Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

» Rangsorolások (Noel és Tami)
Vas. Okt. 02 2016, 14:41 by Kőrösi Noel

Top posting users this month
Eric A. Blake
 
Leopold K. Lindhardt
 
Reeven Callagher
 
Samuel T. Collins
 
Quentin Collins
 
Felix Kaleolani
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kelly Evans
 
Sebastian McBridge
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Dé és Ry az utcán

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Dé és Ry az utcán   Csüt. Márc. 07 2013, 15:19

Ráérősen ballagok a munkahelyemre, van időm, bőven. Ma én vittem Dominicot a suliba, és ettől valahogy boldogabbnak érzem magam. Az a kiskölyök egyszerűen fantasztikus! Nem azért, mert az enyém, bár meg kell mondjam, egyre inkább kezd hasonlítani rám. Eddig olyan anyás volt... Nem is tudom.
Ma reggel éppen azt hozta szóba, hogy hamarosan szülinapja lesz, és neki milyen jó ötlete támadt... Úgy tettem, mintha először hallanék a dologról, és most örülök igazán, hogy Gwen felkészített erre. Mert azt akarja, hogy én is ott legyek, azon a bulin, ahol a nagymama, a nagypapa, meg a nagynéni (aki az én számomra Sárkány, mint tudjuk)...
Annyira imádnivalóan nézett rám! Hogy a fenébe mondhatnék nemet a saját fiamnak? Azt mondtam neki, hogy ha rajtam múlik, ott leszek... Öregem, azt a boldogságot! Fogalmam sincs, mikor és hogyan loptam be a szívébe magam. Nem győzöm hálát adni Istennek érte.
Messziről meghallom a gitárszót. Valaki nagyon klasszul pengeti a hangszert! Néhányan körülötte állnak, ütemesen jár a láb, egy kisgyerek vadul tapsikol, ugrándozik. Közelebb érve én is megállok, hogy elvesszek a húrok adta melódiában.
A fickó a falnak dőlve áll, egyik lábát a háta mögötti falnak veti, és azzal veri a ritmust. A húrokon fürgén jár a keze. Arca kipirult, szeme csillog. Látszik, hogy élvezi, amit csinál. A gitár tokja fekszik kinyitva előtte a kövön, némi apró van benne, és néhány bankó. Apró után kutatok a zsebemben, és számolatlanul csúsztatom a fémdarabokat a többi közé.
A közönségét figyelem: van egy idősebb néni... -fogatlanul vigyorog bele a tavaszi fénybe-, egy idősebb úr, akinek májfoltok csúfítják arcát. Egy fiatal nő, valószínűleg a kisgyerek anyja, vagy dadája, mert olykor-olykor a keze után kap, amikor a kicsi bele akar nyúlni a tokba a csillogó fémpénzekért. Van egy fiatal srác, aki értő szemmel nézi a másikat, őt inkább a gitár köti le, mint a muzsika, amit hall, de lehet, hogy csak rosszul ítélem meg a helyzetet. És vagyok én... a laikus.
A srác virtuóz módon pengeti a húrokat, majd a húrokra csap. Vége... Szinte sajnálom, tetszett a dallam, amit játszott. Kisebb tapsvihar tör ki, és mikor elhalkul, újabb dallam pengetésébe kezd. Nincs kedvem menni. Maradni akarok, hallgatni még.

