Tárgy: never underestimate a girl - a három grácia, koliszoba Vas. Jan. 27 2013, 17:29
So Ra, Valerie & April
Fárasztóan über-pocsék napon vagyok túl és mosott sz*rnak érzem magam. De legalább boldog mosott sz*rnak. Rakott fekete szoknyámhoz magassarkút vettem ma fel, sötét harisnyával, az ingem meg hiába volt nőies szabású, egy nyakkendőt azért kerítettem a nyakamba. Hajam kiengedve, ütemes lépteimet követve "rugózik" minden egyes rezdülésemnél, ahogy határozott léptekkel tartok a szobánk felé. Már délutánra jár bőven az idő, szóval a csajok tuti itthon vannak, hogy hallhassák a nagy hírt: nem fognak kicsapni az egyetemről. Ez a Mr. Howard egy állat... de komolyan! Népünnepély, ha valaki át megy nála sokadik próbálkozásra és nőnemű. Be kellene perelni a francba vagy elküldeni nyugdíjba idő előtt!
Lendületes mozdulattal vágom be az ajtót és csak remélem, nem zavartam meg semmi. Ha meg igen, akkor különben is, miért nem zárkóznak be! Amúgy sem zavarnék, legfeljebb megkérdezném, hogy beszállhatok e. - Na ki jött meeeg?! - kiáltom el magam, felmérve szobatársnőim helyzetét a lakáson belül.
Tárgy: Re: never underestimate a girl - a három grácia, koliszoba Szer. Jan. 30 2013, 08:59
i'm just a girl, all pretty and petite
take this pink ribbon off my eyes
A mai napot annak szenteltem, hogy a ruhatáramat átnézzem, és kiszanáljam a már nem jó, régi, vagy csak nem szeretem ruhákat. Ezt persze csakis kizárólag úgy lehet végezni, hogy nem vagyok felöltözve. Elvégre ha lenne rajtam ruha, akkor azt nem tudnám rendesen szemügyre venni. Egyértelmű. Szóval fehérneműben szanálok, mert így sokkal izgisebb. Na meg... Be kell vallanom, élvezem hogy So Ra van itt velem, és segít. Nem vagyok szégyellős, soha nem is voltam, teljesen felesleges is lenne. Főleg, hogy Pöttöm, annyira naiv, egész biztos nem sejt semmit sem. Ami nem baj, mert nem vagyok biztos benne, hogy akkor is ilyen jól kijönnék. A ruháim egy része már a földön, másik felük az ágyunkon. Most épp egy kötött ruhát tartok magam elé, úgy fordulok az én kedvenc szobatársamhoz. Mert ő a kedvenc. Bocsi April. - Na, ez milyen? Nekem nagyon tetszik, de nem is tudom... szerintem még egyszer sem volt rajtam... Várakozóan pislogok rá, mindig olyan jó dolgokat mond. Vagy csak azt képzelem, mert totál belezúgtam? Persze tök mindegy. A lényeg, hogy mondjon valamit, marad, vagy repül? Összerezzenek, ahogy becsapódik az ajtó, de az ismerős hang hallatán rögtön el is dobom a kezemben tartott ruhát, és kirohanok, hogy a nyakába ugorjak. Izé... Felkapjam. Mert ugye, olyan kis cuki pici ő is. - Aaaaaapriiiiiiil! Mi volt, hogy ment? Iszunk? Mesélj! Szegény ma vizsgázott, nekem ilyen szempontból jó dolgom van, egy hete meg volt az utolsó, és azóta várom, hogy ünnepeljünk. Szóval most remélem, hogy jó hírrel szolgál, és végre, partyzunk. Ahhoz meg már, fel is vagyok öltözve...
tag: April & So Ra | words: kevés | outfit: a képen
Tárgy: Re: never underestimate a girl - a három grácia, koliszoba Pént. Feb. 01 2013, 18:06
wish i was special;
A FEW WORDS; TAGGED : APRIL && VALERIE OUTFIT REMÉLEM TETSZIK ♥♥
Én ma tanulni akartam. Tényleg, nagyon, de amint meghallotta, hogy Valerie szekrénye nyílik, ő pedig leült válogatni, nem tudtam másra figyelni. Nagyon kevés szenvedélyem van, de az egyik a ruhák. Épp ezért boldogan segítek neki, és igyekszem jókat mondani, mondjuk bármit is mondok, elhiszi. Annyira jól esik, hogy ennyire bízik a szavamban. Szóval az ágyamon hasalva – ami épp középen van, szóval este nem tudok legurulni, hála az égnek – a lábamat a levegőben lóbálva, egy sállal játszva nézek rá, és szemügyre veszem a kezében tartott ruhát. - Hát, szeritnem kuka. Nekem annyira nem tetszik an nyaka meg az ujja, és nem tudlak elképzelni benne. De ha neked tetszik, tartsd meg, pizsinek. – Elvigyorodom, és kinyújtom rá a nyelvem. E az én szokásom… ami nem tetszik, vagy csak egy kicsit azt elteszem pizsinek. Abból sose elég. És így kevesebb ruhát tartok meg.
