Az oldal teljes tartalmát csak regisztrált és elfogadott karakterlappal rendelkező felhasználók tekinthetik meg!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
KARAKTERES HÍREK
2015/2016-os tanév II. félév
Üzenődoboz
USERES JÓSÁGOK
STATISZTIKA
ÖSSZESEN
81 fő - 46 férfi / 35 nő
VIZUÁLIS KOMM.
11 fő - 6 férfi / 5 nő
KLASSZIKUS KOMM.
12 fő - 7 férfi / 5 nő
MŰSORGYÁRTÁS
9 fő - 4 férfi / 5 nő
MARKETING KOMM.
7 fő - 2 férfi / 5 nő
FILMMŰVÉSZET
13 fő - 8 férfi / 5 nő
OKTATÓ
5 fő - 3 férfi / 2 nő
VÁROSLAKÓ
24 fő - 16 férfi / 8 nő
Latest topics
» Kapj le! - Louis és Reeven
Pént. Dec. 02 2016, 23:04 by Reeven Callagher

» Mit szólnál ha... ~ Julian&Usui
Kedd. Nov. 29 2016, 22:52 by Usui Kazuki

» Christopher & Kouji - it's your bad luck that you crossed my way
Hétf. Nov. 28 2016, 01:11 by Kouji Oohara

» Please, play with me!
Szer. Nov. 23 2016, 17:19 by Lana Evens

» Stanley Collins
Kedd. Nov. 22 2016, 20:33 by Stanley Collins

» Gyilkos szándékok Usui-Kenny
Szer. Nov. 09 2016, 17:45 by Kensington L. Lockwood

» Kaland haladóknak ~ Reeven&Seby
Hétf. Okt. 31 2016, 20:51 by Sebastian McBridge

» Aki indul: odábbáll; aki vitéz: helytáll. ~ Josh & Suzy
Vas. Okt. 09 2016, 15:43 by Suzanna Crystal

» Sarah és Daryl - második randi
Kedd. Okt. 04 2016, 15:11 by Daryl Brooke

» "Pörgés" Reev és Felix
Vas. Okt. 02 2016, 17:06 by Reeven Callagher

Top posting users this month
Samuel T. Collins
 
Eric A. Blake
 
Felix Kaleolani
 
Reeven Callagher
 
Quentin Collins
 
Leopold K. Lindhardt
 
Suzanna Crystal
 
Kensington L. Lockwood
 
Kőrösi Noel
 
Dominic Tveit
 
Design: Izzie & Bree

A jobb megjelenítés érdekében használj Google Chrome böngészőt!

Share | 
 

 Noel and Kilian pub adventure

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Kilian Scatt
Jegelt karakter
Életkor : 23
Foglalkozás : diák
Hozzászólások száma : 236

TémanyitásTéma: Noel and Kilian pub adventure   Vas. Feb. 10 2013, 14:04

Már egy napja nem voltam otthon, nálam ez rekord, viszont ma túl nagy volt a kísértés. Eljutottam a sarokig, ahonnan már látni lehetett a házunkat, de aztán nagy levegőt vettem és betoltam a képem egy kocsmába. Biztos ki fogják szúrni, hogy még nem vagyok 21. A sulitól egész idáig cipeltem a nehéz táskámat, ami tele van sörrel, ha valaki kérne és cigivel, ha valaki szívna, lehet itt el is fogom ajándékozni az összes szálat. Füstös hely, valami egyetemista diákklub lehet, a legtöbben fiatalok, iszogatnak, játszanak, dumálnak. Van itt biliárd, abban béna vagyok és csocsó, abban még rosszabb. Első körben gyorsan lekapom a vállamról a nehéz táskát és lepasszolom egy üres székre, én meg leülök egy másikra. Úgy tűnik mindenki nagyon jól elvan, hoznom kellett volna a képregényemet. Elég meleg van, levetem a kabátom, de a sálam magamon hagyom, játszani kezdek az ujjaimmal. Összefűzöm őket és forgatom. A "forgat" szóról eszembe jut, hogy írnom kell egy forgatókönyvet. Azértis jó, hogy betértem ide - biztatom magam - hogy tapasztalatokat gyűjtsek, megfigyeljem az embereket, vajon mit csinál egy átlag Egyetemista. Isznak, játszanak, nőznek. Ez eddig nagyon kreatív... Előveszem a tollam és a füzetem, példás kisdiák módjára felírom, hogy forgatókönyv, mint egy címet és firkálgatni kezdek.

A Dumon bolygón lázadás tört ki, mert a lunkociták nem tartották be az egyezséget és hosszú szőrzetet növesztettek, ami viszont nem tetszett a meztelen testű, tar komobelieknek.

A lunkociták nézhetnének ki úgy, mint a félig zsiráf, félig majom emberek, vörös szakállal a komobeliek pedig...
Talán rendelnem kéne valamit. De kimossák rendesen a poharakat egy ilyen helyet? Na és mégis mit igyak? Valamit, amiben nincs jég. Azt hiszem egy tea jól esne. Viszont, ha felállok és itt hagyom a dolgaim bárki ellophatja, ha viszont mindent magammal vinnék úgy nézne ki, mintha el akaranék menni. Hm....nagy dilemma.

_________________

?
Vissza az elejére Go down
Noel Kent
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : díszlettervező/színházi mindenes
Hozzászólások száma : 59

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Hétf. Feb. 11 2013, 21:07

Úgy döntöttem, hogy a hétvégén felfedezőnapot tartok, elvégre nem élhetek úgy, hogy jóformán csak a lakás- bolt – munkahely útvonalat ismerem. Egyszerűen beledöglenék az unalomba, ha nem mozdulhatnék ki néha illetve, ha mégis bejön a meló és lehetőségem lesz tovább ebben a városban maradni, akkor nem ártana találni néhány helyet, amit esetleg kinevezhetnék törzshelynek például. Vagy ahová lejárhatnék meccseket nézni, sörözni, vagy csak szimplán elcseszni valahol felesleges időm, na meg a pénzem. Ezen felbuzdulva beszereztem tegnap egy térképet, Winst kifaggattam, hogy merre tud jó kocsmákat például, szépen bejelölgettem a meglátogatni kívánt helyszíneket, vettem bérletet mindenféle tömegközlekedési eszközre, hátha úgy gyorsabban megfordulok egy-két helyen, mint kocsival. Ma pedig fogtam magam és random elindultam a szimpatikus helyekre. Semmi szabályszerűség, csak úgy bele vakon, s szabadon a nagyvilágba. Lesz, ami lesz. Kikötöttem egy Burger Kingben – megéheztem, na, fárasztó a felfedezőtúra gyaloglós része – hajthatatlan vágyat éreztem, hogy ne térjek be egy hangszerboltba, beszereztem pár hiányzó cuccot, ami díszlettervek papírra vetéséhez szükséges és most kikötöttem egy kocsmában, elvégre az ember megszomjazik terveinek végrehajtása alatt. Első ránézésre szimpatikusnak tűnik, bár gyanítom, hogy az itt lévők többsége egyetemista és valamilyen óra helyett inkább az alkoholos italokat választották. Amit teljes mértékben meg is értek, néha velem is előfordult ilyesmi, hisz ki akar egy unalmas órán dekkolni, mikor szórakozhat egy jót néhány pohár pia mellett. Körbenézek, hátha valahol van egy üres asztal, de szinte mindenhol ülnek, talán egy-két hely van, ahol valaki magányosan iszogat. Aztán kiszúrok egy srácot – talán srác, néha messziről vagy még közelről se lehet megállapítani az illető nemét* - aki nemhogy egyedül üldögél, de még semmiféle alkoholtartalmú termék nincs előtte. Így hirtelen ötlettől vezérelve kérek két sört a pultostól, majd határozott léptekkel a kiválasztott asztal felé indulok. Az illető bele van merülve valamibe, szerintem fel se tűnt neki, hogy egy tetovált,piercinges fazon kiszúrta magának, vagy csak egyszerűen nem vesz tudomást mások létezéséről. – Üdv. Csatlakozhatok? – Köszönök rá, majd gondolkodás nélkül folytatom – Még egy sörre is meghívlak. – Hátha ezzel visszautasíthatatlanná tehetem a kérdésemet.

*Remélem, nem veszed magadra és nem sértettelek meg vele, ha mégis, akkor szólj bátran és kiveszem. (:
Vissza az elejére Go down
Kilian Scatt
Jegelt karakter
Életkor : 23
Foglalkozás : diák
Hozzászólások száma : 236

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Szer. Feb. 13 2013, 16:14

Teljesen belemerülök a firkálgatásba, amire én rámondom, hogy forgatókönyvet írok. A tanár igazán nem mondhatja, hogy nincs fantáziám, de lehet, hogy ez túlzás. Minden bizonnyal nem kellene rögtön kiadnom magam, nagy előny, hogy még nem ismernek. Mi lenne, ha egyszer eltörne a fogam? A legnagyobb ökörségeken képes vagyok filozofálni, kihúzom azt a két sort, amit alkottam és leírom, hogy törött fog. Mr Goldberg törött foga. Mint valami Csehov műben a pasas bele fog halni, mert letörik egy rész a fogából. Ezen lamentálok éppen, mikor megszólítanak. Összerezzenek, kicsit el is lököm magamtól a tollam, persze csak véletlenül, ijedten felpislogok a félelmetes, sörös fazonra. Hát elég ijesztő... de van egy csomó piercingje, rossz ember nem lehet! Talán... az ilyenek szokták megrontani a fiatal fiúkat... Nagy levegőt veszek és emlékeztetem magam, hogy van egyóriási előnyöm: Itt MÉG nem ismer senki, most még bárki lehetek. Laza mosolyt próbálok csalni az arcomra, valami frappánson gondolkodom, mármint, hogy hogyan lehetne viccesen közölni: természetesen leülhetsz ez egy nyilvános hely, vagyis amit én mondanék az nyilvánvalóan nem menő.
- Persze, told le magad.
Vigyorgom, ez a vigyor nem tudok illik-e, jobban szeretek, csak álmodozóan semleges képet vágni. Különben majdnem azt mondtam, hogy húzd le magad, ami nagyon rossz lett volna, mert azt a wc szokás, lehet teljese félreérti és akkor elijesztem. De ez remélem jó lesz. Jéé, még ajándékot is kapok. Kicsit elsápadok tőle.
- Sirály!
Meredek a sörre, ez az amire gondolok? Sör... nagyot nyelek. Meg kellene innom? Biztosan azért szúrt ki az ürge, mert nekem is piercingjeim vannak, azt hiszi laza vagyok (álmodik a nyomor) Nagyot nyelek, próbálok mosolyogni, ujjam hegyével finoman megbököm a sör oldalát. Ennyi, kész, nem bírom tovább.
- Jéghideg lehet. Nem félsz, hogy megfájdul tőle a torkod? Mennyi alkohol van egy ilyenben? Én még nem vagyok 21
Súgom neki.
- Te már? Nem fognak letartóztatni és sittre vágni ezért? Amúgy irtó rendes vagy, köszi szépen még sosem hívtak meg semmire!
Ezt lehet, hogy nem kellet volna elmondanom? Kicsit elsápadok, nem akarok rossz benyomást kelteni.



