Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Reeven Callagher
 
Felix Kaleolani
 
Leopold K. Lindhardt
 
Suzanna Crystal
 
Quentin Collins
 
Kőrösi Noel
 
Dominic Tveit
 
Louis Tagliavini
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : 1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Szer. Márc. 27 2013, 21:27


So Ranak születésnapja van. És mivel a barátnőm - na meg mert, ő is meglepett - úgy döntöttem, az a minimum, hogy átmegyek hozzá. Ez persze nem olyan egyszerű művelet. Kilian segíteni akart. Sőt velem jönni, mert ő is ismeri So Ra-t mondtam neki, hogy én kivételesen szeretném kettesben tölteni ezt az estét So Raval, mire furán nézett rám, és szerintem nagyon félre értette a helyzetet. Na jó. Lehet nem. Másfél hónap hosszú idő... Nekem. Korábban nem volt az, de ugye... Na, Rá nem gondolok. Szóval nagyon igyekeztem, hogy minden elkészüljön, mert a sütés abszolút nem olyasmi, amit gyakran csinálok. Tortát meg aztán tényleg soha. Minek? Egyedül nem eszik az ember ilyesmit. De most kitettem magamért, és csináltam valami tortaszerűt.
Kiliant nehéz volt tőle távol tartani, kevés hiányzott, hogy ne kötözzem oda az ágyához, de végül egy kis beszélgetés - lehet kiabáltam... - megtette a hatást, és békén hagyott.
Ezzel tehát nincs gond. Az ajándékát, még az üzletben becsomagoltattam, a tortát most teszem dobozba. Minden meg van. Azt hiszem.
Gyorsan felöltözöm, fogat mosok, ellenőrzöm a hajam, mert a moziban azt mondta szexi, és ha ő ismeri a szexi szót, akkor talán. Miért gondolok folyton erre? Nem is tudnék lefeküdni vele! Mindegy. A hajam is jó. Felteszem még az órám - amit So Ratól kaptam -, és szólok Kiliannek, hogy nem kell megvárnia, nem tudom mikor jövök, de egyen valamit, és aludjon, vagy csináljon, amit akar, csak a szoba maradjon egybe.
Két kis papírdobozzal a kezemben megyek a megfelelő szoba ajtajához, és kopogok be rajta. A dobozokat leteszem a földre az ajtó mellett, kell a meglepetéshez.
Nincs szerencsém, az ajtót Valerie nyitja ki, és meglepetten pislog rám.
- Szia! Épp menni készültél, igaz?
Kérdezem kedvesen mosolyogva, és kifejezetten örülök, hogy letettem a tortát, mert azt hiszem tökön akart rúgni.
- Ez gondolom nemet jelent... - állapítom meg szomorúan, de csak egy pillanat az egész - akkor most van 5 perced, és vidd a másik lányt is.
Valamit magyaráz, hogy de ők ünnepelni akartak és mit tudom én. Érdekel ez engem? Baromira nem. Szóval még egy kicsit egyezkedem, és fogalmam sincs mit ígérek neki, mert nem figyelek oda, csak rábólintok, és húzzanak már el. Aztán ha ez megvan, és végre bemehetek, akkor felemelem a földről a két dobozt, és So Ranak adom őket.
- 생일축하합니다! - Mondom, és kivételesen tényleg rámosolygok. A fene se gondolta volna, de jó érzés ezt mondani. Jó érzés, hogy van kinek mondani...

So Ranak || ajándék || torta || outfit || Szörnyű, de remélem tudsz majd rá írni...

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Szer. Márc. 27 2013, 21:51

I NEVER MEANT TO FALL FOR YOU
BUT I WAS BURIED UNDERNEATH
AND ALL THAT I COULD SEE WAS WHITE MY SALVATION




Én tényleg nem akartam nagy feneket keríteni ennek az egész szülinap dolognak. Nem olyan nagy dolog, még egy évvel öregebb lettem, még több ránc lesz rajtam. De persze drága szobatársaim mindenfélét kitaláltak, ide megyünk, azt eszünk, olyat veszünk, csinosan öltözzek. Csak tudnám miért. Nincs kedvem sehova se menni, csak bebújni a takaróm alá, és jó nagyot aludni. De neem, be lettem küldve zuhanyozni, míg majd ők kiválasztják, mit vegyek fel, meg hasonlók. De én ezt nem akarom.

Húsz perce folyatom magamra a vizet, de még mindig nem értem, hogy mire kell ez az egész. Hallom a kopogás, de majd kinyitják ők, én pont nem érek rá. Megmosom arcom, figyelve hogy a hajam ne legyen vizes, mert bár össze van fogva, nem akarok még hajat is szárítani. De...mintha ez Zin hangja lenne. Elzárom a csapot, magamra tekerek egy törölközőt, és kinézek. És ez tényleg Zin. De miért küld el mindenkit. Kilépek, és meglepetten pislogok rá, teljesen elfelejtkezve róla, hogy csupa víz vagyok, és csak egy rövidke törölköző van rajtam. Szélesen elmosolyodom, legszívesebben a nyakába ugranék. Tényleg nekem hozta. Elveszem tőle a dobozokat, és nyomok az arcára egy puszit.
- Köszönöm szépen. Vársz egy percet? Gyorsan felöltözöm. Addig ülj csak le, a középső az enyém. - A végét már csak a fürdőből kiabálom ki, az ajándékokat letettem az asztalra, mihelyst kész leszek, kibontom, de ez most fontosabb. Pillanatok alatt kapom magamra a ruhám, hajtom fel az ingem ujját. A hajamat úgy hagyom, ahogy van, úgyis olyan kicsi, hogy alig lehet összefogni, a fele kilóg, de jó az így.

Kifele menet még begombolom a nadrágom, és felkapva a dobozokat letelepszek az ágyam elé a földre. Ránézek, de még mielőtt nekiállok bontogatni, muszáj megtudnom valamit.
- Azt ugye tudod, hogy egy nyolcszáz dolláros karkötőt ígértél Valerie-nek?- Kuncogok fel, és kibontom az egyik dobozt. Eltátom a szám, és felragyog a szemem... legalábbis azt hiszem. Hiszen ezek eprek. Eprek tömkelege. Szélesen elmosolyodok, lekapom az egyik epret a tetejéről, és bekapom, mint egy kislány, aki a tiltott sütiből lopott.
- Ez isteni! Te csináltad? - Nézek fel rá, és felé tartok egy másik epret. Ha csak a tetejét esszük le, mi lesz az aljával? Plusz ott van még a másik doboz is. Lenyalom az ujjam, és arrébb teszem a tortát, félő, hogy nincs biztonságban, a közelemben. Magam elé húzom a másik dobozt, és leszedem a tetejét. Még csak pár perce van itt, de elérte, hogy kétszer is tátva maradjon a szám. Mint valami ékkövet veszem ki táskát a dobozból, majd ránézek, és vigyázva az új kis kincsemre szorosan átölelem.
- Köszönöm szépen. - Suttogom és elengedem. Biztonságba kell helyezni a táskám, mielőtt bárki észreveszi.

Épp tenném vissza a dobozba a táskát, mikor belenézek, és valahogy az már tele van. De hogy nem hallottam mikor Hori belemászott? Rémülten nézek Zinre, felkapom a macsekot, és igyekezve, hogy ne szorítsam nagyon magamhoz hátrálok két lépést.
- Ugye bevetted a gyógyszered? Mert van nálam is ha elfelejtetted volna. Meg be is zárom. - Hátrálok el a fürdőajtóig, lerakom Horit, és rázárom az ajtót. Csak be piszkítson nekem.



tag: zin <3 | outfit | remélem tetszik szerintem borzalmas
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Csüt. Márc. 28 2013, 09:10


