelebb hajolok valahogy közben, nagyon észre sem veszem, már összeér a karunk, a lábunk. Gyorsabban eszem a darabokat, és ő is gyorsabban kapja a magáét.
-Finom?-
Kérdezem rekedt hangon, azt hiszem, ennél egyértelműbb bizonyítéka (ruhában) nem lehetne annak, hogy beindít ez a játék, mélyen megszólít.

_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Szer. Jún. 12 2013, 22:24

A krumplit már lenyeltem, de nyelnem kell még egyet, ahogy végigsimít a számon. Hirtelen olyan száraznak érzem a számat, és szeretném a krumplira fogni. De csak nézem, és nem teszek semmit. Pedig fel kéne állni egy pohár vízért vagy valami hasonló. Nem megy. Figyelem, ahogy eszi a krumplit, és próbálok rájönni, miért izgató az,  hogy lenyal egy-egy szemről egy adag majonézt, majd a számba teszi. Mert akárhogy is, ha valaki mesélné, kiröhögném, de most nem tudnék nevetni. Nem raktam sót a krumplira, mégis ahhoz hasonló érzésem lesz. És a krumpli csak fogy, egy-egy az én számban tűnik el, újra meg újra megnyalva az ujjait is. 
- Nagyon - bár nem vagyok biztos benne, hogy valóban érzékelem a krumpli izét. Valami elpattant bennem, nem tudom mi. De nem tudok rendesen gondolkodni. Olyan ez, mint amikor... nem akarok arra gondolni. Elutasított. Akkor is, és utána is még sokszor. Aztán nem tudom mi változott, de egycsapásra az enyém volt. És ahogy jött, úgy is ment el. Csak valami nagyon megváltozott bennem. Most pedig, nekem kéne ugyanezt tenni, de képtelen vagyok rá. A krumpli elfogy és azon kapom magam, hogy a tányéron maradó kevés majonézt felszedem az ujjammal, és én nyúlok az ő ajkai felé, remélve, hogy lenyalja majd. Közben meg megnyalom a számat, mert mostanra tényleg nagyon kiszáradt.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Szer. Jún. 12 2013, 22:43


Everytime I walk out the door I see him die a little more inside

Nyelnem kell a válaszától, és folyamatosan etetem hol őt, hol magamat a krumplival, amikor elfogy, akkor pedig már tenném le a tányért, de odanyúl, és kitörli az ujjával, majd felém nyújtja. Megnyalja az ajkát, pedig azt én akarom nyalni. Leteszem az ölemből a tányért, de már fordulok is felé. Megfogom a kezét a csuklójánál, és odahajolok. A szemébe nézek, majd kinyújtom a nyelvemet, hogy végignyaljam az ujját, eltávolítva a fehér masszát róla. Ahogy a hegyéhez érek, megcsókolom, és a fogaimmal finoman megérintem. Az ajkaim közé fogom az ujját, lecsúszva rajta a keze felé lenyalom a majonézet teljesen, és megszívom.
Ez a játék már tényleg az utolsó csepp nálam, érzem, hogy a melleim megkeményednek, a testem felhevül még jobban, teljesen beindulok, ahogy az ujját kezdem szopni hevesen. Mozdulok, a lábamat átvetem a derekán, és így szembe kerülök vele az ölében, de továbbra se hagyom abba a tevékenységet, és ahogy rá nézek, tudom, hogy tudja, azt képzelem, egy egészen másik testrésze van az ajkaim között. Felsóhajtok, ahogy elengedem az ujját az ajkaimmal, és a kezét is, hogy azután mindkét kezét megfogjam, és a melleimre húzzam. Remélem, nem mondja azt, hogy álljak le, de mivel csábítani, mint azt már említettem, szinte ösztönszerűen tudok, így kész érveim vannak arra az esetre is. A melleimre simítom a tenyereit, és egy nyögéssel nekifeszülök, a hátam finoman hajlik ívbe a mozdulatra, és közben a csípőm is előre mozdul, a fejem kicsit hátrahajlik, lehunyom a szemeimet. Egyre jobban felizgat, amitől meg csak mocorognom kell, így ösztönösen meg is vonaglok az érintésére.
Kezeimmel a felsőm aljához nyúlok, és elkezdem felhúzni, de ha inkább ő csinálná, akkor szívesen átadom neki a terepet, közben pedig a szemeit figyelem, és szándékosan mozdulok úgy, hogy végigsimítva összedörzsölődjünk azon a helyen, ahol össze kellene forrnunk.


_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Szer. Jún. 12 2013, 23:19

16

Nem vagyok normális. Tudom, hogy nem vagyok az, de már kár ezen agyalnom. Ahogy megfogja a kezem, és az ujjammal kezd játszani, úgy leszek egyre keményebb a nadrágomban. Látom rajta, hogy ő is mást képzel az ujjam helyére, és nem is értem, hogy akkor miért nem cseréljük le az ujjam, de nem tiltakozom, élvezem. Élvezem, ahogy az ölembe kúszik, ahogy az ujjamat szopja. Kissé eltátom a számat, ahogy nézem, mit művel, és a levegőt is gyorsabban kezdem venni. 
Aztán abbahagyja és a kezeimet a melleire húzza. Megfordul a fejemben, hogy kicsik, de nem tudom honnan jön ez a gondolat, egyébként is jó hozzájuk érni, nem számít, hogy mekkorák. Főleg akkor nem, ha egyetlen érintéssel ilyen reakciót válthatok ki belőle. A nyögése, ahogy ívbe feszül, csak olaj a tűzre. Masszírozni kezdem a melleit, ösztönszerűen, úgy, ahogy emlékszem, hogy a leginkább beindult.
A felsőjéért nyúl, és én csak egy pillanatra engedem el, hogy segíthessek neki és ennyivel is könnyebb doglom legyen. Ahogy pedig hozzám simul, én is felnyögök, mert mostanra tényleg nagyon szűk lett a nadrágom, és úgy hiszem, meg kéne szabadulnom tőle. Mégsem azzal foglalkozom. Hanem a melltartót szedem le róla, mert az is felesleges, és csak útban van. 
Eszembe jut, hogy nem szabad ilyesmit csinálnom, de kirázom a fejemből, nem tudom, hogy pontosan miért és ezért nem is foglalkozom vele. A melleihez hajolok. Megnyalom, megcsókolom, gyengéden harapom meg az egyik mellbimbóját, aztán be is kapom, és megszívom. Közben a másik mellbimbóját két ujjam közé csípem, úgy ingerlem tovább.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Szer. Jún. 12 2013, 23:44


Everytime I walk out the door I see him die a little more inside

16

Ahogy a melleimet gyömöszöli, érzem, hogy egyre nedvesebbé válok. Minden érintése mélyen odalent visszhangzik bennem, levesszük a felsőmet, azután megszabadulunk a melltartómtól, nem is érdekel, hol landol. Végre kezelésbe veszi a bimbóimat, és ez nagyon, nagyon jó, többször is felnyögök az érzésre, azt hiszem, tényleg nagyon rég volt már utoljára ilyen jó, hogy valaki ennyire tudja becézni a testemet. Kezemmel lesimítok a bimbómat ingerlő karján, hullámokban önt el a kéj. A mellkasán húzom végig kezemet, le, a hasáig, ahol már a körmeimet is bevetem ösztönösen karcolva végig a bőrét, nem fájdalmasan, csak érezhetően. Fejem újra és újra hátrahanyatlik izgató érintéseire, míg már egész messzire jutok, így leállítom. Az ajkaihoz hajolok, beszívom az alsót, puha csókokkal végigsimítom a felsőt, és a nyelvemmel masszírozom az övét, majd a füléig csókolom, fogaimmal megragadom a fülcimpáját, és meghúzom kicsit.

-Magamban akarlak érezni, ahogy megtöltesz, ahogy belém élvezel.-
Súgom teljesen készen állva arra, hogy tettekre váltsam a szavakat. Kezeimmel a hasa aljához nyúlok, és elkezdem felhúzni a pólóját, hogy levegyem, és ehhez fel kell ülnie, azaz még közelebb kerül, bár lényegében ez nem igaz, ugyanolyan távolságra van, mint ha ráhajolok, csak így sokkal közelebbinek, intimebbnek tűnik a helyzet.
Eldobom a pólóját, kezeim a hajába szántanak, és meghúzom a tincseit finoman, felém fordítva fejét habzsolom az ajkait, igyekszem nem vérét serkenteni, de amennyire be vagyok pörögve, ezt nem tudom garantálni.
Átkarolom, és ahogy a bőre a bőrömhöz ér, az valami csodálatos, hangosan felnyögök az intenzív érzésre, ahogy megdolgozott mellbimbóim nekifeszülnek kemény mellkasának. Megint megvonaglok rajta, de most nem hagyom abba a mozgást, meglovagolom így, ruhán keresztül dörgölőzve hozzá, a farmereink anyaga pont a megfelelő helyen érint a bugyimon keresztül.