*Dehogy sértettél, egyetértek, nagyon buzisan néz ki szerencsétlen :p


_________________

?
Vissza az elejére Go down
Noel Kent
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : díszlettervező/színházi mindenes
Hozzászólások száma : 59

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Szer. Feb. 13 2013, 22:21

Közelebb érve elég furának tűnik az illető, – egyelőre maradjunk ennél a kifejezésnél, majd ha biztosan tudom, miféle fáról is jött nevezem srácnak, ha az, addig jó lesz ez is – elvégre ki az, aki írni jön le egy kocsmába? Jó, tudom, nekem is tanítottak valami olyasmit irodalomórán anno, hogy a költők, írók kávéházakba vagy miknek csúfolták azokat a helyeket, ahol piát is ugyanúgy kaptak gondolom én, de ez már a huszonegyedik század, kérem szépen. De miért is akadok én ki ezen? Én is terveztem már díszletet részegen egy kocsmában egy szalvétára meg söralátétre. Na, de ez akkor is fura.
Ijedt, összerezzent pillantást kapott először, ami szólhat annak is, hogy ráhoztam a szívbajt, mikor hirtelen hozzászóltam, vagy épp a külsőmnek is, bár ahogy elnézem rajta is van egy-két piercing, szóval ez az állításom bukta, azt hiszem. – Kösz, jóarc vagy. – és már le is huppantam a vele szemben levő székre. – Egyébként Noel vagyok – nyújtom felé a kezem, mindenféle rossz szándék nélkül.
Fura. Azt hiszem ma ez a szó fog a leggyakrabban felmerülni a gondolataimban, de majd megbarátkozom ezzel a nap végére. S miért az? Mert úgy néz arra az üvegre, mintha még életében nem látott volna még ilyet, bár a felkiáltása nem ezt tükrözte elsőre, de lehet, hogy csak jófej akart lenni.
A megjegyzésén muszáj felnevetnem. Lehet, hogy illetlenség, de ez akkor is szórakoztató volt. Mi az, még a végén megkedvelem? Végül is fura fazonokkal mindig jó találkozni. – Nem jéghideg, de még pont megfelelő. A sör jól behűtve az igazi. Ittál már meleg vagy langyos sört? – nézek rá kérdő tekintettel. – Dehogy félek én az ilyenektől! – még hogy a sörtől megfájdul a torkom… ember, hagyjuk már. – Nyugi, egy sörtől még nem fogod magad teljesen kiütni magad. Talán… - itt elkezdem forgatni az üvegem, hogy megtaláljam az alkoholtartalmát. Ezt nem tudni… - 5 százalék, megnyugodhatsz, ez kevés. Vagy esetleg valami ütősebbre vágysz? – kérdezek vissza.
Nincs huszonegy. Szóval ettől ez a nagy para. Szegény srác, tuti anyuci kicsi fia vagy csak most landolt a Földön. – Már rég elmúltam, és csúnya lenne, ha azért lesittelnének. De a mégis megtörténne – aminek körülbelül annyi az esélye, mint hogy egyszer mondjuk, én leszek az elnök, azaz szinte nulla – legalább lenne összehasonlítási alapom a new yorki és az itteni fogda közt. Aggodalomra viszont semmi ok.
Az utolsó megjegyzésén egy kicsit meglepődök. Komolyan, még a végén sajnálni fogom szegény szerencsétlent. – Ezt nem mondod komolyan, hogy még soha senki nem hívott meg egyetlen egy körre se?! Egy pohár vízre se? – kérdezem kicsit meredt szemekkel. –Bocsi, ez lehet, hogy indiszkrét lesz, meg kb. két perce ismerjük egymást, de muszáj megkérdeznem. Vannak egyáltalán barátaid vagy eljársz néha szórakozni vagy valami hasonló? – Erre most muszáj lesz innom, meg amúgy is, ha sokáig szorongatom ezt az üveget, akkor felmelegszik a söröm és az nem jó, nagyon, de nagyon nem jó.

Vissza az elejére Go down
Kilian Scatt
Jegelt karakter
Életkor : 23
Foglalkozás : diák
Hozzászólások száma : 236

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Pént. Feb. 15 2013, 16:40

Ijesztő egy kicsit, de biztosan én is az vagyok, az öreg bácsiknak mindenképpen! Akaratlanul is elvigyorodom azon, amikor azt mondja jó arc vagyok. Tudtam! Teljesen jól csinálom, már arc is vagyok! Kár, hogy aztán elrontom az egészet. Amikor a kezét nyújtja már ott megtorpanok. Mert mi van ha most volt éppen wcn, vagy megfogott bármit, ami nem volt lefertőtlenítve? Sebaj, van antibakterális kéztisztító gélem, gyorsan megrázom kezét. Igyekszem erősen, férfiasan, remélem sikerül és nem okoztam neki fájdalmat. Bármilyen vicces is a feltételezés vagyok annyira naiv, hogy azt gondoljam képes vagyok a kézszorításommal fájdalmat okozni. Anyám szerint szőkének születtem, nos, szerintem is jobban áll ez a hajszín.
- Örülök Noel én meg Kilian.
Lehet, hogy nem kellett volna ennyire formálisan fogalmaznom? Valószínűleg azt kellett volna mondanom inkább, hogy csá öreg, hogy ityeg, vagy valami hasonlót. Félek, hogy egyre rosszabb arc leszek....
Mindig emlékeztetnem kell rá magam, hogy nem szabad önmagam adnom. Gyorsan rámeredek, amikor fölnevet, vajon ez jót jelent? Én is elmosolyodom, szóval a sört hidegen kell inni. Gyorsan megjegyzem, hogy soha ne igyak. Csak talán most az egyszer, ha már hozta... Nem akarom megbántani, legfeljebb írok végrendeletet.
- Még nem ittam...
Pislogok rá
- Meleget
Teszem hozzá gyorsan nehogy azt higgye még sosem ittam. Anyukám nem engedné ezt meg... De ő nem fél tőle, elég kemény fazon. Utánoznom kell! Gyorsan megragadom az üveget, nagyon hideg, de csak keményen, nem engedem el.
- Te biztos nagyon kemény vagy sosem szoktál beteg lenni?
Kérdem, sajnos ez a kérdés sokkal inkább tükrözi a valódi önmagam, amit próbáltam nagyon titkolni. Kicsit aztán megnyugtat, azt mondja nem lesz bajom tőle, mert csak 5 százalék. Az biztos nagyon kevés... Felemelem az üveget, nekikoccantom az övének és belekortyolok! Borzalmas íze van, majdnem az asztalra köpöm, nagy nehezen mégis lenyelem.
- Finom...
Nyögöm ki.
- Kösz. Ütősebb? Nem, nekem ez elég lesz, tényleg, nagyon köszönöm.
Ittam már pezsgőt és bort, töményebbet nem nagyon, anyukám nem engedte, a sörre is azt mondta, hogy hideg, szerintem ha én ezt megiszom be fogok rúgni. Szép lassan kortyolgatom, egész szomjas vagyok, egész gyorsan megy. Mikor a börtönről beszél félrenyelek, kis híja volt, hogy az arcába nem köptem. Azt hiszem azonnal kinyírt volna. Most csak fulladozom, elvörösödött képpel, kidülledt szemekkel meredek rá.
- Ugye nem öltél meg senkit?
Nyögöm, úgy meredek rá mintha most látnám először. Aztán mondok valami olyasmit, amit azonnal megbánok, de már nem tudom visszaszívni. Inkább igyekszem nem megfulladni és gyorsan meginni a sörömet. Még mindig nagyon vörös vagyok, a szövegkönyvemre meredek. Az, hogy nem hívtak meg vízre elég durván hangzik...
- Hát tudod én a szénsavmentes vizet szeretem...
Nézek félre, elég vörös vagyok, még köhögök egy kicsit. Anyuciii meg fogok halni.
- Nem igazán...nem igazán járok el.
Pislogok
- Nekem igazából nincsenek barátaim.
Jelentem ki.
- De...de... én jól elvagyok, ugye nem sajnálsz? Írok egy csomót és szeretem a fantasyt...
Gyorsan elharapom a mondatot teljesen lebuktam.
- Neked kell valami tömény? Én ma leiszom magam!
Kérdem, most visszahívhatnám én, ha megengedi. Amúgy már érzem, tompa szédülést, zsibbadást, mintha Noel is hullámzana kicsit, de nem érdekel. Olyan képet vág, mintha nagyon szörnyű lenne, hogy nincsenek barátaim, úgyhogy most nagyon részeg leszek! Tudom, hogy a normális férfiak, ha szomorúak isznak. És nekem le kell szoknom a nyugtatókról!