Megijedek, és az ajtó felé kapom a fejem. Miért kell azt az ajtót csapkodni? Sose fogom megérteni. Elmosolyodom, és felülve arrébb pakolom a ruhákat, hogy April rá tudjon zuhanni az ágyára. Mert vaklószínűleg az lesz, majd ott fetrengve fog mindent elmesélni. Felveszem a földről a kávémat, és belekortyolok. - Val, felejtsd el, nem iszunk, a múltkor se bírtam veled. – Kitör belőlem az unnie, és halkan felkuncogok az emlék miatt. Hát…azt se felejtik el egyhamar a kolilakók.
Tárgy: Re: never underestimate a girl - a három grácia, koliszoba Hétf. Feb. 11 2013, 10:02
Ahogy kapok a nyakamba egy Val-t, felkacagok és ölelem ezt a hozzám hasonlóan őrült nőszemélyt, majd szórakozottan nyomok a nyakába egy puszit, hogy most már azért tessék so Rának is hagyni belőlem. - Ez a pasas egy szadista állat!... - Kezdek bele, miközben beljebb lépdelek, mögöttem a csajszival, de nem, nem bírom megállni, hogy vissza ne forduljak, mert valami mintha más lenne most rajta. - Új fehérnemű? - firtatom elvigyorodva, ezzel együtt el is érem az ágyat, ahol So Ra épp most szabadítja fel a részemet a ruhák alól. - Köszi! - szélesedik ki mosolyom, de ahelyett, hogy hanyatt vágódnék, csak lehuppanok mellé. - Egyébként igen. Megvaaaan! - tárom szét karjaimat a magasba emelve győzelmi pacsira előbb Val, majd So Ra felé. [color=brown]- Szóval mehetünk bulizni este, de a csajszinak igaza van Val. A taxis alig akart hazahozni titeket, mert nem bírtál magaddal... - kuncogok, mert én csak a másik szobatárs elbeszéléséből ismerem a történteket. - De mindenképp menjünk, karaoke est van a Hell-ben és olyan régóta fáj a szívem érte. - Tekintek kérőn-kérdőn a csajszik felé, hol egyikre, hol pedig a másikra. Nem megy a kiskutya tekintet hitelesen még sajnos, de erőteljesen próbálkozom. - Egyébként idehaza mi újság? - Ezt a kérdést csak az igen kicsikarása után teszem fel.
Tárgy: Re: never underestimate a girl - a három grácia, koliszoba Csüt. Feb. 14 2013, 17:01
i'm just a girl, all pretty and petite
take this pink ribbon off my eyes
Ruhákat válogatok, és ebben nagyszerű segítségem van. Persze a dolognak sokkal inkább az a lényege, hogy lecseréljem a ruháimat és csak olyan legyen köztük, ami neki is tetszik. Hát igen... Szánalmas vagyok. De nem tehetek róla. Olyan szépek a szemei. Most is, olyan cuki, ahogy ott hasal, és néz. Mert persze engem néz. Na jó, lehet a ruhát. De héé! Azt mondta nem tudna elképzelni benne, tehát megpróbálta, és ha már rólam képzeleg, az fél siker. Bólintok neki, és a földre dobom a szemét kategóriás ruhákhoz. - Ha pizsi lenne, megsülnék. Majd elküldjük valamelyik szeretet szolgálatnak őket. Bizony, jófej vagyok. Szerintem ez So Rának is imponálni fog. De ezt már sosem tudom meg, mert csapódik az ajtó, és megjön a másik szobatársunk is, akit muszáj megfelelőképpen üdvözölnöm. A nyakamra kapott puszitól megborzongok, de ezt csak is ő érezheti, rá pillantok, és kacsintok egyet, aztán odébb állok, hogy So Ra is üdvözölhesse, ha akarja. April már megy is tovább, én meg mögötte lépkedek, megtámaszkodom a falnál, úgy hallgatnám a beszámolót, ha hallgathatnám. - Igen - húzom mosolyra a