A két lányt, akik feleslegesek viszonylag könnyedén rázom le. Halványan tudatosul az is, hogy valamit meg akar velem vetetni, én meg igent mondok, mert... mert nem is tudom. Kettesben akarok lenni egy lánnyal? Igen. Egy másikkal. Bár az a Valerie sem rossz, csaj, csak nem tudom... Azon túl, hogy szép, nincs benne semmi vonzó. Nekem legalábbis nem tűnt fel, hogy lenne, de lényegtelen, mert elrángatja a másik csajt is és én végre bejutok a dobozkáimmal együtt.
So Ra is előkerül, a kezébe nyomom az ajándékot, meg a tortát, és mosolyogva köszöntöm fel, hogy aztán felfogjam, egy szál törölközőben, kicsit még vizesen áll előttem.
Még jó, hogy elveszi a dobozokat, tuti elejteném. Nyelek egyet, és próbálom nem azt a vízcseppet követni, ami a válláról indul meg lefelé, hogy a mellei felett, eltűnjön a törölközőben. Puszit is ad, aztán elszáguld, én meg ott maradok nagyokat pislogva. Nyelek még egyet, miközben magyaráz valamit, hogy üljek le.
Mintha én most le tudnék ülni... Meglazítom a nyakkendőmet, és nekiállok keresni egy poharat, kell egy kis víz. Te jó ég... So Ra... törölközőben... Iszom még egy pohár vizet, és lazítok még egy kicsit a nyakkendőn, sőt az ingem felső gombját is kioldom. Kit érdekel, most hogy nézek ki?
Leteszem a poharat, aztán mielőtt még lebuknék, gyorsan bemegyek a szobába, és szétnézek. Ez a szoba olyan tipikus lány szobának látszik... Ezek a gondolatok pedig egészen lehűtenek. Szuper. Leülök az ágyra - a középsőre - és várok.
Amint kilép ismét végignézek rajta, és most már biztos, hogy kínozni akar. Ez a naci... rövid. Ennyire még nincs meleg. Na jó de, de
- Hogy mennyi? - jut el hozzám az a bizonyos nyolcszáz dollár, és hitetlenkedve nézek rá - Miből van az a karkötő?
Nincs nekem ennyi pénzem főleg arra nincs ennyi, hogy kettesben legyek So Ra-val. Mindjárt visszahívom azt a kettőt, ennyit nem ér az egész. De ahogy ül velem szemben, és a combjaira esik a pillantásom, meggondolom magam. Majd valahonnan szerzek pénzt, csak maradjanak el... mondjuk egész estére.
Figyelem, ahogy kinyitja a dobozokat, először a tortásat. Mosolyogni támad kedvem, látva, hogy felragyognak a szemei. Tudtam én, hogy az eper a nyerő. Viszont, amint megszólal visszakomolyodom.
- Úgy nézek én ki, mint aki kis köténykében tortát sütöget? - Nézek rá kérdőn, de olyan hangsúllyal, hogy tudja, ez teljességgel lehetetlen. Még akkor is, ha pont így volt. Mármint, van kötényem, és fel is vettem, mert nem akartam, hogy a ruhám legyen olyan. De ezt neki nem kell tudnia.
Felém nyújt egy epret, én meg megfogom a csuklóját, aztán közelebb hajolok, és bekapom a piros gyümölcsöt, az ujjaival együtt. Közben meg őt figyelem, vajon erre, hogyan reagál.
Persze elengedem hamar, és hagyom, hogy kibontsa az ajándékát is. Sokáig válogattam, míg eldöntöttem, hogy ez lesz az igazi. Valahogy ez olyan So Ras. Legalábbis, úgy gondoltam, illik hozzá, és szerencsére nem tévedhettem nagyot, mert úgy veszem észre tetszik neki. Meg is ölel - nem léphetnénk tovább? - de aztán újra a táska kapja a főszerepet a világában.
- Szívesen - válaszolom, nem túl lelkesen. Nem tehetek róla, úgy látszik régen álltam a zuhany alatt hosszasan elidőzve. Más magyarázat nem lehet.
Megtámaszkodom a hátam mögött az ágyon, és úgy figyelem, ahogy a táskába belelopódzik a macska. So Ra nem veszi észre, és csak mosolygok rajta. Először persze hevesen tiltakoztam, mert én ugye allergiás vagyok a macskára, de az igazság az, hogy Hori valóban nagyon édes volt, még ha titkoltam is. Szóval nem kellett sokáig győzködnie, hogy menjünk el orvoshoz, és kérjünk valamit allergia ellen.
Közben észreveszi a macskát, és neki is eszembe jut az allergiám.
- Már rég... De azért, elég idegesítő... Tisztára úgy érzem magam, mintha beteg lennék. Tudtad, hogy folyamatosan kell szedni? Különben lehet, hogy nem használ. Akkor is be kell vennem, ha nem is találkozunk...
Igen, most direkt szenvedek. Látványosan, remélve, hogy megsajnál. Ápolhatna... Ah, fejbe kéne magam verni. Vagy lehet jobb lett volna, ha Valerie tényleg tökön rúg. Mindegy, macsek bezárva, és most? Most mi jön? Sosem voltam jó az ilyesmiben...

So Ranak || ajándék || torta || outfit || Szörnyű, de remélem tudsz majd rá írni...

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Csüt. Márc. 28 2013, 22:39

I NEVER MEANT TO FALL FOR YOU
BUT I WAS BURIED UNDERNEATH
AND ALL THAT I COULD SEE WAS WHITE MY SALVATION





Oké. Lehet nem kellett volna közölni vele. Vagy nem így. De hát ha egyszer tényleg megígérte? Mert ha nem fog emlékezni, Valerie kikészítí, hiába is akarom majd megvédeni. Így is mindig félek mit fognak mondani róla. De nem érdekel mert... Megrázom a fejem, és rá se nézve válaszolok.
- Gyémánt fehéraranyba foglalva. Tényleg nagyon szép. - A torta jobban lefoglal, tényleg nagyon jól néz ki. De persze majdnem leharapja a fejem. Felnevetek, és határozottan bólintok.
- Igen, pont úgy nézel ki. Tuti, hogy ő sütötte, most már semmi kétség, amennyire felháborodott, saját magát leplezte le. És ez annyira jól esik, hogy nem tudom megállni vigyorgás nélkül. Meg ugye agyon mégse ölelgethetem, így se szereti ha hozzáérek. De akkor is nagyon hálás vagyok. Pont emiatt adok neki is epret, és igyekszem nem elrohanni attól amit csinál. Nyelek egyet, és inkább a torta biztonságára gondolok, meg az ajándékomra, mint arra, hogy ez után teljesen mást is csinálhatnánk, mint a bontogatás. Bár... az is egyfajta bontogatás, nézőpont kérdése.

Tényleg nagyon tetszik, egyszerűen tökéletes, egy vagyon lehetett. Nem számítottam rá, hogy emlékezni fog a szülinapomra, vagy hogy fel is köszönt, de hogy még ajándékotnis vesz. Ráadásul ilyen gyönyörűt! Honnan tudta vajon, hogy a táskák a gyengéim? Tudom, hogy nem megfelelően köszönöm meg, de nekem ennyire futja, nem engedhetek meg mindent. Inkább bezárom a macskát. Nem akarom, hogy bármi baja legyen, hiszen az csak az én hibám lenne. Én akartam Hori-t, de annyira aranyos volt, meg elhagyatott, nem mehettem el nélküle. Muszáj volt hazahozni. Szerencsére a lányok is szeretik, nagyon, szóval ez így még szerencse is. Meg olyan picurka, nem lehet nem szeretni.

Felkapom a fejem, és elnevetem magam. Elpakolom a tortát, hogy nehogy felrúgjam, vagy valami baja legyen, odamegyek hozzá, lehuppanok mellé, és megsimogatom az arcát.
- Óh, te kis beteg. Szeretnél egy kis kávét? Vagy tortát? - Még most is alíg bírom nevetés nélkül. - Kérhetsz bármit. Ha már ilyen beteg vagy miattam.- Talán egy picit lelkiismeret-furdalásom van. Jó, nem kicsit nagyon. De van valami ami jobban izgat, mégpedig, hogy a lányok nem fognak visszajönni. És nem tudom Zin mikor akar elmenni, és bár nem szeretném, ha elmenne, nyílván nem velem akarja tölteni az egész estét. De ha mégis, az azt jelenti, hogy kettesben vagyunk. Még nagyon sokáig. Mit tegyek?



tag: zin <3 | outfit | remélem tetszik szerintem borzalmas
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Pént. Márc. 29 2013, 12:44


Nem figyeltem Valerie-re de ki gondolta volna, hogy ilyen merész dolgot mondott? Teljesen máshol jártam gondolatban, és most is csak azért fogom fel, mert So Ra mondja, rá meg már képes vagyok figyelni.
- Oh, akkor még olcsón megúszom... - de tényleg. Bár nem tudom még mindig minek egy olyan drága vacak annak a lánynak. Mindegy. Ha jól telik az estém, még talán meg is kaphatja. Majd eldöntöm. Igaz, ha ennyibe kerül egy éjszaka So Ra szobájában, akkor inkább viszem legközelebb motelbe, azt olcsóbban megúszom.
Nem szeretem, hogy tudja sütöttem neki tortát, és igazán nem kéne ilyen nagyon hangoztatnia, még akkor sem ha tudja. Inkább nem is mondom neki semmit. Nem lenne értelme tovább tiltakozni. Az, hogy eperrel kínál tökéletes lehetőség a visszavágásra, ezért is veszem a számba az ujjait is az eperrel, és nyalom végig őket.
Édes, ahogy nyel egyet, majd gyorsan pakolászni kezd, egyértelműen zavarba jött, ez meg engem szórakoztat.
Az ajándékomnak örül, megölel, és az egész arcáról lerí, hogy mennyire boldog tőle. Én meg elégedett vagyok. Keresztbe fonom a karjaim a mellkasomon és úgy figyelem, hogy zárja be a macskát a fürdőbe. Közben meg persze, elmondom a problémáimat. A macskával kapcsolatban. Vagyis azzal, ami részemről ezzel jár.
Nem hiszem, hogy átérzi a problémát, pedig ez elég súlyos, én igenis szenvedek tőle. Főleg, amikor Kilian aggódni kezd, hogy de biztos nem azért szedek-e valamit, mert beteg vagyok. Én nem élveztem, és ha So Ra ott lett volna, ő sem élvezi.
Meglepetésemre mellém ül, és simogatni kezd, így egész nehezemre esik morcosan és keresztbe font karokkal ülni, de azért még tartom magam.
- Pont így, ebben a sorrendben - előbb kávé, aztán torta. Tudjam már, mennyire vagyok ügyes ha sütésről van szó... Aztán valami olyat mond, amit szerintem nem gondolt végig. Kicsit közelebb hajolok hozzá - Bármit? - Kérdezek vissza egészen halkan, és lepillantok a szájára, meg őt is végigmérem újra. Észre sem veszem, hogy beharapom a szám. Aztán visszanézek a szemébe, és várom a választ, hogy pontosan, mi is az a bármi...

So Ranak || ajándék || torta || outfit || Szörnyű, de remélem tudsz majd rá írni...

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Pént. Márc. 29 2013, 20:48

I NEVER MEANT TO FALL FOR YOU
BUT I WAS BURIED UNDERNEATH
AND ALL THAT I COULD SEE WAS WHITE MY SALVATION





Hát persze, hogy zavarba jövök, ha ilyeneket csinál. Miért csinál ilyeneket? És egyáltalán miért veszem ezt bármiféle utalásnak? Eddig nagyon ügyesen nem vettem figyelembe, ha volt is bármi utalása. De ahogy ott ül az ágyamon, keresztbe font karokkal, mint egy durcás kisfiú, mintha oda lenne teremtve. De ezek nem jó gondolatok, és ha hallaná, nagyon jóízűt nevetne rajta, majd közölné, hogy hülye vagyok. Legalábbis azt hiszem. Inkább figyelek rá, és próbálom megvigasztalni, vagy inkább kiengesztelni. Mert tényleg miattam kell szenvednie a hülye gyógyszerekkel, jó meg Hori is tehet róla, de ő kicsi, nem tud még semmit tenni, még csak nem is vedlik még!