_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Csüt. Jún. 13 2013, 00:45

17 Razz

Szeretem, ahogy reagál arra, amit csinálok. Ahogy megfeszül, ahogy nyög, ahogy a keze a mellkasom simítja, ahogy gyengéden karmolni kezd. Igen, ez már hiányzott. Minden, amit a szexről tudok, tőle van, és hirtelen úgy érzem, hogy meg kell neki mutatnom, mennyi mindent tanultam. 
Nem bánom, hogy leállít. A határozottsága, az, hogy pontosan tudja mit akar, csak még jobban felizgat. Behunyom a szemem, ahogy az ajkaim kezdi harapdálni. Visszacsókolok, vadul, és kissé elveszetten, mert most az vagyok. Elveszett. Csatát vesztettem érzem. De jelenleg édes a büntetés. Nyögök egyet, ahogy a fülem is harapdálni kezdi, aztán elhagyja valami morgásféle is a torkom, ahogy meghallom a szavait. 
Kinyitom a szemem. A tekintetemmel az övéit keresem. Azokba a szép szemekbe nézek, ahogy a hasamnál kezd matatni, hogy engem is megszabadítsunk egy feleslegessé vált ruhadarabtól. A testünk összesimul, ahogy a hajamba túrva magához húz egy újabb csókra, és lassan lovagolni kezd rajtam, így ruhán keresztül. A hátára siklik a kezem, onnan le a derekára, a fenekére. Ott aztán megmarkolom és segítek neki, őrület ez az egész. 
Aztán el jön az a pont, hogy nem elég ez sem, és megállítom. Ledöntöm az ágyra, és kigombolom előbb az ő nadrágját aztán a sajátomat, hogy aztán pillanatok alatt szabaduljak meg attól és az alsómtól is. Teljesen felesleges lenne két lépésben csinálnom. Róla is egybe húzom le a bugyit meg a nadrágot. Semmi kedvem tovább várni.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Csüt. Jún. 13 2013, 01:06


Everytime I walk out the door I see him die a little more inside

18+

Tartok tőle, hogy le akar állítani, ezért ahogy egyre tovább engedem, egyre inkább próbálom elérni, hogy képtelen legyen ellenállni, hevesebb vagyok, szenvedélyesebb.
Ahogy felmordul, bizseregni kezd tőle a bőröm mindenhol. Igen, ez az a hang, ami ma megmentett, és ő az, akitől ma el fogok veszni a gyönyörben. Tökéletes eszköz a tökéletesen pihentető alváshoz: ájulásig kefélni. Levetkőztetjük egymást, azután meglovagolom, ő pedig a fenekemet fogva húz magához, és sürgeti a tempót. Érzem, ahogy egyre közelebb kerülök a csúcshoz megint, de megint egy lehelettel előtte állunk meg, bár én most nem feltétlenül akartam. Mindenesetre amit csinál, hogy levetkőztet mindkettőnket, az megbocsátható, érzem magam alatt a puha ágyat, emelem a csípőmet. Végigpillantok a testén, és megnyalom az ajkaimat, azután elkapom a csípőjét.

-Csináld!-
Nyögöm, és közben a lábaimat köré fűzve, kezeimmel a fenekét markolva magamba húzom őt, nem mintha fel tudnám fogni, mennyire kellett húzni, és mennyire hatol ő magától belém, de úgy hiszem, nem kell meghívó, vagy könyörgés.
Ahogy belém csúszik, felhevült, kielégülésre vágyó testem azonnal a gyönyör martalékává válik, nyögve hanyatlik le kezem a fenekéről, és veszek el az érzések tengerében, és a puha ágyneműben. Csak néhány pillanatig tart ez, lábaimmal még mindig ölelem, nem akarom, hogy kihúzódjon belőlem, inkább úgy mozdulok, hogy még mélyebben férjen hozzám, hangosan felnyögök, attól, hogy én még az orgazmusban fürdőzöm, élvezhet. Sőt, engem ez kifejezetten izgat, hogyha nm törődve azzal, hogy épp atomjaimra hullom a fellegekben, tovább mozognak bennem. Ez olyan nyers, olyan hatalmaskodó, kicsit kiszolgáltatott, őrülten szexi. Megkönnyebbülésre vágyó testemnek nem kell több, hogy újra készen álljon a vágtára, lábaimat lefejtem róla, csípőmmel jobban alá csúszok, még mélyebben akarom, és így a lendülettől teljesen kitölt, hogy hangosan felkiáltok.

-Ó, Zin... gyorsabban!-
Kérem, és kezeimmel a hátába kapaszkodom, a széles vállait karolva, körmeimmel szántok végig a bőrén, ajkait kapom el egy csókra, és jó hosszan nem eresztem el. Talán só ízt érzek a számban, azt hiszem, a vére serkent, túl heves vagyok, de nem vagyok képes arra, hogy rendesen megnézzem, és megbizonyosodjam erről. Kezeimmel hajába túrok, megragadom, finoman meghúzom a tincseket. A hangok, az illatok, a teste melege, és súlya teljesen elkábítanak.

_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Csüt. Jún. 13 2013, 11:47

18+

Ha látom is az arcán, az enyhe csalódottságot, amiért leállítottam nem igazán foglalkozom vele. Lehúzom róla is a maradék ruhát, és én is kibújok a sajátomból. Ez ellen pedig neki sincs semmilyen kifogása. Sőt, azt hiszem kifejezetten tetszik neki. Van valami a pillantásában, amitől egy pillanatra még zavarba is jövök, de ahogy körém fonja a lábait, és megérzem a kezeit a fenekemen, már mondania sem kéne, csinálnám én magamtól is.
Még mindig nem tudom, hogy mehet ez ilyen könnyedén vele, de nem is számít. Ahogy belemerülök, ő rögtön elélvez. Érzem, ahogy összehúzódik körülöttem, és kell nekem is pár pillanat, mielőtt mozogni kezdek, különben lehet úgy járnék, mint ő. Túl régen voltam nővel, túl régen voltam Vele. De tényleg csak egy másodperc az egész, és mozogni kezdek, egy nekem kellemes tempóban. Neki most úgyis mindegy. Egyelőre még valahol máshol lehet.
Persze nem kell neki sok, hamar készen áll újra, és közelebb csúszik, úgy helyezkedik, hogy mélyebben hatolhassak belé. Ez nekem is csak jó, ezért is lökök rajta nagyobbat, erősebben, keményebben, és mikor kéri már gyorsabban is.
Karmol, és ez megvadít, még gyorsabban mozgok tőle, még erősebben. Igazából nehéz így csókolózni, és a szám is vérezni kezd, de nem foglalkozom vele, mert nem is igazán érzem, csak azt, ahogy hullámokban rám tör a kéj. Hangosan belenyögök a csókba, ahogy néhány utolsó, rendszertelen lökéssel elélvezek. Aztán Izziere nehezedem, persze csak részben, mert félig a kezemen támaszkodom, de kell egy kis pihenő, mert elfáradtam...

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Csüt. Jún. 13 2013, 12:25


Everytime I walk out the door I see him die a little more inside

18+

Szeretem benne, hogy nem egy puhapöcs. Ha azt kérem, legyen durva, akkor gondolkodás nélkül megteszi, és még élvezi is, én meg pláne. Mindemellett mégis tud gyengéd lenni, és odaadó, nem érzem magam olcsónak, és kihasználtnak sem, még így sem, hogy nem is vagyunk együtt.
Ahogy közelebb csúszom hozzá, erősen csapódik belém, amire persze felkiáltok - nem vagyok egy halk teremtés, hát még szex közben. Olyan összhang van közöttünk, amit nagyon ritkán tapasztaltam, és ennek nyilván rengeteg köze van az érzelmekhez, amit akkor fedeztem fel (vagy talán inkább újra) amikor belé szerettem.
Gyors tempót diktál, mindkettőnkben épül a sürgetőbb és sürgetőbb vágy a kielégülésre, de ez most az ő köre, viszonylag hamar (már az általam korábban megszokotthoz képest) elélvez, és ahogy belém lökődik és lövell, az mennyei.
A testem megkönnyebbülésért kiált, könyörög, dacolna a természettel, de engem ez most nem érdekel. Rám nehezedik, de nem csúszik még ki belőlem, nekem pedig felettébb tetszik ez a kitöltöttség. Hátrasimítom a haját, és a mozdulatot folytatva végigsimítok a vállain, a hátán, a derekán, majd az oldalánál visszahúzom a kezemet, egy nagy kört leírva.
Furcsa, de nem csak, hogy sokkal jobban érzem magam, tisztábbnak is. Biztos vagyok benne, hogy ez a löket kellett ahhoz, hogy a mélységesen mély gödörből némi kiutat találjak, és nem a szex miatt, hanem inkább az érzések miatt - a testiség csak a bónusz a történetben. Ettől függetlenül tudom, hogy nagyon hosszú, és keserves út áll még előttem, de nem akarok erre gondolni, sőt, azt sem akarom, hogy ő gondolkodni kezdjen - mert ahogy ismerem, az sok mindent elrontana most. Élvezni akarom, és biztos vagyok benne, hogy ő is élvezni akar engem.