Vissza az elejére Go down
Ryder Salisbury
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Hacker
Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTéma: Re: Dé és Ry az utcán   Vas. Márc. 10 2013, 12:11

Tegnap este kicsit kiütöttem magam, úgyhogy a délelőttöm azzal telt el, hogy alszok, mint a medve. Így biztosan lemaradhattam sok dologról, már csak azért is, mert nem volt, aki felkeltsen, ugyanis mióta a Frances az életem részévé vált és apámnak köszönhetően egy lakás is van a hátsóm alatt, így nyugodtan élem az életem egyedül. Nem kell legalább attól rettegnem, hogyha hazajövök, akkor valaki ordibálni fog velem, hogy hol jártam az éjszaka.
Amint felébredtem, még fél órát bíbelődtem azzal, hogy teljesen kiszűnjön belőlem az álom, gyorsan megmosakodtam, felöltöztem, ez úgysem tart tovább tíz percnél. Felkaptam magamra valami laza bőrdzsekit, zsebbe pénz és kiléptem a házból, persze mindent becsuktam magam után - nehogy még betörjön valaki!
Útközben zenét hallottam, mégpedig gitárt, aminek megörültem, elvégre én magam is gitározok, ezért jó volt hallani az ismerősen csengő muzsikát. A hang forrásához indultam, s amikor megpillantottam a srácot, aki a húrokat pengeti, megálltam a tömegben egy számomra ismeretlen alak mellett, s hallgattam, ahogy mindenki más.
Elmosolyodtam, ismerős volt a dallam. Már csak az tenné szebbé és jobbá, ha énekelne is mellé. Nem tudom, én sosem vetemednék arra, hogy az utcán zenéljek és azzal keressem a kenyerem. Igaz, itt nem megalázó, csak az olyan helyeken, ahol semmibe veszik a zenészeket.
De nem is ez most az egyetlen problémám, hanem az, hogy tényleg nem tudnék megülni az utcán, elvégre van pénzem, és semmi szükségem nincs még többre. De ettől eltekintve lehet, hogy egyszer majd kipróbálom, mivel kíváncsi vagyok, hogy az én zeném mennyit érne meg. A zsebembe nyúlok, s némi aprót dobok a gitártokba: értékelem a zenét.
A mellettem álló srácra nézek, aki már majdnem tátott szájjal figyeli a produkciót. Kicsit közelebb hajolok hozzá.
- Már csak egy ének hiányzik és profi lesz a srác - suttogom a fülébe, majd tovább figyelem az attrakciót.
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Dé és Ry az utcán   Hétf. Márc. 11 2013, 01:17

Ismét jól indul a nap, hiszen Dominic kezét foghattam, vele beszélgethettem elsőként "az élet nagy dolgairól"... Már a suliban voltunk, amikor rákérdezett, elmennék-e a szülinapi bulijára. Öregem, ennek a kissrácnak nem lehet nemet mondani!
Tulajdonképpen hazudnék, ha azt mondanám, vártalanul ért a kérdés. Gwen már elém tárta a fiink kívánságát, és bevallom, akkor jobban letaglózott a gondolat, mint most. De a dolognem csak rajtam múlik, így nem mertem semmit biztosra mondani. Tudom, hogy mit szeretnék, és azt is, miben állapodtunk meg Gwennel, de a dolgok mindig változnak, változhatnak, és én nem akartam becsapni őt.
Gitárszó csapja meg fülem és tereli el gondolataimat a reggeli eseményektől. Odalépek a kisebb csődülethez, ami a fiatal srác köré gyűlt. Van itt egy kislány, egy fiatal nő, idősebb nő és férfi, egy fiatal pasas..., és nekem is mozgásba lendül kezem, lábam, ahogy a ritmusos melódiát hallgatom.
Annak idején köztünk is volt egy srác, aki jól gitározott. Ha tüzet gyújtottunk a parton, és körbe ültük, el tudtuk felejteni a világ zaját. Jó volt hallgatni őt, figyelni a tűz lángjait, ölelni egy lányt és figyelni a többieket. Az életemnek az a része már régen lezárult, elszakadtunk egymástól, szétsodort az élet. A gitárszó azonban élményeket ébreszt, megborzongat, visszarepít egy kicsit a múltba.
Tetszik, ahogy ez a fiú játszik. Muzsikáját, technikáját némi apróval jutalmazom.
Így tesz a mellettem álló srác is. Nekem úgy tűnik, őt a gitár érdekli jobban.
-Gondolod? - kérdezek vissza, amikor észrevételét nekem súgja oda.- Tudsz énekelni?
Lelki szemeim előtt máris kibontakozik egy kép. A srác továbbra is gitározik, a falon verve a ritmust, ez a srác itt mellettem pedig énekhangjával nyűgözi le a közönséget. Ahogy végig fut rajta a szemem, ki is nézem belőle, hogy valami zenész csemete. Helyes pofa, biztosan játszik is valamilyen hangszeren. Miért is ne tudna énekelni?
Én csak akkor merek nyekeregni, ha nagy társaságban vagyunk, ott elvész a hangom a többi között. Időnként a fürdőszobában is dalra fakadok, ha éppen fényes jókedvemben vagyok, de ... Erre már régen volt példa. Most meg már nem lakom egyedül. Lio józan esze pedig többet ér néhány hamis hangnál...
Vissza az elejére Go down
Ryder Salisbury
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Hacker
Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTéma: Re: Dé és Ry az utcán   Csüt. Márc. 14 2013, 22:54