Bólintok, tudtam hogy a kávé jó ötlet lesz. De nem tudok felpattani, mert közelebb hajol. Kicsit kikeredik a szemem, ahogy végigmér, és nem bírom levenni a szemem az ajkairól.
- Bá-bármit. Ami nem árt Horinak és nem kerül pénzbe.- Suttogom, és kicsit megrázva a fejem felpattanok, keresek egy csészét, azzal is elterelem a figyelmem. Csukott szemmel is megtalálnám, hiszem én tartok rendet a szobában, de mlst direkt keresgélek, hogy ne kelljen rá néznem. Megtalálom, felteszem a vizet forrni, megkeresen a kávéport, és nem érdekel, ha nem szereti, ez van, ezt kap. Amíg a víz forr, kipakolom a tortát, keresek tányért, kést, vágok két szeletet, a tányérra rakom az egyiket, kiöntöm a vizet. Mindeközben egy szót se szólok, és igyekszem leplezni a kézremegésemet is. Iszonyatosan ideges vagyok, csak tudnám, hogy miért. Hülye vagyok, persze, hogy tudom, miért vagyok ideges. Amiatt, hogy itt van...a szobámban...és kettesben vagyunk.

Veszek egy mély levegőt, és az ágy elé húzva a kisasztalt elé teszem a kávét meg a két tányért, és leülök mellé törökülésbe. Magam elé veszem a tortámat, és megkóstolom.
- Hát ez tényleg nagyon finom. Jobb vagy mint én! - Mosolyodom el, és ránézek. Mondjuk nálam nem nehéz jobbnak lenni, de ez azért már pofátlanság. - Nem lehetsz mindenben tökéletes... az úgy nem fair. - Húzom el kicsit a számat. Ez tényleg nem fair. De még mindig nem merem sokáig nézni, és inkább a tortámat majszolom, és összekenem magam. Remek, szalvétát nem hoztam...




tag: zin <3 | outfit | remélem tetszik szerintem borzalmas
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Vas. Márc. 31 2013, 09:54


Komolyan kezdem úgy érezni, hogy ijesztő vagyok, pedig egyáltalán nem akarok ijesztő lenni, de ő mintha összerezzenne, és ahogy beszélni kezd, még a a hangja is remeg kissé. Arról nem is beszélve, hogy tök gáz, amit mond. Mi az, hogy bármit, ami nem árt a macskának és nem kerül pénzbe?
Elhajolok és fújtatok egyet. Kiakaszt. De tényleg. És csodálkozik, hogy kihasználják, hogy nem veszik észre, hogy... megrázom a fejem, de ő már nincs itt, a kávéval szórakozik, én meg csak futólag pillantok rá. Kihasználhatnám... de nehezemre esik. Miért esik nehezemre? Egyszerűen fel nem foghatom. Nem ő lenne az első... Mondjuk, az első, akivel elvileg járok, de... Ah! Bonyolult. Vajon feltűnt neki, hogy laza a nyakkendőm, hogy ki van gombolva az ingemen egy gomb? Nem hiszem. Annyira kis szeleburdi.
Ismét a hátam mögött támaszkodom meg, és keresztbe teszem a bal lábam a jobbon. Kissé oldalra döntöm a fejem, így figyelem ahogy felvágja a tortát, és tányérokra pakolja. Elégedett vagyok, mert nem esik szét a sütemény, ezek szerint a krémet is sikerült eltalálnom.
Segítek egy kicsit az asztallal, de csak annyira, hogy ne kelljen felállnom az ágyról. Aztán ahogy leteszi elém a kávét, fel is kapom a csészét. Én bizony kávéval kezdek, aztán jöhet a torta - tesztelje csak ő, bár biztos jó lett.
Nem is csalódom benne, rögtön azt kapja a kezébe, és meg is kóstolja. Viszont, annak nem örülök, hogy dicsér, hiszen az előbb tisztáztuk, hogy nem én voltam, még akkor is, ha mindketten tudjuk, hogy igen. Megforgatom a szemem, és belekortyolok a kávémban. Kicsit húzom csak a szám, mert ez instant cucc, de azért nem olyan szörnyű.
- Majd átadom a készítőnek, hogy ízlett... - mondom végül, és ismét kortyolok. Közben meg, bármennyire is igyekszem, csak lepillantok a lábaira.
Olyan szép fehér a bőre, és nem hiszem el, hogy neki pont ma kell ilyen rövid nadrágban lennie. Csak a szavai térítenek észhez. A szemeibe nézek, kissé meglepetten.
- Egyáltalán nem vagyok tökéletes - jelentem ki határozottan, és leteszem a csészét az asztalra, azon gondolkozva, vajon honnan jött neki ez a gondolat. Amikor ismét rápillantok, már összekente magát tortával. Szétnézek, de szalvétát nem látok, így kénytelen vagyok megint közelebb hajolni, és a kezemmel letörölni az arcát. Aztán jobb híján lenyalom az ujjaimat. Azt a gondolatot, hogy máshogy is lehetett volna, elhessegetem, és a saját tányéromat és villámat kézbe véve megkóstolom a tortát, amit sütöttem.
Elismerően bólogatok. Tényleg jó. Bár nem volt bonyolult. Ha az lett volna nem csinálom meg. De mindegy. Azt hiszem, ha ezt megettem elmegyek. Mi mást tehetnék?

So Ranak || ajándék || torta || outfit || Szörnyű, de remélem tudsz majd rá írni...

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Kedd. Ápr. 02 2013, 15:47

I NEVER MEANT TO FALL FOR YOU
BUT I WAS BURIED UNDERNEATH
AND ALL THAT I COULD SEE WAS WHITE MY SALVATION






Torta elsőnek. Az a legfontosabb, hisze eperből van. És az eper mindennél előbbrevaló. Talán még Zinnél is. Persze ezt nem kötöm az orrára. Csak bólogatok, azt nem értem miért tagadja még mindig, hiszen nagyon kedves dolgot tett.
- Azt tudod ugye, hogy évek óta ez az első tortám? - Szólalok meg halkan, mosolyogva, csupa tortásan. Figyelem a kezét, ahogy felém közeledik, és bizseregni kezd a bőröm, ahogy hozzám ér. Zavartan felkuncogok, és odakapom a kezem. Meg kéne ütni magam, valami nem stimmel velem.

Kell nekem megszólalnom. Vagy csak egyáltalán léteznem. Persze, hogy nem tökéletes. Senki sem az. De azt hittem ettől majd kicsit feldobottabb lesz. Most pont úgy néz ki, mintha legszívesebben elmenne, és nem tudom mivel marasztalhatnám. Kezdek kétségbeesni!
- Nekem az vagy. - Nézek rá, bele a szemeibe, majd inkább gyorsan megeszem a maradék tortám, gondosan ügyelve, nehogy megint tortás legyek. Leteszem az asztalra a tányérom, és felveszem a bögrém. A piros pötty már lekopott, de a kávé még mindig meleg benne. Nem tudom, mit mondhatnék, pedig kéne valamit, mert különben el fog menni, azt meg nagyon nem akarom. Pedig...pedig direkt rövidnadrágot vettem fel, mert igazából kicsit le akartam nyűgözni. Vagy nem is tudom... talán csak bármit kész vagyok tenni azért, hogy ne hagyjon el...

Leteszem a bögrém, és törökülésben felé fordulok. A combjára teszem a kezem, mert így hátha nem pattan fel olyan gyorsan, és kihúzom magam.
- Valerie-ék úgy tervezték, higy bulitúrára megyünk, szóval ha gondolod, esetleg jöhetsz velünk. Ők fizetnének... vagy talán kizárhatjuk őket, és maradhatunk ketten is. - Húzom mosolyra a szám. Igen, az nagyon jó lenne. - De persze, csak ha szeretnéd. - Húzom el a kezem, és az ölembe ejtem. Csak ne menjen el!



tag: zin <3 | outfit | remélem tetszik szerintem borzalmas
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Pént. Ápr. 12 2013, 12:51


Ahogy felemlegeti a tortát, bevillan valami, és most nem tudom, hogy akkor jó-e, hogy sütöttem, vagy sem. De azért bólintok neki, és még meg is kérdezem, hogy jól emlékszem-e.
- Hat éves korod óta? - valami ilyet mondott. A nagypapája csinálta és... volt az a tányéros dolog is, de azután valahogy rosszra fordultak a dolgok a szülinapomon. Nem tudom, jó ötlet lenne-e. Igazából nem is vettem gyertyát, féltem, hogy felgyújtana valamit, az pedig igazán nem lenne szerencsés. De remélem, azért nem haragszik, mert sütöttem, khm... csináltattam neki egy tortát. Elvégre ez eper. Azt meg imádja. Tudom, hogy imádja.
Tiszta maszat, így letörlöm az arcáról a tejszínhabot, amit egyébként szintén én kevertem, és vertem fel, és soha többet nem csinálok ilyet. Még akkor sem, ha finom. Fura, hogy zavarba jövök, valami olyantól, amit én csinálok, pedig zavarba jövök, és idegesít, hogy ma már sokadszor hoz zavarba, tulajdonképpen úgy, hogy nem is akarja. Mert szerintem fogalma sincs róla, milyen hatást kelt. Ahhoz ő túl naiv. Főleg, amikor azt mondta, kérhetek bármit. Na, az is! Milyen volt már. Mindegy.
Felkapom én is a tortát, és elégedetten konstatálom hogy jó lett, azzal pedig, hogy szerinte tökéletes vagyok nem foglalkozom, mégsem hülyézhetem le. Izzievel párszor megtettem, és persze sosem volt elragadtatva, én meg tanultam belőle. Bármennyire is szeretném kifejezni a véleményem, nem mindig tehetem.
A tortám lassan fogy, és én bizony tervezem, hogy elmegyek, de So Ra kérdésén elgondolkodom, mielőtt az utolsó falatot is a számba tenném.
Mit szeretnék? Bulizni? két másik csajjal... Az sem lenne rossz, de nagyon részegnek kéne lennem, hogy elviseljem So Rát, meg a két barátnőjét. Őt egyedül még oké... És a második opcióban van valami fura... Fel is húzom a szemöldököm, hátha kapok valami értelmes magyarázatot, hogy mi jár a kis fejében, de persze fogalmam sincs, csak azt fűzi hozzá, hogy "ha szeretném..." Sok mindent szeretnék, és szerintem annak a (több mint) felétől kirohanna a világból.
Nem tudom mit válaszoljak, így bekapom az utolsó falatot is, és amíg azt összerágom, úgy döntök, visszadobom a kérdést.
- Neked van szülinapod... Te mit szeretnél? - ez végül is, teljesen normális reakció. Az lesz, amit a szülinapos akar. De azért adhatok neki egy kis löketet, hogy arra billenjen a bili, amerre én szeretném. Leteszem a tányéromat, és a kávés bögrét kapom fel, de az valahogy üres. Igen tudom, hogy megittam...
- Van még kávéd? - mert akkor kérek még, és maradjunk itt, semmi kedvem emberek közé menni, de a zárjuk ki a másik kettőt, határozottan tetszik... Ez az, amit nem fűzök hozzá, és az arcomon sem látszik belőle semmit. De gondolni, még gondolhatok rá, nem?
Mellesleg... annyira nem is szörnyű ez a kávé. Érezni rajta, hogy instant, de nem olyan, mint a HÖKben, vagy amilyet én csinálnék... Fura. De ízlik. Oda is nyújtom neki a bögrét és remélem tényleg kapok még. Mert ha feláll, és hátat fordít, akkor legalább megcsodálhatom még egyszer a fenekét, a lábait, anélkül, hogy észrevenné. Csak aztán érjem be ennyivel...