szám, tök király, legalább ő észrevette - tetszik? Kérdezem, miközben körbe forgok előttük, aztán lehuppanok én is az ágyra. Természetesen a sajátomra. Az örömhír hallatán, egy "ezzzaaazzzz" kiáltással a levegőbe bokszolok, és lelkesen bólogatok a karaoke est, az csodásan hangzik. Egészen addig, amíg fel nem hozzák a legutóbbi esetet. Ettől muszáj lebiggyesztenem a szám, még ha csak egy pillanatra is. - Na de kéééérlek! Én még nem is vagyok 21! Nem ihatok alkoholt! Málna szörpre gondoltam... Persze nem fognak nekem hinni, de legutóbb tényleg tanultam, én többet annyit nem iszom. Küldök is nekik egy-egy bűnbánó pillantást, mert szegények biztos szenvedtek a szenvedésemtől, ami előbb a WC-ben majd a fejfájásom körüli jajgatásban merült ki. De csak egy nap volt, és azóta egyáltalán nem ittam semmit sem. Nagyon jó kislány voltam. Éééés, ha már buli... - Na, jó, akkor mit vegyek fel? Pattanok fel az ágyról és a lányokra nézek, miközben a mutatóujjam a számhoz kapom. Nem rágom a körmöm, csak így jobban esik gondolkodni. Valami olyan kéne, ami So Rának is tetszik...
tag: April & So Ra | words: kevés | outfit: a képen
Tárgy: Re: never underestimate a girl - a három grácia, koliszoba Szer. Feb. 27 2013, 16:09
wish i was special;
A FEW WORDS; TAGGED : APRIL && VALERIE OUTFIT REMÉLEM TETSZIK ♥♥
Bólintok. Megsülne. Értem én, vigyorgok is, de nem hiszem hogy iagaz van. Így is mindig kitakarózik éjszaka. De ő tudja. Annyira aranyos ahogy válogat, de nekem tényleg tanulnom kéne. Szerencsére jön April, és megment. Hátha befejezik ketten, és tényleg tanulhatok.
Csak nevetek azon, ahogy egymást üdvözlik, máskor be is szállnék, és kicsi a rakás lenne belőle, de most valahogy nincs energiám felkelni az ágyról. Olyaaan kényelmes. Szerencsére nem kell sokáig várnom, April lehuppan mellém, szóval boldogan csapok bele a kezébe, és magamhoz húzom egy szoros ölelésre. Imádom, hogy olyan pici mint én, ráadásul ugyanannyira pörög, vagyis mi ketten együtt…na hát attól óvjon mindenkit az úristen. Mikor Val tiltakozni kezd, csak összeborzolom a haját és felnevetek. - Persze, és mégis mennyi málna lenne abban a málnaszörpben? Na majd én vigyázok rád! – Billentem oldalra a fejem, és csak egy pillanatra ugyan, de végignézek rajta. Tényleg új fehérnemű. Szép…
- Karaoke? Komolyan? Naná, hogy megyünk. – Húzom széles mosolyra a számat, bulizni nem szeretek, de a karaoke… az teljesen más tészta. Mikor Valerie felpattan felsóhajtok, és April ölébe dőlök. - Reggel óta mást se csinálunk, csak ruhát válogatunk. Azt hiszem este tízig nem jutunk a szekrényünk közelébe. - Nevetek fel, és kényelmesen elhelyezkedek, vagyis végignyúlok mindhármunk ágyán, továbbra is April ölében feküdve. Én mér tudom mit veszek fel, nem kell órákat készülődnöm, sosem szoktam, nem az a fő, hogy én jól nézzek ki, hanem hogy ők jól érezzék magukat. Egymást… ittasan sok mindenre képesek. És én alszom középen…te jó ég! Felnézek Aprilre és felemelem a mutatóujjam. - Ha le mersz részegedni, kint alszol a folyosón egy hétig! – Fenyegetem meg játékosan, de persze a végére elnevetem magam. Úgysem raknám ki, nem is rakhatnám, ő az idősebb.