Csak tovább figyelem a virtuóz pengetést, miközben körbenézek a tömegen is. Még nem láttam az öregeket, hogy ilyen nagy érdeklődéssel figyeltek volna egy utcai zenészt, ugyanis ha visszaemlékszek, az én nagyapám kifejezetten rühellte az én zenéimet. Bár lehet azért, mert egyáltalán nem állt közel az ő stílusához, jobban kedvelte a könnyűzenei ipart. Meg egyébként is, az én családomban aligha zenél valaki, maximum a tetkós bátyám, aki már kifejezetten jobban nyomja, mint én, s már saját zenekart is alapított azóta valami hard rock műfajjal. Eltérve tőlem, ugyanis jobban kedveltem azokat a zenéket, amelyeknek mondanivalójuk is van, nem csak úgy belekezdenek, aztán se eleje, se vége és a szöveg is értelmetlen, mindenféle zagyvaságról szól.
Újra a mellettem álló srácra pillantok, aki meg is kérdezi tőlem, hogy tudok e énekelni. Elmosolyodok. Már hogyne tudnék!
- Persze - felelem, aztán a zsebembe nyúlok. Egy ideig kutakodok, mindkét zsebembe keresem a megfelelő papírt, ugyanis sose megyek el anélkül, hogy ne lenne nálam valami szöveg, amit én írtam. Az már más kérdés, hogy miért, valahogy az ilyenek váltak a kabalámmá és olykor szerencsét is hoznak. Végül megtalálom a farmerom farzsebében és szétterítem, majd elolvasom a tartalmát. Hm. Egy kis alternative műfaj.
Mintha nem zavarna - márpedig ténylegnem zavar -, odasétálok a gitárhúrokat szaggató fiú mellé, aki közeledésemre abbahagyja a zenét, s rám figyel. Halkan elmondom neki, hogy miről is lenne szó, milyen akkordokat kellene lefognia és hogyan kell mindezt pengetnie. Ő megérti... ugyanis aki több éve zenél, annak meg kell értenie.
Ritka alkalom, hogy segítsek egy utcai zenésznek, de hé! Gyakorlatilag tényleg segítek rajta, lehet, hogy ezzel több pénzt keres, ha a zenéje mellé még énekelnek is.
Kivárom a megfelelő pillanatot, ugyanis van egy kis bevezető rész, majd E hangból indulva belekezdek a nótába. Kicsit hasonlít a Rise Against egyik számára, de talán azért, mert pont így akartam, ugyanis nagy rajongójuk vagyok.
A tömeg annyira nem zavar, már hozzászoktam valamilyen úton-módon, tehát szó sincs arról, hogy egy kis lámpalázam is lenne.
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Dé és Ry az utcán   Szomb. Márc. 16 2013, 00:47