So Ranak || ajándék || torta || outfit || Borzalom. Ne haragudj.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Hétf. Ápr. 15 2013, 18:05

I NEVER MEANT TO FALL FOR YOU
BUT I WAS BURIED UNDERNEATH
AND ALL THAT I COULD SEE WAS WHITE MY SALVATION






Meglep, hogy emlékszik, hónapokkal ezelőtt mondtam ezt neki. Figyelem, ahogy a tortát eszi, ossza be, mert nem fog többet kapni. Az csak az enyém. Senki nem kap, és punktum. Letörli az arcomról a maszatot, én si zavarban vagyok, vagyis nem tudom, hogy ő abban van-e, én mindenképpen, de az egész szitu miatt. Pont ezért nem értem miért akarom marasztalni. Hiszen nekem is nyugodtabb lenne a szívverésem, ha nem lenne itt, és lehet nem akarna kiugrani a helyéről. De marasztalom, és gondolkodni kezd, szóval addig kitalálhatom, pontosan mit is kéne csinálnom? De miért jutnak eszembe olyanok, hogy plüssmackót varrni, vagy takarítani? Bár biztos az is remek program lenne, nem most akarom kipróbálni.

Visszadobja a kérdést, ami egyrészt nem fair, másrészt...nincs másrészt. Lehajtom a fejem, és elgondolkodom. Én tudom mit szeretnék, de nem tudom mit szólna hozzá. Szerencsére eltereli a gondolataim, és kávét kér.
- Azonnal hozom, el ne moccanj. - Sokat csináltam, persze hogy van még. Elveszem a bögrét, és felpattanok, töltök még kávét és leteszem elé. Majd összeszedem a tányérokat, és tökéletesen elfelejtve, hogy nem szabad bemenni, mert akkor Hori kirohan belépek a fürdőbe, hogy gyorsan elöblítsem a tányérokat. Másodpercek kérdése az egész, már gyakorlott vagyok, nem szeretem ha bármi rászárad, mert az olyan nehéz lekapirgálni, nekem meg amúgy is gyorsan törős, nem tesz jót neki a kapirgálás.

Azt hiszem szétszórt vagyok. Nem kicsit, nagyon! Egyrészt, nekimegyek az ajtófélfának, ami nem egy kellemes érzés, és fáj tőle a vállam, de még Horira is majdnem rálépek. Az utolsó pillanatban veszem csak észre, mikor nyávog egyet, megpróbálom átugrani, de nem megy. Megbotlok a saját lábamban, és ahelyett, hogy az ágy nem foglalt részére esnék, ami puha, és nem fáj neki, Zin ölében kötök ki. Ijedten nézek rá, és hirtelen nem is nagyon tudok megszólalni. Nagyon közel van, és remélem nem volt a kávéja a kezében, mert akkor az most raktunk landolt. Nem hiszem, hogy szeretné, ha én mosnám ki az ingét. Azt hiszem, fel kéne állnom. De nem megy... olyan szépek a szemei.
- Ne haragudj...




tag: zin <3 | outfit | remélem tetszik szerintem borzalmas
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Szer. Ápr. 17 2013, 21:03


Meglepődött? Azt hiszem igen. De talán most már elhiszi, hogy szoktam rá figyelni. Egyébként meg nem tudom, hogyan, de rengeteg dolog megmarad a fejemben, akkor is, ha nem szeretném. Ez most épp hasznosnak bizonyult. Mivel nem mond semmit, biztosan tudom, hogy tényleg jól emlékszem, és nyugodtan kóstolok bele a tortámba.
Az pedig, hogy mit szeretnék... nos, egy érdekes kérdés. Viszont neki van szülinapja, neki kéne dönteni. Így illik, nem? Aztán, majd ha nekem lesz... egy év múlva... akkor azt csinálok majd, amit én akarok. De ma legyen egy jó napja. Feltéve, hogy válaszol. Mert egyelőre nem teszi, és ahogy kávét kérek, rögtön elrohan. Hoz újabb adag kávét, én a lábaim nézem. És még mindig nem hiszem el, hogy senki nem vetette rá magát Koreában. Ott vakok élnek? Khm... Kávé. Mert én meg úriember vagyok. Vagy próbálok az lenni.
Várom még mindig, hogy válaszol, de ehelyett, most a tányért kapja fel, és megy ki megint, ki tudja hova. Hallom, hogy nyílik egy ajtó, aztán vízcsobogás. Megjelenik a macska is, közelebb lopódzik, de mikor meglátja, hogy őt nézem megáll. Megcsóválom a fejem, és leteszem a kávés csészét, mert valahogy ez a kávé egész iható - nem fogom elismerni, hogy finom - és gyorsan fogy. Kicsit az asztalt, vagy mi ez, is arrébb tolom, és várnám, hogy a macs ezt felhívásnak veszi és közelebb jön, de nem teszi. Helyette So Ra lép be megint, de Horit már csak későn veszi észre. Esik, én meg elkapom. Persze ha nem kaptam volna el, akkor is az ölemben landol, de reflexből csináltam...
Aggódva pillantok rá, vajon minden rendben van-e? Nem ütötte-e meg magát? S ahogy nézem, a kezem is végig siklik az oldalán. Ez meg már inkább ösztönszerű, bár nem emlékszem, hogy csináltam volna korábban ilyet. A combjára is lecsúszik a kezem, és nem is állok meg a térdhajlatáig.
Tényleg selymes a bőre, az illata is jó, és mivel még mindig nem válaszolt, hogy mit szeretne, kénytelen vagyok én határozni.
- Nem haragszom - válaszolom neki, és a szám sarka is felfelé görbül. Nem kedves mosoly ez, sokkal inkább elégedett. Elégedett, mert hiszem, hogy most egy kicsivel többet kaphatok belőle. S mielőtt teljesen magához térhetne, és szökni akarna, lecsökkentem a köztünk lévő minimális távolságot is, hogy megcsókoljam, és tovább simogassam a lábait.

So Ranak || ajándék || torta || outfit || Borzalom. Ne haragudj.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Szer. Ápr. 17 2013, 22:21

I NEVER MEANT TO FALL FOR YOU
BUT I WAS BURIED UNDERNEATH
AND ALL THAT I COULD SEE WAS WHITE MY SALVATION





Válaszolnom kellene, tisztában vagyok vele, de mégis mit mondjak? Hogy maradjon itt egész estére, és el se moccanjon mellőlem? Abban a másodpercben elrohanna. Igazából be kéne zárni az ajtót, mert így bármikor betoppanhatnak a lányok. Mondjuk biztosra veszem, hogy vagy hallgatóznak, vagy valahogy megoldják hogy mindent halljanak...de az is hallgatózás, nem? Már megint hülyeségeken gondolkodom. Megárt a szerelem. Gen, biztos hogy az, más nem lehet. Mostanában jött elő, zavarban vagyok, egyre többször gondolok Zinre, ami azért kellemetlen mert eddig a napi huszonnégy órából nyolcban ő volt a fejemben. Most pedig legalább húszban...és ez kezd megrémíteni.

Pont ezért rohanok ki, hátha a mosogatás lenyugtat. Kezd pirosodni a fülem, ajjaj, ez nem jó. Csak Zin ne vegye észre. És tényleg be kellene zárni az ajtót, így nem vagyok biztonságban. Nem vagyunk biztonságban. Ráadásul Hori is egy vérengző fenevad...és most kiszökött. Csak tudnám miért keresek kifogásokat arra, hogy visszamenjek a szobába. Pedig vissza akarok menni, mégsem merek. De muszáj. Otthagyom a tányérokat, és visszamegyek. De bár ne tenném.

Hori akkor is egy vérengző fenevad. Egy vércicc. Nem viccelek. Nem ez az első alkalom mikor elesek benne, de eddig mindig meg tudtam kapaszkodni valamiben. Hát...most is kapaszkodok, csak most épp nem a szekrénybe vagy az ajtófélfába, hanem Zin vállaiba. Amiket mellesleg imádok. Bocsánatot kérek, így illik nem? Nem haragszik, nagyon jó, de akkor miért mosolyog úgy, mintha most sétáltam volna be a csapdába? Bizsereg a bőröm, magamhoz kéne térni! Nem bírok elfordulni, nem is akarok...azt hiszem.