_________________

?
Vissza az elejére Go down
Noel Kent
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : díszlettervező/színházi mindenes
Hozzászólások száma : 59

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Vas. Feb. 17 2013, 19:50

A még nem ivott kijelentése először majdnem megöl, szerencsére az éppen kortyolt sör nem ment félre, aztán szerencsére hozzáteszi, hogy a meleg sörre gondolt, igaz nem volt valami meggyőző, de igyekszem nem ítélkezni felette már a legelején. Meg nem kezdheti mindenki fiatalon az alkoholizálást. – Akkor javaslom, hogy ne is igyál. Nincs is annál rosszabb, hidd csak el nekem. – Tényleg nincs annál szarabb, mikor egy jó buli másnapján megörülsz, hogy maradt még egy kis folyékony kenyér aztán szembesülsz az első kortyok után, hogy meleg, szénsavmentes és máris elment az életkedved az egész naptól.
Mosolygásra késztett a srác, szegény, biztos nem tehet róla, de ettől függetlenül egyelőre szimpatikus. – Hát fogalmazhatunk így is, köszi. Azért néha engem is megtalál egy-két fránya baci. – Ilyet kérdezni… Kezd olyan benyomásom lenni, hogy a srác tuti nem ebből az univerzumból való és csak tök véletlen került ide, elvégre kinek jutna eszébe ilyesmiket megkérdezni. – Okés, de ha mégis meggondolod magad szólj nyugodtan, a csapost lerendezem ha problémázna esetleg. – Utalok a korára, nehogy ez legyen a visszatartó ok, hogy őt még nem szolgálhatják ki. Amúgy is, ki a franc foglalkozik azzal, hogy az illető betöltötte-e a huszonegyet vagy sem. Fogyasszon és fizessen, más nem számít.
A fogdás kijelentésem látszólag megijeszti, legalábbis nagyon úgy tűnt mintha ijedtében félrenyelne. Egy-két másodpercig gondolkodom azon, hogy szívassam-e egy kicsit, vagy megnyugtassam, hogy nem emberölés gyanújával vittek be, csak a zsaruk nem szeretik a túl izgalmasra esetleg randalírozásba, balhékba torkolló new yorki estéket. Végül az első verzió mellett döntök, remélem, veszi majd a poént és nem húz el a francba abban a pillanatban, amint kiejtem a számon dolgokat. Bár azt is kinézem belőle, hogy elkezdene itt könyörögni, hogy őt most ne nyírjam ki. - Öhm… három kiscica, egy tengeri malac, két-három prosti, egy ázsiai zöldséges... mást azt hiszem nem tettem el láb alól. – Hagyok egy minimális hatásszünetet, majd mielőtt esetleg még kinyöghetne egy szót is folytatom. – Nyugi, csak viccelek, nem öltem meg senkit se, kiscicákat pláne nem. Egy kis verekedés, egy kis éjszakai részeg randalírozás, de egy éjszakánál többet sose tartottak bent. Eddig. Szerencsére. – Teszem még hozzá, mert néha tényleg nagy mázlink volt, hogy egy-egy éjszaka után elengedtek minket és finoman célozgattak arra, hogy esetleg ajánljuk fel a segítségünk valamelyik önkéntes szervezetnek, aztán a reményteli soha viszont nem látásra.
Már megint meglep a kijelentése, azt hiszem, kezdhetek hozzá szokni, hogy amíg itt vagyok ilyenekben lesz részem. Soha senki semmire?! Pedig tényleg jófejnek tűnik, fura de szórakoztató srác, nem hiszem el, hogy én voltam az első aki meghívta valamire. A magyarázata se épkézláb, de gondolom hirtelen támadt zavarában értelmesebb nem jutott az eszébe. Kicsit nehéz magam visszafogni, hogy ne tűnjek bunkónak és röhögjem ki, így inkább, amíg ő beszél, kortyolgatok a sörömből, így talán elkerülhetem azt, hogy kinevessem.
A hirtelen támadt nevetési ingerem gyorsan elszáll. Szegény srác. Kész csoda, hogy nem halt még bele az unalomba, vagy nem lett totál depis, bár ez utóbbit nem tudom egyelőre kizárni. Elég pocsék lehet az érzés, ha az embernek nincsenek haverjai, nem jár el sehová, nem csinál semmit se. – Öhm… - egy kicsit elakad a szavam, de aztán mégiscsak folytatom – egy kicsit igen. Biztos szar lehet egyedül, még akkor is, ha írsz meg minden. Néha biztos neked is jól jönne egy barát vagy egy haver, akivel el lehet hülyéskedni, vagy segít, ha a padlón vagy. - Nem is tudom, hogy mihez kezdenék ha nem lenne Brian, Kev, Corny vagy bárki más. Az ember alapvetően társasági lény, én legalábbis nem szeretek sokáig egyedül lenni. Most se túlságosan örülök annak, hogy távol vagyok szinte mindenkitől, bár legalább Corneliával többet tudok találkozni. – Esetleg ha gondolod néha lóghatunk együtt. – Vetem fel hirtelen támadt ötletem. – Nemrég jöttem a városba, jó lenne társaságot találni magamnak, új emberekkel megismerkedni satöbbi… - Már ha egyáltalán ezek után akar még velem lógni, elvégre nem lehet tudni, mi lesz a vége ennek a beszélgetésnek vagy egyáltalán a mai napnak. – És ezt most nem sajnálatból ajánlottam fel, ha esetleg ez miatt akarnád visszautasítani. – Teszem még hozzá, úgy téve mintha nem lenne más választása, de így sem kényszeríthetem arra, hogy esetleg néha lógjon velem.
Hirtelen jött fordulat. Az ilyen hozzáállást szeretem. Az egyik percben még félős kisnyuszi, a következőkben határozott ember. Vajon mennyire fogja később megbánni elhamarkodott döntését. Másnaposnak lenni nem jó dolog, elég pocsék egy érzés, de ha ezt akarja legyen, én partner leszek vele az ivásban. Egyedül inni amúgy se valami felemelő érzés. – Elfogadom a meghívást, hozhatsz valamit. Úgyse kocsival jöttem, így még az sem akadály. Rád bízom a döntést, azt iszok én is, amit te. – Vajon tudja egyáltalán, hogy miféle tömények léteznek a világon? Bár azért néhányat, ha mást nem filmekben csak látott már ilyesmit. - Esetleg kikérjem én? – kérdezem viccesen, hátha megijedne, hogy a csapos ránéz és mondjuk elküldi a picsába. – Vagy bepróbálod te? Hidd el, nem fognak élve felfalni, meg személyit se kérni. – Bátorítom. Amennyire ismerem eddig, gondolom ráfér.

Vissza az elejére Go down
Kilian Scatt
Jegelt karakter
Életkor : 23
Foglalkozás : diák
Hozzászólások száma : 236

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Szer. Feb. 20 2013, 17:20

Mintha kicsit meg lenne döbbenve.... Tudom, hogy furcsa vagyok, majd elfelejti mennyire, arról sikerül meggyőznie, hogy a meleg sör rossz, bár szerintem a hidegtől mindenképpen jobbnak kell lennie. Majd nemsoká meg is tapasztalom, hogy a sör úgy egészében nem valami finom és attól, ha betenném a mikróba biztos nem lenne finomabb.
- Rendben
Rebegem, miért ne bíznék, meghívott egy sörre. Én is pont ezt csináltam volna bárkivel, aki hajlandó rá. Ez a fiú nagyon kedves és egészséges is! Kicsit felvidulok, most már semmi akadálya, hogy vele maradjak, igyekszem nem nagyon mosolyogni, nehogy eláruljam magam.
- Az mindenkivel megesik, de semmi baj, olyan jó, hogy már feltalálták a Penicillint!
Mondom lelkesen, de gondolom...nem akar gyógyszerekről beszélgetni, úgyhogy próbálok minél hamarabb elhalkulni. Szerinte igazán nem baj, hogy még nem vagyok teljesen, mondjuk vele egyenjogú felnőtt férfi, igazán kedves, hogy segítene berúgni.
- Ez nagyon klassz tőled!
Vigyorgom rá, úgy vélem a klassz sokkal megfelelőbb arra, amit eredetileg mondani akartam: Annyira rendes vagy, nahát, szóhoz sem jutok! Már csak az kellene, hogy ne legyen gyilkos és olyan boldog lennék, hogy túléltem egy beszélgetést valakivel, aki normális! De először nagyon megijeszt, nem szeretem a macskákat, de akkor is! Kicsit félre nyelek, elképedve nézek rá, teljesen elsápadok, amikor mondja, a zöldségesnél lehet már zöldülök is és már azt hiszem rosszul leszek és biztosan meghalok, de ő gyorsan hozzáteszi, hogy csak viccelt. Kieresztem a bennem rekedt levegőt.
- Hehe, ez jó poén volt
Nyögöm vontatottan, kicsit hátra dőlök, bár a széktámla nagyon koszos lehet.
- Akkor jó, verekedni kell, én például egyáltalán nem tudom megvédeni magam. De vettem könnygázt, ha valami lenne.
Osztom meg vele bizalmasan, most hogy már nem akar megölni (és a sör is kezd beütni)
- Ott biztos irtó rossz volt, sokan beléd kötöttek? És igaz, hogy a börtönökben meg akarnak...
Már tuti biztos részeg vagyok, hehe!
- Szóval tudod! Nagyon kemény lehet! Vagy magánzárkád volt? Én olyat szeretnék, ha egyszer lesittelnének.
Álmodozom, biztos a pia hatása, mert nem szoktam ilyenekről képzelődni. Azt hiszem az lenne a legrosszabb, ami történhetne velem.
Furcsát kérdez aztán és szerintem sajnál... De nem olyan rossz nekem, valahogy el kellene hitetnem vele.
- Nem vagyok egyedül, anya mindig velem van és van egy...pszichológusom is!
Mesélem lelkesen, egy perccel később esik le, hogy ezt nem kellett volna mert ez nem normális és másoknak igazi barátai vannak, ha padlón vannak. Igaz, hogy én sosem szoktam padlón lenni, csak a pszichológusom szerint el kellene kezdenem élni, úgyhogy most pont ezt gyakorlom, iszom egy jó fej sráccal. Ha itthagyna asszem elbőgném magam, aggódva pislogok rá mennyire ijesztette meg a pszichológus. Mintha valamin gondolkodna! Összeszűkítem egy kicsit szemeim, lehet hogy az orvosnak igaza van és barátkoznom kellene. Legalább a szobatársammal jönnék ki kicsit jobban! De azt hiszem nagyon utál. Először biztos vagyok benne, hogy csak a fülem cseng, kihúzom magam és próbálok rendesen koncentrálni arra, amit mond.
- Tényleg?
Igyekszem nem látványosan és hangosan örülni, gyorsan összezárom a szám és bólintok.
- Jó lenne veled lógni!
Hadarom, ő azt mondja nem szánalomból, bár még azt se bánnám. Csak bólogatok, nem akarom elcseszni, ennyire vidám utoljára akkor voltam, amikor megnéztem a Király visszatér bővített változatát! Megyek és gyorsan veszek neki valamit, hogy meg ne gondolja magát és a sör valahogy követeli, hogy még jobban elszédüljek és kipróbáljam ezt!
- Szuper! És te hol laksz? Én koliban? Van szobatársam is és nem nagyon bír.
Mesélem, aztán ököllel az asztalra csapok, tök férfiasan szerintem, mert megfájdul a kezem.
- Majd én kikérem! Ha kérne, akkor...akkor... adok neki pénzt!
Jut eszembe hirtelen, vidáman felállok és görbén a pulthoz sétálok. Nagyon vigyorogva kérek valami menőt. Visszatérek az asztalhoz három pohárral, amiben valami zöld trutyi van. Azt mondták ez a legmenőbb piájuk, neki kettőt is hoztam, nekem elég lesz egy. Fogalmam sincs mi ez, de zöld.
- Te tudod mi ez?
Mintha derengne valami az egyik filmből. Absi...valami Absinte.