_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Csüt. Jún. 13 2013, 20:03

18+

Jó vele a szex. Soha senkivel nem volt ilyen. Nem tudom, hogy lesz-e. Nem tudom, hogy azért van-e, mert ő volt az első, vagy szimplán csak mert egyformán őrültek vagyunk ehhez. De lehet, nem lennék ilyen, ha nem ő lett volna... Ah, bonyolult. Csak azt tudom, hogy ez most jó, hogy ez nekem kellett, már nagyon. Nem kell magam visszafogni, lehetek durva és vad, ahogy arra szükségem van. Igaz, amíg nem hatoltam belé, nem éreztem, hogy ez kell, de most érzem, és ennek megfelelően működöm. 
Talán hamarabb élvezek, mint máskor, én viszont ezt nem érzékelem. Megkönnyebbülök. Sokkal jobb így, mint egyedül a zuhany alatt állva. Hiába ugyanaz a végeredmény, mégsem okoz olyanfajta kielégülést, ha magamnak csinálom, mint most ez. Egyszerűen könnyednek és problémamentesnek érzem magam, és ebben a könnyed állapotban, nehezedek rá félig-meddig, még mindig csókolva az ajkait, és nem foglalkozva semmivel sem. 
Persze ez az állapot nem tart sokáig, fáradtnak érzem magam, de közben tisztul is a fejem. Ami nem csoda, egy másik részem, kókad, és így újra tudok gondolkozni. Ez jelenleg nem lenne jó, de persze ez még nem jut eszembe.
Elszakadok a szájától. Kinyitom a szemem, és érzem, hogy valami nem jó. Inkább vissza is csukom gyorsan és az arcom Izzie feje mellett a párnába temetem. Lassan kicsúszom belőle, és kicsit helyezkedem, hogy mellé fekhessek. Azt hiszem, felállni, most nem tudnék.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Csüt. Jún. 13 2013, 21:40


Everytime I walk out the door I see him die a little more inside

18+
//A jelzésen felül pluszban megjegyezném, hogy kifejezetten lényegre törő szóhasználatú reag, aki az ilyet nem szereti, ne olvasson tovább!//

Felnyögök, ahogy kihúzódik belőlem, és az oldalamra fordulok, felé, automatikusan, ahogy mellém fekszik. Jól áll neki a most keféltem haj, bele is túrok jól. Nagyot sóhajtok, annyira könnyűnek érzem magam, habár még mindig sajgok kicsit attól, hogy felizgatott, és nem élveztem el. Tovább simogatom, hol az ujjhegyeimmel, hol a körmömmel, és tudom, hogy még egy kis időm van, amíg el nem kezd agyalni, ami pedig most egyikünknek sem lenne jó. A kapcsolatunk általában abból állt, hogy az érzelmi dolgokat elmagyaráztam neki, hogy működnek, és meg is mutattam, de erre most még nem lennék képes, még túl intenzív bennem a sok érzés, ami ma ért. Én az érzelmekért, ő a racionalitásért volt mindig felelős, de ártalában én voltam az, aki tarolt, és ez az egyenlőtlenség nem volt a legideálisabb. Az érzelmek ugyanis sokkal manipulatívabbak, mint az észérvek.
Szóval hagyom pihegni egy kicsit, azután a simogatásaim már nem csak kedveskedőek, de becézőek is. Csábítóak. Egyre sűrűbben érintem a hasa alját, és ajkaimmal is az övéihez hajolok.

-Bocs.-
Súgom az ajka miatt, mert az ugye nekem köszönhetően kezdett megint vérezni. Felkönyökölök, és végignézek rajta szemérmetlenül, ahogy elnyúlik mellettem az ágyon tökéletes meztelenségében. Határozott, és cseppet sem kételkedő mozdulattal nyúlok hajszolt testrészéhez, és simítok végig rajta. Kacéran elmosolyodom, és végignyalom az ajkaimat.
-Ha jól emlékszem, ígéretek köttettek itt pillantásokkal...-
Lehelem, és arra gondolok, amikor az ujját nyalogattam. Tényleg sokkal, sokkal jobban érzem magam, mint mielőtt egymásnak estünk. Gyógydugás.
Én nem szeretek tartozni, ígéreteket megszegni sem, pláne, ha az egy ilyen hasznomra váló ígéret. Kap egy csókot az ajkaira futólag, majd lecsúszok mellette, a következőt már az ágyékára kapja. Férfiassága két oldalára simítom a hüvelyk és mutatóujjamat, így kezdem ébresztgetni, mert még koránt sem végeztem vele. Azt hiszem, Zinnek is már nagyon hiányozhatott egy kiadós dugás, és most kap egy minőségi szopást is. Ha már netán elfelejtette volna, kivel van dolga, most ez jó emlékeztető lesz rá - tényleg hálás vagyok neki a mai estéért, amit az előtt tett értem, mielőtt egymásnak estünk volna.
Tovább becézgetem a "kis" pajkost, ajkaimmal és fogaimmal pedig megcirógatom körülötte a bőrt, majd amikor félkemény, akkor egy határozott nyelvcsapással végignyalom. Egy pillantást kap tőlem, tudom, hogy szeret nézni, miközben együtt vagyunk, és ha épp elkapom a tekintetét, akkor tudhatja, hogy ez most gyilkos lesz. Halálian fogja élvezni, és nem is akarom tovább várakoztatni, mohón rávetem magam a farkára, hogy azután amilyen módot csak ismerek, hosszan, mélyen szívva-szopva imádjam a játékszerét.


_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Pént. Jún. 14 2013, 11:39

18+

Fekszem mellette, és biztosan csak azt tudom, hogy most nem szeretném kinyitni a szemem. Simogatni kezd, én pedig a cirógató ujjaira koncentrálok. Hamar változnak a mozdulatai, de nem bánom. Az ajkai az ajkamhoz érnek, és amikor megszólal kinyitom a szemem.
- Ha nyoma marad, utálni foglak - ezt veheti úgy, hogy meg van bocsátva, de akár úgy is, hogy sosem bocsátom meg. Nekem mindegy. Nem látom most, és remélem, hogy pár nap múlva már a tükörben sem fog megjelenni. Figyelem, ahogy felkönyököl, ahogy végignéz rajtam. Elégedettnek látszik, ez engem is azzá tesz. A mozdulatára, ahogy férfiasságomhoz ér, felfelé görbül a szám sarka.
- Ah... - szép ígéretek voltak, én is emlékszem, és ez az értelmetlen hang, amit éppen kiadtam, ezt próbálja megerősíteni. Nem vagyok túl kommunikatív. Sosem voltam, de tudom, hogy érti. Már az is izgató, ahogy az ajkait megnyalja közben, főleg, hogy tudom, mi jön ezután. A futó csók közben behunyom a szemem, aztán amíg ő lejjebb csúszik én a hátamra fekszem, hogy kényelmesebb legyen ez, mindkettőnknek.
El akad a lélegzetem, ahogy megérzem az ajkait, pedig ez még csak egy apró puszi volt. Aztán a kezét kezdi mozgatni, és szép lassan újra életet lehel lenti barátomba.
Kinyitom a szemem, és nézem, amit csinál. Nem tudom mások szoktak-e ilyet, de én szeretem nézni, máskülönben nem élvezem annyira. Egy pillanatra összeakad a tekintetünk, és attól, amit a szemeiben látok, megrándulok. Tele van ígéretekkel. Jó ígéretekkel. Nem is vár tovább bekapja, én meg ezzel egy időben hangosan felnyögök. Hiába szeretném nézni, amit csinál, ahogy szívni kezdi, megfeszül a hátam is. Időnként azért rá-rápillantok, két nyögés, borzongás, vagy bármi között. 
Annyi különböző reakciót vált ki belőlem, olyan hullámok futnak végig a testemen, amikről azt sem tudtam eddig, hogy léteznek. Imádom, amit csinál, ahogy a nyelvével játszik, ahogy a fogait használja, ahogy megszívja. 
Jól csinálja, én meg élvezem, minden másodperccel jobban és jobban. Végül eljutok arra a pontra, hogy egyszerűen nem elég így, ennyi... A kezem a hajába túr, és célzás jelleggel mozdul, hogy csinálja gyorsabban. A levegőt már percek óta összevissza kapkodom, a szívem is vadul kalapál, de akkor is arra van szükségem, hogy gyorsabban csinálja, hogy teljesen bekapja, hogy erősebben szívja meg. Túl sokat akarok, már nézni sem bírom, hiába szeretném, valami kéjes ködben úszom, abban sodródom a kielégülés felé. Aztán egyszer csak ott vagyok, minden izmom megfeszül, majd elernyed, én meg hangosan nyögve, a szájába élvezek. A köd nem szűnik, kapkodom tovább a levegőt, és csodásan érzem magam...

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Pént. Jún. 14 2013, 13:57


Everytime I walk out the door I see him die a little more inside

18+
//A jelzésen felül pluszban megjegyezném, hogy kifejezetten lényegre törő szóhasználatú reag, aki az ilyet nem szereti, ne olvasson tovább!//

Intenzíven szopom, és a nyögéseivel csak olajat önt a tűzre. Én az erősséget, ő a gyorsaságot pártolja, ahogy a hajamba túr a kezével, és mozgatja a fejem - határozottan tetszik, így boldogan teszek eleget vágyainak. Erősebben szívom, teljesen a számba véve, és gyorsabban mozgatom a fejemet, az ajkaimat, mindahányszor a végéhez érek, megnyalom a hegyét a nyelvemmel, így pedig hamarosan teljesen a rabommá válik, és elveszik a gyönyörben. Nagyot nyelek, jó íze van, majd pajkos elégedetten mászok vissza mellé.

-Azt hiszem most nagyon örülsz, hogy ismersz...-
Mondom magabiztosan, és elnyúlok mellette. Furán hangozhat, de ez a fajtája a fehérjebevitelnek már rettentően hiányzott, és nem szoktam csak úgy akárkit leszopni... nem, ahhoz előbb bizonyítania kell a srácnak. Elégedetten sütkérezek a bizsergő ajkaimra gondolva, nem figyelve a még mindig (vagy a szopástól újra) felizgatott, sajgó testrésemre. Megmozgatom kicsit a nyakamat, és kétségtelenül azt várom, hogy újra harcra kész legyen. Kell ez nekünk, mint a tisztító levegő, már tudom, hogy nem csak nekem, érzem.
Az éjszaka további része összefolyik, ahogy követik egymást az intenzív érzések, a pozíciók, a nedvek, a vágyak és sóhajok. Csupa érintés, érzés, nyelv és kéz, láb és mámor vagyunk, újra meg újra elveszve egymásban - hátulról, ülve, állva, a fürdőben, a konyhában, a földön, az asztalomon, az előszobaajtón... végül az ágyban kötünk ki, szó szerint ájulásig kefél, még szerencse, hogy nem a földön alszom el, azért az nem olyan kényelmes, a karjai a puha ágyban sokkal jobbak.