Lehunyom a szemem, még mielőtt megcsókolna, és amint megérzem az ajkait, reflexszerűen húzódom hozzá közelebb, és fonom át karjaimat a nyakán. Imádok ennyire közel lenni hozzá, meg ha remekül leplezem is, de közben félek is tőle. Azt hiszem ez nem normális. De én se vagyok az, teljesen elfogadható ha a gondolataim se azok. Egy hét múlva úgyis elmegyek, lesz időm végig gondolni nélküle...kulcsra kéne zárni az ajtót!




tag: zin <3 | outfit | remélem tetszik szerintem borzalmas
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Pént. Ápr. 19 2013, 00:31


A nőkön egyszerűen lehetetlen kiigazodni. Egy egyszerű kérdés volt, amire válaszolnia kéne, erre itt hagy. Feltűnően gyakran hagy magamra. Ha nem az ő szobájukban lennénk, valószínűleg messzebb is ment volna. Furcsa, de ez az a ritka alkalom, amikor örülök, hogy idejöttem. Bár nem tudom miért. Lehet, mégis csak az lenne a jobb ha elmennék. Akkor ő sem akarna menekülni, és én sem érezném kellemetlenül magam. Mert valahol mégis csak nehéz így.
Egy darabig még el tudtam siklani afelett, hogy milyen formás lábai vannak, vagy hogy valójában jó alakja van. Sőt, azt hiszem, eleinte fel sem tűnt igazán, mert nem érdekelt más nő Izzien kívül. S bár most sem érdekelnek más nők különösebben, azért már nyitott szemmel járok a világban. So Ra pedig, az egyik legcsinosabb lány az egész egyetemen.
Elfogy a kávém, és a cica is megjelenik, én meg kicsit pakolok. Rend a lelke mindennek, de most csak a macskát akarom kicsit ingerelni. Megijeszteni nem sikerül, és felém sem tesz több lépést. Igazán nem tudok kiigazodni rajta. Biztos nő ez is. Ha hím macska lenne, már fújna rám, vagy ilyesmi. Nem érdekel különösebben. Az már sokkal inkább, hogy So Ra visszajön.
Elég ügyetlen, de kivételesen, szeretném hinni, hogy a sors rendelte így, hogy végre legyen egy jó napom. A barátnőm ugyanis, kis híján hasra esik a saját macskájában, csak az a szerencséje, hogy itt ülök az ágyon. Ő belém kapaszkodik, én automatikusan nyúlok, hogy elkapjam. Az ölemben landol, és talán túl közel kerül így hozzám.
Nem haragszom. Miért haragudnék? Mert végre az enyém lesz? Ugyan már!
Hogy az ő illata, vagy a bőre simasága, esetleg csak a tény, hogy rég voltam nővel, van-e rám ilyen hatással, azt nem tudom, de nem is érdekel. Elégedettséget érzek, és valami mást is. Vágyat. Persze még csak kezdeti, de nekem ez is elég.
Megcsókolom, és csak tovább növeli az elégedettségemet, hogy nem lök el, hanem a nyakam köré fonja a karjait, és még közelebb bújik. Engem meg ezzel még jobban felbátorít. Kicsit talán vadabbul kezdem csókolni. Kezem, ami eddig lefelé vándorolt a lábain, most felfelé indul, és a felsője alá is becsúszik. Előbb a hátát simogatom, aztán merészkedem előre, amíg le nem állít.
A másik kezemmel közben a, már korábban meglazított, nyakkendőmtől szabadulok meg. Le kéne dönteni az ágyra...

So Ranak || ajándék || torta || outfit || Borzalom, remélem tudsz vele mit kezdeni.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Pént. Ápr. 19 2013, 20:21

I NEVER MEANT TO FALL FOR YOU
BUT I WAS BURIED UNDERNEATH
AND ALL THAT I COULD SEE WAS WHITE MY SALVATION





Megrémiszt a tudat, hogy itt van, sosem voltunk még ilyen sokáig, zárt helyen kettesben, ahol nincs senki, aki felügyeljen rám. Ja de, hori, akit szegényt majdnem eltaposok, de csak majdnem. Nem lenne szerencsés már most megölnöm szegény macskámat, nem akarom, hogy úgy végezze, mint a hörcsögöm. De ez nem épp egy jó történet ide. Az sokkal jobb történet, ami most játszódik le velünk, sosem voltam még ennyire közel hozzá. Legalábbis nem ilyen hosszú ideig. Viszont nagyon jól esik! Főleg az, ahogy megcsókol, ilyenkor úgy érzem, nem kellene félnem tőle. Közelebb húzódom hozzá, hiszen ezt kel tenni, azt hiszem. Szégyellem magam…

Összerezzenek, ahogy megérzem bőrömön a kezét, nem szeretem a hideget, és az övé most az. Hagynom kéne ugye? Mert ez a normális a párok között. Hogy ilyeneket csinálnak. Igen, biztos vagyok benne, hogy hagynom kéne, mert ez a megszokott, de én általában nem csinálom úgy a dolgokat, ahogy azok megszokottak. Végigsimítok a karján, hogy érezze, ki kell másznia a felsőm alól. Ezzel így nincs bajom..egészen addig amíg nem kell komolyabbra fordítani, mert akkor tuti elrohanok. Félek tőle, mindig is féltem, nem tudom, hogy érzi-e, vagy valami, de azt hiszem én még nem vagyok képes semmire. Csak azt nem tudom, hogy lehetne ezt neki megmondani anélkül, hogy megharagudna, vagy valami? Nem akarom megbántani, igazából elmenni se akarok innen, de félek, hogy… tulajdonképpen mitől is félek?

Elhúzódom kicsit, és végigsimítok az arcán. Most biztos a pokolba fog kívánni, és lehet hogy elmegy, de talán az lenne a legjobb. Neki mindenképpen, mert nem biztos, hogy meg fogja kapni amit szeretne… de mi van akkor, ha úgy dönt máshoz megy? Azt..azt nem akarom. A szemébe nézek, és halványan elmosolyodom.
- Nem vagy éhes? Van ramen, vagy főzhetek is valamit.- suttogom, de még nem állok fel. Majd ha eldöntötte mit akar. Kérlek, add hogy e közül a kettő közül válasszon…kérlek.





tag: zin <3 | outfit | remélem tetszik szerintem borzalmas
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Pént. Ápr. 19 2013, 21:48


Talán most vagyunk először igazán hosszabb ideig kettesben. Igazából korábban nem gondoltam erre. Ha haza is hozom, inkább az útra figyelek, vagy a többi autóra, most viszont tényleg nincs itt rajtunk kívül senki sem, és akárhogy is nézem, kihívó a ruhája. Vagy lehet nem az, csak engem izgat. Ami lehet rossz, és bár megfordul a fejemben, hogy megyek, nem teszem. Talán mert ő megszólal, és a kérdése félig meddig célzás, hogy maradhatnék. Bár konkrétan nem mondja ki, az, hogy nem a cipőjét, és a party ruháit kapkodja magára, hogy nem sürget, hogy de akkor gyorsan igyam a kávémat, azt a benyomást kelti, hogy bizony maradni szeretne ő is.
A kávém elfogy, a macskát meg nem értem. So Ra meg az ölembe pottyan. Szó szerint. Ez pedig, már kicsit több, mint amit el tudok viselni. Rengeteg gondolatom támad, és reménykedem, hogy azoknak legalább egy minimális hányadát sikerül megvalósítani.
Megcsókolom, és ő visszacsókol. Már egész jó, és tetszik, ahogy bújik, én is bújni akarok. Közelebb, és méééég sokkal közelebb. Ha más nem legalább érezni a selymes bőrét.
A felsője alatt forró, és ez is annyira szexi, nem lehet vele betelni. Vagyis nem tudnék betelni vele, de nem vagyok érzéketlen, sem teljesen idióta sem. A keze ami a karomon simít végig, egyértelműen arról próbál lebeszélni, hogy hozzáérjek. Egy pillanatig átfut az agyamon, hogy nem teszem, hogy csak egy kis lökés kell neki, és aztán már nem akarja majd, hogy megálljunk, de aztán elvetem ezt a gondolatot.
Én nem ilyen vagyok. Lehet, hogy elvárok dolgokat, hogy szeretnék valamit nagyon, de sosem erőszakolom rá az akaratom másokra...
Lesimítok végig a hátán, és kihúzom a kezem a felsője alól. A derekára teszem a kezem, remélve, hogy ez nem tiltott, elvégre ott van közte az az átok anyag.
Csókolnám én tovább is, de elhúzódik, amivel kicsit megzavar, még az is eszembe jut, most küld majd el. Ehelyett az arcomon simít végig, én meg egy pillanatra behunyom a szemem, ahogy egy nagy, lemondó sóhajt engedek ki magamból.
A szemébe nézek, és próbálok rájönni, mi van az övéiben, de én az ilyesmiben nem vagyok túl jó. Az enyémben biztos csillog némi vágy. Mert bár még nem kézzelfogható, azért érzem... dehogy az ő fejében mi jár, azt nem tudom.
- De... - mondom kissé rekedten és közelebb hajolok - nagyon... - fűzöm még hozzá, és a nyakát csókolom meg. Aztán rájövök, hogy ezt nem kellett volna. Nem ételre értettem. Rá. Hihetetlen, de azt hiszem ki vagyok éhezve Kim So Ra-ra (vagy bárki másra, de most ő van itt). Mielőtt elszaladna, magamhoz húzom, még sokkal közelebb, és a vállára teszem az állam, átölelem. Kínoz, szerintem tudja is, és biztosan direkt csinálja. Ha így lenne... azt hiszem, az még tetszene is.
De most kaja. Becsukom a szemem újra. Nem vagyok éhes, hogy is tudnék most enni? Mégis menni kéne... de azt is jó lenne tesztelni, hogy főz. A ramen az túl egyszerű, hamar el is készül, talán ha valami bonyolultabbat csinál, akkor addig megéhezem. Vagy legalább megnyugszom, mert finom az illata.
Hmm, megőrültem. A gondolataim sem az enyémek már.
- Főzz valamit - mondom végül, és el is engedem, ha akar akkor menjen. Aztán leteszem a nyakkendőmet a kis asztalra, és kigombolom a felső gombot az ingemen. Majd, csakhogy ne keljen gondolkodni kifűzöm a cipőmet és kibújok belőle. Valószínűleg ezt már akkor meg kellett volna tennem, amikor bejöttem, de nem bízom általában mások takarítási szokásaiban. So Ráék szobája viszont tiszta. Persze, tudnom kellett volna, mert ő is porallergiás... De akkor is.
Hátradőlök az ágyon, és a tenyerembe temetem az arcom. Ez már a vég. Leálltak az értelmes gondolkodásra képes agysejtjeim.