Tárgy: Re: never underestimate a girl - a három grácia, koliszoba Szomb. Márc. 02 2013, 18:02
- Dögös. - felelem a fehérneműt illetően egy kósza, somolygós mosollyal képemen, majd Sorácska mellé pályázok és ha már ölel, én is ölelem, az ellen sem tiltakozva, hogy felüljek, ő pedig helyezkedjen az ölembe. Olyan szép a haja... mindig is irigykedtem az ilyen természetesen fekete hajszínre, mint az övé vagy Valerie-é. Nekem meg állandóan festetni kell, hogy kinézzek valahogy. Bah, az élet igazságtalan - de nekem legalább nagyok a melleim! Viccet félre téve, ahogy a hozzám hasonlóan mélynövésű lány az ölembe helyezi fejét, automatikusan, magamat észre sem véve kezdek el játszani tincseivel, cirógatón - szórakozottan. Ha zavarja, úgyis jelzi majd valahogy. Örültem, hogy az ötletem nem lett leszavazva. A gimis lakótársaim anno besavanyodott apácanövendékek voltak, akikkel semmi ilyet nem lehetett megtenni, szóval valahol mindig ott van bennem a félsz egy-egy meredekebb öteltemet illetően. - Bennük azonban sosem kell csalódnom. Ha egyikőjük nem is vevő épp az ötletre, a másikkal úgyis rábeszéljük. De így, hogy mindketten lelkesedtek láthatóan a karaoka estért, csak mégjobban kiszélesedett képemen a mosoly. - Gondolj arra, hogy legalább most megint egy csomó hely lesz a szekrényében és jó ideig nem szelektál csak vásárol. - Nevetek együtt So Rával, lopva sandítva csak Val felé, hogy meddig tűri még a szekálást és mikor indít ellentámadást ellenünk. A ruha-hadsereg igenis komoly haderőnek számít kérem! A kérdésére egyébként plafonnak emelem tekintetem. Klasszikus kérdés, örök életű dilemma és én megpróbálok ezúttal is óvatosan egy javaslatot tenni: - Azt a fekete ruhát mondjuk, aminek kivágott derékig a háta? - Úgyse lesz jó, az első gondolatot sosem fogadha el. Én lennék a legjobban meglepve, ha így lenne. Lehet, már ki is kukázta az említett ruhát! Ha egy méret lennénk, elkunyerálnánk, de mivel ő magas, rajtam térdközépig lógna az a cucc. So Ra képembe tolt mutatóujját játékosan elkapom kezemmel, ez által megszakítva hajának cirógatását - hacsak eddig nem vetett véget a 'kurkászásnak' - és úgy tekintek le rá. - Igeeen? Ahhoz előbb kellene hazaérned. És Val különben is beengedne! - öltöm ki a nyelvem játékosan, de a múltkori este után nem tervezem istenesen elcsapatni magam, hiába érdemelné meg a vizsgaidőszak vége az ilyesfajta ünneplést. - Ugye? - pillantok fel az említett felé, nem engedve el So Ra ujját.
Tárgy: Re: never underestimate a girl - a három grácia, koliszoba Vas. Márc. 17 2013, 20:25
i'm just a girl, all pretty and petite
take this pink ribbon off my eyes
Nem kell, hogy So Ra értse. Azt mégsem mondhatom, hogy nem kell, ha neked nem tetszik. Hogy nem alszom olyasmiben, ami szerinted előnytelen. Valószínűleg sokkolnám. Azt pedig nem szeretném. Szóval ez a ruha is a földön végzi, aztán már nyúlnék a következőért, amikor befut April, és muszáj a nyakába borulnom. Neki persze feltűnik, hogy új a fehérneműm. Meg is mutatom, és a szavaitól csak még szélesebb lesz a vigyorom. Irigykedve nézem, ahogy egymást cirógatják, nem igazság, én ebből miért maradok ki mindig? Be is vetem magam én is az ágyba. Remélve - igen kicsit gonosz vagyok - hogy ezzel megzavarom az idilljüket. Talán sikerül, talán nem. Mindenesetre megyünk bulizni, és ha nem piszkálnának még jobb lenne. - Háát... nem tudom, a málnás Bacardi-ba mennyi málnát tesznek? - kérdezem ártatlan tekintettel. Tehetek én róla, hogy az a fincsiség alkohol tartalmú? Ugye, hogy nem. De azért rendes vagyok, és hozzáfűzöm - Csak egyet iszom, ígérem, Noona! Ezt az utolsót valamelyik nap tanultam. Valami filmben volt. Nem mintha érteném, olyan bonyolult ez a koreai, pedig én szívesen megtanulnám. Főleg, ha So Ra tanítana. De most kihasználom