A fény ébreszt fel, elfelejtettem behúzni a függönyt. Korán lehet még, feltételezem, de igazából fogalmam sincs. Zin mellkasán heverek, testeink tökéletes meztelenségében, nem is érzem a takaró hiányát. Mozdulok, a hátamra fordulok, még mindig csukott szemmel, aztán nagy nehezen ki merem nyitni. Gyors leltárt végzek: kidörzsölődött mellek, duzzadt ajkak, remegő lábak, sajgó hátsó, túlgyönyörködtetett hüvely. Hmm, ez már igazán hiányzott, de képtelen vagyok még elmosolyodni. Sóhajtok egyet, nem kell oldalra néznem, hogy tudjam, ugyanolyan nyitott szemekkel fekszik a hátán, mint én.

-So Ra a barátnőd?-
Kérdezem, bár javarészt már az előtt tudom a választ, hogy megmondaná. Randizott vele, és Soso kerül engem már egy jó ideje, csak eddig nem tűnt fel. Lehet, hogy csak túlbonyolítom, de ez már ki is derül, amint megkapom a választ.
-Elmegyek zuhanyozni, utána... tanítok neked valamit a kapcsolatokról.-
Ránézek, ma először, mármint az arcára. Irtó dögös a most keféltem magam halálra hajával. Azt hiszem, egy igazi főnyeremény! So Ra szerencsés lány.
Felülök, és a pillantásom annyit mond neki, hogy ha akar, jöhet, csatlakozhat hozzám, azután ahogy vagyok, pucéran, kimegyek a fürdőszobába zuhanyozni. Ha jön, jó, ha nem, úgy is. Azt meg tudom, hogy elmenni nem fog, mivel az ajtó zárva, a kulcsot meg nem oda tettem most, ahová szoktak... lényegében nem is igen tudom, hol van, szóval biztos nincs szem előtt.


_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Pént. Jún. 14 2013, 15:24

Úgy alszom, mint akit fejbe vágtak. Hullafáradt vagyok, meg sem mozdulok, egyszerűen csak döglök, egészen addig, amíg az a szemét Nap, fel nem kúszik az égre, és bele nem világít az arcomba. Lassan hunyorogva nyitom ki a szemem, és először pislogok néhányat, mielőtt tudatosul a vörös hajzuhatag a mellkasomon. Sóhajtok egyet. Gyorsított felvételként pörögnek le a szemem előtt a tegnap képei, ahogy mozdulatlanul fekve a plafont kezdem bámulni. 
Mit tettem? Miért? Miért pont vele? És mit mondok So Ranak? És miért érzem most hirtelen ilyen szarul magam? Egy részem félrelökné a mellettem szuszogó nőt, egy másik, azt mondja, nem ő hibázott, mert én mentem bele a játékba. 
Becsukom a szemem és nyelek egyet, nem tudom mit tegyek. Utálom a helyzetet, és mindenkit. Nem tudom mi bajom van. Mármint persze, tudom. Ezt hívják bűntudatnak. So Ra miatt van, mert most ő a barátnőm, és ez nem fair vele szemben. De visszacsinálni nem tudom...
Ilyen nagyon értelmes, tőlem egyébként távol álló gondolatokkal fekszem az ágyba, és oda lyukadok ki, hogy a legjobban magamat utálom, és ettől sem jobb.
Közben Izzie is mozdul, és rögtön kérdez is. Ahogy kiejti So Ra nevét, be kell csuknom a szemem, hirtelen fáj ez a egész. Így kimondva, sokkal rosszabb, mint a gondolataimban volt. Rápillantok és bólintok, aztán kifújom a kérdése óta bent tartott levegőt.
Könnyedén mozdul, indul el, és közli is, hogy mit fog csinálni, én meg tovább bámulom a plafont, és azon gondolkozom, akarom-e, hogy bármit is tanítson nekem, hogy nem lenne-e jobb, ha elmennék?
- Főzök kávét - mondom végül, mert az biztos, hogy nekem leginkább arra van szükségem. Zuhanyozni is kéne, de pillanatnyilag a kávé sürgetőbbnek tűnik. Ő a fürdőben tűnik el, én meg a szobában szétdobált cuccaim közt kutatok, az alsómért, meg a nadrágomért. Elhúzott szájjal húzom magamra mindkettőt. Tiszta ruhákba vágyom. De meztelenül nem mehetek végig a folyosókon. Maradok inkább így.
A konyhában kávét készítek, és előveszek két bögrét, az egyikbe töltök magamnak, a másikat üresen hagyom, majd ő eldönti akar-e inni. Aztán az ablakhoz sétálok és a párkányon megtámaszkodva, a semmibe bámulva szürcsölöm a kávém. Nem ízlik. So Ra kávéja finomabb, de valószínűleg abból többet nem iszom. Furcsa, de erre a gondolatra, szorítani kezd a mellkasom.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Pént. Jún. 14 2013, 15:52


Everytime I walk out the door I see him die a little more inside


Megnyitom a csapot, a jótékony vízsugár alá állok, és persze azonnal elöntenek a gondolatok, és érzések. A testem megborzong, a fájdalom elkezd gyűlni a gyomromban, és érzem, ahogy az arcom eltorzul tőle. A kapaszkodót fogva a földre csúszok a zubogó víz alatt, a lábaimat felhúzva összegömbölyödöm kicsire, és a térdeimre támasztom az arcomat, hagyom, hogy kitörjön belőlem a zokogás. Tudom, hogy ettől is megtisztulok, és ez legalább érzés, a fájdalom elér hozzám, nem vagyok érzéketlen!
Hosszú percekig ülök így, amíg végül csillapodni kezd bennem a háború, és Zinre gondolok. Felállok, gyorsan lemosom magam, a hajamat, azután elzárom a vizet, kinyitom az ajtót, kilépek, hajamat egy törölközőbe csavarom, és felveszem a köntösömet. Visszamegyek hozzá, már tudom mit akarok neki mondani, a konyhában találom. Odalépek mögé, gyengéden megsimítom a hátát, megvárom, hogy felém forduljon, azután megsimítom az arcát is.

-Szeretlek Zin. Nagyon, nagyon szeretlek, és ha szavakba önteném, mit meg nem tennék azért, hogy ez elég legyen, akkor is csak a gyenge utánzatát tudnám megfogalmazni az elszántságomnak. Egy tökéletes világban feleségül vennél, te lennél a tökéletes férjem, lenne egy szekérderéknyi gyerekünk, és szétszexelnénk a házunkat.-
Elnevetem magam az utolsó szavaimra, mert hát... ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni. Kicsit keserédes még a magam számára is ez a hang.
-De ez... nem egy tökéletes világ, és én nem vagyok a tökéletes nő számodra, mert nem tudlak úgy szeretni, ahogy megérdemled.-
Ismét kicsordulnak a könnyeim, és néhány pillanatra be kell harapnom az alsó ajkamat, hogy újra meg tudjak szólalni zokogás nélkül. A szemeimet is behunyom, próbálom visszatartani ezzel a többi könnycseppet, a kezem is lehanyatlik az arcáról a konyhapultra. Kinyitom a szememet, és tudom, hogy ha a tekintetembe néz, akkor olyan mély fájdalommal találkozik, ami nagyon ijesztő lehet.
-Én... már régóta nem vagyok ép. Eltörtek, sok évvel ezelőtt. Talán sosem fogok már normálisan működni. Sajnálom, hogy ezt nem mondtam, és sajnálom, hogy olyan durván löktelek el, nem hittél nekem, amikor azt mondtam, nem vagyunk egymáshoz valók. Te... te vagy! Olyan jó voltál hozzám, olyan gyengéd, mindig azt csináltad, amit akartam és akartál, és sosem hagytad, hogy félrevezesselek, pedig próbáltalak, mindent megtettél, hogy boldoggá tegyél.
És az is voltam. Boldog voltam, nagyon, de... értsd meg, egyszerűen én senkinek való vagyok! Azért szakítottam veled, mert nem akartalak még jobban bántani, de csak hibát hibára halmoztam, és mindent elrontottam, és bántottalak.-

Egy pillanatra mellkasára teszem a kezemet, a szíve fölé, már nem tudom visszafogni a könnyeket, csak azon igyekszem, hogy a sírás ellenére is próbáljak értelmesen beszélni.
-Sokkal jobbat érdemelsz nálam. A legjobbat érdemled, és kérlek, ne állj meg a kereséssel, amíg megtalálod, mert neked van esélyed rá, neked ez  meg lehet, tudom, ismerlek annyira! Ha Soso az... akkor soha ne engedd el.-
Nem tudok most tovább beszélni, csak elveszetten nézek körül. Szeretném megölelni, nagyon szeretném, de nem merem. Ilyet sem éreztem még vele.
És bizonyítandó, hogy mennyire ismer, megteszi helyettem, és átölel. A mellkasára hajtom a fejemet, és sírok tovább, érzem, mennyire fájdalmasak ezek a könnyek, az elengedés könnyei, a tehetetlenségé, és a megváltásé, ismét ez a kétesség, hogy egyszerre rossz, és csodálatos.

-Kérlek, bocsáss meg! Nem akarlak elveszíteni... tényleg szeretnék a barátod lenni, csak nem tudtam jól kifejezni. De azt hiszem, most már el tudlak engedni.-
A karjaiból nézek fel rá, így csak az állát látom, kivéve, ha felém fordítja a fejét, vagy hátralép valamelyikünk. Én megteszem, bizonyítandó ezzel a mozdulattal is, hogy tényleg képes vagyok elengedni őt.