So Ranak || ajándék || torta || outfit || Borzalom, remélem tudsz vele mit kezdeni.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Pént. Ápr. 19 2013, 22:07

I NEVER MEANT TO FALL FOR YOU
BUT I WAS BURIED UNDERNEATH
AND ALL THAT I COULD SEE WAS WHITE MY SALVATION





Szeretem hogy itt van. Örökre itt tartanám. De nekem elég lenne, ha csak itt van, és néha megölel, ő viszont sokkal többet akar, és ez teljesen normális. Én nem vagyok az, hogy nem vagyok normális, hagyhatnék neki bármit, hiszen szeretem annyira, de ismerem magam. Épp ezért állítom le, ha jobban beleéli magát, nem biztos, hogy képes leállni. Bizony, azért volt nekem is felvilágosító órám, ráadásul vannak aranyos unnie-aim, akik mondtak már sok mindent, amitől irultam-pirultam, de most remek hasznát tudom venni. Az egyik ilyen az időhúzás...hogy még jobban akarjon. Vagy valami ilyesmi. Tudom, hogy nem vall rám, de megfogadtam, hogy változom.

Azt hiszem, nem épp erre az éhségre értettem, de valamiért tetszik ez a megközelítés is. Megborzongok, ahogy a nyakamba csókol, és elmosolyodom. Mi lenne, ha néha spontán csinálna ilyeneket? Tudnám értékelni. De most nem ez a lényeg. A vállába fúrom a fejem, ahogy átölel, és nyomok rá egy puszit. Szeretem, mikor ilyen. Nagyon szeretem. Magamhoz szorítom, már amennyire tudom, és kicsit bánom, hogy leállítottam, de elvileg így a legjobb. Nem kéne másokra hallgatnom, de most már mindegy. Enni fogunk. Csak tudnám, mi van itthon.

Főznöm kell. Remek, főzésben nagyon jó vagyok, csak sütni nem tudok. Mielőtt felállnék még egyszer röviden megcsókolom, felpattanok, figyelve a macskára, -nem akarok megint elesni - a szekrényhez megyek, és felpipiskedve belekukucskálok. Itt semmi... akkor marad a hűtő. Kinyitom, és megtámaszkodva az ajtóban körülnézek.
- Tudok csinálni kimchi levest, ha szereted. Mert csak az van... Valerie a soros a vásárlásban, és kicsit lusta.- Nem nézek rá, már pakolom is ki a hozzávalókat, egy tálat, meg még egyet, meg kést, meg a kötényem. Áldjuk az eszem, hogy csináltam kimchit, mert kezdünk kifogyni az ennivalókból. Kinézem Valerie-ből, hogy megvárja a jövőhetet, és nekem kell elmennem, és mand csak legközelebb vállalja be. Megkötöm a kötényem a hátam mögött, és megpördülök Zin előtt.
- Na, elég röhejesen festek?




tag: zin <3 | outfit | remélem tetszik szerintem borzalmas
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Vas. Ápr. 21 2013, 09:26


Elmentek otthonról, megőrültem, nem vagyok önmagam. Ez teljesen biztos. Valahogy nem vagyok a magam ura. Hogy is gondolhattam, hogy másra gondol éhség alatt? És miért csókoltam meg a nyakát? Igaz, a mosoly az arcán arra enged következtetni, hogy neki is tetszett, de nyilván nem eléggé, mert nem kér folytatást. Pedig kérhetne, nekem biztosan kéne.
Átölelem. Azt remélve, hogy ez segít megnyugodni, de a valóság nem ilyen egyszerű. Jó az illata, és az sem segít, hogy puszit kapok a vállamra. Most komolyan, miért kell ilyennek lennie? Eddig attól is pánikolt ha hozzáértem, most meg... Áhh!
Főzzön. Elengedem. Ez az! Legyen minél távolabb tőlem, aztán minden szuper lesz. Akkor lesz időm összeszedni magam, hogy normálisan tudjak gondolkodni.
Lehunyom a szemem, ahogy megcsókol. Mondom, hogy valami más! Nem értem. Nem igazodom ki rajta. Igaz, ez sosem ment, de most még annyira sem, mint eddig, és teljesen megőrjít.
Eldőlök az ágyon, és a tenyerembe temetem az arcom. Próbálok valami normális gondolatot keríteni az agyamban, de nem igazán sikerül. Csak addig jutok, hogy a kezeimet inkább a tarkóm alá teszem, hogy ne nézzek ki annyira szerencsétlenül, ha esetleg visszajön.
Visszajön. És hogy Valerieről mit magyaráz, az engem hidegen hagy, viszont kimchit mondott, és erre felülök - megjegyzem túl gyorsan -, hogy aztán rájöjjek, felesleges volt, de ha már így alakult válaszolok. Nyugalmat és közömbösséget tettetve.
- Az jó lesz. Szeretem - nagyon szeretem! De ez nem mondom, és nem is kell, hogy tudja. Nagyon régen ettem kimchit. Olyan igazit... mert egy két helyen árulnak valamit, amire ráírják, hogy az, de a közelébe sem ér az eredetinek. So Ranak meg biztos házi van. Legalábbis remélem.
Már épp dőlnék vissza, amikor pörögni kezd... ez... egy kötény? Nyelek egyet.
- Igen... így hogy van alatta egy kék hosszú ujjú felső, eléggé...
Végre egy értelmes, vagy legalábbis hozzám illő, mondat. Igaz, ha levenné azt a felsőt, nem hiszem, hogy sokáig rajta maradna a kötény. De mindegy. Menjen főzni. Mielőtt megint megkattanok. Hátra szeretnék dőlni, és nem gondolkozni, de az csak akkor megy, ha a szexi testét kiviszi a látókörömből.


So Ranak || ajándék || torta || outfit || Borzalom, remélem tudsz vele mit kezdeni.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Vas. Ápr. 21 2013, 20:40

I NEVER MEANT TO FALL FOR YOU
BUT I WAS BURIED UNDERNEATH
AND ALL THAT I COULD SEE WAS WHITE MY SALVATION






Igazándiból nem értem magam, de tetszik, hogy ilyen vagyok. Lehet sűrűbben kéne ilyennek lennem, és jobban kedvelne. Mert még mindig nem kedvel, ezzel tisztában vagyok, de legalább nem utál. Mondjuk minden ilyen ölelésével elbizonytalanít, hogy esetleg mégis kedvel egy picikét. Egy nagyon kicsit. Utána pedig mindig rácáfol, szóval én tényleg nem értem. De nem is nekem kell érteni, ugye?

Kicsit azért izgulok, eddig csak a barátaimnak főztem, és ők mindig megették, akármilyen volt. De Zin más. Szerencse, hogy a kimchi könnyű, már a többi ételünkhöz mérve. És az is szerencse, mert ha nem szeretné, nem tudom, mit adnék neki. Száraz kenyeret, majonézzel. Hát biztos nézne egyet, és elmenne enni valamit. Vagy megenné a tortámat. Na mindegy, kimchi, mert az finom, meg mert azt tökéletesre el tudom készíteni. Addig meg hadd pihenjen, vagy gondolkozzon, vagy nem tudom. Aludjon. Majd felkeltem, abban úgy is jó vagyok.

Felkötöm a kötényem, és megpördülök benne. Igen, valami ilyesmi választ vártam, fel voltam rá készülve, úgyhogy le is hervad a mosolyom és felhúzom a szemöldököm.
- Levegyem? Fogsz úgy hagyni főzni? - Kötve hiszem. De inkább rá hagyom, és visszamegyek a konyhába. Elöszedem a hozzávalókat, a kést, teszek fel főni vizet, és nekiállok. Lehet kicsit csattogok, de csak ameddig felvágok mindent, utána csendben vagyok. Illetve mégsem, mert halkan dúdolgatok, hogy gyorsabban teljen az idő, megcsinálom a rizset is, ha már megtaláltam, míg a tányért kutattam, de hogy hogy került a tányéros szekrénybe, ne kérdezze senki, mert nem tudom.

Nem kell sok idő, negyvenöt perc alatt kész is, leveszem a kötényem, elrakom, megterítek a kis asztalkán gyorsan, odahordok mindent, és leülök Zin mellé az ágyra. Csak azért nem szeretek főzni, mert elmegy tőle az étvágyam. Ez történik most is, csak ülök Zin mellett törökülésben, és várom hogy megkóstólja. Mert hogy én nem fogok enni belőle, az olyan biztos, mint hogy most tavasz van.
- Öhm...hmm... hát ez itt most mind rád vár...igen...öhm... védd Hori elől. - Nézek rá, bele a szemébe, ameddig el nem fordul, és mosolygok. Biztos finom...a kimchim finom.



tag: zin <3 | outfit | remélem tetszik szerintem borzalmas
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Vas. Máj. 12 2013, 09:47