_________________

?
Vissza az elejére Go down
Noel Kent
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : díszlettervező/színházi mindenes
Hozzászólások száma : 59

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Hétf. Feb. 25 2013, 22:58

A börtönös sztori egy kicsit megrémíti, pláne mikor elkezdem poénból részletezni az áldozati listát. Bár lehet nem szép dolog ilyet gondolni, de élveztem az elszörnyedő, sárguló arckifejezését. Vicces volt, na. Az embernek egy kis szórakozás meg már majdcsak megengedett, nem igaz?
- Verekedni néha tényleg jó. Felszabadul belőled a vadállat és levezetheted az összes felgyülemlett dühöd vagy épp a felesleges energiáid, mikor hogy jön ki. – Könnygáz?! Azt hittem olyannal csak a nők rohangálnak, de ezek szerint vannak már hímnemű egyedek is, akik egy kis flakonban hisznek. Ez elég gáz. Mondjuk így végignézve szegény szerencsétlenen talán jobb is, hogy nem verekszik. – Könnygáz? Komolyan? Legalább tudsz gyorsan futni? – Nem bírom ki, hogy ne mosolyogjak minimum, felröhögni azért nem merek.
Nekiáll a börtönről kérdezősködni, de attól tartok ki kell majd egy kicsit ábrándítanom. Szerencsére rám senki nem vetette ki a hálóját, mondjuk nem is lett volna rá ideje, az a néhány óra nem sok idő. Ó, magánzárka! Ááá, ott tuti beledöglöttem volna az unalomba, meg az szerintem nem is annyira jó buli. – Nos, hogy igaz-e a pletyka miszerint, elkapnak egy-két körre a nehézfiúk, nem tudom se megerősíteni, se cáfolni. Mindenesetre eddig mindig megúsztam az ilyeneket. Magánzárkával sose tiszteltek meg, mindig a többi éjszaka elkapott archoz dobtak be minket is. Mondjuk néha amilyen zsúfolt egy hely volt, elviseltem volna a magánzárkát is. – Régi emlékek, azért néha hiányoznak az olyan éjszakák, a durvulások, az agresszió, a magas adrenalinszint, menekülések a rohadt zsaruk elől több-kevesebb sikerrel.
Egysörnyi ismertség után elég kényes egy téma kerül szóba. Legalábbis nálam egy sör után még biztos nem kerülne fel, bár szerencsére – legalábbis azt hiszem – nincsenek ilyen problémáim. Viszont nem tartom kizártnak, hogy neki már kezd egy kicsit hatni az alkohol. Vagy alapból ilyen beszédes. De mindegy is talán. – Pszichológus? Wáó. Legalább jó társaság? – Kicsit lehet, hogy bunkóra sikeredett, vagy túl ironikusra, mindenesetre én inkább viccesnek szántam, aztán mindjárt úgy is kiderül mi sül ki belőle. – Zsír! – Kezdem megkedvelni a srácot, szóval tényleg örülök, hogy belement. Lehet, hogy fura, de valamiért szórakoztató.
- Egyelőre a főnökömnél, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy egy haverom haverjánál. Ideiglenesen megteszi, bár néha hiányzik a new yorki lakásom. – Tényleg tök menő az a kis lyuk, amit most a szobámnak csúfolhatok, de azért jobb lenne egy saját kis kecó, kényelmesebb is lenne, de nem panaszkodom, én választottam, hogy egyelőre nem bérlek lakást. – És nem szar, hogy nem bír a szobatársad? Én tuti nem tudnám elviselni, ha olyannal kellene megosztanom a szobám, akit ki nem állhatok, vagy aki szintén hasonlóképp érez. – Szerencsére eddig nem is volt ilyen problémám. Hogy lehetett volna? Vagy egyedül, vagy a családommal laktam eddig, de akkor is.
A söröm után kapok, mikor rávág az asztalra, nem díjaznám, ha bármennyi is kárba veszne belőle. Mosolyogva nyugtázom a kijelentését, majd kéz és lábtörést kívánva, hagyom hadd próbálkozzon. Úgy is kiadják neki, ebben szinte száz százalékig biztos vagyok. Amíg rá várok, hogy visszatérjen, az üvegen lévő címkét piszkálom és kezdem apró cafatokba leszedni. Rossz szokás, de sosem tudtam megállni, hogy egy idő után ne csupaszítsam le az előttem található üveget.
Három felespohárral tér vissza és kettőt elém tol. Először csodálkozó tekintettel nézek rá, hogy ez mi, talán nem tudnak a pultnál számolni, de végül annyiban hagyom a dolgot. – Baszki, te aztán nem kispályásként tolod. – Jegyzem meg. Abszintot kérni… Basszus, most akkor ki itat le kit? – Aha. Abszint és zöld. – És fogkrém íze van. De ezt már nem teszem hozzá, nem veszem el a kedvét, meg aztán lehet, hogy csak az én memóriám a pocsék, vagy átvágtak minket párszor egy-egy eldugott kiskocsmában. Szép kis napnak nézünk elébe.
- Hát akkor egészségedre! – Emelem felé a poharam és kézközelbe készítem a sört, biztos, ami biztos alapon. Aztán hadd csússzon! Sosem rajongtam az abszintért igazán, de meghívtak rá és azt nem illik elutasítani. Izmaim néhány másodpercig fintort varázsolnak az arcomra, de néhány korty sör után máris jobb. – Neked ez ízlik? – szalad ki a számon, de nem tudom elképzelni, hogy van valaki, akinek ez bejön. Vagy engem kódoltak volna félre e tekintetben?

Vissza az elejére Go down
Kilian Scatt
Jegelt karakter
Életkor : 23
Foglalkozás : diák
Hozzászólások száma : 236

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Szer. Feb. 27 2013, 12:52

Egy kicsit még visszhangzik a fülemben az, hogy vadállat. Imádom az orkokat, pedig büdösek és mocskosak, de az állatok valahogy sokkal inkább léteznek még kevésbé akarok hasonlítani hozzájuk. De azért ez érdekes.
- És belőled milyen állat jön olyankor? Úgy értem biztos van olyan, amelyik közel áll hozzád.
Én a halakat szeretem, amíg meg nem döglenek, de elég rövid életűek, úgyhogy olyat sem mertem venni Sosem tudnék megfogni egy hal hullát...
Neki biztos hogy van fölös energiája, nekem egészen biztosan nincs olyanom. A könnygázra büszke vagyok, jól harcolok vele, mint egy igazi ninja! És én nem sérülök meg, csak az, aki rám támadt, nem úgy mint a verekedésnél, ez nagyon praktikus.
- Igen! Neked nincs? Nekem van pót flakonos, ha szeretnéd odaadom.
Mosolygok vissza, annyira buta vagyok, hogy nem esik le, hogy rajtam mosolyog ennyit. Ha a képembe röhögne és hangosan csúfolna, akkor lehet megsértődnék, de így eddig ő álmaim ismerőse! Még sosem volt hozzám senki ennyire kedves, meghív egy italra és lógni akar velem. Tudom, hogy nekem is meg kell hívnom és normálisan viselkednem nehogy meggondolja magát. Gyorsan bólintok, szerintem elég gyorsan futok, főleg, ha megijedek.
- Igen! A futóversenyeken mindig győztem, de csak akkor futok, ha nagyon muszáj.
Mesélem, szerintem asztmás vagyok, úgyhogy csak úgy hobbiból sosem tenném. Figyelek aztán, mert a börtönről mesél és az nagyon izgalmas. Elég veszélyes lehet, mint amikor a Hobbitokat elfogták az orkok. Noelt nem nagyon viselte meg ez az egész, felnézek rá ezért. Kicsit abszurd, de mintha még hiányozna is neki.
- Azért biztos nagyon jól verekedsz.
Kortyolok a sörbe, már meg is szoktam, hogy hideg és hogy fáj tőle a torkom. Nagyon érdekes hatása van, mintha aufólián keresztül néznék a világra. Még a pszichológusom is szóba kerül, nem szégyellem, bár tudom, hogy ciki és a normális emberek elkerülik ő maga mondta, hogy keresnem kell a normális emberek társaságát.
- Nagyon jó fej, lehet vele beszélgetni.
Mivel mással nem tudok...de én nem bánom, tényleg, azóta járok hozzá, hogy a szüleim elváltak.
- Mit dolgozol?
Kérdem, mikor az kerül szóba, hogy hol lakik, aztán arról mesél, hogy ezelőtt a fővárosban szállt meg.
- És ott mit csináltál, melóztál?
Remélem nem gondol túl tolakodónak, Noelnek olyan izgalmas élete van, kíváncsi vagyok rá mit csinál. Azt mondta, hogy már rég elvan 21 éves az is lehet, hogy már nagyon öreg csak nem látszik rajta. Mesélek Zinről és hogy biztosan nem kedvel, Noel kérdez is, én látványosan elgondolkodom.
-Hát nem tudom szarnak kéne lennie?
Nézek rá szemöldökráncolva.
- Igazából nem számítottam másra, tudtam, hogy bárkivel is fogok együtt lakni nem fog szeretni, úgyhogy azt hiszem nem szar. Az más, te jó fej vagy, de én tudom, hogy én nem igazán.
Vonok vállat, de mosolygom, ez egyáltalán nem baj, így volt mindig és tudom, hogy nem igazán tudok úgy beszélgetni az emberekkel mint mások és sokszor hülyeséget mondok. Azért ráverek az asztalra, hogy megmutassam milyen kemény vagyok, a kezem is megfájdul. Lehet, hogy nem is volt annyira rossz Zinnek, amikor beverte a sajátját csak én fújtam fel. Nekem se fáj, mosolygok, ez is a sör miatt lehet. Felállok, elkacsázok a pultig és kérek valami erőset és menőt, ezt kapom. Először azt hiszem tetszik neki, gyorsan lerakom elé, mielőtt felesnék vele.
- Gyorsan tanulok!
Vigyorgok rá és biztos a piától, de úgy érzem ez sokkal férfiasabb és normális mint az eddigi szende mosolyaim.
- Egészségedre!
Vigyorgom és koccintok vele, ő első hajtásra megissza, lelkesen követem. Nagyooon erős, de nagyon finom, miután megiszom kissé könnyes szemmel, mert erős az ital és hökkenten pislogok. Mintha magamba öntöttem volna egy pohár gyúlékony tisztítószert. Ilyen lehet az orgazmus... Noelra nézek, ő fintorog, gyorsan megragadom a másik poharat, amit neki hoztam.
- Szerintem finom, nagyon tiszta és nemes ital lehet, szinte érzem, hogy kifertőtlenített, olyan mint a gyomormosás, egyszerűen fantasztikus! De neked nem tetszik, ugye? Ne haragudj, máris hozok másikat, a sör a kedvenced? Azért hoztam kettőt, mert.
Felröhögök
- Te olyan erősnek tűnsz és gondoltam hehe, nem elég egy.
Olyan vidám vagyok és boldog mint még soha életemben! Figyelem Noel mit szól, szeretnék levetkőzni és meztelenül táncolni az asztalon...