_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Szomb. Jún. 15 2013, 09:24

Megfordulok, ahogy a hátamhoz ér. Szeretném megkérdezni pár dologról, de nem teszem, mert ő az arcom kezdi simogatni, majd meg is szólal. Még pont időben teszem le a bögrét. Amit, és ahogy mondja, az eléggé meglep. Nem, nem ejtettem volna el. De biztosabb, hogy a konyhapulton van.
Nem értem miért mondja ezt most el nekem, és hogy miért akarja már megint megmagyarázni, miért nem működik a kettőnk kapcsolata. De figyelek rá, és nem szakítom félbe, hiába van rá késztetésem. Vajon feltűnik neki, hogy megtanultam hallgatni? 
Mosolyra húzom a szám, és megforgatom a szemem. Még hogy egy szekérnyi gyerek, meg tökéletes világ. Egyedül a szexelős részben van igaza. De valahogy ez sem dob fel teljesen, és az ő nevetése sem hangzik vidámnak. A folytatásra lehajtom a fejem, és megmasszírozom az orrnyergem. Csak egy pillanat az egész, amíg veszek egy nagy levegőt és kifújom. 
Most, hogy ezeket meséli, olyan feleslegesnek tűnik az egész. Nem érzem azt, hogy ellenkezni akarnék, hogy meg kéne győznöm téved. Épp ellenkezőleg, életemben (talán) először, egyetértek vele. Rosszul esik, amit mond, de biztos vagyok benne, hogy igaza van. Felnézek rá, és a könnyeit látva, az arcához emelem a kezem, hogy letöröljem azokat. A pillantásában levő fájdalom ijesztő. És ez a felismerés az, ami miatt továbbra sem szólalok meg.
Jól teszem, mert folytatja, és végre megértem. Legalábbis, azt gondolom megértem. Átfut a fejemen, hogy Papnak igaza volt, hogy én már megmondtam Izzienek, hogy tudom, hogy ez a baj. Hogy mennyire akartam akkor ezt az egészet még... És most? Most mégsem az "én megmondtam tűnik a leglényegesebbnek". Keserű mosoly bujkál az arcomon, ahogy rólam, rólunk beszél. Ez már a múlt...
- Tévedsz Isabella, biztos van valaki a világban, aki majd helyrerak. De az igaz, hogy ez nem én leszek - még mindig a könnyeit törölgetem. Annyira könnyű volt most ezt mondani, pedig fáj a mellkasom, fáj ott, ahol épp a keze van. De már nem úgy, mint egy éve, vagy fél éve, vagy akár néhány hónapja. Nem tudom, hogy mikor változtak meg a dolgok. Még mindig nagyon szépnek tartom, még mindig szeretem és fontos nekem, de ez nem ugyanaz az érzés.
Megint téved, mert nem vagyok én annyira jó. Egyáltalán nem vagyok jó, és nem értem, miért kell most pont So Ra-t emlegetnie. Valami kattan bennem, a névre. Vajon tényleg ennyire egyszerű lenne? 
Izzie, megint olyan rosszul néz ki, olyan elveszettnek látszik, s bár nem érzem én sem a legjobban magam, magamhoz húzom és átölelem, csak aztán szólalok meg.
- Azt hiszem, ezt előbb kellett volna mondanod... - mondom a hátát simogatva, magam elé meredve - ... már elbasztam...
Csak miután kimondom az utolsó szót, jövök rá, hogy tényleg. Szó szerint. És ez nagyon rossz. Az sem érdekel, hogy nem túl szépen fejeztem ki magam. Nem fogok tudni So Ra szemébe nézni, egyáltalán mit mondhatnék neki?
Szorosabban ölelem Isabella-t. Becsukom a szemeim, és az arcom a hajába temetem. Jó illata van, de So Ra-é jobb. A fenébe is...
Felemelem a fejem. El kéne tolnom őt most magamtól, de nem megy. És egyébként is. Már elkéstem nagyon. Már mindegy.
Lepillantok, ahogy beszélni kezd. Erre most nem tudok mit mondani. Ő tesz egy lépés hátrébb és én elengedem. A szemeibe még mindig ott csillognak a könnyek, és tudom, hogy tőlem vár valamit, de fogalmam sincs, mit mondhatnék. Végül, sikerül ennyit kinyögnöm:
- A barátok nem szexelnek egymással Iz, megyek lezuhanyozom - és mielőtt válaszolna, tényleg elindulok, be a fürdőszobájukba, hogy én is megmossam magam. Az ajtóból azonban még visszafordulok, mert érzem, hogy az előbbi szavaim nem éppen a legjobbak voltak -Ennek ellenére... - köhintek egyet, és vissza fordulok a fürdő felé - én is szeretném, ha barátok lennénk. 
Aztán már tényleg bemegyek, és becsukom magam mögött az ajtót. Először csak neki döntöm a hátam a kemény fának, és hátrahajtom a fejem. So Ra jut eszembe megint, és be kell csuknom a szemem. Rögtön megbánom, mert meg is jelenik előttem az arca, szomorú, mert bántottam. Megrázom a fejem, ellököm magam az ajtótól, és kipillantok újra.
- Az a kávé förtelmes! Csinálsz nekem egy rendeset? - Mondom úgy, hogy bárhogy is legyen Izzie, meghallja, és választ nem várva visszalépek, és most már rendesen bezárom az ajtót. Leveszem a nadrágom, és az alsóm, aztán a zuhany alá állva, megnyitom a csapot. Forró vizet engedek magamra, szinte éget, de ez nem igazán tűnik most fel. A fejem a csempének döntöm, kedvem lenne a falba vágni, és sírni. Nem teszem egyiket sem. Felkapok egy tusfürdőt, természetesen valami női. Elhúzom a szám, és nyomok egy keveset a tenyerembe, aztán gyorsan lemosom magam.
Kiveszek magamnak egy tiszta törölközőt, azt használom, aztán jobb híján  még mindig a tegnapi gatyám veszem vissza. A nadrágomba is belebújok, aztán kimegyek, és megkeresem a többi ruhámat is, azokat is felveszem, és aztán fordulok csak Izzie felé. Szeretném megkérdezni, hogy mit csináljak most? De nem vagyok biztos benne, hogy ez helyénvaló lenne.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Szomb. Jún. 15 2013, 10:23


Everytime I walk out the door I see him die a little more inside


Nagyon megkönnyíti a helyzetemet a hallgatásával, és a reakcióival. Jól esik, hogy letörli a könnyeimet, hogy átölel, ezek neki szólnak, a kapcsolatunkat gyászolom. Biztos, hogy ebben az életemben ő az egyik tökéletes férfi a számomra, és ha nem találkoztam volna a másikkal, akkor minden tökéletes lenne közöttünk, de így... Greg mindent felülír. Mindent megtestesített, amire szükségem van, mellette lettem nő, és ez kitörölhetetlen. Nem tudom, mióta vagyok ilyen szentimentális liba, ez is Zin hibája! A mellkasára csókolok, ahogy az arcát a hajamba simítja.
Annyira különbözőek, és én talán hülye vagyok, amiért nem érem be a második legjobbal, de Zin... túl fontos ahhoz, hogy egy ilyen pozícióban az életembe engedjem. Nem lehetek ennyire önző. Gregben meg volt, amit Zinből mindig hiányoltam: hogy irányít. Zin is nagyon határozott, de ez piszok kevés ahhoz képest, amire Greg képes volt már korábban is - ez nyilván életkori eltérés miatt is fakad. Mellette mindig én lehettem a gyengébb nem, mégis odafigyelt arra, amit szeretnék. Zinnek én tanítottam mindent a kapcsolatokról, én irányítottam, és kellett ez a tapasztalat ahhoz, hogy tudjam, valaki olyat szeretnék, akire bármikor rábízhatnám az egész életemet, mert a lehető legjobb döntést hozza meg a számomra.

-Nagyon szerettem volna, hogy te legyél, de...-
Nem fejezem be a mondatot. Nem tudom befejezni. Ellépek tőle, ő pedig egy egyszerű mondattal pofán vág, és elindul. Hát ez az a Zin, akit mások ismernek, aki érzéketlen tud lenni, és elutasító... üdv a világomban. Egyértelmű jele annak, hogy rendben lesz, legalább ő, hogy túl tud lépni rajtam. De amikor visszafordul, és azt mondja, szeretne a barátom lenni, nos, az azért megnyugtat. Az bebizonyítja számomra, hogy tényleg fontos vagyok neki, és nyilván a töröttségem miatt kell nekem ez a bizonyosság újra meg újra.
Eltűnik a látóteremből, megint egyedül maradok, és megint sokkal jobban kezd sajogni a lelkem. Megint szakítottunk, de most, legalább ezzel kapcsolatban sokkal derűsebbnek érzem magam. A kávéfőzőhöz megyek, elkészítem neki, ahogy szereti, bemegyek a telefonomért, apám... hú, rengetegszer keresett. Visszahívom, és próbálhatnék valamilyen könnyed hangot megütni, de nem akarok. Aggódó a hangja, követelőző, kérdezi, miért nem vettem fel, és csak egy szót tudok kinyögni gyötrelmesen.