Tetszik a srác, hogy ennyire nyitott, azt hiszem, könnyedén beszédbe tudnánk elegyedni másról is, máshol is. És mintha csak az előbb látott vízióimat valósítaná meg, bátran lép a gitározó sráchoz.
Összemosolyognak, miután folytattak egy kis diskurzust, én meg elképedek, hogy két idegen, egy pár mondatból mennyire jól megérti egymást. Most már nagyon kiváncsi vagyok, mi fog ebből kisülni.
A gitáros gyerek játszani kezd, a másik pedig bólintgatja a ritmust a fejével, majd egy helyen, ahol a melódia kissé megtorpan, belép... Énekelni kezd. Először a hangja az, ami megdermeszt, nagyon szép, tiszta, szépen zengő hangja van, és egy pillanatra még a tapsban is megáll a kezem.
Félelmetesek... Ezek így ketten, most játszanak együtt először, ez az abszolút ősbemutató (hacsak nem egy oltári nagy átverésnek vagyok a része) és ez jobban szól, jobban tetzsik, mint a legtöbb sláger a rádióban. Hihetetlen, milyen átéléssel dolgoznak együtt, figyelnek egymásra, a ritmusváltásokra... Egyszerűen le vagyok nyűgözve.
A szöveg jól kidolgozott, és látszik, hogy ért hozzá, aki írta, mert nem csak üres frázisokból áll, hanem elgondolkodtató, olyan, aminek értelme is van, nemcsak rímekből meg lalalala-kból áll. Rámosolygok az éneklő srácre, hüvelykujjam felfelé tartva jelzem ki tetszésemet. Kár, hogy nincs több apró nálam, mert újabb adagot nyomnék a gitártokba.
Vége a dalnak, én tapsolni kezdek és füttyögök is, lehet, gyerekes dolog, de azt hiszem, ezzel örömet szerezhetek. Csak arra tudok gondolni, hogy ezek tehetséges fiatalok, nem kéne, hogy az utcán keressék a pénzt. Valahogy fel kéne őket fedezni. Felébred bennem az újságíró, talán cikket kéne írnom (de rég csináltam már!) és ezért lépek oda kettejükhöz.
- Ez nagyon állat volt! Komolyan tetszett! Volna kedvetek együtt dolgozni a továbbiakban?- hülye, kedves, naiv Daryl... Már megint álmodozol! Még azt sem tudom, mit akarok pontosan, de azt igen, hogy nem hagyom veszni ezt a két tehetséges fiatalt.
Vissza az elejére Go down
Ryder Salisbury
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Hacker
Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTéma: Re: Dé és Ry az utcán   Vas. Márc. 17 2013, 12:15

A zene egyre ritmusosabbá válik. Az átkötések elég lassúak benne, vagy legalábbis ütemesek, a refrén pedig begyorsul, az elején felviszem a hangot, ahogy a végén is, hiszen ilyennek írtam a szöveget. Azt hiszem, ideje lenne folytatni és továbbra is ezzel foglalkozni. Szerencsém, hogy az életben, akárhol is járok, mindig megfog valami és új szárnyakra kapok. Mindig ad valami ihletet. Elég csak annyit tennem, hogy kijöjjek a friss levegőre, sétáljak egyet a haverokkal, vagy bemenjek a bátyámhoz a tetováló szalonjába, hiszen olykor még egy rajzról is annyi minden jut eszembe, hogy papírra kell vetnem. Egyébként is, csak elég elgondolkodni azon, hogy mik folynak körülöttünk a nagybetűs életben, vagy például elmerülni egy-egy élettörténetben, tegyük fel, a sajátomban vagy az apáméban. Na, róla aztán regényeket lehetne írni, neki köszönhetem a jól átrágott szövegeimet, amelyek elgondolkodtatják az embert, hogy érdemes e rossz közösségbe kerülni vagy sem.
Végig a srácot figyelem, nehogy megakadjon a keze, de szerencsére ezzel nem kellett törődnöm, ugyanis ahhoz képest, hogy először zenélünk együtt, egész jól csinálja, ráadásul a szöveg és a zene is ismeretlen a számára. Olykor a tömegre mosolygok, s rákacsintok arra a fiúra, akivel az előbb beszélgettem, már ha lehet beszélgetésnek nevezni. Mikor a végéhez közeledtünk, bólintottam a srácnak, hogy innentől már akkordbontással megyünk, lassacskán el kell hallgatnia a zenének. Végezetül meg is tapsoltak minket, de ez inkább a gitáros érdeme.
Hogy tetézzük ezt, az előbbi fiatal fiútól, aki nem lehetett idősebb tőlem pár évvel, még dicséretet is kaptunk, no meg egy kérdést.
- Hát... őszintén nagyon sok dolgom van, meg nem hiszem, hogy megállnám a helyem. Olykor-olykor belépek egy-két ilyen alkalomra, ha időm és kedvem engedi - megvakarom a tarkóm. Nem tudom, nem igazán fordult meg még a fejemben, hogy zenéljek valakivel. Ugyanis csak az időm menne rá, állandóan próbákra kellene járni... tudom, mert a bátyám is nehezen tud dolgozni ezek mellett, de valahogy kibírja... nehezen.
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Dé és Ry az utcán   Szomb. Márc. 23 2013, 00:27