_________________

?
Vissza az elejére Go down
Noel Kent
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : díszlettervező/színházi mindenes
Hozzászólások száma : 59

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Csüt. Márc. 21 2013, 00:23

A kérdésénél akarva akaratlanul a kézfejemen ékeskedő oroszlánra nézek. Talán ő lenne az én vadállatom? Ezen még soha sem gondolkodtam el. A legszimpatikusabbak számomra mindig is a mókusok voltak, de ezt azért mégsem jelenteném ki hangosan, hogy olyankor egy mókus tör ki belőlem. Egyrészt nem akarok közröhej tárgyává válni, másrészt meg nem is vadállat. – Passz. Soha nem agyaltam azon, hogy miféle állat tör ki belőlem olyankor. Maradjunk annál, hogy ez ilyen szimbolikus, átvitt értelmű dolog. De legközelebb, ha olyan szituba kerülök, megpróbálok erre is odafigyelni, és ha rájövök, elárulom. Okés? – Bár erősen kételkedem abban, hogy bunyó közben arra fogok odafigyelni, hogy épp miféle állatok jönnek erre. Örülök, ha minél kevesebb bekapott ütést, rúgást szedek össze.
-Kösz, kihagynám, nem kell. Neked lehet, hogy nagyobb szükséged lesz a pótflakonra. – Szép is lenne, ha könnygázzal mászkálnék én is. Azért talán csak meg tudnám magam védeni… Meg amúgy is ki támad rá, egy mackós, rendesen kitetovált alakra?
A futóversenyes sztoriját és a bókként is értékelhető megjegyzését, miszerint jó bunyós lennék, egy mosollyal nyugtázom. Aztán szóba jön a pszichodokija. Ezek szerint nem tűnt bunkónak a megjegyzésem, és nem okozott benne lelki törést. Ez végül is jó, nem? – Aha, az nem rossz. – Erre most nem igazán tudok, vagy inkább akarok mit válaszolni.
Elég kíváncsi természet, és bár fura egy szerzet, nem igazán értem, hogy hogy nem tudott magának barátokat szerezni. Vagy csak az a kevéske alkohol teszi őt ilyen beszédessé? Végül is nekem mindegy, inkább dumáljunk mindenféle dologról, minthogy negyedórás kínos csönd és néhány szó váltsa egymást. Az pokoli lenne. – Egy kicsi, elvontabb jellegű színházban. Alapjáraton a díszlet és jelmeztervezés lenne a dolgom, de mivel kevesen vagyunk így inkább a színházi mindenes a jobb szó a munkámra. És te mit tanulsz amúgy? – Erről még, ha emlékezetem nem csak nem volt szó és mivel koleszos így gondolom, valahol csak koptatja a padot. – Azt is. Meg new yorki vagyok, szóval ott tanultam, éltem, meg ilyesmik.
A szobatársára terelem a témát, ha már megy a kérdezz-felelek ismerjük meg egymást nevű felvonása. – Gondolom. - felelem vállvonogatva. – Pedig szerintem te sem vagy rossz arc, najó, egy kicsit lehet, hogy fura szerzet vagy, de akkor is. Lehet, hogy ő még nem vette észre, hogy szórakoztató is tudsz lenni. – Ez még biztatásnak is elmehet akár. De ráfér a srácra.
Büszkén tér vissza a poharakkal, ezt alátámasztja a mosolya is. Szegény, nem akarom elkeseríteni, hogy nem igazán rajongok eme löttyért, és ha nem muszáj nem gyűröm le a torkomon, ezért magabiztosan veszem a kezembe a poharat. Jöhet a koccintás, majd húzóra le. Úgy talán elviselhető. Tévedtem. – Nem igazán, bocs. Nem kell, a következő kört én állom, hagyd. Ha gondolod, nyugodtan idd meg, ha ízlik. – fejemmel a pohár felé bökök, sőt közben felé is tolom egy kicsit a poharat, aztán vagy megissza, ha akarja, vagy nem, de hogy én nem fogom, abban szinte száz százalékig biztos vagyok.
Jó, azt hiszem kezdett neki hatni az alkohol. Na de nincsen ezzel semmi probléma, elvégre azért vagyunk itt most, hogy növeljük a véralkoholszintünket, én legalábbis, meg szórakozzunk. - Kösz haver, tényleg kedves volt tőled. – mondom nevetve. – Szóval mond, neked mit hozzak? – Lehet, hogy szegényt ennél jobban nem kellene leitatni, de csak van már annyi esze, hogy majd rájön, hogy hol a határ. Meg még egy kör belefér, ha már iszunk, csináljuk rendesen. Miközben a válaszára várok, lehúzom a maradék sörömet, és az üres üveggel szórakozok.
Betámadom a pultot, kikérek egy sört, Kilian, szerintem el lesz azzal az egy üveggel is, meg reakcióit elnézve nem hiszem, hogy annyira lenyűgözte volna a folyékony kenyér, két vodkát, meg ha a srác óhajtott valamit, akkor azt is. Miközben egy tálcát tarhálok a csapostól, elcsenek egy söralátétet is. Tudom, nem illik, de otthon már egész szép gyűjteményem van, ki kellene egészíteni néhány LA-ben szerzett trófeával.
- Bocs, neked nem hoztam sört, remélem nem gond. – szólalok meg, mikor visszatérek az asztalhoz. Lehuppanok a helyemre, lepakolok a tálcáról, aztán részemről folytatódhat az ivás. Viszont lassan kezdem úgy érezni, hogy a véralkoholszintem és a hátsófelemen való megmaradás nem igazán fér meg egymás mellett. Meg amúgy is úgy rágyújtanék, de pechemre dohányzást tiltó táblák vannak kipakolva, tehát meg kellene mozdulni. – Figyu, neked nincs kedved valami őrültséget csinálni? Tök mindegy, hogy mit, nem is kell igazán őrültségnek lennie, csak szórakoztatónak. Piát meg bárhonnan lehet szerezni… - Ki tudja mennyi ideig maradok még az angyalok városában, kell néhány szórakoztató, vicces történet innen is…

Vissza az elejére Go down
Kilian Scatt
Jegelt karakter
Életkor : 23
Foglalkozás : diák
Hozzászólások száma : 236