-Visszajött.-
Pár pillanatig csend van, majd apám közli, hogy azonnal indul vissza, pár órán belül itt lesz, még néhány aggódó kérdést fel tesz.
-Jól vagyok. Zin itt van.-
Ettől némileg megnyugszik, és azt hiszem, megérti azt is, miért nem vettem fel. Apa nagyon megértő volt az önpusztító éveimben, amikor képtelen voltam túllépni a fájdalmon, a veszteségen. Nagyon nagy szabadságot adott ez nekem azután, hogy eljöttem Írországból, és anyám túlféltő karjaiból.
Letesszük, és már tudom, hogy nagyjából most beszéli meg az időpontot a terapeutámmal, remélem, még praktizál. Annyi ember próbálkozott, de senki nem tudott áttörést elérni, csak ő... keserédes emlékek.
Megfordulok, meglátom Zint. Vajon mióta áll itt? Annyira aggódó a tekintete, hogy kénytelen vagyok egy nagy levegőt venni, és ezzel együtt úgy érzem, mintha egy kattanó átpattanna a fejemben, és elhatározom, hogy muszáj erősebbnek mutatnom magam, magamért, érte, hogy ne aggódjon. Apám se láthat meg így, belepusztulna... nagyon sokáig ostorozta magát Greg miatt, olyan fiatal voltam még...
Talán meglepődik, hogy apám tud róla, pedig hogyne tudna róla! Ha most itt marad velem addig, amíg ideér, amit nagyon remélek, akkor meg is ismerheti. Apa mindig jó véleménnyel volt róla... hogy fogom neki bevallani, hogy Gregnél lehet, hogy a lányára fogok vigyázni?! Egyáltalán, hogy fogom elmondani neki... az egészet?
Sürgetőbb probléma, amit Zinnek ígértem, hogy tanítok. Még mindig a köntösben leülök az ágyra, úgy húzva magamra, hogy kellően takarjon - nem, nem lettem hirtelen szemérmes, de most nem tűnik helyén valónak a félmeztelenkedés. Megpaskolom az ágyat, még egy hervadt mosolyt is megeresztek, hogy üljön le, nagyon határozott vagyok.

-Tévedsz abban, hogy a barátok nem szexelnek. Van, akiknél működik, van, akiknél nem, és ezt fogom most neked elmagyarázni. A kapcsolatok alapja nem a szerelem... mert az elmúlik. Egy igazán hosszú, boldog kapcsolat alapja a kitartás. Nem a hűség. A kitartás, és a szeretet.
Emberek vagyunk. Működik a kémia, mindenkinél működik, ezt az éjszaka folyamán elég sokszor, és hosszan tanúbizonyságul adtuk.-

Rá nézek, kicsit zavarba is jövök, de reményeim szerint még nem vörösödök bele. Ilyen lesz a barátságunk, zavarokkal teli?
-Nem az a lényeg, hogy hányszor lángolsz fel valaki iránt. Nem az a lényeg, hogy hányszor kacsintasz félre, ha úgy érzed, szükséged van rá, hanem az, hogy hányszor térsz vissza ahhoz, akit igazán szeretsz. És ez óriási különbség, hogy valakit őszintén, tiszta szívvel szeretsz, mint a szerelem. Mi is szeretjük egymást, és ez nem fog változni. De van, akit te is jobban szeretsz most, ha jól sejtem... pezsgőbben. Ő motoszkál a fejedben, mert új, mert izgalmas, és mert talán többet is tud nyújtani, mint én. Ez a fontos. Hogy ha úgy érzed, ő az igazi, akkor mindent megtegyél a kapcolatotokért. Akár áldozatokat is... Zin, te azért... nem mindennapi szexuális aktivitással rendelkezel. Legalábbis a statisztika alapján. Feltételezem alig várod, hogy Sosot megdöntsd, és hogy honnan tudom, hogy ez még nem történt meg? Nos, a tegnapi éjszakából. Szerintem jó hosszú ideje nem volt részed igazán kielégítő szexben, de cáfolj meg, ha tévedek...-
Kérdőn nézek rá, vajon mond-e valamit. Azután folytatom.
-Szóval amit tettünk egymással azt felfoghatod úgy, hogy a kapcsolatotokért tettük. Vagy azért is. Nem hiszem, hogy sokáig bírtad volna, és inkább velem, akiről tudod, hogy nem vagyok beteg, hogy nem jár el a szám, és hogy sokat jelentünk egymásnak, mint egy vadidegennel egy vizsgazáró bulin, aki nem is tudja neked ezt megadni. A tegnap éjszakával most elértük szerintem, hogy jó pár hétig ne akard megerőszakolni a lányt.-
Elmosolyodom az enyhe túlzáson, és talán újra meglepem, hogy ennyire ismerem a pasikat, és a gondolkozásmódjukat, mert azért ilyen dolgokról nem beszéltem vele. Nem hiszem, hogy amikor együtt voltunk arról akart volna hallani, hogy a megcsalás is egy fajta megmentése a kapcsolatnak, apropó, megcsalás...
-Szereted őt, ugye?-
A tekintetét keresem, ha lenézne, el akarná fordítani, akkor nem hagyom, ha kell, a kezemmel fordítom vissza az arcát. Többet elárul.
-Én sokkal inkább megcsalásnak tekintem az érzelmi máshoz tartozást. Te eddig érzelmileg hozzám tartoztál, nem hozzá... de az előbbi "szakításunkkal" most már igazán az övé lehetsz. Hát ehhez kellett egy intenzív szexmaraton, de szerintem inkább ez, mint hogy még hónapok múlva is ilyen befejezetlenül félig az enyém legyen a szíved.-
Megvonom a vállamat, nem tudom, mit gondol erről, majd elmondja. Remélem, hogy képes megpróbálni így látni a dolgokat, és tesz egy próbát, mert akkor a kapcsolatuk túlélheti, sőt, ha ezt betartja, túlélhet mindent.
-A lényeg az, hogy ne tudja meg soha... hogy ne fájjon neki. Mindig ez a lényeg... hogy ne mondd el. Ne jöjjön rá, mert az mindent elront, de tudod, amiről nem tud, az nem fáj - ez egy közhely, kicsit újraértelmezve. Felesleges fájdalom lenne neki, hiszen vele akarsz lenni, nem velem, és erre most jöttél rá.-
Kicsit még engem is meglepnek a saját szavaim, és az, hogy ennyire jól ismerem őt.
-Ez most nem azt jelenti, hogy kefélj félre fűvel-fával orrba-szájba. Ez azt jelenti, hogy tudd kezelni a gyengeségeidet... hogy ismerd, mire van szükséged, és ha elviselhetetlen a kísértés, de a kapcsolatotok fontosabb, akkor tudd, hogyan tehetsz ellene és érte. Ezért szexelhetnek a barátok. Mert ha találkozol egy nővel, aki mondjuk rám emlékeztet téged, és megkívánod, és hetekig gyötrődsz rajta, aztán szexelünk egyet, akkor elmúlik... a barátságunk lehet megsínyli, ez tény, de azért talán elég sok mindenen átmentünk már, hogy ne így legyen.-
Oké, a legutolsó mondatom némileg hülyeségnek tűnik, mert sosem próbáltam még, de... talán működhet. Én sem tudhatok mindent!

_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Szomb. Jún. 15 2013, 23:24

Nem tudom, hogy kivel beszél éppen, de nem akarom zavarni. Tegnap többször is keresték, nyilván azt a személyt hívta vissza vagy valami hasonló. Én magamra veszem a ruháimat és csendben várom, hogy letegye. A nevemre persze meglepődök, de végül is mindegy. Ha ezzel megnyugtat valakit a másik végen, akkor nem zavar. Én mondjuk nem vagyok nyugodt, és akármit is mond, tudom, hogy ő sincs jól. Mégis mosolyt erőltet az arcára, és velem foglalkozik, amiért hálás vagyok.
Leülök mellé, és felhúzom a térdem. Még mindig kicsit kétkedve nézek rá. Lehet hogy tévedek, de amire még emlékszem abból, amit a szüleim tanítottak, abba ez nem fér bele. És igen, szeretnék megfelelni azoknak az elveknek, amiket tőlük tanultam. De azért csendben hallgatok, és a közbevetéseim nagy részét lenyelem, mert tulajdonképpen tetszik, amit mond, csak éppenséggel nem vagyok biztos benne, hogy így van.
Ha ő nem is, én elpirulok. Nem túl feltűnően, de neki biztos fel fog tűnni. Szokatlan jelenség ez, az én arcomon, mégis, most hogy így beszélünk a kapcsolatunkról, érzem, ahogy az arcomba fut a vér. El is nézek inkább a szemközti falra, sokkal jobb így, mint Izziet nézni. Persze figyelek rá, és amikor már nem érzem a meleget újra felé fordulok. Rögtön megbánom, már megint a szexnél tart.
- Gondolod...? - félbe hagyom. Fogalmam sincs, hogy kell az ilyesmit megkérdezni? - Ha nem veled kezdem, akkor is ilyen lennék?
Igaz tök lényegtelen ez a mi lett volna, ha... dolog, de eddig Izziet okoltam, és az olyan jó volt. De nem sokat tudok erről sem, és igazság szerint, arra is képtelen vagyok, hogy máshogy képzeljem el, de azért reménykedni szabad. 
Félre értés ne essék, én nem érzem rosszul magam így. De talán egy-egy lánynak, talán So Ra-nak sok lehet, amit szeretnék. 
A folytatás sem jobb, ahogy So Ra-hoz, meg a nemi életünkhöz érünk megint a falat kezdem bámulni úgy bólintok. Nem, nem reménytelenül rossz a helyzet, de igaza van, hiányzott nekem, ez a fajta kielégülés.
- Nem hiszem, hogy ezt ő is így látja majd... - biztos vagyok benne, hogy nem így látná. Még én sem így látom, annak ellenére sem, hogy ez valójában igaz. Izziet tényleg ismerem, tudom, mire számíthatok vele, és az is igaz, hogy szükségem volt erre az éjszakára, így legalább a következő napok nyugisak lesznek. Feltéve, hogy a lelkiismeretem békén hagy. Egyelőre nem érzem, hogy magamra akarna hagyni. Az pedig, hogy az érzéseimről faggat most, nem éppen kellemes. Elfordítanám a fejem, de persze most nem hagyja.
- Nem t.... vagyis... azt hiszem... igen? - történelmi pillanat, egy kérdés, amire nem tudom a választ. Becsukom a szemem, nagy levegőt veszek, ezt át kell gondolom. - Szeretem.
Mondom, ahogy kinyitom a szemem, és bólintok is. Remélem Izzie nem néz hülyének, hogy ezzel eddig nem voltam tisztában, de igazából sosem gondolkodtam rajta. Olyan természetessé vált, hogy So Ra körülöttem van. De most biztos vagyok benne. Még a nyuszis telefontokját is szeretem, annak ellenére, hogy rettentően gyerekesnek tartom.
A többire bólintok, és megnyugszom, hogy nem néz hülyének. Tényleg kellett, hogy még egyszer megbeszéljük ezt, hogy le tudjam zárni, hogy rájöjjek, már So Ra a legfontosabb. Mert az. És pont ezért érzem magam, még mindig rosszul. Még akkor is, ha Izzie szerint ez egy a  "kapcsolatomat megmentő" szükséges akció volt.
- Igen de... mi van ha nem mondom el, és valahonnan máshonnan megtudja? Akkor sokkal rosszabb lesz. És egyébként is, Iz... nem vagyok biztos benne, hogy a szemébe tudnék most nézni.
Olyan hülyén érzem most magam. Ez a helyzet egyáltalán nem az én irányításom alatt van. Nem tudhatom a szomszédszobában kik hallottak, és kik nem. És nem is fenyegethetek meg senkit sem, hogy tartsa a száját. Egy alkalom még oké, a mostanit talán (talán!) titokban tudjuk tartani. De azért az, hogy ezt megismételjük...
- Nem én... nem hiszem, hogy ez menne. Főleg nem egy kollégiumban, ahol a falnak is füle van. De azért köszi - majd igénybe veszlek, tenném még hozzá, de jobb ha nem teszem. Nem akarom. Vagy lehet, hogy igen, de akkor sem. Egyszerűen nem lehet. Bármit is mondjon Isabella, ez akkor is megcsalás. Nem tudok máshogy gondolni rá.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Vas. Jún. 16 2013, 10:45