Ellentmondásos vagyok, mert egy részem vágyik rá, hogy minél távolabb legyek tőle egy másik meg a közelében szeretne lenni. Csak egyetlen normális magyarázatot tudok a dologra, és az nem olyasmi, amit megosztanék másokkal, de elég szánalmas. Így az eszemre hallgatok, jobb ha elmegy. Jobb lenne, ha nem jönne vissza, de jön, kimchit emleget, és ettől akaratlanul is, lelkesebb leszek.
A köténye meg, akárhogy is nézem túl csinos. És ha hülyeségeket kérdez, akkor ne számítson normális válaszra. Viszont, nem ér, hogy visszavág, ráadásul ilyen övön aluli módon.
Kivételesen lassan kattognak a kerekek a fejemben, mert semmi sem jut eszembe, hogy mit válaszolhatnék, So Ra meg itt hagy, így csak ismét eldőlök az ágyon, a cipőmből kibújok, és azt is felhúzom.
Próbálok nem rá gondolni, meg úgy egyáltalán egyetlen nőre sem gondolni. Főleg nem arra, hogy minden Isabella hibája, mert mégsem gondolhatok a volt barátnőmre az új barátnőm szülinapján. Hmm... vajon az normális, hogy szegényt a konyhába száműzöm főzni, én meg itt fekszem, az egyébként kicsi ágyukon?
Elfordulok oldalra, így keresztbe fekszem a három ágyon. Ez már majdnem elég hosszú nekem, bár ha nem húzom fel a lábam, akkor így is lelógnék. Sóhajtok egy nagyot, mire süpped az ágy, és egy macska jelenik meg mellettem.
Felé fordulok, a szemöldököm felhúzom, bár nem hiszem, hogy ez az állat tudja, hogy ez a "mit akarsz" kérdés nálam. Valószínűleg válaszolni sem fog, és ez így van rendjén, az viszont, hogy nem szalad el, és nem ijed meg már kevésbé tűnik normálisnak.
Farkasszemet nézünk pár percig, amit én unok meg előbb. Nem, nem vesztek, egy macskával szemben ez eléggé abszurd feltételezés lenne. Inkább a plafont nézem, de nem tetszik az sem, szóval becsukom a szemem, és csak hallgatom, ahogy So Ra szeletel, önt, pakol, ki tudja, mit csinál, de egészen megnyugtatóan hangzik. Van ennek az egésznek valami otthonszerűsége. Már már látom magam e...
- Ezt nem gondolod komolyan! - pillantok a macskára, ami a hasamon ácsorog, és láthatóan leülni készül - Na várj... - felkapom, arrébb teszem, kimegyek kezet mosni, közben amennyire lehet meglesem, mit alkot So Ra, de nem akarom zavarni. A fürdőben kiveszem a kontaktlencséimet, elteszem őket a tartójukba, aztán visszamegyek, és úgy mint az előbb eldőlök az ágyon.
Hori még mindig ott ücsörög, és furcsa, de mintha várakozóan nézne rám. Komolyan ijesztő a macska, de jó, örüljön, a hasamra mutatok, ha akar másszon vissza. Úgy látszik, mégis érti, egy pillanattal később már ott is van. Én meg csak becsukom a fejem, és magamban szitkozódom. Mi lesz a következő? Halakat veszek, hogy azokkal beszéljek?
Elalszom, legalábbis, azt hiszem ez történhetett, mert So Ra hangja élesen hasít bele a levegőbe, és először azt sem tudom hol vagyok. A fény is erősnek tűnik, de azért felülök, és megdörgölöm a szemem. Majdnem ásítok is, de a szám elé teszem a kezem, és elnyomom inkább a dolgot.
- Nem úgy volt, hogy őt bezárod valahova? -nézek kissé szemrehányóan So Ra-ra elvégre azt ígérte, mivel allergiás vagyok a macskára elzárja, erre rajtam lustálkodott a dög. Mondjuk, nem tudom, hova lett, most épp nem látom. De nem is baj. Úgy helyezkedem, hogy enni tudjak, és egy utolsó pillantást vetve So Ra-ra kezembe veszem a kanalat, hogy megkóstoljam, amit főzött. Az illata nagyon jó, de azért kételkedem.
Végül egy utolsó (szenvedő) sóhaj után rászánom magam és megkóstolom. Szkeptikus vagyok, de be kell látnom ez tulajdonképpen jó. De azt nem szeretném, ha So Ra nagyon elbízná magát.
- Nem rossz - közlöm tömören, és tovább eszem, csak amikor fél úton járok, tudatosul, hogy már megint csak én eszem, felkapom hát a leveses tányért, és egy kanál levest So Ra szája elé tartok - Neked is enned kell!


So Ranak || ajándék || torta || outfit || Borzalom, remélem tudsz vele mit kezdeni.

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Kedd. Máj. 14 2013, 22:31

Akkor is szeretek főzni. Megnyugtat, tudok közben gomdolkodni, és magabiztossá tesz, mert tudom mit csinálok. Főleg, ha van is kinek csinálni, és most határozottan van, mert Zin megeszi. Ha nem meg majd beletömöm, mint a libákba szokás. Jaj, szegény állatok, belegondolni is rossz, mit élhetnek át, hiszen fáj nekik, plusz meg is híznak, egyszerűen kegyetlen amit azokkal a szerencsétlen aranyos kis szárnyasokkal tesznek. Nem mintha nem lennék allergiás a tolljukra, de attól még védhetem őket, nem? Bár azt hiszem, be is van tíltva, mégis, illegálisan sokat találnak. Azt hiszem be kéne lépnem egy állatvédő ligába, mióta macskám van gondolkodok rajta. Védenünk kell őket nem? Mi van ha egyszer csak fellázadnak ellenünk, ezek állatok, nem fogják tudni, hogy ki áll mellettük, ha mindenki mellettük állna, nem lázadnának fel, nem lenne semmi probléma, mindenki boldogan élhetne, de így....hogy is jutottam el ide? Jah, igen Zin megtö...au.
Hát nem elvágtam a kezem? Felszisszenek, pedig már majdnem kész vagyok, ez nem fair. Inkább gyorsan tálalok, nem törődve a csípő érzéssel, és egy tálcára pakolva mindent, direkt pálcikát meg a kanalat téve a tányér mellé, kihordom az asztalra, és lehet nem kellene hirtelen megszólalnom, de most valahogy nincs kedvem keltegetni, szóval inkább csak ülök mellette.

- Hát tehetek én róla, hogy szeret nagydarab embereken pihenni? Úgy látszik, túl kicsi vagyok neki is. - Vonom meg a vállam, ez mondjuk nem válasz, de biztos elterelem a figyelmét a nagydarab jelzővel. De legalább ízlik neki. Amíg eszik, addig az ágyam alól előszedem a táskám, belőle egy ragtapaszt, és gyorsan beragasztom az ujjam. Nem súlyos, épp hogy érzem, majd elmúlik, mindig megvágom magam kimchikészítés közben, szerintem el vagyok átkozva.
Elgondolkozom, csak azt veszem észre, hogy egy kanál lebeg az orrom előtt, és hogy muszáj nekem is enni. Elmosolyodom, a kanál alá tartom a tenyerem, nehogy lecsöppenjen, még ha a tál alatta is van, tisztaság a rendje mindennek, és bekapom azt az egy falatot. Többet nem is vagyok hajlandó enni belőle!
- Ez borzalmas... érződik, hogy nem kóstoltam menet közben, ne haragudj! - Mondom, miután lenyeltem, és komolyan fontolóra veszem, hogy kiöntöm. Pedig eddig tudtam kimchilevest főzni. Zin elrontott! Nem baj, rontson csak el még jobban !
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Kedd. Máj. 14 2013, 22:57


Tulajdonképpen, egészen kellemesen fekszem, és a macska sem zavar annyira, mint először hittem. Bár még mindig pofátlannak tartom, hogy csak úgy rám ül, és az imidzsem is rontja, de valahogy nem érdekel. Próbálok nem gondolkozni, és egész jól sikerül, mert édes sötétség vesz körül, és le is nyugszom.
Az egyetlen rossz dolog, hogy ez nem tart örökké. Pedig néha, tényleg úgy érzem, az lenne a legjobb. De mindig van valami, ami felébreszt, és rá kell ébrednem, hogy sokkal több teendőm van, mint szeretném.
Most szerencsére csak So Ra az, és igazából semmi programom sincs ma, sőt holnap sem, szóval úgy hiszem, ráér az az sötétség. Mondjuk, lehetne kevésbé világos, mert érzékenyek a szemeim, de nem vagyok finnyás. Csak a macskára teszek megjegyzést, ami azóta eltűnt - nagyon helyesen.
- Kinek vagy túl kicsi? - pislogok rá kérdőn, mert bár tényleg nem magas, nekem kifejezetten tetszik, főleg amikor azokat a nagyon csinos cipőket felveszi, és még olyankor is alacsonyabb. Azokban a cipőkben tényleg gyönyörű, és vadító, és azt hiszem nem vagyok normális, hogy megint ilyenek jutnak eszembe. Mindenesetre, az igazság ez: szeretem, hogy ilyen alacsony.
Elkezdem kanalazni a levesem, és bár nem akarom, hogy elbízza magát, egyáltalán nem rossz, amit főzött. Van valami otthon íze a dolognak, még ha nem is ugyanolyan. Sosem lehet ugyanolyan, mint anyám kimchije volt, de nekem ízlik, és épp ezért, gyorsan is fogy, csak félútnál jut eszembe, hogy So Ra kezében nem láttam tányért. Szét nézek, és valóban nincs előtte semmi, ami pedig nem állapot.
A szája elé tartom a kanalat, nehogy már, csak én egyek. Kell pár másodperc, míg kinyitja a száját, de végül csak veszi a lapot. Vagyis a kanalat. Én meg rájövök, hogy ez nem volt jó ötlet, mert elképzeltem, hogy nem a kanállal csinálja ezt. Nyelek is egyet, de szerintem nem veszi észre, mert kiakad, hogy nem jó, amit főzött. Nem értem, mi a baj, nekem kifejezetten ízlett. De ha már így alakult, leteszem a tányért, és a kanalat is vissza az asztalra.
- Engesztelj ki! - mondom egész közel hajolva hozzá, és egy pillanatra végig futtatom rajta a szemeimet, aztán az övéibe nézek, és még közelebb hajolok, hogy megcsókoljam. Jobb kezem az oldalán fut végig, egész fel, hogy aztán a hajába túrjak. Gyengéden beleharapok az alsó ajkaiba, majd tovább csókolom.
Azt mondtam az előbb, hogy sikerült megnyugodni? Nos, az egy átmeneti állapot volt. Egyszerűen nem elég ennyi.

So Ranak || ajándék || torta || outfit || szánalmas, ne haragudj!

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Kedd. Máj. 14 2013, 23:36

Na igen. Nem épp így terveztem, hogy nem akad ki, direkt lekövéreztem, de neki persze csak az jön le, hogy én kicsi vagyok, miért vagyok kicsi? Nem mintha nem szeretném, nagyon szeretem, olyan aranyosan nézek ki mellette, főleg mikor nem magas sarkú van rajtam, és két fejjel magasabb, és lábujjhegyre kell állnom, és még úgy se érek fel rendesen a válláig. De azért nagyon szeretek kicsi lenni.
- Hát Horinak. De inkább egyél.- Mosolyodom el, és szerencsére követi is a "parancsot", és eszik, aminek örülök, elvégre azért csináltam, hogy elfogyjon. Ha meg ízlik neki, az meg még jobb. De nekem is ennem kell belőle, és ez már nem tetszik, már csak azért sem, mert ez szerintem nagyon rossz lett. Ki is akadok, de értékelem, hogy már majdnem a háromnegyedét megette, biztos rég evett, és nem tudja, milyen az igazán finom kimchi.