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Szomb. Márc. 23 2013, 16:33

Furákat kérdezek, de ennyi idő alatt biztos rájött már, hogy nem vagyok teljesen normális. Megbámulom a tetoválását.
- Jé! Az a csillagkegyed?
Igen, sok tetkója van, előre sajnálom, de megint muszáj kérdeznem:
- Nagyon fáj egy ilyen?
Azt hiszem én nem bírnám ki és szerintem mérgező, nem is tudom Noel meddig élhet tetoválásokkal. Inkább nem akarom elkeseríteni, különben a pia miatt is van, hogy többet merek kérdezni, beszélni. Csak az a baj, hogy ez által nem csak én ismerem őt meg jobban, hanem fordítva is...
- Oké! Én csak a tvben szeretem az állatokat.
Vallom be, de különben ez az állatos nem annyira fontos kérdés, inkább a tetoválás érdekel és talán még a csillagjegy is jobban, bár abban nem hiszek. De ha mondja mikor született azt hiszem ki tudom számolni neki.
Mondom a könnygázt is, neki nincs rá szüksége, nem veszem észre, hogy ez irónia, csak bólintok. Igen, nekem be kellene szereznem egy pót flakonnal is, nem tudok verekedni. Még a pszichológusomról is beszélek, bár úgy tűnik nem ijed meg annyira. Még a székén van, nem szaladt el és lehet, hogy annyira nagyon-nagyon bolondnak nem is néz. Talán... sőt mintha kicsit sajnálna. De ezt csak sejtem és fura. Én tényleg jól megvagyok.
Nem is gondolnám róla, hogy színházban dolgozott, de ez tök jó! Nagyon érdekes lehetett mindent csinálni!
- Tök jó lehetett. Akkor hamarosan vissza fogsz menni New Yorkba?
Jó neki. De én annak is örülök, hogy egyelőre ebbe a városba kiszabadulhattam. Nekem annyira elképzelhetetlen ilyen szabadnak lenni. Mintha Noel lenne a tökéletes ellentétem. Ezt nem mondom neki, még mindig nincs rá garancia, hogy nem fog elfutni.
- Filmművészetet. Fantasy film rendező szeretnék lenni és orkos filmeket csinálni.
Igen, most már biztos, hogy részeg vagyok! Senkinek sem szoktam dicsekedni azzal mennyire szeretem az orokokat! Mindent gyűjtök, ami ork.
Szerinte jó fej vagyok? Kicsit felvonom a szemöldököm, lehet, hogy túl sokat ivott, de aztán szélesen elvigyorodom. Tényleg? Majdnem megkérdeznem hangosan, de inkább nem...Kicsit kipirulok és arra gondolok, ha visszamegyek majd jól ráugrom Zinre, hogy érezze mennyire kedvelem! Talán igaz van Noelnek és nem esélytelen és ha belehúzok szerezhetek néhány barátot...ha egy ilyen menő srác barátkozna velem semmi sem lehetetlen.
- Hát, köszi.
Ez teljesen megható, vigyorgom. Hozok neki piát is és azt hiszem jót, de csalódnom kell. Nem tetszik neki... Szinte ijedten nézek rá egy percig, de az alapján, amit mond nem fog nekem jönni ezért.
- Bocsánat, szerintem finom, ilyen lehet a tisztítószer is.
Ha tehetném innék domesztoszt, de tudom, hogy mérgező.
- Azt hiszem berúgtam már nem kell semmi. Tudod én még soha nem ittam ezelőtt! Úgyhogy ezt meg kell ünnepelni!
Megiszom a másikat is, ha neki nem kell, addig iszogatom, amíg vissza nem ér. Érzem, hogy teljesen átfertőtlenít ez az ital, kiégeti belőlem a bacikat. Nagyon jó! Gyakrabban fogok berúgni.
- Nem baj, nekem elég lesz, de te idd nyugodtan, ne csak én legyek részeg.
Szóval én most nagyon vidám vagyok, amikor azt mondja csináljunk valami őrültséget azonnal belemegyek. Már amúgy sem bírok ülni, azonnal felpattanok, majdnem az asztalt is fölborítom.
- Szuper! Valami nagyon nagy őrültséget, jó? Csináljunk tetkót a fenekünkre vagy lopjunk el valamit! Nekem jogsim sincs, legyen egy kocsi, vagy rajzoljunk a falra. A rendőrség falára?
Ez nem is én vagyok! De úgy érzem mintha nem is én lennék, hanem egy filmbéli karakter beszélne belőlem. Ezeket a dolgokat csak a vásznon láttam és csak álmodoztam róla, hogy lesz valaha is bátorságom hozzá, akár csak gondolni rájuk. Nagyon részeg lehetek és eléggé bolondul boldog.

_________________

?
Vissza az elejére Go down
Noel Kent
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : díszlettervező/színházi mindenes
Hozzászólások száma : 59

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Vas. Máj. 05 2013, 14:49

A hülyének tűnő kérdésekből úgy látszik sosem fog kihagyni, de ameddig inkább szórakoztató, mint idegesítő, addig nem fog zavarni. – He?! – aztán leesik, hogy melyik mintámra céloz – Jah, nem, nem… az a vízöntő. – Nem egy értelmes kijelentés, de csak leesik neki a lényeg. – Nem vészes, egy idő után hozzászoksz. Bár van pár hely, ahol elég pocsék egy érzés, ha varrják.
Az állatos téma azt hiszem lazán hanyagolható, vannak ennél érdekesebb témák is. Majd ha esetleg eléggé piás állapotban leszünk és elfogyott az összes létező téma, akkor elfilozofálhatunk rajta.
Kicsit komolyabb vagy inkább személyesebb vizekre is átevezünk. Ahhoz képest, hogy talán egy órája sincs, hogy ismerjük egymást, már tudok a pszichodokijáról, szobatársával való kapcsolatáról. Először az emberek általában nem szoktak ilyen dolgokat megosztani egy vadidegennel, de amennyire eddig megismertem, talán örül annak, hogy végre nem csak a dilidokijával beszélhet. Mivel ő is eléggé nyílt, így én sem titkolózom előle, meg amikre rákérdez nem is hétpecsétes dolgok. Minek takargassam akkor őket? A new yorki visszatérésről kérdez, ami olyan szemszögből furcsa, hogy még csak nemrég érkeztem a városba, megszokni sem volt időm. Bár ezt szerencsétlen nem tudhatja. – Ha a hamarosan 3 hónapot is jelent, akkor lehetséges. Egyelőre ideiglenes az egész, ha beválik a meló és felvesznek állandóra, akkor elképzelhető, hogy itt maradok. Szimpatikus a város. Teljesen más, mint New York. Azt hiszem, kellet egy kicsit, hogy kiszabaduljak onnan. – Imádom New Yorkot, egy kicsit azért hiányzik is, de inkább a társaság, meg a megszokott légkör, a bejáratott törzshelyekként funkcionáló kocsmák, klubok stb… Valamint az új környezet egy kicsit az alkotást is segíti, egy csomó olyan hely, városrész, épület, útszakasz van itt, ami nem csak az újdonság hatásával varázsol el, hanem még ihletet is ad, ami a meló szempontjából nem egy hátrányos dolog.
- Ha esetleg egyszer egy jó díszlet vagy épp jelmeztervezőre lesz szükséged, csak szólj bátran. Ismerek egyet… - Egy kis önreklám sosem árt az embernek.
Felajánlom neki az abszintom, igya meg ha nagyon akarja, én az istenért se fogom leerőltetni a torkomon, hiába alkohol, de ez azon ritka kivételek közé tartozik, melyet akkor se innék meg, ha ez lenne az egyetlen és utolsó létező pia a világon. Akkor inkább józan maradok. – Semmi gond. Mint a tisztítószer? – Költői kérdésnek szánom, és hülyén nézek rá pár másodpercig. Fura egy hasonlat…
- Hát jó, de szólj, ha esetleg meggondolod magad. Komolyan nem ittál még ezelőtt? – Kérdezem hitetlenkedve, majd elindulok a pult felé, aztán néhány perc múlva alkohollal felszerelkezve térek vissza az asztalunkhoz. Nem akarom neki mondani, hogy ahhoz nekem még el kellene töltenem itt egy kis időt, hogy hasonlóan jól érezzem magam, mint ő. Viszont már mehetnékem van, szóval inkább odakint szerzek még egy üveg piát, ha még nagyon szükségem lesz rá. Ha nem akar inni, nem erőltetem, elvégre nem semmiféle hátsó szándékom nincs. – Azért egészségedre. – és lehúzom az első vodkám, ami ezerszer jobban esik, mint az előző lötty. – Okés. – Örülök, hogy belement, hogy mozduljunk ki innen, így legalább szinte garantált az izgalmas és emlékezetes este. Nem tudom, neki mi számít nagy őrültségnek, de aztán a felsorolása egész világos képet ad. – A kocsilopást nem javaslom, azért nem csak egy-két éjszaka jár a fogdában, de ezen kívül jöhet bármi. A táskámba van egy-két flakon festék, megnézhetjük, hogy fognak-e a falakra és, hogy vajon jól áll-e azoknak a festék. – Még jó, hogy idefele jövet beugrottam mindenféle cuccért a díszletekért, bár feltehetőleg ha nem lenne nálam semmi sem, is simán megoldanánk, hogy szerezzünk valahonnan. Elég nagy a város. Közben lehúzom a második vodkám, ráküldök egy kis sört is, így jóformán már indulásra kész állapotban vagyok. Fejemben már pörögnek is a képek, hogy mi is mutatna jól az üresen hagyott falakon. – Nos, hogy állsz? Indulhatunk? – Talán kicsit türelmetlenül kérdezem, de már hajt a vágy, hogy baromságokat csináljunk. Meg amúgy is kezdek pangni, jó lenne már a tüdőmben élő rákokat is megetetni végre. Lehúzom a maradék söröm, ellenőrzöm, hogy van-e elég cigim, az éjszakára, aztán felállok és ha Kilian is úgy gondolja, hogy mehetünk, elindulok a kijárat felé.