Utcai zenészbe botlok, egy gitáros srácba, aki rutinosan penget, én meg élvezettel hallgatom sokadmagammal. Egy fiatal srác tesz megjegyzést, hogy talán ének is kellene ide... És aztán elő is húz a zsebéből valami papírféleséget, és rövid megbeszélés után a gitáros fiúval közös számot adnak elő.
Tátott szájjal ámulok. Ha ezek ketten, itt, elsőre ilyen produkciót tudtak létrehozni, milyen lenne, ha gyakorolnák? Kár, hogy nincs lemez-cégem, őket azonnal szerződtetném. Bár nem vagyok nagy hozzáértő, ez a szám jobban tetszett, mint némelyik sláger a rádióban. Az a Bieber gyerek is nagyon befutott, pedig fele olyan jó sincs, mint itt a kettő közül bármelyik srác.
Megtapsolom őket, akárcsak a többiek, egész népes csoport gyűlt itt össze hirtelen, és arra gondolok, valamiképp össze kellene őket hoznom. Új ismerősöm azonban azonnal kihátrál, neki sok dolga van, meg blablabla, én pedig új fogást keresek rajta.
- Szóval, időnként el tudnál vállalni egy-egy fellépést?- kapok a szavain. Steph úgyis újítani akar, talán egy-egy zenés este ötlete is tetszene neki. Például egyszer egy héten, fix napon...
-És te?- fordulok a másik sráchoz, de ő is csak rángatja a vállát.
Nem értem én a mai fiatalokat. Miért nincs bennük ambíció?
-Megadnátok az elérhetőségeiteket? - kérdem. legalább a telefonszámaikat adják meg, akkor felkereshetem őket, ha akad valami meló. honnan tudhatnám? Lehet, az egyetem keres a zenekarába valakit, vagy valami mulatságot szervez, ahova kell a jó zenész, nem csillagászati összegért. Ki tudja? Egy próbát megér.
Vissza az elejére Go down
Ryder Salisbury
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : Hacker
Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTéma: Re: Dé és Ry az utcán   Vas. Márc. 31 2013, 18:07