Észre sem veszemm hogy leteszi a tányért, csak mikor már közel van eszmélek fel. Ahogy meghallom a hangját halkan felnevetek, és legszívesebben megráznám a fejem, de nem engedi, mert megcsókol, és igen, ez sokkal jobb elfoglaltság mint a fejrázogatás. Azonnal visszacsókolok, és óvatosan arrébb tolva az asztalt - tudtam, hogy kelleni fognak rá a kerekek! - az ölébe ülök, és átkarolom, a nyakát. Nem tudom, hogyan, de már kicsit sem tartok tőle, lehet csak főznöm kellett neki, és abba belefőztem, minden aggodalmam. Kicsit elhúzódom tőle, és végigsimítok a mellkasán.
- Már nem panaszkodásból, de nem neked kéne kiengesztelned engem, amiért hazudtál? - Vonom fel a szemöldököm, de nem hagyok neki gondolkozási, vagy válaszadási időt, újra megcsókolom, miközben az ingét gombolom ki. Minek is főztem én neki?
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Szer. Máj. 15 2013, 00:06


Nem tűnt fel, hogy rám tett megjegyzést, meg egyébként is, általában nagynak, magasnak, és ehhez hasonlónak nyilvánítanak, ezek már egyáltalán nem hoznak lázba. És szeretek is magas lenni, rengeteg előnye van, hátránya sokkal kevesebb, én legalábbis egyelőre kevesebbet találtam.
So Ra meg alacsony, de engem tulajdonképpen nem zavar. Először zavart, de rájöttem hogy jó így, kifejezetten jó így. Ezért is nem értem, miért ez a kijelentése, hogy túl kicsi, és hiába kérdezek rá, nem igazán értem a választ. Mert volt ott egy is, tehát a macskán kívül mást is zavart a magassága, de mindegy, ha nem akarja elmondani, ne mondja, én meg inkább eszem, mert az illata jó, és szerintem az íze is.
Talán tényleg régen ettem igazán jó kimchit, de ez neki csak előny, mert ezt is finomnak tartom, és egész jóízűen eszem. Bár próbálom nem tudomására hozni, az biztos árulkodó, hogy hamar elfogy a fele, és csak akkor jut eszembe őt is megkínálni.
Az, hogy neki nem ízlik, kissé meglep, de nem igazán foglalkozom vele, mert remek ötletet ad.
Félre teszem a tányért és megcsókolom. Valahogy más most, van valami különös abban, ahogy visszacsókol, de nem foglalkozom vele. Segítek neki, az asztalka is arrébb gurul, ő meg az ölembe bújik, ma már másodszor - igaz először esett - és ez kifejezetten tetszik. Kivételesen, az ellen sincs kifogásom, hogy kissé eltávolodik, mert most nem tartok tőle, hogy elmenekül. Inkább csak a hátát simogatom, bár, amikor megszólal megáll a kezem.
Fogalmam sincs, hogy miről beszél. Nem szoktam hazudni. Előfordul, hogy nem mondok el valamit, vagy hogy nem a teljes igazságot mondom, de a hazugság, az elég távol áll tőlem, és elég durva vádnak tartom. Talán meglátszik az arcomon, de nem is tudok visszakérdezni, hogy megtudjam, mire gondol, mert ő csókol meg - ami egészen meglepő, de nincs ellene kifogásom.
S közben, jön az újabb meglepetés: az apró kezei a mellkasomon az inget kezdik kifejteni. Az egész annyira furcsa, egészen olyan, mintha álmodnék, de ha álmodok az sem baj, nem akarok felkelni, most nagyon nem. A kezem ismét megindul, ezúttal lefelé, hogy a felső alá csúsztathassam a kezem. Korábban már leállított, de ha neki szabad az ingem kigombolni, akkor nekem is szabad egy kicsit többet. Szerintem ez így igazságos. Az egyetlen zavaró tényező, hogy újra meg újra eszembe jut, hogy azt mondta hazudtam, és hiába tudom, hogy nem kéne ezzel foglalkoznom, csak rákérdezek.
- Milyen hazugságról beszélsz? - gyorsabban veszem a levegőt, a homlokom az övének döntöm, úgy várom a választ. A kezem meg a hátát simogatja, ha csak nem állított már rég le. Pedig ki kéne bújnom az ingből, ha már gombolgatta, de majd csak azután, ha válaszolt, mert nem tetszik, hogy hazugnak tart.


So Ranak || ajándék || torta || outfit || szánalmas, ne haragudj!

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Vendég

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Kedd. Máj. 21 2013, 02:00

Azt hiszem mindenképpen jó ötlet volt azt mondani, hogy nem ízlik a leves. Mert persze ez az igazság, de ha minden egyes olyan dologért, amiben nem értünk egyet csókot kapo...hát akkor nagyon elkényeztetve érezném magam, és biztos mindig teljesen ellentétes véleményen lennék. Talán ezért is csókolok vissza bátrabban, és ezért ülök az ölébe. Mert jól esik. Megjegyzem, aranyos, hogy segít lakberendezni. Mindenesetre úgy gondolom, hogy igenis bátrabb vagyok mellette, és igyekezni fogok még bátrabb lenni, mert a határozott nőket szereti. Legalábbis azt hiszem.

Amint kimondom a hazudni szót meg is bánom. Biztos nem fogja érteni, és majd magyarázkodhatok, de nem most. Most meg kell csókolnom, meg akarom csókolni. Ujjaim is rátalálnak a gombjaira, bár talán nem kellene, mert még egy órával ezelőtt erről teljesen más volt a véleményem, most úgy érzem, ezt kell tennem, és Zin is úgy érzi. Mármint erre merek következtetni abból, hogy a keze a felsőm alá siklik, és nagy mázlija, hogy nem jégcsap-hideg a keze, köszönhetően a kimcsimnek, mert akkor tuti beletenném egy kád forró vízbe! De nem hagy időt ilyeneken gondolkozni, elhúzódik, és a homlokomnak dönti a sajátját. Időközben végzek a gombjaival, szóval ránézek, és elmosolyodom.
- Nem szó szerinti hazugságra értettem, csak hogy füllentettél, hogy jó a leves. De aranyos volt tőled, köszönöm. - Suttogom, nem akarok hangosan beszélni, mert akkor elszáll a pillanat. Olyan jól esik, ahogy a hátam simogatja, nem akarom, hogy véget érjen...
- Holnaputá utazom. - Sóhajtok, és felfelé végigsimítok a mellkasán, hogy megöleljem. Magamhoz szorítom, mintha, most látnám utoljára. Ki tudja mi lesz, mire visszajövök.
Vissza az elejére Go down
Hyun Zin Woo
Városlakó
Életkor : 26
Hozzászólások száma : 2332

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Kedd. Máj. 21 2013, 13:57


Fogalmam sincs, mit miért teszek, és miért így alakulnak a dolgok, de semmi sincs most ellenemre. Miért is lenne? A lány, akivel több mint egy hónapja együtt vagyunk, végre hajlandóságot mutat valami többre, és ez jó. Nekem jó, hogy neki milyen, azt nem tudom, de gondolom, hogy nem csinálna ilyesmit, ha ő nem akarná. Az olyan logikátlan lenne. Igaz, a nők elég logikátlanok, de ezzel most egyáltalán nem akarok foglalkozni.
Csak az zökkent ki, hogy hazugnak nevez, amit nem tudok hova tenni. Még a csókja sem elég, egyszerűen piszkálja az agyam egy hátsó zugát, márpedig, most az agyam szeretném a legkevésbé használni.
Rákérdezek, hogy miről beszél, de közben már egészen megnyugszom. A kezem még mindig a hátát simogatja, és nem ellenkezik. Biztos vagyok benne, hogy álmodom, de nem érdekel. Válaszol, én meg hallgatok.
- Nem mondtam, hogy jó - válaszolom halkan, de mosolyogva. Már nem tűnik fontosnak, hogy tagadjam, valójában ízlett - Azt, mondtam, hogy nem rossz.
Fűzöm hozzá, mert végül is, tényleg ezt mondtam. De lényegtelen, megcsókolom újra, mert most, hogy tisztáztuk, mi a helyzet, vissza is térhetnénk oda, ahol tartottunk. Én nagyon szeretném, és egy pillanatig azt hiszem ő is, de aztán rá kell jönnöm, hogy korai volt az öröm. Az újabb kis szünetben, amit levegővételre használnék, közli, hogy itt hagy.
Megborzongat, ahogy végigsimít a mellkasomon, és átölel. Mégis úgy érzem, hogy most rontott el mindent, mert ezek után olyan... nem is tudom. De valahogy elveszi az ember kedvét.
Hátradőlök, ha akar rám dőlhet ő is, én most nem szeretnél semmivel sem foglalkozni. Behunyom a szemem, és kezem is kihúzom a felsője alól. Nagyot sóhajtok, aztán szólalok meg.
- Kiviszlek majd a reptérre - nyelek egyet, aztán rápillantok - Mikor jössz vissza?
Teszem fel a kérdést, és engem is meglep, hogy a hangomban valamiféle szomorúság cseng, mintha nem akarnám, hogy elmenjen. Persze, mert nem is akarom. Azt hiszem, kezdem megszokni, hogy itt van, hogy van. És tartok tőle, hogy hiányozni fog...


So Ranak || ajándék || torta || outfit || szánalmas, ne haragudj!

_________________

Vissza az elejére Go down
http://frances.hungarianforum.com
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: 생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin   Today at 00:55

Vissza az elejére Go down
 

생일축하합니다! ~ So Ra&&Zin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a köv. oldalra: : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: Frances kollégium :: Archívum-