az alkalmat, és én meg neki dőlök. Hehe. Feltéve, hogy nem lök el. De csak nem. Ő ahhoz túl cuki. A karaoke gondolata teljesen feldob, rögtön fel is pattanok azon agyalva, hogy mit vegyek fel. Az ilyesmi fontos. - Az szerintem túlzás... - legyintek Aprilnek, és kivételesen nem foglalkozom azzal sem, hogy So Ra panaszkodik. Ha olyan nagyon zavarta volna, szólt volna, nem? De. Szóval nem számít. A szekrényemhez lépek, és előkapom a kedvenc farmerem, meg egy fekete felsőt magam elé tartom őket, és úgy pillantok a lányokra. - Eez? a bőrdzsekimmel, meg tornacipővel. Nem akarok nagyon magas lenni mellettetek... - magyarázom, de már gondolatban rakom is össze a következő ruhát, és mielőtt megszólalhatnának ezeket le is dobom az ágyamra - Vagy inkább, legyen inkább ez?- Kapok ki egy másik ruhát, de aztán elhúzom a szám - De ehhez muszáj magassarkút vennem. Ajjjjj! Tanácstalanul pillantok a lányokra. Miért ilyen picik? Vagy én vagyok magas? Nem, én tök átlagos vagyok. De nem tudják, milyen rossz mellettük ekkorának lenni. Komolyan zavar. Na mindegy. Várom, mit javasolnak, aztán ha segítettek, akkor felöltözöm, és mehetünk! Na jó... előbb sminkelnem is kell... De aztán már tényleg semmi sem állhat meg. És amíg elkészülök, ők is ki beszélhetik magukat. Vagy éppen engem, de ha megteszik, harapok!
tag: April & So Ra | words: kevés | outfit: a képen
Tárgy: Re: never underestimate a girl - a három grácia, koliszoba Kedd Márc. 26 2013, 15:09
wish i was special;
A FEW WORDS; TAGGED : APRIL && VALERIE OUTFIT REMÉLEM TETSZIK ♥♥
Imádom, ha a hajam piszkálják, úgyhogy, hagyom hadd élje ki magát April, és újra Valerie-re figyelek. Egészen addig még be nem robban közénk. Az ölébe teszem a lábaim, hogy ne tudjon elmozdulni, és megrázom a fejem. De aztán olyat mond, amitől olyan nevetésben török ki, hogy kis híján leesek az ágyról. Felülök, és mosolyogva megsimítom az arcán. - Tudom, hogy be akarsz vágódni, de előtte nézz utána, ezt kinek mondják. Ha így hívsz, azt jelenti, hogy fiú vagy. – Nem kioktatásnak szánom, nem is lenézem, szerintem nagyon aranyos hogy így igyekszik, de nem fog inni. Narancslevet legfeljebb. De azt is úgy, ha előttem töltik ki. – Nem iszol, és vita lezárva. Most nem. Majd ha ketten mentek, azt csináltok, amit akartok!
Visszadőlök, és Aprilre nézek, ahogy Valerie elkezd öltözködni, és bólintok. Igaza van, tényleg, egy darabig nyugton leszünk, és talán több hely lesz a szekrénybe. Komolyan nekünk kéne még egy szoba, hárman együtt annyi ruhánk van, ami az egész harmadik világnak elég lenne. És én nagyon keveset vettem itt, egy csomót otthonról küldenek, amiről meg nem tehetek, anyám is divatmániás, volt kitől örökölnöm.
- Szerintem is, nem díjátadóra megyünk, csak karaoke-zni. – Nézek Aprilra, és hagyom Valerie hadd válogasson tovább, megfenyegetem addig az én drága unniemat, ha már ilyen közel vagyok hozzá. Felnevetek, ahogy megfogja az ujjamat, és megrázom a fejem. - Borzalmasak vagytok, nem lehet titeket nevelni. – De persze így imádom őket. Nem is akarom elképzelni milyen borzalmas szobatársaim lennének, ha nem pont őket fogtam volna ki. Lehet lenyúlták volna az összes ruhám. Nem húzom el az ujjam, úgy nézek Valerie-re, és elhúzom a számat. Saját magának nehezíti meg. - Kit érdekel ha magas vagy. Szeretnék én olyan magas lenni, mint te, szóval szerintem a második. April? – Nézek fel rá, majd inkább én is felpattanok az ágyról, és a kezembe kapva a hajkefémet leülök a tükör elé. Szerencsém van, hogy nem kell kezdenem vele sose semmit, mindig úgy áll, ahogy akarom. Ha meg esetleg mégsem tetszik, összekötöm, annyi gond legyen. De most szép, és Aprilnek köszönhetően kicsit sem gubancos. Bár, ha Valerie így folytatja, soha nem indulunk el.
Kezdőlap 
Pént. Feb. 14 2020, 20:58 by 