Kis közönségünk újabb pénzérméket dobott a gitár tokjába. Az előbbi sráctól is kapott volna ez az utcai zenész, de ahogy elnéztem, kicsit üres volt a zsebe. De sebaj, a szándék a lényeg, szerintem az is elég volt, hogy örömet tudtunk szerezni pár embernek, és ők is örömet szereztek nekünk azzal, hogy meghallgattak minket, láthattuk az arcukon a mosolyt, a csodálkozást.
A srác kérdésére habozok válaszolni, szintúgy vállat vonok, mint a mellettem álló zenész.
- Talán. Maradjunk annyiban, hogy talán elvállalnék időnként egy-egy fellépést... de azokra készülni is kell, és sok munka van vele - bár inkább nem is folytatom, mivel itt elég sok próbatermet lehet találni, úgyhogy nem mondhatom azt kifogásnak, hogy a környéken sehol nincs... valamint azt sem, hogy suliba kell járnom és nincs időm, mert ahogy egy bölcs ember mondta, mindig jut idő a barátokra, ha úgy akarjuk. Bajom nem lesz belőle.
A következő kérdésre előveszek egy cetlit, és egy tollat, majd ráírom a telefonszámom, az e-mail címem, és a nevem is: Ryder Salisbury. Átnyújtom.
- Ha már itt járunk, akkor be is mutatkozom. Ryder Salisbury - nyújtom a kezem, azért ne nézzenek engem tuskónak, hogy bunkó lennék, vagy hasonló, hogy még csak a nevemet sem mondom meg.
Vissza az elejére Go down
Daryl Brooke
Városlakó
Életkor : 29
Foglalkozás : étteremtulajdonos
Hozzászólások száma : 508

TémanyitásTéma: Re: Dé és Ry az utcán   Vas. Márc. 31 2013, 20:47

Hiszem, hogy nincsenek véletlenek. Vagy csak abban hiszek, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy segíthessünk másokon. Ezekben az utcai zenészekben is lehetőséget látok. Szeretem az élő zenét. Szerintem nem csak én vagyok így ezzel.
És ahogy felderengett előttem egy kép, ahogy ez a két fiatal együtt játszik, éneke, és így lett, el tudom képzelni azt is, hogy a pizzázóban lépnek fel időnként, kifejezetten gyertyafény, vagy asztali lámpás hangulata mellé... hehe... Ez nem is rossz ötlet. Mit szólna hozzá vajon Stephen?
Elkérem a srácok telefonszámát, és az enyémet is megadom, nehogy rosszat gondoljanak rólam.
-Daryl Brooke vagyok. Egy közeli pizzázóban dolgozom. - Na, ezzel még nem mennek sokra. Hamis reményeket nem akarok kelteni bennük, de azért valamit mégis mondanom kellene- Jól jönne, ha időnként zenélne ott valaki. Tudjátok, nem olyan zenés partit akarok, csak éppen háttérzeneként...
Az, hogy meleg helyen lennének, kapnának enni-, innivalót, és még keresnének is vele... Még csak álmok. Én már elképzelem, hogy mekkora sikerük lenne. Meghirdetett zenés esték, esetleg beállítva repertoárral, ilyesmi. Az egyetemisták között szerintem sikere lenne.
Örülök, hogy legalább az egyik srác hajlandóságot mutat. felírja a telefonszámát és az emailjét, a nevével együtt. Gondosan teszem el. Aztán a másik srácra nézek, aki még mindig bizonytalankodik.
- Nincs vesztenivalód, vagy igen? Maximum kikosarazol, ha felkereslek egy álláslehetőséggel...- nevetek rá. Ha ez sem segít, nem tudom, micsoda. Ő is megadja a telefonszámát, és a nevét, ezt a cetlit is elpakolom.
-Kössz srácok. Élmény volt- mondom nekik mosolyogva, majd az órámra nézek. Most már húznom kell. - Szevasztok!
Elköszönök tőlük, majd felhúzom a nyúlcipőm. Jó társaságban az idő gyorsan telik. Nekem meg mindjárt főznöm kell a kávét az első rohamnak. Hát, hajrá. Nem jutok messzire, máris újra hallom a gitárszót...
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Dé és Ry az utcán   Today at 09:02

Vissza az elejére Go down
 

Dé és Ry az utcán

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Ötödik Sugárút (Manhattan)

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: This is Hollywood! :: Archívum-