Vissza az elejére Go down
Kilian Scatt
Jegelt karakter
Életkor : 23
Foglalkozás : diák
Hozzászólások száma : 236

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Szer. Máj. 15 2013, 17:58

Kezd minden homályosodni, de azért igyekszem Noelra fókuszálni, néha mintha ketté válna a feje, eltátom a számat. Vízöntő... Kicsit késve bólintok, a varrástól ökéntelenül is összerezzenek. Az orkok jutnak eszembe, mégis kiráz a hideg. Noel igazán bátor és férfias... Megint elbambuulok egy kicsit és késve teszem hozzá:
- Woooow
Hallgatom tovább, ki akart szabadulni a fővárosból. Mielőtt megint azt mondanám, hogy woooow, gyorsan hozzáteszem, kicsit meggondolatlanul:
- Remélem beválik és tudsz maradni.
Olyan kedves, jófejnek tart, ha eléggé bevágódom nála, talán megint lesz ilyen, de talán akkor már nem iszom ennyit, mert most mintha négy feje lenne. Négy nagy jó feje. Kedvem lenne orkokról beszélgetni, de csak vigyorgom azon milyen jó lenne, ha több ideig itt maradna. Igaza volt a pszichológusomnak, másokkal beszélgetni nem is olyan rossz, vagy ijesztő dolog, ahogy mindig gondoltam. Álmodozva nézek rá, amikor reklámozza magát felkapom a fejem. Kicsit csillognak a szemem, mert eszembe jut az egyik nagy vágyam.
- Mennyibe kerülne nálad csináltatni egy ork jelmezt?
Anyukám biztos kifizetné, ha nagyon szépen megkérném. Megmondanám neki, hogy jó voltam, mert kocsmáztam valakivel. Talán adna rá pénzt, vagy spórolnék a zsebpénzemből, ha nem annyira drága. Régóta szeretnék már rendelni, csak ez hiányzik a gyűjteményemből. El kellett volna hoznom az ork fényképalbum gyűjteményemet.
- Nagyon szeretem a tisztitószereket.
Mosolygom, ha meg lehetne inni, biztosan meginnám. Mielőtt elmegy kérdez valamit, amitől kissé elpirulok. HOgy nem ittam még ezelőtt... Megrázom a fejem, de ettől nagyon elszédülök és hirtelen megijedek, hogy leesik, ezért gyorsan megfogom.
- Nem, még soha, csak gyerekpezsgőt.
Kicsit röhögcsélek, pedig magamtól nem szoktam, aztán visszaér és koccintok vele egy láthatatlan pohárral. Nagyon szédülök, furcsán érzem magam és már hét feje van, nem kellene többet innom. Még a kocsilopás is olyan viccesnek tűnik! Noel feje eléggé kicsi lesz, valahogy elmosódik.
- Tökéletes, imádok rajzolni!
Kiáltok boldogan, valahogy felállok, kikászálódom, felkapom a pakkom és követem. Többször megbotlom, míg végre nekiesem a hátának.

_________________

?
Vissza az elejére Go down
Noel Kent
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : díszlettervező/színházi mindenes
Hozzászólások száma : 59

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Vas. Aug. 11 2013, 14:16

Orkok? Orkjelmez? Tényleg fura a kölyök, de mai napra ivócimbinek tökéletes, és ha ez a nap jól is sikerül, máskor is szívesen összefutok vele egy két italra. Szórakoztató társaság, más pedig nem is nagyon kell. Mivel a haverjaim New Yorkban, én meg az angyalok városában pusztítom a levegőt, nem árt, ha gyorsan szerzek új haverokat. Még mielőtt bedilizek. – Szerintem egész olcsón megúsznád. Baráti áron. – Kihívás lenne egy ilyen szerkót megcsinálni, a színházi cuccosokat már úgy is unom egy kicsit. Néha pedig nem árt a változatosság.
Tuti tisztaságmániás. Elvégre, ki az az épelméjű, aki rajong a tisztítószerekért? Én ki nem állhatom őket, de sajnos muszáj néhánnyal jó viszonyt ápolni, ha nem akarom, hogy a kis lyuk, ahol most meghúzom magam, csótányokkal, egerekkel és hasonló cukiságokkal megosztani.
Vele együtt nevetek, mikor kiderül, hogy eddig gyerekpezsgőt ivott. Csak. Szegény kölyök, a szülei szemében tuti, hogy én leszek a rossz, csúnya bácsi, aki leitatja pici fiacskájukat. Mindegy, azt hiszem ezzel a tudattal lazán együtt tudok élni a későbbiekben.
Felkapom a hátizsákom, elindulok a kijárat felé. Amikor Kilian nekivágódik a hátamnak, akkor kapcsolok, hogy van egy csetlő-botló társaságom is, akinek már lehet, hogy problémát okoz a magabiztos, egyenes járás. – Minden okés? – fordulok hátra, és ha arra van szükség elkapom vagy épp megtámasztom, hogy ne kössön ki idő előtt a padlón, vagy ne borítsa rá egy háromajtós szekrényre az italát. Bár egy kis kocsmai bunyóval sosincs bajom…
-Várj egy kicsit. – Eszembe jut, hogy bár az ő véralkoholszintje már tökéletes, az enyémet még valamivel nem ártana motiválni egy kicsit. – Hozok még valami piát. Addig ne tűnj el. – Ha felfogta, amit mondok neki, célba veszem a közeli pultot, kérek egy üveg whiskeyt, az tökéletes lesz a festegetés mellé. Bár a csapos egy kicsit csúnyán néz rám, de egy kis borravalóval már is barátságosabb lesz a tekintete. Kezembe fogom az üveget, intek Kiliannek, hogy most már minden megvan, indulhatunk…
- Kérsz? – Nyújtom felé a cigisdobozt, mihelyst kijöttünk a kocsmából. Bár lehet, hogy teljesen feleslegesen. Ha eddig nem ivott, feltehetőleg nem is dohányzik. Ha vesz, akkor miután meggyújtottam a hörgőropim, tüzet is adok, ha pedig nem kér, akkor több marad nekem, nem csinálok belőle nagy ügyet. – Tudsz valamerre egy jó kis sikátort vagy egy olyan helyet, ahol a falak arra vágynak, hogy kreativitásunkat kiéljük rajta? – Ő jobban ismeri a várost, mint én, majdcsak tud a közelben egy jó kis helyet, míg ha én indulnék el csak úgy random, fél óráig is kóvályognék, mire találnék egy összefesthető felületet. Míg a válaszára várok, felbontom a whiskeyt, meghúzom és élvezem, ahogy végigperzseli a nyelőcsövemet, hogy aztán szétáramolva a testemben kiválthassa jótékony hatását.
Vissza az elejére Go down
Kilian Scatt
Jegelt karakter
Életkor : 23
Foglalkozás : diák
Hozzászólások száma : 236

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Csüt. Aug. 22 2013, 12:53

Csinálhatnék kisfilmeket! Eddig csak zoknikkal próbálkoztam, de ha lenne igazi orkjelmezem! A pénz nem olyan fontos, anyukám adna rá, ha szépen megkérném, lelkesen bólogatok Noelnek.
- Akkor csinálsz nekem? Majd megmondod mennyibe kerül én meg megadom a méreteimet. Vagy anyukám. Eljössz hozzánk?
Nem akarok ugrabugrálni, csak az alsó ajkam harapom be örömömben. Majd még mutatnék neki Uruk haiokat, azt hiszem olyat szeretnék, de még alszom majd rá egyet, nem akarok elsietni egy ilyen fontos döntést. 
Azt hiszem rosszat foguk csinálni és nagyon be vagyok indulva ettől, neki is megyek a hátának. Remélem nem fog haragudni, vigyorgok, nehogy azt higgye verekedni akarok. Megdörzsölöm az állam és szélere húzom a szám. Ezt hívják mosolygásnak, nem szoktam csinálni.
- Igen, rendben!
Aztán eltűnik, kicsit megijedek, mert nem tudom követni a tekintetemmel. Mintha mondott volna valamit ezzel kapcsolatban, de nem vagyok benne biztos. Utánafordulok, de nem tudok úgy kitekeredni, egyszer csak azt veszem észre megint itt van mellettem. Majdnem megfogom a karját, de rájövök, hogy nem szabad, mert az emberek nem szeretik, ha nyúlkálom őket. Inkább próbálok szépen kimenni vele a kocsmából. Elnyílt ajkakkal meredek a cigis dobozra, homályosan látom.
- Hű... Szabad? Még sosem cigiztem! Nem fogok meghalni tőle?
Óvatosan kiveszek egy szálat, ha engedi, de rosszul dugom be a számba, fordítva. Nem veszem észre. 
- És hogy kell meggyújtani? Nem égeti le a szemöldökömet, ha közel hajolok?
Mammogom számban a fordított cigivel. Noel azt mondja én mutassak neki sikátort, elindulok arra amerre a koli van, ott nem messze van egy, megjegyeztem, mert nagyon félek arra hazajárni.
- Gyere, majd én megmutatom
Jó lenne valamit kezdeni a cigivel, utána el is indulhatunk. Azt hiszem ez életem legizgalmasabb napja!

_________________

?
Vissza az elejére Go down
Noel Kent
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : díszlettervező/színházi mindenes
Hozzászólások száma : 59

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Kedd. Aug. 27 2013, 16:54

Hagyom hadd lelkesedjen az orkjelmezért, bólogatással jelzem, hogy komolyak a szándékaim, tényleg megcsinálom neki azt az istenverte cuccost, megpróbálok lelkesen mosolyogni is hozzá, bár ebben az alkohol szerencsére nagy segítségemre van. De ha már az ötletért így lelkesedik, akkor mi lesz, ha ne adj isten, véletlen megcsinálom neki és átadom? Mást nem, iszok egy kicsikét előtte és máris rendben lesz az egész univerzum, még az ő fura kis világa is.
Megszerezve az útravaló itókát végre tényleg a kijárat felé veszem az irányt, hogy odakinn végre a rákocskák is kaphassanak enni. Bár már előre sejtem, hogy ő még életében nem dohányzott mégis megkínálom egy szállal. Mindezt pusztán udvariasságból, hogyha véletlenül az anyja erre járna és rajta kapná a kicsi fiát. Csak, hogy nekem is legyen már valami mentségem. – Persze, hogy szabad. Azért kínállak. Valamiért gondoltam. Egyszer biztosan meghalsz tőle, ha túl sokat szívsz, de most elvileg nem szabadna, hogy mindez máris bekövetkezzen. – Figyelem, ahogy kivesz egy szálat és fordítva a szájába rakja. Muszáj kinevetnem, nem bántásként, de a sokszori bénázásával egyszerűen haláli vicces a srác. – Fordítva. Ha jót akarsz magadnak és nem szeretnéd, hogy kárba vesszen a cigid, akkor fordítsd meg. – Megvárom, amíg megcseréli, és nem a szűrővel kell farkasszemet néznem, majd a gyújtómat felé tartom. – Ne hajolj bele túlságosan és akkor nem lesz semmi bajod. – Kisebbre is állítottam a lángot, biztos, ami biztos alapon. Figyelem az első slukkját, az arcát, közben meggyújtom a sajátomat is. – Na milyen? – Ha erre is talál valamilyen tisztítószert, amire hasonlít, nemcsak leütöm, de még le is szokok a dohányzásról.
Ha már mindkettőnk cigije ég és Kilit sem kell ápolni az első pár slukkja után, elindulhatunk végre. Hagyom, hogy a srác mutassa az utat, én még nem igazodom ki itt annyira, hogy tudjam, merre van a pöpec kis helyek, ahol jól mutatnak a falfirkák. Ha nekem kellene elindulni valamerre, tuti, hogy eltévednénk, és valamiért nem szeretnék Kiliannel elveszni Los Angeles forgatagában. Bármennyire is jó társaság egy idő után biztos, hogy fejbe vágnám az üveggel. Üveg. Erről jut eszembe, hogy nálam whiskey is van, amiből épp, hogy csak ittunk eddig. Felháborító! Ezt a problémát amilyen gyorsan csak lehet, orvosolom is, tisztességesen meghúzom a papírzacsiba csomagolt finomságot. A srác felé nyújtom az üveget, ha elveszi, elveszi, ha nem, akkor nekem több marad. – Ugye, nem tévedünk el? – Nem mintha nem bíznék meg benne. Elhiszem, hogy tudja az utat és nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is.
Vissza az elejére Go down
Kilian Scatt
Jegelt karakter
Életkor : 23
Foglalkozás : diák
Hozzászólások száma : 236