Everytime I walk out the door I see him die a little more inside


Elpirul, és ez cuki, de nem vonzó szinten, ami megnyugtat. Talán működni fog ez közöttünk, mert bár elég szilárdan kijelentettem már neki többször, azért nem voltam benne mindig annyira biztos, de ezt meg nem láthatja. Nem akarom, hogy lássa, mert mindent túlbonyolít... még hogy a nők komplikáltak, hát ismerjék már meg Zint, aztán rájönnek, hogy dupla annyira tudja túlbonyolítani a dolgokat!

-Öhm... nagyon fontos az, hogy kivel kezded. Ha rosszak az első élmények, az eléggé visszavetheti a vágyat, a további próbálkozást. Meg persze nem mindegy, milyen a partner, nyilván aki nem akarja annyiszor, mint te, az vagy ráveszi magát, de akkor lehet, hogy nem olyan jó vele, vagy elutasít. De alapvetően igen, szerintem ha mással kezded, akkor is eljöhetne a pillanat, hogy ennyire aktívvá válj, mert az alapvető étvágy, az van, ami azért idővel, meg partnertől függően változhat.-
Magyarázom a közbevetésére, aztán folytatom a mondandómat. Becsületére váljék, hallgat, és figyel, bár látom, hogy eltorzul az arca bizonyos részeknél némileg, fintorog, grimaszol. Sóhajtok egyet, megfogom a két kezét a kézfej alján, és magamhoz húzom, így akarom szemléltetni a dolgot.
-Két választásod van. A szabadság, szerelem, és boldogság... vagy az őszinteség, fájdalom, és sértés.-
Az egyik tenyerét kinyitom, és megsimítom, a másik kezét meg szorosan összezárom, érzékeltetve így, vagy legalább is próbálom, mennyire nagy a különbség.
-Ha elmondod neki, az önzőség. Lelkiismeret-furdalásod van? Legyen, de birkózz meg vele egyedül, ha vele akarsz maradni! Ha nem, akkor meg azért nem éri meg bántani... nézd, ezt a dolgot csak te tudod, meg én. Én hallgatni fogok, mint a sír. Ha el akarod mondani, az a te dolgod. Nagyon kevés ember éli így az életét, de akiket ismerek, azok nagyon boldogok. Bizonyára hallottál már a nyitott kapcsolatokról, na azok hasonlóak, csak sokkal lazábbak, hiszen mindkét fél tudja, hogy a másik mással is van. Nem is mindig működik... sőt. Ez a kettő közötti középút. Az, hogy ez nekünk sokat jelentett, csak kettőnkre tartozik. És ez kellett ahhoz, hogy átadhasd magad neki - minden szinten.-
Bólintok, ahogy magyarázok, ahogy az arcát nézem, tudom, hogy komolyan veszi, amit mondok. Azt mondja, szereti, és meglep, hogy ez... nem fáj. Érzem, hogy érzékeny, de nem fájdalmas, kicsit derűs, mert a szerelem... bassza meg, a szerelem jó dolog! Tessék. Kimondtam. Zin, rajtad kívül csak egy pasi okozott még ennyi fejtörést. Visszaadtad a hitemet, és ez nagyon sok pusztulattal fog járni, azt hiszem. Bár előbb legyek túl a terápiákon... remélem, ismét sikerül magam összeszedni.
-Ne arra gondolj, amit tettünk, hanem arra, hogy szereted. Az élet kemény, és kegyetlen. Ha hibázol, sokszor azzal rontod el, hogy gyenge vagy, és elárulod magad. Ne légy gyenge, ne áruld el magad!-
Tovább beszélek, ő meg rendesen félreérti, szemérmesen összehúzom a lábaimat, és a karjaimat magam előtt, hátrahőkölök a feltételezéstől.
-Én nem akarok veled szexelni!-
Kiáltok rá, és ez meglep, hogy bizarrnak látom a jelenetet. Hogy fura, pedig tudom, milyen, tudom, mi mennyire működik, de azt hiszem, a szükséges érzelmek bennem nincsenek meg. Most biztosan. Elnevetem magam a kirohanásomon, és végre, két napja először ez egy igazán őszinte kacagás. Magamon nevetek, amiért ez ilyen álszentre sikerült.
-Ez csak egy példa volt. Ne is álmodj róla, Honey!-
Korholom, és magamra mutatok. Jól esett vele a szexmaraton, de nem kellene belemennünk egy ágyastársi viszonyba, mert neki barátnője van, én meg romokban heverek, és most rakjuk le a barátságunk alapköveti. Rohadtul nem ideális idő a szexre.
-Neked ez mostantól tiltott gyümölcs!-
Mutatok végig a testemen, azután felrángatom az ágyról, és kivonszolom az előszobába, az egész alakos tükörhöz.
-Emeld fel a fejed, és nézz bele! Nézd meg magad! Nézd addig, amíg már nem akarsz megfutamodni... nevezhetjük hányásnak is, vagy szembeköpésnek. Nem, nem szabad. Nézd meg magad, mi változott? Együtt töltöttél egy éjszakát az exeddel, aki eddig túl jelentős volt az életedben. Valójában eddig csaltad csak igazán Sosot. Ez az, amit az emberek nem fognak fel... hogy a kémia, az kémia, és működik, de az érzelmek sokkal fontosabbak! Tegnap még meghaltál volna, ha így hozzád érek!-
Átkarolom a derekát hátulról, elöl, a hasánál találkoznak kezeim, és megsimítom.
-Beindultál attól, hogy megnyaltam az ajkaimat! És most? Semmi. Szabad vagy érzelmileg, ha hozzá akarod kötni magad, akkor hozzá kötöd. Zin, a kapcsolatod Sosoval még csak most kezdődik igazán. Szerintem kár lenne elrontanod.-
Megrázom a fejem, és elengedem, a konyhába megyek, elhozom a kávéját, hagyok neki egy kis időt, hogy tanulmányozza magát. Vagy utánam jöjjön, vagy leüljön, ahogy akarja. Átnyújtom neki mindenesetre, ahogy visszaérek hozzá.
-Nem szeretném, hogy elmondd neki. Felesleges fájdalomnak tennéd ki vele magad. Áttennéd rá a terhet, amit neked kell cipelned. Felesleges fájdalomnak tennél ki engem, mert a nőket egy félrelépésnél MINDIG jobban meghurcolják. És ami a legfontosabb: felesleges fájdalomnak tennéd ki őt.-
Sóhajtok egyet, és megvonom a vállaimat, a szekrényemhez megyek, hogy ruhákat vegyek elő. Nehezen tudom átgondolni, miközben beszélek hozzá, mennyire átalakult közöttünk minden, de most érzem. Most igazán érzem, csak még nem tudatosul. És könnyű, és mégis komoly, és mély, és ez csodás.
-Természetesen úgy cselekszel, ahogy jónak látod. Engem nem érdekel mások véleménye, én tudom magamról, amit tudnom kell, és egyébként is most ezerszer nagyobb problémáim is vannak sajnos annál, hogy ki tudja meg, hogy lefeküdtünk egymással. Nem szeretném, hogy kiderüljön, nagyon nem, de ha úgy alakul, akkor majd túlélem. Túléltem már rosszabbat is. Megyek, felöltözöm-
Megint magára hagyom a szobában. A fürdőbe megyek a ruhákkal: egyszerű farmer, egyszerű fehér sztreccspólóval. Megtörlöm a hajam, de nem szárítom meg, jobb szeretem, ha magától szárad, utána felkapkodom a ruhákat, és visszamegyek. Kinyitom az ablakot a szobában, jót fog tenni a fülledt erotika illatának a friss levegő.
-Ha van kérdésed, akkor mondd... egyébként még mindig nem értem, mit kerestél a koliban péntek délután!-