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Szomb. Szept. 14 2013, 18:41

Milyen furcsa, vibráló a világ részegen, szinte táncolni volna kedvem, de még sosem próbáltam és azt hiszem elesnék. Olyan boldog vagyok, hogy találtam egy barátfélét, aki képes okjelmezeket varrni! Hiszek a Jézuskában!
Vigyorogva andalgok ki mellette az utcára, aztán eljön a pillanat, hogy megkínál cigarettával, tudom, hogy ez menő, de nagyon veszélyes dolog, halált okozhat, aggódva pislogok rá, aztán hinni kezdek neki, főleg mert titokban erről álmodtam, hogy valaki a köreibe fogad és megkínál egyszer. A pszichiáterem biztosan bonyolult lelki folyamatnak mondaná, de én nem tudok most ezen gondolkodni, csak elveszem a cigit.
- Jó, akkor köszönöm szépen.
Megfogadom, hogy ez lesz az első és utolsó alkalom, aztán betolom a számba fordítva. Kicsit kizökkenek, amikor kinevet és gyorsan megfordítom a cigit. Néhány szemcsécske a nyelvemre tapad, elfrdulok és kiköpködöm őket, kicsit kinyújtom a nyelvem Noelnek
- Éd eddől sed halod med?
Kérdezem komolyan, nem tudok vele nevetni, mert még félek. Nagy levegőt veszek és közelebb hajolok, ha meggyújtja, leszívom, nagyon érdekes, de egyáltalán nincs íze. Csámcsogok rajta egy kicsit.
- Szerintem ez nem jó. Miért szereted? 
Beleszívok megint, kicsit felköhögök, mintha a füst az agyamba menne, de még mindig nem jó. Megrázom a fejem.
- Nem finom.
Aztán elindulunk és Noel érdekes kérdésre tesz fel. Kicsit rávigyorgom, csak nem aggódik?
- Ne félj én téged nem bántanálak.
Megmutatom neki a sikátort, amitől mindig féltem. Ide lehet rajzolni.
- Te már csináltál ilyet?

_________________

?
Vissza az elejére Go down
Noel Kent
Városlakó
Életkor : 26
Foglalkozás : díszlettervező/színházi mindenes
Hozzászólások száma : 59

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Vas. Szept. 29 2013, 20:44

Még közel sem ittam annyit, hogy önmagában véve szórakoztató legyen a srác, de nehéz mosolygás, nevetés nélkül kibírni, ahogy szerencsétlenkedik. Esküszöm, hogy nem akarok bunkó lenni, és az eddigi reakcióit figyelembe véve nem is veszi bunkóságnak – vagy annyira örül, hogy valaki szóba áll vele, és jófejnek is tartja, hogy ilyenekkel már nem is törődik, fel sem tűnik neki. Vagy nem tudom. De nem is ez itt a lényeg. Az apró kis bakija után még meg kell győznöm, hogy a hörgőropi nem halálos. Vagyis ez így teljes mértékben nem igaz, előbb utóbb elvisznek a rákocskák – vagy valami más, de a lényegen ez mit sem változtat igazából. Egyszer mind meghalunk valahogy, de nem itt kell most ezen filozofálgatni. Inni és falakat firkálni kell, haverkodni, új ismerősöket szerezni, esetleg eltévedni. Bár az utóbbi mit sem számít majd, ha kalandos, izgalmas éjszakánk lesz. Abba belefér.
Érdeklődve figyelem a reakcióit, várom, hogy mikor kezd el fulladozni, de csak köhécsel. Talán megmarad.
Szokása szerint kérdez, nekem pedig egy kicsit el kell gondolkoznom, hogy mit is szeretek a cigiben. Egyszerűen már olyan régóta dohányzom, hogy nem is nagyon emlékszem anno mi vonzott benne annyira, hogy dohányos maradjak. – A füstöt, az ízét, azt a megmagyarázhatatlan érzést, amit az első slukk kivált… - egy másodpercre elgondolkozom, közben beleszívok egy párat a cigibe, és kísérőnek mellé küldök pár korty whiskeyt. - Illetve a megszokás. A reggeli kávé és cigi kombó, a kaja utáni, a jóéjt szál… egyszerűen annyira beépült a mindennapjaimba, hogyha megpróbálnék róla leszokni nem is az lenne nehéz, hogy a szervezetemnek nikotin hiánya lenne, hanem sokkal inkább az, hogy a tök apró hétköznapi cselekedeteimbe is beépült már. – Leszokni… ez még valahogy sosem jutott igazán az eszembe, igaz, ahhoz elég nagy motiváló erő kellene, hogy én az egyik napról a másikra lerakjam.
- De, bízom. Én biztosan eltévednék. – Igaz talán két hete, ha itt vagyok a városban, és New Yorkban is sikerült többször eltévednem, pedig oda születtem.
- Fantörpikus. Egy párszor már firkáltam falakat.– Jegyzem meg, amikor befordul a sikátorba és bejelenti, hogy megérkeztünk. Nem is volt ez olyan messze, az a kérdés, hogy innen hogy jutok haza az meg már mellékes. Maximum majd hívok egy taxit. – Menjünk egy kicsit beljebb. – Igaz, így kisebb a lebukásveszély, de nincs kedvem a zsaruk elől futni, Kilinek meg szerintem épp elég izgalmas lesz így is. Egy szimpatikus helyen ledobom a hátizsákom és előszedem a festékszórókat. Nincs olyan nagy választék, de most ez is megteszi. – Milyet kérsz? Van fekete, kék, zöld, barna és piros… - A választott színt vagy színeket felé nyújtom, aztán kiválasztok egyet én is. Amíg a mintán agyalok, felrázom a flakont, leszedem a kupakot, majd még egy kicsi gondolkodás után nekiállok a főbb vonalakat felfújni a falra…
Vissza az elejére Go down
Kilian Scatt
Jegelt karakter
Életkor : 23
Foglalkozás : diák
Hozzászólások száma : 236

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Pént. Okt. 25 2013, 12:46

Annyira rossznak érzem magam, hogy nagyon! Az italtól van, tudom és vakon követem Noelt, aki még cigivel is megkínál. Anyukám azt mondaná rá, hogy ő a sátán. De nekem a sátán most nagyon szimpatikus. Bár majdnem megfulladok. Nagyon szenvedélyesen beszél a cigizésről, elkerekedett szemekkel hallgatom. Aztán nagyon sajnálkozva, túlcsillogó szemekkel, akadozva mondom:
- Nagyon szeretném, ha nem halnál bele abba, amit ennyire szeretsz.
Azt hiszem butaság lenne sírva fakadni, hogy megtörténhet, inkább gyorsan pislogok és arra gondolok milyen jó, hogy ezt a gyilkos fegyvert én ilyen gusztustalannak találom. Meg hogy sajnálom Noelt, ugyanakkor nagyon menőnek tartom és egy kicsit féltem. Nagyon korai, de mégis.
Megyünk és nagyjából tudom merre, de kezdek félni, aztán amikor megérkezünk már nem is kicsit. Ijedten pislogok körül a sötétben és közelebb húzódom Noelhez.
- Hát...én tudom mi merre van, csak...
Összerezzenek, gyorsan magunk mögé nézek, talán tisztul a fejem és ez rossz irányba halad.
- Nem izgulsz, hogy bekaphat minket valami?
Meresztem a szemem előre a sötétben és olyan közel megyek hozzá, hogy kicsit hozzáérjek. Nagyon remegnek a térdeim, de ő beljebb akar menni, egy kicsit megfogom a felső részét.
- Biztos? De ugye nem ugorhat ki sehonnan semmi? Mert te biztos gyakorlott sikátorjáró vagy és még soha nem ugrott rád, igaz?
Kérdezem és közben magam biztatom, ekkor megérkezünk, itt már nagyon sötét és veszélyes. Ő nagyon profi és festékei is vannak.
- Mindig magadnál hordod őket?
Kérdezem, aztán óvatosan a piros színűért nyúlok, hogy én azt szeretném. Nem tudom szívet rajzoljak-e vagy vért. Oldalt pillantok és lesek ő vajon mit alkot aztán óvatosan felrázom a flakont és megnyomom a gombot, csak sajnos teljesen rossz helyre irányítom, Noel kabátjára. Becsukom a szemem, nem akarom látni hogyan találtam el!

_________________

?
Vissza az elejére Go down
Mesélő
Mesélő
Hozzászólások száma : 122

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Vas. Máj. 25 2014, 22:37

A játék inaktivitás miatt
FAGYASZTVA!

( Ha folytatni szeretnétek, PM-ben jelezhetitek!)
Vissza az elejére Go down
Sponsored content

TémanyitásTéma: Re: Noel and Kilian pub adventure   Today at 15:37

Vissza az elejére Go down
 

Noel and Kilian pub adventure

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Frances University :: A világ legvégén :: This is Hollywood! :: Archívum-