_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Vas. Jún. 16 2013, 13:09

Furcsa ezekről a dolgokról beszélni, de azzal is tisztában vagyok, hogy szükséges, és mással nem is lennék képes minderre. Vele is csak azért megy, mert ő kezdte, meg mert tulajdonképpen ő ismer a legjobban, és mert én is elég jól ismerem őt.
Elgondolkodom azon, amit mond. Végig gondolva szép sorban minden élményem, és arra jutok, hogy ez igaz. Sőt, még az is megfordul a fejemben, hogy So Ra esetleg a "ráveszi magát" kategória, de ettől kiráz a hideg. Nem akarom, hogy csak miattam csinálja.
Figyelek tovább, és csendben maradok, amíg csak tudok. Tényleg csak akkor szólalok meg, ha valamit fontosnak tartok, egyébként meg csak az arcomon átfutó érzelmek árulkodhatnak a gondolataimról. Örülök, hogy nem kell most odafigyelnem, hogy ne látszódjanak a gondolataim.
Megfogja a kezem, és azon mutogat, úgy magyaráz. Elég jó példa, és értem is a lényeget. Értem én. De ettől nem jobb. Viszont, ahogy tovább beszél, úgy érik bennem a gondolat, hogy valószínűleg tényleg ez a legjobb, ha nem mondok semmit, ha egyedül küzdök meg a lelkiismeretemmel.
Bólintok, oké, felfogtam. Aztán magyaráz a szexről, meg hogy egy-egy alkalom. És dögöljek meg, ha nem azt mondta, hogy... pedig állítja, hogy nem. Felhúzott szemöldökkel nézek rá. Lehet, hogy most éppen nem akarja. Most én sem. Mint azt megállapította nem is olyan rég, pár napig nem is lesz igényem erre, de utána...? Tovább beszél és, már megint hogy hív? Kiakaszt...
- Te... még egyszer így hívsz... - nem is tudom mi lesz... igazából semmi, csak - végre elfelejtette mindenki, nem kell eszükbe juttatnod...
Nem, nem akarom, hogy mások is így hívjanak, és tudom, hogy most nincs itt rajtunk kívül senki, de sosem mehet biztosra az ember.
Az pedig, hogy ő tiltott gyümölcs, most éppen nem izgat, de nem hiszem, hogy ez most jó példa volt.
- A tiltott gyümölcs mindig édesebb, szóval ne akard megtiltani... - nem mintha vágynék arra, hogy megismételjük a tegnapit, még mindig arra hajlok, hogy bármi is legyen ki fogom bírni, mert többször nem biztos, hogy el tudok számolni a lelkiismeretemmel. Most sem biztos még, hogy menni fog, de igyekezni fogok.
Felhúz, és a tükörhöz vezet, és bele kell néznem. Látszólag semmi, de azért mégis nehezemre esik. Nem annyira, hogy hányjak, vagy elszaladjak, azért ennyire nem vagyok... puhány? Eddig mindig azt állítottam, hogy ha hibázom beismerem, és szembe tudok nézni bármivel. 
Így hát nézem magam, és hallgatom, amit mond. Próbálom magam úgy látni, ahogy Izzie, vagy bárki más látna. Nem, nem hiszem, hogy ők megmondanák, hogy mi történt. Figyelem, ahogy a tükörképemet hátulról átölelik, közben persze érzem, hogy nem csak a tükörképemmel történik meg ugyanez. Isabellának igaza van.
- Nem is akarom elrontani... - jelentem ki határozottan, ő meg elenged, utána nézek, ahogy a konyhába megy, aztán visszapillantok a tükörképemre. Kicsit közelebb lépek, hátha közelebbről másnak látszom. De már tusoltam, a seb a számon is rendben van. Nem látszom másnak. tényleg nem.
Visszajön, kávét ad, én meg elveszem, és beleszagolok. Nem, ez még mindig nem olyan, mint amilyet szerettem volna. De nem baj. Már épp belekortyolnék, de mond valamit, amire muszáj rákérdeznem.
- Miért? Tudom, hogy így van, de miért? - nem értem, hogy miért nagyobb baj ha egy nő lép félre, hogy ha a férfi teszi, miért a nőt okolják, akivel tette. Ez olyasmi, amit nem tudok megérteni, de Izzienek talán van erre valami magyarázata.
Aztán folytatja, és egy pillanatra nagyra nyitom a szemeim, de rájövök, hogy igaza van. Leginkább So Ra-nak fájna, és ez az, amit a legkevésbé szeretnék. Bólintok, és belekortyolok a kávémba, aztán elhúzom a számat, és megcsóválom a fejem. Nem ízlik, de megiszom.
- Nem fogom elmondani - nézek Izziere, és tudom, hogy ő sem. Ami pedig az ő problémáit illeti, majd azokról is kell beszélnünk. Bár én ebben nem vagyok jó, de meghallgatni meg tudom.
Elmegy öltözni, én meg közben elfogyasztom a kávét, ami nem lesz jobb az ízét tekintve, de ha a hatása meg van, az most bőven elég.
Izzie is végez, és kinyitja az ablakot, a betóduló friss levegőtől én is jobban leszek. A kérdésére meglepetten nézek rá. Aztán elmosolyodom, és  még nevetni is kezdik.
- Itt lakom, Iz. Február óta - válaszolom, aztán megkordul a gyomrom. Hmm... igen, tegnap az a krumpli nem volt elég, és reggelizni is kéne - Mit kérsz reggelire? Megcsinálok bármit, tekintve, hogy csak pár szobával odébb kell mennem, hogy összeszedjem, ami kellhet. Esetleg át is öltöznék...
És ez egy rövid célzás, hogy igen, én most visszamennék a saját szobámba, de még nem hagynám őt magára, ha csak nem kéri külön. Tisztában vagyok vele, hogy ő most rengeteget tett értem, de én még mindig tartozom neki. Mert ő, még közel sincs jól.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Isabella Williams
Admin
Életkor : 26
Foglalkozás : Bohóc
Hozzászólások száma : 1314

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Vas. Jún. 16 2013, 13:32


Everytime I walk out the door I see him die a little more inside


Nem szeretném elmondani neki, hogy abban, amiről beszélek, nincs olyan sok tapasztalatom - lévén nem is volt túl sok párkapcsolatom, pláne komolyak. És ha volt is, ő mindenkitől különböző, ahogy a vele való kapcsolatom is. Ezen agyalok, amikor arról beszélünk, hogy újra szexeljünk... most nem akarom, szerintem egy darabig nem akarom, de meddig? Ez a jövő zenéje, nem is nagyon agyalok rajta inkább.

-Nincs jogod hozzá, hogy bármit megtilts nekem... Honey!-
Kihívóan rákacsintok, és még egy széles műmosolyt is kap, mert jó fej vagyok. De azért tényleg nem tervezem nagyon így szólítani, most valahogy nem tűnik helyénvalónak.
-Ha majd édesebb lesz ez a tiltott gyümölcs, szólj, és kimosom az agyad!-
Mondom komolyan, közelebb hajolva hozzá. És nem, nem a levezetésre gondolok, hanem arra, hogy kap egy jó kiadós fejmosást, mert megérdemli. És hogy mi van akkor, ha én akarom? Hát... nem fogom! Remélem.
-Azért, mert ilyen hím-soviniszta társadalomban élünk! Undorító szerintem... tudod, van erre egy kulcsos hasonlat. Hogy ha van egy kulcsod, ami a világ összes lakatját nyitja, akkor az egy nagyon király kulcs. De ha van egy lakatod, amit minden kulcs nyit, akkor az egy nagyon rossz lakat. Valami ilyesmi... de ez nézőpont kérdése. A ti hibátok, hogy ha a haverotok félrekefél, attól ő nagyon nagy király, de a csaj, ha ilyet csinál, akkor utolsó mocsok, utca rongya. Szerintem mindkettőnél ugyan olyan gáz - persze attól függ, milyen keretek között, mert ettől, amit elmondtam most neked, az él, és ahhoz tartom magam. És az ilyen alkalmakat nagyon-nagyon meg kell válogatni szerintem.-
Meglep, milyen beszédes, de örülök is neki, mert jó vele ilyen kötetlenül beszélgetni. Megnyugtat, hogy nem mondja el, örülök neki. Aztán megdöbbent a szavaival, felkapok egy párnát, és hozzá vágom.
-Miii?! Nem! Hogyhogy? És miért nem tudtam eddig róla?!-
Vonom kérdőre, de ahogy a reggelire tereli a szót, meg is kordul a hasam, jelezve, hogy igen, csakugyan enne.
-Valami finomat, mondjuk pipicicisonkás rántottát.-
Mondom elgondolkodva, és felpattanok, hogy menjek vele. Remélem, nem gondolta komolyan, hogy egy ilyen infó után nem masírozok át hozzá, nem nézem meg a szobáját, és nem faggatom ki. Különben is, ha ilyen közel lakik, miért ne mennék vele?
Keresni kezdem a kulcsot, és pár perc beletelik, mire meglelem, mert nincs az ajtóban, se a cipős szekrényen, se valamelyik felsőm zsebében, se az asztalomon, se Bee asztalán. Végül a hűtő tetején találom, lövésem nincs, hogy kerülhetett oda. Kinyitom az ajtót, kidugom a fejem, körbenézek, sehonnan hangot nem hallok, és embereket se látok.

-Tiszta.-
Fordulok vissza hozzá, mint egy titko ügynök. Tényleg feldobott a jelenléte, meg amit csináltunk is, nyilván, meg a dolgok alakulása... azt hiszem, fog ez menni!

_________________

I
make it
hot like fire

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: What we gonna do? - IzZin a folyosón?   Today at 11:32

Vissza az elejére Go down
 

What we gonna do? - IzZin a folyosón?

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Frances kollégium :: Archívum-